ÚTMUTATÓ FOGASKERÉKHAJTÓMŰVEK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

1. INFORMÁCIÓFORRÁSOK
a) A Gépszerkezettani Intézet (http://www.gszi.bme.hu/) honlapján az "Oktatás"
menüben található "Hajtástechnikai címgyűjtemény". Ebben minden jelentősebb hazai
hajtómű-forgalmazó hagyományos és elektronikus elérési paramétere szerepel, és
közvetlenül elérhetők róla a gyártó cégek honlapjai. A felsorolás tartalmazza a
hajtástechnikában alkalmazott többi elem és részegység forgalmazójának címét is.
b) A Kármán kollégium (http://www.ktk.bme.hu/) lokális hálózatán a
\\KARMANKOLI\VOL1\PUBLIC\OKTATAS\GEPELEMEK
könyvtárban található CD anyagok, kiválasztó programok és PDF katalógusuk. Ugyanitt
lelhető fel a "Hajtástechnikai címgyűjtemény" legújabb változata is.
c) Az R 417 tanári szobában 8 és 16 óra között kölcsönözhető hagyományos
gyártmány-katalógusok.

2. KIINDULÓ ADATOK
a) Alapadatok, pl.:
Munkagép: ellensúlyos szervizkapu
Teljesítménye: P = 0,2 kW.
Fordulatszáma: n = 38,5 1/min.
Tengelycsonk átmérője: d = 50 mm.
b) Kiegészítő adatok, pl.:
Tehetetlenségi nyomaték: J = 6,0 kg m2.
Indítási gyakoriság: 12/óra.
Működési idő 15 min/óra
Napi üzemidő: 16 óra.
Környezeti hőmérséklet 20 +/-10 oC
Az alapadatok a feladatlapon szerepelnek. A kiegészítő adatokat több hajtóműgyártó
cég kiválasztási módszere igényli.

3. VILLAMOS MOTOROK KIVÁLASZTÁSA

A hajtástechnikában alkalmazott leggyakoribb mechanikai energiaforrás a háromfázisú
rövidrezárt forgórészű aszinkronmotor. Fordulatszáma pólusai számától, az áramforrás
frekvenciájától, és valamelyest a geometriai méretétől függ. Pl. 50 Hz-es hálózatra:
Pólusok száma : 2 4 6 8 12
Szinkron fordulatszám: ns= 3000 1500 1000 750 500 1/min
Aszinkron, névleges f.sz: nn≅ 2880 1440 960 720 450 1/min
A motorok Pn névleges mechanikai teljesítményének sora szabványos, a feladatokban
megadott értékek az alábbi tartományba esnek:
Pn = ... 0,25 0,37 0,55 0,75 1,1 1,5 2,2 3,0 4,0 5,5 7,5 ... KW
A szükséges motorteljesítmény:
Pm = Pg/η,
ahol Pg=P a hajtott gép teljesítményigénye, η a hajtómű hatásfoka. Az η éréke hengeres
és kúpkerekes hajtóművekre 0,97...0,99 fokozatonként. Ha η-t a gyártmánykatalógus
nem adja meg, akkor előzetesen 1-nek is vehető. A csigahajtások hatásfoka jelentősen
függ az áttételtől és némiképp a fordulatszámtól, a hőmérséklettől és a hajtómű
méretétől. Értékét a katalógus rendszerint megadja. Előzetesen 0,7 ... 0,8-nak vehető.
Azonos motorteljesítményt és azonos hajtómű kimenő fordulatszámot feltételezve,
növekvő pólusszámmal a motorok mérete, súlya és ára növekszik, a hajtóművek mérete
stb. viszont csökken. A hajtás súly, ár és más optimuma általában négy-, és hatpólusú
motorokra adódik. Válasszunk példánkban négypólusú motort. A hajtás áttétele a motor
nn, és a gép ng=n fordulatszámával közelítőleg:
i = nn / ng ≈ 1440 / 38,5 ≈ 37,4.
Válasszunk a motor és a gép közé hengerkerekes, vagy kúp-hengerkerekes hajtóművet.
Ezek kb. 8...12 áttételig egy-, 30...60 áttételig kétfokozatúak (a széria hajtóművek
legfeljebb három-, vagy négyfokozatúak). A hatásfok tehát esetünkben kb.:
η = 0,982 = 0,96.
A szükséges motorteljesítmény tehát:
Pm = Pg / η = 0,2 / 0,96 ≈ 0,21 kW,
így a választott motor névleges teljesítménye
Pn = 0,25 ≥ Pm.
A konkrét motort általában a hajtóművel együtt választjuk ki a hajtóműgyártó cégek
katalógusaiból. Pl.:
a) A Bonfiglioli Riduttori A, C, vagy F katalógus 8. fejezete szerint a motor főbb adatai:
Típusszám: BN 71A4 (IEC)
Névleges teljesítmény: Pn= 0,25 kW
Névleges fordulatszám: nn= 1375 /min
Tehetetlenségi nyomaték: Jm=0,00058 kg m2
b) A Lenze G. 04/01 katalógus 2. fejezete szerint:
Típusszám: 063C42
Névleges teljesítmény: Pn = 0,25 kW
Névleges fordulatszám: nn = 1370 /min
Tehetetlenségi nyomaték: Jm = 0,00037 kg m2
c) A Nord G 1000/99 katalógus 763 oldala szerint:
Típusszám: 71 S4
Névleges teljesítmény: Pn = 0,25 kW
Névleges fordulatszám: nn = 1375 /min
Tehetetlenségi nyomaték: Jm =0,00056 kg m2
A katalógusokban szereplő Pn folyamatos üzemre és átlagos környezeti viszonyokra
érvényes. Ha a hajtómű-, vagy a motorkatalógus előírja, akkor a motort ellenőrizni kell a
bekapcsolások számára, illetve a fajlagos bekapcsolási időtartamra. Előfordulhat, hogy
emiatt nagyobb teljesítményű motort kell választani.
A motoros hajtóművek motorjai peremesek - kis, vagy nagy peremmel - és általában
más gyártók motorjaival nem csereszabatosak (mert a behajtó fokozat kisebbik kerekét
a motor tengelyére szerelik, vagy abból alakítják ki). A tengelyes hajtóműveket
rendszerint talpas motorokkal hajtjuk. Tengelycsonk méretük, tengelymagasságuk,

2
forgórész hosszúságuk stb. szabványos. Opcionális tartozékuk a rögzítőfék,
szabadonfutó, szögadó, termikus érzékelő, stb. A háromfázisú motorok üzemszerűen ∆
kapcsolásúak, az Y kapcsolást csak lágy indításhoz használják. Villamos átkapcsolóval
forgásirányt és pólusváltós motorokkal fordulatszámot válthatunk. A motorok
működtethetők közvetlenül a hálózatról, vagy közvetve, frekvenciaváltós tápegységről
(inverterről). Szinte minden forgalmazótól beszerezhető frekvenciaváltós teljesítmény-,
és a hozzá tartozó hagyományos vezérlő-, vagy programozható szabályozó elektronika.

4. MOTOROS HAJTÓMŰVEK KIVÁLASZTÁSA

A hajtóművek kiválasztására az üzemtényezős (szervizfaktoros, stb.) módszer
különböző változatait használják. A hajtóműveket üzemviszonyaik szerint jellegzetesen
három: kicsi, közepes és nagy dinamikus terhelésű kategóriába sorolják be. A
katalógusok egy része motor-, és géptípus szerint kategorizál, és az üzemtényezőt
táblázatban adja meg. Más részük valamilyen számítási, pl., nomogrammos módszert
alkalmaz, melyhez szükség van a gép és az általa mozgatott tömegek együttes J
tehetetlenségi nyomatékának ismeretére is. Ezt át kell számítani a hajtómű behajtó
tengelyére. Jelöljük a hajtómű változóit 1 indexszel a bemenő (motor) és 2-vel a kimenő
(gép) oldalon. A gép J2=J tehetetlenségi nyomatékának J1 redukáltja a bemenő
tengelyre a kinetikai energia (E) megmaradása alapján:
2E = J2 ω22 = J1 ω12  J1 = J2 (ω2 / ω1)2 = J2 i-2,
ahol ω1, ω2 a tengelyek szögsebessége, i a hajtómű áttétele. A gép n2=n, és a választott
motorok n1=nn névleges fordulatszámával az áttétel:
i = ω1 / ω2 =n1 / n2 ≈ 1370 / 38,5 ≈ 36,5.
A redukált tehetetlenségi nyomaték tehát:
J1 = J2 i-2 = 6,0 x 36,5 -2 ≈ 0,0045 kg m2.
Az üzemtényező meghatározására egységes előírás nincsen, a gyártmánykatalógusok
eljárását követjük.
a) Bonfiglioli katalógusok első fejezete szerint a K gyorsítási tényező a Jc=J1 hajtott, és a
motor Jm tehetetlenségi nyomatékának aránya:
K = Jc / Jm = 0,0045 / 0,00058 ≈ 7,75
Mivel 3<K<10, a hajtás a K3 terhelési osztályú (nagyterhelésű). Az A2 számolóábra
szerint a K3 esetben Zr=12/óra indítási gyakorisághoz és h/d=16 órás üzemidőhöz
fs≈1,55 üzemtényező tartozik.
A katalógusokban a motoros hajtóművek a névleges Pn motorteljesítmény és az n2
kimenő fordulatszám szerint vannnak rendezve. A Pn=0,25 kW teljesítményű és
n2≈n=38,5/min kimenő fordulatszámú négypólusú (IEC) motoros hajtóművek:
Koaxiálistengelyű, hengerkerekes (C/34. oldal):
C102_37.0 P71 BN71A4 n2=37/min S=1,1
C202_36.8 P71 BN71A4 n2=37/min S=2,1
C102_32.8 P71 BN71A4 n2=42/min S=1,3
Paralleltengelyű, hengerkerekes (F/35. oldal):
F102_39.6 P71 BN71A4 n2=35/min S=2,1
F102_33.0 P71 BN71A4 n2=42/min S=2,6

3
Ortogonálistengelyű, kúp(hipoid)-hengerkerekes ( A/35. oldal):
A102_35.1 P71 BN71A4 n2=39/min S=2,6
A motoros hajtómű megfelelő mechanikus teherbírású, ha a katalógusban megadott S
biztonsági tényezője az fs üzemtényezőnél nagyobb, vagy egyenlők.
b) A Lenze G.04/01 katalógus 2. fejezete szerint a gyorsítási tényező
Pl = (Jext+Jmot)/Jmot = (Jg+Jmot)/Jmot = (0.0045+0,00037)/0,00037=12,2.
Mivel Pl > 4, ezért a hajtómű a III. terhelési osztályba tartozik (nagyterhelésű). A 2-4
oldali számolóábra szerint 12/óra indítási gyakorisághoz és 16 órás üzemidőhöz k≈1,55
üzemtényező tartozik.
A katalógusban a motoros hajtóművek a névleges Pn motorteljesítmény és n1 bemenő
fordulatszám, valamint az n2 kimenő fordulatszám szerint vannak rendezve. A megfelelő
teljesítményű és áttételű motoros hajtóművek:
Koaxiálistengelyű, hengerkerekes (3-11. oldal):
GST04-2M xxx 063C42 n2=38/min C=1,1
GST05-2M xxx 063C42 n2=39/min C=2,1
Paralleltengelyű, hengerkerekes (4-8. oldal):
GFL04-2M xxx 063C42 n2=39/min C=2,9
Ortogonálistengelyű, kúp-hengerkerekes (6-8. oldal)
GKS04-2M xxx 063C42 n2=39/min C=3,1
A motoros hajtómű kellő mechanikus teherbírású, ha a katalógusban megadott C
biztonsági tényezője az k üzemtényezőnél nagyobb.
c) A Nord G 1000/99 katalógus 7. oldala szerint a gyorsítási tényező
maf = Iex.red. / Imot = J1 /Jmot = 0,0045 / 0,00056 = 8,0.
Mivel 10 > maf > 3, ezért a hajtómű a C. terhelési osztályba tartozik (nagyterhelésű). A
számolóábra szerint 12/óra indítási gyakorisághoz és 16 órás üzemidőhöz fb≈1,65
üzemtényező tartozik.
A katalógusban a motoros hajtóművek a névleges Pn motorteljesítmény és az n2 kimenő
fordulatszám szerint vannak rendezve. A teljesítményre és áttételre megfelelők:
Koaxiálistengelyű, hengerkerekes (30. oldal):
SK 12 - 71 S/4 n2=40/min fb=2,5
Paralleltengelyű, hengerkerekes (215. oldal):
SK 1282 - 71 S/4 n2=30/min fb=2,5
SK 1282 - 71 S/4 n2=44/min fb=4,1
Ortogonálistengelyű, kúp-hengerkerekes (431. oldal)
SK 9012 - 71 S/4 n2=40/min fb=6,7
A motoros hajtómű kellő mechanikus teherbírású, ha a katalógusban megadott fb
biztonsági tényezője a számított fb üzemtényezőnél nagyobb.
A hajtómű tengelyelrendezését döntően a beépítési körülmények determinálják. A
koaxiálisak mindig tömör kihajtótengelyesek, axiális méretüket növeli a motor. A parallel-
tengelyesek rendszerint csőtengelyesek, a gép tengelyére fűzhetők. Laposak, síkjukból
a motor kiáll. Az ortogonális, más néven szöghajtóművek egy kúp, vagy egy csigakerék
fokozatot tartalmaznak hengereskerék fokozatokkal, vagy anélkül. Készülnek tömör és
csőtengellyel is. Helykihasználásuk kedvező. A hajtóművek peremes és/vagy talpas
kivitelűek, a felfűzhetők nyomatéktámasszal láthatók el. Beépítési helyzetük tetszőleges.

4
5. TENGELYES HAJTÓMŰVEK KIVÁLASZTÁSA
A tengelyes és a motoros széria hajtóművek csak abban különböznek egymástól, hogy
a csatlakozó felületükre a peremes motor helyett tengelyes adaptert szerelnek fel. A
motoros hajtómű tengelyes változata tehát ugyanolyan teljesítményre és fordulatszámra
szintén megfelelő. A gyártmánykatalógusok többsége szerint a tengelyes hajtóművek a
következőképpen is kiválaszthatók. Kiszámítjuk a hajtómű kimenő nyomatékát. Ez
példánkban a hajtott gép nyomatékával egyenlő:
M2 [Nm] =103 P [kW] / ωg = 9550 P / n [min-1] = 9550x0,2 / 38,5= 49,6 Nm
A dinamikus terhelések miatt a hajtómű effektív nyomatékterhelése, az Me2 egyenértékű
kimenő nyomaték az M2-nek f üzemtényezőszöröse:
Me2 = f M2.
Az f értéke azonos körülmények között azonos a motoros hajtóművekével. A
katalógusok a tengelyes hajtóműveket az Mn2 névleges kimenő nyomatékuk
sorrendjében sorolják fel. Ha a hajtómű névleges nyomatékát az egyenértékű nem
haladja meg, vagyis az
Me2 ≤ Mn2
feltétel teljesül, akkor a hajtómű mechanikus teherbírása megfelelő.
Az Mn2 névleges nyomaték a behajtó tengely n1 fordulatszámától is függ. Ha n1 az
(a)szinkron fordulatszámoktól különbözik, akkor Mn2 közöttük lineárisan interpolálható.
Ha n1 a katalógusban szereplő legnagyobb fordulatszámnál (általában 3000/min)
nagyobb, akkor kérjük ki a gyártó, vagy a forgalmazó tanácsát (mert Mn2 a fordulatszám
növekedésével csökken). Ha n1 a katalógusban szereplő legkisebb fordulatszámnál
(általában 750/perc) kisebb, akkor vehetjük a hozzá tartozó Mn2 -t (mert a fordulatszám
csökkenésével Mn2 kissé növekszik). Ha viszont n1 lényegesen kisebb a minimálisnál,
akkor szintén forduljunk szaktanácsért (mert kenéstechnikai problémák léphetnek fel).
Ugyancsak kérjük a gyártók, vagy a forgalmazók véleményét az átlagostól lényegesen
eltérő üzemviszonyok esetén. Pl., ha a gyorsítási tényező 10-nél nagyobb (mert a
hajtóművek indításkor és leálláskor nagy és főleg hosszan tartó terhelést kapnak).
A csigahajtóművek kiválasztás a fentiekhez hasonló. A teherbírásukat azonban fokozott
melegedésük is korlátozza. A számítási módszerek egy része a termikus és a
mechanikus teherbírásra külön üzemtényezőt határoz meg, más részük egyetlen
tényezővel veszi figyelembe a kétféle teherbírást.
A hajtómű tengelyeinek terhelését a katalógus szerint kell ellenőrizni (mert a nagy
igénybevétel a tengelyek fáradt törését és a csapágyak élettartamának csökkenését
okozhatja. A névleges élettartamokat a katalógusok általában nem közlik. Értéke henger
és kúpkerekes széria hajtóművekre hozzávetőleg 20 000, csigakerekesekre 10 000
folytonos üzemóra, vagy több). Az ellenőrzési módszerek a kiválasztási módszerekhez
hasonlóan gyártmányfüggők. A beszerelési és karbantartási utasítások hasonlóképpen.
Általában is tanácsoljuk a gyártmánykatalógusok előírásainak pontosan betartását, mert
a hajtóművek idő előtti meghibásodása, gyakran - közvetlenül, vagy közvetve - tervezési
pontatlanságokra vezethető vissza.

Budapest, 2001. október 17. Dr. Karsai Géza