Professional Documents
Culture Documents
élettartam-számítása
-1-
1. Feladat ismertetése:
2. Alapadatok:
Fordulatszám: n=900[1/min]
da db dc dd Ba Bb Bc Bd Be Bf ra G2 G3 Retesz Tömeg
(ISO/R [kg]
773,
DIN
6885
60 48 69 63 169 167,5 274,5 391 110 6 1,6 16 40 14x9x80 13,0
5. A csapágyegység terhelése:
-2-
A két helyen gördülőcsapágyakkal megtámasztott tengelyt a végcsapon Fr1 és Fr2 radiális erő, a baloldali
tengelyvégen Fa axiális erő, valamint az erők között Mcs csavarónyomaték terheli. Az axiális erőt a B jelű
csapágy veszi fel.
E0=A4+B/2=10+22/2=21[mm]
E1=Ba-E0-Be/2=169-21-110/2=93[mm]
E2=Bb-E0-Be/2=167,5-21-110/2=91.5[mm]
6. A csapágyak terhelése:
A tengely terhelése és támasztóerők:
FrA={Fr1*(E1+A1)-Fr2*E2}/A1={4600*(93+316,5)-3680*91,5}/316,5=4887,58[N]
FrB={Fr2*(E2+A1)-Fr1*E1}/A1={3680*(91.5+316,5)-4600*93}/316,5=3409,66 [N]
A csapágyak egyenértékű dinamikus terhelését kétféle módon lehet meghatározni attól függően, hogy milyen a
terhelések aránya:
-3-
P=Fr, ha Fa/Fr≤e
Fa/Fr1=1380/4600=0,3[N]
Fa/Fr2=1380/3680=0,375[N]
P=X*Fr+Y*Fa ha Fa/Fr>e.
PA=0,56*4600+1,8*1380=5060
PB=0,56*3680+1,8*1380=4544,8
Fa/C0=1380/36000=0,038
Az összefüggésekben
X a radiális terhelés tényezője,
Y az axiális terhelés tényezője,
Fr a csapágy radiális terhelése, [N];
Fa a csapágy axiális terhelése, [N];
e a terhelési viszonyszám tényezője.
A terhelést befolyásoló tényezők az Fa/C0 hányados függvénye. C0 a csapágy statikus terhelése.
Fa/C0 e X Y
0,038 0,24 0,56 1,8
Mivel az axiális erőt a B jelű csapágy veszi fel, meg kell vizsgálni az Fa/FrB arányt. Ennek értéke dönti el az
egyenértékű dinamikus terhelés számításának módját.
7. A csapágyak élettartama:
L10=(C/P)p
L10A=(C/PA)p=(55300/5060)=1303,22[milliókörülfordulás]
L10B=(C/PB)p=(55300/4544,8)3=1799,19[milliókörülfordulás]
L10h=(110/55,3*n)*L10
L10hA=(110/55,3*900)*1303,22=23330,70 [h]
L10hB=(110/55,3*900)*1799,19=32209,97[h]
Lna=a1*a23*L10
LnaA=0,62*1,6*1303,22=1292,79 [milliókörülfordulás]
LnaB=0,62*1,6*1799,19=1784,79 [milliókörülfordulás]
Az a23 tényező számszerű értékei annak függvényében változnak, hogy a ténylegesen felhasznált kenőanyag
üzemi hőmérsékleten meghatározott ν kinematikai viszkozitása hogyan aránylik a kielégítő kenés
biztosításához az adott hőmérsékleten elméletileg szükséges ν1 viszkozitásához.
A gördülőcsapágyak kenésére az SKF LGMT 2 típusjelű kenőzsírját használják. A zsír az általános
gépgyártásban és a járműiparban elterjedten alkalmazott zsírtípus. -30 °C és +120°C hőmérséklethatárok között
használható. Az alapolaj viszkozitása 40 °C-on ν40 = 110mm2/s, 100 °C-on ν100 = 11 mm2/s.
A gördülőcsapágyak környezetének üzemi hőmérséklete: Tü = 65 °C.
ν/ν1
2
a23 1,6
A viszkozitás meghatározása a mintaként berajzolt módon történik. A vízszintes tengelyen felmérjük a közepes
átmérő értékét, majd függőlegesen a csapágy fordulatszámának megfelelő ferde vonalra vetítjük. A
metszéspontból vízszintesen a ν1 tengelyre vetítve kapjuk meg a viszkozitás számértékét. A munkát
megnehezíti, hogy mindkét koordinátatengely logaritmus léptékű, ahogyan a fordulatszámok megadása is.
Ennek megfelelően nagyon körültekintően kell eljárni, hogy elegendően pontos adatokhoz jussunk.
-5-
A vízszintes tengelyre az üzemi hőmérsékletet kell felmérni, a görbe sorozat a kenőolajok (kenőzsír esetén az
alapolaj) ISO VG besorolásának megfelelően készült. A görbéken szereplő számok az adott olaj mm2/s-ban
kifejezett viszkozitását jelentik 40 °C-on.
-6-