motorirányítás

4. rész

Alapjárati eszközök
Léptetõmotoros alapjárat-állító csökkentésére elõvezérlést alkalmaznak (2. ábra). A késõbbi
SOHC-motoroknál az állító helyzetét nem potenciométerrel,
hanem többfázisú négyszögjelekkel, digitálisan érzékelik.
Jelenleg a leggyakrabban használt alapjárati eszközt, négy-
, öt- és hatkivezetéses változatban készítik (l. az elõzõ
részt). A vezérlõegység impulzusokkal vezérli az állítót, a Hibakeresés
forgórész menetes orsó segítségével mozgatja a zárókúpot,
így módosítva a megkerülõ levegõ mennyiségét. Hideg- Mechanikus szelepek
üzemben a kúp nagyobb keresztmetszetet hagy szabadon, Termoviaszos szelep esetén ellenõrizzük a hûtõfolyadék- és
így nõ a fordulatszám. Meleg motor esetén lehetõség van a a levegõcsatlakozásokat. A szelep legtöbbször a fojtósze-
fordulatszám stabilizálására. A szabályozáshoz a vezérlõ- lepházzal egybe van építve, ilyenkor külön levegõcsöveket
egység a fojtószelep-potenciométer és a sebességérzékelõ nem találunk, mindez az öntvényben van kialakítva.
jelét (ha van) is felhasználja. A pótlevegõszelep igen megbízható szerkezet, ritkán romlik
A négyvezetékes állító a legelterjedtebb, nagyon sok el. Itt is ellenõrizzük a levegõ-hozzávezetéseket, ill. a
európai autógyár ezt alkalmazza (OPEL, CITROËN–PEU- villamos vezetékeket. A szelep üzem közben állandó
GEOT, FIAT–LANCIA). Az ötvezetékes eszköz a ROVER feszültséget kap, a csatlakozóban egy testet és egy „pozití-
specialistása, míg a hatvezetékessel a régebbi MITSUBISHI vot” kell mérni. A pótlevegõszelep ellenállása 45–52 ohm,
DOHC-motoroknál találkozhatunk. lehúzott csatlakozónál mérhetõ. Elõfordulhat a retesz
megszorulása is, ilyenkor egy „benzines gyógyfürdõ”
Egyenáramú motoros alapjárat-állító csodákat tehet. A retesz állítható, ehhez a blendét rögzítõ
csavart kell oldani, majd az oválfuratban odébb mozdítani.
A hengerenkénti befecskendezéses rendszereknél elég ritka,
Mágnesszelepek
a központi keverékképzõ berendezéseknél annál gyakoribb az
A be-ki szelepek esetében ellenõrizzük az ellenállásokat, a
alkalmazása (l. a második részt). A VW-csoport által gyártott
villamos és a levegõvezetékeket. (Az ellenállás az adott
gépkocsiknál találkozhatunk a leggyakrabban ezzel a megol-
típusnak megfelelõ érték, ez az irodalom alapján ellenõrizhetõ.)
dással. A fojtószelepházban van az egyenáramú motor, amely
Rezgõszelepeknél az elõbbi vizsgálatok mellett ellenõrizni
egy áttételen keresztül közvetlenül a fojtószelepet mozgatja. A
kell a vezérlõ négyszögjelet is. Ehhez az oszcilloszkóp a
szelep helyzetét az állítómûbe szerelt potenciométer jelzi a
legmegfelelõbb mûszer, a „szkópon” mind a frekvencia,
vezérlõegységnek. (Az egységben található természetesen
mind a kitöltési tényezõ leolvasható. Oszcilloszkóp hiányá-
fojtószelep-potenciométer is!) Az üresjárati helyzetet kapcsoló
ban frekvenciát és kitöltést mérõ multiméter is használható.
is érzékeli, ennek jelét is a vezérlés dolgozza fel. Az eddigi
A referenciaértékek az irodalomban megtalálhatók.
rendszerekkel szemben – amelyek fordulatszám-szabályozást
végeztek – itt alapvetõen pozíciószabályozást alkalmaztak. A
pozíció alapjelértéke – az üzemállapotnak megfelelõen – a Elforduló reteszes állítók
memóriában van eltárolva, a tényleges helyzetet az állítóban
elhelyezett potenciométer érzékeli. Eltérés esetén a vezérlõ- A levegõ- és villamos csatlakozások vizsgálata itt is elen-
egység olyan irányú feszültséggel vezérli az egyenáramú gedhetetlen csakúgy, mint az ellenállásmérés. Tekintve,
motort, hogy a pozíciókülönbség megszûnjön. Az állító hogy a vezérlõjel itt is négyszögjel, a vizsgálatok meg-
segítségével hidegüzemben a fojtószelep jobban kinyit, így
biztosítva a magasabb fordulatszámot. A fojtószelep nyitását fojtószelep-állító potenciométere
módosíthatja a jármû sebessége és a motor fordulatszáma. A
jelentõsebb terhelések fordulatszám-csökkentõ hatása bowdentárcsa vészüzemmódrugó
zavarkompenzációval csökkenthetõ, ilyenkor a fojtószelep
szintén jobban kinyit (1. ábra).
A MITSUBISHI SOHC-motorok alapjárati állítója is hasonlóan
mûködik. Az egyenáramú motor csigaáttételen keresztül itt is a
fojtószelepet nyitja. Az üresjárati kapcsoló a motor tolórúdjá-
nak a végébe van építve. Az állító helyzetét különálló potencio-
méter érzékeli, ez szolgáltatja a pozíciószabályozás ellenõrzõ
jelét. A fojtószelep tengelyén természetesen itt is megtalálható fojtószelep-állító
a fojtószelep-potenciométer, a szabályozásban azonban nem
alapjárati kapcsoló
vesz részt. Az állító helyzetét befolyásolja a jármû sebessége fojtószelep-potenciométer
és a motor fordulatszáma, a járulékos terhelések hatásának 1. ábra: integrált fojtószelepház

28 autótechnika 2004/4

egyeznek a rezgõszelepnél leírtakkal. A háromvezetékes
állítónál két négyszögjelet kell vizsgálni.
Alapjárati probléma esetén nem kell egybõl az állítóra gondol-
ni, mint azt sokan teszik. A vezetékezési hibák mellett könnyen
lehet, hogy már a vezérlõegység sem megfelelõ jelet ad ki.
Amennyiben nem tudunk négyszögjelet mérni és a vezetéke-
zés jó, valószínûleg hibás a vezérlõegység. Bonyolultabb a
helyzet, ha van négyszögjel, de az nem vagy nem eleget
változik. Ilyenkor célszerû az üresjárati kapcsolót és/vagy a
fojtószelep-potenciométert, ill. ezek beállítását megvizsgálni,
lehet, hogy ezek okozzák a hibát. (A fojtószelep-potenciométer
beállítására vonatkozó adatok az irodalomban megtalálhatók.)
Érdemes még azt is ellenõrizni, nem lépett-e a vezérlõegység
„szükség üzemmódba” (esetleg szerviz üzemmódba), és ezért
nem változik a kitöltés. Ne feledkezzünk meg a hõmérséklet-
érzékelõrõl, ez a legfontosabb jel a hidegüzemi fordulatszám
emeléshez. A vezérlõegység hibája elég gyakori, legtöbb
esetben a hiba orvosolható.
Elmozduló reteszes állítók
A vizsgálatok az elõzõ bekezdésben leírtakhoz igen hason-
lók, de itt nem négyszögjelet, hanem az állító körében folyó
áramot kell mérni. Az áramkört megszakítva iktassunk be
egy árammérõt vagy multimétert, 2 A-es méréshatárban.
(Automata méréshatár-választás esetén ezzel nem kell
foglalkoznunk.) Az áram értéke 380 mA–1200 mA határok
között mozoghat. Üzemmeleg motor alapjáratánál kb. 420–
440 mA mérhetõ, terhelés esetén ez az érték kb. 500 mA-ig
növekedhet. Hideg motor esetén 700–800 mA-t is mérhe-
tünk, de hideg motor indításakor az áram a maximális
értéket is elérheti. A szelep ellenállása 4–5 ohm.
Az állító hibáját jelzi, ha a retesz nem tud elmozdulni, ilyenkor
a tisztítás segíthet. A vezetékezési hibák mellett vezérlõegy-
ség-hiba, üresjárati kapcsoló, ill. fojtószelep potenciométer
hiba is elõfordulhat. A hidegindítási, hidegjáratási és melegí-
tési fordulatszám növeléshez a motorhõmérséklet-érzékelõ
jele a legfontosabb, ne felejtsük el ezt is ellenõrizni.
Szerviz üzemmódban a vezérlõegység állandó áramot állít
be a szelepnél, ilyenkor nincs fordulatszám-szabályozás.
(Részletesen l. a következõ részben.)
A DIGIJET-rendszereknél különálló vezérlõegységet hasz-
nálnak, míg a DIGIFANT-ok esetében az alapjárat-állítást a
motorirányító egység végzi. Vezérlõegység-hiba itt is
elõfordulhat, a hiba általában javítható.
Léptetõmotoros állítók
A léptetõmotoros állítók vizsgálatához multiméter és oszcillosz-
kóp szükséges, de nem mindig elegendõ. Attól függõen, hány
tekercseléssel készült a léptetõmotor (2 vagy 4), multiméterrel
célszerû ezek ellenállását megállapítani. A mûködés közbeni
vizsgálathoz már oszcilloszkóp szükséges. A motor adott
kivezetése és a test közé iktatott oszcilloszkópon azt kell látni,
hogy a jel 0 és a tápfeszültség között „ugrál”. Amennyiben
nincs meg az „ugrálás”, ill. a feszültségszintek nem megfelelõ-
ek, érdemes megmérni a vezetékezést. Hibátlan huzalozás
esetén gondolhatunk vezérlõegység-hibára, de itt se feledkez-
zünk meg az egyéb hibaforrásokról sem. (Üresjárati kapcsoló
és/vagy fojtószelep-potenciométer, hõmérséklet-érzékelõ.) Ne
autótechnika 2004/4
motorirányítás
1 helyzetérzékelõ
2 egyenáramú motoros állító
3 alapjárati kapcsoló
4 alapjárati állítókar
2. ábra: Mitsubishi SOHC-motorok egyenáramú motoros állítója
hagyjuk ki a számításból a szükség üzemet, ill. a szerviz
üzemmódot sem! A nem megfelelõ mûködést okozhatja a
sebességjel hiánya is.
Mindezen vizsgálatok elvégzése után sem biztos, hogy
megtaláljuk a hibát. A legfontosabb kérdés ugyanis még
hátra van: milyen helyzetben áll a léptetõmotor? (Az eddigi
állítóknál a kitöltési tényezõ, ill. az áram meghatározta a
helyzetet, az egyenáramú motoros állítóknál pedig van
visszajelzõ potenciométer – itt viszont semmi. A multiméteres
és oszcilloszkópos vizsgálatokkal csak a mûködõképességet
tudjuk ellenõrizni, a ténylegesen jó mûködést – ti. hogy a
motor a megfelelõ pozícióba állt-e be – nem.) Hogyan
állapítható meg a tényleges helyzet? Ehhez szükség van a
soros kiolvasó mûszerre. A menüben a komponensteszten
belül a léptetõmotor-helyzetet kell kiválasztani, a mûszer
megjeleníti az aktuális lépésszámot. Ezt összehasonlítva a
referenciaértékkel (ha van), a megfelelõ mûködés már
megállapítható. (A függetleneknek szánt irodalomban
általában ezek a lépésszámok nem szerepelnek, célszerû,
ha mindenki magának – egy jól üzemelõ autón – megméri és
ezt tekinti ezután elindulási alapnak az adott típusra.)
Léptetõmotoros állítókkal – európai gyártók esetében – elsõsor-
ban azokban az autókban találkozunk, amelyek MARELLI-, ill.
SAGEM-vezérlésekkel készülnek (FIAT–LANCIA; CITROËN–
PEUGEOT). A német autógyártók közül az OPEL használ
leginkább léptetõmotort. A fent említett cégek esetében használt
léptetõmotorok négykivezetésesek (kéttekercsesek), egy-egy
tekercs ellenállása 45–55 ohm. Az angol autókban (ROVER,
JAGUAR) a LUCAS motorvezérlõket (korábban befecskendezõ-
ket) alkalmazták, ezekben ötkivezetéses (négytekercses)
állítókat használtak. Ezekben egy-egy tekercs ellenállása 15–20
ohm, a korábbi változatokban elõfordult 9–10 ohm-os tekercs is.
Az utóbbi idõben más cégek is (BOSCH, SIEMENS) egyre
inkább alkalmazzák a léptetõmotoros állítót, ma már ez számít
standard megoldásnak.
A MITSUBISHI DOHC-motorokban is négytekercses állítót
használnak, de a kivezetések száma hat. Mûködése és
vizsgálata megegyezik az ötvezetékes állítóéval. Az ellenál-
lásértékek az irodalomban megtalálhatók.
29
 motorirányítás

Egyenáramú motoros állítók megismerni. Ilyenkor vagy a türelem, vagy a fojtósze-

lepegység cseréje segíthet.
Ennél már csak az lehet rosszabb, ha a fojtószelepegység
A VW–AUDI integrált fojtószelepházas megoldásával
cseréje, összeismertetés és kellõ türelem után sem áll be a
kapcsolatban elég sok probléma merül fel. A rutinvizs-
normális alapjárat. (Az egységek fizikai hibáiról nem is
gálatok (fojtószelep-potenciométer, üresjárati kapcsoló,
szóltunk: természetesen ezek hibátlanok, csakúgy, mint a
állító-potenciométer, állítómotor) alapján az derül ki
vezetékezés stb.) Ekkor elõfordulhat, hogy csak a vezérlõ-
általában, hogy fizikailag minden jó. A fojtószelep
egység cseréje segít. (A vezérlõegységnek sincs fizikai
kiképzése (és a kipufogógáz visszavezetése) miatt
problémája: mind a fojtószelep, mind az állító helyzetét
azonban lerakódások képzõdnek a szelepen, csökkent-
tökéletesen érzékeli, a motor vezérlését ellátó végfokozatok
ve ezzel a levegõáramlás keresztmetszetét alapjáraton.
jók. A probléma abból adódik, hogy a vezérlõegység
A vezérlõegység érzékeli az alapjárati fordulatszám
„eltanulta” magát és nem tudjuk visszaállítani az alaphely-
csökkenését, ennek ellensúlyozására nyitja a fojtósze-
zetet.) Az utóbbi eset elég extrém, de volt már rá példa.
lepet. Egy darabig nincs is gond, csak ha egy idõ után
A MITSUBISHI SOHC-motoroknál ellenõrizni kell az egyenára-
a „rányitás” meghalad egy határértéket, a vezérlõegy-
mú motort, az állító helyzetét érzékelõ potenciométert és az
ség adaptációs hibát jelez. (Az alapjárat egyenetlenné
üresjárati kapcsolót. Ezek hibátlan állapota esetén gondolha-
válik.) A hibatörléssel a probléma nem oldódik meg, a
tunk a vezérlõegység hibájára, de lehet beállítási probléma is.
hiba ugyanis rögtön „visszajön”. Ilyenkor ki kell takarí-
(A beállításokról a következõ részben lesz szó.) A vezérlés
tani a fojtószelepházat, majd „össze kell ismertetni” a
hibája sajnos nem kizárt, általában javítható. A hidegüzemi
vezérlõegységgel. Ismertetés hiányában tisztítás után
emelt fordulatszám biztosításához fontos a hõmérséklet-
az alapjárati fordulatszám nem lesz megfelelõ. (Általá-
érzékelõ jele, errõl se feledkezzünk meg, csakúgy, mint a
ban nagyobb szokott lenni.) Az öntanulási folyamat
sebességjelrõl.
során – nagy valószínûséggel – egy idõ után így is
A következõ részben az eddig ismertetett rendszerek
beáll a megfelelõ alapjárati fordulatszám, de ez nem
beállításait tárgyaljuk.
biztos. (Az idõ akár többnapos használatot is jelenthet!)
(Folytatjuk.)
Rosszabb a helyzet, ha az ismertetés után történik
mindez, netalán nem akarják az egységek egymást Frank Tibor

30 autótechnika 2004/4