KJK Diasor Template-Hotan I v2

HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTAN I.
HŐTAN 1. RÉSZ
BMEKORHA104
Dr. Veress Árpád

2019.02.04.
BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR

32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG
Tartalom
Bevezetés, rendszerek
Kinetikus gázelmélet
Hőmennyiség, hőkapacitás, fajhő
Gázkeverékek
I. főtétel zárt és nyitott rendszerre
Folyamatok, körfolyamatok
2
• Alkalmazhatósági feltételek:
– Fizikai folyamatok leírása
– mérnöki számítások
• Alapvető közelítési elvek:

– Koncentrált paraméterű
– Elosztott paraméterű
3
– Statisztikai (Statisztikus mechanika, kinetikus gázelmélet)
– Kontinuum mechanikai
• Jellemző hosszmérték (length scale):

  lim
 mi
L  L3
4
– Statisztikai (Statisztikus mechanika, kinetikus gázelmélet)
– Kontinuum mechanikai
• A Knudsen szám jelentősége a kontinuum mechanikai

közelítés alkalmazhatóságában:
3,7 10 7 m

Kn    0,01 5
L 0,03m
• A kontinuum mechanikai alapú közelítés -- Nagy számok
törvénye – szemléltetés:
– Adott V = 1cm3 térfogatú kocka, benne p = 0Pa nyomás (azaz
0 molekula)
– Legyen rajta egy furat, amelyen 1 millió molekula áramolhat
be (a beáramlást tekintsük állandónak)
– Mennyi ideig tart az edény megtelése?
– A folyamat végére a térfogatban

– 2,68·1019 molekula lesz
N 2,68 1019 db
   6  849822év
N 10 db / s  3600 s / h  24h / nap  365nap / év
6
• A kontinuum mechanikai alapú közelítés – A Navier-Stokes
egyenletrendszer
• LES (Large Eddy Simulation), DNS (Direct Numeric Simulation)
7
• Rendszerek
• A rendszerek csoportosítás közegcsere alapján

– Zárt rendszerek
8
• A rendszerek csoportosítás közegcsere alapján
– Nyitott rendszerek
9
• A rendszerek csoportosítás állapot szerint (egyensúlyi - nem
egyensúlyi, nyugalmi - nem nyugalmi):
– Termikus egyensúly (a hőmérséklet mindenütt azonos)
– Mechanikai egyensúly (a nyomás mindenhol azonos)
– Kémiai egyensúly (a rendszerben nem játszódik le kémiai reakció)
– Ha mindhárom feltétel teljesül, termodinamikai egyensúlyról

beszélünk, ha valamelyik nem, akkor nem egyensúlyi a rendszer
– Nyugalmi rendszer: nincs a rendszer és a környezete között

kölcsönhatás
– Nem nyugalmi rendszer: van kölcsönhatás a rendszer és a
környezete között (a mi esetünkben hőcsere v. munkavégzés)
10
• A rendszerek csoportosítás összetétel alapján:
– Homogén: mind összetétel, mind fizikai felépítés szerint
egynemű (egykomponensű)
– Inhomogén: nem egynemű, különböző elemekből álló
(többkomponensű)
– Heterogén: a fizikai állapot makroszkopikus határfelületek
mentén ugrásszerűen változik (több fázisállapot együtt)
• A rendszer és környezete közötti energetikai kölcsönhatás
alapján:
– Szigetelt: környezetével semmiféle kölcsönhatás nem jöhet létre
– Szigeteletlen: környezetével van energiacsere
– Részlegesen szigetelt rendszer: az energiacsere valamilyen
formában korlátozott
11
• A rendszer fizikai állapotának tulajdonságainak leírására
állapotjelzőket használunk
• Az állapotváltozók csoportosítása:
– Extenzív (összeadhatók: pl. tömeg, térfogat, belső energia)
– Intenzív (nem összegezhetők: pl. nyomás, hőmérséklet)
– Termikus (pl. nyomás, fajtérfogat, hőmérséklet)

– Kalorikus (pl. belső energia, entalpia, entrópia)
• Származtatott állapotjelzők:
m3
v  , v  
– Fajtérfogat:
V
m kg
  ,   
– Sűrűség: m kg
V m3
• Intenzív vagy extenzív lesz a két extenzív mennyiség hányadosa?
12
• Az állapotjelző matematikai feltétele
– A teljes differenciál vonalintegrálja A és B pontok között:
 
B
 d   B   A  d  x dx  y dy
A
– Az M x, y dx  N x, y dy akkor teljes differenciál, ha teljesül:
M x, y  N x, y 

y x
A B A
 d   A   B   d   d   d  0
B A B
– Ha egy körintegrál zérus, akkor az integráljel mögött teljes

differenciál van, ami állapotjelző is lehet. 13
Kinetikus gázelmélet
Ideális és valós gázok
Állapotjelzők és Avogadro törvénye
Ideális gázok állapotegyenlete
Valóságos gázok állapotegyenletei
Az ideális gáz molekuláinak közepes kinetikai energiája
Az ideális gáz belső energiája
Molekulák négyzetes középsebessége
14
Kinetikus gázelmélet – Ideális gázok
• A termodinamikai folyamatok megismerése érdekében
szükség van egyszerűsítésekre
• Az ideális gázok:
– A molekulái elhanyagolható térfogatú, kemény, abszolút
rugalmas anyagi pontok
– A molekulái csak rugalmas ütközések révén hatnak egymásra,
kohéziós erők közöttük nem ébrednek
– A molekulák egymás közötti ütközéseinek száma elhanyagolható
a határoló edény falához történő ütközések számához képest.
15
Kinetikus gázelmélet – Állapotjelzők
• A nyomás értelmezése a kinetikus gázelmélet alapján
16
I ix  mcix ; I iy  mciy ; I iz  mciz ; Fix t  I ix  2mcix
2a ~
  Fix   2mcix
cix
~ 2mcix mcix2
Fix  
 a
~ N
mcix2
Fx  
i 1 a
~
Fx m N 2 m N 2
px  
be abe i 1
 cix  
V i 1
cix
17
m N 2 m N 2 m N 2
px  
V i 1
cix p y  
V i 1
ciy pz  
V i 1
ciz px  p y  pz  p
m N 2
3p   ix iy iz
V i 1
c  c 2
 c 2
N
 ci2  cix2  ciy2  ciz2
1 m N 2 m N i 1
i
c 2
1 m ' c 2
p 
3 V i 1
c i  p 
3 V 

N 3
m ' n c 2
 wkin 
2
n
2 c2
p  nwkin
3
– Ez az egyenlet a kinetikai gázelmélet Clausius által levezetett
alapegyenlete, amely szerint a gáz nyomása az egységnyi
térfogatban lévő molekulák haladó mozgásából számított
mozgási energiájának összegével számítható.
18
– U-csöves manométer
(mmHg oszlop, mmH2O oszlop)
p 2  p1   m   k gh
– Angolszász mértékegység a font-

per-négyzethüvelyk: pounds-per-
19
square inch (PSI)
• A hőmérséklet értelmezése a kinetikus gázelmélet alapján
– Molekulák Brown-féle mozgása (nem azonos a molekulák
kaotikus hőmozgásával, annak méretében felnagyított,
tempójában lassított képe)
– Kinetikus gázelmélet (a klasszikus Newtoni mechanika alapján)
– 1827, James Brown angol botanikus,(virágpor szemcséket
szuszpendáltatott folyadékban).
– A hőmérséklet növelésének hatására a mozgás intenzívebbé válik
– Brown-féle mozgás 2D-ben
20
– Vegyük az alábbi modellt, melyben a mechanikai egyensúly
feltétele:
p 2  p1  n1m1 c12  n2 m2 c22
– A Brown-féle mozgás szerint, a tartós egyensúly fennállásához
szintén szükséges:
T2  T1
– Az impulzus és a mozgási
energia-megmaradás törvénye
alapján:
1. m1c1ix  md u  m2 c1ix  md u 

m1 2 md 2 m1 2 md 2
2. c1ix  u  c1ix  u
2 2 2 2
21
– A levezetésből (lásd jegyzet) adódik:
2 2
p1  n1wkin1  n2 wkin 2  p 2
3 3
– Továbbá:
m1 2 m2 2
c1  c2
2 2
– Ez utóbbi egyenlőség Ez csak a
hőmérsékletek egyezősége miatt
lehet. A nyomásegyezőség
feltétele miatt az egységnyi
térfogatban lévő molekula
szám is egyenlő (bár ez nem
volt kiinduló feltétel).
22
– Az abszolút hőmérséklet SI egysége a Kelvin (K). 1K hőmérséklet-
különbségnek megállapodás szerint 1°C hőmérséklet-különbség
felel meg, ezért a Kelvinben mért abszolút hőmérséklet (T) és a
Celsius-fokban mért hőmérséklet (t) között az alábbi összefüggés
áll fenn:
T K   t C   273,15
– Hőmérsékleti skálák:
o Celsius
C   F  40   40
5
o Fahrenheit 9
 F  C  40   40
9
o Rankine 5
T R   t  F   459,69
o Kelvin
T K   T R  23
5
9
• Avogadro törvénye
– Adott két azonos térfogatú edény, bennük N1 és N2
molekulaszámú gázok, melyeknek p nyomása és T hőmérséklete
azonos.
– A hőmérsékletek egyenlősége miatt:
m1 2 m2 2
T1  T2  wkin1  wkin 2 ; c1  c2
2 2
24
• Avogadro törvénye
– A nyomások egyenlőségébe behelyettesítve:
2 2
p1  p 2  n1wkin1  n2 wkin 2  n1  n2
3 3
– Végül figyelembe véve, hogy:
V1  V2  n1V1  n2V2  N1  N 2
– Vagyis különböző gázok azonos nyomáson és hőmérsékleten
egyező térfogatokban megegyező számú molekulát tartalmaznak.
25
• Kilomolnyi mennyiség
– Egy kilomolnyi mennyiség annyi kilogramm, mint amennyi egy
molekulájának relatív tömege. Jele: M [kg, vagy kg/kmol].
– Hány darab molekula van 1 kmol-ban (Avogadro szám)?
M [kg kmol ] M [kg kmol ] 1 db

NM  N A     6,023 10 26 [ ]
m'[kg db] M []metalon [kg db] metalon kmol
– Az metalon a 12-es izotópszámú szén atom tömegének 1/12-ed
része:
m'C12
metalon   1,66 10  27 [kg ]
12
– Jellegzetes gázok tipikus kilomoltömegei:
M O2  32 kg / kmol M H 2  2 kg / kmol M CO2  44 kg / kmol
M N2  28 kg / kmol 26
• Normál és standard állapot
– Normál állapot:
– pN = 101325 Pa, tN = 0°C → TN = 273,15K
– Ekkor 1 kmol anyag által elfoglalt térfogat:
VM = 22,415 N(ormál) m3 /kmol
– Standard állapot:
– pS = 100000 Pa, tS = 25°C (általában) → TS = 298,15K
– Ekkor 1 kmol anyag által elfoglalt térfogat: VM = 24,5 m3 /kmol
27
Kinetikus gázelmélet – Állapotegyenlet
• Ideális gázok állapotegyenlete – egységnyi tömegre
– Igazoljuk a tapasztalati úton nyert pv = RT összefüggést, amely
az állapotegyenlet alakja egységnyi tömegre
– Ehhez először vizsgáljuk meg a sűrűséget!
m

  kg / m 
V
3 Nm'
V
 
 nm' db / m3 kg / db  , 
– Ebből kifejezhetjük a térfogategységre jutó molekulaszámot (n-et):
1
  1
n 
vn 
m' mv
– Erre azért van szükség, mert a nyomás kinetikus gázelmélet
szerinti formájában megtalálható, ebből indulunk tehát ki:
2
p  nwkin
3 28
– Helyettesítsük be a térfogategységre jutó molekulaszámra kapott
kifejezést: 1
2 n 2 1
v
p  nwkin   p 
m wkin
3 3 mv
– A közepes kinetikai energiáról tudjuk, hogy egy β tényező és az
abszolút hőmérséklet szorzata, tehát
2 1
wkin  T  p  T
3 mv
– A fenti kifejezésben az állandók összevonhatóak, belőlük
képezhető a Boltzmann-állandó:
 ; k  1,3805 10  23 J / K 
2
k
3
– Átrendezünk: 1 k
p kT  pv  T
mv m 29
– Megállapíthatjuk, hogy az egyenletünk jobb oldalán álló hányados
számlálója egy univerzális állandó, nevezője pedig a gáz anyagi
minőségétől függő mennyiség, amely azonban egy adott gáz
esetén állandó értékkel rendelkezik, így tehát ez a hányados is
egy, az adott gázra jellemző állandó lesz, melynek neve
specifikus gázállandó:
k
 R  pv  RT
m
– Így tehát az állapotegyenlet végső alakja egységnyi tömegre
vonatkoztatva:
pv  RT
30
– Megemlítendő még a Gibbs-féle fázisszabály (1870):
F+Sz=A+2
– egyensúlyi termodinamikai rendszerben a fázisok (F) és
szabadságfokok (Sz) számának összege kettővel több, mint az
alkotók (A) száma
– Egyalkotós gáz (egy fázis) leírásához kettő állapotváltozóra
(szabadságfokra) van tehát szükség
– A három termikus állapotjelző közül tehát kettőt kell megadni, a
harmadikat az állapotegyenlet értelmében határozhatjuk meg
31
• Ideális gázok állapotegyenlete
– Az állapotegyenletet egységnyi tömegre vezettük le
– Ha ismert a rendszer m tömege, akkor a következőképpen írható
fel az állapotegyenlet a teljes rendszerre:
  mRT  pV  mRT
pvm
V
– Az állapotegyenlet felírható egy kilomolnyi mennyiségre is, ekkor
az M kilomoltömeggel szorozhatjuk egyenletünk mindkét oldalát:
  MRT  pVM  MRT

pvM
VM
– Vizsgáljuk meg az egyenletünk jobb oldalát, és helyettesítsük
vissza azt a hányadost, amely alapján a specifikus gázállandót
definiáltuk.
k
pVM  M T
m
32
• Ideális gázok állapotegyenlete
– Így viszont a kilomoltömeg és az egyedi molekula tömegének
hányadosából az anyagmennyiséget kapjuk, ami most éppen az
Avogadro-féle számmal egyezik:
M
 N M  pVM  N M kT
m
– Mivel pedig az Avogadro-féle szám és a Boltzmann-állandó is
univerzális (anyagi minőségtől független) állandók, ezért
szorzatuk is az lesz, ennek neve univerzális gázállandó:
 
RM  N M k  RM  8314 J / kmol K 
– Végül pedig anyagmennyiségre vonatkoztatva is felírhatjuk az
állapotegyenletet, ahol μ kilomolnyi anyag (μ-ször 6,023·1026 db
molekula) található az m tömegű rendszerben rendszerben:
m
pV  RM T  RM T ,
M 33
– Angolszász szakirodalomban μ helyett n-et használnak.
• A specifikus gázállandó fizikai jelentése
2
w12    pdv   p1v2  p1v1 
m=1 kg,
1
v2, T1+1, p1
w12  p1v1  p 2 v2  RT1  RT2
de T1  T2  1  w12  R
– A specifikus gázállandó az egységnyi tömegű közeg egységnyi

hőmérséklet-változásakor állandó nyomáson bekövetkező
térfogat-változási munkát jelenti.
34
• Számpélda a gázok állapotegyenletére
– Adott egy CxHx képletű szénhidrogén, melynek
– tömege m = 0,3685g
RM
– hőmérséklete T = 400K p V  m  T
– nyomása p = 0,958bar M
– Térfogata V = 164 cm3 M  x  MC  x  M H 
 x  12  1  13xkg / kmol
– Mennyi az x értéke?
8314
p V  m  T
13x
0,3685 103 kg  8314 J kmolK  400 K

x 6 3
6
13  0,958 10 Pa 164 10 m
5
35
• Gázok állapotegyenlete
– Vízgőzre: Tk=374,15 °C, pk=226,29 bar, vk=0,00326 m3/kg
36
– p-v-T állapotfelület, folyamat általában tetszőleges térgörbe
37
– Az ideális gáztörvény viszonylag kis nyomásokon és nagy
hőmérsékleten igaz.
38
• Valóságos gázok állapotegyenlete
– Kompresszibilitási tényezős alak:
pv   RT
pv

RT
  f  p ,T 
39
– Valós fizikai hatások figyelembevétele miatt szükséges térfogati és
nyomás korrekció
– mivel a gáz-molekulák térbeli kiterjedéssel rendelkeznek (nem
tudják teljes mértékben kitölteni a rendelkezésükre álló teret),
– illetve közöttük vonzó és taszító kölcsönhatás alakul ki a közöttük
lévő távolság függvényében (a falhoz ütközéskor kisebb lesz a
nyomás az egyirányú – belső – vonzás miatt).
– Kieső térfogat „egyes” ütközések esetén

– Molekula-páronként értendő
1 2    3
3
V  4
2 6 6
40
– Molekulák között ható erők
1
f  n
r
taszító erők (n~9÷15)
1,5·10-7 cm
– Lennard-Jones egyenlet (6-12-es potenciál):
vonzó erők (n~5÷7)   0 12   0 6 
r0=3·10-8 cm  r   4      
 r   r   41
o Virial egyenletek:
pv BT  C T  DT 
 1  2  3  ......
RT v v v
– Az együtthatók a φ(r) segítségével határozhatók meg
– a második tag a páros, a harmadik a hármas stb. ütközéseket
veszi figyelembe
– növekvő nyomás esetén nő a figyelembeveendő tagok száma
 a
o Van der Waals egyenlete (1873):  p  2 v  b   RT
 v 
– a nyomás és térfogati korrekció figyelembevételével (a és b gázra
és állapotra jellemző mennyiségek)
42
o Van der Waals egyenlete (1873):
– A Van der Waals egyenlet a fajtérfogatra nézve harmadfokú:
 RT  2 a ab
v 3   b  v  v  0
 p  p p
– Három gyöke van az alábbi kombinációkban:

 Három különböző valós gyök
 Három egymással megegyező valós gyök
 Egy valós és két komplex gyök,
utóbbiak fizikailag nem értelmezettek
– Vegyünk fel különböző nyomásokat és a
fenti egyenletet megoldva néhány
kiválasztott, de állandó hőmérsékletre az
ábrán látható módon izotermákat
43
építhetünk fel
• Valóságos gázok állapotegyenlete  RT  2 a ab
v   b 
3
v  v   0
o Van der Waals egyenlete (1873):  p  p p
– T < TK tartományban minden izotermán van egy nyomástartomány
melyben a fenti egyenlet három valós
gyökkel rendelkezik (a legalsó izotermán vA,
vR és vB)
– Az A pont telített (forrásban lévő) folyadék
– B a száraz telített gőz állapot
– Az AQ szakasz a túlhevített folyadék, a DB
szakasz a túlhűtött gőz metastabil állapota
– A QRD szakasz nem realizálható, mert
ellentmond a termodinamikai stabilitás
feltételének
– Az AB egyenes a telített folyadék-száraz
telített gőz fázisátalakulás vonala
44
– (GIBBS-FÉLE FÁZISSZABÁLY!)
o Van der Waals egyenlete (1873):
– T = TK esetben az izotermán egy inflexiós pont van, és az ehhez a
ponthoz húzott érintő vízszintes. Itt a három
valós gyök megegyezik egymással (kritikus
pont)
– T > TK esetben bármilyen nyomásra a van
der Waals állapotegyenlet csak egy valós
gyökkel (térfogat) rendelkezik, így az
izoterma kellően nagy p és T esetén
közelíteni fog az ideális állapotegyenletből
származtatható egyenlő szárú hiperbolához
 RT  2 a ab
v   b 
3
v  v   0
 p  p p
45
o Redlich–Kwong állapotegyenlet (1949)
– Egyszerű, jobb mint a Van Der Waals egyenlet, azonban a folyadék
fázisban pontatlan.
o Soave féle Redlich–Kwong állapotegyenlet (1972)

– Acentrikus faktor alkalmazása a molekulák gömb alaktól való
eltérésének figyelembevételére
o Peng-Robinson állapotegyenlet (1976)

– Az egyenlet jól alkalmazható a teljes állapottérben (folyadék, gőz
és gáz) bármelyik állapotváltozó kiszámítására. A Soave
állapotegyenlethez hasonlóképpen írja le a termodinamikai
állapotokat, azonban pontosabban modellezi a folyadékok
sűrűségét.
46
Kinetikus gázelmélet – Kinetikai energia
• Az ideális gáz molekuláinak közepes kinetikai energiája
– A hőmérséklet értelmezéséből következően:
wkin  ekin  T
– Az ideális gáztörvény bevezetésénél meghatároztuk a β tényezőt:
3
  k  2,07 10  23 J / K
2
– Ezzel a molekula átlagos kinetikai energiája (tömegpontként véve):
3
wkin  ekin  kT
2
– Valóságban, de a potenciálos kölcsönhatások nélkül (csak haladó és
forgó mozgásból adódik az eredő kinetikai energia) a
tömegpontnak három transzlációs (haladó mozgású) szabadságfoka
létezik, ezáltal az egy szabadságfokra jutó kinetikai energia:
ekin 1
e0   kT
3 2 47
• Az ideális gáz molekuláinak közepes kinetikai energiája
o Boltzmann ekvipartíció tétele:
– termikus egyensúly esetén az ideális gáz molekuláinak minden
szabadsági fokára ugyanakkora átlagos kinetikai energia jut, mivel
a molekulák mozgásának rendezetlensége miatt minden
mozgástípus egyformán valószínű.
ekin 1 f szabadságfok f
e0   kT esetén
e kT
3 2 2
3 5
– Egyatomos gázra (f=3): e1  kT Kétatomos gázra (f=5): e1  kT
2 2
– Háromatomos gázra (f=6): e1  3kT
– Az ideális gáz belső energiája egyenlő a gázmolekulák teljes
kinetikai energiájával:
f
Nm 
E  N kT  
f k f
T  m RT J 
2 m 2  m 2 48
R
• A molekulák négyzetes középsebessége
– A molekulák négyzetes középsebességét a haladó mozgásból
származó kinetikai energia segítségével határozhatjuk meg:
m 2 3
wkin  wkin 
 c  kT
2 2
3 k T 3  RM  T 3  RM  T
c 
2
 3 R T  
m M mN M
– Példa: O2 szobahőmérsékleten
– t = 25°C → T = 298K
– M = 32 [kg/kmol] 3  RM  T 3  8314J kmol  K   298K
c 
2
 
M 32 kg kmol
J  kg  m 2 1 m 2  m
232272,375       481,9
kg  s2 kg s 2  s
49
• Hőmennyiség
– A munka és a hő között nagymértékű hasonlóság áll fenn.
– Egyik mennyiség sem állapotjelző.
– Mégis a rendszer energiatartalmának változására utalnak.
– A kettő közötti alapvető különbség, hogy a munka mindig
átalakítható hővé, a hő teljes egészében sohasem alakítható át
munkává. Ezt mondja ki a termodinamika II. főtétele (lásd
később).
– A hő mindig a nagyobb hőmérsékletű rendszerből áramlik az
alacsonyabba, az áramlás a hőmérsékletkiegyenlítődésig tart. A
felmelegedés és lehűlés ideje függ a tömegektől és a hőm.
különbségtől.
Q  m  c  T2  T1   m  c  T
Q  J oule , m  c  T   kg  c K  J c  J
kg  K 50
• Hőkapacitás
– A fajhő megadja, hogy egységnyi mennyiségű anyag
hőmérsékletének 1K-nel való növeléséhez mekkora hőmennyiségre
van szükség.
– A „C” az adott rendszer hőkapacitása, mivel megadja, hogy 1 K
hőfokkülönbség létrehozására mekkora hőmennyiség szükséges.
Q  m  c  T2  T1   C  T C  Q T J / K
– Térfogategységre vonatkoztatott fajhő (c’):
Q  V  c'T c'  J m
3
K 
– Kilomolhő (cM):
Q    cM  T cM   J kmol  K  n

m
M 51
• Hőkapacitás és fajhő – a fajhők átszámítása
Q  C  T C  m  c  V  c'    cM
– A tömegegységre és térfogategységre vonatkozó fajhők között:
m
V  c '  m  c, melyből c'   c  c
V
– Itt a sűrűséget a vonatkoztatási hőmérséklet és nyomás (pl.
pN = 101325Pa és TN = 273,15K) alapján kell számítani.
– A tömegegységre és kilomolra vonatkozó fajhők között:
m
  c M  m  c, melyből cM   c  Mc

– A térfogategységre és kilomolra vonatkozó fajhők között:
 cM
  c M  V  c , melyből c   cM 
V VM
52
• A fajhők megadási módjai
– A folyamat tulajdonsága alapján:
c p , cv , cn
– Hőmérséklet és nyomásfüggés figyelembevételével:
c p T , p , cv T , p , cn T , p 
– A vizsgálandó egységnyi mennyiségre vonatkoztatva:
c p T , p , c' p T , p , cMp T , p 
– A fajhők lehetnek konstansként, a hőmérséklet függvényeként
(polinomosan: c=a1+a2t+a3t2+...) vagy táblázatosan adottak és
általában méréssel határozzák meg.
53
– Száraz levegőre, t = 20 °C
Forrás:
http://www.engineeringtoolbox.com
/air-specific-heat-various-pressures-
d_1535.html
54
• A fajhők megadási módjai – Robert Mayer egyenlete
1 2 1 2
A B
m=1 kg, m=1 kg, m=1 kg, m=1 kg,
v1, T1, p1 v1, T1+1, p2 v1, T1, p1 v2, T1+1, p1
q12 A  cv q12 B  c p  cv  R
– Robert Mayer egyenlete: a gázállandó fizikai jelentése
c p  cv  R miatt, lásd 34. oldal
 
cMp  cMv  c p M  cv M  c p  cv M  RM  RM
c' p c'v  R (lásd 52. oldal)
Valóságban: c p  cv  R a molekulák közötti vonzóerő leküzdése 55
miatt.
– Véges megváltozás állandónak feltételezett fajhővel:
Q  m  c  t
– A valóságban a fajhő nem állandó, legjelentősebb változása a
hőmérséklet-változás miatt következik be.
– Az elemi megváltozás miatt a fajhő nem változik, de t-hez tartozik.
dQ  m  c  dt
o Valódi fajhő
dq 1 kg gázzal közölt dq elemi hőmennyiség
dq  c  dt  c 
dt dt elemi hőmérsékletnövekedést hoz létre
 t   C 
t2 t2
q  q12   ct   dt  Q12  m  ct   dt  
t1 t1  T   K  56
– Valódi fajhő: t2
q
2
c , q12   ct dt , Q12  m  ct dt

dt t1 1
– Közepes fajhő: probléma: bonyolult, pontatlan
(pl. a fgv. illesztés miatt)
t  t 
t2
  ct dt
q12
  t1  q12  c  t1
 
t2
cm tt12 2
t2  t1 t
m t1 2
1
t2 t2 t1
q12   ct dt   ct dt   ct dt  c t2

m 0 t2  0  c t1  0
t1
m 0
t1 0 0
t2
cm 0  
t2  cm 0 t1
t1
  probléma: végtelen sok tartomány
cm tt12 
t 2  t1  57
t2
q12   ct dt 
t1
t2 t1
  ct dt   ct dt 
0 0
 cm t02 t2  0  cm t01 t1  0
58
2
Q12  m  ct dt Q12 
t2
mc m t t 2  t1 
1
1
Q12  m  t2
cm 0 t 2
t1
 cm 0 t1 Q12 
t2
 c Mm t
1
t 2  t1 
 V c t 
t2 t1
Q12 m 0 t2  1
 cm 0
t2 t2 t2
FIGYELEM!!! A közepes
fajhőt hagyományosan
c pm cpm c Mpm
t2

t1 t1 t1
Celsius-fokokban mért  t2
 t2
 t2

t1
hőmérsékletekkel cvm t cvm c Mvm t
használjuk!!! 1 t1 1
59
qv 1kg   cv 1K 1kg   E 2  E1
• Az ideális gáz fajhője
 1
 1kg
N  
f f  m' 
E  N1kg kT  RT k
  R

2 2  m' 
cv  E 2  E1  RT2  T1   R
f f
2 2
f 2 cp f 2
c p  cv  R  R  
2 cv f
3
– Egyatomos gázok esetében: cv R
2
5
– Kétatomos gázoknál: cv  R
2
– Három és többatomos gázoknál: cv  3R
60
• A valóságos gázok fajhője
– Az egyatomos gázoknál kapott eredmény jól egybeesik a mérési
eredményekkel a teljes hőmérséklet-tartományban. Pl. a hélium
esetében a cv értéke:
J
8314
3 3 RM 3 kmolK J
cv  R    3118
2 2 M He 2 4 kg kgK
kmol
– Kétatomos nitrogén esetén:
J
8314
5 5 RM 5 kmolK  742 J
cv  R 
2 2 M N2 2 kg kgK
28
kmol
61
J
8314
5 5 RM 5 kmolK  742 J
cv  R 
2 2 M N2 2 kg kgK
28
kmol
62
– Ezt a fajhőnövekedést nem lehet a klasszikus
mechanikán alapuló kinetikus gázelmélet alapján
indokolni, viszont a kvantumelmélet kielégítő
magyarázattal szolgál.
– Az eltérés oka az, hogy meghatározott feltételek
esetén a molekulák nem merev, hanem rugalmas
képződményként viselkednek és a rugalmas
molekulák a haladó és forgó mozgás mellett
lengési (rezgési) szabadságfokokkal is
rendelkeznek. Tehát az ilyen molekulák esetében
nem csak haladó és forgó mozgást kell figyelembe
venni, hanem az atomok molekulán belüli
lengőmozgását is.
63
– Einstein egyenlete
h
2
 h 
f2
f1 e kT
cv  R   R 
i 1  kT   h
2
2 
 e kT  1
 
 
– ahol f1 — a haladó és forgó molekuláris mozgás

szabadságfoka; f2 — a molekulán belüli lengőmozgás
szabadságfoka.
64
65
• A valóságos gázok fajhője http://en.wikipedia.org/wiki/Molecular_vibration
– A molekulán belüli lengőmozgás szabadságfokai:

Vibrations of a
Methylene group
(-CH2-) in a molecule
for illustration. The
atoms in a CH2
group, commonly
found in organic
compounds, can
vibrate in six
different ways:
symmetric and
antisymmetric
stretching, scissoring,
rocking, wagging and
twisting as shown
here:
(These figures do not represent the "recoil" of the C atoms, which, though necessarily present to balance 66
the overall movements of the molecule, are much smaller than the movements of the lighter H atoms).
Gázkeverékek
• A gázkeverék különböző gázok (komponensek, alkotók) keveréke,
melyek egymással nem lépnek kémiai reakcióba. A keverékben
minden gáz tökéletesen megőrzi saját tulajdonságait és úgy
viselkedik, mintha egyedül töltené ki a keverék térfogatát.
• A gázkeveréket ideális gázok keverékének tekintjük és maga is
ideális gáz. Ezért az ideális gázokra meghatározott
összefüggések pl. állapotegyenlet) érvényesek a gázkeverékekre
is, csak azokba a gázkeverék jellemzőit (gázállandó, fajhők, stb.)
kell helyettesíteni.
67
Gázkeverékek
• A Gibbs-féle fázis szabály szerint a szabadságfokok (Sz — a
megadandó paraméterek száma), a fázisok (F) és az alkotók
száma (A) közötti kapcsolat:
Sz  F  A  2
• Egyfázisú (gáz) többalkotós rendszer esetén a heterogén
rendszer szabadságfoka
Sz  A  1
• vagyis a két állapotjelző mellett szükséges az összetétel
megadása is.
68
Gázkeverékek
• A gázkeverék összetételének megadási módjai – tömegarány
n n
mi
gi  mkev   mi , ezért  g i  1
mkev i 1 i 1
• A gázkeverék összetételének megadási módjai – térfogatarány
Vi Csak azonos p és T esetén! n

ri  (KEVEREDÉS UTÁNI ÉRTÉKEKKEL!) V  p,T !!! r 1 i
Vkev i 1
• A gázkeverék összetételének megadási módjai – kilomol- (mol-)

arány vagy moltört
i
n n
 
ki  kev   i , ezért  ki  1  i 
mi
kmol
 kev i 1 i 1  Mi 
69
Gázkeverékek
• A gázkeverék összetételének megadási módjai – tömegarány
átszámítása térfogataránnyá
pkVi p k Vk mi pkVi Tk Rk Vi Rk
mi  mk  gi   
RiTk Rk Tk mkev Tk Ri pkVk Vk Ri
Rk RM M i Mi Ri M
g i  ri  ri  ri ri  g i  gi k
Ri M k RM Mk Rk Mi
• A gázkeverék összetételének megadási módjai – kilomol-arány

átszámítása térfogataránnyá
 i mi M k Mk A keverék és a komponens
ki    gi  ri nyomásának és hőmérsékletének
 k mk M i Mi
itt is meg kell egyeznie!
70
Gázkeverékek
• Dalton törvénye, az alkotók parciális nyomása
– Írjuk fel a keverék nyomását, mint egykomponensű ideális gázt
mk Rk Tk
pk 
Vk
– Ahhoz, hogy megállapítsuk, vajon a kifejezés felbontható-e az
alkotók impulzusaiból adódó részleges nyomásokra, alakítsuk át
elsőként anyagmennyiségre:
 k M k Rk Tk  k RM Tk
pk  
Vk Vk
– A keverék alkotóinak anyagmennyisége összegződik, tehát:
 k RM Tk 1   2  ...   n RM Tk
pk  
Vk Vk
– Ez a kifejezés azonban szétbontható:
1 RM Tk  2 RM Tk  R T
pk    ...  n M k
Vk Vk Vk 71
Gázkeverékek
m
– Mivel  i RM  RM  mi Ri , ezért az előző kifejezés egyes tagjai
i
átírhatóak: Mi
m1 R1Tk m2 R2Tk m RT
pk    ...  n n k
Vk Vk Vk
– Ebben a kifejezésben megjelenik az ún. parciális (részleges) nyomás:
mi RiTk
p pi 
Vk
– Így tehát a gázkeverék nyomása felírható, mint az alkotók parciális
nyomásainak összege:
pk  p p1 Tk ,Vk   p p 2 Tk ,Vk   ...  p pn Tk ,Vk 
72
Gázkeverékek
– Ez Dalton törvénye, mely szerint az ideális gázkeverék nyomása az
alkotó gázok nyomásainak összegével egyenlő, amennyiben azok
mindegyike egyedül tölti ki a keverék térfogatát a keverék
hőmérsékletén.
pk  p p1 Tk ,Vk   p p 2 Tk ,Vk   ...  p pn Tk ,Vk 
mi RiTk
p pi  p piVk  mi RiTk p pi mi Ri
Vk   ri
pkVk  mk Rk Tk p k m k Rk
p pi  ri pk
73
Gázkeverékek
• A gázkeverék látszólagos gázállandója
– Térfogatarány segítségével:
mi p k  Vi p k  Vk
gi  mi  mk 
mk Ri  Tk Rk  Tk
p k  Vi
mi Ri  Tk Vi Rk
gi   
mk p k  Vk Vk Ri
Rk  Tk
n n n
Rk ri 1
1   g i   ri  Rk   Rk  n
Ri i 1 Ri ri
i 1 i 1
R
i 1 i 74
Gázkeverékek
• A gázkeverék látszólagos gázállandója
– Tömegarány segítségével:
mi  Ri  Tk mk  Rk  Tk
Vi  Vk 
pk pk
mi  Ri  Tk
Vi pk Ri
ri    gi
Vk mk  Rk  Tk Rk
pk
n n n n
Ri 1
1   ri   g i   g i Ri  Rk   g i Ri
i 1 i 1 Rk Rk i 1 i 1
75
Gázkeverékek
• A gázkeverék látszólagos molekulatömege
– Térfogatarány segítségével (lásd 70. oldal):
M1 M1 M1
g1  g 2  ...  g n  1  r1  r2  ...  rn 1
Mk Mk Mk
n
M k   ri M i
i 1
– Tömegarány segítségével:
Mk Mk Mk
r1  r2  ...  rn  1  g1  g2  ...  g n 1
Mn Mn Mn
1 g1 g2 gn 1 RM
   ...   Mk  n Rk 
M k M1 M 2 Mn gi Mk
M 76
i 1 i
Gázkeverékek
• A gázkeverék fajhői
Q1, 2  mk ck Tk 2  Tk1 

=
Q1, 2  m1c1 Tk 2  Tk1   m2 c2 Tk 2  Tk1   ...  mn cn Tk 2  Tk1 
n n
mk ck  m1c1  m2 c2  ...  mn cn   mi ci c k   g i ci
i 1 i 1
– Hasonlóan:
n n
c Mk   ri c Mi ck   ri ci
i 1 i 1
– Ezek a kifejezések érvényesek mind a valódi, mind a közepes
fajhőkre.
77
Gázkeverékek
• A gázkeverék belső energiája és entalpiája
U k  U 1  U 2  ...  U n
mk u k  m1u1  m2 u 2  ...  mn u n
n
u k   g i ui
i 1
I k  I1  I 2  ...  I n
mk ik  m1i1  m2 i2  ...  mn in
n
ik   g i ii
i 1
78
Gázkeverékek
• Ideális gázok adiabatikus keveredése – zárt rendszer
– A gázok tömegei, térfogatai, belső energiái összegződnek:
mk  m1  m2  ...  mn
Vk  V1  V2  ...  Vn
U k  U 1  U 2  ...  U n
– A belső energiák összegződése alapján meg-
határozhatjuk a keverék hőmérsékletét:
mk cvk Tk  m1cv1T1  m2 cv 2T2  ...  mn cvnTn
n
m1cv1T1  m2 cv 2T2  ...  mn cvnTn

 mi cviTi
i 1
Tk   n
mk cvk
– Végül a nyomás
 mi cvi
mk Rk Tk i 1
(az állapotegyenletből): pk  79
Vk
Gázkeverékek
• Ideális gázok adiabatikus keveredése – nyílt rendszer
– A gázok tömegáramai, torlóponti entalpiái összegződnek:
m k  m A  m B
m k ik*  m Ai *A  m B i B*
2 2 2
c c c
– Ahol: i*  i   c pT   c pT * T*  T 
2 2 2c p
 c 2   c 2   c 2 
m k  c pk Tk  k   m A  c pAT A  A   m B  c pBTB  B 
 2   2   2 
     
n
 i vi i

m c T *
 k c pk Tk*  m
 A c pAT A*  m i 1
m  B c pBTB* Tk* 
 k c pk
m 80
Gázkeverékek
• Entrópiaváltozás a keveredés során
S i  f1 T ,V   f 2 T , p   f 3  p,V 
 Tk Vk 
S i  mi  cvi ln  Ri ln 

 Ti Vi 
n  Tk Vk  n  Tk p pi 
S k   mi  cvi ln  Ri ln
  S k   mi  c pi ln  Ri ln
 


i 1  Ti Vi  i 1  Ti p i 
n  p pi Vk 
S k   mi  cvi ln  c pi ln 

i 1  pi Vi  81
Első főtétel zárt és nyitott rendszerre
• Zárt rendszer munkája = Térfogatváltozási munka = Fizikai munka
V
p
T
Ad ds
 F
W   p  Ad  ds   p  Ad  ds   p  dV , w   p  dv

2 2 dV
W12    pdV , w12    pdv p  f ( V ,T )
1 1 82
p
• Belső energia
 W    Q  0  W  Q  0
δQ δW Ha egy körintegrál zérus, akkor az integrál jel
1 mögött teljes differenciál van és akkor az
állapotjelző is lehet (lásd 13. oldal).
dU  Q  W J 
v du  q  w  q  pdv J kg
2
– Integrálás után: u2  u1  q12  w12  q12   pdv
 
2
u2  u1  q12   p  dv 
1
– v = áll. esetben: q12  cv T2  T1
 u  c T  T   pv  v   c T  T 
1
– p = áll. esetben: u2 1 p 2 1 2 1 p 2 1
 RT2  T1   cv T2  T1 
→ Minden esetben: 
u2  u1  cv T2  T1  83
• A nyitott rendszer munkája (technikai munka)
– Energia-megmaradás egyenlete
az 1-2 keresztmetszet között:
 c12 
 m    m  g  z1   m  u1   m  p1  v1   m  q12   m  wt12  
 2 

 c22 
  m    m  g  z2   m  u2   m  p2  v2  J s  W , P  m wt12
 2
84
 c12 
 m    m  g  z1   m  u1   m  p1  v1   m  q12   m  wt12  
 2 
 
 c22 
  m    m  g  z 2   m  u 2   m  p 2  v2 
 2 
 
z2  z1
c22  c12
wt12   g  z2  z1   u2  u1  p2  v2  p1  v1  q12 J kg
2
c22  c12
wt12   u2  u1  p2  v2  p1  v1  q12
2
u2  u1  q12  w12
2
c2  c1
2
wt12   w12  p2  v2  p1  v1
2 85
c22  c12 2
wt12   w12  p2  v2  p1  v1 w12    pdv
2 1
2 2
c2  c1
2 2
wt12    pdv  p2v2  p1v1 p2v2  p1v1   d  pv 
2 1 1
2 2
c22  c12 d
 pv   p  v
dv dp
wt12    pdv   d  pv 
2 dx dx dx
1 1
2 2 2 2
c22  c12 c22  c12
d wt12    pdv   pdv   vdp    vdp
2 1 1 1
2 1
d
wt  cdc  vdp 86
• Entalpia – az áramló közeg energiatartalma
p
δQ
1
δWt
 Wt    Q  0  Wt  Q  0
Ha egy körintegrál zérus, akkor az integrál jel
mögött teljes differenciál van és akkor az
állapotjelző is lehet (lásd 13. oldal).
v dI   Q  Wt J s, W , : m Wt  P

di  q  wt  q  vdp  cdc J kg
di  cdc  q  vdp Teljes differenciál: di  di  cdc  q  vdp

– Integrálás után:
 2
c2  c1
2 2
 
i2  i1  i2  i1     q12   vdp

 2  1
87
– A statikus entalpia fizikai tartalma:
– Volt: q  du  pdv
– Ekkor:
di  q  vdp  du  pdv  vdp  d ( u  pv )

i  u  pv  áll . i2  i1  u2  p2v2  u1  p1v1
i2  i1  u2  u1  RT2  RT1  cv T2  T1   RT2  T1  

d  c p T2  T1 
d
di  c p dT
88
– A statikus entalpia fizikai tartalma:
– Továbbá:
– Izobár folyamatokra:
2
i2  i1  q12   vdp  c p T2  T1   0  c p T2  T1 
1
– Izochor folyamatokra:
2
i2  i1  q12   vdp cv T2  T1   v p2  p1  
1
 cv T2  T1   RT2  T1   c p T2  T1 
89
– Volt:

di  di  cdc 2 di  di  cdc
   c22  c12  c 2
1 i2  i1  i2  i1  i i
2 2

di  q  wt 2
i2*  i1*  q12  wt12
 2
di  q  vdp 1
i2  i1  q12   vdp
1
90
• Az entrópia, mint állapotjelző
– Clausius vezette be (koncepció kidolgozása: 1865)
– I. Főtétel zárt rendszerre:
du  q  pdv q  du  pdv
– Osszunk el az abszolút hőmérséklettel és vezessük be a ∂q/T
redukált hőmennyiséget:
q du pdv q cv dT Rdv
  ds   
T T T T T v
– A fenti egyenlet eredeti alakjából még nem tűnik ki, hogy a
redukált hőmennyiség állapotjelző, de ha átalakítunk (belső
energia, ill. állapotegyenlet segítségével), látható, hogy teljes
differenciál, vagyis állapotjelző lehet.
– Integrálva:
T2 v2  J 
s 2  s1  cv ln  R ln  
T1 v1  kgK  91
– Mivel ez az egyenlet a fajtérfogat (v) és a hőmérséklet (T)
függvényében írja le a kalorikus állapotjelzőt, ez lesz az 1. függvényünk:
v2  J 
f1 v, T   s 2  s1  cv ln  R ln
T2
 
T1 v1  kgK 
– Ebből az állapotegyenlettel alakíthatunk át:
p1v1 RT1

p2v2 RT2
T2 p 2 v2 T2 p2 v2 p2 v2
  cv ln  cv ln  cv ln  cv ln
T1 p1v1 T1 p1v1 p1 v1
s  f 2  p, v  :
s 2  s1  cv ln
p2 v2
 R ln  cv ln
v2
 cv ln
p2
 c p ln
v2
J kg K 
p1 v1 v1 p1 v1
92
– Az állapotegyenlettel további átalakítás lehetséges:
p1v1 RT1

p2v2 RT2
v2 T2 p1 v2 T2 p1 T2 p2
  R ln  R ln  R ln  R ln
v1 T1 p 2 v1 T1 p 2 T1 p1
s  f 3  p, T  :
T2 T2 p2 T2 p2  J 
s 2  s1  cv ln  R ln  R ln  c p ln  R ln  
T1 T1 p1 T1 p1  kgK 
93
q

– s és S extenzív állapotjelzők: ds
T s  J
,
2
dq kg  K
s  s2  s1   ,
– Általános esetben: 1
T S  s  m, S   J
K
q cn dT
2 ds  
 T T
T2
Megegyezés:
1
s2  s1  cn ln  Q12 ,Wt12
T1
q  0  ds  0 Rendszer
q  0  ds  0  Q12 ,Wt12
q  0  ds  0  ad .
94
• p-v és T-s diagram + gyakorlati jelentőség (indikátor diagram és
gázturbinás sugárhajtómű körfolyamat (egyszerűsített ábrákkal))
95
• Izochor folyamat; v, V = áll.
p1v1  RT1 p 2 v2  RT2
Gay-Lussac II. törvénye:
p 2 T2 T T T
 vagy 1  2   const.
p1 T1 p1 p2 p
2
q12  cv T2  T1  i2  i1  q12   vdp
1
c22  c12 c22  c12

2 2
wt12    vdp   v  dp 
2 2
u 2  u1  q12  w12 1 1
c22  c12 c22  c12

2
 v p 2  p1    RT2  T1 
w12    pdv  0 2 2
1
c22  c12
u 2  u1  q12 Pm
 wt12 m
  v p 2  p1 
m

2 V
96
• Izochor folyamat; v, V = áll.
– v = áll. görbék menete a T-s diagramban
q cv dT
ds 
ds  q  cv dT T
T
 dT  T
  
 ds  v cv
s  s0
T
s  s0  cv ln T  T0 e cv
T0
Ideális esetben két
2 q du  pdv pdv Rdv v=áll. görbe között az
ds    
 T T
T  áll .
T v izotermikus
1
v2 metszékek
s 2  s1  R ln  s 2  s1  v2  v1 megegyeznek.
v1
97
• Izobár folyamat; p = áll.
p1v1  RT1 p 2 v2  RT2
Gay-Lussac I. törvénye:
v2 T2 T1 T2 T
 vagy    const.
v1 T1 v1 v2 v
2
q12  c p T2  T1  i2  i1  q12   vdp
2 1
q12  i2  i1   vdp  i2  i1

1
0
u 2  u1  q12  w12 c22  c12
2
c22  c12
2 wt12    vdp 
w12    pdv   p v2  v1  
2 2

1
0
1
c22  c12
 RT1  T2  Pm
 wt12 m
 98
2
• Izobár folyamat; p = áll. görbék menete a T-s diagramban
c p dT
q q  c p dT ds 
ds  T
T
– Mivel cp > cv:  dT  T
  
 dT   dT   ds  p c p
    
 ds  p  ds  v
s  s0
T
s  s0  c p ln T  T0 e
cp
T0
Ideális esetben két
q di  vdp Rdp
2 ds   T  áll .  p=áll. görbe között az
 izotermikus
T T p
metszékek
1
p1 megegyeznek.
s 2  s1  R ln  s 2  s1  p1  p 2
p2 99
• Izoterm folyamat; T = áll.
p1v1  RT1 p 2 v2  RT2
Boyle-Mariotte törvénye:
p 2 v2  p1v1  pv  const.
const. RT
A görbe egyenlete: p  
2 v v
i2  i1  q12   vdp  0
1
c22  c12 c22  c12

2
p
wt12    vdp   RT ln 2
2 1
2 p1
q12  cT const T2  T1   cT const  0  0

 
0
q
cT const   ds   q12  T s 2  s1 
T 100
• Izoterm folyamat; T = áll.
2
u 2  u1  q12   pdv  0
1
2
v2
w12    pdv   RT ln
1
v1
2
v2
q12   w12   pdv  RT ln
1
v1
q
ds   q12  T s 2  s1 
T
101
• Ideális adiabatikus folyamat; ds = ∂q = 0.
– Írjuk fel az első főtételt zárt és nyitott rendszerre:
1. du  q  pdv,  du  cv dT
2. di  q  vdp,  di  c p dT
– A fenti feltétel miatt a hőmennyiségek a jobb oldalról kiesnek:
1. cv dT   pdv
2. c p dT  vdp
– Osszuk el a 2. egyenletet (nyitott rendszer) az 1. egyenlettel (zárt
rendszer):
c p dT vdp

cv dT pdv
– Mivel a hőmérséklet-változás nem zérus, ezért eloszthatunk vele, a
keletkező hányados pedig nevezzük κ-nak:
cp vdp
  
cv pdv 102
– Válasszuk szét a változókat, majd integráljunk:
cp vdp dv dp  dv dp
         
cv pdv v p v p
– Az integrálás, valamint a logaritmus szabályai szerint átalakítunk:
 ln v  C1   ln p  C 2
 
ln v  p  C3
e    e C3
ln v p
pv   C 4  áll.
103
– Az állapotjelzők közötti kapcsolat (Poisson-egyenletek)

  p 2  v1 
1. p1v1  p 2 v2    
p1  v2 
 1
T2  v1 
2. p1v1v1 1  p 2 v2 v2 1  RT1v1 1  RT2 v2 1    
T1  v2 
1  1
 1
 p2   v1 T2  v1  T2  p 2  
3.    
    
   
 p1  v2 T1  v2  T1  p1 
104
 w12  u 2  u1  cv T2  T1 
u 2  u1  q12  w12 
w12  cv T2  T1  
R
T2  T1   p2 v2  p1v1
 1  1
  1  c p  cv  R
RT1  p 2   
w12 
R
T2  T1      1
 1   1  p1   cp

 
  cv
 1
RT1  v1 
 1

R
T2  T1      1 cv  R
w12
 1   1  v2    1
 

cp  R
 1
105
q12  cad T2  T1  

T2  T1   0 
 cad  0
i2*  i1*  q12  wt12

c22  c12
wt12  i2*  i1*  c p T2  T1  
2
  1 
c2  c1
2 2
RT1  p 2    c22  c12
wt12  c p T2  T1       1 
2   1  p1  2
 
 
 1
c22  c12 RT1  v1   c2  c2
wt12  c p T2  T1       1  2 1
2   1  v2   2
 
106
• Folyamatok összehasonlítása
107
• Politrópikus folyamat – tetszőleges folyamat
cn  állandó; q12  cn T2  T1 ; q  cn dT
– Írjuk fel az első főtételt zárt és nyitott rendszerre:
1. du  q  pdv,  du  cv dT
2. di  q  vdp,  di  c p dT
– Majd helyettesítsük be a belső energia, entalpia, valamint
hőmennyiségre kapott, dT elemi hőmérséklet-változást tartalmazó
kifejezését:
1. cv dT  cn dT  pdv
2. c p dT  cn dT  vdp
– Rendezzük az egyenletet úgy, hogy a dT elemi hőmérséklet-
változást tartalmazó tagok kerüljenek a bal oldalra:
1. cv dT  cn dT   pdv
2. c p dT  cn dT  vdp
108
– Osszuk el a 2. egyenletet (nyílt rendszer) az 1. egyenlettel (zárt
rendszer):
c p  cn dT   vdp  c p  cn   vdp
cv  cn dT pdv cv  c n pdv
– Mivel a bal oldali tört mind a számlálóban, mind a nevezőben
tartalmazza a dT elemi hőmérséklet-változást, és az
feltételezésünk szerint nem zérus, akkor eloszthatunk vele.
– Nevezzük el a bal oldalon fennmaradó törtet n-nek:
c p  cn
n
cv  c n
– Ebből átalakítással meghatározhatjuk a cn-re vonatkozó
összefüggést:
cv  cn  ncv  cn   cv  ncv  cn  ncn
n 
cv   n   cn 1  n   cn  109
n 1
– A fajhők alkotta tört átnevezésével a következőt kapjuk:
vdp
n
pdv
– Szétválasztjuk a változókat: dv dp
n 
v p
dv dp
– Integrálunk: n v  p
 
n ln v  C5   ln p  C6
– Átrendezünk, majd a
logaritmus szabályai  
ln v n p  C7
szerint értékeljük a
e    e C7
ln v n p
kifejezést:
pv n  C8  áll.
110
– A politrópikus folyamat esetén nem lehet egyszerűsíteni, az I.
főtétel adta teljes alakot kell mindig behelyettesíteni.
– Ha n adott, a politrópikus fajhő, ha cn adott, a politrópikus kitevő
számítható: c  c
p n n 
n cn 
cv  c n n 1
– A belső energia- illetve entalpiaváltozásra mindig igaz:
u 2  u1  cv T2  T1 
i2  i1  c p T2  T1 
2
 2
i2*  i1*  c p T2  T1   2
c c1
2
– Így a munkák:
u 2  u1  q12  w12 w12  cv  cn T2  T1 
i2*  i1*  q12  wt12 wt12  

 c p  cn T2  T1  
c22  c12
2
111
– Az állapotjelzők közötti kapcsolat (Poisson-egyenletek)
n
p 2  v1 
1. p1v1  p 2 v2
n n
   
p1  v2 
n 1
T2  v1 
2. p1v1v1n 1  p 2 v2 v2 n 1  RT1v1n 1  RT2 v2 n 1    
T1  v2 
1 n 1
n 1
 p2 n v1 T2  v1  T2  p 2  n
3.    
    
   
 p1  v2 T1  v2  T1  p1 
112
n 
c n  cv
n 1
  cn     n  
113
• Politrópikus folyamatok és munkáik ábrázolása
– Expanzió és kompresszió
114
– Δp (≈technikai munka) <0; >0
115
– Hőmérséklet-változás <0; >0
116
– Hőcsere <0 (hőelvonás); >0 (hőbevitel)
117
118
u 2  u1  cv T2  T1 

u 2  u1  cv T2  0   cv T1  0  
 q 2  q1
Valódi folyamat
119
i2  i1  c p T2  T1 

i2  i1  c p T2  0   c p T1  0  
 q 2  q1
Valódi folyamat
120
w12  u 2  u1  q12 és wt12  i2  i1  q12
w12  u 2  u1  q12  u 2  u1  q12  q12  u 2  u1 
121
wt12  i2  i1  q12
wt12  i2  i1  q12  q12  i2  i1 
122
• A termodinamika II. főtétele
o Kiindulás: A termodinamika I. Főtétele:
U 2  U1  Q12  W12 I 2  I1  Q12  Wt12 c1  c2 

o További kérdések a valóságos folyamatok irányába való
elmozduláshoz
o A II. főtétel a következő kérdésekre keresi a választ:
– Van-e a folyamatok lefolyásának kitüntetett iránya?
– Milyen feltételek mellett lehet valamely gépből folyamatosan
munkát nyerni?
– A hő milyen mértékben (hatásfokkal) alakítható át mechanikai
munkává?
123
• A termodinamika II. főtétele – Reverzíbilis és irreverzíbilis folyamatok
o Valamely folyamat megfordítható (reverzíbilis), ha ugyanazon az
úton de ellenkező irányba megismételve a folyamatot mind a
rendszer, mind a környezete a kiindulási állapotba jut
o Ha a megfordíthatóság feltételei nem teljesülnek, irreverzibilis
(megfordíthatatlan) folyamatról
beszélünk.
o A valóságos folyamatok mind
irreverzíbilisek
124
o Példák:
p1=áll.
– Fojtás
T p2=áll.
1
2
2
T2 p2
p  ds  s2  s1  c p ln T1  R ln p1 
m  cA  áll .  RT 1
  R ln
p1
0
p2 125
o Példák:
– Keveredés folyamata
dT dv
ad. ds  cv R
T v
1 2
R1 T=áll. az expanzió során
R2
V1 V1  V2
p,T p,T V2 S1  m1R1 ln
V1
V1  V2
S 2  m2 R2 ln
V2
Srendszer  S1  S2  0
126
o Példák:
– Véges hőmérsékletkülönbség melletti hőkiegyenlítődés
ad.
T1 > T2 Q Q
ds  ds1  ds2    
δQ T1 T2
T1 T2
1 1
 Q     0
T2 T1 
o Összefoglalás:
– Egy folyamat tehát akkor reverzibilis, ha egyensúlyi (kvázistatikus)
lefolyású és súrlódásmentes.
– Reverzibilis folyamat bármely irányban lejátszódik,
– az irreverzibilis folyamat önmagától csak meghatározott irányban 127
• A hő folyamatos (ciklikus) munkává alakításának feltétele
wkörf qbe  qel qel

t    1
qbe qbe qbe
– Reverzíbilis folyamatok (a valóságban nem), a hőerőgépekben történő
energiaátalakítást modellezik, a hasznos munka megegyezik a körfolyamat
által határolt területtel
128
• A hő folyamatos (ciklikus) munkává alakításának feltétele
qhütendő térbő l elvont


wkörf
– Reverzíbilis folyamatok (a valóságban nem), a hőszivattyúkban történő
energiaátalakítást modellezik, a fajlagos hűtési teljesítménytényező
számlálójában a körfolyamatban bevitt hő, nevezőjében a körfolyamat
fenntartásához szükséges térfogat-változási munka áll
129
• A második főtétel legáltalánosabb megfogalmazása így hangzik:
o Bármely, önmagától lejátszódó valóságos folyamat irreverzibilis.
o A többi megfogalmazás ennek a legáltalánosabb megfogalmazásnak a

speciális alkalmazása.
• Clausius 1850-ben a következő megfogalmazást javasolta:

o Hő önmagától hidegebb helyről melegebb helyre nem képes
áramlani.
130
• Thompson (Lord Kelvin) (1851) szerint:
o Lehetetlen valamilyen közegből nem élő anyagi közvetítő
segítségével munkát nyerni, ha hőmérséklete alacsonyabb, mint a
környező tárgyak közül a leghidegebbé.
• Planck szerint:
o Lehetetlen olyan periodikusan működő gépet szerkeszteni, amely
csupán egyetlen hőforrás lehűlése során végez munkát (az ilyen
gép termikus hatásfoka 100% lenne).
– Ha ilyen gép megvalósítható lenne, akkor az pl. csupán az óceánok
vizének lehűtésével szolgáltatna munkát. Ez a folyamat addig tartana,
amíg az óceánok vizének összes belső energiája mechanikai munkává
alakulna.
131
• Ideális gázkörfolyamatok – Carnot körfolyamat
– 1824, Sadi Carnot francia mérnök
– Hőszigetelt henger + dugattyú
– Tökéletes hővezető fenéklemez, ami a K
lappal szigetelhető
– Súrlódás és hőveszteség nincs
– Elvi jelentősége van, mert kivitelezése
nehézkes
– Bármely körfolyamat felépíthető elemi
Carnot-körfolyamatokból, így az ered-
mények felhasználhatóak
– Termikus hatásfokának kifejezése egy-
szerű, értékes következtetéseket lehet
belőle levonni
132
– Adatok: Ta = Tb = T1; Tc = Td = T2;

pa; pb; pc; pd (vagy fajtérfogatok)
133
pa pc
q1  R  T1  ln q2  R  T2  ln
pb pd 134
q2 R  T2  ln  pd pc 
wh  q1  q2 t  1   1
q1 R  T1  ln  pa pb  135
 
p d  T2   1 pc  T2   1
     
p a  T1  pb  T1  136
q2 T2 q2 Talsó
t  1   1 t  1   1
q1 T1 q1 T felső 137
q2 T2 q2 Talsó
t  1   1 t  1   1
q1 T1 q1 T felső 138
o Termodinamikai szempontból a Carnot körfolyamat lenne ideális
o Adott hőmérséklethatárok között ez adja a legjobb termikus
hatásfokot adott:
– környezeti hőmérséklet és
– a szerkezeti anyagok által elviselhető maximális hőmérséklet között
o Vagyis a hőerőgépek alapvetően adott hőmérséklethatárok között
dolgoznak
o Az izotermikus hőbevezetés és hőelvonás nem valósítható meg gáz
munkaközeg esetében
o Gázoknál az állandó térfogat vagy állandó nyomás melletti hőközlés
a legalkalmasabb (vagy a kettő kombinációja)
o A továbbiakban ezeket tárgyaljuk.
139
• Ideális gázkörfolyamatok – Otto körfolyamat
140
o Adatok:
v1 p3
– T1; p1, kompresszióviszony:   nyomásviszony: 
o Jellegzetes pontok számítása
v2 p2
– Kezdőpont:
R  T1
v1 
p1
– A kompresszió végpontja (adiabatikus Poisson-egyenletek):
v1
v2 

 1
 v1 
T2  T1    T1  1
 v2 
p 2  p1  141
– Égésvégi pont (Gay-Lussac II. törvénye alapján):
v1
v3  v 2 

p3
T3  T2  T1  1
p2
p3  p 2   p1 
– A terjeszkedés végpontja (adiabatikus Poisson-egyenletek):
 1  1
 v3   1  v1 1 
v4  v1 T4  T3    T1     T1
 v4    v1 
 p1
T4
p 4  p1 T1 142
o Termikus hatásfok
qbe  cv  T3  T2  qel  cv  T1  T4 
qel cv T4  T1 
t  1   1 
qbe cv T3  T2 
T1  T1
 1  1  1

T1   T1
1 T1
 1  1
  1 T2
143
qel 1
t  1   1
qbe   1
144
• Ideális gázkörfolyamatok – Diesel körfolyamat
145
o Adatok:
v1
– T1; p1, kompresszióviszony:   előzetes expanzióviszony:
Jellegzetes pontok számítása
v2 v3
o 
– Kezdőpont: v2
R  T1
v1 
p1
v1
v2 

 1
 v1 
T2  T1    T1  1
 v2 
p 2  p1  146
– Égésvégi pont (Gay-Lussac I. törvénye alapján):
v1
v3  v 2   

v3
T3  T2  T1  1 
v2
p3  p 2  p1 
 1  1
 v3   1  v1 1 
v4  v1 T4  T3    T1        T1
 v4    v1 
   p1
T4
p 4  p1 T1 147
qbe  c p  T3  T2  qel  cv  T1  T4 
qel cv T4  T1 
t  1   1 
qbe c p T3  T2 
T1    T1
 1 

 T1  1
  T1  1

  1
 1   1
   1
148
qel   1
t  1   1   1
qbe    1
149
• Belsőégésű motorok valóságos körfolyamatai
150
• Ideális gázkörfolyamatok – Sabatier körfolyamat
– A dugattyús motorok ideális körfolyamata. Az Otto-motor esetében a
2-3 izochor hőközlési hányad nagyobb, mint a 3-4 izobár hőközlés. A
dízelmotor esetében fordított a helyzet.
151
o Adatok:
v1
– T1; p1, kompresszióviszony: 
v2
p3
– nyomásviszony: 
p2
v3
– előzetes expanzióviszony: 
v2

– Kezdőpont: R  T1
v1 
p1
152
 1
v1  v1 
v2  T2  T1    T1  1
  v2 
p 2  p1 
– Izochor égésfolyamat vége (Gay-Lussac II. törvénye):
v1 p3
v3  v 2  T3  T2  T1  1
 p2
p3  p 2   p1 
153
– Izobár égésvégi pont (Gay-Lussac I. törvénye alapján):
v1
v 4  v3   

v4
T4  T3  T1  1
v3
p 4  p3  p1 
 1  1
 v4   1  v1 1 
v5  v1 T5  T4  
  T1        T1
 v5    v1 
   p1
T5
p5  p1 T1 154
q 'be  cv  T3  T2 
q"be  c p  T4  T3 
qel  cv  T1  T5 
wh  q'be q"be  qel
wh q'be  q"be  qel

t  
qbe q'be  q"be
155
wh q'be  q"be  qel qel cv T5  T1 
t    1 1
qbe q'be  q"be q'be q"be cv T3  T2   c p T4  T3 
   1
t  1   1
   1    1   1
– Ha λ= 1 → Dízel-körfolyamat
– Ha ρ= 1 → Otto-körfolyamat
156
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS
GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
Dr. Veress Árpád
email: averess@vrht.bme.hu
BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR

32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG

KJK Diasor Template-Hotan I v2

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

KJK Diasor Template-Hotan I v2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTAN I.

Dr. Veress Árpád

BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR

Hőmennyiség, hőkapacitás, fajhő

I. főtétel zárt és nyitott rendszerre

• Alapvető közelítési elvek:

• Jellemző hosszmérték (length scale):

• A Knudsen szám jelentősége a kontinuum mechanikai

– A folyamat végére a térfogatban

• A rendszerek csoportosítás közegcsere alapján

– Ha mindhárom feltétel teljesül, termodinamikai egyensúlyról

– Nyugalmi rendszer: nincs a rendszer és a környezete között

– Termikus (pl. nyomás, fajtérfogat, hőmérséklet)

– Az M x, y dx  N x, y dy akkor teljes differenciál, ha teljesül:

– Ha egy körintegrál zérus, akkor az integráljel mögött teljes

Ideális és valós gázok

Állapotjelzők és Avogadro törvénye

Ideális gázok állapotegyenlete

Valóságos gázok állapotegyenletei

Az ideális gáz molekuláinak közepes kinetikai energiája

Az ideális gáz belső energiája

Molekulák négyzetes középsebessége

I ix  mcix ; I iy  mciy ; I iz  mciz ; Fix t  I ix  2mcix

– Angolszász mértékegység a font-

– Brown-féle mozgás 2D-ben

1. m1c1ix  md u  m2 c1ix  md u 

M [kg kmol ] M [kg kmol ] 1 db

  MRT  pVM  MRT

– A specifikus gázállandó az egységnyi tömegű közeg egységnyi

0,3685 103 kg  8314 J kmolK  400 K

– Kieső térfogat „egyes” ütközések esetén

– Három gyöke van az alábbi kombinációkban:

o Soave féle Redlich–Kwong állapotegyenlet (1972)

o Peng-Robinson állapotegyenlet (1976)

Q    cM  T cM   J kmol  K  n

c , q12   ct dt , Q12  m  ct dt

q12   ct dt   ct dt   ct dt  c t2

 cm t02 t2  0  cm t01 t1  0

– ahol f1 — a haladó és forgó molekuláris mozgás

– A molekulán belüli lengőmozgás szabadságfokai:

Vi Csak azonos p és T esetén! n

• A gázkeverék összetételének megadási módjai – kilomol- (mol-)

• A gázkeverék összetételének megadási módjai – kilomol-arány

Q1, 2  mk ck Tk 2  Tk1 

m1cv1T1  m2 cv 2T2  ...  mn cvnTn

di  cdc  q  vdp Teljes differenciál: di  di  cdc  q  vdp

di  q  vdp  du  pdv  vdp  d ( u  pv )

i2  i1  u2  u1  RT2  RT1  cv T2  T1   RT2  T1  

c22  c12 c22  c12

c22  c12 c22  c12

c22  c12 c22  c12

q12  cT const T2  T1   cT const  0  0

q12  cad T2  T1  

i2*  i1*  q12  wt12

i2*  i1*  q12  wt12 wt12  

w12  u 2  u1  q12  u 2  u1  q12  q12  u 2  u1 

wt12  i2  i1  q12  q12  i2  i1 

U 2  U1  Q12  W12 I 2  I1  Q12  Wt12 c1  c2 

wkörf qbe  qel qel

qhütendő térbő l elvont

o Bármely, önmagától lejátszódó valóságos folyamat irreverzibilis.

o A többi megfogalmazás ennek a legáltalánosabb megfogalmazásnak a

• Clausius 1850-ben a következő megfogalmazást javasolta:

– Adatok: Ta = Tb = T1; Tc = Td = T2;