2022. 09. 05.

Függvénytan (Analízis) Egy függvény megadása a következők megadásával történik:

DEF.: valós függvény • értelmezési tartomány (ha külön nem adott, akkor ℝ lehető
A: valós számok halmazának részhalmaza, B: valós számok halmaza legbővebb részhalmaza),

A minden egyes eleméhez egyértelműen hozzárendeljük a B • hozzárendelési utasítás (többféle jelölés).

halmaz egy-egy elemét, jel.: 𝑓, 𝑔, ℎ, … (latin kisbetűk).
𝒟 = A : az 𝑓 fv. értelmezési tartománya Példák:
ℛ ⊆ B : az 𝑓 fv. értékkészlete ( 𝒲 jelölés is) 1. 2.
𝑓 𝑥 =𝑥 𝑔 𝑥 =𝑥 ,
A A B A B 𝑓: 𝑥 ↦ 𝑥 𝒟 =ℝ
B
𝑦=𝑥
 𝑓    𝑓   𝑓 
    A függvény grafikonjának egyenlete.
    
 
       Két fv. akkor egyenlő, ha
• értelmezési tartományuk azonos, és 𝑒𝑙ő𝑧ő 𝑘é𝑡 𝑝é𝑙𝑑𝑎 𝑓ü𝑔𝑔𝑣é𝑛𝑦𝑒𝑖:
• hozzárendelési utasításuk azonos. 𝑓 𝑥 ≠𝑔 𝑥
egyértelmű hozzárendelés
kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés: invertálhatóság (ld. később)
A 𝑔 függvény az 𝑓 függvény leszűkítése a 0, ∞ intervallumra.
(egy-egyértelmű, bijektív)
Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 1 Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 2
Dr. Horváth-Szováti Erika Dr. Horváth-Szováti Erika

DEF.: összetett függvény DEF.: inverz függvény

A g és f függvények (ilyen sorrendű) összetett függvénye: . • Az f függvény akkor invertálható, ha hozzárendelési szabálya
Az 𝑓 ∘ 𝑔 azon x valós számokra értelmezett, melyekre 𝑓 ∘ 𝑔 benne van kölcsönösen egyértelmű,
az 𝑓 értelmezési tartományában, és a hozzárendelési szabálya: ~
• inverze az f függvény, amely
𝑥↦𝑓 𝑔 𝑥 . - olyan valós x számokra van értelmezve, melyek elemei f
Példák: A hozzárendelések szemléltetése halmazábrán! értékkészletének, és
-
~
x-hez azt az f ( x ) számot rendeli, melyre f f ( x )  x . ~ 
1. f ( x )  x , g(x)  1 - x f  g  ?, D f g  ?
g  f  ?, Dg f  ? Az inverz függvény másik jelölése: 𝑓 .

~
• f és fgrafikonja az y  x egyenesre szimmetrikus
f  g  ?, D f g  ? • egyik értelmezési tartománya a másik értékkészlete és fordítva:
2. f ( x )  x , g(x)  sin x
2
D f  R ~f , D ~f  R f
g  f  ?, Dg f  ? Példák: ~
1. f ( x )  log 2 x , f (x)  ? , ábrázolás is!
x
 1
g( x )    , g~(x)  ?
2. 2 , ábrázolás is!
Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 3 Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 4
Dr. Horváth-Szováti Erika Dr. Horváth-Szováti Erika

1
 2022. 09. 05.

Az e alapú logaritmust természetes alapú logaritmusnak nevezzük,

3. Határozzuk meg az 𝑓 𝑥 = 5 𝑙𝑜𝑔 𝑥 − 2 + 1 függvény inverzét! jelölése 𝑙𝑛, azaz: 𝑙𝑜𝑔 𝑥 = 𝑙𝑛𝑥.
𝐷 =? , 𝐷 =?
Az 𝑓 𝑥 = 𝑙𝑛𝑥 függvény inverze az 𝑓 𝑥 = 𝑒 függvény:

Egy fontos matematikai konstans:

𝑓 𝑥 =𝑒
Euler-féle szám 𝑦=𝑥

1 1 1 1 Létezésére az első utalások

𝒆 ≈2,7183 𝑒 = 1+ + + + ⋯ az 1600-as évek elején, Euler 𝑓 𝑥 = 𝑙𝑛𝑥
1! 2! 3! 4!
jelölte először e-vel (1730 körül).

A 𝜋 és az 𝑒 hasonló tulajdonságokkal rendelkezik:

mindegyik irracionális és transzcendens (azaz nem algebrai) szám.

Azaz nincs olyan 𝑎 𝑥 + 𝑎 𝑥 + ⋯ + 𝑎 𝑥 + 𝑎 𝑥 + 𝑎 = 0 , 𝑛 ≥ 1, 𝑎 ∈ ℚ

minden 𝑖 = 0,1,2, ⋯ , 𝑛 esetén (tehát legalább elsőfokú, racionális együtthatós)
polinom, amelynek a gyöke 𝑒 .
Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 5 Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 6
Dr. Horváth-Szováti Erika Dr. Horváth-Szováti Erika

Trigonometrikus függvények inverzei 2. 𝑓 𝑥 = 𝑐𝑜𝑠𝑥 Nincs inverze!

Ha leszűkítjük az értelmezési tartományt, akkor van inverze!
1. 𝑓 𝑥 = 𝑠𝑖𝑛𝑥 Nincs inverze!
Ha leszűkítjük az értelmezési tartományt, akkor van inverze!
𝑔 𝑥 = 𝑐𝑜𝑠 𝑥 ; 𝐷 = 0 ; 𝜋
  
g ( x )  sin x; D g   ;  ℛ = −1 ; 1
 2 2
R g    1; 1 

𝑔 𝑥 = 𝑎𝑟𝑐 𝑐𝑜𝑠 𝑥 ; 𝐷 = −1; 1

g~( x )  arcsin x; D g~    1; 1  ℛ = 0 ;𝜋

  
R g~   ; 
 2 2

Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 7 Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 8
Dr. Horváth-Szováti Erika Dr. Horváth-Szováti Erika

2
 2022. 09. 05.

3. 𝑓 𝑥 = 𝑡𝑔𝑥 Nincs inverze! 4. 𝑓 𝑥 = 𝑐𝑡𝑔𝑥 Nincs inverze!

Ha leszűkítjük az értelmezési Ha leszűkítjük az értelmezési 𝑦 = 𝑐𝑡𝑔𝑥, 0 ≤ 𝑥 ≤ 𝜋

tartományt, akkor van inverze: tartományt, akkor van inverze:

g ( x )  ctgx; Dg   0 ;  
  
g ( x )  tgx; Dg   ; 
 2 2 Rg     ;  
Rg     ;  

g~( x )  arcctgx; D g~     ;  
g~( x )  arctgx; D g~     ;  
R g~   0 ;  
   𝑦 = 𝑐𝑡𝑔𝑥, 0 ≤ 𝑥 ≤ 𝜋
R g~    ; 
 2 2

Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 9 Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 10
Dr. Horváth-Szováti Erika Dr. Horváth-Szováti Erika

Példa1:
Differenciálszámítás (deriválás)
Összefoglalva a trigonometrikus
függvények inverzeit: Szokásos definiálása esetünkben nem lehetséges, mert hiányoznak az ehhez szükséges
elméletből bizonyos láncszemek.

𝑓 𝑥 + ℎ − 𝑓(𝑥)
𝑦=𝜋 𝑓 𝑥 = lim
→ ℎ

𝜋 Helyette:
𝑦=
2 A deriválás során „ 𝑓 - ből egy 𝑓′ függvényt
állítunk elő meghatározott szabályok alapján”.

𝜋
𝑦=− Mire használható?
2
• A függvény deriváltját egy adott pontban véve megkapjuk a függvénygrafikon
Példa2: Példa3: adott pontban vett érintőjének meredekségét.
• A függvény szélsőértékét/szélsőértékeit és egyéb nevezetes pontjait meg
tudjuk határozni vele.
• További fontos felsőbb matematikai alkalmazások.

Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 11 Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 12
Dr. Horváth-Szováti Erika Dr. Horváth-Szováti Erika

3
 2022. 09. 05.

Tétel. Tétel: Tegyük fel, hogy adottak az 𝑓 és 𝑔 függvények, továbbá 𝑐 ∈ ℝ.

Ekkor a 𝑐 𝑓, 𝑓 ± 𝑔, 𝑓 𝑔, é𝑠 𝑓 ∘ 𝑔 függvények
deriváltfüggvényeire a következő összefüggések igazak:

1. 𝑐 𝑓 =𝑐 𝑓
2. 𝑓±𝑔 =𝑓 ±𝑔
3. 𝑓 ⋅ 𝑔 = 𝑓 ⋅ 𝑔 + 𝑓 ⋅ 𝑔′
⋅ ⋅
4. = , speciálisan: =
másik jelöléssel: 𝑓 𝑔(𝑥) =𝑓 𝑔 𝑥 𝑔 𝑥 ,
5. 𝑓∘𝑔 = 𝑓′ ∘ 𝑔 ⋅ 𝑔′
, másik jelöléssel: 𝑓 𝑥 = .
6. 𝑓 =
∘

Alkalmazására példák: Felhasználjuk az elemi függvények deriváltjai közül az Ha a függvényeket és az összetett függvényt 𝑓 𝑥 , 𝑔 𝑥 , 𝑓(𝑔 𝑥 ) alakban
írjuk fel, akkor:
𝑥 ′ = 𝑛𝑥 szabályt (ld. később).
,
5 𝑥 = 5 3 𝑥 = 15 𝑥 5. 𝑓 𝑔(𝑥) =𝑓 𝑔 𝑥 𝑔 𝑥 ,
=? hányadosként: = 𝑥
,

𝑥 +𝑥 =2 𝑥+3 𝑥 előbb egyszerűbb alakra hozva: 𝑥 = 𝑥 6. 𝑓 𝑥 = .

További példák később!
Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 13 Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 14
Dr. Horváth-Szováti Erika Dr. Horváth-Szováti Erika

Az előző tétel alkalmazására példák: Tétel: Elemi függvények deriváltjai

Használjuk fel az elemi függvények deriváltjai közül az 𝑥 ′ = 𝑛𝑥 szabályt!
(ld. később).
1) 𝑐 =0 7) 𝑠𝑖𝑛𝑥 = 𝑐𝑜𝑠𝑥
1. 5 𝑥 = 5 3 𝑥 = 15 𝑥 8) 𝑐𝑜𝑠𝑥 = −𝑠𝑖𝑛𝑥
2) 𝑎 ′ = 𝑎 𝑙𝑛𝑎
2. 𝑥 + 𝑥 =2 𝑥+3 𝑥 3) 𝑒 ′=𝑒 9) 𝑡𝑔𝑥 = = 1 + 𝑡𝑔 𝑥
3. 10) 𝑐𝑡𝑔𝑥 = = −1 − 𝑐𝑡𝑔 𝑥
𝑥 ⋅ 𝑥 =? szorzaként: 2𝑥 𝑥 + 𝑥 = 𝑥 4) 𝑙𝑛𝑥 =
,
előbb egyszerűbb alakra hozva: 𝑥 = 𝑥 5) 𝑙𝑜𝑔 𝑥 ′ = 11) 𝑎𝑟𝑐𝑠𝑖𝑛𝑥 = , 𝑥 <1

6) 𝑥 ′ = 𝑛𝑥 12) 𝑎𝑟𝑐𝑐𝑜𝑠𝑥 = , 𝑥 <1

4. ,
=? hányadosként: = 𝑥
kiegészítés (precízebb fogalmazás):
,
(6/a) 𝑥 ∝ ′ = 𝛼𝑥 ∝ ( ahol 𝑥 > 0, ∝∈ ℝ) 13) 𝑎𝑟𝑐𝑡𝑔𝑥 =
előbb egyszerűbb alakra hozva: 𝑥 = 𝑥 (6/b) 𝑥 ′ = 𝑛𝑥 ( ahol 𝑥 ∈ ℝ ∖ 0 , 𝑛 ∈ ℕ)
14) 𝑎𝑟𝑐𝑐𝑡𝑔𝑥 =
Többek között azért, mert páros gyökkitevős gyökfüggvény esetén
szűkül az értelmezési tartomány…

További példák később!

Bizonyítás is kell a vizsgán: 3 - 5., 8 - 10.
(A bizonyítás a sorrendben előtte lévők és az előző
dián lévő tétel felhasználásával történik.)
Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 15 Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 16
Dr. Horváth-Szováti Erika Dr. Horváth-Szováti Erika

4
 2022. 09. 05.

(3) 𝑒 =𝑒 𝑙𝑛𝑒 = 𝑒
Példák: Határozzuk meg a következő függvények deriváltjait!
1
1. 𝑓 𝑥 = 3𝑥 − 𝑥 + 1 5. 𝑓 𝑥 = 𝑥 𝑒
(4) 1 2
𝑓 𝑥 =𝑒 1 1 𝑒
𝑓 𝑥 = 𝑙𝑛𝑥 = = 2. 𝑓 𝑥 =3+ − 𝑙𝑛𝑥 𝑥 −1
𝑓′ 𝑓 𝑥 𝑒 𝑥 𝑥 6. 𝑓 𝑥 =
𝑓 𝑥 = 𝑙𝑛𝑥 𝑥
5 1
3. 𝑓 𝑥 = + −𝜋 7. 𝑓 𝑥 = 𝑥 𝑙𝑜𝑔 𝑥
𝑥 𝑥
(5)
𝑙𝑛𝑥 1 1 1 1 𝑥
log 𝑥 = = 𝑙𝑛𝑥 = = 4. 𝑓 𝑥 = 2 − 3𝑠𝑖𝑛𝑥 8. 𝑓 𝑥 =
𝑙𝑛𝑎 𝑙𝑛𝑎 𝑙𝑛𝑎 𝑥 𝑥 𝑙𝑛𝑎 𝑙𝑛𝑥

(8)
𝜋 𝜋 Az összetett függvényekre vonatkozó deriválási szabály alkalmazása:
𝑐𝑜𝑠𝑥 = 𝑠𝑖𝑛 𝑥 + = 𝑐𝑜𝑠 𝑥 + = −𝑠𝑖𝑛𝑥
2 2
9. 𝑓 𝑥 = 𝑙𝑛𝑥 12. 𝑓 𝑥 = 𝑠𝑖𝑛 3𝑥 − 1
(9) (10)
𝑠𝑖𝑛𝑥 𝑠𝑖𝑛𝑥 𝑐𝑜𝑠𝑥 − 𝑠𝑖𝑛𝑥 𝑐𝑜𝑠𝑥 𝑐𝑡𝑔𝑥 = ⋯ ℎ𝑎𝑠𝑜𝑛𝑙ó𝑎𝑛 13. 𝑓 𝑥 = ln 𝑠𝑖𝑛 𝑥
𝑡𝑔𝑥 = = = 10. 𝑓 𝑥 = 𝑙𝑛 𝑥
𝑐𝑜𝑠𝑥 𝑐𝑜𝑠 𝑥 1
⋯=−
𝑐𝑜𝑠𝑥 𝑐𝑜𝑠𝑥 − 𝑠𝑖𝑛𝑥 −𝑠𝑖𝑛𝑥 𝑐𝑜𝑠 𝑥 + 𝑠𝑖𝑛 𝑥 1 𝑠𝑖𝑛 𝑥 11. 14. 𝑓 𝑥 = 𝑙𝑛 𝑥
= = = 𝑓 𝑥 =𝑒
𝑐𝑜𝑠 𝑥 𝑐𝑜𝑠 𝑥 𝑐𝑜𝑠 𝑥

Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 17 Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 18
Dr. Horváth-Szováti Erika Dr. Horváth-Szováti Erika

Feladatok a 6. előadás anyagához:

Magasabbrendű deriváltak
1. Adott az 𝑓 𝑥 = 1 − log 3 − 2𝑥 függvény.
f 0  ( x )  f ( x )
Határozzuk az 𝑓 𝑥 függvényt, valamint a következő halmazokat:
f ' (x)
𝐷, 𝑅 , 𝐷 , 𝑅 !
f " (x)   f ' (x)'
f ' ' ' (x)   f " (x)' 2. Adottak az 𝑓 𝑥 = és 𝑔(𝑥) = 2𝑥 + 3 függvények.
 Határozzuk meg az 𝑓 ∘ 𝑔 összetett függvényt, annak inverzét,
valamint a következő halmazokat: 𝐷 ∘ , 𝑅 ∘ , 𝐷 ∘ , 𝑅 ∘ !
Példák:
1. Határozzuk meg az 𝑓 𝑥 =𝑥 𝑙𝑛𝑥 függvény harmadik deriváltját!
3. Adottak az 𝑓 𝑥 = 3𝑥 − 1 és 𝑔 𝑥 = 2 log 𝑥 + 1 függvények.
(Mo.: )
Határozzuk meg az 𝑓 ∘ 𝑓, 𝑓 ∘ 𝑔 é𝑠 𝑔 ∘ 𝑓 összetett függvényeket,
2. Határozzuk meg az 𝑓 𝑥 = 𝑒 +𝑥 függvény esetén a
mindhárom összetett függvény értelmezési tartományát,
𝑓( )
0 − 𝑓( )
0 kifejezés értékét. (Mo.: 243 − 11 = 232 )
valamint a 𝑔 ∘ 𝑓 függvény inverzét!

Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 19 Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 20
Dr. Horváth-Szováti Erika Dr. Horváth-Szováti Erika

5
 2022. 09. 05.

𝑥
4. Határozzuk meg a következő függvények deriváltját! n. 𝑓 𝑥 = u. 𝑓 𝑥 = 𝑥 𝑎𝑟𝑐𝑡𝑔𝑥
𝑥 −2

a. 𝑓 𝑥 = 3𝑥 − 𝑥 + 1 g. 𝑓 𝑥 = 2 − 3𝑠𝑖𝑛𝑥 𝑥 +1 𝑥 𝑡𝑔𝑥
o. 𝑓 𝑥 = v. 𝑓 𝑥 =
𝑥−2 3
2 1 1
h. 𝑓 𝑥 = + −2 𝑥 𝑠𝑖𝑛𝑥
b. 𝑓 𝑥 = 𝑥 + 𝑥 𝑥 p. 𝑓 𝑥 = w. 𝑓 𝑥 = 𝑥 𝑙𝑜𝑔 𝑥
𝑥 𝑥
i. 𝑓 𝑥 =𝑥 𝑒 𝑥 𝑥
c. 𝑓 𝑥 = 5 + 2 − 𝜋 q. 𝑓 𝑥 = x. 𝑓 𝑥 =
𝑙𝑛𝑥 𝑐𝑜𝑠𝑥
𝑥
j. 𝑓 𝑥 =𝑥3
5 2 y. 𝑓 𝑥 = 𝑥 − 𝑥 𝑐𝑡𝑔𝑥
d. 𝑓 𝑥 = 𝑥 + 3𝑙𝑛𝑥 − 2 r. 𝑓 𝑥 =
𝑥
𝑥 k. 𝑓 𝑥 = 𝑥 𝑠𝑖𝑛𝑥 𝑎𝑟𝑐𝑠𝑖𝑛𝑥
𝑥 𝑥 s. 𝑓 𝑥 = 𝑒 𝑙𝑛𝑥 z. 𝑓 𝑥 =
𝑥
e. 𝑓 𝑥 =
𝑥 l. 𝑓 𝑥 = 𝑥 − 1 𝑙𝑛𝑥
t. 𝑓 𝑥 = 𝑥−1 2
2
f. 𝑓 𝑥 = 𝑥 − m. 𝑓 𝑥 = 𝑥 1 + 𝑐𝑜𝑠𝑥
𝑥

Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 21 Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 22
Dr. Horváth-Szováti Erika Dr. Horváth-Szováti Erika

5. Határozzuk meg a következő összetett és többszörösen összetett

függvények deriváltját!
a. 𝑓 𝑥 = 𝑒 e. 𝑓 𝑥 = 𝑠𝑖𝑛 (1 − 3𝑥)

b. 𝑓 𝑥 = 𝑡𝑔𝑥 f. 𝑓 𝑥 = cos 𝑥

c. 𝑓 𝑥 = 1 g. 𝑓 𝑥 = 𝑙𝑛 𝑥
𝑠𝑖𝑛𝑥
d. 𝑓 𝑥 = 𝑙𝑛(𝑥 + 1) h. 𝑓 𝑥 = 3𝑥 − 𝑥

6. Határozzuk meg a következő magasabbrendű deriváltakat!

a. 𝑓 𝑥 = 𝑙𝑛 , 𝑓 (𝑥) =? 𝑀𝑜. : −

b. 𝑓 𝑥 = 𝑙𝑛 𝑥, 𝑓′′ 𝑥 =? 𝑀𝑜. : 1 − 𝑙𝑛𝑥

c. 𝑓 𝑥 = 𝑥𝑙𝑛𝑥 , 𝑓 1 −𝑓 1 =? 𝑀𝑜. : 24 − 2 = 22

d. 𝑔(𝑥) = , 𝑔 0 + 4𝑔 0 =? 𝑀𝑜. : 16 + 4 −4 = 0

Soproni Egyetem, Informatikai és Matematikai Intézet 23

Dr. Horváth-Szováti Erika