A mérési hiba

• A mérés feladata meghatározni a mért értéket és ennek

a bizonytalanságát.

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 1
A mérési hiba fogalma
• A mérés célja elvben a mérendő mennyiség valódi
értékének meghatározása.
• Jellemző, hogy a valódi értéke és mért értéke között
mindig eltérés van.

• A helyes érték a mérendő mennyiség valódi értékének

az adott esetben elérhető legjobb becslése.

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 2
 A mérési hiba megadási módja
• Abszolút formában megadva
• H = x m – xh
• a mért érték és a helyes érték különbsége
–Előjele van
–Dimenziója van
• Relatív formában megadva H H
h  
x x h m

• mérési hibát elosztjuk a mért mennyiség helyes értékével

–Előjele van
%; ‰; ppm; ppb
ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 3
A mérés pontossága
• A pontosság a mérésnek az a tulajdonsága, amelyik a
valódi értéktől való eltérésre utal.
• A pontosság és a hiba egymással ellentétes fogalmak,
de egymásnak nem reciprokai.
• Ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy kisebb hiba
nagyobb mérési pontosságot jelent

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 4
A mérési hibák csoportosítása
• Durva hiba: valamilyen durva emberi hiba okozza. A
mérés értékelhetetlen.
• Rendszeres hiba
• Véletlen hiba

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 5
Rendszeres hiba
• Jellemzője, hogy változatlan feltételek között
megismételve a mérést a hiba nagysága és előjele
állandó, ismert módon változó körülmények között
pedig ismert törvényszerűségek szerint változik.
• Torzítja a mérést.
• Ha a rendszeres hiba nagysága és előjele
meghatározható, akkor ezzel a mérési eredmény
korrigálható.
• Az (abszolút formában megadott rendszeres) mérési
hiba negatív előjellel vett értéke a korrekció. K = -H
• xh = x m + K

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 6
A rendszeres hibák okai az alábbiak
lehetnek:
• a mérőeszközök hibái,
–A műszerek energia felvétele (fogyasztása) okozta
hiba
–A méréshatárváltás hibája
–Interpolációs hiba
• a mérési módszerből származó hibák,
–A helytelenül felépített mérőkör, illetve a nem megfelelő
mérési módszer kiválasztása
• a külső körülmények okozta hibák.
–Hőmérsékleti hiba
–A külső környezeti hatásokból származó egyéb
rendszeres hibák

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 7
Feszültségmérés rendszeres hibájának
meghatározása
R
U U v

R R
m x

g v

H  U U m x

R  R  R
H U U  U v
  1  U
v g

R R R  R R R
x x x x

g v g  v g v

• R  0 (a feszültségforrás ideális
g

R feszültséggenerátor),
H
h  g
• R   (ideális a feszültségmérő)
R R
V

•Ezek a feltételek a gyakorlatban nem

U x g v teljesülnek, ezért az Rv>>Rg feltételt
igyekszünk megvalósítani

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 8
Véletlen hiba
• A véletlen hibáknak is vannak okai, azonban ezeket az
okokat nem ismerjük, vagy a felderítés nehézségei és
költségessége miatt nem tartunk igényt ezek
ismeretére (Ugyanolyan körülmények között
megismételve a mérést a mérés eredménye más
értéket ad.)
• Nagysága, előjele bizonyos határok között
véletlenszerűen változik
• Ez a hiba bizonytalanná teszi a mérést
• Elsődlegesen a gyártók által a műszerekre megadott
hibákat kezeljük véletlen hibaként
ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 9
Mérési sorozat
• A véletlen hiba nagyságát mérési sorozat segítségével
lehet meghatározni.
• Mérési sorozaton olyan nagyszámú ismételt mérést
értünk, amit változatlan körülmények között végzünk el.
• Ha a mérési sorozat n számú mérésből áll, és a
rendszeres hibával korrigált értékek x1; x2…xi…xn, akkor a
várható érték legjobb becslése a mérési sorozat átlaga

1 1
x  ( x  x  ...  x  ...x )   x
n

1 2 i n i
n n i 1

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 10
A mérési sorozat átlagértéke az a szám, amelytől vett
 ( x  x)  0
n

mérési értékek különbségének összege zérus. i

i 1

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
x4
4, 4, 4, 4, 4
Medián: az az érték, amitől mérve egyenlő számú kisebb és nagyobb értékek
vannak a sorozatban.
Módus: a mérési sorozat azon eleme, amelynek legnagyobb a gyakorisága.

A legnagyobb mért érték xm a x,

Az átlagos abszolút eltérés (E)
a legkisebb mért érték xm I n .

L x x 1
E  x x
n
 L1
x  xE
x x
1 max
i

L xx H
 L2
n i 1 H

2 min

A szórás (s) definiciója 1

s  ( x  x)
n
2

n 1
i
i 1

S2 szórásnégyzet, vagy másként variancia

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 11
Csoportosított mérési adatok és
ábrázolásuk
Szemléletessé és egyszerübbé teszi az adatok kezelését
viszont információ veszteséget okozhat.
Bontsuk fel a mért értékeket tartalmazó intervallumot m
darab x szélességű szakaszra és legyen egy-egy elemi
szakaszban n1; n2…nk…nm számú mérési adat. Ha a k-adik
számú x szakaszban a mért érték xk és az intervallum nk
számú mért értéket tartalmaz.
1 1
x  x  x n ,
n m

n  n
m
i k k

k 1
k n n i 1 k 1

 x  x  n
1 1
s
m 2

E   x  xn ,
m

n 1
k k
k k k 1
n k 1

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 12
Hisztogram
n k

n
relatív gyakoriság

n
f x   k

n  x
k

empirikus sűrűségfüggvény

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 13
n=61

1 m
P   nk  xk  (0  3  2 17  4  25  6 13  7  3)  3,81
1
n k 1 61

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 14
Normális eloszlású sűrűségfüggvény, vagy
másként Gauss-féle eloszlásfüggvény

haranggörbe

1 2

f ( ) 

x0, miközben n e 2 s2

s 2
 f  x dx  1




x2 Gauss feltétel
s2
 f x dx  px ; x 
x1
1 2
E 2
 
2

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 15
xh  x  ks  x   k: kiterjesztési tényező
s: szórás
k=2 : megbízhatósági sáv

K valószínűség (Pk) valószínűség %-ban

0 0 0
1 0,682 68,2
2 0,954 95,4
3 0,997 99,7

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 16
A mérési eredmények megadása
metrológiailag helyes formában

xh a mérés helyes értéke

x  x  K 
h m
xm a mért érték

K a korrekció
(a rendszeres hibából)

± a véletlen hibák intervalluma

ÓE-KVK- 2154 E, Méréstechnika 1, Markella Zsolt, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 17