AnalE1 KovacsSandor

2023. 04. 25.
Eötvös Loránd Tudományegyetem

Informatikai Kar
Numerikus Analízis Tanszék
Analízis 1
Programtervező informatikus BSc

Esti tagozat
Kovács Sándor
előadás + gyakorlat
(Hétfő, 1600 − 1730: DT-2.502, Ea)

(Hétfő, 1745 − 1830: DT-0.312, Gy)
(Hétfő, 1830 − 1915: DT-0.312, Gy)
2023. tavasz
2023. 04. 25. 1
Tudnivalók
1. A tárgy követelményrendszere
2. Vizsgatematika
3. Vizsgatételek
4. Vizsgakérdések
5. Segédanyagok:
• A görög ábécé és a fraktúra

• Matematikai alapozás
• Elemi függvények
• Hiperbolikus függvények és inverzeik
• Valós-valós függvények határértéke
• MacTutor History of Mathematics archive
6. Ajánlott olvasmányok:
• Kovács Sándor: Matematikai alapozás

(https://numanal.inf.elte.hu/~alex/MatAlapKonyvtar/SzintrehozKS.
pdf), ill. https://numanal.inf.elte.hu/~alex/hu/matalap.html)
• Schipp Ferenc: Analízis I. (https://numanal.inf.elte.hu/~schipp/Jegyzetek/
Anal_1.pdf)
• Simon Péter: Bevezetés az analízisbe I., egyetemi jegyzet, ELTE Eötvös Kiadó, 2016.
(http://numanal.inf.elte.hu/~simon/cimlapanal1.pdf)
• Szili László: Analízis feladatokban I.
(http://numanal.inf.elte.hu/~szili/Okt_anyag/an_fel_I_2008_2016.
pdf)
7. A félév tematikája:
1. oktatási hét:
Előadás.
• A valós számok axiómái.
• Halmazok korlátossága.
• A szuprémum elv.
• Arkhimédész tétele.
2023. 04. 25. 2
• A Cantor-tétel.
• A binomiális télel.
• A Barrow-Bernoulli-egyenlőtlenség.
• Számok számtani, négyzetes, mértani és harmonikus közepe.
Gyakorlat.
2. oktatási hét:
Előadás.
• A harmonikus, a mértani és a számtani közép közötti egyenlőtlenségek.
• A Cauchy-Bunykovszkĳ-egyenlőtlenség.
• A mégyzetes és a számtani közép közötti egyenlőtlenség.
• A Minkowszki-egyenlőtlenség.
• Függvények.
• Halmaz függvény szerinti képe, ősképe.
• Függvények inverze.
• Függvények kompozíciója.
• Valós-valós függvények elemi tulajdonságai.
Gyakorlat.
3. oktatási hét:
Előadás.
• A sorozat fogalma.
• Sorozatok monotonitása.
• Sorozatok korlátossága.
• A környezet fogalma.
• A részsorozat fogalma.
• Minden valós számsorozatnak van monoton részsorozata.
Gyakorlat.
4. oktatási hét:
Előadás.
• Konvergens sorozatok.
• A konvergencia és a koráltosság kapcsolata.
• Nullsorozatok.
• Műveletek konvergens sorozatokkal.
• A konvergencia és a rendezés kapcsolata.
• A Sandwich-tétel.
Gyakorlat.
5. oktatási hét:
Előadás.
• Sorozatok alsó és felső burkolója.
2023. 04. 25. 3
• A mozgólépcső-elv.
• Az Euler-féle szám.
• Kibővített értelemben vett határérték.
• A Bolzano-Weierstraß-féle kiválasztási tétel.
• Cauchy-sorozatok.
• A Cauchy-féle konvergenciakritérium.
• A nullsorozatokra vonatkozó hányados- és gyökkritérium.
Gyakorlat.
6. oktatási hét:
Előadás.
• Rekurzív sorozatok.
• Gyökvonás.
• Végtelen sorok és szorzatok.
• A mértani sor konvergenciája.
• A hiperharmonikus sor konvergenciája.
• A hiperharmonikus sor konvergenciája.
• A konvergencia szükséges feltétele.
• p-adikus törtek.
Gyakorlat.
7. oktatási hét:
Előadás.
• Sorok ekvikonvergenciája.
• Pozitív tagú sorok konvergenciája.
• Összehasonlító kritériumok.
• A Cauchy-féle gyökkritérium.
• A D’Alembert-féle hányadoskritérium.
• A Cauchy-féle kondenzációs vagy ritkítási kritérium.
• A Leibniz-kritérium.
Gyakorlat.
8. oktatási hét:
Előadás.
• Sorok szorzása.
• Függvénysorozatok és függvénysorok.
• Hatványsorok.
• Speciális függvények 1.
Gyakorlat.
9. oktatási hét:
Előadás.
2023. 04. 25. 4
• Valós-valós függvények határértéke

• .
Gyakorlat.
A Függelék
B Függelék
2023. 04. 25. 5
1. oktatási hét
Az előadás anyaga
Elöljáróban felelevenítjük az R valós számtesttel kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Legyen tehát R ̸= ∅

olyan halmaz, amelyre igazak az alábbiak.
I. Testaxiómák. Megadhatók olyan 0, 1 ∈ R, 0 ̸= 1 elemek, ill. bármely x, y ∈ R esetén léteznek az
x + y ∈ R és az x · y ∈ R (xy ∈ R) szimbólummal jelölt elemek úgy, hogy tetszőleges a, b, c ∈ R
választással
1. a + b = b + a és ab = ba (kommutativitás),
2. (a + b) + c = a + (b + c) és (ab)c = a(bc) (asszociativitás),
3. a + 0 = a és a · 1 = a,
4. alkalmas (−a) ∈ R elemmel a + (−a) = 0,1
1 1
5. ha b ̸= 0, akkor alkalmas ∈ R elemmel b · = 1,2
b b
6. (a + b) · c = a · c + b · c (disztrubutivitás).
II. Rendezési axiómák. Létezik egy ≤⊂ R2 (kisebb-egyenlőnek nevezett) teljes rendezés:
1. a ≤ reláció reflexív, azaz bármely a ∈ R esetén a ≤ a;

2. a ≤ reláció antiszimmetrikus, azaz bármely a, b ∈ R esetén
(a ≤ b ∧ b ≤ a) =⇒ a = b,
3. a ≤ reláció tranzitív, azaz bármely a, b, c ∈ R esetén
(a ≤ b ∧ b ≤ c) =⇒ a ≤ c,
4. a ≤ reláció dichotom, azaz bármely a, b, ∈ R esetén
a≤b ∨ b ≤ a.
III. Teljességi axióma (Dedekind-axióma vagy szétválasztási axióma). Ha valamely ∅ ̸= A, B ⊂ R

halmazok esetén tetszőleges a ∈ A és tetszőleges b ∈ B esetén a ≤ b, akkor alkalmas ξ ∈ R
számmal
a≤ξ≤b (a ∈ A, b ∈ B).
1Tetszőleges a, b ∈ R esetén az a − b := a + (−b) ∈ R szám az a és b különbsége.
a 1
2Tetszőleges b ∈ R, ill. 0 ̸= b ∈ R esetén az := a · ∈ R szám az a és b hányadosa.
b b
2023. 04. 25. 6
Megjegyzések.
1. A részletek mellőzésével annyit jegyzünk meg csupán, hogy a fenti axiómarendszernek van (és
lényegében egyetlen) modellje.3
2. A valós számokkal kapcsolatos minden (eddig tanult, vagy később sorra kerülő) manipuláció” az
”
axiómákból felépíthető, levezethető stb.4 Ezt az utat nem fogjuk bejárni, így pl. a továbbiakban
ismertnek tételezzük fel az alábbi speciális számhalmazokat:
N0 := {0, 1, 2, . . .} a természetes számok halmaza,

N := {1, 2, . . .} a pozitív természetes számok halmaza,
Z := N0 ∪ {x ∈ R : −x ∈ N0 } az egész számok halmaza,
p
Q := ∈ R : p, q ∈ Z, q ̸= 0 a racionális számok halmaza.
q
Az intervallumokat a eddigi tanulmányainkban megszokott módon fogjuk értelmezni és jelölni. Ha

a, b, c, d ∈ R: a ≤ b, c ≤ d, akkor
[a, b] := {x ∈ R : a ≤ x ≤ b} , (c, d) := {x ∈ R : c < x < d} ,

(c, d] := {x ∈ R : c < x ≤ d} , [c, d) := {x ∈ R : c ≤ x < d} .
Az így definiált halmazokat rendre zárt, nyílt, balról nyílt és jobbról zárt, balról zárt és jobbról nyílt
intervallumnak nevezzük.
3. A rendezési axiómáknak köszönhetően tudjuk a valós számokat számegyenesen ábrázolni és az

egyenlőtlenségekre vonatkozó, ismert szabályokat igazolni. A teljességi axióma garantálja, hogy a
számegyenesen történő ábrázoláskor annak egyik pontja sem marad ki.
4. A szétválasztási axióma elnevezést szemlélteti az alábbi ábra:
A ∃ξ ∈ R B
a ≤ ξ ≤ b R
Azt is mondhatjuk, hogy a ξ valós szám szétválasztja” az A és a B halmazt.

”
3Hasonló a helyzet, mint mondjuk pl. a sakkjáték esetén: azt is a szabályai (axiómái) határozzák meg, és független attól, hogy
fejben vagy bábokkal, asztalon, homokban, stb. játsszák, vagy pl. attól, hogy a bábok fából, aranyból stb. készültek-e.
4Pl. R-ben teljesül a nullosztómentesség: bármely x, y ∈ R szám esetén igaz az
x·y=0 ⇐⇒ (x = 0 ∨ y = 0)
ekvivalencia.
2023. 04. 25. 7
5. A valós számok egyértelmű jellemzésére mindhárom axiómára szükség van. A testaxiómák pl. nem
elegendőek a valós számok halmazának pontos megadására, hiszen van olyan test, amelynek csak két
eleme van. Legyen ui. T := {0, 1}, majd értelmezzük T-n az alábbi műveleteket:
+ 0 1 · 0 1
0 0 1 0 0 0
1 1 0 1 0 1
Továbbá, a racionális számok Q halmaza olyan test, amire ugyan igazak a rendezési axiómák, de a
teljességi axióma nem.
6. Idézzük fel a teljes indukció5 elvét: legyen H ⊂ N0 olyan halmaz, amelyre 0 ∈ H és bármely n ∈ H
esetén n + 1 ∈ H.6 Ekkor H = N0 . Az ún. teljes indukciós bizonyítások illusztrálására tekintsük a
következő, az elemi tanulmányokból is jól ismert állítást:
X
n
n(n + 1)
k= . (1)
k=0
2
Legyen ekkor
H := {n ∈ N0 : (1) igaz} .
Világos, hogy 0 ∈ H, azaz (1) igaz n = 0-ra”. Nem nehéz belátni, hogy ha n ∈ H, azaz (1) igaz
” ”
valamilyen n ∈ N0 számra”, akkor n + 1 ∈ H, más szóval (1) igaz n + 1-re is”. Ui. a feltevésünk
”
miatt
X
n+1 X n
n(n + 1) (n + 1)(n + 2)
k= k + (n + 1) = + (n + 1) = .
k=0 k=0
2 2
Definíció. Legyen ∅ =
̸ H ⊂ R. Azt mondjuk, hogy a H halmaz
• alulról korlátos, ha van olyan k ∈ R, hogy bármely x ∈ H esetén x ≥ k. Az ilyen k számot a

H halmaz alsó korlátjának nevezzük.
• felülről korlátos, ha van olyan K ∈ R, hogy bármely x ∈ H esetén x ≤ K. Az ilyen K számot

a H halmaz felső korlátjának nevezzük.
• korlátos, ha alulról és felülről is korlátos.
Példa. A
1
H := ∈R: n∈N
n
5Vö. Augustus de Morgan (Madura, 1806. június 27. – London, 1871. március 18.)
6Ilyenkor azt mondjuk, hogy H induktív halmaz.
2023. 04. 25. 8
hamaz alulról is és felülről is korlátos, a 0, ill. az 1 alsó, ill. felső korlátja H-nak:
1
0< ≤1 (n ∈ N).
n
Megjegyzések.
1. Ha a K szám felső korlátja H-nak, akkor bármely K ≤ L ∈ R szám is felső korlátja H-nak. Ha tehát
H felülről korlátos, akkor végtelen sok felső korlátja van.
2. Ha a k szám alsó korlátja H-nak, akkor bármely k ≥ l ∈ R szám is alsó korlátja H-nak. Ha tehát H
alulról korlátos, akkor végtelen sok alsó korlátja van.
3. Az, hogy a H hamaz felülről nem korlátos, azt jelenti, hogy bármely K ∈ R esetén van olyan x ∈ H,
amelyre x > K.
4. Az, hogy a H hamaz alulról nem korlátos, azt jelenti, hogy bármely k ∈ R esetén van olyan x ∈ H,
amelyre x < k.
5. A H halmaz pontosan akkor korlátos, ha
∃M ∈ R, hogy ∀x ∈ H esetén |x| ≤ M,
ahol valamely x ∈ R esetén

x (x ≥ 0),
|x| :=
−x (x < 0).
̸ H ⊂ R. Azt mondjuk, hogy a H halmaznak van
• maximuma vagy legnagyobb eleme, ha
∃α ∈ H, hogy ∀x ∈ H esetén x ≤ α.
Ekkor az α számot a H halmaz maximumának vagy legnagyobb elemének nevezzük és a

max H szimbólummal jelöljük.
• minimuma vagy legkisebbb eleme, ha
∃β ∈ H, hogy ∀x ∈ H esetén x ≥ β.
Ekkor a β számot a H halmaz minimumának vagy legkisebb elemének nevezzük és a min H

szimbólummal jelöljük.
2023. 04. 25. 9
Megjegyzések.
1. Ha a H halmaznak van maximuma, akkor max H egyben felső korlátja H-nak.
2. Ha a H halmaznak van minimuma, akkor min H egyben alsó korlátja H-nak.
3. A H halmaznak pontosan akkor nincsen maximuma, ha bármely H-beli eleménél van nagyobb H-beli
elem:
∄ max H ⇐⇒ ∀α ∈ H-hoz ∃x ∈ H, hogy x > α.
4. A H halmaznak pontosan akkor nincsen minimuma, ha bármely H-beli eleménél van kisebb H-beli
elem:
∄ min H ⇐⇒ ∀β ∈ H-hoz ∃x ∈ H, hogy x < β.
Példák.
1. A
1
H := ∈R: n∈N
n
1
halmazn esetén max(H) = 1, ui. 1 ∈ H és bármely n ∈ N esetén ≤ 1. A H halmaznak nincsen
n
minimuma, hiszen
1 1
∀α ∈ H ∃n ∈ N : α = > ∈ H.
n n+1
2. A
1
H := 1 − ∈ R : n ∈ N
n
1
halmazn esetén min(H) = 0, ui. 0 ∈ H és bármely n ∈ N esetén 0 ≤ 1 − . A H halmaznak nincsen
n
maximuma, hiszen
1 1
∀β ∈ H ∃n ∈ N : β=1− <1− ∈ H.
n n+1
A következő, alapvető fontosságú tétel azt mondja ki, hogy minden (nem-üres) felülről korlátos halmaz felső
korlátai között van legkisebb, azaz a felső korlátok halmazának van minimuma.
Tétel (szuprémum-elv). Legyen ∅ ̸= H ⊂ R. Ha a H halmaz felülről korlátos, akkor felső korlátai

között van legkisebb: az
F := {K ∈ R : K felső korlátja H-nak}
halmaznak van minimuma.

2023. 04. 25. 10
Biz. Legyen
A := H és B := F.
Ekkor A ̸= ∅ és B ̸= ∅, továbbá
∀a ∈ A és ∀b ∈ B esetén a ≤ b.
A teljességi axióma következtében így alkalmas ξ ∈ R számmal
a≤ξ≤b (a ∈ A, b ∈ B).
Erre a ξ ∈ R számra igaz, hogy
• ξ felső korlátja H-nak, hisze minden a ∈ A esetén a ≤ ξ;
• ξ a H felső korlátai közül a legkisebb, ui. ha b felső korlátja H-nak (azaz b ∈ B), akkor b ≥ ξ.
Mindez azt jelenti, hogy ξ a H halmaz legkisebb felső korlátja. ■
A fentiek értelemszerű módosításával kapjuk az eőzőő állításnak az alsó korlátokra vonatkozó párját.
Tétel. Legyen ∅ ̸= H ⊂ R. Ha a H halmaz alulról korlátos, akkor, akkor alsó korlátai között van
legnagyobb: a
{k ∈ R : k alsó korlátja H-nak}
halmaznak van maximuma.
Definíció.
1. A felülről korlátos ∅ ̸= H ⊂ R számhalmaz legkisebb felső korlátját a számhalmaz felső

határának, más szóval szuprémumának vagy lényeges felső korlátjának nevezzük és a sup H
2. Az alulról korlátos ∅ =
̸ H ⊂ R számhalmaz legnagyobb alsó korlátját a számhalmaz alsó
határának, más szóval infimumának vagy lényeges alsó korlátjának nevezzük és az inf H
2023. 04. 25. 11
Példák.
1. A H := [−1, 1] halmaz esetében
inf(H) = min(H) = −1, sup(H) = max(H) = 1;
2. A H := (−1, 1] halmaz esetében
inf(H) = −1, ∄ min(H), ill. sup(H) = max(H) = 1.
Megjegyzések.
1. Világos, hogy
(a) ∃ min H ⇐⇒ inf H ∈ H. Ebben az esetben inf H = min H.

(b) ∃ max H ⇐⇒ sup H ∈ H. Ebben az esetben sup H = max H.
2. Az inf H = α állítás azt jelenti, hogy
• α a H halmaz alsó korlátja:

∀x ∈ H : x ≥ α,
• bármely α-nál nagyobb szám H-nak már nem alsó korlátja:
(∀a > α ∃x ∈ H : x < a) ⇐⇒ (∀ε > 0 ∃x ∈ H : x < α + ε).
∃x ∈ H
α xα+ε R
3. A sup H = β állítás azt jelenti, hogy
• β a H halmaz ferlső korlátja:

∀x ∈ H : x ≤ β,
• bármely β-nál kisebb szám H-nak már nem felső korlátja:
(∀b < β ∃x ∈ H : x > b) ⇐⇒ (∀ε > 0 ∃x ∈ H : x > β − ε).
∃x ∈ H
β−ε x β R
2023. 04. 25. 12
4. Célszerű kiterjeszteni az alsó és felső határ fogalmát nem korlátos halmazokra. Ehhez kibővítjük a
valós számok halmazát két elemmel, amelyeket plusz, ill. mínusz végtelennek nevezünk és a +∞,
ill. −∞ szimbólumokkal jelölünk. Szokás ezeket ideális elemeknek is nevezni, és ugyanúgy, mint a
valós számok esetében a + előjelet gyakran elhagyjuk. A valós számok ezekkel bővített halmazára az
R := R ∪ {+∞, −∞}
jelölést használjuk. Ha valamely halmaz felülről nem korlátos, akkor azt fogjuk mondani, hogy felső
határa +∞, ha pedig alulról nem korlátos, akkor definició szerint alsó határa legyen −∞.
5. A < relációt terjesszük ki a valós számok ideális elemekkel bővített R halmazára az alábbiak szerint.
Legyen
∀x ∈ R : −∞ < x < +∞.
A most bevezetett szóhasználattal élve azt mondhatjuk, hogy egy halmaz pontosan akkor felülről
korlátos, ha sup H < +∞, és pontosan akkor alulról korlátos, ha inf H > −∞.
6. A korábbról ismert ún. véges intervallumok mellett használni fogjuk az alábbi ún. végtelen interval-
lumokat is:
(a, +∞) := {x ∈ R : x > a} , [a, +∞) := {x ∈ R : x ≥ a} ,
(−∞, b) := {x ∈ R : x < b} , (−∞, b] := {x ∈ R : x ≤ b} .

Ezekkel összhangban a valós számok és az ideális elemekkel kibővített valós számok halmazát a
(−∞, ∞) := R, [−∞, ∞] := R
végtelen intervallumokkal is jelöljük.
A felső határ fogalma felhasználható a pozitív valós számok valós kitevőjű hatványainak értelmezésére.
Definíció. Legyen a ∈ (0, +∞) és x ∈ R. Ha
• a ≥ 1, akkor
ax := sup {ar ∈ R : r ∈ Q, r ≤ x} ;
• 0 < a < 1, akkor −x

x 1
a := .
a
2023. 04. 25. 13
Tétel (Arkhimédész). Bármely 0 < a ∈ R, illetve b ∈ R számhoz van olyan (pozitív) természetes
szám, hogy b < n · a:
∀a > 0 és ∀b ∈ R esetén ∃n ∈ N, hogy b < n · a.
n-szer felmérve
...
0 a b R
Biz. Az állításal ellentétben tegyük fel, hogy
∃a > 0 és ∃b ∈ R, hogy ∀n ∈ N : b ≥ n · a.
Legyen
H := {n · a ∈ R : n ∈ N}.
Ekkor H ̸= ∅ és H felülről korlátos, hiszen bármely n ∈ N esetén n · a ≤ b. A szuprémum-elv szerint
∃ sup H =: ξ ∈ R.
Ekkor ξ a legkisebb felső korlátja a H halmaznak, tehát ξ − a nem felső korlát. Ez azt jelenti, hogy
∃m ∈ N : m · a > ξ − a ⇐⇒ (m + 1) · a > ξ.
Azonban (m + 1) · a ∈ H, tehát (m + 1) · a ≤ ξ, hiszen ξ felső korlátja a H halmaznak, ami a fentiek

miatt nem lehetséges.
Következmények.
1
1. ∀ε > 0-hoz ∃n ∈ N : n
< ε ui. ∀ε > 0-hoz ∃n ∈ N : 1 < n · ε.
2. Az N halmaz felülről nem korlátos, ui. ∀x ∈ R számhoz ∃n ∈ N : x < n · 1 = n.

2023. 04. 25. 14
Tétel (Cantor). Minden n ∈ N szám esetn legyenek adottak az an , bn ∈ R, an ≤ bn végpontok, és

tegyük fel, hogy
[an+1 , bn+1 ] ⊂ [an , bn ] (n ∈ N).
Ekkor ∞
\ \
[an , bn ] := [an , bn ] ̸= ∅,
n=1 n∈N
azaz egymásba skatulyázott korlátos és zárt intervallumok közös része nem üres.
∃ξ ∈ R
an bn
[ [ [ ] ] ]
a1 an+1 ξ bn+1 b1 R
Biz.
1. lépés. Belátjuk, hogy bármely n ∈ N index esetén
an ≤ an+k (k ∈ N0 ). (2)
Valóban, ha
• k = 0, akkor az egyenlőtlenség nyilvánvaló: an = an+0 .

• k = 1, akkor az egyenlőtlenség a tétel feltételeiben szereplő [an+1 , bn+1 ] ⊂ [an , bn ]
tartalmazás triviális következménye.
• n ∈ N és valamilyen k ∈ N0 mellet (2) teljesül, akkor az előbbiek következtében
an+k ≤ a(n+k)+1 = an+(k+1)
miatt an ≤ an+(k+1) is igaz. Ezzel (teljes indukcióval) beláttuk (2)-t.
Ugyanígy látható be, hogy bármely n ∈ N index esetén
bn ≥ bn+k (k ∈ N0 ).
2. lépés. Belátjuk, hogy

an ≤ bm (m, n ∈ N). (3)
Valóban,
i) ha n ≤ m, akkor an ≤ am ≤ bm ,
2023. 04. 25. 15
ii) ha m < n, akkor an ≤ bn ≤ bm .
3. lépés. Legyen ezután

A := {an | n ∈ N} és B := {bn | n ∈ N}.
Ekkor a fentiek szerint A felülről korlátos, és a B halmaz minden eleme felső korlátja A-nak.
Ha tehát α := sup A, akkor bármely n ∈ N esetén egyrészt an ≤ α, másrészt pedig α ≤ bn .
Következésképpen tetszőleges n ∈ N esetén α ∈ [an , bn ], azaz
∞
\
α∈ [an , bn ].
n=1
Megjegyezzük, hogy ha a fenti tételben az intervallumokra akár a korlátosságot, akár a zártságot nem
követeljük meg, akkor az állítás nem igaz:
∞ ∞
\ 1 \
0, =∅= [n, +∞].
n=1
n n=1
Definíció. Legyen n ∈ N0 . Ekkor

Y
n
1. n! := k = 1 · 2 · . . . · (n − 1) · n (faktoriális);
k=1
 n −1

 Y
2

 (n − 2k) = n · (n − 2) · . . . · 4 · 2 (n páros),



 k=0
2. n!! := (szemifaktoriális).




n+1
Y −1


2

 (n − 2k) = n · (n − 2) · . . . · 3 · 1 (n páratlan)
k=0
Megjegyzés. Világos, hogy
0! = 1, 0!! = 1, ill. (n + 1)! = n! · (n + 1).
Definíció. Legyen k, n ∈ N0 : k ≤ n. Ekkor
n · (n − 1) · . . . · (n − k + 2) · (n − k + 1) Y n − k + i
k
n n!
:= = =
k k!(n − k)! k · (k − 1) · . . . · 2 · 1 i=1
i
(binomiális együttható).
2023. 04. 25. 16
Tétel. Legyen k, n ∈ N: k ≤ n. Ekkor

n n n n n n n+1
1. =1= ; 2. = ; 3. + = .
0 n k n−k k k+1 k+1
Biz.
1. A szorzás kommutativitását felhasználva

n n! n! n
= =1= = .
0 0! · n! n! · 0! n
2. A szorzás kommutativitását, ill. a

k = n − (n − k)
egyenlőséget felhasználva

n n! n! n! n
= = = =
k k!(n − k)! (n − k)!k! (n − k)![n − (n − k)]! n−k
adódik.
3. Köszös nevezőre hozva azt kapjuk, hogy

n n n! n! n!(n − k) + n!(k + 1)
+ = + = =
k k+1 k!(n − k)! (k + 1)!(n − k − 1)! (k + 1)!(n − k)!

n!(n + 1) (n + 1)! n+1
= = = .
(k + 1)!((n + 1) − (k + 1))! (k + 1)!((n + 1) − (k + 1))! k+1
0

0
1 1

0 1
2 2 2

0 1 2
3 3 3 3

0 1 2 3
4 4 4 4 4

0 1 2 3 4
5 5 5 5 5 5

0 1 2 3 4 5
2023. 04. 25. 17
Tétel (binomiális tétel). A 00 := 1 megállapodást figyelembe véve bármely n ∈ N0 , ill. a, b ∈ R

esetén fennáll az
Xn
n n−k k

n n

n n−1

n

n n
n n−1
(a + b) = a b = a + a b + ... + ab + b
k=0
k 0 1 n − 1 n
egyenlőség.
Biz. Teljes indukcióval bizonyítunk.
• Ha n = 0, akkor
0 0 0 X 0 0−k k
0
0
(a + b) = 1 = ab = a b .
0 k=0
k
• Tegyük fel, hogy valamely n ∈ N0 esetén
Xn
n n−k k
n
(a + b) = a b .
k=0
k
Ekkor
X
n
n
n
(a + b) n+1
= (a + b)(a + b) = (a + b) · an−k bk =
k=0
k
X n n+1−k k X n n−k k+1

n n
= a b + a b =
k=0
k k=0
k
X n n+1−k k X
n n+1
n

= a b + an+1−k bk =
k=0
k k=1
k−1
n
n n+1 X

n n n+1−k k n n+1
= a + + a b + b =
0 k=1
k k−1 n
n + 1 n+1 X n + 1 n+1−k k
n
n + 1 n+1
= a + a b + b =
0 k=1
k n+1
X
n+1
n+1

= an+1−k bk .
k=0
k
2023. 04. 25. 18
Megjegyzés. Mivel
(a + b)n = (a + b) · . . . · (a + b)
| {z }
n−szer
és a jobb oldalon a beszorzáskor” a disztributív szabály ( minden tagot minden taggal”) következtében az
” ”
n zárójel mindegyikéből vagy az a-t vagy a b-t kell választani, ezeket össze kell szorozni, majd a kapott
szorzatokat össze kell adni, ezért (a + b)n olyan összeggel egyenlő, amelynek mindenn tagja an−k bk alakú,
ahol k ∈ {0, 1, . . . , n}. Ez a tag annyiszor szerepel, ahányszor az n számú b közül k számú b-t választunk
ki, amelyről belátható, hogy nk . ■

Tétel (Barrow-Bernoulli-egyenlőtlenség). Ha n ∈ N0 és h ∈ [−2, +∞), akkor
(1 + h)n ≥ 1 + nh,
és egyenlőség pontosan akkor van, ha h = 0 vagy n ∈ {0; 1}.
Biz.
0. lépés. Világos, hogy ha n = 0, akkor igaz az egyenlőtlenség: egyenlőség áll fenn, ui.
(1 + h)0 = 1 = 1 + 0 · h.
A továbbiakban feltehetjük tehát, hogy 1 ≤ n ∈ N0 , azaz n ∈ N.
1. lépés. Legyen h = −2. Ekkor a (−1)n ≥ 1 − 2n egyenlőtlenséget kell bebizonyítanunk. Ez

nyilvánvalóan teljesül, ui. n = 1 esetén (−1)1 = 1 − 2 · 1, ill. ha 2 ≤ n ∈ N, akkor 1 − 2n < −1,
hiszen ez a 2 < 2n egyenlőtlenséggel egyenértékű.
2. lépés. Legyen h ∈ (−2, −1). Világos, hogy ha n = 1, akkor teljesül a becslés, sőt egyenlőség van.
Ha 2 ≤ n ∈ N, akkor legyen
h := −ϵ − 1 (ϵ ∈ (0, 1)).
Így
(1 + h)n = (−ϵ)n > −1 > 1 − n − nϵ = 1 + n(−1 − ϵ) = 1 + nh.
2023. 04. 25. 19
3. lépés. Legyen h ∈ [−1, +∞). Ha x := 1 + h, akkor
xn − 1 − n(x − 1) = (x − 1)(xn−1 + xn−2 + . . . + x + 1) − n(x − 1) =
= (x − 1)(xn−1 + xn−2 + . . . + x + 1 − n),
ezért, ha
• h ≥ 0, azaz x ≥ 1, akkor
x−1≥0 és xn−1 + xn−2 + . . . + x + 1 ≥ n,
• ha pedig −1 ≤ h ≤ 0, azaz 0 ≤ x ≤ 1, akkor
x−1≤0 és xn−1 + xn−2 + . . . + x + 1 ≤ n.
Ennélfogva
xn − 1 − n(x − 1) ≥ 0, azaz (1 + h)n ≥ 1 + nh . ✓
4. lépés. Ha h = 0 vagy n = 1 esetén nyilván teljesül az egyenlőség. Tegyük fel, hogy alkalmas
2 ≤ n ∈ N esetén
(1 + h)n = 1 + nh.
Ekkor h = 0, ugyanis az
an − bn = (a − b) an−1 + an−2 b + . . . + abn−2 + bn−1

(a, b ∈ R, n ∈ N)
azonosságot felhasználva azt kapjuk, hogy
X
n
(1 + h)n = 1 + nh ⇐⇒ (1 + h)n − 1n = nh ⇐⇒ h· (1 + h)n−k = h · n
k=1
miatt sem h > 0 sem pedig h < 0 nem lehetséges, mert különben
X
n X
n
(1 + h)n−k > n, ill. 0≤ (1 + h)n−k < n
k=1 k=1
teljesülne, ami nyilvánvalóan nem igaz.

2023. 04. 25. 20
Megjegyzések.
1. A Bernoulli-egyenlőtlenségről Jakob Bernoulli egy könyvéből latinul (1670), és Isaac Barrow-tól

angolul (1669) olvashatunk.
2. Megmutatható, hogy a h < −2 esetben már nem igaz az egyenlőtlenség.
3. Alkalmazás: az
f(x) := (1 + x)n (−2 ≤ x ∈ R; n ∈ N)
függvény grafikonja nem megy a 0-beli érintője alá, ui.
y = f(0) + f ′ (0)(x − 0) = 1 + n(1 + 0)n−1 x = 1 + nx ≤ (1 + x)n = f(x).
Definíció. Adott n ∈ N esetén
1. az x1 , . . . , xn ∈ R számok számtani vagy aritmetikai közepét az alábbi módon értelmezzük:
1X
n
x1 + . . . + xn
An := = xk ;
n n k=1
2. az x1 , . . . , xn ∈ R számok négyzetes vagy kvadratikus közepét így értelmezzük:

v
u1 X n
r u
x21 + ... + x2n
Qn := = t x2 ;
n n k=1 k
3. a 0 ≤ x1 , . . . , xn ∈ R számok mértani vagy geometriai közept az alábbi módon értelmezzük:

v
uY
u n
√
Gn := x1 · . . . · xn = t
n n
xk ;
k=1
4. a 0 < x1 , . . . , xn ∈ R számok harmonikus közept így értelmezzük:

n n
Hn := = .
1 1 X
n
1
+ ... +
x1 xn xk
k=1
Megjegyezzük, hogy
1. a fenti definícióban a közép elnevezés jogos, hiszen egyszerű becsléssel belátható, hogy ha n ∈ N és
2023. 04. 25. 21
(a) x1 , . . . , xn ∈ R, akkor
min {x1 , . . . , xn } ≤ An ≤ max {x1 , . . . , xn } ;
(b) 0 ≤ x1 , . . . , xn ∈ R, akkor
min {x1 , . . . , xn } ≤ Qn ≤ max {x1 , . . . , xn } ;
(c) 0 ≤ x1 , . . . , xn ∈ R, akkor
min {x1 , . . . , xn } ≤ Gn ≤ max {x1 , . . . , xn } ;
(d) 0 < x1 , . . . , xn ∈ R, akkor
min {x1 , . . . , xn } ≤ Hn ≤ max {x1 , . . . , xn } .
2. 0 < x1 , . . . , xn ∈ R, akkor igaz a

 n
n
n x1 + . . . + xn
⇔ ⇔
 
H n ≤ Gn ≤ An Hnn ≤ Gnn ≤ Ann 
 1
 ≤ x1 ·. . .·xn ≤
1  n
+ ... +
x1 xn
ekvivalencia-lánc.
A gyakorlat anyaga
Feladat. Igazoljuk, hogy bármely a, b ∈ R szám esetén fennállnak az
i) |a + b| ≤ |a| + |b|, ii) |a| − |b| ≤ |a − b|

(háromszög-)egyenlőtlenségek!
Útm.
1. lépés. Az abszolút érték definíciója alapján
−|a| ≤ a ≤ |a| és − |b| ≤ b ≤ |b|.

2023. 04. 25. 22
Összeadva a fenti egyenlőtlenségeket azt kapjuk, hogy
−(|a| + |b|) ≤ a + b ≤ |a| + |b|. (4)
Mivel minden x, y ∈ R, y ≥ 0 esetén
|x| ≤ y ⇐⇒ −y ≤ x ≤ y, (5)
ezért ennek felhasználásával (4)-ből
|a + b| ≤ |a| + |b|
adódik.
2. lépés. Az i) egyenlőtlenség alapján
|a| = |(a − b) + b| ≤ |a − b| + |b| =⇒ |a| − |b| ≤ |a − b|,
|b| = |(b − a) + a| ≤ |b − a| + |a| =⇒ |b| − |a| ≤ |a − b|.
Tehát
−|a − b| ≤ |a| − |b| ≤ |a − b|,
és így (5) felhasználásával kapjuk a bizonyítandó egyenlőtlenséget:
|a| − |b| ≤ |a − b|.

Feladat. Igazoljuk, hogy bármely n ∈ N esetén igazak az alábbi összefüggések!
(2n)!
1. (2n)!! = 2n · n!, 2. = 2n · (2n − 1)!!.
n!
Útm.
1. Világos, hogy
2n · n! = [2 · 2 · . . . · 2 · 2] · [1 · 2 · . . . · (n − 1) · n] = 2 · 4 · . . . · (2n − 2) · 2n = (2n)!!.
2023. 04. 25. 23
2. Legyen
(2n)!
A := és B := 2n · (2n − 1)!!.
n!
Ekkor n! · A = (2n)! és
n! · B = 2n [1 · 2 · . . . · (n − 1) · n] · [1 · 3 · . . . · (2n − 3) · (2n − 1)] =
= [2 · 4 · . . . · (2n − 2) · 2n] · [1 · 3 · . . . · (2n − 3)(2n − 1)] = (2n)!,
ami azt jelenti, hogy A = B.
Feladat. Legyen k, m, n, p ∈ N: k ≤ n és m ≤ k. Lássuk be, hogy igazak az alábbi állítások!

k−1 k n−2 n−1 n
1. + + ... + + = (felső összegzés).
k−1 k−1 k−1 k−1 k
Xn
p+k−1

p+n

2. = (párhuzamos összegzés).
k=0
k n
Útm.
1. Az előadás eredményének felhasználásával azt kapjuk, hogy

n n−1 n−1
= + ,
k k k−1

n−1 n−2 n−2
= + ,
k k k−1
··· ··· · · ·
k+2 k+1 k+1
= + ,
k k k−1

k+1 k k
= + .
k k k−1
A fenti egyenlőségeket összeadva a bal oldalra

n n−1 k+2 k+1
+ + ... + + ,
k k k k
2023. 04. 25. 24
adódik, a jobb oldal pedig

n−1 n−2 k+1 k
+ + ... + +
k k k k
és
n−1 n−2 k+1 k
+ + ... + +
k−1 k−1 k−1 k−1

n
összege. Összevonás után a bal oldalon csak az első tag marad, a jobb oldal első részében
k
pedig csak az
k k−1
1= =
k k−1
utolsó tag.
X
n
p+k−1

2. A legutolsó állítás pedig következőképpen látható be. =
k=0
k

p−1 p p+1 p+n−2 p+n−1
= + + + ... + + =
0 1 2 n−1 n

p p p+1 p+n−2 p+n−1
= + + + ... + + =
0 1 2 n−1 n

p+1 p+1 p+n−2 p+n−1
= + + ... + + =
1 2 n−1 n

p+2 p+2 p+n−2 p+n−1
= + + ... + + =
2 3 n−1 n
..
.

p+n−1 p+n−1 p+n
= + = .
n−1 n n
Feladat. Adott a ∈ R, ill. 0 < x ∈ R esetén határozzuk meg az

a √ 16
− x
x
hatvány kifejtésének középső tagját!
2023. 04. 25. 25
Útm.
a 8 √ 8 a8

8 16
T9 = (−1) x = 12870 4 .
8 x x
Feladat. Mutassuk meg, hogy minden 2 ≤ n ∈ N esetén igazak az alábbi egyenlőségek!
X
n
n X
n
n
n k
1. =2 ; 2. (−1) = 0;
k=0
k k=0
k
Xn
n X
n X
i
n!
3. k = n2n−1 ; 4. = 3n ;
k=1
k i=0 k=0
k!(n − i)!(i − k)!
Útm.
1. 2n = (1 + 1)n .
2. 0n = (1 − 1)n .
3. Látható, hogy
Xn X
n
n
n! Xn
(n − 1)! Xn
n−1

k = k =n =n = n2n−1 .
k=1
k k=1
k!(n − k)! k=1
(k − 1)!(n − k)! k=1
k − 1
4. Mivel
3 = 1 + 2,
ezért
X n i X n
n n Xn X
n
i
i Xn X i
n i
n i
3 = 2 = (1 + 1) = = =
i=0
i i=0
i i=0
i k=0 k i=0 k=0
i k
X
n X
i
n!i! XX n i
n!
= = .
i=0 k=0
i!(n − i)!k!(i − k)! i=0 k=0
k!(n − i)!(i − k)!
2023. 04. 25. 26
2. oktatási hét
Az előadás anyaga
Tétel (a mértani közép és a számtani közép közötti egyenlőtlenség).

Bármely n ∈ N, ill. 0 ≤ x1 , . . . , xn ∈ R esetén
!n
Y
n
1X
n
x1 + . . . + xn
n
x1 · . . . · xn = xk ≤ xk = ,
k=1
n k=1 n
és egyenlőség pontosan az x1 = . . . = xn esetben teljesül.
Biz. Több lépésben bizonyítunk.
0. lépés. Ha n = 1, akkor az egyenlőtlenség nyilvánvalóan teljesül, sőt egyenlőség van. Ha pedig

n = 2, akkor
2 2
√ x2 − 2x1 x2 + x22

x1 + x2 x1 + x2 x1 − x2
x1 x2 ≤ ⇐⇒ 0≤ − x1 x2 = 1 = ,
2 2 4 2
és egyenlőség pontosan az x1 = x2 esetben áll fenn.
1. lépés. Legyen 2 ≤ n ∈ N. Ha valamely k ∈ {1, . . . , n} esetén xk = 0, akkor az egyenlőtlenség

triviálisan teljesül. Tegyük fel tehát, hogy bármely k ∈ {1, . . . , n} esetén xk > 0. Mivel
An An
> 0, azaz − 1 > −1,
An−1 An−1
ezért alkalmazható a Bernoulli-egyenlőtlenség:

 n
n
An  An  An An−1 + nAn − nAn−1
1 + An−1 − 1 ≥1 + n
=  −1 = =

An−1 An−1 An−1
| {z }
:=h
nAn − (n − 1)An−1 xn
= = ,
An−1 An−1
azaz
Ann ≥ xn · An−1
n−1 .
2023. 04. 25. 27
Így
Ann ≥ xn · An−1
n−1 n−2
≥ xn · xn−1 · An−2 ≥ . . . ≥ xn · xn−1 · . . . · x2 · A11 = xn · xn−1 · . . . · x2 · x1 = Gnn .
2. lépés. Nyilvánvaló, hogy ha x1 = . . . = xn , akkor An = Gn . Ha 2 ≤ n ∈ N és bizonyos

0 ≤ x1 , . . . , xn ∈ R esetén fennáll az An = Gn egyenlőség, továbbá az x1 , . . . , xn számok nem
mind egyenlők egymással, azaz van közöttük legalább két különböző:
∃i, j ∈ {1, . . . , n} : xi ̸= xj ,
akkor az 1. lépésben belátottak alapján

2
√ xi + xj xi + xj
xi xj < , azaz xi xj < .
2 2
Ezért v v
uY u xi + xj xi + xj Y
u n u n
Gn = n
t xk < t
n
u · xk ≤
k=1
2 2 k=1
k∈{i,j}
/
 
1  xi + xj xi + xj X
n
 1X
n
≤ + + xk  = xk = An ,
n 2 2 n k=1

k=1
k∈{i,j}
/
ami ellentmond az An = Gn feltételnek.
Tétel (a harmonikus közép és a mértani közép közötti egyenlőtlenség).

Tetszőleges n ∈ N, ill. 0 < x1 , . . . , xn ∈ R esetén
 n
 n
Yn 
 n 

 n 
x1 · . . . · xn = xk ≥ 
X n
 =  ,
1
  1 1 
k=1   + ... +
x k
x1 xn
k=1
és egyenlőség pontosan az x1 = . . . = xn esetben van.

2023. 04. 25. 28
Biz. A mértani közép és a számtani közép közötti egyenlőtlenséget felhasználásával azt kapjuk, hogy
 n  n
Y n
   
 n   1  1 1
Hnn = n =  = ≤ = xk = Gnn ,
X  X Y
   n
n
X n
n
!
1 1 1 1
 
    1 1 k=1
k=1
xk n k=1 xk n k=1 xk k=1
xk
1 1
és egyenlőség pontosan akkor van, ha = . . . = , azaz ha x1 = . . . = xn teljesül.
x1 xn
Megjegyzés. A
• mértani és a számtani közép közötti egyenlőtlenséget kifejező állítás tehát a következő: bármely n ∈ N,
ill. 0 ≤ x1 , . . . , xn ∈ R esetén
√ x1 + . . . + xn
Gn ≤ An , azaz n
x1 · . . . · xn ≤ ,
n
és egyenlőség pontosan az x1 = . . . = xn esetben áll fenn. Ha tehát az x1 , . . . , xn számok nem mind
egyenlők egymással, akkor
√ x1 + . . . + xn
Gn < An , azaz n
x1 · . . . · xn < ,
n
• harmonikus és a mértani közép közötti egyenlőtlenséget kifejező állítás tehát a következő: bármely
n ∈ N, ill. 0 < x1 , . . . , xn ∈ R esetén
n √
H n ≤ Gn , azaz 1 1
≤ n
x1 · . . . · xn ,
x1
+ ... + xn
és egyenlőség pontosan az x1 = . . . = xn esetben áll fenn. Ha tehát az x1 , . . . , xn számok nem mind

egyenlők egymással, akkor
n √
Hn < Gn , azaz 1 1
< n
x1 · . . . · xn .
x1
+ ... + xn
2023. 04. 25. 29
Tétel. (Cauchy-Bunyakovszkĳ-egyenlőtlenség). Bármely n ∈ N, xk , yk ∈ R (k ∈ {1, . . . , n})

esetén v v
X X uX

n u n u n
u
2 t
xk yk ≤ xk · y2k , (6)
t

k=1 k=1 k=1
és egyenlőség pontosan akkor van, ha alkalmas µ ∈ R számmal
yk = µxk (k ∈ {1, . . . , n}) vagy xk = µyk (k ∈ {1, . . . , n}).
Biz.
1. lépés. Legyen
X
n
f : R → R, f(λ) := (λxk − yk )2 .
k=1
Ekkor minden λ ∈ R esetén f(λ) ≥ 0, továbbá
X X X X
n n
! n
! n
f(λ) = λ2 x2k − 2λxk yk + y2k = x2k λ2 − 2 xk yk λ+ y2k .
k=1 k=1 k=1 k=1
X
n
Ha x2k = 0, azaz
k=1
xk = 0 (k ∈ {1, . . . , n}),
X
n
akkor az állítás nyilvánvalóan igaz. Ha x2k > 0, akkor f olyan másodfokú polinom, amely
k=1
csak nemnegatív értékeket vesz fel, így diszkriminánsa nempozitív:
!2
X X X
n n
! n
!
4 xk y k −4 x2k y2k ≤ 0,
k=1 k=1 k=1
amiből a
√
x2 = |x| (x ∈ R)
azonosság felhasználásával kapjuk a bizonyítandó egyenlőtlenséget.
2. lépés. Ha van olyan µ ∈ R, amellyel
yk = µxk (k ∈ {1, . . . , n}) vagy xk = µyk (k ∈ {1, . . . , n}),

2023. 04. 25. 30
akkor
v v
X X X uX uX X
n n n u n u n n
xk yk = µ xk = |µ|
2
x2k , 2t
xk yk = |µ|
2
x2k
t

k=1 k=1 k=1 k=1 k=1 k=1
vagy
v v
X X X uX uX X
n n n u n u n n
xk y k = µ yk = |µ|
2
y2k , 2
xk yk = |µ|
2
y2k ,
t t

k=1 k=1 k=1 k=1 k=1 k=1
azaz egyenlőség van. Tegyük fel, hogy (6)-ben egyenlőség van. Ha x = 1 = . . . = xn = 0, akkor
az
x1 = µy1 , x2 = µy2 , . . . , xn = µyn
egyenlőségek a µ := 0 számmal teljesülnek. Ha az x1 , . . . , xn szémok nem mindegyike 0:
x21 + . . . + x2n > 0,
akkor az f másodfokú polinomnak – lévén, hogy diszkriminánsa nulla – pontosan egy valós
gyöke van, azaz pontosan µ ∈ R szám van, amelyre
X
n
0 = f(µ) = (µxk − yk )2 .
k=1
Ez pedig csak úgy lehetséges, ha bármely k ∈ {1, . . . , n} esetén
(µxk − yk )2 = 0 ⇐⇒ µxk − yk = 0 ⇐⇒ yk = µxk .
Tétel (Minkowszki-egyenlőtlenség). Ha n ∈ N, ill. x1 , . . . , xn ∈ R és y1 , . . . , yn ∈ R, akkor

v v v
X X uX
u n u n u n
u u
2
t (xk + yk )2 ≤ t xk + t y2k ,
k=1 k=1 k=1
és egyenlőség pontosan akkor van, ha alkalmas µ ∈ R számmal
yk = µxk (k ∈ {1, . . . , n}) vagy xk = µyk (k ∈ {1, . . . , n}).

2023. 04. 25. 31
Biz. A Cauchy-Bunyakovszkĳ-egyenlőtlenséget felhasználva azt kapjuk, hogy
X
n X
n X
n X
n X
n
2
x2k y2k x2k y2k ≤

(xk + yk ) = + 2xk yk + = +2 xk yk +
k=1 k=1 k=1 k=1 k=1
v v v v 2
X
n X X X X X
u n u n n u n u n
u u u u
≤ x2k + 2t x2k · t y2k + y2k = t x2k + t y2k  .
k=1 k=1 k=1 k=1 k=1 k=1
Mindkét oldalból gyököt vonva a bizonyítandó egyenlőtlenséget kapjuk. Az egyenlőségre vonatkozó

állítás ugyanúgy látató be, mint a Cauchy-Bunyakovszkĳ-egyenlőtlenség esetében.
Tétel (négyzetes és a számtani közép közötti egyenlőtlenség). Ha n ∈ N, ill. x1 , . . . , xn ∈ R, akkor

v
Xn
u1 X n
u r
1 x1 + . . . + xn x21 + . . . + x2n
xk ≤ t x2 , azaz ≤ ,
n k=1 n k=1 k n n
és egyenlőség pontosan akkor van, ha 0 ≤ x1 = . . . = xn .
Biz. Legyen
1
(k ∈ {1, . . . , n}),
yk :=
n
és alkalmazzuk a Cauchy-Bunyakovszĳ-egyenlőtlenséget:
v v v v v
X
n X
n
uX uX uX uX 1 uX
u n u n u n u n u n r
1 2 2 2 2 n
xk = xk yk ≤t xk · t yk = t xk · t 2
= t x k · 2
=
n k=1 k=1 k=1 k=1 k=1 k=1
n k=1
n
uP
v
n
u x2
t k
k=1
= .
n
2023. 04. 25. 32
Emlékeztető.
• Ha ∅ =
̸ A, B, akkor az A halmazból a B halmazba leképező függvényt úgy adunk meg, hogy
A bizonyos elemeihez hozzárendeljük a B valamelyik elemét. Jelölés: f ∈ A → B. Például
√
∈ R → R, sin ∈ R → R.
• Az f függvény értelmezési tartományán, ill. értékkészletén: a
Df := {x ∈ A : ∃y ∈ B : y = f(x)} , ill. az Rf := {y ∈ B : ∃x ∈ A : y = f(x)}
halmazt értjük. B neve: képhalmaz. Ha Df = A, akkor azt írjuk, hogy f : A → B. Valamely

x ∈ Df esetén az f(x) elemet az f függvény x helyen felvett helyettesítési értékének nevezzük.
• Ha f és g függvény, akkor
f=g :⇐⇒ (Df = Dg =: D és f(x) = g(x) (x ∈ D)) .
Példa.
D√ = [0, +∞), R√ = [0, +∞), Dsin = R, Rsin = [−1, 1].
Definíció. Legyen A, B, C halmaz, C ⊂ A, továbbá f : A → B és g : C → B olyan függvények,

amelyekre
f(x) = g(x) (x ∈ C).
Ekkor azt mondjuk, hogy a g függvény az f függvény C halmazra való leszűkítése. Jelben: g =: f|C .
2023. 04. 25. 33
Emlékeztető. Valamely f ∈ A → B függvény
• és H ⊂ A halmaz esetén a H halmaz f által létesített képén az
f[H] := {f(x) ∈ B : x ∈ H} = { y ∈ B | ∃x ∈ H : y = f(x)}
halmazt értettük (speciálisan f[∅] := ∅).
• és H ⊂ B halmaz esetén a H halmaz f által létesített ősképén az
f−1 [H] := {x ∈ Df : f(x) ∈ H}
halmazt értettük (speciálisan f−1 [∅] := ∅).
Megjegyezések.
1. Szóhasználat:
• f[H] az a B-beli halmaz, amelyet az f(x) függvényértékek befutnak”, ha x befutja” a H halmaz

” ”
elemeit;
• az f[H] a B azon y elemeit tartalmazza, amelyekhez van olyan x ∈ H, hogy y = f(x).
2. Az f függvény értékkészlete értelmezási tartománynak f által létesített képe és f értelmezési tartomá-

nya az értékkészletének f által létesített ősképe:
f[Df ] = Rf és f−1 [Rf ] = Df .
3. Adott f ∈ A → B függvény és b ∈ B esetén az
f(x) = b (x ∈ A) (7)
egyenlet megoldásainak nevezzük az f−1 [{b}] halmaz elemeit. Azt mondjuk továbbá, hogy
• a (7) egyenletnek nincsen megoldása ((7) nem oldható meg), ha f−1 [{b}] = ∅;
• (7) megoldása egyértelmű, ha f−1 [{b}] egyelemű halmaz.
2023. 04. 25. 34
Példa. Meghatározzuk a H := [1, 2] halmaz
f(x) := x2 (x ∈ R)
függvény által létesített képét. Az ábrából sejthető, hogy

y
f(x) = x2
f [1, 2] = [1, 4].
4
Biz. A definíció alapján

f [1, 2] = x2 ∈ R | 1 ≤ x ≤ 2 = y ∈ R | ∃x ∈ [1, 2] : y = x2 . f(x)

x
0 1 x 2
Azt kell tehát meghatározni, hogy x2 milyen értékek vesz fel, ha x befutja” az [1, 2] intervallum pontjait.
”
Mivel
1≤x≤2 =⇒ 1 ≤ x2 ≤ 4, azaz x2 ∈ [1, 4],
ezért

f [1, 2] ⊂ [1, 4]. (8)
A kérdés ezek után az, hogy az x2 függvényértékek vajon teljesen befutják-e” az egész [1, 4]
”
intervallumot, ha x befutja” az [1, 2] intervallum pontjait, vagyis igaz-e a fordított irányú
”

[1, 4] ⊂ f [1, 2] (9)
tartalmazás is. Az előzőek alapján ez azzal egyenértékű, hogy
∀y ∈ [1, 4] számhoz ∃x ∈ [1, 2] : hogy y = x2 . (10)
√ √
Ennek az egyenletnek a megoldása x± = ± y. Mivel 1 ≤ y ≤ 4, ezért 1 ≤ y ≤ 2, így x+ ∈ [1, 2]. Ez
pedig azt jelenti, hogy a (10) állítás, tehát a vele egyenértékű (9) tartalmazás is igaz. (8) és (9) alapján a két

halmaz egyenlő, azaz f [1, 2] = [1, 4]. ■
Példa. Meghatározzuk a H := [1, 4] halmaz
f(x) := x2 (x ∈ R)

függvény által létesített ősképét. Az ábrából sejthető, hogy f−1 [1, 4] = [−2, −1] ∪ [1, 2].
Biz. A definíció alapján

2023. 04. 25. 35
y
f(x) = x2 Így
4

f [1, 4] = x ∈ R | x2 ∈ [1, 4] = x ∈ R | 1 ≤ x2 ≤ 4 .
−1

H
f(x)
1
−x
x
−2 −1 0 1 x 2

f−1 [1, 4] az 1 ≤ x2 ≤ 4 egyenlőtlenségrendszer megoldáshalmaza. Mivel
1 ≤ x2 ≤ 4 ⇐⇒ 1 ≤ |x| ≤ 2 ⇐⇒ 1 ≤ x ≤ 2 vagy − 2 ≤ x ≤ −1 ⇐⇒
⇐⇒ x ∈ [−2, −1] ∪ [1, 2],
ezért beláttuk azt, hogy

f−1 [1, 4] = [−2, −1] ∪ [1, 2].

■
Példa. Az
f(x) := 3 + 2x − x2 (x ∈ R)
függvény és a H := {0} halmaz esetében meghatározzuk az f[H] és az f−1 [H] halmazt. Mivel 0 ∈ Df = R,
ezért

f[{0}] = 3 + 2x − x2 ∈ R : x ∈ {0} = 3 + 2x − x2 ∈ R : x = 0 = {3},
továbbá

f−1 [{0}] = x ∈ R : 3 + 2x − x2 ∈ {0} = x ∈ R : 3 + 2x − x2 = 0 = {−1; 3},
hiszen
√
3 + 2x − x2 = 0 ⇐⇒ x=1± 1 + 3. ■
x
-2 -1 1 2 3 4
-2
-4
-6
1. ábra. Az R ∋ x 7→ 3 + 2x − x2 függvény grafikonja.

2023. 04. 25. 36
Emlékeztető. Valamely f ∈ A → B függvény
• invertálható (injektív vagy egy-egyértelmű), ha
∀x, y ∈ Df : (x ̸= y =⇒ f(x) ̸= f(y)) .
Ekkor az
f−1 : Rf → Df , f−1 (y) = x : f(x) = y
függvényt f inverzének nevezzük.
• szürjektív, ha Rf = B.
• bĳektív vagy kölcsönösen egyértelmű, ha injektív és szürjektív.
B
Példa. Az ábrán látható
A f
h
f := (a, j), (b, h), (c, i)
a
i
függvény invertálható, és inverze az b
j
c
f−1 := (j, a), (h, b), (i, c) k
f−1
függvény, de az f : A → B függvény nem bĳektív.
f
A B
Egy f : A → B bĳektív leképezés párba állítja az A és B r r

halmaz elemeit: a két halmaz elemszáma megegyezik. Ekkor
r r
azt mondjuk, hogy az A és B halmaz azonos számosságú.
r r
f f
a 1 a 1
b 2 b 2
c 3 c 3
A fenti ábra bal oldala példa injektív függvényre, a jobb oldalán lévő f pedig nem injektív.
2023. 04. 25. 37
Példa. Megmutatjuk, hogy az

3x + 2
f(x) := (1 ̸= x ∈ R)
x−1
függvény injektív, majd kiszámítjuk inverzét. Mivel minden 1 ̸= x ∈ R esetén

3x + 2 3x − 3 + 5 5 5
f(x) = 3 · =3· =3· 1+ =3+ , (11)
3x − 3 3x − 3 3x − 3 x−1
ezért
5 5
f(x) = f(y) ⇐⇒ 3+ =3+ ⇐⇒ x = y,
x−1 y−1
azaz f invertálható. Az inverz függvény meghatározásához f értékkészletét kell megállapítani. (11) alapján
sejthető, hogy
Rf = R\{3}.
Biz.:
5
• Világos, hogy 3 ∈
/ Rf , hiszen bármely 1 ̸= x ∈ R esetén ̸= 0, így (11) alapján Rf ⊂ R\{3}.
x−1
• Most megmutatjuk, hogy Rf ⊃ R\{3}, azaz bármely y ∈ R\{3} esetén van olyan x ∈ Df = R\{1},
hogy f(x) = y. Valóban, ha y ∈ R\{3}, akkor
5 5 y+2
f(x) = y ⇐⇒ 3+ =y ⇐⇒ x=1+ =
x−1 y−3 y−3
és x ̸= 1 miatt x ∈ Df .
Tehát
y+2
f−1 : R\{3} → R\{1}, f−1 (y) := . ■
y−3
Megjegyzések.
1. f pontosan akkor invertálható, ha
∀x, y ∈ Df : (f(x) = f(y) =⇒ x = y),
ill. ha minden y ∈ Rf -hez pontosan egy olyan x ∈ Df van, amelyre f(x) = y.
2. Ha alkamas u, v ∈ Df , u ̸= v esetén f(u) = f(v), akkor f nem invertálható (nem injektív).
3. Ha Df nem egyelemű, viszont Rf egyelemű (valódi konstans függvény), akkor f nem invertálható,
hiszen
∃x, y ∈ Df , x ̸= y : f(x) = f(y).
4. A definícióból látható, hogy Df−1 = Rf és Rf−1 = Df .

2023. 04. 25. 38
5. Felhívjuk a figyelmet egy, a jelölésekkel kapcsolatos látszólagos következetlenségre. Az f−1 [H] szim-
bólum tetszőleges f függvény esetén a H halmaz f által létesített ősképét jelölte. Azonban, ha f
invertálható függvény, akkor ugyanezzel jelöltük – a fogalmilag igencsak különböző dolgot, neve-
zetesen – a H halmaz f−1 inverz függvény által létesített képét. Ez azért nem vezet félreértéshez –
sőt némiképp egyszerűsíti a bevezetett jelelöléseket –, mert minden invertálható f függvény és min-
den H ⊂ Rf esetén a H halmaz f által létesített ősképe – azaz az {x ∈ Df : f(x) ∈ H} halmaz –
megegyezik a H halmaz f−1 inverz függvény által létesített képével – azaz az

f−1 (y) ∈ Rf−1 : y ∈ H
halmazzal.
Emlékeztető. Legyen f ∈ A → B, g ∈ C → D, ill.
H := {x ∈ Dg : g(x) ∈ Df } ̸= ∅.
Ekkor az f (külső) és a g (belső) függvény összetett függvénynek (kompozíciójának) nevezzük az

alábbi függvényt:
f ◦ g : H → D, (f ◦ g)(x) := f(g(x)).
r f◦g
x
r
r
C
f g(x)
r
g
B
f
r
r g(x) r
D A
Megjegyzések.
1. A definícióból nyilvánvaló, hogy Df◦g = g−1 [Rg ∩ Df ], illetve Rg ⊂ Df esetén Df◦g = Dg .
2. Ha f ∈ R → R invertálható függvény, akkor
f−1 ◦ f (x) = x f ◦ f−1 (y) = y

(x ∈ Df ), (y ∈ Rf ).
2023. 04. 25. 39
3. Ha f, g ∈ R → R olyan invertálható függvények, amelyekre Rg = Df és Rf = Dg teljesül, akkor

f ◦ g is invertálható és
(f ◦ g)−1 = g−1 ◦ f−1 .
4. A kompozíció-képzés nem kommutatív, hiszen pl. az

√
f(x) := 1−x (x ∈ (−∞, 1]) és a g(x) := x2 (x ∈ R)
függvények esetében f ◦ g ̸= g ◦ f. Valóban,
• a

Df◦g = {x ∈ Dg : g(x) ∈ Df } = x ∈ R : x2 ∈ (−∞, 1] = [−1, 1] ̸= ∅
halmazzal, ha x ∈ Df◦g , akkor

p p
(f ◦ g)(x) = (f(g(x)) = 1 − g(x) = 1 − x2 ,
azaz az f és a g kompizíciója:
p
f ◦ g : [−1, 1] → R, (f ◦ g)(x) = 1 − x2 ;
• a

√
Dg◦f = {x ∈ Df : f(x) ∈ Dg } = x ∈ (−∞, 1] : 1 − x ∈ R = (−∞, 1] ̸= ∅
halmazzal, ha x ∈ Dg◦f , akkor

√ √
(g ◦ f)(x) = (g(f(x)) = g( 1 − x) = ( 1 − x)2 = 1 − x,
azaz a g és az f függvény kompozíciója pedig
g ◦ f : (−∞, 1] → R, (g ◦ f)(x) = 1 − x.
Definíció. Valós-valós függvényeknek nevezzük az f ∈ R → R típusú függvényeket.
A valós-valós függvény függvények sajátossága, hogy hozzárendelési szabályuk gyakran képlettel adható
meg. Alapvetően három különböző jelölés használatos valamely valós-valós függvény megadására, pl:
• f : R → R, f(x) := sin(x),
• f : R ∋ x 7→ sin(x) ∈ R,
• f(x) := sin(x) (x ∈ R).

2023. 04. 25. 40
A valós-valós függvényeknek egy másik fontos sajátossága az, hogy sok esetben szemléltethetők síkbeli
Descartes-féle koordináta-rendszerben. Ezzel kapcsolatos az alábbi
Definíció.
A y
x, f(x)
f
graph(f) := (x, f(x)) ∈ R2 | x ∈ Df = f(x)

= (x, y) ∈ R2 : x ∈ Df , y = f(x)
halmazt az f függvény grafikonjának vagy Df

x
gráfjának nevezzük. 0 a x b
Definíció. Azt mondjuk, hogy az f ∈ R → R valós-valós függvény

• korlátos, ha f értékkészlete korlátos, azaz
∃K ∈ R, hogy ∀x ∈ Df esetén |f(x)| ≤ K.
• felülről korlátos, ha f értékkészlete felülről korlátos, azaz
∃K ∈ R, hogy ∀x ∈ Df esetén f(x) ≤ K.
• alulról korlátos, ha f értékkészlete alulról korlátos, azaz
∃k ∈ R, hogy ∀x ∈ Df esetén f(x) ≥ k.
Megjegyzések.
1. Nyilvánvaló, hogy valamely f ∈ R → R valós-valós függvény pontosan akkor korlátos, ha felülről is

és alulról is korlátos.
2. A valós-valós függvények közül azok korlátosak, amelyeknek grafikonja két vízszintes vonal közé
szorítható. Pl. az

f(x) := cos(x) x∈R
függvény korlátos, hiszen

| cos(x)| ≤ 1 (x ∈ R).
azaz
−1 ≤ cos(x) ≤ 1 (x ∈ R).
2023. 04. 25. 41
Definíció. Azt mondjuk, hogy az f ∈ R → R valós-valós függvény

• monoton növekvő (jelben f ↗), ha
∀x, y ∈ Df , x < y esetén f(x) ≤ f(y),
• monoton csökkenő (jelben f ↘), ha
∀x, y ∈ Df , x < y esetén f(x) ≥ f(y),
• szigorúan monoton növekvő (jelben f ↑), ha
∀x, y ∈ Df , x < y esetén f(x) < f(y),
• szigorúan monoton csökkenő (jelben f ↓), ha
∀x, y ∈ Df , x < y esetén f(x) > f(y),
• (szigorúan) monoton, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.
Megjegyzések.
1. Ha az f : (a, b) → R szigorúan monoton (növekvő/csökkenő), akkor invertálható, és f−1 is szigorúan

monoton (növekvő/csökkenő). Mindez fordítva nem igaz, ui. pl. az

 x ∈ 0, 21 ,

 x
f : [0, 1] → R, f(x) :=

 3
1
2
−x x∈ 2
,1
függvény ugyan injektív, de nem szigorúan monoton.
2. Ha f ∈ R → R invertálható függvény, akkor az f és az f−1 grafikonja egymásnak az y = x egyenletű

egyenesre való tükörképe (vö. 2. ábra), hiszen ha valamely (x, y) ∈ R pont rajta van f grafikonján:

(x, y) ∈ graph (u, v) ∈ R2 : u ∈ Df , v = f(u) ,
akkor az (y, x) pont rajta van az f−1 inverz grafikonján, és ha egy R2 -beli pont két koordinátáját
felcseréljük, akkor a pontot az y = x egyenesre tükrözzük.
2023. 04. 25. 42
y
2.0
1.5
1.0
0.5
x
0.2 0.4 0.6 0.8 1.0 1.2 1.4
√
2. ábra. Az x 7→ x, x, x2 függvények grafikonjai.
y
Megjegyezzük, hogy átlátszó” papír felhasznállásával a tük- f
”
rözés elkerülhető. Az f grafikonjának megrajzolása után rögtön
láthatóvá válik inverzének grafikonja is, ha először elforgatjuk f−1
−1
f (y) = x
a papírt 90 fokkal az óramutató járásával megegyező irányban,
f(x) = y
majd függőlegesen megforgatjuk a papírt. Az az ábra, ami a
x
=
papíron át látható, pont az f−1 inverz grafikonja.
y
y x x
Emlékeztető. Legyen
f, g ∈ R → R : D := Df ∩ Dg ̸= ∅, c ∈ R,
majd értelmezzük a következő függvényeket:
cf : Df → R, (cf)(x) := cf(x)
f ± g : D → R, (f ± g)(x) := f(x) ± g(x)
f · g : D → R, (f · g)(x) := f(x) · g(x),
és
|f| : Df → R, |f|(x) := |f(x)|,
ill. 0 ∈
/ Rg esetén
f f f(x)
: D → R, (x) := .
g g g(x)
2023. 04. 25. 43
Példa. Az
f : R → R, f(x) := x, g : R → R, g(x) := |x|
függvények esetében meghatározzuk az f ± g, f · g, f/g, g/f függvényeket. Világos, hogy
Df ∩ Dg = R ∩ R = R,
továbbá
f(x) = 0 ⇐⇒ x=0 és g(x) = 0 ⇐⇒ x = 0,
ezért
• f + g : R → R,
x + x = 2x (x ≥ 0),
(f + g)(x) = x + |x| =
x − x = 0 (x < 0).
• f − g : R → R,
x − x = 0 (x ≥ 0),
(f − g)(x) = x − |x| =
x + x = 2x (x < 0).
• f · g : R → R,
x · x = x2 (x ≥ 0),
(f · g)(x) = x · |x| = 2
x · (−x) = −x (x < 0).
f
• : R\{0} → R,
g
x
f x x
=1 (x > 0),
(x) = =
g |x| x
−x
= −1 (x < 0).
g
• : R\{0} → R,
f
g |x| x
x
=1 (x > 0),
(x) = = −x
f x x
= −1 (x < 0).
2023. 04. 25. 44
x
-2 -1 1 2
-1
-2
3. ábra. Az f + g függvény grafikonja.
x
-2 -1 1 2
-1
-2
4. ábra. Az f − g függvény grafikonja.
x
-2 -1 1 2
-1
-2
5. ábra. Az f · g függvény grafikonja.

y
x
-1 0 1 2
-1
-2
6. ábra. Az f/g és a g/f függvények grafikonja.

2023. 04. 25. 45
A gyakorlat anyaga
Megjegyzések.
1. Valamely számhalmazt megadó kifejezésből az esetek többségében nehéz látni a halmaz szerkezetét,
ezért a korlátosságának vizsgálata általában nem egyszerű feladat. Ennek megoldásához gyakran hasz-
nálhatjuk a következő ötletet: valamilyen alkalmas” módon átalakítjuk a szóban forgó kifejezést (ilyen
”
átalakításokra példákat fogunk mutatni). Ezután már számos esetben könnyen megfogalmazható sejtés
az alsó, ill. a felső korlátokra vonatkozóan. Ezek bizonyításához (sokszor triviális) egyenlőtlenségek
fennállását kell majd belátnunk.
2. Sok esetben hasznos lehet halmazok szerkezetének feltárására az alábbi átalakítás ismerete: bármely
(a, b, c, d, x ∈ R: c ̸= 0, x ̸= −d/c) esetén
b d b d bc − ad bc − ad
 
ax + b a x+ a a x+ c + a − c a  ac  a c2
= · = · = · 1 + = + =
cx + d c d c d c d 
c d
x+ x+ x+ x+
c c c c
bc − ad
a c a bc − ad 1
= + = + ·
c cx + d c c cx + d
vagy

ax + b a acx + bc a acx + ad + bc − ad a bc − ad
= · = · = · 1+ =
cx + d c acx + ad c acx + ad c acx + ad
a 1 bc − ad a bc − ad 1
= + · = + · .
c c cx + d c c cx + d
Feladat. Vizsgáljuk a H halmazt korlátosság, sup H, inf H, max H, min H szempontjából!

1 5n + 3
1. H := ∈ R : x ∈ (0, 1] ; 2. H := ∈ R : n ∈ N0 ;
x 8n + 1

√
x+1 √
3. H := ∈ R : 0 ≤ x ∈ R ; 4. H := x+1− x∈R: 0≤x∈R ;
2x + 3

2x2 + 1
5. H := ∈R: x∈R .
5x2 + 2
2023. 04. 25. 46
Útm.
1. • H alulról korlátos, ugyanis 0 nyilván alsó korlátja H-nak, sőt minden x ∈ (0, 1] esetén
1 1
≥ = 1,
x 1
ezért 1 is alsó korlátja H-nak. Mivel x = 1 esetén
1 1
= = 1 ∈ H,
x 1
ezért H-nak van legkisebb eleme (minimuma):
min H = 1, így inf H = min H = 1.
1
• Ha x elég közel van 0-hoz, akkor értéke igen nagy. Így sejthető, hogy a H halmaz felülről
x
nem korlátos. Ennek megmutatásához azt kell belátni, hogy
1
∀K ∈ R-hoz ∃x ∈ (0, 1] : > K.
x
Legyen K > 0 tetszőlegesen rögzített szám. Ekkor
1 1
> K, ha 0<x< .
x K
1
Így pl. az x := < 1 megfelelő, ami azt mutatja, hogy a H halmaz felülről nem
K+1
korlátos.
1
Megjegyzés. A kapott eredmények az (x > 0) függvény grafikonjáról is leolvashatók:
x
y
1
f(x) =
x
H min H = inf H = 1,
sup H = +∞, ∄ max H
1
x
1
0
x
x 1
2023. 04. 25. 47
2. A H halmaz szerkezetének feltárásához először az

5n + 3
8n + 1
törtet a gyakorlat elején leírt módon átalakítjuk. Világos, hogy bármely n ∈ N0 esetén
3
5n + 3 5 n+ 5 5 n + 18 + 53 − 1
8 5 5 19 1 5 19 1 5
= · 1
= · = + · · = + · >
8n + 1 8 n+ 8
8 n + 18 8 8 40 n + 1
8
8 8 8n + 1 8
vagy

5n + 3 5 40n + 24 5 40n + 5 + 19 5 19
= · = · = · 1+ =
8n + 1 8 40n + 5 8 40n + 5 8 40n + 5
5 5 19 5 19 1 5
= + · = + · > .
8 8 40n + 5 8 8 8n + 1 8
• Mivel bármely n ∈ N0 esetén
5n + 3 5 19 1 5 19 1
= + · ≤ + · = 3,
8n + 1 8 8 8n + 1 8 8 8·0+1
ezért
max H = sup H = 3,
ui. 3 felső korlát és 3 ∈ H.

5 5
• inf H = , ui. alsó korlát és minden ε > 0-hoz van olyan N ∈ N0 , hogy
8 8

5 19 1 5 1 19
+ · < +ε ⇐⇒ N> −1
8 8 8N + 1 8 8 8ε
és
19 1
N := max 0, −1 +1
8ε 8
ilyen. Világos, hogy ∄ min H, mivel
5
∀a ∈ H : a > inf H = .
8

x+1
2x + 3
2023. 04. 25. 48
törtet a gyakorlat elején leírt módon átalakítjuk. Világos, hogy bármely 0 ≤ x ∈ R esetén

x+1 1 2x + 2 1 2x + 3 − 1 1 1 1 1 1
= · = · = · 1− = − · (12)
2x + 3 2 2x + 3 2 2x + 3 2 2x + 3 2 2 2x + 3
• Mivel bármely 0 ≤ x ∈ R esetén
x+1 1 1 1 1 1 1 1 1
= − · ≥ − = − = ,
2x + 3 2 2 2x + 3 2 4·0+6 2 6 3
1 1 1
ezért inf H = min H = , ui. alsó korlát és ∈ H.
3 3 3
1 1
• Látható, hogy felső korlát. Belátjuk, hogy sup H = . Ehhez azt kell megmutatni, hogy
2 2
1 1 1
∀ε > 0 ∃x ≥ 0 : − > − ε.
2 4x + 6 2
1 1
Ez azzal egyenértékű, hogy < ε, azaz hogy − 6 < 4x. Ilyen x ≥ 0 nyilván létezik.
4x + 6 ε
1
Mivel ∈
/ H, ezért ∄ max H.
2
Megjegyzés. Függvénytranszformációval az
1
0 ̸= x ∈ R
x
függvény grafikonjából a (12) azonosság felhasználásával ábrázolhatjuk az
x+1 3
− ≠ x∈R
2x + 3 2
függvény grafikonját. A kapott eredmények arról is leolvashatók:
2023. 04. 25. 49
y
x = − 32 x+1
= 1
− 21 · 1
2x+3 2 2x+3
1
min H = inf H = 3
sup H = 21 , ∄ max H
1
2
1
y= 2
H
1
3
x
− 32 −1 0 x
4. A nevező gyöktelenítésével” azt kapjuk, hogy bármely 0 ≤ x ∈ R esetén

”
√ √
√ √ √ √ x+1+ x 1
x+1− x= x+1− x · √ √ =√ √ . (13)
x+1+ x x+1+ x
• Látható, hogy H korlátos halmaz, hiszen 0 triviális alsó korlát, továbbá

√ √
x+1+ x≥1 (0 ≤ x ∈ R)
következtében
√ √ 1
0≤ x+1− x= √ √ ≤1 (0 ≤ x ∈ R).
x+1+ x
• A (13) egyenlőtlenség jobb oldali egyenlőtlenségében x = 0 esetén egyenlőség áll fenn,

ami azt jelenti, hogy
max H = 1, ezért sup H = max H = 1 is fennáll.
• Az inf H, illetve a min H meghatározásához tekintsük a (13) formula jobb oldalát. Nagy
x-ekre a tört nevezője nagy, a tört értéke tehát kicsi, sőt elég nagy x-ekre a tört értéke
tetszőlegesen közel lesz 0-hoz. Sejthető tehát, hogy inf H = 0. Biz.
1. lépés. Láttuk, hogy 0 egy alsó korlátja H-nak. ✓
2023. 04. 25. 50
2. lépés. Megmutatjuk, hogy 0-nél nincsen nagyobb alsó korlátja H-nak, azaz
√ √
∀ε > 0-hoz ∃x ≥ 0 : H∋ x+1− x < ε. (14)
Mivel
√ √ 1 1 1
0< x+1− x= √ √ < (x > 0 feltehető) < √ < ε, ha x > ,
x+1+ x x ε2
1
így a (14) állítás teljesül tetszőleges x > 2 számra. Ez azt jelenti, hogy 0 valóban a
ε
legnagyobb alsó korlátja a H halmaznak.
2x2 + 1
5x2 + 2
törtet a gyakorlat elején leírt módon átalakítjuk. Világos, hogy bármely x ∈ R esetén
2x2 + 1 2 10x2 + 5 2 10x2 + 4 + 1

2 1 2 1
2
= · 2
= · 2
= · 1+ 2
= + 2
.
5x + 2 5 10x + 4 5 10x + 4 5 10x + 4 5 25x + 10
• Mivel tetszőleges x ∈ R esetén
2 1 2 1 2 1 1
+ ≤ + = + = ,
5 25x2 + 10 5 25 · 02 + 10 5 10 2
ezért
1
sup H = max H = .
2
2 2
• Látható, hogy alsó korlát. Belátjuk, hogy inf H = . Ehhez azt kell megmutatni, hogy
5 5
2 2 1
∀ε > 0 ∃x ∈ R : +ε> + 2
.
5 5 25x + 10
Ez azzal egyenértékű, hogy
1 1
ε> , azaz hogy 25x2 + 10 > .
25x2 + 10 ε
2
Ilyen x ∈ R nyilván létezik, hiszen R felülről nem korlátos. Mivel ∈/ H, ezért ∄ min H.
5
■
2023. 04. 25. 51
Házi feladat. Vizsgáljuk a H halmazt korlátosság, sup H, inf H, max H, min H szempontjából!

2x + 3 5x − 1
1. H := ∈R: x∈Z ; 2. H := ∈ R : x ∈ [3, +∞) .
3x + 1 2x + 3
Útm.

2x + 3
3x + 1
törtet a gyakorlat elején leírt módon átalakítjuk. Világos, hogy bármely x ∈ Z esetén

2x + 3 2 6x + 9 2 6x + 2 + 7 2 7
= · = · = · 1+ =
3x + 1 3 6x + 2 3 6x + 2 3 6x + 2
2 2 7 2 7 1
= + · = + · .
3 3 6x + 2 3 3 3x + 1
7 1
• Ha x < 0, akkor · < 0, míg x ≥ 0 esetén
3 3x + 1
7 1 7
0≤ · ≤ .
3 3x + 1 3
Ezért
2x + 3 2 7
≤ + =3
3x + 1 3 3
és x = 0-ra
2x + 3
= 3.
3x + 1
Tehát az H halmaznak van maximuma és max H = 3, következésképpen sup H = 3.
• Ha x = −1, akkor
2x + 3 1
=− .
3x + 1 2
Lássuk be, hogy
2x + 3 1
≥− (x ∈ Z)
3x + 1 2
teljesül. Ui. ez azzal egyenértékű, hogy
2x + 3 1 x+1
+ =7· ≥0 (x ∈ Z),
3x + 1 2 3x + 1
2023. 04. 25. 52
ami igaz. Tehát

min H = inf H = −1/2.

5x − 1
2x + 3
törtet a gyakorlat elején leírt módon átalakítjuk. Világos, hogy bármely 3 ≤ x ∈ Z esetén

5x − 1 5 10x − 2 5 10x + 15 − 17 5 17 5 17 1
= · = · = · 1− = − · .
2x + 3 2 10x + 15 2 10x + 15 2 10x + 15 2 2 2x + 3
• Mivel tetszőleges 3 ≤ x ∈ R esetén
14 5 17 1 5 17 1
= − · ≤ − · ,
9 2 2 2·3+3 2 2 2x + 3
ezért
14
inf H = min H = .
9
5 5
• Látható, hogy felső korlát. Belátjuk, hogy sup H = . Ehhez azt kell megmutatni, hogy
2 2
5 17 1 5
∀ ε > 0 ∃ x ∈ [3, +∞) : − · > − ε.
2 2 2x + 3 2
Ez azzal egyenértékű, hogy
17 1 17
· < ε, azaz hogy − 3 < 2x.
2 2x + 3 2ε
5
Ilyen x ∈ [3, +∞) nyilván létezik, hiszen [3, +∞) felülrőlnem korlátos. Mivel ∈/ H,
2
ezért ∄ max H. ■
2023. 04. 25. 53
3. oktatási hét
Az előadás anyaga
A továbbiakban egy ideig a természetes számok halmazán értelmezett függvényekkel: sorozatokkal foglal-
kozunk.
Definíció. Legyen H ̸= ∅. Ekkor az

x : N0 → H
függvényt H-beli sorozatnak nevezzük. Ha
H = K ∈ {R, C} , ill. H = {f : f ∈ R → R}
akkor valós vagy komplex számsorozatról, illetve valós-valós függvények sorozatáról beszélünk.
Megjegyzések.
1. Az x(n) helyettesítési értéket az x sorozat n-edik tagjának vagy n-indexű tagjának nevezzük.
2. Az
x(n) =: xn (n ∈ N0 )
indexes jelölés bevezetésével az x sorozatra az alábbi jelölések használatosak:
x =: (xn , n ∈ N0 ), xn (n ∈ N0 ), x =: (xn )n∈N0 , (xn ) ,
ill.
x =: (x0 , x1 , x2 , . . .) .
3. Sok esetben tetszőlegesen rögzített k ∈ N0 szám esetén az
x : Nk → H
függvény is sorozatnak tekintendő, ahol
Nk := {n ∈ N0 : n ≥ k}

N1 = N .
4. A továbbiakban csak valós számsorozatokkal foglalkozunk, azaz feltesszük, hogy H = R.

2023. 04. 25. 54
5. A függvények közötti összeadás, ill. a függvények számmal való szorzására vonatkozóan a sorozatok
vektorteret (lineáris teret) alkotnak, melynek nulleleme a
θ := (0, 0, 0, . . .)
sorozat. A számsorozatok lineáris terét az S szimbólummal fogjuk jelölni.
Példák.
1. Legyen c ∈ R, xn := c (n ∈ N0 ) (konstans sorozat vagy állandó sorozat),
x0 = c, x1 = c, x2 = c, x3 = c, x4 = c, ...
2. xn := n (n ∈ N0 ),
x0 = 0, x1 = 1, x2 = 2, x3 = 3, x4 = 4, ...
1
3. xn := (n ∈ N) (harmonikus sorozat),
n
1 1 1 1 1
x1 = = 1, x2 = , x3 = , x4 = , x5 = , ...
1 2 3 4 5
A név eredete:
2
xn = (2 ≤ n ∈ N),
1 1
+
xn−1 xn+1
ui. tetszőleges 2 ≤ n ∈ N esetén
2 2 2 1
= = = = xn .
1 1 n−1+n+1 2n n
+
xn−1 xn+1
4. xn := α + nd (n ∈ N0 ), ahol α, d ∈ R (számtani sorozat),
x0 = α, x1 = α + d, x2 = α + 2d, x3 = α + 3d, x4 = α + 4d, ...
A név eredete:
xn−1 + xn+1
xn = (n ∈ N),
2
ui. tetszőleges n ∈ N esetén
xn−1 + xn+1 α + (n − 1)d + α + (n + 1)d 2α + 2nd

= = = α + nd = xn .
2 2 2
2023. 04. 25. 55
5. xn := βqn (n ∈ N0 ), ahol β, q ∈ R (mértani sorozat),
x0 = β, x1 = βq, x2 = βq2 , x3 = βq3 , x4 = βq4 , ...
A név eredete: ha β, q > 0, akkor

√
xn = xn−1 · xn+1 (n ∈ N),
ui. tetszőleges n ∈ N esetén

√ p p
xn−1 · xn+1 = β · qn−1 · β · qn+1 = β2 · q2n = β · qn = xn .
4n2 + 2n + 1
6. xn := (−1)n (n ∈ N0 ),
3n3 + 6
1 7 21 43 73 211
x0 = , x1 = − , x2 = , x3 = − , x4 = , x5 = − , ...
6 9 30 87 198 381
n
1
7. xn := 1 + (n ∈ N),
n
1 2 3 4
1 1 1 1
x1 = 1+ = 2, x2 = 1 + , x3 = 1 + , x4 = 1 + , ...
1 2 3 4
X
n
1
8. xn := (n ∈ N) (harmonikus sor),
k=1
k
1 1 1 1 1 1
x1 = 1, x2 = 1 + , x3 = 1 + + , x4 = 1 + + + , ...
2 2 3 2 3 4
X
n
1
9. xn := (−1)k (n ∈ N) (alternáló harmonikus sor),
k=1
k
1 1 1 1 1 1
x1 = −1, x2 = −1 + , x3 = −1 + − , x4 = −1 + − + , ...
2 2 3 2 3 4
X
n
10. xn := qk (n ∈ N0 ) (mértani sor),
k=0
x0 = 1, x1 = 1 + q, x2 = 1 + q + q2 , x4 = 1 + q + q2 + q3 , ...
2023. 04. 25. 56
Xn
1
11. xn := 2
(n ∈ N)
k=1
k
1 1 1 1 1 1
x1 = 1, x2 = 1 + , x3 = 1 + + , x4 = 1 + + + , ...
4 4 9 4 9 16
Xn
1
12. xn := (n ∈ N0 )
k=0
k!
1 1 1 1 1 1
x0 = 1, x1 = 1 + 1, x2 = 1 + 1 + , x3 = 1 + 1 + + , x4 = 1 + 1 + + + , ...
2 2 6 2 6 24
13. x0 := c,
1 2
xn+1 := xn + (n ∈ N0 ),
2 xn
ahol 0 < c ∈ R. Ha c = 2, akkor
x1 = 1.5, x2 ≈ 1.416 és (x2 )2 ≈ 2.
A valós számsorozatokat kétféle módon is szemléltethetjük. Mivel ezek speciális valós-valós függvények,
ezért a különálló pontokból álló grafikonjukat ábrázolhatjuk a koordináta-rendszerben. Másrészt a sorozat
tagjait – értékei szerint – elhelyezhetjük a számegyenesen. Mindkét személtetési módot megmutatjuk az
(−1)n
xn := (n ∈ N)
n
sorozat esetében:
xn
1
1
2
1
4 x1
0
n −1 − 13 0 1 1 1 R
1 5 10 15 20 4 2
−1
3
Számegyenesen
n = 1, x1 = −1
−1
Koordináta-rendszerben
2023. 04. 25. 57
Definíció. Azt mondjuk, hogy az (xn ) sorozat
1. monoton növő (jelben: (xn ) ↗), ha bármely n ∈ N0 indexre xn ≤ xn+1 ;
2. szigorúan monoton növő (jelben: (xn ) ↑), ha bármely n ∈ N0 indexre xn < xn+1 ;
3. monoton fogyó vagy monoton csökkenő (jelben: (xn ) ↘), ha bármely n ∈ N0 indexre
xn ≥ xn+1 ;
4. szigorúan monoton fogyó (jelben: (xn ) ↓), ha bármely n ∈ N0 indexre xn > xn+1 .
Példák.
1. Tetszőleges c ∈ R esetén az
xn := c (n ∈ N0 )
sorozat monoton növekedő, ill. csökkenő, hiszen
xn+1 = c = xn (n ∈ N0 ).
2. Az
1
xn := (n ∈ N)
n
harmonikus sorozat szigorúan monoton csökkenő, ui.
1 1
xn+1 = < = xn (n ∈ N).
n+1 n
3. Az
xn := n (n ∈ N0 )
sorozat szigorúan monoton növekedő:
xn = n < n + 1 = xn+1 (n ∈ N0 ).
4. Az
Xn
1 1 1 1 1
xn := = 1 + 1 + + ... + + + (n ∈ N0 )
k=0
k! 2! (n − 2)! (n − 1)! n!
sorozat szigorúan monoton növekedő, ui.
Xn
1 Xn
1 1 X
n+1
1
xn = < + = = xn+1 (n ∈ N0 ).
k=0
k! k=0
k! (n + 1)! k=0
k!
2023. 04. 25. 58
Megjegyzés. Sorozatok monotonitásának vizsgálatakor igen hasznos az
xn+1 ≥ xn (n ∈ N0 ) ⇐⇒ xn+1 − xn ≥ 0 (n ∈ N0 )
ekvivalencia. Sőt, ha bármely n ∈ N0 indexre xn > 0, akkor

xn+1
xn+1 ≥ xn (n ∈ N0 ) ⇐⇒ ≥1 (n ∈ N0 ).
xn
Példák.
1. Tetszőleges k ∈ N esetén az
1
xn :=
>0 (n ∈ N)
nk
sorozat szigorúan monoton csökkenő, hiszen bármely n ∈ N indexre
xn+1 1 1 nk
= : = < 1.
xn (n + 1)k nk (n + 1)k
2. Az
1
xn := >0 (n ∈ N0 )
2n
sorozat szigorúan monoton csökkenő, mert tetszőleges n ∈ N0 index esetén
xn+1 1 1 2n 1
= n+1 : n = n+1 = < 1.
xn 2 2 2 2
3. Az
2n − 1
xn := (n ∈ N)
n+1
sorozat szigorúan monoton növő, ui. bármely n ∈ N indexre
2(n + 1) − 1 2n − 1 2n + 1 2n − 1 (2n + 1)(n + 1) − (2n − 1)(n + 2)

xn+1 − xn = − = − = =
(n + 1) + 1 n+1 n+2 n+1 (n + 2)(n + 1)
3
= > 0.
(n + 2)(n + 1)
4. Az
X
n
1
xn := (n ∈ N)
k=1
k
2023. 04. 25. 59
sorozat (harmonikus sor) szigorúan monoton növő, ui. minden n ∈ N0 indexre
X
n+1
1 X
n
1 1
xn+1 − xn = − = > 0.
k=1
k k=1
k n+1
A valós számsorozatok halmazának egy igen fontos részét alkotják a korlátos sorozatok.
Definíció. Azt mondjuk, hogy az (xn ) sorozat
• korlátos, ha értékkészlete, azaz az
{xn ∈ R : n ∈ N0 }
halmaz korlátos: alkalmas M ∈ R esetén
|xn | ≤ M (n ∈ N0 )
teljesül.
• felülről korlátos, ha (xn ) értékkészlete felülről korlátos, azaz alkalmas K ∈ R esetén
xn ≤ K (n ∈ N0 ).
• alulról korlátos, ha (xn ) értékkészlete alulról korlátos, azaz alkalmas k ∈ R esetén
xn ≥ k (n ∈ N0 ).
Megjegyzések.
1. Nyilvánvaló, hogy egy valós számsorozat pontosn akkor korlátos, ha felülről is és alulról is korlátos.
2. A korlátos sorozatok halmazát az l∞ szimbólummal jelöljük.
3. Az x sorozat értékkészletének felső, illetve alsó határának segítségével értelmezhető az x sorozat

felső, illetve alsó határa:
sup x := sup {xn ∈ R : n ∈ N0 } , ill. inf x := inf {xn ∈ R : n ∈ N0 } .
Ha tehát az x sorozat felülről nem korlátos, akkor sup(x) = +∞, ill. alulról nem korlátos, akkor
inf(x) = −∞.
2023. 04. 25. 60
Példák.
1. Az
1
xn := (n ∈ N)
n
harmonikus sorozat korlátos, hiszen
1
0< ≤1 (n ∈ N).
n
2. Adott α, d ∈ R esetén az
xn := α + nd (n ∈ N0 )
számtani sorozat pontosan akkor korlátos, ha d = 0, ui.
• d = 0 esetén tetszőleges n ∈ N0 indexre xn = α, következésképpen az M := |α| számmal

teljesül a korlátosság feltétele;
• d > 0 esetén Archimédész tétele alapján minden K ∈ R esetén van olyan n ∈ N0 , hogy
nd > K − α, azaz α + nd > K;
• d < 0 esetén hasonló mondható el.
3. Az
xn := qn (n ∈ N0 )
mértani sorozat |q| ≤ 1 esetén korlátos, |q| > 1 esetén pedig nem korlátos, hiszen
• a |q| ≤ 1 esetben
|qn | = |q|n ≤ 1n = 1 (n ∈ N0 );
• a |q| > 1 esetben pedig a Bernoulli-egyenlőtlenség vagy a binomiális tétel felhasználásával azt
kapjuk, hogy a h := |q| − 1 > 0 számmal
|qn | = |q|n = (1 + h)n ≥ 1 + nh (n ∈ N0 ).
A környezet fogalmának bevezetésével jellemezhetjük a sorozatok korlátosságát.
Definíció. Legyen a ∈ R, ill. 0 < r ∈ R. Ekkor az a szám r-sugarú környezetének nevezzük a
Kr (a) := (a − r, a + r) = {x ∈ R : a − r < x < a + r} = {x ∈ R : |x − a| < r}
számhalmazt.
2023. 04. 25. 61
Nyilvánvaló, hogy az (xn ) sorozat pontosan akkor korlátos, ha minden tagja benne van a 0 valamely kör-
nyezetében.
A későbbiekre tekintettel célszerű a környezet fogalmát kiterjeszteni a kibővített valós számok halmazára.
Definíció. Legyen 0 < r ∈ R. Ekkor a +∞ és a −∞ r-sugarú környezetének nevezzük a

1 1
Kr (+∞) := , +∞ és a Kr (−∞) := −∞, −
r r
számhalmazt.
Összefoglalva tehát:


(a − r, a + r), ha a ∈ R a−r a+r



 a R




 1 , +∞ , ha a = +∞
Kr (a) := r 0 1

 r
R






1

 −∞, − , ha a = −∞.
 r − 1r 0 R
Mivel korlátos sorozatok összege és számszorosa is korlátos, ezért l∞ a sorozatok S terének lineáris altere.
Célszerű ebben a vektortérben az Rd -beli vektorok abszolút értékéhez hasonló fogalmat, a normát bevezetni.
Definíció. Tetszőleges x = (xn ) ∈ l∞ sorozat esetén az
∥x∥ := sup {|xn | ∈ R : n ∈ N0 }
valós számot az x = (xn ) sorozat normájának nevezzük.
Megjegyzés. Viszonylag egyszerűen igazolható a norma alábbi tulajdonsgai. Tetszőleges x, y ∈ l∞ , ill.

α ∈ R esetén
(N1) ∥x∥ ≥ 0 és ∥x∥ = 0 ⇐⇒ x = θ = (0, 0, 0, . . .);
(N2) ∥αx∥ = |α| · ∥x∥;

(N3) ∥x + y∥ ≤ ∥x∥ + ∥y∥ és ∥x − y∥ ≥ ∥x∥ − ∥y∥.
Definíció. Ha valamely ν : N0 → N0 sorozat szigorúan monoton növekedő, akkor ν-t indexsoro-

zatnak nevezzük. Az indexsorozatok összességét az I szimbólummal jelöljük.
2023. 04. 25. 62
Példa. Az alábbi sorozatok mind indexsorozatok.
1. νn := 2n (n ∈ N0 ), ui, bármely n ∈ N0 indexre
νn = 2n < 2n + 2 = 2(n + 1) = νn+1 ;
2. νn := n2 (n ∈ N0 ), ui, bármely n ∈ N0 indexre
νn = n2 < (n + 1)2 = νn+1 ;
3. νn := 2n (n ∈ N0 ), ui, bármely n ∈ N0 indexre
νn = 2n < 2 · 2n = 2n+1 = νn+1 .
Definíció. Az x : N0 → R sorozat részsorozatának nevezzük az y : N0 → R sorozatot, ha van olyan

ν ∈ I, hogy y = x ◦ ν.
Példák.
1. Ha
xn := (−1)n (n ∈ N0 ) és µn := 2n, ill. νn := 2n + 1 (n ∈ N0 ),
akkor
(x ◦ µ)n = xµn = x2n = 1 (n ∈ N0 ), ill. (x ◦ ν)n = xνn = x2n+1 = −1 (n ∈ N0 ).
2. Ha
1
xn := (n ∈ N) és valamely k ∈ N esetén νn := nk (n ∈ N),
n
akkor
1
(x ◦ ν)n = xνn = xnk = (n ∈ N).
nk
Megjegyzés. Világos, hogy ha egy sorozat korlátos, akkor annak minden részsorozata is korlátos, hiszen
minden ν ∈ I esetén
{(x ◦ ν)n ∈ R : n ∈ N0 } ⊂ {xn ∈ R : n ∈ N0 } .
Ezért, ha egy sorozatnak valamely részsorozata nem korlátos, akkor maga a sorozat sem lehet korlátos. Így
van ez pl. az
Xn
1 1 1 1
xn := = 1 + + ... + + (n ∈ N)
k=1
k 2 n−1 n
2023. 04. 25. 63
sorozat (harmonikus sor) esetében is, ui. ha
νn := 2n (n ∈ N),
akkor bármely n ∈ N indexre (x ◦ ν)n = x2n =

1 1 1 1 1 1 1
= 1+ + + + + ... + + ... + n−1
+ ... + n ≥
2 3 4 5 8 2 +1 2
1 1 1 1 1 2+n
≥ 1+ + 2 · + 4 · + . . . + 2n−1 · n = 1 + n · = .
2 4 8 2 2 2
Definíció. xn
Azt mondjuk, hogy az (xn ) sorozatnak az xm tag
csúcsa, ha bármely m ≤ n ∈ N0 indexre xn ≤ xm . csúcs
xm
0 1 2 3 m n n
Példák.
1. Nyilvánvaló, hogy az
xn := (−1)n (n ∈ N0 )
sorozat esetében bármely n ∈ N0 indexre az x2n tag csúcs, de x2n+1 nem az.
2. Ha az (xn ) sorozat szigorúan monoton növekedő, akkor xn egyetlen n ∈ N0 indexre sem csúcs.
3. Ha az (xn ) sorozat szigorúan monoton fogyó, akkor bármely n ∈ N0 esetén xn csúcs.
4. Ha N ⊂ N, akkor az 

 1 (n ∈ N ),

xn :=


 1 − 1 (n ∈ N0 \N )
n
sorozat esetében xn pontosan akkor csúcs, ha n ∈ N .
Tétel. Bármely valós számsorozatnak van monoton részsorozata.

2023. 04. 25. 64
Biz. Valamely (xn ) sorozat esetén az alábbi két eset lehetséges.
1. eset. Tegyük fel először, hogy a csúcsok száma nem véges, azaz végtelen sok m ∈ N0 esetén xm
csúcs. A csúcsok indexeit véve olyan ν indexsorozatot kapunk, amelyre
xν0 ≥ xν1 ≥ . . . ≥ xνn ≥ . . . , azaz xνn ≥ xνn+1 (n ∈ N0 ).
Ebben az esetben tehát az x ◦ ν részsorozat monoton fogyó.
2. eset. Ha az x sorozatnak legfeljebb véges sok csúcsa van, azaz legfeljebb véges sok n ∈ N0 indexre
igaz, hogy xn csúcs, akkor van olyan N ∈ N0 , hogy bármely N ≤ n ∈ N0 esetén xn nem csúcs.
Legyen ν0 := N. Mivel xν0 nem csúcs, ezért van olyan ν0 < m ∈ N index, amelyre xν0 < xm .
Ha ν1 := m, akkor a keresett ν indexsorozat első két tagja már ismert. Tegyük fel, hogy k ∈ N0
és a ν0 < ν1 < . . . < νk tagokat már definiáltuk úgy, hogy xν0 < xν1 < . . . < xνk . Ekkor
– lévén xνk > xν0 miatt xνk nem csúcs – valamilyen νk < j ∈ N0 index mellett xνk < xj .
Legyen νk+1 := j. Ekkor xνk < xνk+1 . Így értelmeztünk egy olyan szigorúan monoton növekedő
(νn ) : N0 → N0 (index)sorozatot, amellyel az (xνn ) részsorozat monoton növekedő. ■
A gyakorlat anyaga
Emlékeztető. Legyen n ∈ N. Ekkor tetszőleges a, b ∈ R esetén
X
n
n n n−1 n−2 n−2 n−1
an−k bk−1 .

a − b = (a − b) a +a b + . . . + ab +b = (a − b) (15)
k=1
Megjegyzés. Figyeljük meg, hogy az
an−1 + an−2 b + . . . + abn−2 + bn−1
összeg n tagból áll.
Feladat. Mutassuk meg, hogy tetszőleges a, b ∈ R: a > b > 0, n ∈ N esetén fennáll az
an [a − (n + 1)(a − b)] < bn+1
egyenlőtlenség!
2023. 04. 25. 65
Útm. Mivel 0 < b < a, így a − b > 0, ill. (15) felhasználásával azt kapjuk, hogy
an+1 − bn+1 = (a − b)(an + an−1 b + . . . + abn−1 + bn ) <
< (a − b)(an + an−1 a + . . . + aan−1 + an ) = (a − b)(n + 1)an ,
ezért
an+1 − an (n + 1)(a − b) < bn+1 ,
amiből pedig a kívánt egyenlőtlenséget kapjuk. ■
Feladat. Igazoljuk, hogy minden n ∈ N esetén fennállnak az

n n+1 n
1 1 1
1. 1+ < 1+ 2. 2 ≤ 1 + <4
n n+1 n
egyenlőtlenségek!
Útm.
1. Legyen
1 1
a := 1 + , ill. b := 1 + .
n n+1
Ekkor a > b > 0, így az előző feladat alapján
n n+1
1 1 1 1 1
1+ 1 + − (n + 1) 1 + − 1 − < 1+ .
n n n n+1 n+1
| {z }
=1
A bal oldalon a második tényező 1, így a kívánt egyenlőtlenséget kapjuk.
2. 1. lépés. n = 1 esetén
1
1
1+ = 2,
1
és az előző egyenlőtlenség alapján minden 2 < n ∈ N számra
n
1
2< 1+ .
n
2023. 04. 25. 66
2. lépés. Legyen
1
a := 1 + és b := 1.
2n
Ekkor a > b > 0, ezért az előző feladat alapján
n
1 1 1
1+ 1+ − (n + 1) 1 + −1 < 1.
2n 2n 2n
| {z }
= 21
1
A bal oldalon a második tényező . Kettővel szorozva és négyzetre emelve
2
2n
1
1+ <4
2n
adódik. Az első feladat miatt minden n ∈ N esetén

2n−1 2n
1 1
1+ < 1+ <4
2n − 1 2n
teljesül. Ebből pedig már következik a bizonyítandó egyenlőtlenség. ■
Megjegyzés. Az is könnyen belátható, hogy

n
1
1+ <3 (n ∈ N),
n
ui. a binomiális tétel felhasználásával azt kapjuk, hogy ha 3 ≤ n ∈ N, akkor

1
n X
n
n 1 Xn
n! 1 X n(n − 1) · . . . · (n − k + 1)
n
1+ = · = · = =
n k=0
k nk k=0
k!(n − k)! nk
k=0
k!n k
Xn
1

1

2

k−1

= 1− · 1− · ... · 1 − ≤
k=0
k! n n n
Xn
1 Xn
1 Xn
1 Xn
k − (k − 1)
≤ =1+1+ <2+ =2+ =
k=0
k! k=2
k! k=2
k(k − 1) k=2
k(k − 1)
Xn
1 1

1
= 2+ − = . . . = 2 + 1 − < 3. ■
k=2
k−1 k n
2023. 04. 25. 67
Házi feladat. Döntsük el, hogy melyik szám nagyobb!
1. (1, 000001)1000000 vagy 2 2. 10001000 vagy 1001999 .
Útm. Mivel
n n
1 1
2≤ 1+ < 3 (n ∈ N) és 2= 1+ ⇐⇒ n = 1,
n n
ezért 106
1000000 1
(1, 000001) = 1+ 6 >2
10
ill.
1000 1000
1001999 10001000 10001000

999 1001 1
1001 = · 10001000 = · = 1+ · <
10001000 1000 1001 1000 1001
10001000
< 3· < 10001000 . ■
1001
1
Feladat. Bizonyítsuk be, hogy minden − ≤ a ∈ R esetén fennáll az
2
(1 − a)5 (1 + a)(1 + 2a)2 ≤ 1
egyenlőtlenség! Mely esetben van itt egyenlőség?
Útm.
1. lépés. Ha a ≥ 1, akkor
(1 − a)5 (1 + a)(1 + 2a)2 ≤ 0 ≤ 1.

1
2. lépés. Ha a ∈ − , 1 , és a ̸= 0, akkor
2
1 − a, 1 + a, ill. 1 + 2a
különböző pozitív számok, ha pedig a = 0, akkor egyenlőség áll fenn: 1 ≤ 1. Így 0 ̸= a ∈

2023. 04. 25. 68

1
− , 1 esetén
2
8 8
5 2 5(1 − a) + 1 + a + 2(1 + 2a) 8
(1 − a) (1 + a)(1 + 2a) < = = 1. ■
8 8
A következő feladatbeli egyenlőtlenségek fontos szerepet játszanak az

√
n
√
n
xn := α (n ∈ N, α ∈ (0, +∞)), ill. az xn := n (n ∈ N)
sorozat konvergenciájának tárgyalásakor.
Feladat. Mutassuk meg, hogy ha
1. n ∈ N és α ∈ (1, +∞), akkor
α−1 √ α−1
≤ nα−1≤ ;
αn n
2. n ∈ N és α ∈ (0, 1), akkor

1−α √ 1−α
≤1− nα≤ ;
n αn
3. n ∈ N, akkor √
√
n
n−1
1≤ n≤1+2· .
n
teljesül!
Útm.
1. Felhasználva a mértani közép és a számtani közép, ill. a harmonikus közép és a mértani közép
közötti egyenlőtlenséget azt kapjuk, hogy ha α ∈ (1, +∞), akkor
√
n
√
n (n − 1) · 1 + α α−1
α= 1 · ... · 1 · α ≤ =1+
n n
és √ √
n n n αn
α = 1 · ... · 1 · α ≥ = =
(n − 1) · 11 + 1
α
αn − α + 1
αn − α + 1 + α − 1 α−1 α−1
= =1+ >1+ .
αn − α + 1 αn − α + 1 αn
2023. 04. 25. 69
2. Ha α ∈ (0, 1), akkor

1
∈ (1, +∞),
α
így az 1. felhasználásával adódik a két becslés.
3. Az első egyenlőtlenség triviális. A második:

√ √
√ n √ √ 2 n + (n − 2) · 1 n−1
q
n
n= n · n · 1 · ... · 1 ≤ =1+2· . ■
n n
Házi feladat. Alkalmazzuk a mértani és a számtani közép közötti egyenlőtlenséget az alábbi számokra!
1
1. xk := 1 + (k ∈ {1, . . . , n}), xn+1 := 1;
n
1 1
2. xk := 1 + (k ∈ {1, . . . , n}), xn+1 := xn+2 := .
n 2
Útm. Ha n ∈ N,
1. akkor
n n !n+1 n+1 n+1
n · 1 + n1 + 1

1 1 n+1+1 1
1+ = 1+ ·1< = = 1+ .
n n n+1 n+1 n+1
2. akkor
n n !n+2 n+2
n · 1 + n1 + 12 + 12

1 1 1 1 n+1+1
1+ = 4· 1 + · · <4 · = 4· = 4.
n n 2 2 n+2 n+2
2023. 04. 25. 70
4. oktatási hét
Az előadás anyaga
A matematikai analízis egyik legfontosabb fogalma a határérték. A következőkben a határérték legegysze-

rűbb típusával, a sorozatok határértékével foglalkozunk. Elsőként ábrázoljuk a számegyenesen a következő
sorozatokat:

(−1)n n+1 2
xn := (n ∈ N) yn := (−1) 1− (n ∈ N)
n n
x1 y1
−1 − 31 0 1 1 1 R −1 − 12 0 1 3 5 1 R
4 2 3 5 7
zn := n (n ∈ N)
z1
0 1 10 20 R
A fenti három animációból jól látható, hogy
• az (xn ) sorozat a következő tulajdonsággal rendelkezik: tagjai a 0 körül sűrűsödnek”, azaz a 0 szám
”
bármely Kε sugarú környezetén kívül a sorozatnak véges számú (legfeljebb [1/ε]7) tagja van.
• az (yn ) sorozat a következő tulajdonsággal rendelkezik: a tagok egy része −1 körül, a másik része
pedig 1 körül sűrűsödik”, továbbá bármely számnak van olyan környezete, amelyen kívül a sorozatnak
”
végtelen sok tagja van.
• a (zn ) sorozat esetében egyetlen valós szám sincsen, amely körül sűrűsüdne”. Itt is elmondható, hogy
”
bármely számnak van olyan környezete, amelyen kívül a sorozatnak végtelen sok tagja van. Viszont
igaz, hogy a +∞ bármely Kε sugarú környezetén kívül a sorozatnak véges számú (legfeljebb [1/ε])
tagja van.
7Valamely x ∈ R szám egészrészének nevezzük az [x] := max{m ∈ Z : m ≤ x} számot.
2023. 04. 25. 71
Definíció. Azt mondjuk, hogy az x = (xn ) : N0 → R sorozat
1. konvergens (jelben (xn ) ∈ c), ha van olyan A ∈ R szám, hogy ennek bármely környezetén
kívül a sorozatnak legfeljebb véges sok tagja van:
∃A ∈ R ∀ε > 0 {n ∈ N0 : xn ∈
/ Kε (A)} (legfeljebb) véges halmaz. (16)
Ekkor az A számot az (xn ) sorozat határértékének vagy limeszének nevezzük és az
A =: lim(x) =: lim(xn ) := lim (xn ) vagy az xn −→ A (n → ∞)

n→∞
jelölést használjuk.
2. divergens, ha nem kornvergens.
Az az állítás, hogy a
H := {n ∈ N0 : xn ∈
/ Kε (A)}
halmaznak legfeljebb véges sok eleme van avval egyenértékű, hogy van olyan N ∈ N0 , pl. az N := max H
szám (max ∅ := 0), hogy minden N-nél nemkisebb indexű tagra xn ∈ Kε (A) teljesül. Ezért az (xn ) sorozat
konvergenciája, azaz a (16) állítás az alábbiakkal egyenértékű:
• ∃ A ∈ R ∀ ε > 0 ∃ N ∈ N0 : N = max{n ∈ N0 : xn ∈
/ Kε (A)}.
• ∃ A ∈ R ∀ε > 0 ∃ N ∈ N0 ∀n ∈ N0 : (n ≥ N =⇒ xn ∈ Kε (A)) .
• ∃ A ∈ R ∀ ε > 0 ∃ N ∈ N0 ∀n ∈ N0 : (n ≥ N =⇒ |xn − A| < ε).
A N indexet szokás küszöbindexnek is nevezni.

Példák.
1. Legyen c ∈ R. Az
xn := c (n ∈ N0 )
sorozat konvergens és lim(xn ) = c, hiszen ha ε > 0, akkor
|xn − c| = |c − c| = 0 < ε (n ∈ N0 )
következtében minden N ∈ N esetén
|xn − c| < ε (N ≤ n ∈ N0 ).
2023. 04. 25. 72
2. Tetszőleges k ∈ N esetén az
1
xn := (n ∈ N)
nk
sorozat konvergens és lim(xn ) = 0, hiszen ha ε > 0, akkor
1 1
|xn − 0| = |xn | = <ε ⇐⇒ √ <n
nk k
ε
következtében az
1
N := √
k
+1
ε
választás megfelelő: bármely N ≤ n ∈ N esetén |xn − 0| < ε.
3. Ha q ∈ (−1, 1], akkor az

xn := qn (n ∈ N)
sorozat konvergens, és fennáll a



 0 (q ∈ (−1, 1) ⇐⇒ |q| < 1),
lim(xn ) =


1 (q = 1)
határérték-reláció, hiszen
• ha q = 1, akkor xn = 1 (n ∈ N);
• ha q = 0, akkor xn = 0 (n ∈ N);
1
• ha q ̸= 0, |q| < 1, akkor > 1, következésképpen alkalmas 0 < p ∈ R számmal
|q|
1
= 1 + p,
|q|
ahonnan a Bernoulli-egyenlőtlenség felhasználásával tetszőleges n ∈ N esetén
1 1
= (1 + p)n ≥ 1 + np > np, azaz |q|n <
|q|n np
adódik. Így, ha ε > 0, akkor

1 1
N := +1>
εp εp
mellett az n ∈ N0 , n ≥ N egyenlőtlenségből
1
|xn − 0| = |qn − 0| = |q|n < <ε
np
2023. 04. 25. 73
következik. ■
A határérték fogalmát szemléltetik az alábbi ábrák:

xn
A+ε
A A−ε A A+ε
( )
A−ε x2 x0 x3 xN xn x1 R
0 1 2 3 N n n
Megjegyzések.
1. Ha az (xn ) sorozat konvergens, akkor nyilván tetszőleges k ∈ Z esetén az
yn := xn+k (n ∈ N0 )
ún. elcsúsztatott sorozat is konvergens, és lim(yn ) = lim(xn ).
2. Mit jelent az, hogy (xn ) divergens? Pl.:
• ∀A ∈ R ∃ε > 0 : {n ∈ N : xn ∈
/ Kε (A)} végtelen halmaz.
• ∀A ∈ R ∃ε > 0 ∀N ∈ N ∃n ∈ N : (n ≥ N ∧ |xn − A| ≥ ε) .
Példa. Az
xn := (−1)n (n ∈ N0 )
sorozat divergens, hiszen, ha A ∈ R, akkor az ε := max{|A + 1|, |A − 1|} pozitív valós számmal
Kε (A)-n kívülre végtelen sok tagja esik a sorozatnak, ui. tetszőleges N ∈ N0 esetén
• ε = |A − 1|, n := 2N > n =⇒ |(−1)n − A| = |1 − A| = |A − 1| ≥ ε;

• ε = |A + 1|, n := 2N + 1 > n =⇒ |(−1)n − A| = | − 1 − A| = |A + 1| ≥ ε.
Tétel. Ha az (xn ) sorozat konvergens, akkor pontosan egy olyan A ∈ R van, amelyre lim(xn ) = A.
Biz. Tegyük fel, hogy van olyan A ̸= B ∈ R, hogy lim(xn ) = B, majd legyen
ρ := |A − B| > 0 és ε := ρ/2.
Ekkor
Kε (A) ∩ Kε (B) = ∅, így Kε (B) ⊂ R\Kε (A).
2023. 04. 25. 74
Mivel lim(xn ) = A, ezért

{n ∈ N : xn ∈
/ Kε (A)}
véges halmaz, így

{n ∈ N : xn ∈ Kε (B)}
is véges halmaz, ami ellentmond annak, hogy lim(xn ) = B. ■
Az alábbiakban a fentiek következményeit tárgyaljuk.
Sorozatokkal kapcsolatban szokásos a következő szóhasználat: ha egy sorozat tagjaira vonatkozó állítás
legfeljebb véges sok tagot kivéve minden tagra teljesül, akkor azt mondjuk, hogy a szóban forgó állítás
majdnem minden tagra, vagy majdnem minden indexre teljesül.
Tétel. Ha majdnem minden n ∈ N0 -re xn = yn , úgy (xn ) és (yn ) ekvikonvergens, azaz (xn )
pontosan akkor konvergens , ha (yn ) is konvergens, és ez utóbbi esetben
lim(xn ) = lim(yn ).
Biz. Ha majdnem minden n ∈ N0 indexre xn = yn , akkor
xn ∈ Kε (A), yn ∈ Kε (A)
feltételek majdnem minden n indexre egyszerre teljesülnek, vagy egyszerre nem teljesülnek. ■
Tétel. Minden kornvergens sorozat korlátos: c ⊂ l∞ , de van olyan korlátos sorozat, amely nem
konvergens.
Biz.
1. lépés. Legyen ε := 1, továbbá tegyük fel, hogy (xn ) ∈ c. Ekkor van olyan N ∈ N0 , hogy minden
N ≤ n ∈ N0 indexre |xn − A| < 1. Így
|xn | = |(xn − A) + A| ≤ |xn − A| + |A| < 1 + |A| (N ≤ n ∈ N0 ).
Legyen
K := max{|x0 |, . . . , |xN−1 |, 1 + |A|}.
2023. 04. 25. 75
Ekkor minden n ∈ N0 indexre |xn | ≤ K.
2. lépés. Az
xn := (−1)n (n ∈ N0 )
sorozat korlátos, de nem konvergens. ■
Következmények.
1. Ha q ∈ R olyan szám, amelyre |q| > 1, akkor az
xn := qn (n ∈ N0 )
mértani sorozat nem korlátos, tehát divergens.
2. Az
X
n
1
xn := (n ∈ N)
k=1
k
sorozat divergens, hiszen az

2+n
x2n ≥ (n ∈ N)
2
részsorozata, így maga a sorozat sem korlátos, következésképpen nem is konvergens.
Tétel. Konvergens sorozat bármely részsorozata is konvergens és a határértéke az eredeti sorozat

határértékével egyezik meg.
Biz. Bármely ν ∈ I esetén a
P := {n ∈ N : xn ∈
/ Kε (A)}, ill. Q := {n ∈ N : xνn ∈
/ Kε (A)}
halmazokra P ⊃ Q. Következésképpen, ha P (legfeljebb) véges, akkor Q is az. ■
Következmény. Ha valamely (xn ) sorozat, ill. µ, ν ∈ I indxsorozatok esetén
lim(x ◦ µ) = lim(xµn ) ̸= lim(xνn ) = lim(x ◦ ν),
akkor (xn ) divergens.
Példa. Az
xn := (−1)n (n ∈ N0 )
2023. 04. 25. 76
sorozat, ill. a
µn := 2n (n ∈ N0 ) és a νn := 2n + 1 (n ∈ N0 )
indexsorozat esetében
lim(xµn ) = lim (−1)2n = 1 ̸= −1 = lim (−1)2n+1 = lim(xνn ),

ami ismét azt bizonyítja, hogy (xn ) divergens.
Definíció. Azt mondjuk, hogy az (xn ) sorozat zérus-sorozat vagy nullsorozat (jelben (xn ) ∈ c0 ), ha
lim(xn ) = 0.
Tétel. Valamely (xn ) sorozat esetén igaz a
lim(xn ) = α ⇐⇒ (xn − α) ∈ c0
ekvivalencia.
Biz. A tételbeli állítás a tetszőleges n ∈ N index esetén fennálló
|xn − α| < ε ⇐⇒ |(xn − α) − 0| < ε
ekvivalencia közvetlen következménye. ■
Következmény (majoránskritérium). Ha tetszőleges (xn ) sorozat és (yn ) ∈ c0 esetén majdnem minden

n ∈ N0 indexre |xn | ≤ yn , akkor (xn ) nullsorozat, hiszen ekkor alkalmas N ∈ N0 indexre
−yn ≤ xn ≤ yn (N ≤ n ∈ N0 ),
így a tetszőleges ε > 0 esetén fennálló
|yn | < ε ⇐⇒ −ε ≤ yn ≤ ε
ekvivalencia következtében
−ε < −yn ≤ xn ≤ yn ≤ ε (N ≤ n ∈ N). ■

2023. 04. 25. 77
Zérus-sorozatokra vonatkozik az alábbi
Tétel. Ha (xn ), (yn ) ∈ c0 és (zn ) ∈ l∞ , akkor
(xn ) + (yn ) ∈ c0 és (xn ) · (zn ) ∈ c0 .
Biz.
1. lépés Legyen ε > 0 és (xn ), (yn ) ∈ c0 . Ekkor alkalmas Nx , Ny ∈ N0 esetén

ε ε
|xn | < (Nx ≤ n ∈ N0 ) és |yn | < (Ny ≤ n ∈ N0 ).
2 2
Következésképpen, ha N := max{Nx , Ny }, akkor tetszőleges N ≤ n ∈ N0 indexre
ε ε
|xn + yn | ≤ |xn | + |yn | < + = ε.
2 2
Ez pedig azt jelenti, hogy
(xn ) + (yn ) ∈ c0 .
2. lépés Mivel (zn ) ∈ l∞ , ezért alkalmas 0 < M ∈ R esetén
|zn | ≤ M (n ∈ N0 ).
Mivel (xn ) ∈ c0 , ezért tetszőleges ε > 0 számhoz van olyan N ∈ N0 index, hogy
ε
|xn | < (N ≤ n ∈ N0 ).
M
Ez azt jelenti, hogy
ε
|xn · zn | = |xn | · |zn | < ·M=ε (N ≤ n ∈ N0 ),
M
azaz
(xn ) · (zn ) ∈ c0 .
A fenti tételbeli állításra vezethető vissza a határétrték és az algebrai műveletek kapcsolatára vonatkozó
2023. 04. 25. 78
Tétel. Legyen (xn ), (yn ) konvergens sorozat, valamint λ ∈ R. Ekkor
1. (xn ) + (yn ) konvergens és
lim(xn + yn ) = lim(xn ) + lim(yn );
2. λ · (xn ) konvergens és
lim(λ · xn ) = λ · lim(xn );
3. (xn ) · (yn ) konvegens és

lim(xn · yn ) = lim(xn ) · lim(yn );
(xn )
4. ha lim(yn ) ̸= 0, úgy konvergens és
(yn )

xn lim(xn )
lim = .
yn lim(yn )
Biz. Az (xn ), (yn ) ∈ c sorozatok esetén legyen
lim(xn ) =: A és lim(yn ) =: B.
Ekkor
1. (xn − A), (yn − B) ∈ c0 , továbbá
c0 ∋ (xn − A) + (yn − B) = (xn + yn ) − (A + B).
Következésképpen
(xn ) + (yn ) ∈ c és lim(xn + yn ) = A + B = lim(xn ) + lim(yn ).
2. (xn − A) ∈ c0 , így tetszőleges λ ∈ R számra
c0 ∋ λ · (xn − A) = (λxn − λA).
Következésképpen
λ · (xn ) ∈ c és lim(λ · xn ) = λ · A = λ · lim(xn ).

2023. 04. 25. 79
3. (xn − A), (yn − B) ∈ c0 , továbbá
c0 ∋ (xn − A)yn + (yn − B)A = (xn · yn − AB).
Következésképpen
(xn ) · (yn ) ∈ c és lim(xn · yn ) = A · B = lim(xn ) · lim(yn ).

1
4. 1. lépés. Megmutatjuk, hogy az sorozat korlátos. Mivel B ̸= 0, ezért a
yn
|B|
ε := >0
2
számhoz a határérték értelmezése szerint van olyan N ∈ N0 index, amelyre
|B|
|yn − B| < (N ≤ n ∈ N0 ).
2
A háromszög-egyenlőtlenség alkalmazásával így azt kapjuk, hogy bármely N ≤ n ∈ N0
indexre
|B| |B|
|yn | = |B − (B − yn )| ≥ |B| − |B − yn | > |B| − = .
2 2
Reciprokra áttérve azt kapjuk, hogy
1 2
≤ (N ≤ n ∈ N0 ).
|yn | |B|
Ha
1 1 1 1 2
K := max , , ,..., , ,
|y0 | |y1 | |y2 | |yN−1 | |B|
akkor bármely n ∈ N0 indexre
1
≤ K,
|yn |
1
azaz ∈ l∞ .
(yn )
2. lépés. Mivel az
xn A 1 A
− = · (xn − A) + · (B − yn ) (n ∈ N)
yn B yn Byn
sorozat zérus-sorozat, ezért az állítás igaz. ■

2023. 04. 25. 80
Megjegyzés. A korábbi állítások következménye az
c0 ⊂ c ⊂ l∞ ⊂ S
tartalmazás-lánc, ahol mindegyiok tér az előző valódi lineáris altere.
Tétel. Legyen (xn ), (yn ) ∈ c, ill.
lim(xn ) =: A és lim(yn ) =: B.
Ekkor
1. Ha A < B, akkor majdnem minden n ∈ N0 indexre xn < yn .
2. Ha majdnem minden n ∈ N0 indexre xn ≤ yn , akkor A ≤ B.
Biz.
1. Legyen
B−A
ε := > 0.
4
Ekkor
B−A B−A
A + ε < B − ε ⇐⇒ A + <B− ⇐⇒
4 4
3A + B 3B + A
⇐⇒ < ⇐⇒ 2A < 2B,
4 4
és a határérték definíciója alkalmas Nx , Ny ∈ N0 indexekre
A − ε < xn < A + ε (Nx ≤ n ∈ N0 ) és B − ε < yn < B + ε (Ny ≤ n ∈ N0 ).
Így, ha N := max{Nx , Ny }, akkor bármely N ≤ n ∈ N0 indexre
xn < A + ε < B − ε < yn .
2. Az állítással ellentétben tegyük fel, hogy A > B. ekkor az előző állítás felhasználásával azt
kapjuk, hogy majdnem minden n ∈ N0 indexre xn > yn , ami ellentmond a feltételnek. ■
2023. 04. 25. 81
Tétel (Sandwich-tétel). Legyenek (xn ), (yn ), (zn ) olyan számsorozatok, hogy majdnem minden
n ∈ N0 indexre
xn ≤ yn ≤ zn
teljesül. Ha
(xn ), (zn ) ∈ c : lim(xn ) = lim(zn ),
akkor (yn ) ∈ c és
lim(yn ) = lim(xn ) = lim(zn ).
Biz. Legyen
lim(xn ) =: A := lim(zn ).
Ekkor (zn − xn ) nullsorozat, másrészt majdnem minden n ∈ N0 indexre
0 ≤ yn − xn ≤ zn − xn .
Következésképpen (yn − xn ) is nullsorozat. Ennélfogva
(yn ) = (xn ) + (yn − xn ) ∈ c

|{z} | {z }
∈c ∈c0
és így
lim(yn ) = lim(xn ) + lim(yn − xn ) = A + 0 = A. ■
Példák.
1. Mivel tetszőleges n ∈ N indexre

sin2 (n) 1
0≤ ≤ ,
n n
ezért
sin2 (n)

lim = 0.
n
2. Mivel bármely n ∈ N indexre

√
√ n−1 2 2
1≤ n
n≤1+2· =1+ √ −
n n n
(vö. 3. gyakorlat), ezért

√
n

lim n =1.
2023. 04. 25. 82
3. Mivel tetszőleges n ∈ N esetén
α−1 √ α−1
≤ nα−1≤ (α ∈ (1, +∞)),
αn n
ill.
1−α √ 1−α
≤1− nα≤ (α ∈ (0, 1)),
n αn
ezért bármely 0 < α ∈ R számra
√
lim n α = 1 .
A gyakorlat anyaga
Fealdat. Korlátosság és monotonitás szempontjából vizsgáljuk az alábbi sorozatokat!
√ (−1)n
1. xn := n (n ∈ N0 ); 2. xn := (n ∈ N0 );
n+1
Xn
1 Xn
1 1
3. xn := (n ∈ N0 ); 4. xn := + (n ∈ N);
k=0
k! k=0
k! n · n!
2 − 7n
5. xn := n2 + 1 (n ∈ N0 ); 6. xn := (n ∈ N);
3n + 1
8n + 3 Xn
1
7. xn := (n ∈ N0 ); 8. xn := (n ∈ N).
5n + 4 k=1
k2
Útm.
1. Az (xn ) sorozat
• (felülről) nem korlátos, ui. bármely 0 < K ∈ R szám esetén van olyan n ∈ N0 , hogy
√
xn = n > K,
hiszen ez azzal egyenértékű, hogy n > K2 , ami igaz, mert N0 felülről nem korlátos.
2023. 04. 25. 83
• szigorúan monoton növekedő, ui. ∀ n ∈ N0 :

√ √
xn < xn+1 ⇐⇒ n< n+1 ⇐⇒ n < n + 1.
2. Az (xn ) sorozat
• korlátos, ui.
1
xn ∈ − , 1 (n ∈ N0 );
2
• nem monoton, ui.
1 1
x0 = 1, x1 = − , x2 = .
2 3
3. Az (xn ) sorozat
• korlátos, ui. x0 = 1, x1 = 2, és bármely 2 < n ∈ N0 indexre
Xn
1 Xn
1 Xn
1
xn = 1 + 1 + =2+ ≤2+ < 2 + 1 = 3,
k=2
k! k=2
k! k=2
k(k − 1)
ui.
X
n X k − (k − 1) X
n n
1 1 1
= = − =
k=2
k(k − 1) k=2
k(k − 1) k=2
k−1 k

1 1 1 1 1 1 1
= 1− + − + ... + − + − =
2 2 3 n−2 n−1 n−1 n
1
= 1− .
n
• szigorúan monoton növekedő (vö. előadás).
4. Az (xn ) sorozat
• korlátos, ui. (vö. előző példa) ∀ n ∈ N: 2 < xn < 3 + 1,

2023. 04. 25. 84
• szigorúan monoton csökkenő, ui. minden n ∈ N esetén
X
n+1
1 1 X
n
1 1
xn+1 − xn = + − − =
k=0
k! (n + 1)(n + 1)! k=0 k! nn!
X
n+1
1 X 1
n
1 1
= − + − =
k=0
k! k=0
k! (n + 1)(n + 1)! nn!
1 1 1
= + − =
(n + 1)! (n + 1)(n + 1)! nn!
n(n + 1) + n − (n + 1)2 −1
= = < 0.
n(n + 1)(n + 1)! n(n + 1)(n + 1)!
5. Az (xn ) sorozat
• (felülről) nem korlátos, ui. bármely K > 0 valós szám esetén van olyan n ∈ N0 index, hogy
xn = n2 + 1 > K,
√
hiszen ha K ∈ (0, 1), akkor n := 0, ha pedig K ∈ [1, +∞), akkor n := [ K − 1] + 1 ilyen.
• szigorúan monoton növekedő, hiszen bármely n ∈ N0 indxre
xn = n2 + 1 < (n + 1)2 + 1 = xn+1 .
6. Mivel bármely n ∈ N0 esetén

2 − 7n 7 21n − 6 7 21n + 7 − 13 7 13
xn = =− · =− · =− · 1− =
3n + 1 3 21n + 7 3 21n + 7 3 21n + 7
7 7 13 7 13 1
= − + · =− + ·
3 3 21n + 7 3 3 3n + 1
és
1 1
0< ≤ = 1,
3n + 1 3·0+1
ezért
7 6
− < xn ≤ = 2 (n ∈ N0 ),
3 3
azaz (xn ) korlátos. Az (xn ) sorozat szigorúan monoton csökkenő, hiszen tetszőleges n ∈ N0
2023. 04. 25. 85
esetén
13 1 1
xn+1 − xn = · − < 0.
3 3(n + 1) + 1 3n + 1

8 40n + 15 8 40n + 32 − 17 8 17 8 17 1
xn = · = · = · 1− = − · ,
5 40n + 32 5 40n + 32 5 40n + 32 5 5 5n + 4
ezért az (xn ) sorozat
• szigorúan monoton növekedő, hiszen

17 1 1
xn+1 − xn = − − >0 (n ∈ N0 );
5 5n + 9 5n + 4
• korlátos, ui.
1 1 1
0< ≤ = (n ∈ N0 ),
5n + 4 5·0+4 4
így
8 17 1 15 3 8
− · = = ≤ xn < (n ∈ N0 ).
5 5 4 20 4 5
8. Az (xn ) sorozat
• szigorúan monoton növekedő, hiszen bármely n ∈ N indexre
X
n+1
1 Xn
1 1
xn+1 − xn = 2
− 2
= 2
> 0;
k=1
k k=1
k (n + 1)
• korlátos, ui. x1 = 1 és bármely 2 ≤ n ∈ N indexre
Xn
1 Xn
1
xn = 1 + 2
≤1+ ≤1+1=2
k=2
k k=2
k(k − 1)
(vö. 3. feladat). ■
2023. 04. 25. 86
Definíció. Az a, b ∈ R számok
1. alsó burkolójának nevezzük a

a (a ≤ b),
a ∧ b := min{a, b} =
b (a > b)
valós számot;
2. felső burkolójának nevezzük a

a (a ≥ b),
a ∨ b := max{a, b} =
b (a < b)
valós számot.
Feladat. Igazoljuk, hogy bármely a, b ∈ R szám esetén
a + b + |a − b| a + b − |a − b|
a∨b= és a∧b=
2 2
teljesül!
Útm.
1. lépés Ha a ≥ b, akkor
a + b − |a − b| a + b − (a − b)
= = b = min{a, b}
2 2
és
a + b + |a − b| a + b + (a − b)
= = a = max{a, b}.
2 2
2. lépés Ha a < b, akkor
a + b − |a − b| a + b − (b − a)
= = a = min{a, b}
2 2
és
a + b + |a − b| a + b + (b − a)
= = b = max{a, b}. ■
2 2
2023. 04. 25. 87
Emlékeztető. Legyen n ∈ N. Ekkor tetszőleges a, b ∈ R esetén
X
n
an − bn = (a − b) an−1 + an−2 b + . . . + abn−2 + bn−1 = (a − b) an−k bk−1 .

k=1
Tétel. Tetszőleges n ∈ N és q ∈ R esetén



 n+1 (q = 1),


1 + q + . . . + qn−1 + qn =

 1 − qn+1

 (q ̸= 1).
1−q
Biz.
1. lépés. A q = 1 eset triviális.
2. lépés. Ha q ̸= 1, akkor
1 − qn+1 = = 1n+1 − qn+1 = (1 − q)(1n + 1n−1 · q + . . . + 1 · qn−1 + qn ) =
= (1 − q)(1 + q + . . . + qn−1 + qn ) . ■
Következmény. Ha q ∈ (−1, 1), akkor az
X
n
xn := qn (n ∈ N0 )
k=0
sorozat (mértani sor) konvergens és határértékére:
X
n
1 − qn+1 1−0 1
qn = 1 + q + . . . + qn = −→ = (n → ∞).
k=0
1−q 1−q 1−q
teljesül.
2023. 04. 25. 88
5. oktatási hét
Az előadás anyaga
Tétel.
1. Tetszőleges (xn ) ∈ c számsorozatra
(|xn |) ∈ c és lim(|xn |) = | lim(xn )|.
2. Tetszőleges (xn ), (yn ) ∈ c számsorozatra (xn ∧ yn ), (xn ∨ yn ) ∈ c és
lim(xn ∧ yn ) = lim(xn ) ∧ lim(yn ), lim(xn ∨ yn ) = lim(xn ) ∨ lim(yn ).
Biz.
1. Ha A := lim(xn ), akkor a háromszög-egyenlőtlenség alapján
0 ≤ |xn | − |A| ≤ |xn − A|

(n ∈ N0 ).
Ez azt jelenti, hogy (|xn | − |A|) ∈ c0 , következésképpen (|xn |) koonvergens és lim(|xn |) = |A|.
2. Ha A := lim(xn ) és B := lim(yn ), akkor a korábbiak értelmében
xn + yn + |xn − yn | lim(xn + yn ) + lim(|xn − yn |)

lim(xn ∨ yn ) = lim = =
2 2
lim(xn + yn ) + | lim(xn ) − lim(yn )|

= = lim(xn ) ∨ lim(yn ).
2
A második rész igazolása hasonlóan történik HF . ■
Megjegyezzük, hogy
1. a tételbeli első állítás megfordítása nem igaz: (1) ∈ c, de ((−1)n ) ∈

/ c.
2. igaz az
(xn ) ∈ c0 ⇐⇒ (|xn |) ∈ c0
ekvivalelcia, hiszen
||xn | − 0| = |xn − 0| (n ∈ N0 ).
2023. 04. 25. 89
Tétel (mozgólépcső-elv). Legyen (xn ) monoton sorozat. Az (xn ) sorozat pontosan akkor konvergens,
ha korlátos és
• monoton növekedő esetben
lim(xn ) = sup{xn ∈ R : n ∈ N0 };
• monoton csökkenő esetben
lim(xn ) = inf{xn ∈ R : n ∈ N0 }.
Biz.
1. lépés Tegyük fel, hogy (xn ) monoton növekedő, majd legyen
α := sup{xn ∈ R : n ∈ N0 }
Ekkor bármely n ∈ N0 indexre xn ≤ α, továbbá tetszőleges ε > 0 számhoz van olyan N ∈ N0

index, hogy xN > α−ε. Mivel az (xn ) sorozat monoton növekedő, ezért tetszőleges N ≤ n ∈ N0
indexre xn > α − ε, azaz
∀ε > 0 ∃N ∈ N0 ∀n ∈ N0 : (n ≥ N =⇒ α − ε < xn ≤ α).
Következésképpen lim(xn ) = α.
2. lépés Tegyük fel, hogy (xn ) monoton csökkenő. Ekkor (−xn ) monoton növekedő. Felhasználva a
határértékre vonatkozó műveleti szabályokat és a
sup{−xn ∈ R : n ∈ N0 } = − inf{xn ∈ R : n ∈ N0 }
azonosságot az állítás a fentiek (1. lépés) következménye. ■
Feladat. Mutassuk meg, hogy ha tetszőleges n ∈ N esetén

n n+1 n+1
1 1 n+1
an := 1 + , ill. bn := 1 + = ,
n n n
akkor az (an ) és a (bn ) sorozat kielégíti a Cantor-féle közöspont-tétel feltételeit!

2023. 04. 25. 90
Útm.
• Bármely n ∈ N indxre an+1 − an > 0, bn+1 − bn < 0, ui. egyrészt (an ) monoton növekedő
(vö. 3. gyakorlat), másrészt pedig minden n ∈ N indexre a mértani és a számtani közép közötti
egyenlőtlenség következtében
n+1 n n+2 n+2 n+2
1 + (n + 1) ·

1 n n+1 1+n n+1 1
=1· < = = = .
bn n+1 n+2 n+2 n+2 bn+1
• Tetszőleges n ∈ N esetén
n n n+1
1 1 1 1
an = 1 + < 1+ · 1+ = 1+ = bn ;
n n n n
3
• Ha ε ∈ R tetszőleges és n ∈ N olyan, hogy n > , akkor
ε
n+1 n n n
1 1 1 1 1 1 3
bn − an = 1 + − 1+ = 1+ 1+ −1 = 1+ < < ε.
n n n n n n n
Így
n n+1
1 1
∃| e ∈ R : 1+ <e< 1+ (n ∈ N).
n n
Megjegyezzük, hogy
1. mivel bármely n ∈ N indexre an < e < bn , azaz

n n+1
1 1
1+ <e< 1+ (n ∈ N),
n n
ezért n 7
1 1 823543
2≤ 1+ <e< 1+ = < 3.
n 6 279936
2. az e szám8 bevezetése nem így szokásos, hanem a mozgólépcső-elv felasználásával. Tudjuk ui. (vö.
3. gyakorlat), hogy az n
1
xn := 1 + (n ∈ N)
n
8A e-t Leonhard Euler (1707-1783) svájci matematikus tiszteletére Euler-számnak is nevezik.
2023. 04. 25. 91
szigorúan monoton növekedő és korlátos. Következésképpen (xn ) konvergens és

n
1
(2, 3) ∋ e := lim(xn ) = sup 1+ ∈R: n∈N .
n
3. az n
1
en := 1 + (n ∈ N)
n
sorozat első néhány tagja:
9 64 625
e1 = 2; e2 = = 2, 25; e3 = = 2, 3̇70̇; e4 = = 2, 44140625.
4 27 256
Később látni fogjuk, hogy
2, 71825 < e < 2, 71829.
4. Nagy hiba lenne arra gondolni, hogy mivel

n
1 1
1 + −→ 1 (n → ∞), ezért 1+ −→ 1n = 1 (n → ∞),
n n
hiszen egyrészt a határérték független n-től, másrészt pedig a szorzás művelet és a határérték kapcso-
latára vonatkozó tétel nem használható, hiszen az
n
1 1 1 1 1
1+ = 1+ · 1+ · ... · 1 + · 1+
n n n n n
| {z }
n-szer
szorzatban a tényezők száma nem állandó, függ n-től.
5. Később megmutatjuk, hogy e irracionális, sőt transzcendens szám.9
Vegyük észre, hogy bizonyos divergens sorozatok esetében a divergencia minősőgében” különbségek
”
mutatkoznak. Az
un := (−1)n · n (n ∈ N0 ), vn := n (n ∈ N0 ) ill. wn := −n (n ∈ N0 )
sorozatok pl. másképp divergensek”: a (vn ), ill. (wn ) sorozat esetében elmondható, hogy tetszőleges
”
0 < ω ∈ R, ill. 0 > α ∈ R számnál a (vn ), ill. a (wn ) sorozatnak csak véges sok tagja kisebb, ill. nagyobb,
míg hasonló állítás az (un ) sorozat esetében nem igaz.
√
√ nincs olyan egész2 együtthatós polinom, aminek ez a szám gyöke lenne. A 2 például irracionális, de nem
9Ez azt jelenti, hogy
transzcendens, mert 2 megoldása az x − 2 = 0 egyenletnek.
√ Azokat a valós számokat, amelyek valamely egész együtthatós
polinomnak a gyökei algebrai számnak nevezzük ( 2 tehát algebrai szám).
2023. 04. 25. 92
Definíció. Azt mondjuk, hogy az x : N0 → R sorozatnak
1. +∞ a határértéke (vagy az (xn ) sorozat a +∞-hez divergál): ha
∀ω > 0 ∃N ∈ N0 ∀n ∈ N0 : (n ≥ N =⇒ xn > ω).
Ezt az alábbi szimbólumok valamelyikével jelöljük:
lim (xn ) = +∞ lim(xn ) = +∞, xn −→ +∞ (n → ∞),

n→∞
2. −∞ a határértéke (vagy az (xn ) sorozat a −∞-hez divergál):
∀α < 0 ∃N ∈ N0 ∀n ∈ N0 : (n ≥ N =⇒ xn < α).
Ezt az alábbi szimbólumok valamelyikével jelöljük:
lim (xn ) = −∞ lim(xn ) = −∞, xn −→ −∞ (n → ∞).

n→∞
Ha a fenti két eset valamelike teljesül, akkor azt mondjuk, hogy az (xn ) sorozat tágabb értelemben
konvergens.
Példák.
1. Legyen k ∈ N. Ekkor az
xn := nk (n ∈ N0 )
tágabb értelemben konvergens, pontosabban lim(xn ) = +∞, hiszen ha ω > 0 tetszőleges szám,
akkor
√
nk > ω ⇐⇒ n > k ω,
így
√
k

N := ω +1
jó küszöbindex.
2. Az
xn := (−1)n · n (n ∈ N0 )
sorozat tágabb értelemben nem konvergens, hiszen sem lim(xn ) = −∞, sem pedig lim(xn ) = +∞
nem áll fenn, hiszen a sorozatnak végtelen sok tagja negatív, ill. pozitív.
2023. 04. 25. 93
3. Ha (xn ) pozitív vagy negatív tagú nullsorozat, azaz lim(xn ) = 0 és
xn > 0 (n ∈ N0 ) vagy xn < 0 (n ∈ N0 ),
akkor
1 1
lim = +∞ vagy lim = −∞,
n→∞ xn n→∞ xn
hiszen ekkor bármely ε > 0 esetén van olyan N ∈ N0 küszöbindex, hogy minden N ≤ n ∈ N0
indexre |xn | < ε, következésképpen
1 1 1 1
> (ha xn > 0), ill. <− (ha xn < 0).
xn ε xn ε
Megjegyzés. A tágabb értelemben vett határérték igen sok vonatkozásban hasonló a közönséges” hatrér-
”
tékhez (azaz, amikor a határérték valamely valós szám). Van azonban néhány tétel, ilyen pl. a Cauchy-féle
konvergenciakritérium (vö. 6. előadás), amely csak szűkebb értelemben konvergens sorozatokra teljesül.
Definíció. Azt mondjuk, hogy az (xn ) : N0 → R sorozatnak van határértéke, ha
∃A ∈ R ∀ε > 0 ∃N ∈ N0 ∀n ∈ N0 : (n ≥ N =⇒ xn ∈ Kε (A)).
A határértékekre vonatkozó tételek és műveleti szabályok nagy része a tágabb értelemben vett határértékekre
is érvényes. Ezek egyszerű megfogalmazásához kiterjesztjük az algebrai műveleteket az R számhalmazra
az alábbiak szerint:
a + (−∞) := (−∞) + a := −∞ (a ∈ [−∞, +∞)),

a + (+∞) := (+∞) + a := +∞ (a ∈ (−∞, +∞]),
a · (+∞) := (+∞) · a := +∞ (a ∈ (0, +∞]),
a · (+∞) := (+∞) · a := −∞ (a ∈ [−∞, 0)),
a · (−∞) := (−∞) · a := −∞ (a ∈ (0, +∞]),
a · (−∞) := (−∞) · a := +∞ (a ∈ [−∞, 0)),
a a
:= := 0 (a ∈ (−∞, +∞)),
+∞ −∞
a 1
:= a · ((a, b) ∈ (−∞, +∞) × {−∞, +∞} ∪ [−∞, +∞] × (R\{0})) .
b b
2023. 04. 25. 94
Nem értelmezzük
• a +∞ és a −∞, ill. a −∞ és a +∞ elemek összegét,
• a 0-nak a +∞-nel és a −∞-nel való szorzatát,
• az a/b hányadost, ha b = 0, vagy, ha a, b ∈ {−∞, +∞}.
összeg a>0 a=0 a<0 a = +∞ a = −∞
b>0 +∞ −∞
b=0 a+b +∞ −∞
b<0 +∞ −∞
b = +∞ +∞ +∞ +∞ +∞
b = −∞ −∞ −∞ −∞ −∞
szorzat a>0 a=0 a<0 a = +∞ a = −∞
b>0 +∞ −∞
b=0 a·b
b<0 −∞ +∞
b = +∞ +∞ −∞ +∞ −∞
b = −∞ −∞ +∞ −∞ +∞
2023. 04. 25. 95
hányados a>0 a=0 a<0 a = +∞ a = −∞
b>0 a/b +∞ −∞
b=0
b<0 a/b −∞ +∞
b = +∞ 0
b = −∞ 0
A fentiekben bevezetett értelmezéseket használva a határértékekre vonatkozó műveleti szablyok az alábbi

egységes formában adhatók meg.
Tétel. Tegyük fel, hogy az x := (xn ), y := (yn ) : N → R sorozatoknak van határértéke. Ha

∗ ∈ {+, −, ·, /} és lim(xn ) ∗ lim(yn )-nek a fentiek szerint van értelme, akkor az x ∗ y sorozatnak is
van határértéke és
lim(x ∗ y) = lim(xn ) ∗ lim(yn ).
A monoton sorozatok konvergenciájára vonatkozó tétel – tágabb értelemben vett határértéket megengedve
– a következőképpen módosul.
Tétel. Bármely valós monoton sorozatnak van határértéke és
lim(xn ) = sup(xn ), ha (xn ) monoton növő,
lim(xn ) = inf(xn ), ha (xn ) monoton fogyó.

2023. 04. 25. 96
Tétel. Ha d ∈ N, a1 , . . . , ad ∈ R, ad ̸= 0, továbbá
X
d
d−1 d
p(x) := a0 + a1 x + . . . + ad−1 x + ad x = ak x k (x ∈ R),
k=0
akkor igaz az alábbi határérték-reláció:





 +∞ (ad > 0),
lim(p(n)) =



 −∞ (ad < 0).
Biz. Világos, hogy bármely n ∈ N esetén
a a1 ad−1
d−1 d d 0
p(n) = a0 + a1 n + . . . + ad−1 n + ad n = n · d
+ d−1 + . . . + + ad −→
n n n




 +∞ (ad > 0),
(n→∞)
−→ (+∞)d · (0 + 0 + . . . + 0 + ad ) = (+∞) · sgn(ad ) =



 −∞ (ad < 0). ■
Megjegyzés. Legyen
X
k X
l
P(x) := αi xi , Q(x) := β j xj (x ∈ R),
i=0 j=0
ahol
αi , βj ∈ R (i ∈ {0, 1, . . . , k}; j ∈ {0, 1, . . . , l}) : αk · βl ̸= 0.
Legyen
P(n) αk nk + αk−1 nk−1 + . . . + α1 n + α0
xn := = =
Q(n) βl nl + βl−1 nl−1 + . . . + β1 n + β0
αk−1 α0
nk αk + n
+ ... + nk
= · βl−1 β0
(n ∈ N),
nl βl + n
+ ... + nl
2023. 04. 25. 97
és αk−1 α0
k−l αk + n
+ ... + nk
yn := n és zn := βl−1 β0
(n ∈ N).
βl + n
+ ... + nl
Ekkor 



 1 (k = l)




αk
lim (zn ) = és lim (yn ) = +∞ (k > l)
βl 






 0 (k < l).
Így 

 αk

 (k = l),

 βl


lim (xn ) = 0 (k < l),







αk


 sgn ∞ (k > l).
βl
Tétel. Legyen q ∈ R, és xn := qn (n ∈ N0 ), akkor





 (q ≤ −1)


∄





 0 (q ∈ (−1, 1)),
lim (xn ) =
n→∞ 


 1 (q = 1),







 +∞ (q > 1).
Biz. Ha
• q = −1, akkor (vö. korábban) (xn ) divergens. Ebben az esetben (xn ) tágabb értelemben sem
konvergens, hiszen végtelen sok pozitív, ill. végtelen sok negatív előjelű tagja van.
• q ∈ (−1, 1), akkor (vö. korábban) lim(xn ) = 0;
• q = 1, akkor
∀ n ∈ N0 : xn = 1 −→ ∞ (n → ∞);
2023. 04. 25. 98
• |q| > 1, akkor alkalmas h > 0 számmal
|q| = 1 + h,
és így
|qn | = |q|n = (1 + h)n ≥ 1 + nh > nh.
Ha 0 < ω ∈ R tetszőleges, akkor

ω
|qn | > nh > ω ⇐⇒ n>
h
következtében N := [ω/h] + 1 jó küszöbindex, azaz
lim(|qn |) = +∞.
Következésképpen
1. q > 1 esetén lim(qn ) = ∞,

2. q < −1 esetén pedig (qn ) tágabb értelemben sem konvergens, hiszen végtelen sor pozitív,
ill. végtelen sok negatív előjelű tagja van. ■
Tétel. Legyen (xn ) olyan sorozat, amelyre lim(xn ) ∈ {−∞, +∞}. Ekkor fennáll a
xn
1
1+ −→ e (n → ∞).
xn
határérték-reláció.
Biz.
1. lépés (xn > 0 (n ∈ N)). Legyen
N := {n ∈ N : xn ≥ 1} és yn := [xn ] (n ∈ N ).
Ekkor lim(yn ) = +∞ és
1 1 1
yn ≤ xn ≤ yn + 1, ill. ≥ ≥ ,
yn xn yn + 1
2023. 04. 25. 99
azaz az n → ∞ határátmenetben
yn
1 1
e ←− 1+ · 1+ =
yn yn
yn +1 xn yn

1 1 1
= 1+ ≥ 1+ ≥ 1+ =
yn xn yn + 1
yn +1 −1
1 1
= 1+ · 1+ −→e.
yn + 1 yn + 1
2. lépés (xn < 0 (n ∈ N)). Legyen
yn := −xn − 1 (n ∈ N).
Ekkor az n → ∞ határátmenetben
x −yn −1 −yn −1 y +1
1 n 1 yn yn + 1 n
1+ = 1− = = =
xn yn + 1 yn + 1 yn
yn
1 1
= 1+ · 1+ −→ e · 1 = e. ■
yn yn
Tétel. Legyen A ∈ R, ill. (xn ) olyan sorozat, amelyre lim(xn ) = +∞. Ekkor fennáll a
x
A n
1+ −→ eA (n → ∞).
xn
Biz. Ha
• A = 0, akkor a tétel nyilvánvalóan igaz.

2023. 04. 25. 100
A
• Ha A ̸= 0, akkor minden olyan n ∈ N esetén, amelyre xn > |A|, igaz, hogy 1 + > 0, és így
xn
xn xAn ·A " xAn #A
A 1 1
1+ = 1+ xn = 1+ xn −→ eA (n → ∞). ■
xn A A
Megjegyezzük, hogy az
x n
lim = ex 1+ (x ∈ R)
n→+∞ n
határérték-relációnak fontos pénzügyi alkalmazása is van. Ha T forintot (kezdőtőkét) évi p%-os kamatra
helyezünk el a bankban, akkor egy év után
p
T · 1+
100
forintot tőkénk lesz. Ha havi kamattal számítjuk az évi p%-os kamatot, akkor a tőke nagysága
p 12
T · 1+
12 · 100
forint lesz egy év után. Megpróbálhatunk napi kamattal számolni, vagy akár még jobban növelni a kamat-
fizetési gyakoriságot. Ha a betett összegünk egy évben egyenletesen n-szer kamatozik p%-os évi kamattal,
akkor az év végén p n
T · 1+
n · 100
forintot kapunk vissza. Elég nagy n esetén az előbbi képlet helyet használhatjuk az
T · ep/100
képletet, ami a sorozat határértéke. Ez olyan, mint ha a kamatfizetés technikailag minden időpillanatban
történne. Ezért ezt folytonos kamatozásnak nevezik.
Tétel. (Bolzano-Weierstraß-féle kiválasztási tétel). Minden korlátos sorozatnak van konvergens

részsorozata.
Biz. Egy korábbi tétel szerint (vö. 3. előadás vége), bármely sorozatnak van monoton részsoroza-
ta. Így minden korlátos sorozatból kiválasztható monoton és korlátos, következésképpen konvergens
részsorozat. ■
2023. 04. 25. 101
Definíció. Azt mondjuk, hogy az (xn ) sorozat szabályos vagy Cauchy-féle, ha
∀ε > 0 ∃N ∈ N0 ∀m, n ∈ N0 : (m, n ≥ N =⇒ |xm − xn | < ε).
Példák.
1. Az
Xn
1
xn := (n ∈ N)
k=1
k2
sorozat esetében ha m, n ∈ N: m > n, akkor
X X X X X

m n m m m
1 1 1 1 1 1
|xm − xn | = − = < = − =

k 2 k 2 k 2 k(k − 1) k − 1 k
k=1 k=1 k=n+1 k=n+1 k=n+1

1 1 1 1 1 1 1 1
= − + − + ... + − + − =
n n+1 n+1 n+2 m−2 m−1 m−1 m
1 1 1
= − < .
n m n

1
Így tetszőleges ε > 0 esetén van olyan N ∈ N N := + 1 , hogy ha m, n ∈ N: m, n ≥ N,
ε
akkor |xm − xn | < ε, azaz (xn ) Cauchy-féle.
2. Az
X
n
1
xn := (n ∈ N)
k=1
k
sorozat esetében
X 1 X X
2n n
2n
1 1 1 1 1 1
|x2n − xn | = − = = + ... + ≥n· = .

k=1
k k=1 k k=n+1 k n+1 2n 2n 2
1
Így ha ε := , akkor minden N ∈ N esetén van olyan m, n ∈ N: m, n ≥ N, hogy
2
1
|xm − xn | ≥ .
2
Következésképpen (xn ) nem Cauchy-féle.
2023. 04. 25. 102
Sorozatok Cauchy-sorozat voltának kimutatásához igen gyakran hasznosnak bizonyul az alábbi
Állítás. Az (xn ) sorozat pontosan akkor Cauchy-féle, ha bármely ε > 0 esetén van olyan N ∈ N0 ,
hogy ha n ∈ N0 : n ≥ N, akkor
|xn − xN | < ε.
Biz.
1. lépés. Ha ε > 0 és N ∈ N olyan, hogy

ε
|xn − xN | < (N ≤ n ∈ N),
2
akkor bármely m, n ∈ N: m, n ≥ N esetén
ε ε
|xm − xn | = |(xm − xN ) + (xN − xn )| ≤ |xm − xN | + |xN − xn | < + = ε.
2 2
2. lépés. Ha (xn ) Cauchy-féle, akkor az állítás az m := N választással nyilvánvaló. ■
Példa. Az
X
n
(−1)k
xn := (n ∈ N)
k=1
k
sorozat esetében, ha n, N ∈ N: n ≥ N, akkor
Xn
(−1)k−1
N N
(−1) (xn − xN ) = (−1) · =
k=N+1
k
1 1 (−1)n−1+N
= − + −... + =
N+1 N+2 n





1 1 1 1

 − + ... + − (n + N ≡ 0 (2)),

 N+1 N+2 n−1 n

=









1
−
1
+ ... +
1
−
1
+
1
(n + N ≡ 1 (2)).
N+1 N+2 n−2 n−1 n
2023. 04. 25. 103
Mivel mindegyik zárójelben pozitív szám áll, ezért
(∗) (−1)N (xn − xN ) ≥ 0
és

1 1 (−1)n−1+N
|xn − xN | = (−1) (xn − xN ) =
N
− − +... − =
N+1 N+2 n
1 (∗) 1
= − (−1)N+1 (xn − xN ) ≤ .
N+1 N+1
Így tetszőleges ε > 0 esetén van olyan N ∈ N N := 1ε − 1 + 1 , hogy ha n ∈ N: n ≥ N, akkor

|xn − xN | < ε, azaz (xn ) Cauchy-féle. ■
Állítások (Cauchy-sorozatok tulajdonságai).
1. Minden konvergens sorozat Cauchy-féle.
2. Minden Cauchy-sorozat korlátos.
3. Ha valamely Cauchy-sorozatnak van konvergens részsorozata, akkor maga a sorozat konvergens

és határértéke a részsorozat határértékével egyezik meg.
Biz.
1. Ha (xn ) konvergens, akkor alkalmas A ∈ R szám esetén tetsztőleges ε > 0 számhoz van olyan
N ∈ N0 index, hogy ha m, n ∈ N0 olyan, hogy m, n ≥ N, akkor
ε ε
|xm − A| < és |xn − A| < ,
2 2
ahonnan a háromszög-egyenlőtlenség felhsználásával azt kapjuk, hogy
ε ε
|xm − xn | = |(xm − A) + (A − xn )| ≤ |xm − A| + |A − xn | < + = ε.
2 2
Következésképpen (xn ) Cauchy-féle.
2. A Cauchy-sorozat definíciójából az ε := 1 számmal azt kapjuk, hogy
∃N ∈ N0 ∀m, n ∈ N : (m, n ≥ N =⇒ |xm − xn | < 1).

2023. 04. 25. 104
Innen speciálisan az m := N választással
|xn | = |(xn − xN ) + xN | ≤ |xn − xN | + |xN | ≤ 1 + |xN |
következik. Ha most
K := max {|x0 |, |x1 |, . . . , |xN−1 |, 1 + |xN |} ,
akkor bármely n ∈ N0 indexre |xn | ≤ K, azaz (xn ) korlátos.
3. Ha az (xn ) Cauchy-sorozat (xνn ) részsorozatára lim(xνn ) = A ∈ R, akkor bármely ε > 0 esetén

van olyan N ∈ N0 , hogy
ε
|xm − xn | < (N ≤ m, n ∈ N0 )
2
és van olyan M ∈ N0 , hogy
ε
|xνk − A| < (M ≤ k ∈ N0 ).
2
Mivel a ν indexsorozat felülről nem korlátos, ezért van olyan k ∈ N0 index, amelyre k > N és
νk > M. Következésképpen
ε ε
|xn − A| = |(xn − xνk ) + (xνk − A)| ≤ |xn − xνk | + |xνk − A| < + =ε (N ≤ n ∈ N0 )
2 2
következik, azaz (xn ) konvergens és lim(xn ) = A. ■
Tétel (Cauchy-féle konvergenciakritérium). Az (xn ) sorozat pontosan akkor Cauchy-féle, ha kon-

vergens.
Biz.
1. lépés. A fentiekből tudjuk, hogy ha egy (xn ) sorozat konvergens, akkor Cauchy-féle is.
2. lépés. Ha (xn ) Cauchy-féle, akkor a fentiek következtében (xn ) korlátos. A Bolzano-Weierstraß-féle

kiválasztási tétel következtében alkalmas ν ∈ I indexsorozattal x ◦ ν ∈ c. Legyen most
A := lim(xνn ).
Így a fentiek következtében lim(xn ) = A. ■

2023. 04. 25. 105
Megjegyzések.
1. A Cauchy-féle konvergenciakritérium jelentősége többek között abban rejlik, hogy segítségével be

tudjuk bizonyítani valamely sorozat konvergenciáját, snélkül, hogy ismernénk a határértékét, illetve –
bizonyos esetben – könnyebben tudjuk igazolni divergenciáját, mint a definíció alapján (vö. fenti két
példa).
2. A sorozatok típusainak hierarchiáját szemlélteti az alábbi ábra.
sorozatok
korlátos sorozatok
Cauchy-/ konvergens sorozatok
nullsorozatok
A a későbbiek szempontjából is nagyon fontos az alábbi
Tétel (a nullsorozatokra vonatkozó hányados- és gyökkritérium). Tegyük fel, hogy az
xn ∈ (0, +∞) (n ∈ N0 )
sorozat esetében
√

xn+1
0 ≤ lim <1 vagy 0 ≤ lim ( n xn ) < 1
xn
teljesül. Ekkor fennál a
lim (xn ) = 0
Biz.
2023. 04. 25. 106
1. lépés. Legyen
xn+1
α := lim .
xn
Ekkor 0 ≤ α < 1. Legyen
q ∈ (α, 1) és ε := q − α.
Ekkor ε > 0, így a konvergencia következtében van olyan N ∈ N, hogy minden N ≤ n ∈ N0

esetén

xn+1 xn+1 xn+1
xn − α < ε
=⇒ −ε < −α<ε =⇒ 0< < ε + α = q.
xn xn
Ezért
xn+1 Y xk+1
n
xN+1 xN+2 xn xn+1
0< = = · · ... · · < qn−N+1 (N ≤ n ∈ N) ,
xN k=N
x k x N x N+1 x n−1 x n
azaz
0 < xn+1 < xN · qn−N+1 .
Mivel
lim xN · qn−N+1 = xN · lim qn−N+1 = 0,

ezért a Sandwich-tétel következtében lim (xn ) = 0.
2. lépés. Legyen
√
β := lim ( n xn ) .
Ekkor 0 ≤ β < 1. Legyen
q ∈ (β, 1) és ε := q − β.
Ekkor ε > 0, így a konvergencia következtében van olyan N ∈ N, hogy minden N ≤ n ∈ N0

esetén
√ √ √
| n xn − β| < ε =⇒ −ε < n
xn − β < ε =⇒ 0< n
xn < β + ε = q.
Ezért
0 < xn < qn (N ≤ n ∈ N0 ),
ahonnan a Sandwich-tétel felhasználásával lim (xn ) = 0 adódik. ■

2023. 04. 25. 107
Példák.
1. Ha k ∈ N, q ∈ (−1, 1), azaz |q| < 1 és
xn := nk · qn (n ∈ N0 ),
akkor az
(yn ) := (|xn |)
sorozatra
√ √
0< n
yn = ( n n)k · |q| −→ 1k · |q| = |q| < 1 (n → ∞).
Kövezkezésképpen
lim(yn ) = 0, így lim(nk · qn ) = lim(xn )= 0.
2. Ha a ∈ R és
an
xn := (n ∈ N0 ),
n!
akkor az
(yn ) := (|xn |)
sorozatra a ̸= 0 esetén
yn+1 |a|n+1 |a|n |a|n+1 n! |a|

= : = · n = −→ 0 < 1 (n → ∞).
yn (n + 1)! n! (n + 1)! |a| n+1
Kövezkezésképpen (a = 0 esetén meg különösképp)
an

lim(yn ) = 0, így lim = lim(xn )= 0.
n!
2023. 04. 25. 108
A gyakorlat anyaga
Feladat. A definíció alapján lássuk be, hogy igazak az alábbi álltások!

1 n 1
1. lim 2
= 0; 2. lim = .
n −3 2n − 3 2
Útm.
1. Ha 3 ≤ n ∈ N, akkor
1
= 1 < 1,

n2 − 3 − 0 n2 − 3 n
hiszen ekkor
1 1
< ⇐⇒ n < n2 − 3
n2 −3 n
és
n2 − 3 − n = n2 − n − 3 = n(n − 1) − 3 > 0 ⇐⇒ n ≥ 3.
Ezért tetszőleges ε > 0 esetén az

1
N := max 3, +1
ε
választás megfelelő.
2. Ha 6 < n ∈ N, akkor
n 1 3 3 1
2n − 3 − 2 = 4n − 6 < 3n = n ,

hiszen
4n − 6 > 3n ⇐⇒ n > 6.
Ezért tetszőleges ε > 0 esetén

1
N := max 7, +1
ε
választás megfelelő. ■
2023. 04. 25. 109
Feladat. Sejtsük meg az alábbi sorozatok határértékét, majd a definíció alapján bizonyítsuk be a
sejtést!
1 + n2 √ √
1. xn := (n ∈ N0 ); 2. xn := n + 3 − n + 1 (n ∈ N0 ).
2 + n + 2n2
Útm.
1. Mivel bármely n ∈ N esetén
1+n2 1
1 + n2 n2 n2
+1
= 2+n+2n2
= 2
,
2 + n + 2n2 n2 n2
+ n1 + 2
és igen nagy n esetén 1

nk
igen kicsi, ahol k ∈ {1; 2}”, ezért azt sejtjük, hogy
”
0+1 1
lim(xn ) = = .
0+0+2 2
Valóban,
1 + n2 | − n|

1 n 1 1
2 + n + 2n2 − 2 = 2(2n2 + n + 2) < 4n2 = 4n < ε
⇐⇒ < n,
4ε
ezért tetszőleges ε > 0 esetén

1
N := + 1.
4ε
√ √ √ √ √n + 3 + √n + 1
n+3− n+1 = n+3− n+1 · √ √ =
n+3+ n+1
2
= √ √
n+3+ n+1
és az utóbbi tört számlálója korlátos, nevezője edig nem, ezért azt sejtjük, hogy lim(xn ) = 0.
Valóban, ha n ∈ N, akkor
√ √ 2 2 1 1
n + 3 − n + 1 − 0 = √ √ <√ √ = √ <ε ⇐⇒ n> ,

n+3+ n+1 n+ n n ε2
2023. 04. 25. 110

1
N := 2 + 1. ■
ε
Feladatok.
1. A határérték definíciója alapján mutassuk meg, hogy fennáll a

3n + 4 3
lim =
2n − 1 2
határérték-reláció!
2. Sejtsük meg az alábbi sorozatok határértékét, majd a definíció alapján bizonyítsuk be a sejtést!
3n2 − 1 p
(a) xn := (n ∈ N0 ); (b) xn := n2 + 1 − n (n ∈ N0 ).
2n2 + n + 3
Útm.
1. Ha n ∈ N, akkor
3n + 4 3 11 11
2n − 1 − 2 = 4n − 2 < n .

Ezért tetszőleges ε > 0 esetén

11
N := + 1.
ε
2. (a) Mivel bármely n ∈ N esetén
3n2 −1
3n2 − 1 n2
3 − n12
= 2n2 +n+3
= ,
2n2 + n + 3 n2
2 + n1 + n32
és igen nagy n esetén 1

nk
igen kicsi, ahol k ∈ {1; 2}”, ezért azt sejtjük, hogy
”
3−0 3
lim(xn ) = = .
2+0+0 2
Valóban,
3n2 − 1 | − 3n − 11|

3 3n + 11 14n 7 7
2n2 + n + 3 − 2 = 4n2 + 2n + 6 < 4n2 ≤ 4n2 = 2n < ε
⇐⇒ < n,
2ε
2023. 04. 25. 111

7
N := + 1.
2ε
(b) Mivel bármely n ∈ N0 esetén
p p √n2 + 1 + n 1
n2 + 1 − n = n2 + 1 − n · √ =√ ,
n2 + 1 + n n2 + 1 + n
és az utóbbi tört számlálója korlátos, nevezője edig nem, ezért azt sejtjük, hogy lim(xn ) = 0.
Valóban, ha n ∈ N, akkor
p 1 1 1
n2 + 1 − n − 0 = √ < <ε ⇐⇒ n> ,

n ε

n2 + 1 + n

1
N := + 1. ■
ε
Feladat. Számítsuk ki a következő sorozatok határértékét!

n3 − 3n2 + n − 1
1. xn := (n ∈ N);
1 − 2n3 + n
(2 − n)7 + (2 + n)7
2. xn := (n ∈ N);
(n2 + n + 1)(2n + 1)5
1 X
n
3. xn := 2 · k (n ∈ N).
n k=1
Útm.
1. Világos, hogy tetszőlegs n ∈ N esetén
n3 −3n2 +n−1 3
1− + n12 − n13 1−0+0−0 1
xn = n3
1−2n3 +n
= 1
n
1
−→ =− (n → ∞).
n3 n3
− 2 + n2 0−2+0 2
2023. 04. 25. 112
2. Bármely n ∈ N indexre
(2−n)7 +(2+n)7 2
7 2
7
(2 − n)7 + (2 + n)7 n7 n
−1 + n
+1
xn = = (n2 +n+1)(2n+1)5
= −→
(n2 + n + 1)(2n + 1)5 1 1 1 5

n7 1+ n
+ n2
· 2+ n
(0 − 1)7 + (0 + 1)7 0
−→ = =0 (n → ∞).
(1 + 0 + 0) · (2 + 0) 5 32
1 X
n
1 n(n + 1) n+1 1 + 1/n 1+0 1
3. 2 · k= 2 · = = −→ = (n → ∞). ■
n k=1 n 2 2n 2 2 2
Feladat. Mutassuk meg, hogy ha 2 ≤ k ∈ N és bármely n ∈ N0 indexre 0 ≤ xn ∈ R, továbbá (xn )

√
konvergens, akkor ( k xn ) is konvergens és teljesül a
√ p
lim ( k xn ) = k lim(xn )
határértékreláció!
Útm. Világos, hogy lim (xn ) =: A ∈ [0, +∞).
1. lépés. Ha A ∈ (0, +∞) és ε > 0 tetszőleges, akkor van olyan N ∈ N0 , hogy

√
|xn − A| < ε Ak−1
k
(N ≤ n ∈ N0 ).
Így bármely N ≤ n ∈ N0 indexre
X
k
p
k
xk−i
n A
i−1
√
√ √
k
√ √
k

i=1 |xn − A| |xn − A|
k
ε Ak−1
x − A = x − A · = ≤ √ < √ = ε,
k k
n n
Xp P k k
k k p
A k−1 A k−1
k
xk−i i−1
k
xk−i
n A
i−1
n A i=1
i=1
√ √
tehát lim ( k xn ) = k A.
√
2. lépés. Ha A = 0 és lim ( k xn ) ̸= 0, akkor van olyan ε > 0, hogy minden N ∈ N0 esetén van olyan
2023. 04. 25. 113
N ≤ n ∈ N0 , hogy
√ √
| k xn − 0| ≥ k ε,
azaz xn ≥ ε, ami nem igaz. ■
Házi feladat. Legyen q ∈ R: |q| < 1, továbbá (an ) korlátos sorozat. Döntsük el, hogy
X
n
xn := ak · qk = a0 + a1 · q + a2 · q2 + . . . + an−1 · qn−1 + an · qn (n ∈ N0 )
k=0
Cauchy-féle sorozat-e!
Útm. Mivel (an ) korlátos, azért alkalmas K ∈ R esetén
|an | ≤ K (n ∈ N0 ).
Ha m, n ∈ N0 és (pl.) m > n, akkor
X
m

|xm − xn | =

ak · qk = an+1 · qn+1 + an+2 · qn+2 + . . . + am−1 · qm−1 + am · qm ≤

k=n+1
≤ |an+1 | · qn+1 + |an+2 | · qn+2 + . . . + |am−1 | · qm−1 + |am | · |qm | =

= |an+1 | · |q|n+1 + |an+2 | · |q|n+2 + . . . + |am−1 | · |q|m−1 + |am | · |q|m ≤

≤ K · |q| n+1
+ |q|
n+2
+ . . . + |q|
m−1
+ |q|
m
=
= K · |q|n+1 · 1 + |q| + . . . + |q|m−n−2 + |q|m−n−1 =

1 − |q|m−n 1
= K · |q|n · |q| · ≤ K · |q|n · .
1 − |q| 1 − |q|
2023. 04. 25. 114
Mivel (|q|n ) nullsorozat, ezért tetszőleges ε > 0 számhoz van olyan N ∈ N0 index, hogy
(1 − |q|)ε
|q|n < (N ≤ n ∈ N0 ).
K
Következésképpen bármely N ≤ m, n ∈ N0 , indexre |xm − xn | < ε, azaz (xn ) Cauchy-féle. ■
2023. 04. 25. 115
6. oktatási hét
Az előadás anyaga
A matematika egyes ágaiban (diszkrét matematika, differenciaegyenletek), de az informatikában is nagy

jelentőséggel bírnak az olyan sorozatok, amelyek tagjait az előttük lévő” tag(ok) ismeretében értelmezzük.
”
Az ilyen sorozatokat szokás rekurzív megadású sorozatoknak nevezni.
Példák.
1. A legenda szerint Hanoiban egy kolostorban a lámák egy falapból felfelé kiálló három rudacska
egyikére fűzve n = 64 darab különböző méretű, közepén lyukas korongot kaptak Buddhától. Legalul
volt a legnagyobb, felette a többi, egyre kisebb és kisebb (vö. 7. ábra).
7. ábra. Buddha korongjai
Azt a feladatot adta nekik, hogy juttassák a korngokat valamelyik másik rudacskára úgy, hogy közben
csak egyet tehetnek át és semelyiket sem szabad nála kisebbre helyezni. Mire befejezik eljön a világ
vége.
Feladat. Határozzuk meg azoknak a lépéseknek a minimális ln számát, amelyek n korong

(n ∈ N) átrakásához szükségesek!
Útm. Ha n = 1, akkor nyilván l1 = 1. Ha n = 2, akkor ahhoz, hogy az első korongot

átrakhassuk az első rudacskáról a másikra, előbb a felső korongot át kell tenni egy harmadikra.
Ezután átrakhatjuk az első korongot a második rúdra és a tetejére a másik korongot. Eszerint tehát
2023. 04. 25. 116
l2 = 3. Hasonló módon három korong közül a legalsó átrakásához előbb a két felsőt kell áttenni a
harmadik rúdra, amihez az előbbi gondolatmenet alapján l2 = 3 áthelyezést kell végrehajtanunk.
Ezután átrakhatjuk a legalsó korongot a második rúdra, majd ismét két korongot kell áthoznunk
a harmadik rúdról a másodikra, újabb l2 = 3 lépésben. Látható tehát, hogy
l3 = 2 · l2 + 1 = 7.
Ugyanilyen módon látható be, hogy
l4 = 2 · l3 + 1 = 15, l5 = 2 · l4 + 1 = 31,
és általában
ln = 2 · ln−1 + 1 (2 ≤ n ∈ N). (17)
Az (ln ) sorozat első néhány tagjának felírásával nem nehéz megsejteni, majd teljes indukcióval
igazolni, hogy
l n = 2n − 1 (n ∈ N).
Így tehát
l64 = 18446744073709551615 > 1.8 · 1019
lépés szükséges 64 korongnak a fenti feltételek mellett az egyik rúdról a másikra való átpakolá-
sához. Ha meggondoljuk, hogy l64 másodperc 585 milliárd év körül van, és a Naprendszer kb.
4, 6 milliárd éves, akkor a világvégével kapcsolatos jóslat nem is annyira elképzelhetetlen. ,
Játék: Hanoi tornyai
2. Leonardo Pisano – ismert nevén Fibonacci – olasz matematikusnak 1202-ben megjelent Liber Abaci
című könyvében szerepel a következő
Feladat. Egy ivarérett nyúlpár minden hónapban egy új nyúlpárnak ad életet: egy hímnek és egy
nősténynek. A nyulak két hónapos korukra válnak ivaréretté. Egy ivarérett nyúlpártól származó
nemzetségnek mekkora lesz a létszáma egy év múlva?
Útm. Kezdjük az összeszámlálást egy újszülött nyúlpárból kiindulva és tételezzük fel, hogy
közben egyetlen nyúl sem pusztul el. Az első hónapban egyetlen pár nyulunk van, a másodikban
szintén. A harmadik hónapban már nyilván két pár nyulunk lesz: az eredeti pár és ezeknek két
hónapos korukban született újszülött párja. A negyedik hónapban az eredeti nyúlpár újabb nyúl-
párnak ad életet, az elsőszülött ivadékaik még nem szülnek, így három nyúlpárunk lesz összesen.
2023. 04. 25. 117
8. ábra. Fibonacci nyulai
Az ötödik hónapban meglesz a negyedik hónap három nyúlpárja, valamint az újszülöttek, és ezek
pontosan annyian lesznek, ahány nyúlpár a harmadik hónapban volt, hiszen a negyedik hónap
újszülöttei még nem szülnek, de a harmadik hónap újszülöttei (az öregekkel együtt) már igen. E
gondolatsort folytatva az n -edik hónapban lévő nyúlpárok Fn száma adódik egyrészt az (n − 1)-
edik hónapban meglévő nyúlpárok Fn−1 számából, másrészt az újszülöttekből. Az újszülöttek
száma viszont megegyezik az (n − 2)-dik hónapban levő nyúlpárok számával, ugyanis pontosan
azok fognak az n-edik hónapban szülni, amelyek (akár öreg, akár újszülött nyulak) az (n−2)-dik
hónapban megvoltak.
A létszám alakulását a következő áblázat mutatja:
hónap 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
megszületett párok: 0 1 1 2 3 5 8 13 21 34 55 89 144
Megjegyzések.
(a) Az Fn számokat Fibonacci-számoknak, az
F0 := 0, F1 := 1, Fn = Fn−1 + Fn−2 (2 ≤ n ∈ N0 ) (18)
rekurzív sorozatot Fibonacci-sorozatnak nevezzük. Az (Fn ) sorozat tagjainak explicit alakja:

√ !n √ !n !
1 1+ 5 1− 5
Fn = √ − (n ∈ N0 ).
5 2 2
(b) Aranymetszésnek nevezzük egy szakasz olyan kettéosztását, ahol a nagyobbik rész hossza úgy
2023. 04. 25. 118
aránylik a kisebbik rész hosszához, mint a szakasz hossza a nagyobbik rész hosszához. Könnyen
megmutatható, hogy egységnyi hosszú szakasz esetében ez az arány nem más, mint a

Fn+1
lim
Fn
határérték. Ha ui. ha a nagyobbik rész x, akkor egységnyi hosszú szakaszra:
1 x
= , amiből x2 + x − 1 = 0,
x 1−x
és ennek az egyenletnek egyetlen pozitív gyöke van:
√
−1 + 5
x= ,
2
amire √ √ √
1 2 2 5+1 2( 5 + 1) 5+1
=√ =√ ·√ = = .
x 5−1 5−1 5+1 4 2
Az √ √
1+ 5 1− 5
u := , ill. v :=
2 2
számokkal
n
Fn+1 un+1 − vn+1 u − v · uv u−0
= n n
= v
n −→ =u (n → ∞).10
Fn u −v 1− u 1−0
3. Ha a, α, β ∈ R, akkor az
x1 := a, xn+1 := αxn + β (n ∈ N) (19)
sorozat α = 1 esetén számtani sorozat:
x1 := a, xn+1 := xn + β (n ∈ N)
β = 0 esetén pedig mértani sorozat:
x1 := a, xn+1 := αxn (n ∈ N).
4. A Mézga-család a bankban az n = 0 időpontban K összegű kölcsönt vesz fel, amit időszakosan (havi
vagy negyedéves vagy éppen éves időszakonként) törleszt. A törlesztés egy része a kamat, másik része
a K tőkét csökkenti. Jelölje tn az n-edik fizetés utáni tőketartozás nagyságát, az n-edik alkalommal
10HF. Mutassuk meg, hogy fennáll a |v/u| < 1 egyenlőtlenség!
2023. 04. 25. 119
befizetett összeget pedig jelölje bn . Tegyük fel, hogy az egy periódusra eső p% kamatláb rögzített.
Ekkor az (n + 1)-edik periódus elteltével, azaz az (n + 1)-edik fizetés megtörténte után a fennmaradó
tn+1 tőketartozás összetevődik az n-edik periódus utáni tn tőketartozásból, annak tn p/100 egység-
kamatából, csökkentve ezek összegét a befizetett bn összeggel:
p p
tn+1 = tn + tn · − bn , vagyis tn+1 = 1 + · tn − bn , t0 = K.
100 100
Adott k ∈ N esetén k-lépéses rekurzióról beszélünk, ha a sorozat tagjait az előtte lévő k tag függvényében
adjuk meg. Egylépéses rekurzó pl. a (17)-beli és a (19)-beli sorozat, kétlépéses rekurzió pl. a (18)-beli
Fibonacci-sorozat. Az egylépéses rekurzió esetében a fentiket pontosítja a következő
̸ ∅ halmaz esetén adott az f : H → H függvény az a ∈ H elem.

Definíció. Legyen valamely H =
Ekkor az
x0 := a, xn+1 := f(xn ) (n ∈ N0 )
rekurzív összefüggésnek eleget tévő (xn ) : N0 → H sorozatot a kezdőtagú rekurzív megadású

sorozatnak nevezzük.
Felmerül a kérdés, hogy adott a ∈ H pont, ill. f : H → H függvény esetén van-e ilyen sorozat. Teljes
indukcióval belátható, hogy a válasz: igen, sőt pontosan egy ilyen sorozat van (vö. A Függelék).
Példa. Legyen 2 ≤ m ∈ N, 0 < A ∈ R, továbbá

1 A
H := (0, +∞), f(t) := (m − 1)t + (t ∈ H).
m tm−1
Látható, hogy f : H → H, ui. a mértani és a számtani közép közötti egyenlőtlenség következtében bármely
t ∈ H esetén
1 m−1 s
⌣ ⌣
√
A 1 m−1
r
t + ... + t + tm−1
m ⌣ ⌣ A m A m
f(t) = ≥ t · ... · t · = tm−1 · = A > 0,
m tm−1 tm−1
azaz f(t) > 0. Tehát tetszőleges α, A ∈ (0, +∞) esetén pontosan egy olyan (xn ) : N0 → (0, +∞) sorozat
van, amelyre
1 A
x0 = α, xn+1 = f(xn ) = (m − 1)xn + m−1 (n ∈ N0 ). (20)
m xn
Az alábbi feladatban megmutatjuk, hogy a (20) sorozat konvergens.
2023. 04. 25. 120
Feladat. Igazoljuk, hogy ha 0 < A ∈ R, akkor a (20)-beli sorozat konvergens, majd számítsuk ki
határértékét!
Útm.
1. lépés. A sorozat értelmezéséből teljes indukcióval következik (HF), hogy bármely n ∈ N0 indexre
xn > 0.
2. lépés. Megmutatjuk, hogy a sorozat kvázi-monoton fogyó. Valóban, bármely n ∈ N0 indexre

xn+1 1 A 1 1 A 1 A
= · m−1+ m =1− + · =1− · 1− m ,
xn m xn m m xm n m xn
így az
xn+1
≤1 ⇐⇒ A ≤ xm
n (n ∈ N)
xn
ekvivalencia igaz voltát, illetve a mértani és a számtani közép közötti egyenlőtlenséget kihasználva
azt kapjuk, hogy
 1 m−1
m
⌣ ⌣ A
 xn + ... + xn + xm−1 ⌣
1 m−1
⌣ A
xm
n+1 = 
n
 ≥ xn · . . . · xn · m−1 = A (n ∈ N0 ).

m xn
3. lépés. A fentiek azt jelentik, hogy (xn ) konvergens. Legyen β := lim(xn ). Ekkor a fentiek követ-
keztében 0 < A ≤ βm , és így β > 0. Az is igaz továbbá, hogy

1 A 1 A
β = lim (xn ) = lim (xn+1 ) = lim (m − 1)xn + m−1 = (m − 1)β + m−1 ,
n→∞ n→∞ n→∞ m xn m β
azaz
A
mβ = mβ − β +
βm−1
Innen áterendezéssel azt kapjuk, hogy βm = A. ■
A (20)-beli sorozat konvergenciája numerikusan is jól használható ún. konstruktív eljárást ad pozitív valós
számok m-edik gyökének előállítására. Az is könnyen belátható, hogy ha 2 ≤ m ∈ N és 0 < A ∈ R,
akkor pontosan egy olyan 0 < β ∈ R szám létezik, amelyre βm = A. Az előbbi sorozta konvergens volta
biztosítja az ilyen szám létezését. Az egyértelműséget pedig a következőképpen láthatjuk be. Ha ui. valamely
2023. 04. 25. 121
0 < γ ∈ R esetén γm = A, akkor
X
m
m m
0 = A − A = β − γ = (β − γ) · βm−k γk .
k=1
Mivel tetszőleges k ∈ {0, . . . , m − 1} esetén βm−k γk > 0, ezért
X
m
βm−k γk > 0,
k=1
ahonnan β − γ = 0, azaz β = γ következik.
Rekurzív sorozatok határértékét sok esetben bizonyos leképezések fixpontjaként kaphatjuk meg. Ezzel kap-
csolatban utalunk a numerikus matematikában igen fontos szerepet játszó fogalmakra, ill. tételekre (vö. B
Függelék).
Megjegyzzük, hogy az m := 2, A := 2, ill. x0 := 2 esetben a (20) rekurzió

1 2
x0 := 2, xn+1 := · xn + (n ∈ N0 )
2 xn
alakú. Ezt a sorozatot szokás Heron-féle vagy babiloni gyökkeresési algoritmusnak nevezni.
Feladat. Egy labdát a > 0 méter magasból a földre ejtünk. Tudjuk, hogy ha a labdát h > 0
magasságból ejtjük le, akkor rh magasságig pattan vissza, ahol 0 < r < 1. Határozzuk meg a labda
által megtett teljes függőleges irányú távolságot!
Útm. Az első visszapattanásig a labda tömegközéppontja a függőleges irányú távolságot, a másodikig

a + ra függőleges irányú távolságot, a harmadikig, a + ra + r2 a függőleges irányú távolságot, ill. az
n-edig visszapattanásig a labda
sn := a + 2ar + 2ar2 + . . . + 2arn−1
függőleges irányú távolságot tesz meg. Mivel
Tétel. rn − 1
sn = a + 2a · 1 + r + r2 + . . . + rn−1 = a + 2a · (n ∈ N),
r−1
ezért az (sn ) sorozat konvergens (vö. Következmény.), így labda által megtett teljes függőleges irányú
2023. 04. 25. 122
távolság:
r 1+r
lim(sn ) = a + 2a · =a· .
1−r 1−r
magasság
idő
Feladat. Számítsuk ki az

1 1 1 1 1 1
1− · 1− · 1− · ... · 1 − · 1− · 1−
4 9 16 64 81 100
szorzat értékét.
Útm. Vegyük észre, hogy a fenti szorzat minden egyes tényezőjében a nevező négyzetszám, azaz
minden egyes tényező
1 k2 − 1 (k − 1)(k + 1) k−1 k+1

1− 2
= 2
= 2
= ·
k k k k k
alakú, ahol k ∈ {2, . . . , 10}. Így a kiszámítandó szorzat nem más, mint
Y10
1
Y 10
k−1 k+1
p10 := 1− = · .
k=2
k k=2
k k
A megfelelő egyszerűsítéseket elvégezve azt kapjuk, hogy

1 3 2 4 8 10 9 11 1 11 11
p10 = · · · · ... · · · · = · = . ■
2 2 3 3 9 9 10 10 2 10 20
2023. 04. 25. 123
Megjegyezzük, hogy a
Yn
1

1 3

2 4

n−2 n

n−1 n+1

pn = 1− = · · · · ... · · · · (2 ≤ n ∈ N)
k=2
k 2 2 3 3 n−1 n−1 n n
sorozat konvergens és
1 n+1 1 1
lim (pn ) = lim · = ·1= .
n→∞ n→∞ 2 n 2 2
Az összeadást és a szorzást eddig véges sok tag, ill. véges sok ényező esetén értelmeztük. Mint ahogy azt
a fenti feladatok is mutatják, célszerű mindkét műveletet kiterjeszteni végtelen sok tagra, ill. végtelen sok
tényezőre. A követezőkben – a határérték fogalmára támaszkodva – elvégezzük ezt a kiterjesztést, bevezetve
a végtelen sor, ill. a végtelen szorzat fogalmát, és megvizsgáljuk, hogy a véges összegekre, ill. szorzatokra
ismert számolási szabályok igazak-e a kiterjesztett esetekben.
A végtelen fogalma és ehhez kapcsolódva a végtelen összegek, ill. végtelen szorzatok problémaköre hosszú
időn át épült be a matematikába. Végtelen összegek már az ókori görögöknél is megjelentek, pl.
• Zénón (i.e. 490 − 430) híres paradoxonjai:
1. a fának hajított kő:

... fa
0 s s s s s s
2 4 8 16 32
A megtett távolság tart s-hez
2. Akhilleusz és a teknős:
• Archimédesz (i.e. 287-252) összegzett először végtelen sort a matematika történetében. Az alábbi
ábrán a piros színnel megjelölt négyzetek területének összege:
1 1 1 1
+ + + + ...,
4 16 64 256
aminek eredményeképp az
1 1
4 4 1 4 1
1
= 3
= · =
1− 4 4
4 3 3
2023. 04. 25. 124
értéket kapta.
y
1
1
2
x
O 1 1
2
Adott (xn ) : N0 → R sorozat esetén tekintsük az (sn ), ill. a (pn ) sorozatokat, ahol
s0 := x0 , p0 := x0 ,
s1 := x0 + x1 , p1 := x0 · x1 ,
s2 := x0 + x1 + x2 , ill. p2 := x0 · x1 · x2 ,
s3 := x0 + x1 + x2 + x3 , p3 := x0 · x1 · x2 · x3 ,
.. ..
. .
pontosabban
X
n
sn := x0 + x1 + . . . + xn−1 + xn = xk (n ∈ N0 ),
k=0
ill.
Y
n
pn := x0 · x1 · . . . · xn−1 · xn = xk (n ∈ N0 ).
k=0
Definíció. Adott x = (xn ) : N0 → R esetén az (sn ) sorozatot az (xn ) sorozat által meghatározott
(generált) végtelen sornak (időnként röviden sornak) nevezzük. Tetszőleges n ∈ N0 esetén sn a
végetelen sor n-edik részletösszege.
2023. 04. 25. 125
Definíció. Adott x = (xn ) : N0 → R esetén a (pn ) sorozatot az (xn ) sorozat által meghatározott
(generált) végtelen szorzatnak nevezzük. Tetszőleges n ∈ N0 esetén pn a végetelen szorzat n-edik
részletszorzata.
Megjegyzések.
1. A végtelen sorra, ill. a végtelen szorzatra a
X X X Y Y Y
n
! n
!
x := (xn ) := (sn ) = xk , ill. x := (xn ) := (pn ) = xk
k=0 k=0
jelölések használatosak.
2. Ha valamely m ∈ N0 mellett az (xn ) sorozat értelmezési tartománya: Nm := {n ∈ N0 : n ≥ m} ,

akkor az
X
n Y
n
sn := xk (m ≤ n ∈ N0 ), ill. pn := xk (m ≤ n ∈ N0 )
k=m k=m
megállapodással élünk és a X
(xn ) := (sn )
n=m
jelölést (is) használjuk.
X
Definíció. Azt mondjuk, hogy a (xn ) végtelen sor
1. konvergens, ha részletösszegeinek sorozata konvergens: lim (sn ) ∈ R. Ekkor ezt a határértéket

X n→∞
a (xn ) végtelen sor összegének nevezzük és így jelöljük:
X
∞ X
n
!
xn := lim(sn ) = lim xk .
n→∞
n=m k=m
2. divergens, ha részletösszegeinek sorozata divergens (azaz az (sn ) sorozatnak vagy ±∞ a

határértéke vagy nincs határértéke).
3. összege +∞, ill. −∞, ha lim(sn ) = +∞, ill. lim(sn ) = −∞. Ezt így jelöljük:
X
∞ X
∞
xn := +∞, ill. xn := −∞.
n=m n=m
2023. 04. 25. 126
Példák.
1. Az
1
xn := (n ∈ N)
n
harmonikus sorozatból képzett
X1
n
(harmonikus) sor divergens, hiszen ha konvergens lenne, akkor korlátos is lenne, viszont (sn ) nem
korlátos. Megjegyezzük, hogy
X∞
1
= +∞,
n=1
n
hiszen tetszőleges 0 < ω ∈ R esetén, ha 2ω < k ∈ N, ill. 2k < n ∈ N, akkor (vö. 2. EA)

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
sn = 1 + + + ... + > 1 + + + + + + + + ...+
2 3 n 2 3 4 5 6 7 8

1 1 1 1 1 1
+ k−1
+ ... + k >1+ + 2 · + 4 · + . . . + 2k−1 · k =
2 +1 2 2 4 8 2
1 k
= 1+k· > > ω.
2 2
X
2. Legyen q ∈ R. A (qn ) sorozatról képzett (qn ) mértani sor pontosan akkor konvergens, ha |q| < 1,
és ekkor az összege:
X
∞
1 − qn+1

1
n 2 n

q = lim 1 + q + q + . . . + q = lim = .
n=0
n→∞ n→∞ 1−q 1−q
Megjegyezzük, hogy
X
∞
(a) q ≥ 1 esetén qn = +∞.
n=0
(b) ha q ∈ (−1, 1) és m ∈ N0 , akkor

2023. 04. 25. 127
X
∞
qn = lim qm + qm+1 + qm+2 + . . . + qm+n =

n→∞
n=m
X
∞
1
m 2 n m
qn = qm ·

= q · lim 1 + q + q + . . . + q =q · =
n→∞
n=0
1−q
qm
= .
1−q
3. Egy teleszkopikus sor:
X
∞
1
= 1,
n=1
n(n + 1)
ui. bármely n ∈ N esetén
X
n
1 X (k + 1) − k X
n n
1 1

sn = = = − =
k=1
k(k + 1) k=1
k(k + 1) k=1
k k+1
!
1 1 1 1 1 1 1 1
= − + − + . . . + − + − =
1 2 2 3 n−1 n n
n+1
1
= 1− −→ 1 (n → ∞).
n+1
4. A e szám sorösszeg-előállítása:
X∞
1
= e,
n=1
n!
ui.
1. lépés. Legyen
Xn
1

1
n
sn := (n ∈ N0 ) és tn := 1+ (n ∈ N).
k=0
k! n
Ekkor
lim(tn ) =: e.
2023. 04. 25. 128
Tudjuk, hogy az (sn ) sorozat is szigorúan monoton növekedő és korlátos, így konvergens is.
2. lépés. Világos, hogy
1 2
1 1 9 10 5 1
t1 = 1+ =2 = 1 + 1 = s1 , t2 = 1 + = < = = 1 + 1 + = s2 ,
1 2 4 4 2 2
továbbá (vö. 3. EA) tetszőleges 3 ≤ n ∈ N esetén
X X 1 Y
n n k−1
1 1 k−1 j
tn = · 1· 1− · ... · 1 − =2+ · 1− <
k=0
k! n n k=2
k! j=1 n
Xn
1 Xn
1 Xn
1
< 2+ · {1 · 1 · . . . · 1} = 2 + = = sn ,
k=2
k! k=2
k! k=0
k!
ezért
tn ≤ sn (n ∈ N),
ahonnan
e = lim (tn ) ≤ lim (sn )
következik.
3. lépés. Ha m, n ∈ N: 2 ≤ m < n, akkor
Xn
1 Y
k−1
j
Xm
1 Y
k−1
j n→∞
tn = 2+ · 1− >2+ · 1− −→
k=2
k! j=1 n k=2
k! j=1 n
n→∞
Xm
1 Y
k−1
j
Xm
1 Y
k−1 Xm
1
−→ 2 + · lim 1 − =2+ · 1= = sm ,
k=2
k! j=1
n→∞ n k=2
k! j=1 k=0
k!
így a fentiek figyelembevételével azt kapjuk, hogy tetszőleges m ∈ N esetén e ≥ sm , ahonnan
e ≥ lim (sm ) = lim (sn )

m→∞ n→∞
következik.
5. A hiperharmonikus sor. Legyen α ∈ R. Ekkor
X∞
1
α
∈R ⇐⇒ α>1
n=1
n
2023. 04. 25. 129
ui. ha
(a) α < 1, akkor

1 1
≤ α (n ∈ N),
n n
következésképpen
Xn
1 1 1 1 1 1 1
sn = α
= 1 + α + ... + α
+ α ≥ 1 + + ... + + (n ∈ N).
k=1
k 2 (n − 1) n 2 n−1 n
Ez azt jelenti, hogy (sn ) nem korlátos, következésképpen nem konvergens. Az is látható, hogy
lim(sn ) = +∞, ezért ebben az esetben
X∞
1
α
= +∞.
n=1
n
X1
(b) α = 1, akkor a divergens harmonikus sort kapjuk.
n
(c) α > 1, akkor tetszőleges m ∈ N esetén, ha n ∈ N: n < 2m+1 , akkor
Xn
1

1 1

1 1 1 1

sn = ≤1+ + + + + + + ...+
k=1
kα 2 α 3α 4 α 5α 6α 7 α

1 1 1
+ m α
+ m α
+ . . . + m+1 <
(2 ) (2 + 1) (2 − 1)α

1 1 1 1 1 1
< 1+ α
+ α + α
+ α+ α+ α + ...+
2 2 4 4 4 4

1 1 1 1 1 1
+ + + ... + =1+ + + ... + =
(2m )α (2m )α (2m )α 2α−1 4α−1 (2m )α−1
2023. 04. 25. 130
m+1
1
2 m 1−
1 1 1 2α−1
= 1+ + + ... + = =
2α−1 2α−1 2α−1 1
1 − α−1
2
m+1
2α−1 2α−1

1
= α−1 1− < .
2 −1 2α−1 2α−1 − 1
Mivel bármely n ∈ N esetén van olyan m ∈ N, hogy n < 2m+1 , ezért
Xn
1 1 1 1 2α−1
α
= 1 + α
+ . . . + α
+ α
< α−1 − 1
.
k=1
n 2 (n − 1) n 2
Következésképpen (sn ) korlátos sorozat. Látható, hogy (sn ) szigorúan monoton növekedő, hiszen
bármely n ∈ N indexre
X
n+1
1 Xn
1 1 Xn
1
sn+1 = α
= α
+ α
> α
= sn .
k=1
k k=1
k (n + 1) k=1
k
Midez azt jelenti, hogy az (sn ) sorozat konvergens.
Y
Definíció. Azt mondjuk, hogy (xn )
1. konvergens, ha részletszorzatok (pn ) sorozata konvergens: lim (pn ) ∈ R. Ekkor ezt a határér-
n→∞
téket (pn ) szorzatának nevezzük és így jelöljük:
Y
∞ Y
n
!
xn := lim(pn ) = lim xk .
n→∞
n=m k=m
2. divergens, ha részletszorzatainak sorozata divergens (azaz a (pn ) sorozatnak vagy ±∞ a

határértéke vagy nincs határértéke).
3. szorzata +∞, ill. −∞, ha lim(pn ) = +∞, ill. lim(pn ) = −∞. Ezt így jelöljük:
Y
∞ Y
∞
xn := +∞, ill. xn := −∞.
n=m n=m
2023. 04. 25. 131
Példák.
1. A
Y 1

1+
n=1
n
végtelen szorzat divergens, hiszen tetszőleges n ∈ N esetén
Yn
1

1

1

1

1

pn = 1+ = 1+ · 1+ · ... · 1 + · 1+ =
k=1
k 1 2 n−1 n
2 3 4 n n+1
· · · ... · · = n + 1 −→ +∞ (n → ∞).

=
1 2 3 n−1 n

Y
∞
2

1
2. 1− = , ui.
n=2
n(n + 1) 3
Y
n
2
Y
n
k2 + k − 2 Y
n
(k − 1)(k + 2)
pn = 1− = = =
k=2
k(k + 1) k=2
k(k + 1) k=2
k(k + 2)
1·4 2·5 3·6 (n − 3) · n (n − 2) · (n + 1) (n − 1) · (n + 2)

= · · · ... · · · =
2·3 3·4 4·5 (n − 2) · (n − 1) (n − 1) · n n · (n + 1)
n+2 1
= −→ (n → ∞).
3n 3
X
Tétel. Tegyük fel, hogy a (xn ) végtelen sor konvergens. Ekkor (xn ) nullasorozat, azaz konvergens
és lim(xn ) = 0.
X
Biz. Az (xn ) végtelen sor konvergens volta azt jelenti, hogy az
X
n
sn := xk (n ∈ N0 )
k=0
részletösszegek sorozata konvergens. Következésképpen (sn ) Cauchy-féle, ami azt jelenti, hogy bármely
2023. 04. 25. 132
ε > 0 számhoz van olyam N ∈ N0 , amellyel
|sm − sn | < ε (N ≤ m, n ∈ N0 ).
Speciálisan az N ≤ m ∈ N, m := n − 1 választással
|sm − sm−1 | = |xm | < ε,
ami pontosan azt jelenti, amit állítottunk. ■
Tétel.
Y
1. Ha a (xn ) végtelen szorzat konvergens és
Y
∞
xn ̸= 0,
n=0
akkor
Y
!
n
∀ ε > 0 ∃ N ∈ N ∀ m, n ∈ N0 : n>m≥N ⇒ x k − 1 < ε . (21)

k=m+1
Y
2. Ha a (xn ) végtelen szorzatra teljesül a (21) kritérium, akkor a végtelen szorzat konvergens.
A fenti tételt m + 1 = n esetén felírva azt kapjuk, hogy
∀ ε > 0 ∃ N ∈ N ∀ n ∈ N0 : (n ≥ N =⇒ |xn − 1| < ε) ,
ami azt jelenti, hogy

Y
∞
0 ̸= xn ∈ R =⇒ lim(xn ) = 1.
n=0
A logaritmusfüggvényeket felhasználva a végtelen szorzatokat visszavezethetjük végtelen sorokra, és meg-

fordítva, az exponenciális függvények segítségével végtelen sorokból végtelen szorzatokat készíthetünk. Ez
az észrevétel lehetővé teszi, hogy a végtelen sorokra vonatkozó eredményeket átvigyük végtelen szorzatokra.
2023. 04. 25. 133
Feladat. Igazoljuk, hogy ha 2 ≤ p ∈ N és α ∈ [0, 1], akkor van olyan
xn ∈ {0, 1, . . . , p − 1} (n ∈ N)
(együttható)sorozat, hogy
X
∞
xn
α= =: (0, x1 x2 . . .)p (22)
n=1
pn
teljesül!
Útm. Ha
• α = 1, akkor az xn := p − 1 (n ∈ N0 ) választás megfelelő:
X
∞
p−1 X∞
1
1
p p−1 p
= (p − 1) · = (p − 1) · 1
= · = 1.
n=1
pn n=1
pn 1− p
p p−1
• α ∈ [0, 1), akkor pl. az
x1 := [pα], . . . , xn+1 := pn+1 α − (pn x1 + . . . + pxn )

(n ∈ N)
rekurzív megadású sorozatra:

X
∞
xn
= α.
n=1
pn
Biz. Ha x1 := [pα], akkor x1 ∈ {0, . . . , p − 1} és a x1 ≤ pα < x1 + 1 egyenlőtlenségrendszerből
x1 x1 + 1
≤α< ;
p p
ha pedig x2 := [p2 α − px1 ], akkor x2 ∈ {0, . . . , p − 1} és a x2 ≤ p2 α − px1 < x2 + 1

egyenlőtlenségrendszerből
x1 x2 x1 x2 + 1
+ 2 ≤α< + ;
p p p p2
így az eljárást folytatva, ha az xn ∈ {0, . . . , p − 1} számot meghatároztuk, úgy legyen
xn+1 := pn+1 α − pn x1 − . . . − pxn .

2023. 04. 25. 134
Ekkor xn+1 ∈ {0, . . . , p − 1} és
x1 x2 xn x1 xn−1 xn + 1
sn := + 2 + ... + n ≤ α < + . . . + n−1 + ,
p p p p p pn
azaz
1
0 ≤ α − sn ≤ (n ∈ N),
pn
ahonnan
X
∞
xn
lim(sn ) = α, ill. =α
n=1
pn
következik. ■
Példa. A (0, 12̇4̇)10 sor reprezentálta szám tehát nem más, mint
(0, 12̇4̇)10 = 0, 1 + 0, 024 + 0, 00024 + 0, 0000024 + . . . =

1 1 1 24 1 123
= 0, 1 + 0, 024 · 1 + + 2
+ ... = + · 1
= .
100 (100) 10 1000 1 − 100 990
Definíció. A p := 2, a p := 3, ill. a p := 10 esetben a (22) előállítást az x szám diadikus tört,

triadikus tört, ill. tizedes tört alakjának nevezzük.
Megjegyezzük, hogy
1. a padikus törteket a következőképpen szokás osztályozni: az (0, x1 x2 . . .)p
• véges p-adikus tört, ha alkalmas M ∈ N esetén minden M ≤ n ∈ N inxere xn = 0;

• szakaszos végtelen p-adikus tört, ha alkalmas M, k ∈ N esetén minden M ≤ n ∈ N inxere
xn+k = xn :
(0, a1 a2 . . . aM b1 b2 . . . bk b1 b2 . . . bk b1 b2 . . . bk . . .)p =: (0, a1 a2 . . . aM ḃ1 b2 . . . ḃk )p .
Pl. 1/3 = (0, 3̇)10

• nemszakaszos végtelen p-adikus tört, ha végtelen, de nem szakaszos p-adikus tört.
2. az α ∈ (0, 1) szám pontosan akkor racionális, ha p-adikus tör alakja (véges vagy) végtelen szakaszos.
3. a diadikus törtek fontos szerepet játszanak az informatikában, például a lebegőpontos számábrázo-

lásnál. Ennek lényege, hogy a számot egyértelműen felírjuk
e · M · 2k
2023. 04. 25. 135
alakban, ahol e a szám előjele, 1/2 ≤ M < 1 és k ∈ Z. Az M számot (mantisszát) úgy tároljuk, hogy
a diadikus tört alakjából vesszük az első néhány bitet a legmagasabb helyérték kivételével, mert az
úgyis 1. A tárolt bitek száma függ az alkalmazott pontosságtól. Ezzel általában csak egy M-hez közeli
diadikus racionális számot tudunk tárolni. Például az 1/10 számot nem tudjuk pontosan tárolni.
4. ha a ∈ N0 , b ∈ N olyan számok, amelyre a < b, akkor az
a X xn
∞
= (23)
b n=1
pn
előállítás a következő algoritmus alkalmazásával könnyen megkapható:

h ai
1. lépés. Legyen x1 := p · . Ekkor
b
a m1
p · = x1 +
b b
(p · a-ban a b megvan x1 -szer és marad m1 ).
h m i
1
b
m1 m2
p· = x2 +
b b
(p · m1 -ben a b megvan x2 -ször és marad m2 ).
h m i
2
b
m2 m3
p· = x3 +
b b
(p · m2 -ben a b megvan x3 -szor és marad m3 ).
..
.
h m i
n−1
n. lépés. Legyen xn := p · . Ekkor
b
mn−1 mn
p· = xn +
b b
(p · mn−1 -ben a b megvan xn -szer és marad mn ).
Ha mind az n egyenlőséget rendre az

1 1 1
, 2,... n
p p p
számokkal szorozzuk, majd az elsőhöz adjuk, akkor azt kapjuk, hogy
a x1 x2 x3 xn mn
= + 2 + 3 + ... n + n
b p p p p p b
2023. 04. 25. 136
Mivel minden n ∈ N indexre 1 ≤ mn ≤ b, ezért
a X xn
∞
mn
lim = 0, azaz = .
n→∞ pn b b n=1
p n
Példák.
1
1. = (0, 0̇01̇)2 , ui.
7
1 ×2 2 ×2 4 ×2 8 1 1
−→ < 1 (x1 := 0) −→ < 1 (x2 := 0) −→ = 1 + (x3 := 1) −→ (ismétlés).
7 7 7 7 7 7
Megjegyezzük, hogy

0 0 1 0 0 1 0 0 1
(0, 0̇01̇)2 = + 2+ 3 + 4
+ 5+ 6 + 7
+ 8+ 9 + ... =
2 2 2 2 2 2 2 2 2
1 1 1 X ∞
1
n 1
1 8 1
8
= 3 + 6 + 9 + ... = = 1
= · = .
2 2 2 n=1
23 1− 8
8 7 7
2
2. = (0, 20̇)3 , ui.
3
2 ×3 6 ×3 ×3
−→ = 2 + 0 (x1 := 2) −→ 0 (x2 := 0) −→ 0 (ismétlés).
3 3
Megjegyezzük, hogy
2 0 0 0 2
(0, 20̇)3 = + 2 + 4 + 5 + ... = .
3 3 2 2 3
2
3. = (0, 1̇8̇)10 , ui.
11
2 ×10 20 9 ×10 90 2 2
−→ =1+ (x1 := 1) −→ =8+ (x2 := 8) −→ (ismétlés).
11 11 11 11 11 11
2023. 04. 25. 137
Megjegyezzük, hogy

1 8 1 8 1 8
(0, 1̇8̇)10 = + 2 + 3
+ 4 + 5
+ 6 + ... =
10 10 10 10 10 10
18 18 18 X ∞
1
n 1
102
= + + + . . . = 18 · = 18 · 1
=
102 104 106 n=1
102 1− 102
1 102 18 2
= 18 · · = = .
102 99 99 11
Feladat. Adjuk meg a (0, 14̇)6 szám diadikus tört alakját!
Útm. Mivel

1 4 4 4 1 4 1 1 1
(0, 14̇)6 = + + + + ... = + 2 · 1 + + 2 + 3 + ... =
6 62 63 64 6 6 6 6 6
1 4 1 1 4 6 1 4 90 3
= + 2· 1
= + 2· = + = = ,
6 6 1− 6
6 6 5 6 30 30 10
és
3 ×2 6 3 ×2 6 1 ×2 2 ×2
−→ = < 1 (x1 := 0) −→ = 1 + (x2 := 1) −→ < 1 (x3 := 0) −→
10 10 5 5 5 5
×2 4 ×2 8 3
−→ < 1 (x4 := 0) −→ = 1 + (x5 := 1) (ismétlés),
5 5 5
ezért
(0, 14̇)6 = (0, 01̇001̇)2 . ■
2023. 04. 25. 138
A gyakorlat anyaga
Feladatok.
1. Sejtsük meg az alábbi sorozatok határértékét, majd a definíció alapján bizonyítsuk be sejtésün-
ket!
n2 + 3n + 1 2 − 3n2
(a) xn := (n ∈ N0 ); (b) xn := (n ∈ N0 ).
n+3 n+1
2. Legyen α ∈ R. Számítsuk ki az
p
xn := n2 + n + 1 − αn (n ∈ N0 )
sorozat határértékét!
Útm.
1. (a) A múlt órai tétel alapján tudjuk, hogy lim(xn ) = +∞. Valóban, ha 0 < ω ∈ R, akkor
bármely n ∈ N esetén
n2 + 3n + 1 n2 n2 n
> ≥ = >ω ⇐⇒ n > 4ω,
n+3 n+3 n + 3n 4
így
N := max {1, [4ω] + 1} = 4[ω] + 1.
(b) A múlt órai tetel alapján tudjuk, hogy lim(xn ) = −∞. Valóban, ha 0 > α ∈ R, akkor
bármely n ∈ N0 esetén
2 − 3n2 3n2 − 2
<α ⇐⇒ > −α,
n+1 n+1
így tetszőleges 2 ≤ n ∈ N indexre
3n2 − 2 2n2 + (n2 − 2) 2n2 2n2

= ≥ = =n
n+1 n+1 n+n 2n
következtében
N := max {2, [−α] + 1} . ■
2023. 04. 25. 139
2. Világos, hogy
• α < 0 esetén
lim(xn ) = (+∞) − α · (+∞) = (+∞) − (−∞) = +∞.
• α = 0 esetén p
lim(xn ) = lim( n2 + n + 1) = +∞.
Ha viszont α > 0, akkor
p √n2 + n + 1 + αn n2 + n + 1 − α2 n2
xn = n2 + n + 1 − αn · √ =√ =
n2 + n + 1 + αn n2 + n + 1 + αn
(1−α2 )n2 +n+1

(1 − α2 )n2 + n + 1 n
(1 − α2 )n + 1 + n1
= √ = √ = q .
n2 + n + 1 + αn n2 +n+1+αn
n 1 + n1 + n12 + α
Világos, hogy ekkor

1 − α2 = 0 ⇐⇒ α = 1.
Következésképpen
• 0 < α < 1 esetén

(+∞) + 1 + 0
lim(xn ) = √ = +∞;
1+0+0+α
• α = 1 esetén bármely n ∈ N indexre
1
1+ n 1+0 1
lim(xn ) = q =√ = .
1+ 1
+ 1
+1 1+0+0+1 2
n n2
• α > 1 esetén
(−∞) + 1 + 0
lim(xn ) = √ = −∞. ■
1+0+0+α
2023. 04. 25. 140
Feladatok.
1. Legyen (xn ) : N → [0, +∞) olyan sorozat, amelyre lim(xn ) ∈ (0, +∞). Mutassuk meg, hogy
ekkor fennáll a
√
lim ( n xn ) = 1
határérték-reláció!
2. Számítsuk ki az alábbi sorozatok határértékét!

r
p
n n n+1
(a) xn := 3n5 + 2n + 1 (n ∈ N); (b) xn := (n ∈ N);
2n + 3
r
n 3n √
n
(c) xn := + 2n (n ∈ N); (d) xn := an + bn (n ∈ N, 0 < a, b ∈ R).
n!
Útm.
1. Legyen
lim(xn ) =: α ∈ (0, +∞).
Ekkor
α
∃N ∈ N ∀N ≤ n ∈ N : |xn − α| < .
2
Így
α α α α 3α
|xn − α| < ⇐⇒ − < xn − α < ⇐⇒ < xn <
2 2 2 2 2
következtében, ha n ∈ N, n ≥ N, akkor
r r
n
α √ n 3α
< n xn < ,
2 2
tehát a Sandwich-tétel értelmében

√
lim ( n xn ) = 1. ■
2. (a) Mivel
√
n
p
n
p
n
√
n
3n5 ≤ 3n5 + 2n + 1 ≤ 3n5 + 2n5 + n5 = 6n5 (n ∈ N)
2023. 04. 25. 141
és
√ √ √ (n→∞) (n→∞) √ √
3n5 = 3 · ( n n)5 −→ 1 · 15 = 1 = 1 · 15 ←−
n n n
6 · ( n n)5 ,
ezért a Sandwich-tétel felhasználásával azt kapjuk, hogy
lim(xn ) = 1.
Megjegyzés. Tetszőleges n ∈ N indexre

s
p
n n 2 1
xn = 3n5 + 2n + 1 = n5 3+ 4 + 5 =
n n
r
√ 5 n 2 1 (n→∞)
= n
n · 3+ 4
+ 5 −→ 15 · 1 = 1,
n n
hiszen
2 1
lim 3 + 4 + 5 = 3 + 0 + 0 = 3 ∈ (0, +∞).
n n
(b) Világos, hogy
√
r r r r r
n 1 n
n n n n+1 n n+n n
= = n
≤ ≤ = 1,
5 5n 2n + 3n 2n + 3 2n
így r ! √
n 1 n
lim = 1 = lim 1
5
következtében
lim (xn ) = 1.
Megjegyzés. Tetszőleges n ∈ N indexre

n+1 1
lim =
2n + 3 2
így
lim (xn ) = 1.
(c) Mivel
3n

lim = 0,
n!
2023. 04. 25. 142
ezért van olyan N ∈ N, hogy bármely N ≤ n ∈ N indexre
3n
< 1,
n!
így az ilyen n-ekre
√ √ √ √
r
n n 3n √
n
√
n n n n
2= 2n ≤ + 2n ≤ 1 + 2n ≤ 2n + 2n = 2 · 2n = 2 2.
n!
Ezért √
n
lim 2 =1
következtében
lim (xn ) = 2.
(d) Mivel bármely n ∈ N esetén

p
n
√
n
p √
n
max{a, b} = max{a, b}n ≤ an + bn ≤ n 2 · max{a, b}n = 2 · max{a, b}
és
√
(n → ∞),
n
2 −→ 1
ezért a Sandwich-tétel felhasználásával azt kapjuk, hogy
lim (xn ) = max{a, b}. ■

2023. 04. 25. 143
7. oktatási hét
Az előadás anyaga
X
Az előző előadásról tudjuk, hogy a (xn ) végtelen sor konvergenciája azt jelenti, hogy a részletösszegek
(sn ) sorozata konvergens, ami a Cauchy-féle konvergenciakritérium következtében nem más, mint
∀ ε > 0 ∃ N ∈ N0 ∀ m, n ∈ N0 : (m > n ≥ N ⇒ |xn+1 + xn+2 + . . . + xm | = |sm − sn |< ε) .
Ennek következtében a múlt előadáson megmutattuk, hogy igaz a
X
∞
xn ∈ R =⇒ lim(xn ) = 0
n=0
implikáció.
Példa. Mivel n
(n + 1)n

1
= 1+ <4 (n ∈ N),
nn n
ezért az
4n n!
xn := (n ∈ N)
nn
sorozatra tetszőleges n ∈ N esetén
1 4 4n+1 n! · (n + 1) 4n+1 · (n + 1)!

xn = 4n · n! · < 4n
· n! · = = = xn+1 ,
nn (n + 1)n (n + 1)n (n + 1) (n + 1)n+1
P
tehát (xn ) pozitív tagú, szigorúan monoton növekedő sorozat, következésképpen (xn ) divergens.
Tétel. Tegyük fel, hogy az (xn ), (yn ) : N0 → R sorozatok esetében
∃ N ∈ N0 : xn = yn (N ≤ n ∈ N0 ),
azaz majdnem minden n ∈ N0 indexre xn = yn . Ekkor

X X
(xn ) és (yn )
X X
ekvikonvergens, azaz (xn ) pontosan akkor konvergens, ha a (yn ) sor konvergens.
2023. 04. 25. 144
Biz.
X
1. lépés. Ha a (xn ) sor konvergens, akkor a Cauchy-féle konvergenciakritérium következtében
∀ ε > 0 ∃ M ∈ N0 ∀ m, n ∈ N0 : (m > n ≥ M ⇒ |xn+1 + xn+2 + . . . + xm | < ε) .
Ha P := max{N, M}, akkor bármely m, n ∈ N0 , m > n ≥ P indexre
|yn+1 + yn+2 + . . . + ym | = |xn+1 + xn+2 + . . . + xm | < ε

X
teljesül. Következésképpen a (yn ) sor esetében is konvergens a részletösszegek sorozata,
X
tehát (yn ) konvergens.
X X
2. lépés. Ha (yn ) konvergens, akkor a fentiekhez hasonlóan látható be, hogy (xn ) is konvergens.
■
Megjegyzések.
1. A fenti tétel tehát azt állítja, hogy ha két sor generáló sorozata legfeljebb véges sok tagban különbözik
egymástól, akkor a két sor egyszerre konvergens vagy divergens. Következéképpen, ha egy sort
generáló sorozat véges sok tagját megváltoztatjuk, akkor nem változik meg a konvergencia minősége:
a sor konvergens marad, ha a tagok megváltoztatása nélkül is az volt, ill. divergens marad, ha a tagok
megváltoztatása nélkül is divergens volt.
2. A tételben csak a konvergencia, ill. a divergenciára vonatkozó állítás található. Ez pl. konvergencia
esetén nem jelenti azt, hogy a sorösszegek is megegyeznek.
X
Definíció. Azt mondjuk, hogy a (xn ) sor
X
• abszolút konvergens, ha a (|xn |) sor konvergens;
X
• feltételesen konvergens, ha a (xn ) konvergens, de nem abszolút konvergens.
X
Tétel. Ha a (xn ) sor abszolút konvergens, akkor konvergens is.
2023. 04. 25. 145
X
Biz. A (xn ) sor abszolút konnvergenciája és a Cauchy-féle konvergenciakritérium következtében
|xn+1 | + |xn+2 | + . . . + |xm | < ε .

∀ ε > 0 ∃N ∈ N0 ∀m, n ∈ N0 : m>n≥N =⇒
Mivel
|xn+1 + xn+2 + . . . + xm | ≤ |xn+1 | + |xn+2 | + . . . + |xm | < ε,
X
ezért a kritérium teljesül a (xn ) sor részletösszegeinek sorozatára is. ■
Megjegyzések.
1. A tétel állításának megfordítása nem igaz, mint ahogy azt a

X (−1)n
n
sor példája mutatja:
• a sor konvergens, ui. részletösszegeinek sorozata Cauchy-féle;

• a sor nem abszolút konvergens, hiszen az abszolút értékeiből képzett
X (−1)n X 1

n =

n
harmonikus sor divergens.
2. Ha egy konvergens pozitív tagú sor tetszőleges számú tagját (−1)-gyel szorozzuk, akkor az így kapott
sor abszolút konvergens. Így például az
1 1 1 1 1 1
1− 2
− 2 − 2 + 2 + 2 − 2 + ...
2 3 4 5 6 7
sor abszolút konvergens, hiszen a
X
1 1 1 1 1 1 1
1 + 2 + 2 + 2 + 2 + 2 + 2 + ... =
2 3 4 5 6 7 n2
sor konvergens (hiperharmonikus sor).

2023. 04. 25. 146
X X X
Tétel. Ha (xn ) és (yn ) konvergens sor, akkor bármely α ∈ R esetén a (xn + αyn ) sor is
konvergens, továbbá
X∞ X∞ X
∞
(xn + αyn ) = xn + α · yn .
n=0 n=0 n=0
Biz. Ha
X
n X
n
sn := xk , tn := yk (n ∈ N0 ),
k=0 k=0
akkor az (sn ) és (tn ) a részletösszegek sorozatának konvergenciája következtében (sn + αtn ) is

konvergens. Következésképpen
X
∞ X
∞ X
∞
(xn + αyn ) = lim(sn + αtn ) = lim(sn ) + α · lim(tn ) = xn + α · yn . ■
n=0 n=0 n=0
Tétel. Bármely m ∈ N esetén
X
∞ X
∞
xn ∈ R ⇐⇒ xn ∈ R,
n=m n=0
és konvergencia esetén
X
∞ X
m X
∞
xn = xn + xn .
n=0 n=0 n=m
Biz. Ha
X
n X
n X
m−1+n
sn := xk , tn := xm−1+k = xk (n ∈ N0 ),
k=0 k=0 k=m−1
akkor
X
m−2
tn = sm−1+n − r, ahol r := xk ,
k=0
ill. n ≥ m esetén
sn = t1−m+n + r.
Következésképpen (sn ) és (tn ) ekvikonvergensek és
X
∞ X
m X
∞
xn = lim(sn ) = lim(tn + r) = lim(tn ) + r = xn + xn . ■
n=0 n=0 n=m
2023. 04. 25. 147
X X
Tétel. Ha (xn ) és (yn ) konvergens sor és
xn ≤ y n (n ∈ N0 ),
akkor
X
∞ X
∞
xn ≤ yn .
n=0 n=0
Biz. Ha bármely n ∈ N0 esetén xn ≤ yn , akkor a
X
n X
n
sn := xk , tn := xk (n ∈ N0 )
k=0 k=0
részletösszgekre
s n ≤ tn (n ∈ N0 ),
és így (vö. Tétel.)

X
∞ X
∞
xn = lim(sn ) ≤ lim(tn ) = yn . ■
n=0 n=0
Az alábbiakban olyan valós végtelen sorokat vizsgálunk, amelyek tagja nem negatívak, azaz
xn ≥ 0 (n ∈ N0 ).
Az ilyen sorokat – nem teljesen következetesen – pozitív tagú soroknak nevezik. Minthogy az ilyen sorok
X
n
sn := xk (n ∈ N0 )
k=0
részletösszegeire nyilván
sn ≤ sn + xn+1 = sn+1 (n ∈ N0 )
teljesül, ezért pozitív tagú sorok részletösszegeinek a sorozata monoton növő. A monoton sorozatok
konvergenciájára vonatkozó állításból közvetlenül adódik az alábbi a
X
Tétel. A (xn ) pozitív tagú sor pontosan akkor konvergens, ha részletösszgeiből álló (sn ) sorozat
korlátos.
2023. 04. 25. 148
Biz. A fentiek következtében két eset lehetséges.

X
1. eset A részletösszegek (sn ) sorozata korlátos, így a monotonitás miatt konvergens. Ekkor a (xn )
sor is konvergens.
2. eset A részletösszegek (sn ) sorozata nem korlátos. Így (sn ) monotonitása miatt lim(sn ) = +∞,
következésképpen a sor divergens. ■
Megjegyzések.
X
1. A fenti tétel bizonyításából látható, hogy ha a (xn ) pozitív tagú sor nem konvergens, akkor
X
∞
xn = lim(sn ) = +∞.
n=0
2. Az előző tétel állítása érvényben marad, ha a sor csak véges sok negatív tagot tartalmaz, mert ekkor
(sn ) egy index után már monoton növekvő sorozat lesz. Hasonló állítás fogalmazható meg negatív
tagú végtelen sorokra. Más a helyzet, ha a sor végtelen sok pozitív és negatív tagot is tartalmaz.
X
3. A (xn ) pozitív tagú sor esetén igaz a
n
X
∞ X
xn ∈ R ⇐⇒ sup xn ∈ R : n ∈ N0 < +∞
n=0 k=0
ekvivalencia, ui.
X
• ha (xn ) konvergens, akkor a részletösszegek
X
n
sn := xn (n ∈ N0 )
k=0
sorozata konvergens, következésképpen korlátos is, ahonnan

n
X
sup xn ∈ R : n ∈ N0 < +∞
k=0
következik.
• ha n
X
sup xn ∈ R : n ∈ N0 < +∞,
k=0
2023. 04. 25. 149
akkor a részletösszegek (sn ) sorozata korlátos, hiszen

n
X
0 ≤ sn ≤ sup xn ∈ R : n ∈ N0 < +∞ (n ∈ N0 ).
k=0
Így (sn ) monotonitása következtében konvergens is.
Tétel (összehasonlító kritériumok). Tegyük fel, hogy az (xn ) és (yn ) sorozatokra az alábbi teljesül:
∃ N ∈ N0 : 0 ≤ |xn | ≤ |yn | (N ≤ n ∈ N0 ). (24)
Ha
X X
1. a (yn ) sor abszolút konvergens, akkor a (xn ) sor is abszolút konvergens
(majoránskritérium);
X X
2. a (xn ) sor nem abszolút konvergens, akkor a (yn ) sor sem abszolút konvergens
(minoránskritérium).
Biz.
X
1. Ha a (yn ) sor abszolút konvergens, akkor
n
X
∞ X
K := |yk | = sup |yk | ∈ R : n ∈ N0 < +∞.
n=0 k=0
Ezért a
q := max {|x0 |, . . . , |xN |}
jelöléssel tetszőleges n ∈ N0 esetén



 Xn

 q ≤ (N + 1)q (n ≤ N),






k=0
Xn
|xk | ≤


k=0 


 XN X
n

 |xk | + |yk | ≤ (N + 1)q + K (n > N).


k=0 k=N+1
2023. 04. 25. 150
Következésképpen
n
X
∞ X
|xk | = sup |xk | ∈ R : n ∈ N0 < +∞.
n=0 k=0
X X
2. Ha a (xn ) sor nem abszolút konvergens, akkor a (yn ) sor sem abszolút konvergens, hiszen
X
ha az lenne akkor az előző lépés alapján (xn ) is az lenne. ■
X
Láthattuk, hogy ha (xn ) pozítív tagú sor, azaz a (xn ) : N0 → R sorozatra tetszőleges n ∈ N0 esetén
X
xn ≥ 0 teljesül, akkor (xn ) konvergenciája egyszerűen ellenőrizhető a részletösszegek korlátossága
révén. Bonyolultabb a helyzet, ha az (xn ) sorozat nem rendelkezik az iménti előjel-tulajdonsággal. Számos
konvergenciakritérium közül az alábbi néhányat tárgyaljuk.
Tétel (Cauchy-féle gyökkritérium). Tegyük fel, hogy az (xn ) : N0 → R sorozat esetében
1. alkalmas q ∈ [0, 1) mellett
|xn | ≤ q
p
n
(m.m. n ∈ N0 ).
X
Ekkor a (xn ) sor abszolút konvergens (következésképpen konvergens is).
2. alkalmas q ∈ [1, +∞) esetén
|xn | ≥ q
p
n
(m.m. n ∈ N0 ).
X
Ekkor a (xn ) sor divergens.
Biz.
1. Mivel |q| < 1, ezért a

X
(qn )
geometriai sor abszolút konvergens. Az
|xn | ≤ qn (m.m. n ∈ N0 )
X
egyenlőtlenségek és a majoránskritérium következtében tehát a (xn ) sor abszolút konvergens.
2023. 04. 25. 151
X minden n ∈ N0 indexre |xn | ≥ q ≥ 1. Következésképpen

n
2. A feltétel következtében majdnem
(xn ) nem nullsorozat, így a (xn ) sor divergens. ■
Megjegyzés. Ha
p
1. α := lim n
|xn | < 1, akkor az
n→∞
1−α
ε := >0
2
számhoz van olyan N ∈ N0 küszöbindex, hogy
p
|xn | − α < ε
n
(N ≤ n ∈ N0 ).

Következésképpen
1+α
|xn | < α + ε =
p
n
=: q < 1 (N ≤ n ∈ N0 ).
2
Tehát
|xn | < qn (N ≤ n ∈ N0 ),
X
így (vö. gyökkritérium) a (xn ) sor abszolút konvergens.
p
2. β := lim n |xn | > 1, akkor az ε := β − 1 > 0 számhoz van olyan N ∈ N0 index, hogy
n→∞
p
|xn | − β < ε
n
(N ≤ n ∈ N0 ).

Következésképpen
|xn | > β − ε = 1
p
n
(N ≤ n ∈ N0 ),
azaz
|xn | ≥ 1 (N ≤ n ∈ N0 ),
X
így (xn ) nem nullsorozat, tehát a (xn ) sor divergens.
p X
3. lim n
|xn | = 1, akkor a (xn ) sor lehet konvergens is és divergens is, ui. az
n→∞
1
xn := (n ∈ N)
n
sorozat esetében
p 1 1 1
lim n
|xn | = lim √ = √ = =1
n→∞ n→∞ n
n lim n
n 1
n→∞
2023. 04. 25. 152
X
és a (xn ) (harmonikus) sor divergens, viszont az
1
xn := (n ∈ N)
n2
sorozat esetében is
2 !
p 1 1
lim n
|xn | = lim √ n
= lim √
n
= 1,
n→∞ n→∞ n2 n→∞ n
X
de a (xn ) sor konvergens.
A gyökkritériumból következik a
Tétel (d’Alembert-féle hányadoskritérium). Tegyük fel, hogy az (xn ) : N0 → R sorozat esetében

majdnem minden n ∈ N0 indexre xn ̸= 0. Ha
1. valamely q ∈ (0, 1) esetén

xn+1
xn ≤ q (m.m. n ∈ N0 ),

X
akkor a (xn ) sor abszolút konvergens (következésképpen konvergens is).
2. majdnem minden n ∈ N0 indexre

xn+1
xn ≥ 1,

X
akkor a (xn ) sor divergens.
Biz.
1. A feltételekből tetszőleges N + 1 ≤ n ∈ N0 esetén

xn xn xn−1 xN xN+1 n−N
xN xn−1 · xn−2 · . . . · xN−1 xN ≤ q · q · . . . · q · q = q
= = q−N · qn
és így
|xn | ≤ K · qn (N + 1 ≤ n ∈ N0 )
2023. 04. 25. 153
következik, ahol K := |xN | · q−N . Következésképpen
|xn | ≤ qn , |xn | ≤ q
p
n
azaz (m.m. n ∈ N0 ).
X
Ez pedig (vö. gyökkritérium) azt jelenti, hogy a (xn ) sor abszolút konvergens.
2. A feltételek következtében alkalmas N ∈ N indexre

xn+1
xn ̸= 0 és xn ≥ 1
(N ≤ n ∈ N0 ).
Így speciálisan |xN | > 0 és tetszőleges N ≤ n ∈ N0 indexre

xn+1 xn xN+1
|xn+1 | = ·
xN · |xN | ≥ 1 · 1 · . . . · 1 · |xN | = |xN |.
· ... ·
xn xn−1
X
Ez azt jelenti, hogy (xn ) nem nullsorozat, következésképpen a (xn ) sor divergens. ■
Megjegyzések. Ha

xn+1
1. α := lim < 1, akkor az
n→∞ xn
1−α
ε := >0
2
számhoz van olyan N ∈ N0 küszöbindex, hogy

xn+1

xn
− α < ε
(N ≤ n ∈ N0 ).
Következésképpen

xn+1 1+α
xn < α + ε = 2 =: q < 1
(N ≤ n ∈ N0 ),
X
így (vö. hányadoskritérium) a (xn ) sor abszolút konvergens.

xn+1
2. β := lim > 1, akkor az ε := β − 1 > 0 számhoz van olyan N ∈ N0 index, hogy
n→∞ xn

xn+1

xn
− β < ε
(N ≤ n ∈ N0 ).
Következésképpen
xn+1
xn > β − ε = 1
(N ≤ n ∈ N0 ),
2023. 04. 25. 154
X
így (vö. hányadoskritérium) a (xn ) sor divergens.
X

xn+1
3. lim = 1, akkor a (xn ) sor lehet konvergens is és divergens is, ui. az
n→∞ xn
1
xn := (n ∈ N)
n
sorozat esetében
xn+1 n
lim = lim = 1,
n→∞ xn n→∞ n+1
X
és a (xn ) (harmonikus) sor divergens, viszont az
1
xn := (n ∈ N)
n2
sorozat esetében is
2 2

xn+1 n n
lim = lim = lim = 1,
n→∞ xn n→∞ (n + 1)2 n→∞ n2 + 2n + 1
X
de a (xn ) sor konvergens.
Tétel (Cauchy-féle kondenzációs agy ritkítási kritérium). Ha
0 ≤ xn+1 ≤ xn (n ∈ N),
akkor a X X
(xn ) és a (2n · x2n )
sorok ekvikonvergensek.
Biz. Legyen
X
n
sn := xk (n ∈ N)
k=1
és
X
n X
∞
tn := 2 k · x 2k (n ∈ N0 ), ill. S := lim(sn ) = xn ,
k=0 n=1
2023. 04. 25. 155
valamint
X
∞
T := lim(tn ) = 2 n · x 2n ,
n=0
továbbá m, n ∈ N0 : m > 1. Ha
• n < 2m , akkor
sn ≤ x1 + (x2 + x3 ) + . . . + (x2m + x2m +1 + . . . + x2m+1 −1 ) ≤ x1 + 2x2 + . . . 2m x2m = tm ,
• míg n ≥ 2m esetén
sn ≥ x1 + x2 + (x3 + x4 ) + . . . + (x2m−1 +1 + x2m−1 +2 + · · · + x2m ) ≥

1
≥ x1 + x2 + 2x4 + · · · + 2m−1 x2m = (x1 + tm ) .
2
Ebből következik, hogy (sn ) és (tn ) ekvikorlátos. Mivel mindkét sorozat monoton növekvő, ekvikon-
vergensek. ■
Megjegyzések.
1. Konvergencia esetén
1
S ≤ T ≤ 2S − x1 ill. (T + x1 ) ≤ S ≤ T.
2
2. Az α > 0 esetben a
X 1
n=1
nα
hiperharmonikus sor konvergenciáját vizsgálhatjuk ezzel a kritériummal, ui.
X∞
1 X∞
2n X
∞
α
< +∞ ⇐⇒ n )α
< +∞ ⇐⇒ 2n(1−α) < +∞ ⇐⇒
n=1
n n=0
(2 n=0
X
∞
n
⇐⇒ 21−α < +∞ ⇐⇒ 21−α < 1 ⇐⇒ α > 1.
n=0
Ez esetben
X
∞
n 1 1 2α−1 2α
T= 21−α = = = = ,
1 − 21−α 1 2α−1 − 1 2α − 2
n=0 1−
2α−1
2023. 04. 25. 156
így
2α 1 2 · 2α − 2 2α − 1

1 1
(T + 1) = · −1 = · α = α .
2 2 2α − 2 2 2 −2 2 −2
Tehát
2α − 1 X 1
∞
2α
≤ ≤ (α > 1).
2α − 2 n=1
nα 2α − 2
Ez α → +∞ esetén egyre szűkülő intervallumot jelent:
• α = 2 esetén
3 X 1
∞
1
≤ ≤2 hiba ≤ ,
2 n=1
n2 2
• α = 3 esetén
7 X 1
∞
4 8 1
≤ 3
≤ = hiba ≤ .
6 n=1
n 3 6 6
A
X 1 X 1 X 1
, , ill. a
n2 n4 n6
sorok összege ismert:
X∞
1 π2 X∞
1 π4 X∞
1 π6
2
= , 4
= , 6
= ,
n=1
n 6 n=1
n 90 n=1
n 945
de a
X 1
n3
sor összege nem ismeretes. Az 1978-ban Helsinkiben tartott Matematikai Kongresszuson R. Apéry
megmutatta, hogy ez az összeg irracionális.
2023. 04. 25. 157
Tétel (Leibniz-kritérium). Legyen
0 ≤ xn ∈ R (n ∈ N0 ), (xn ) ↘ .
Ekkor
1. igaz a
X
∞
(−1)n xn ∈ R ⇐⇒ lim(xn ) = 0
n=0
ekvivalencia;
2. a lim(xn ) = 0 esetben
X
2q−1
X
∞ X
2p
n n
(−1) xn ≤ (−1) xn ≤ (−1)n xn (p, q ∈ N); (25)
n=0 n=0 n=0
és fennáll a
X
∞

n
(−1) xn ≤ xm (m ∈ N0 ) (26)

n=m
hibabecslés.
Útm.
X
1. lépés. Ha a ((−1)n xn ) sor konvergens, akkor a konvergencia szükséges felétele folytán
lim ((−1)n xn ) = 0, azaz 0 = lim (|(−1)n xn |) = lim (xn ) .
2. lépés. Legyen lim (xn ) = 0 és
X
n
sn := (−1)k xk = x0 − x1 + x2 − x3 + x4 − x5 + − . . . + (−1)n xn (n ∈ N0 ).
k=0
Szemléltessük az (sn ) részletösszeg-sorozat első néhány tagját!

2023. 04. 25. 158
x1 (≤ x0 )
s0 = x0 ,
x3 (≤ x2 )
s1 = x0 − x1 = s0 − x1 ,
s4 s2
s2 = x0 − x1 + x2 = s 1 + x1 ,
s1 s3 s0 = x0 R
x4 (≤ x3 ) s3 = x0 − x1 + x2 − x3 = s2 − x3 ,
x2 (≤ x1 ) s4 = x0 − x1 + x2 − x3 + x4 = s3 + x4 .
Látható, hogy az (s2n ) részsorozat monoton fogyó, az (s2n+1 ) részsorozat monoton növő, hiszen
X
2n+2
s2n+2 = (−1)k xk = s2n − x2n+1 + x2n+2 = s2n + (x2n+2 − x2n+1 )≤ s2n (n ∈ N0 ),
| {z }
k=0 ≤0
ill.
X
2n+3
s2n+3 = (−1)k xk = s2n+1 + x2n+2 − x2n+3 = s2n+3 + (x2n+2 − x2n+3 )≥ s2n+1 (n ∈ N0 ).
| {z }
k=0 ≥0
Igaz továbbá, hogy
s1 ≤ s2n+1 = s2n − x2n+1 ≤ s2n ≤ s0 = x0 (n ∈ N0 ),
azaz (s2n ) és (s2n+1 ) korlátos. Következésképpen
lim (s2n ) =: α ∈ R, ill. lim (s2n+1 ) =: β ∈ R,

n→∞ n→∞
és α = β =: S, hiszen
α − β = lim(s2n ) − lim(s2n+1 ) = lim (s2n − s2n+1 ) = lim (x2n+1 ) = 0.
Ekkor az (s2n ), (s2n+1 ) sorozatok monotonitása miatt tetszőleges n ∈ N0 esetén
s2n+1 ≤ S ≤ s2n és s2n+1 ≤ S ≤ s2n+2 ,
így bármely n ∈ N0 indexre
−x2n+1 ≤ S − s2n ≤ 0 és 0 ≤ S − s2n+1 ≤ x2n+2 .

2023. 04. 25. 159
Mindez azt jelenti, hogy
X∞

0≤ (−1)k xk = |S − sn | ≤ xn+1 (n ∈ N0 ).

k=n+1
Ezzel megkaptuk a (26) becslést az m ∈ N esetben. A m := 0 eset az
X
n X
n
s2n = x0 + |x2k − x2k−1 | = x0 − (x2k − x2k−1 ) ≤ x0
k=1 k=1
összefüggés következménye az n → ∞ határátmenetben. ■
Megjegyzések.
1. Ha az (xn ) : N0 → R sorozatra
0 ≤ xn ∈ R (n ∈ N0 ), (xn ) ↘,
akkor a X
((−1)n · xn )
sort Leibniz-sornak vagy Leibniz-típusú sornak nevezzük.
2. A Leibniz-kritériumban az (xn ) sorozat monotonitása nem hagyható el, ui. pl. az






2
(n = 2k − 1),
xn := k (n ∈ N)

 1

 (n = 2k)
k
P
pozitív tagú nullsorozat nem monoton csökkenő, és a ((−1)n · xn ) sor divergens.
3. Ha
1
xn := (n ∈ N0 ),
n+1
akkor
X
∞
(−1)n
S := ∈ R.
n=0
n+1
Következésképpen
X ∞

n (26)
(−1) 1 1
≤ ≤ (9 ≤ m ∈ N),

n+1 m+1 10

n=m
2023. 04. 25. 160
és az p := q := 5 választásal (25) nem más, mint
1627 X (−1)n X (−1)n X (−1)n

9 ∞ 9
20417
0.6456̇34900̇ = = ≤ ≤ = = 0.7365̇44011̇,
2520 n=0 n + 1 n=0 n + 1 n=0 n + 1 27720
így
X
∞
(−1)n
0.6456 < < 0.7366.
n=0
n+1
Később belátjuk, hogy
X
∞
(−1)n−1 X
∞
(−1)n
= = loge (2) =: ln(2).
n=1
n n=0
n+1
Sőt, azt belátjuk majd, hogy a π az alábbi formula segítségével is közelíthető:
X∞
(−1)n π
= .
n=0
2n + 1 4
4. A Leibniz-típusú sorok hibabecslésére mintegy 250 évig csak Leibniz (26) egyenlőtlensége volt
ismeretes. Meglepő tény az, hogy csak az 1960-as évektől jelentek meg olyan dolgozatok, amelyek-
ben a szerzők a szóban forgó becslés élesítését igazolták. Például Diego Rattaggi 2018-ban közölt
dolgozatában bizonyította be azt, hogy a
X (−1)n
n=0
2n + 1
Leibniz-sorra a következő állítás igaz: tetszőleges n ∈ N0 indexre
4n3 + 32n2 + 87n + 83 X (−1)k n

4n2 + 16n + 17
< ln(2) − < .
8n4 + 68n3 + 208n2 + 268n + 120 k=0
k+1 8n3 + 36n2 + 52n + 24
2023. 04. 25. 161
A gyakorlat anyaga
Emlékeztető.
1. Tegyük fel, hogy az (xn ) : N0 → R sorozat konvergens. Ekkor bármely k ∈ N esetén az
yn := xn+k (n ∈ N0 )
előírással definiált (yn ) sorozat is konvergens és
lim (yn ) = lim (xn ) .
2. Igazak a következő állítások:
• ha (xn ) monoton növekedő [csökkenő] és felülről [alulról] korlátos, akkor konvergens és
lim (xn ) = sup[inf] {xn ∈ R : n ∈ N0 } ;
• ha (xn ) konvergens, akkor korlátos.
Feladat. Vizsgáljuk meg a következő sorozatokat konvergencia szempontjából!

2xn
1. a ∈ R, x0 := a, xn+1 := (n ∈ N0 );
n+1
2xn
2. x0 := 2, xn+1 := (n ∈ N0 );
xn + 1
6
3. x0 := 6, xn+1 := 5 − (n ∈ N0 );
xn
1 + x2n
4. x0 := 0, xn+1 := (n ∈ N0 );
2
α x2n + α
5. α ∈ [0, 1], x0 := , xn+1 := (n ∈ N0 ).
2 2
2023. 04. 25. 162
Útm.
1. A rekurziót kibontva” könnyen megsejthető, hogy

”
2n
xn = ·a (n ∈ N0 ),
n!
hiszen
2a 4a 8a 16a 32a
x1 = , x2 = , x3 = , x4 = , x5 = .
1 1·2 1·2·3 1·2·3·4 1·2·3·4·5
Ezután ezt az összefüggést a következőképpen igazoljuk. Ha
(a) a = 0, akkor tetszőleges n ∈ N0 esetén xn = 0, hiszen

• n = 0 esetén x0 = 0, továbbá
• ha valamely n ∈ N0 esetén xn = 0, akkor
2xn 2·0
xn+1 = = = 0.
n+1 n+1
(b) a ̸= 0, akkor persze bármely n ∈ N0 esetén xn ̸= 0 (HF. teljes indukcióval igazolni!), és

így
2n+1
·a
xn+1 (n + 1)! 2 2xn
= = , azaz xn+1 = (n ∈ N0 ).
xn 2n n+1 n+1
·a
n!
Mivel bármely 0 ̸= a ∈ R esetén
|xn+1 |

2
lim = lim = 0 < 1,
|xn | n+1
ezért
lim (xn ) = lim (|xn |) = 0.
2. Világos (HF. teljes indukcióval igazolni!), hogy
xn > 0 (n ∈ N0 ).
2023. 04. 25. 163
A sorozat első néhány tagja:
4 8
x0 = 2, x1 = = 1.3̇, x2 = = 1.142857.
3 7
Az (xn ) sorozat pontosan akkor monoton csökkenő, ha
2xn xn − 1
xn − xn+1 = xn − = xn · ≥0 (n ∈ N0 ),
xn + 1 xn + 1
azaz, ha fennáll az
xn ≥ 1 (n ∈ N0 )
egyenlőtlenség. Ez viszont igaz, ui.
• x0 = 2 ≥ 1;
• ha valamely n ∈ N0 esetén xn ≥ 1, akkor
2xn 2 2
xn+1 = = 1
≥ 1
=1 (n ∈ N0 ).
xn + 1 1 + xn 1+ 1
Az (xn ) sorozat tehát monoton csökkenő, alulról korlátos, így konvergens is. Legyen
A := lim(xn ). Az
2xn
xn+1 := (n ∈ N0 )
xn + 1
rekurzív összefüggésben az n → ∞ határátmenet elvégzése után azt kapjuk, hogy
2A
A= ⇐⇒ A2 + A = 2A, azaz A(A − 1) = 0.
A+1
Világos, hogy A = 0 nem lehet a sorozat határértéke, ezért A = 1.
3. 1. lépés. Ha az (xn ) sorozat konvergens, és A := lim(xn ), akkor lim(xn+1 ) = A, és így

√
6 5± 25 − 24
A=5− =⇒ 2
A − 5A + 6 = 0 =⇒ A= ∈ {2, 3}.
A 2
2. lépés. Mivel a kezdőtag: x0 = 6, kézenfekvőnek tűnik belátni azt, hogy
xn > 3 (n ∈ N0 ).
Valóban,
• n = 0 esetén x0 = 6 > 3;
2023. 04. 25. 164
• ha valamely n ∈ N0 esetén xn > 3, akkor
6 6
xn+1 = 5 − > 5 − = 5 − 2 = 3.
xn 3
3. lépés. Megmutatjuk, hogy az (xn ) sorozat szigorúan monoton csökkenő. Ezt teljes is induk-
cióval igazoljuk. Világos, hogy
• n = 0 esetén
x0 = 6 > 4 = x1 ;
• ha valamely n ∈ N0 esetén 3 < xn+1 < xn , akkor
6 6
xn+2 = 5 − <5− = xn+1 .
xn+1 xn
4. lépés. Mivel a sorozat (szigorúan) monoton csökkenő és alulról korlátos, ezért konvergens. A
fentiek következtáben tehát (xn ) konvergens és
lim(xn ) = 3.
4. A sorozat első néhány tagját meghatározva –
1 5
x0 = 0, x1 = , x2 =
2 8
– az a gyanúnk” támad, hogy az (xn ) sorozat szigorúan monoton növekedő. Ezt teljes indukcióval
”
igazoljuk. Mivel
1
x0 = 0 < = x1 ,
2
ezért csak azt kell megmutatnunk, hogy ha valamilyen n ∈ N0 mellett
0 ≤ xn < xn+1 ,
akkor 0 ≤ xn+1 < xn+2 is igaz. Valóban, 0 ≤ xn < xn+1 -ből x2n < x2n+1 , és így
1 + x2n 1 + x2n+1
1 + x2n < 1 + x2n+1 , azaz xn+1 = < = xn+2
2 2
következik. Tudjuk, hogy ha egy monoton növekedő sorozat felülről korlátos, akkor konvergens
és
lim(xn ) = sup{xn ∈ R : n ∈ N0 }.
Azt kellene tehát belátni, hogy egy alkalmas A ∈ R számmal xn ≤ A (n ∈ N0 ). Egy ilyen A
2023. 04. 25. 165
megsejtésére” a következő gondolatmenetet alkalmazhatjuk: ha xn ≤ A (n ∈ N0 ) valamilyen

”
A-ra fenáll, akkor A helyébe lim(xn ) is írható. Tegyük fel tehát, hogy (xn ) konvergens és legyen
A := lim(xn ); ekkor lim(xn+1 ) = A, így
1 + x2n 1 + A2

lim = .
2 2
Következésképpen az (xn )-et meghatározó rekurzív összefüggés miatt
1 + A2
A= ⇐⇒ A2 − 2A + 1 = 0 ⇐⇒ (A − 1)2 = 0,
2
amiből A = 1 adódik. Lássuk be tehát, hogy fennáll az xn ≤ 1 (n ∈ N0 ) becslés. Ezt újból
teljes indukcióval bizonyítjuk: x0 = 0 ≤ 1 triviálisan igaz; ha pedig xn ≤ 1 fennáll valamilyen
N0 ∋ n-re, akkor
1 + x2n 1 + 12
xn+1 = ≤ = 1.
2 2
Összefoglalva tehát, az (xn ) sorozat konvergens és lim(xn ) = 1.
1. lépés. Mivel
α2 α2 + 4α

1 4α α
x1 = +α = > = = x0 ,
2 4 8 8 2
ezért sejthető, hogy (xn ) szigorúan monoton növekedő. Az iméntiek miatt elég belátni,
hogy ha valamely n ∈ N0 esetén 0 < xn < xn+1 , akkor 0 < xn+1 < xn+2 . Valóban, ha
valamely n ∈ N0 esetén 0 < xn < xn+1 , akkor
x2n + α x2 + α
0 < xn+1 = < n+1 = xn+2 .
2 2
2. lépés. Ha az (xn ) sorozat konvergens, akkor A := lim(xn ) határértékére lim(xn+1 ) = A, és

így
A2 + α √
A= ⇐⇒ A2 − 2A + α = 0 ⇐⇒ A = A± := 1 ± 1 − α.
2
3. lépés. Mivel (xn ) szigorúan monoton növekedő és lim(xn ) az
{xn ∈ R : n ∈ N0 }
halmaz legkisebb felső korlátja, ezért az A+ és A− értékek közül 0 ≤ A− ≤ A+ miatt miatt

2023. 04. 25. 166
csak az
√
A− = 1 − 1−α
érték jöhet szóba (α = 1 esetén persze A− = A+ ). Világos, hogy

• n = 0 esetén
α α + A2−
≤ = A− ;
x0 =
2 2
• ha valamely n ∈ N0 esetén xn ≤ A− , akkor
x2n + α (A− )2 + α
xn+1 = ≤ = A− .
2 2
Következésképpen (xn ) felülről korlátos.
4. lépés. Összefoglalva tehát, az (xn ) sorozat konvergens és
√
lim(xn ) = 1 − 1 − α. ■
Házi (gyakorló) feladat. Vizsgáljuk meg a következő sorozatokat konvergencia szempontjából!

√ √
1. x0 := 3, xn+1 := 3 + 2xn (n ∈ N0 );
x3n + 1
2. x0 := 0, xn+1 := (n ∈ N0 );
2
√
q p
3. xn := 2 2 2 . . . (n ∈ N) és itt n darab gyökvonás szerepel;
√
q p
4. xn := 2 + 2 + 2 + . . . (n ∈ N) és itt n darab gyökvonás szerepel;
√
5. α ∈ [0, +∞), x1 := 0, xn+1 := α + xn (n ∈ N);
6. x0 := 0, xn+1 := α + x2n (n ∈ N0 ; 0 ≤ α ∈ R).
Útm.
1. (a) 1. lépés. A sorozat első két tagját meghatározva:

√ √
q
x0 = 3< 3 + 2 3 = x1 ,
az a gyanúnk” támad, hogy az (xn ) sorozat szigorúan monoton növekedő. Ezt teljes indukcióval igazoljuk. Az iméntiek miatt
”
elég azt igazolnunk, hogy ha valamilyen n ∈ N0 mellett xn < xn+1 , akkor xn+1 < xn+2 is teljesül. Valóban xn < xn+1 -ből
p p
3 + 2xn < 3 + 2xn+1 , azaz xn+1 = 3 + 2xn < 3 + 2xn+1 = xn+2
következik.
2023. 04. 25. 167
2. lépés. Ha az (xn ) sorozat konvergens, akkor A := lim(xn ) határértékére lim(xn+1 ) = A, és így
√ √
A= 3 + 2A =⇒ A2 − 2A − 3 = 0 =⇒ A=1+ 1 + 3 = 3.
3. lépés. Mivel (xn ) szigorúan monoton növekedő, ezért ha felülről korlátos, akkor a 3 egy felső korlátja is. Világos, hogy
√
• n = 0 esetén x0 = 3 < 3;
• ha valamely n ∈ N0 esetén xn < 3, akkor
p √ √
xn+1 = 3 + 2xn < 3 + 2 · 3 = 9 = 3.
4. lépés. Midez azt jelenti, hogy az (xn ) sorozat konvergens és lim(xn ) = 3.
(b) 1. lépés. A sorozat első néhány tagját meghatározva:
1 9
x0 = 0, x1 = , x2 =
2 16
az a gyanúnk” támad, hogy az (xn ) sorozat szigorúan monoton növekedő. Ezt teljes indukcióval igazoljuk. Mivel
”
1
x0 < = x1 ,
2
ezért elég azt igazolnunk, hogy ha valamilyen n ∈ N0 mellett xn < xn+1 , akkor xn+1 < xn+2 is teljesül. Valóban xn < xn+1 -
ből
x3 + 1 x3 +1
xn+1 = n < n+1 = xn+2
2 2
következik.
A3 + 1
A= ⇐⇒ A3 − 2A + 1 = 0.
2
Felhazsnálva az 1. gyakorlaton tetszőleges a, b ∈ R, ill. n ∈ N számokra bizonyított (15) azonosság
a3 − b3 = (a − b)(a2 + ab + b2 )
speciális esetét, azt kapjuk, hogy
A3 − 2A + 1 = A3 − 1 − 2A + 2 = A3 − 13 − 2(A − 1) = (A − 1)(A2 + A + 1) − 2(A − 1) = (A − 1)(A2 + A − 1),
következésképpen
√
A3 + 1 −1 ± 5
A= ⇐⇒ 3
A − 2A + 1 = 0 ⇐⇒ A∈ 1, .
2 2
√
−1 − 5
Mivel x0 = 0 és (xn ) szigorúan monoton növekedő, ezért a szám nem lehet (xn ) határértéke.
2
{xn ∈ R : n ∈ N0 }
2023. 04. 25. 168
halmaz legkisebb felső korlátja, ezért az √

−1 + 5
A=1 és A=
2
értékek közül √
−1 + 5
<1
2
miatt csak az √
−1 + 5
A=
2
érték jöhet szóba. Lássuk be tehát, hogy ezzel az A-val teljesül az xn ≤ A (n ∈ N0 ) becslés. Ezt újból teljes indukcióval
bizonyítjuk: √
−1 + 5
x0 = 0 < =A
2
triviálisan igaz. Ha pedig xn ≤ A fennáll valamilyen N0 ∋ n-re, akkor
x3n + 1 A3 + 1
xn+1 = ≤ = A.
2 2
√
−1 + 5
lim(xn ) = .
2
2. 1. lépés. Mivel
α2 α2 + 4α

1 4α α
x1 = +α = > = = x0 ,
2 4 8 8 2
ezért sejthető, hogy (xn ) szigorúan monoton növekedő. Az iméntiek miatt elég belátni, hogy ha valamely n ∈ N0 esetén 0 < xn < xn+1 ,
akkor 0 < xn+1 < xn+2 . Valóban, ha valamely n ∈ N0 esetén 0 < xn < xn+1 , akkor
x2n + α x2 +α
0 < xn+1 = < n+1 = xn+2 .
2 2
A2 + α √
A= ⇐⇒ A2 − 2A + α = 0 ⇐⇒ A = A± := 1 ± 1 − α.
2
{xn ∈ R : n ∈ N0 }
halmaz legkisebb felső korlátja, ezért az A+ és A− értékek közül 0 ≤ A− ≤ A+ miatt miatt csak az
√
A− = 1 − 1−α
érték jöhet szóba (α = 1 esetén persze A− = A+ ). Világos, hogy
• n = 0 esetén
α α + A2−
x0 = ≤ = A− ;
2 2
• ha valamely n ∈ N0 esetén xn ≤ A− , akkor
x2n + α (A− )2 + α
xn+1 = ≤ = A− .
2 2
2023. 04. 25. 169
Következésképpen (xn ) felülről korlátos.
√
lim(xn ) = 1 − 1 − α.
3. A sorozat első néhány tagját meghatározva:
r q
√ √ √ √ √
q
4
x1 = 2, x2 = 2 2 = 2 2, x3 = 2 2 2
látható, hogy s r q
√
xn = ... 2 2 2 (n ∈ N),
azaz
√ p
x1 := 2, xn+1 := 2xn (n ∈ N).
Az a gyanúnk” támad, hogy az (xn ) sorozat szigorúan monoton növekedő. Ezt teljes indukcióval igazoljuk. Mivel
”
√ √
4
√
x1 = 2< 2 2 = x2 ,
ezért csak azt kell megmutatnunk, hogy ha valamilyen n ∈ N mellett
0 < xn < xn+1 , akkor 0 < xn+1 < xn+2
is igaz. Valóban, a 0 < xn < xn+1 egyenlőtlenségpárból 2xn < 2xn+1 és így
p p p p
2xn < 2xn+1 , azaz xn+1 = 2xn < 2xn+1 = xn+2
következik. Tudjuk, hogy ha egy monoton növekedő sorozat felülről korlátos, akkor konvergens és
lim(xn ) = sup{xn ∈ R : n ∈ N}.
Azt kellene tehát belátni, hogy egy alkalmas A ∈ R számmal xn ≤ A (n ∈ N). Egy ilyen A megsejtésére” a következő gondolatmenetet
”
alkalmazhatjuk: ha xn ≤ A valamilyen A-ra fenáll, akkor A helyébe lim(xn ) is írható. Tegyük fel tehát, hogy (xn ) konvergens és legyen
A := lim(xn ); ekkor p √
lim(xn+1 ) = A, lim( 2xn ) = 2A.
√
Következésképpen az (xn )-et meghatározó rekurzív összefüggés miatt A = 2A, amiből A ∈ {0; 2} adódik. Mivel 0 < xn (n ∈ N) és (xn )
szigorúan monoton növekedő, ezért az A = 0 eset nem lehetséges, legfeljebb csak A = 2. Lássuk be tehát, hogy ezzel az A-val teljesül az
xn ≤ A (n ∈ N)
√
becslés. Ezt újból teljes indukcióval bizonyítjuk: x1 = 2 ≤ 2 = A triviálisan igaz; ha pedig xn ≤ A fennáll valamilyen N ∋ n-re, akkor
p √
xn+1 = 2xn ≤ 2A = A.
Összefoglalva tehát, az (xn ) sorozat konvergens és lim(xn ) = 2.

Megjegyzések.
(a) A sorozat első néhány

√ √ √ √
q q
1 1 4 3 1
x1 = 2 = 2 2 = 21− 2 , x2 = 2 2= 8= 8 = 2 4 = 21− 4 ,
2023. 04. 25. 170
r q
√ √ √
q
4 8 7 1
x3 = 2 2 2 = 2 8 = 128 = 2 8 = 21− 8
tagjának meghatározásával sejthető, hogy

1
xn = 21− 2n (n ∈ N),
a mi teljes inducióval könnyen igazolható. Valóban,
• n = 1 esetén
√ 1 1− 11
x1 = 2 = 22 = 2 2 ;
• ha pedig valamely n ∈ N esetén

1
xn = 21− 2n ,
akkor
2− 1
q
p 1 2n 1
1− n+1
xn+1 = 2xn = 2 · 21− 2n = 2 2 =2 2 .
(b) Mivel r ! r !
2n 1 n1
lim = lim = 1,
2 2
ezért r
1 2n 1
xn = 21− 2n = 2 · −→ 2 · 1 = 2 (n → ∞).
2
4. A sorozat első néhány tagját meghatározva:
r
√ √ √
q q
x1 = 2, x2 = 2 + 2, x3 = 2+ 2+ 2
látható, hogy s r
√
q
xn = ... 2+ 2+ 2 (n ∈ N),
azaz
√ p
x1 := 2, xn+1 := 2 + xn (n ∈ N).
Az a gyanúnk” támad, hogy az (xn ) sorozat szigorúan monoton növekedő. Ezt teljes indukcióval igazoljuk. Mivel
”
√ √ √
q
2< 2+ 2 ⇐⇒ 2<2+ 2,
így
√ √
q
x1 = 2< 2 + 2 = x2 ,
ezért csak azt kell megmutatnunk, hogy ha valamilyen n ∈ N mellett
0 < xn < xn+1 , akkor 0 < xn+1 < xn+2
is igaz. Valóban, az 0 < xn < xn+1 egyenlőtlenségpárból 2 + xn < 2 + xn+1 és így
p p p p
2 + xn < 2 + xn+1 , azaz xn+1 = 2 + xn < 2 + xn+1 = xn+2
lim(xn ) = sup{xn ∈ R : n ∈ N}.
Azt kellene tehát belátni, hogy egy alkalmas A ∈ R számmal xn ≤ A (n ∈ N). Egy ilyen A megsejtésére” a következő gondolatmenetet
”
alkalmazhatjuk: ha xn ≤ A valamilyen A-ra fenáll, akkor A helyébe lim(xn ) is írható. Tegyük fel tehát, hogy (xn ) konvergens és legyen
2023. 04. 25. 171
A := lim(xn ); ekkor p √
lim(xn+1 ) = A, lim( 2 + xn ) = 2 + A.
√
A= 2 + A,
amiből A ∈ {−1; 2} adódik. Mivel 0 < xn (n ∈ N) és (xn ) szigorúan monoton növekedő, ezért az A = −1 eset nem lehetséges, legfeljebb csak
A = 2. Lássuk be tehát, hogy ezzel az A-val teljesül az
xn ≤ A (n ∈ N)
√
becslés. Ezt újból teljes indukcióval bizonyítjuk: x1 = 2 ≤ 2 = A triviálisan igaz; ha pedig xn ≤ A fennáll valamilyen N ∋ n-re, akkor
p √
xn+1 = 2 + xn ≤ 2 + A = A.
Összefoglalva tehát, az (xn ) sorozat konvergens és lim(xn ) = 2. Megjegyzések.
(a) Ha tudnánk, mi a cos, ill. a π jelentése, akkor elmondhatnánk, hogy
√ π
x1 = 2 = 2 cos ,
4
r π r h π i π
p
x2 = 2 + x1 = 2 + 2 cos = 2 1 + cos = 2 cos ,
4 4 8
r π r h π i π
p
x3 = 2 + x1 = 2 + 2 cos = 2 1 + cos = 2 cos ,
8 8 16
hiszen
h π πi α α
∀α ∈ − , : 1 + cos(α) = 1 + cos 2 · = 2 cos2 .
2 2 2 2
Így, ha valamely 2 ≤ n ∈ N esetén π

xn−1 = 2 cos ,
2n
akkor r
p π π
xn = 2 + xn−1 = 2 + 2cos n = 2 cos n+1 (n ∈ N).
2 2
(b) Ha tudnánk, hogy a cos függvény folytonos, és ismernánk az átviteli elvet, akkor a következő kĳelentést tehetnénk:
π
lim (xn ) = 2 cos lim = 2 cos(0) = 2 · 1 = 2.
n→∞ n→∞ 2n+1
5. Világos (HF. teljes indukcióval igazolni!), hogy α = 0 esetén xn = 0 (n ∈ N), így lim (xn ) = 0. Tegyük fel most, hogy α > 0 és határozzuk
meg a sorozat első néhány tagját! Mivel
√ √
q
0< α< α+ α, azaz x1 < x2 < x3 ,
√
így az a gyanúnk” támad, hogy az (xn ) sorozat szigorúan monoton nővekedő. Ezt teljes indukcióval igazoljuk. Lévén, hogy x1 = 0 < α = x2 ,
”
ezért csak azt kell megmutatnunk, hogy ha valamilyen n ∈ N mellett xn < xn+1 , akkor xn+1 < xn+2 is igaz. Valóban, xn < xn+1 -ből
α + xn < α + xn+1 és így
√ p
xn+1 = α + xn < α + xn+1 = xn+2
2023. 04. 25. 172
következik. Tudjuk, hogy ha egy monoton növekedő sorozat felülről korlátos, akkor konvergens. Teljes indukcióval igazoljuk, hogy (xn ) felülről
korlátos. Olyan K ∈ R számot kellene keresni, amelyre x1 < K és
xn < K =⇒ xn+1 < K (n ∈ N)
teljesül. Ehhez az
√ √
xn+1 = α + xn < α + K
egyenlőtlenség alapján – elég, ha

√
α+K<K
fennáll. Ez a feltétel az
α + K < K2 , azaz az α < K2 − K
alakba írható, így a

√
K := 1 + α
választás megfelelő. A sorozat tehát konvergens. Legyen A := lim(xn ), ekkor
√
α = lim(xn+1 ) = α+A,
ahonnan α > 0 miatt √

1+ 1 + 4α
A=
2
következik.
Megjegyzés. A sorozat n-edik tagjának és határértékének eltérésére a következő, ún. hibabecslést kapjuk:
p √
xn − A = α + xn−1 − α + A =

√α + x √
p √ n−1 + α + A
= α + xn−1 − α + A · √ √ =

α + xn−1 + α + A
|xn−1 − A| |xn−1 − A| |xn−1 − A|

= √ √ < √ = <
α + xn−1 + α+A α+A A

xn−2 − A x1 − A 1
< < ... < = .
A2 An An−1
6. Világos (HF. teljes indukcióval igazolni!), hogy ha α = 0, akkor bármel n ∈ N0 indexre xn = 0, így lim (xn ) = 0. Tegyük fel, hogy α > 0. A
sorozat első néhány tagját meghatározva:
x1 = α < α + α2 = x2
az a gyanúnk” támad, hogy az (xn ) sorozat szigorúan monoton növekedő. Ezt teljes indukcióval igazoljuk. Mivel x0 = 0 < α = x1 , ezért csak
”
azt kell megmutatnunk, hogy ha valamilyen n ∈ N0 mellett 0 < xn < xn+1 , akkor xn+1 < xn+2 is igaz. Valóban, xn < xn+1 -ből
0 < x2n < x2n+1 és így xn+1 = α + x2n < α + x2n+1 = xn+2
lim(xn ) = sup{xn ∈ R : n ∈ N0 }.
Azt kellene tehát belátni, hogy egy alkalmas A ∈ R számmal xn < A (n ∈ N0 ). Egy ilyen A megsejtésére” a következő gondolatmenetet
”
2023. 04. 25. 173
alkalmazhatjuk: ha xn < A (n ∈ N0 ) valamilyen A-ra fenáll, akkor A helyébe lim(xn ) is írható. Tegyük fel tehát, hogy (xn ) konvergens és
legyen A := lim(xn ); ekkor
lim(xn+1 ) = A, lim α + x2n = α + A2 .
A = α + A2 ,
amiből A-ra √
1± 1 − 4α
A=
2
adódik. Nyilvánvaló, hogy
1
A∈R ⇐⇒ α≤ .
4
Mivel (xn ) szigorúan monoton növekedő és lim(xn ) az
{xn ∈ R : n ∈ N0 }
halmaz legkisebb felső korlátja, ezért a fenti A-k esetén csak az
√
1− 1 − 4α
A=
2
érték jön szóba. Lássuk be tehát, hogy ezzel az A-val teljesül az xn ≤ A (n ∈ N0 ) becslés. Ezt újból teljes indukcióval bizonyítjuk:
√
1− 1 − 4α
x0 = 0 < =A
2
triviálisan igaz. Ha pedig xn ≤ A fennáll valamilyen N0 ∋ n-re, akkor
xn+1 = α + x2n ≤ α + A2 = A.
1
Összefoglalva tehát, α ≤ esetén az (xn ) sorozat konvergens és
4
√
1− 1 − 4α
lim(xn ) = .
2

1
Megjegyezzük, hogy az α ∈ 4
, +∞ esetben (xn ) nem kornvergens, így (szigorú) monotonitása miatt nem is korlátos, következésképen
lim(xn ) = +∞. ■
2023. 04. 25. 174
8. oktatási hét
Az előadás anyaga
Megjegyezzük, hogy véges összegeket úgy szorzunk össze, hogy az egyik tényező minden tagját megszo-
rozzuk a másik minden tagjával és a kapott szorzatokat összeadjuk:
(x0 + . . . + xn ) · (y0 + . . . + ym ) = x0 y0 + x0 y1 + . . . + x0 ym + x1 y0 + . . . + xn ym .
Mi a helyzet végtelen sorok esetében? Soroknál hasonló lenne a helyzet, csakhogy végtelen számú szorzat
keletkezik, ezért előre meg kell
Xhatározni X milyen sorrendben adjuk össze ezeket a szorzatokat, illetve
alkalmazunk-e zárójelezést. A (xn ) és a (yn ) végtelen sorok szorzatának az értelmezéséhez az xi yj
(i, j ∈ N) szorzatokat egy ∞ × ∞”-es mátrixba írjuk fel a következő módon:
”
x0 x1 x2 x3 ...
y0 x0 y0 x1 y 0 x2 y0 x3 y0 ...
y1 x0 y1 x1 y 1 x2 y1 x3 y1 ...
y2 x0 y2 x1 y 2 x2 y2 x3 y2 ...
y3 x0 y3 x1 y 3 x2 y3 x3 y3 ...
y4 x0 y4 x1 y 4 x2 y4 x3 y4 ...
.. .. .. .. .. ..
. . . . . .
• téglányszorzat: • Cauchy-szorzat:
2023. 04. 25. 175
X X
Definíció. A (xn ) és a (yn ) sorok
X
• téglányszorzatának nevezzük a (tn ) végtelen sort, ahol
X
tn := xi yj (n ∈ N0 );
max{i,j}=n
X
• Cauchy-szorzatának nevezzük a (cn ) sort, ahol
X
n
cn = xk · yn−k (n ∈ N0 ).
k=0
Megjegyezzük, hogy tetszőleges n ∈ N0 esetén
• tn olyan xi yj szorzatok összege, amelyeknél egyik index n, és a másik n-nél kisebb vagy egyenlő;
• cn olyan xi yj szorzatok összege, amelyeknél a két index összege n.
X X X
Tétel. Tegyük fel, hogy a (xn ) és a (yn ) végtelen sorok konvergensek. Ekkor a (tn )
n=0 n=0 n=0
téglányszorzatuk is konvergens, továbbá
X
∞ X
∞ X
∞
! !
tn = xn · yn ,
n=0 n=0 n=0
azaz a téglányszorzat összege a két sor összegének szorzatával egyezik meg.
Biz. A bizonyítás alapja a sorozatoknál

X tanultXműveletek Xés határátmenet felcserélhetőségére vonatkozó
tétel. Jelölje An , Bn és Tn rendre a (xn ), (yn ) és (tn ) sorok n-edik részletösszegeit (n ∈ N0 ).
n=0 n=0 n=0
Ekkor az n → ∞ határesetben
 
X X X X X X
n n n
! n
!
Tn = tk =  xi yj  = xi yj = xi · yj =
k=0 k=0 max{i,j}=k max{i,j}≤n i=0 j=0
X
∞ X
∞
! !
= An · Bn −→ xn · yn .
n=0 n=0
2023. 04. 25. 176
X
Ez azt jelenti, hogy a (Tn ) sorozat konvergens, azaz a (tn ) végtelen sor konvergens, és
X
∞ X
∞ X
∞
! !
tn = lim(Tn ) = xn · yn . ■
n=0 n=0 n=0
Megjegyezzük, hogy
1. Az előző tétel Cauchy-szorzatra nem érvényes, hiszen pl. a

X (−1)n
√
n+1
sor a Leibniz-kritérium következtében konvergens, viszont önmagával vett Cauchy-szorzata divergens:
X (−1)n X (−1)n X X X
n
!
(−1)k (−1)n−k
√ × √ = √ ·√ =: ((−1)n cn )
n=0
n+1 n=0
n+1 n=0 k=0
k+1 n−k+1 n=0
folytán
X
n
1 X 1
n X 2 n
cn = √ √ = p ≥ =
k=0
k+1 n−k+1 k=0
(k + 1)(n − k + 1) k=0
n+2
2(n + 1)
= −→ 2 ̸= 0 (n → ∞).
n+2
2. divergens sorok Cauchy-szorzata is lehet konvergens, hiszen az
X 3 n X 3 n−1 1
!
1− és az 1+ 2n + n+1
n=1
2 n=1
2 2
X 3 n−1
!
sorok divergensek, de Cauchy-szorzatuk konvergens: cn , ahol
n=0
2

n 1
n−1 1 1 3
cn = 2 + n+1 − 2 + n − ... − 2 + 2 − =
2 2 2 2

n 1 n−1
1 1 1
= 2 + n+1 − 1 + 2 + . . . + 2 − + + ... + n =
2 2 22 2

1 1 1 1 3
= 2n + n+1 − (2n − 1) − 1 − n = n+1 + n = n+1 ,
2 2 2 2 2
2023. 04. 25. 177
azaz
X 3 n−1 X 3 n
!
cn = .
n=0
2 n=0
4
P P
Tétel [Mertens-tétel]. Ha a (xn ), (yn ) sorok konvergensek:
X
∞ X
∞
A := xn , B := yn ,
n=0 n=0
továbbá valamelyikük abszolút konvergens, akkor Cauchy-szorzatuk is konvergens, és
X
∞ X X
∞ X
∞
n
! !
xk yn−k = A · B = xn · yn .
n=0 k=0 n=0 n=0
Útm. Legyen
X
n X
n X
n
An := xi = xn−i és Bn := yi (n ∈ N0 ),
i=0 i=0 i=0
továbbá
X
i X
n
ci := xk yi−k (i ∈ N0 ), ill. Cn := ci (n ∈ N0 ).
k=0 i=0
Ekkor
Cn = c0 + c1 + c2 + . . . + cn =
= (x0 y0 ) + (x0 y1 + x1 y0 ) + (x0 y2 + x1 y1 + x2 y0 ) + . . . + (x0 yn + x1 yn−1 + . . . + xn y0 ) =
= x0 (y0 + y1 + y2 + . . . + yn ) + x1 (y0 + y1 + y2 + . . . + yn−1 ) + . . . + xn y0 =

X
n X
n
= x0 Bn + x1 Bn−1 + . . . + xn B0 = xn−i · Bi = xn−i · (Bi − B) + An · B.
i=0 i=0
P X
∞
Tegyük fel, hogy (xn ) abszolút konvergens: |xn | ∈ R. Ekkor
n=0
1. lim(Bn ) = B következtében
2023. 04. 25. 178
a) tetszőleges ε > 0 számhoz van olyan L ∈ N0 , hogy bármely L ≤ n ∈ N0 esetén
ε/3
|Bn − B| < P
∞ ; (27)
|xp | + 1
p=0
b) a (Bn ) sorozat korlátos, azaz alkalmas K > 0 számra, ill. tetszőleges n ∈ N0 indexre
Bn , B ∈ (−K, K); (28)

X
2. a (xn ) sor abszolút konvergenciája folytán alkalmas M ∈ N0 , ill. tetszőleges M ≤ p, q ∈ N0
indexre
Xq
ε/3
|xl | < ; (29)
n=p
2K
3. lim(An ) = A miatt van olyan N ∈ N0 , hogy bármely N ≤ n ∈ N indexre
ε/3
|An − A| < . (30)
|B| + 1
Így ha n ∈ N0 olyan index, amelyre n ≥ max{N, L + M}, akkor
X

n
|Cn − AB| = xn−i (Bi − B) + An B − AB ≤

i=0
X
L−1 X
n
≤ |xn−i | · |Bi − B| + |xn−i | · |Bi − B| + |An − A| · |B| ≤
i=0 i=L
ε ε ε
≤ + + ≤ ε,
3 3 3
ui.
• a (28), (29), ill.

n − i ≥ n − (L − 1) ≥ (L + M) − (L − 1) ≥ M
becslések következtében
X
L−1 X
L−1
ε/3 ε
|xn−i | · |Bi − B| ≤ 2K · |xn−i | ≤ 2K · = ,
i=0 i=0
2K 3
2023. 04. 25. 179
• a (27) becslés következtében
X
n X
n
ε/3 ε
|xn−i | · |Bi − B| ≤ |xn−i | · P
∞ ≤ ,
3
i=L i=L |xp | + 1
p=0
• a (29) becslés következtében

ε
|An − A| · |B| ≤ . ■
3
Feladat. A Cauchy-szorzásra, ill. a Mertens-tételre hivatkozva mutassuk meg, hogy tetszőleges

x ∈ (−1, 1) esetén fennáll a
X
∞ X
∞
1 1
n−1
nx = (n + 1)xn = =
n=1 n=0
1 − 2x + x2 (1 − x)2
egyenlőség!
Útm. Ha x ∈ R: |x| < 1 , akkor

!2
X
∞ X
∞ X
∞
2 ! !
1 1 1 1 1
2
= = = xn = · = xn · xn =
1 − 2x + x (1 − x)2 1−x n=0
1−x 1−x n=0 n=0
X
∞ X
n X
∞ X
n X
∞
k n−k n
= x x = x 1= (n + 1)xn . ■
n=0 k=0 n=0 k=0 n=0
Megjegyezzük, hogy ha x ∈ R: |x| < 1, akkor
X
∞ X
∞ X
∞ X
∞
nxn = (n + 1 − 1)xn = (n + 1)xn − xn =
n=0 n=0 n=0 n=0
!2
X
∞ X
∞
1 1 x
= xn − xn = − = .
n=0 n=0
(1 − x)2 1 − x (1 − x)2
2023. 04. 25. 180
X X
Tétel. Tegyük fel, hogy a (xn ) és (yn ) végtelen sorok mindegyike abszolút konvergens. Ekkor
n=0 n=0
X
1. a (tn ) téglányszorzat is abszolút konvergens,
n=0
X
2. a (cn ) Cauchy-szorzat is abszolút konvergens,
n=0
továbbá
X
∞ X
∞ X
∞ X
∞
! !
tn = cn = xn · yn .
n=0 n=0 n=0 n=0
̸ X és n ∈ N0 esetén fn : X → R. Ekkor az (fn ) sorozatot (valós) függvény-

sorozatnak nevezzük. Azt mondjuk továbbá, hogy az (fn ) függvénysorozat
1. konvergens az a ∈ X pontban, ha az (fn (a)) számsorozat konvergens;
2. konvergenciahalmaza a
KH(fn ) := {x ∈ X : (fn (x)) konvergens}
halmaz;
3. (pontonként) konvergens a H ⊂ KH(fn ) halmazon, ha bármely a ∈ H esetén (fn ) konvergens

az a pontban, azaz az (fn (a)) számsorozat konvergens;
4. (pontonként) konvergál a H ⊂ KH(fn ) halmazon az f : H → R határfüggvényhez, jelben
H
fn −→ f (n → ∞),
ha bármely a ∈ H esetén
lim (fn (a)) = f(a).
n→∞
Megjegyzés. Látható, hogy (fn ) pontosan akkor lesz a ∅ =

̸ H ⊂ KH(fn ) halmazon (pontonként) konvergens,
ha van olyan f : H → R függvény, hogy (fn ) (pontonként) konvergál f-hez H-n, azaz
∀ x ∈ H ∀ ε > 0 ∃ N ∈ N0 ∀N ≤ n ∈ N : |fn (x) − f(x)| < ε.

2023. 04. 25. 181
Példák.
1. Az
fn (x) := xn (x ∈ R, n ∈ N)
függvénysorozat esetében KH(fn ) = (−1, 1],





 0 (x ∈ (−1, 1)),
f : (−1, 1] → R, f(x) :=



 1 (x = 1).
9. ábra
2. Az 



 −1 (x ≤ −n) ,




fn (x) := x/n (n ≤ x ≤ n) , (x ∈ R, n ∈ N)







 1 (x > n)
függvénysorozat esetében KH(fn ) = R,
KH(fn ) = R és f : R → R, f(x) := sgn(x).

2023. 04. 25. 182
2
n=1 fn (x)
n=2
n=3
n=4 1
x
−4 −2 2 4
−1
Definíció.
X Legyen (fn ) az X halmazon értelmezett valós értékű függvényekből álló függvénysorozat.
A (fn ) függvénysoron az
X
n
sn (x) := f0 (x) + . . . + fn (x) = fk (x) (n ∈ N0 , x ∈ X )
k=0
képlettel értelmezett függvények sorozatát értjük.
X
A (fn ) függvénysor tehát nem más, mint az
X
n
sn = fk (n ∈ N0 )
k=0
részletösszeg-függvények által meghatározott (sn ) függvénysorozat. Az
X
∞ X
s(x) := lim (sn (x)) = fn (x) x ∈ KH (fn ) = KH (sn )
n→∞
n=0
X
határfüggvényt pedig a (fn ) függvénysor összegfüggvényének nevezzük.
Példa. Az
fn (x) := xn (n ∈ N0 , x ∈ R)
2023. 04. 25. 183
X
függvénysorozat esetében (fn ) = (sn ), ahol



X
n X
n 
 n+1 (x = 1),
sn (x) := fk (x) = xk = (x ∈ R).

 1 − xn+1
k=0 k=0 
 (x ̸= 1)
1−x
X
A (fn ) = (sn ) függvénysor konvergenciahalmaza és összegfüggvénye nyilvánvalóan
X 1
KH (fn ) = (−1, 1) és s(x) = (x ∈ (−1, 1)).
1−x
Definíció. Adott c ∈ R középpont és (an ) : N → R együtthatósorozat, ill.
fn (x) := an (x − c)n (n ∈ N0 , x ∈ R)
X
esetén a (fn ) függvénysort hatványsornak nevezzük.
Megjegyezzük, hogy
X
1. a (fn ) hatványsor esetében az sn (n ∈ N0 ) részletösszeg-függvények a következők:
X
n
sn (x) = ak (x − c)k (n ∈ N0 , x ∈ R),
k=0
azaz sn -ek polinomok. Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó hatványsor az x = c pontban konvergens, és
az s összefüggvényre s(c) = a0 .11
2. hatványsorok jelölésére igen gyakran a

X
(an (x − c)n ) (x ∈ R)
szimbólum használatos.
3. a szóban forgó hatványsor konvergenciahalmazát, ill. összefüggvényét a korábbiakhoz hasonlóan a

X
X
KH (an (x − c)n ) := x ∈ R : a (an (x − c)n ) számsor konvergens ,
11Itt a 00 := 1 megállapodással élünk.

2023. 04. 25. 184
ill. az
X
∞ X
f(x) := an (x − c)n x ∈ KH (an (x − c)n )
n=0
Példák.
1. A
X
(nn · xn ) (x ∈ R)
hatványsor konvergenciahalmaza:
X
KH (nn · xn ) = {0},
P n n
hiszen (mint ahogy fentebb is említettük) x = 0 esetén a (n · x ) sor konvergens, ha pedig
0 ̸= x ∈ R, akkor
|nn · xn | = |x| · n −→ +∞ (n → ∞)
p
n
P
következztében a (nn · xn ) sor divergens.
2. A
X 1
n
·x (x ∈ R)
nn
hatványsor konvergenciahalmaza:
X
1 n
KH ·x = R,
nn
ui. bármely x ∈ R esetén s

n |x|
n x
nn = n −→ 0 (n → ∞).
3. A
X (x − 2)n
√ (x ∈ R)
n+ n
hatványsor konvergenciahalmaza az [1, 3) intervallum (vö. gyakorlat).
4. A
X xn
(x ∈ R)
n2
hatványsor konvergenciahalmaza a [−1, 1] intervallum, hiszen bármely x ∈ R esetén
s
n
n x |x| |x|
n2 = √ = √ −→ |x| (n → ∞),
n
n2 ( n)2
n
2023. 04. 25. 185
és a sor nyilván konvergens az x ∈ {−1, 1} pontokban (HF).
Tétel. Bármely c, an ∈ R (n ∈ N) esetén egyértelműen létezik olyan 0 ≤ R ∈ R, hogy
(1) ha R > 0, akkor minden x ∈ R, |x − c| < R helyen a

X
(an (t − c)n ) (t ∈ R)
hatványsor abszolút konvergens;
(2) ha R < +∞, akkor tetszőleges x ∈ R, |x − c| > R mellett a

X
(an (t − c)n ) (t ∈ R)
hatványsor az x helyen divergens.
Biz.
1. lépés. Belátjuk, hogy a szóban forgó hatványsor valamilyen x ∈ R, |x − c| > 0 helyen konvergens,
akkor bármely
y∈R: |y − c| < |x − c|
esetén y-ban abszolút konvergens. Valóban, a
|y − c|
q :=
|x − c|
jelöléssel 0 ≤ q < 1 és
|an (y − c)n | = |an (x − c)n | · qn (n ∈ N0 ).
Mivel a hatványsorunk x-ben konvergens, ezért
lim(an (x − c)n ) = 0,
így alkalmas K ∈ R számra
|an (x − c)n | ≤ K (n ∈ N0 ).
2023. 04. 25. 186
Következésképpen
|an (y − c)n | ≤ Kqn (n ∈ N0 ),
azaz
X
∞ X
∞
K
0≤ |an (y − c) | ≤ K ·
n
qn = < +∞.
n=0 n=0
1−q
Abban az esetben, ha nincsen ilyen c ̸= x ∈ R, akkor minden c ̸= x ∈ R esetén a szóban forgó

hatványsor divergens x-ben. Így világos, hogy az R := 0 eleget tesz (2)-nek.
2. lépés. Legyen

X
R := sup |x − c| ∈ R : x ∈ R, n
(an (x − c) ) konvergens .
Ha
• R < +∞ és lenne olyan x ∈ R, |x − c| > R, hogy

X
(an (t − c)n ) (t ∈ R)
hatványsor konvergens x-ben, akkor a fentiek miatt bármely
y∈R: R < |y − c| < |x − c|
esetén a hatványsor abszolút konvergens lenne y-ban. Az R definíciója alapján tehát |y−c| ≤
R, ami ellentmod annak, hogy R < |y − c|.
• a fenti R mellett valamely 0 ≤ S ∈ R esetén is igaz a tétel, és R ̸= S, akkor legyen x ∈ R
olyan, hogy
R < |x − c| < S.
Az
R < |x − c|
egyenlőtlenségből (2) alapján az következik, hogy a

X
(an (x − c)n )
számsor divergens, az
|x − c| < S
2023. 04. 25. 187
egyenlőtlenségből pedig (1) szerint az, hogy a

X
(an (x − c)n )
számsor (abszolút) konvergens. Az nyilván nem lehetséges, így R = S. ■
A fenti tételben bevezetett R számot a szóban forgó hatványsor konvergenciasugarának nevezzük.
Tehát
1. ha 0 < R < +∞, akkor
X
(c − R, c + R) ⊂ KH (an (x − c)n ) ⊂ [c − R, c + R] :
? ?
divergens abszolút konvergens divergens
↓ ↓
c−R c c+R
2. ha R = 0, akkor X
KH (an (x − c) ) = {c} :
n
konvergens
divergens divergens
↓
c
3. ha R = +∞, akkor X
KH an (x − c)n ) = R :
abszolút konvergens
A következő tételben (bizonyos (an ) együtthatósorozatok esetén) ki is számítjuk ezt az R-et.
Tétel [Cauchy-Hadamard]. Legyen (an ) : N0 → R olyan sorozat, amelyre
∃ lim ( n |an |) =: A ∈ R
p
n→∞
teljesül. Ekkor a hatványsor konvergenciasugara

1 1 1
R= := 0, := +∞ .
A +∞ 0
2023. 04. 25. 188
Biz. Mivel tetszőleges x ∈ R esetén

p
|an (x − c)n | = lim ( n |an |) · |x − c| = A · |x − c|,
n
p
lim
n→∞ n→∞
ezért
(1) ha R = 0, azaz A = +∞, akkor
(+∞) · |x − c| = +∞ > 1 (c ̸= x ∈ R),
így a
X
(an (x − c)n )
számsor csak x = c esetén konvergens.
(2) ha 0 < R < +∞, azaz 0 < A < +∞, akkor
• az
1
A · |x − c| < 1, azaz az |x − c| < =R
A
esetben a X
(an (x − c)n )
számsor (abszolút) konvergens, ami azt jelenti, hogy

X
KH (an (t − c)n ) ⊃ (c − R, c + R);
• az
1
A · |x − c| > 1, azaz |x − c| > =R
A
esetben a
X
(an (x − c)n )
számsor bármely x ∈ R\[c − R, c + R] esetén divergens;
(3) ha R = +∞, azaz A = 0, akkor

0 · |x − c| = 0 < 1,
következésképpen a
X
(an (x − c)n )
számsor (abszolút) konvergens. ■

2023. 04. 25. 189
Tétel. Legyen (an ) : N0 → R\{0} olyan sorozat, amelyre

an+1
∃ lim =: A ∈ R
n→∞ an
teljesül. Ekkor A ≥ 0 és a
X
(an (t − c)n ) (t ∈ R)
hatványsor R konvergenciasugarára:

1 1 1
R := := 0, := +∞ .
A +∞ 0
Példák.
X n
x
1. KH = [−1, 1), hiszen
n

n
c = 0, A = lim = 1,
n+1
így
R=1 és (c − R, c + r) = (−1, 1),
X 1 X (−1)n
továbbá x = 1 esetén a sor divergens, x = −1 esetén pedig a sor konvergens.
n n
X
2. KH (nn · xn ) = {0}, hiszen
√
n
c = 0, A = lim nn = lim(n) = +∞,
így R = 0.
X n
x
3. KH = R, hiszen
nn
r !
n 1 1
c = 0, A = lim = lim = 0,
nn n
így R = +∞.
2023. 04. 25. 190
Tétel. Tegyük fel, hogy a

X X
(an (t − c)n ) (t ∈ R), ill. (bn (t − c)n ) (t ∈ R)
hatványsorok konvergenciasugara
Ra ∈ (0, +∞], ill. Rb ∈ (0, +∞],
majd legyen
R := min{Ra , Rb },
továbbá jelölje f, ill. g az összegfüggvényüket:
X
∞
f(x) := an (x − c)n (x ∈ (c − Ra , c + Ra )),
n=0
ill.
X
∞
g(x) := bn (x − c)n (x ∈ (c − Rb , c + Rb )).
n=0
Ekkor bármely λ ∈ R esetén a λ · f, f + g és az f · g függvények felírhatók az alábbi hatványsorok

összegeként:
P
∞
1. (λ · f)(x) = (λ · an )(x − c)n (x ∈ (c − R, c + R));
n=0
P
∞
2. (f + g)(x) = (an + bn )(x − c)n (x ∈ (c − R, c + R));
n=0
P
∞ P
n

3. (f · g)(x) = ak bn−k (x − c)n (x ∈ (c − R, c + R)).
n=0 k=0
Biz.
1. Bármely x ∈ (c − R, c + R) esetén
X
∞
(λ · f)(x) = λ · f(x) = λ · λ · an (x − c)n .
n=0
2023. 04. 25. 191
2. Tetszőleges x ∈ (c − R, c + R) számra
X
∞ X
∞ X
∞
n n
f(x) + g(x) = an (x − c) + bn (x − c) = (an + bn )(x − c)n .
n=0 n=0 n=0
3. Mivel abszolút konvergens sorok Cauchy-sora is abszolút konvergens, és a Cauchy-szorzat össze-

ge a két sor összegének szorzata, ezért minden x ∈ (c − R, c + R) esetén
X
∞ X
∞
! !
f(x) · g(x) = an (x − c)n · bn (x − c)n =
n=0 n=0
X
∞ X
n
ak (x − c)k · bn−k (x − c)n−k =

=
n=0 k=0
X
∞ X X
∞ X
n n
!
n
= ak bn−k (x − c) = ak bn−k (x − c)n . ■
n=0 k=0 n=0 k=0
Példa. Ha a X
(an xn ) (x ∈ R)
n=0
hatványsor konvergenciasugara: R, összegfüggvénye f, akkor
f(x) X∞
= (a0 + ... + an ) xn (x ∈ R : |x| < min{1, R}) .
1 − x n=0
hiszen bármely x ∈ R: |x| < min{1, R} esetén
X
∞ X
∞
! !
f(x) 1
= f(x) · = an x n · xn =
1−x 1−x n=0 n=0
X
∞ X X
∞ X X
∞
n n
!
k n−k n
= ak · x · x = ak x = (a0 + ... + an ) xn .
n=0 k=0 n=0 k=0 n=0
2023. 04. 25. 192
Az alábbiakban az
X
n
xk
sn (x) := ϵk · (n ∈ N0 , x ∈ R)
k=0
k!
hatványsorokkal foglalkozunk, ahol
ϵn ∈ {−1, 0, 1} (n ∈ N0 ).
Nyilvánvaló, hogy x = 0 esetén a hatványsor konvergens:
X
∞
0n
lim sn (0) = ϵn · = ϵ0 .
n→∞
n=0
n!
Ha pedig x ̸= 0, akkor a hányadoskritériumot alkalmazzuk:

 
|x|n+1
|x|

(n+1)!
lim   = lim = 0.
n→∞ |x|n n→∞ n+1
n!
Következésképpen a fenti hatványsor konvergens és összegfüggénye az
X
∞
xn
s(x) := ϵn · (x ∈ R) (31)
n=0
n!
függvény. Az
(ϵn , n ∈ N0 )
sorozat speciális megválasztásával különféle függvényeket értelmezhetünk.

2023. 04. 25. 193
Definíció. A
X
∞
xn
exp x := exp(x) := (x ∈ R),
n=0
n!
X
∞
x2n+1
sin x := sin(x) := (−1)n (x ∈ R),
n=0
(2n + 1)!
X∞
x2n
cos x := cos(x) := (−1)n (x ∈ R),
n=0
(2n)!
X
∞
x2n+1
sh x := sh(x) := (x ∈ R),
n=0
(2n + 1)!
X∞
x2n
ch x := ch(x) := (x ∈ R)
n=0
(2n)!
függvényeket rendre exponenciális függvénynek, szinuszfüggvénynek, koszinuszfüggvénynek,

szinuszhiperbolikusz-függvénynek, koszinuszhiperbolikusz-függvénynek nevezzük.
Megjegyezzük, hogy a sin és a sh függvények páratlanoik, míg a cos és ach függvények párosak, azaz
bármely x ∈ R esetén
1. sin(−x) = − sin(x), sh(−x) = − sh(x); 2. cos(−x) = cos(x), ch(−x) = ch(x),
hiszen
1. a sin és a sh függvények hatványsorában az x csak páratlan kitevővel fordul elő, ezért x helyett a −x
számot írva, a függvényértékek (−1)-szeresükbe mennek át;
2. a cos és a ch függvények hatványsorában az x csak páros kitevővel fordul elő, ezért x helyébe annak
(−1)-szeresét írva e függvények értéke nem változik.
Megjegyzés. A fentiek alapján könnyen belátható, hogy ha x ∈ R: |x| < 1, akkor
sin(x) 5 5 101 5
= x + x2 + x3 + x4 + x + ...
1−x 6 6 120
2023. 04. 25. 194
Tétel. Bármely x, y ∈ R esetén fennállnak az alábbi egyenlőségek.
1
1. exp(x + y) = exp(x) exp(y); 2. exp(−x) = ;
exp(x)
1 + cos(2x)
3. sin(2x) = 2 sin(x) cos(x); 4. cos2 (x) = ;
2
1 − cos(2x)
5. sin2 (x) = ; 6. cos2 (x) + sin2 (x) = 1;
2
7. cos(2x) = cos2 (x) − sin2 (x).
Biz.
1. Bármely x, y ∈ R számra
X
∞ X
∞ ∞ X
X
! ! k
xk yk xl yk−l
exp(x) · exp(y) = = · =
k=0
k! k=0
k! k=0 l=0
l! (k − l)!
X∞
1 X
k
xl yk−l X∞
1 X k l k−l
k
= k! · · = x ·y =
k=0
k! l=0
l! (k − l)! k=0
k! l=0
l
X
∞
(x + y)k
= = exp(x + y).
k=0
k!
2. Bármely x ∈ R számra
X
∞
0k X
∞
0k
exp(x) exp(−x) = exp(x + (−x)) = exp(0) = =1+ = 1 + 0 = 1.
k=0
k! k=1
k!
2023. 04. 25. 195
X
∞ X
∞
! !
x2k+1
k k x2k
2 sin(x) cos(x) = 2 (−1) (−1) =
k=0
(2k + 1)! k=0
(2k)!
X∞ X k
x2l+1 x2(k−l)
= 2 (−1)l · (−1)(k−l) =
k=0 l=0
(2l + 1)! (2(k − l))!
X
∞
1 Xk
x2k+1
= 2 (2k + 1)!(−1)k =
k=0
(2k + 1)! l=0 (2l + 1)! · (2k − 2l)!
X∞
(−1)k X 2k + 1 2k+1
k X∞
(−1)k 2k 2k+1
= 2 x =2 2 x =
k=0
(2k + 1)! l=0 2l + 1 k=0
(2k + 1)!
X∞
(2x)2k+1
= (−1)k = sin(2x),
k=0
(2k + 1)!
hiszen
X
k Xk−1
2k + 1 2k + 1 2k 2k 2k + 1
= + + + =
l=0
2l + 1 1 l=1
2l + 1 2l 2k + 1
X
2k−1
2k
X2k
2k

2k 2k 2k
= 2k + 1 + + 1 = 2k + 2 + − − − =
l=2
l l=0
l 2k 1 0
= 2k + 2 + 22k − 1 − 2k − 1 = 22k .
2023. 04. 25. 196
X∞ X
∞
! !
2 x2k x2k
cos (x) = cos(x) cos(x) = (−1)k k
(−1) =
k=0
(2k)! k=0
(2k)!
X
∞ X
k
x2l x2(k−l)
= (−1)l (−1)k−l =
k=0 l=0
(2l)! (2(k − l))!
X
∞
1 X
k
x2k
= (2k)!(−1)k =
k=0
(2k)! l=0 (2l)! · (2(k − l))!
X∞ 2k Xk X∞ 2k X
k
k x 2k k x 2k
= (−1) =1+ (−1) · =
k=0
(2k)! l=0 2l k=1
(2k)! l=0 2l
X
∞
x2k 1X
∞
x2k
k
= 1+ (−1) · 22k−1 = 1 + (−1)k · 22k =
k=1
(2k)! 2 k=1
(2k)!
1 1X
∞
(2x)2k 1 + cos(2x)
= 1− + (−1)k = ,
2 2 k=0 (2k)! 2
hiszen
X
k X k−1 k−1
X
2k 2k 2k 2k 2k − 1 2k − 1
= + + =1+ + +1=
l=0
2l 0 l=1
2l 2k l=1
2l 2l − 1
X
2k−2
2k − 1
X 2k − 1
2k−1
= 1+ +1= = 22k−1 .
l=1
l l=0
l
2023. 04. 25. 197
X
∞ X
∞
! !
2 x2k+1 x2k+1
sin (x) = sin(x) sin(x) = (−1)k k
(−1) =
k=0
(2k + 1)! k=0
(2k + 1)!
X
∞ X
k
x2l+1 x2(k−l)+1
= (−1)l (−1)k−l =
k=0 l=0
(2l + 1)! (2(k − l) + 1)!
X
∞
1 X k
x2k+2
= (2k + 2)!(−1)k =
k=0
(2k + 2)! l=0 (2l + 1)! · (2(k − l) + 1)!
X
∞
x2k+2 X 2k + 2
k X ∞
x2k+2 X 2k + 2
k
k k
= (−1) = (−1) =
k=0
(2k + 2)! l=0 2l + 1 k=0
(2k + 2)! l=0 2l + 1
X
∞
x2k+2 1X
∞
x2k+2
k
= (−1) 22k+1 = (−1)k 22k+2 =
k=0
(2k + 2)! 2 k=0
(2k + 2)!
1X 1X 1X
∞ ∞ ∞
(2x)2k+2 (2x)2k (2x)2k
= (−1)k = (−1)k−1 =− (−1)k =
2 k=0 (2k + 2)! 2 k=1 (2k)! 2 k=1 (2k)!
1X
∞
(2x)2k 1 1 − cos(2x)
= − (−1)k + = ,
2 k=0 (2k)! 2 2
2023. 04. 25. 198
hiszen
X
k
2k + 2

2k + 2
Xk−1
2k + 2

2k + 2

= + + =
l=0
2l + 1 1 l=1
2l + 1 2k + 1
k−1
X
2k + 1 2k + 1
= 2k + 2 + + + 2k + 2 =
l=1
2l + 1 2l
X
2k−1
2k + 1

= 4k + 4 + = 4k + 4+
l=2
l
X
2k+1
2k + 1

2k + 1

2k + 1

2k + 1

2k + 1

+ − − − − =
l=0
l 0 1 2k 2k + 1
= 4k + 4 + 22k+1 − 1 − (2k + 1) − (2k + 1) − 1 = 22k+1 .
1 + cos(2x) 1 − cos(2x) 2
cos2 (x) + sin2 (x) = + = = 1.
2 2 2
1 + cos(2x) 1 − cos(2x) 2 cos(2x)

cos2 (x) − sin2 (x) = − = = cos(2x). ■
2 2 2
2023. 04. 25. 199
Tétel (az exp függvény néhány tulajdonsága).
1. exp(0) = 1, exp(1) = e és bármely x ∈ R pontban exp(x) > 0.
2. Az exp függvény szigorúan monoton növekedő, azaz bármely x, y ∈ R esetén igaz az
x<y =⇒ exp(x) < exp(y)
implikáció.
3. Bármely p, q ∈ N0 , q ≥ 2 számra
√

p
exp = ep/q = q p .
q
Biz.
1. Világos, hogy
X
∞
0n X
∞
0n X
∞
1n X∞
1
exp(0) = =1+ =1+0=1 és exp(1) = = = e.
n=0
n! n=1
n! n=0
n! n=0
n!
Az is könnyen belátható, hogy tetszőleges 0 < x ∈ R esetén
X
∞
xn
exp(x) = > 0,
n=0
n!
és így a korábbiak következtében
1
exp(−x) = > 0.
exp(x)
2. Ha x, y ∈ R: x < y, akkor 0 < y − x, így
exp(y)
1 < exp(y−x) = exp(y+(−x)) = exp(y)·exp(−x) = , azaz exp(x) < exp(y).
exp(x)
2023. 04. 25. 200
3. Mivel
 
q
1 1 1 1 1 1
e = exp(1) = exp 
q q+ + . . . + + = exp , így exp = e1/q ,
q q q q
| {z }
q−szor
következésképpen
 
p
p 1 1 1 1 1 p
exp = exp  + + . . . + +  = exp
  = e1/q = ep/q . ■
q q q q q q
| {z }
p−szer
Kézenfelvő tehát, hogy az e szám hatvámyait tetszőleges x ∈ R kitevő esetén így értelmezzük:
ex := exp(x) (x ∈ R).
Tétel (addíciós összefüggések). Tetszőleges x ∈ R esetén igazak az alábbi állítások.
sin(x ± y) = sin(x) · cos(y) ± cos(x) sin(y),
cos(x + y) = cos(x) · cos(y) ∓ sin(x) sin(y),
sh(x + y) = sh(x) ch(y) ± ch(x) sh(y),
ch(x + y) = ch(x) ch(y) ± sh(x) sh(y),
sh(2x) = 2 sh(x) ch(x),
ch(2x) = ch2 (x) + sh2 (x),
ch2 (x) − sh2 (x) = 1,

ch(2x) − 1
ch2 (x) = ,
2
ch(2x) + 1
sh2 (x) = 1 .
2
2023. 04. 25. 201
Biz.
1. lépés. Világos, hogy bármely x, y ∈ R esetén
X
∞ X
∞
! !
x2k+1 x2k
sin(x) · cos(y) = (−1)k · (−1)k =
k=0
(2k + 1)! k=0
(2k)!
X
∞ X
k
x2l+1 x2(k−l)
= (−1)l (−1)k−l =
k=0 l=0
(2l + 1)! (2(k − l))!
X
∞
1 X k
x2k+2
= (2k + 2)!(−1)k =
k=0
(2k + 2)! l=0 (2l + 1)! · (2(k − l) + 1)!
X
∞
x2k+2 X 2k + 2
k X ∞
x2k+2 X 2k + 2
k
= (−1)k = (−1) k
=
k=0
(2k + 2)! l=0 2l + 1 k=0
(2k + 2)! l=0 2l + 1
X
∞
x2k+2 1X
∞
x2k+2
= (−1)k 22k+1 = (−1)k 22k+2 =
k=0
(2k + 2)! 2 k=0 (2k + 2)!
1X 1X 1X
∞ ∞ ∞
(2x)2k+2 (2x)2k (2x)2k
= (−1)k = (−1)k−1 =− (−1)k =
2 k=0 (2k + 2)! 2 k=1 (2k)! 2 k=1 (2k)!
1X
∞
(2x)2k 1 1 − cos(2x)
= − (−1)k + = ,
2 k=0 (2k)! 2 2
hiszen
2. lépés.
3. lépés.
4. lépés.
5. lépés.
2023. 04. 25. 202
6. lépés.
7. lépés.
8. lépés.
9. lépés.
2023. 04. 25. 203
A gyakorlat anyaga
Feladat. Számítsuk ki az alábbi sorösszegeket, amennyiben azok léteznek!
X
∞
√ √ X
∞
1 X
∞
1
1. ( n + 1 − n); 2. 2
; 3. ;
n=1 n=1
4n − 1 n=1
9n2 − 3n − 2
X
∞
2n + 1 X
∞
n X
∞
1
4. ; 5. ; 6. ;
n=1
n2 (n + 1)2 n=1
(n + 1)! n=1
n3 + 3n2 + 2n
X
∞
(−3)n+2 X
∞
(−3)n + 4 X
∞
x2n
7. ; 8. ; 9. (x ∈ R).
n=0
23n−1 n=1
5n n=1
(1 + x2 )n−1
Útm.
1. Világos, hogy
X
n
√ √
sn = k+1− k =
k=1
√ √ √ √ √ √ √ √
= ( 2 − 1) + ( 3 − 2) + . . . + ( n − n − 1) + ( n + 1 − n) =
√
= n + 1 − 1 −→ +∞ (n → ∞),
így a sor divergens, pontosabban
X
∞
√ √
( n + 1 − n) = lim(sn ) = +∞.
n=1
2023. 04. 25. 204
2. Mivel
1 1 1 2 1 (2k + 1) − (2k − 1)
= = · = · =
4k2 −1 (2k − 1)(2k + 1) 2 (2k − 1)(2k + 1) 2 (2k − 1)(2k + 1)

1 1 1
= · − ,
2 2k − 1 2k + 1
ezért
X
n
1 1X
n
1 1

sn = = − =
k=1
4k2 − 1 2 k=1 2k − 1 2k + 1

1 1 1 1 1 1 1 1
= 1− + − + ... + − + − =
2 3 3 5 2n − 3 2n − 1 2n − 1 2n + 1

1 1 1 1
= 1− −→ ·1= (n → ∞).
2 2n + 1 2 2
Így
X
∞
1 1
= .
n=1
4n2 −1 2
3. Mivel

1 1 1 (3k + 1) − (3k − 2) 1 1 1
= = · = · − ,
9k2 − 3k − 2 (3k − 2)(3k + 1) 3 (3k − 2)(3k + 1) 3 3k − 2 3k + 1
2023. 04. 25. 205
ezért
X
n
1 1X
n
1 1

sn = = − =
k=1
9k2 − 3k − 2 3 k=1 3k − 2 3k + 1

1 1 1 1 1 1
= 1− + − + ... + − +
3 4 4 7 3n − 5 3n − 2

1 1 1 1 1
+ − = 1− −→ (n → ∞).
3n − 2 3n + 1 3 3n + 1 3
Így
X
∞
1 1
= .
n=1
9n2 − 3n − 2 3
4. Mivel
2k + 1 (k + 1)2 − k2 1 1
2 2
= 2 2
= 2− ,
k (k + 1) k (k + 1) k (k + 1)2
ezért
X
n
2k + 1 X n
1 1

sn = = − =
k=1
k2 (k + 1)2 k=1
k 2 (k + 1)2

1 1 1 1 1 1 1
= 1− + − + ... + − + − =
4 4 9 (n − 1)2 n2 n2 (n + 1)2
1
= 1− −→ 1 (n → ∞).
(n + 1)2
Így
X
∞
2n + 1
= 1.
n=1
n2 (n+ 1)2
5. Mivel
k k+1−1 1 1
= = − ,
(k + 1)! (k + 1)! k! (k + 1)!
2023. 04. 25. 206
ezért
X
n
k X n
1 1

sn = = − =
k=1
(k + 1)! k=1
k! (k + 1)!

1 1 1 1 1 1 1
= 1− + − + ... + − + − =
2 2 6 (n − 1)! n! n! (n + 1)!
1
= 1− −→ 1 (n → ∞).
(n + 1)!
Így
X
∞
n
= 1.
n=1
(n + 1)!
6. Mivel
1 1 1 1 k+2−k
= = = · =
k3 2
+ 3k + 2k 2
k(k + 3k + 2) k(k + 1)(k + 2) 2 k(k + 1)(k + 2)

1 1 1
= · − ,
2 k(k + 1) (k + 1)(k + 2)
ezért
2023. 04. 25. 207
X
n
1 1 X
n
1 1

sn = = · − =
k=1
k3 + 3k2 + 2k 2 k=1 k(k + 1) (k + 1)(k + 2)

1 1 1 1 1
= · − + − + ...+
2 1·2 2·3 2·3 3·4

1 1 1 1
+ − + − =
(n − 1)n n(n + 1) n(n + 1) (n + 1)(n + 2)

1 1 1 1 1 1
= · − −→ · = (n → ∞).
2 1 · 2 (n + 1)(n + 2) 2 2 4
Így
X
∞
1 1
= .
n=1
n3 2
+ 3n + 2n 4
7. Mivel
X (−3)n+2 X −3 n X −3 n
= 18 · = 18 · ,
n=0
23n−1 n=0
23 n=0
8
ezért konvergens geometriai sorról van szó:
X
∞
(−3)n+2 1 8 · 18
= 18 · = .
23n−1 3 11
n=0 1+
8
8. Mivel
X (−3)n + 4 X −3 n X 1 n
= +4· ,
n=1
5n n=1
5 n=1
5
ezért a sor konvergens:
−3 1
X
∞
(−3)n + 4 3 5
= 5 +4· 5 =− +1= .
5n 3 1 8 8
n=1 1+ 1−
5 5
2023. 04. 25. 208
9. Minden x ∈ R esetén
X x2n
X x2 n
2
= (1 + x ) ·
n=1
(1 + x2 )n−1 n=1
1 + x2
konvergens mértani sor, továbbá
x2
X
∞
x 2n 2
= (1 + x2 ) · 1 + x2 = x2 · (1 + x2 ) (x ∈ R). ■
(1 + x2 )n−1 x
n=1 1−
1 + x2
Házi (gyakorló) feladat. Számítsuk ki az alábbi sorösszegeket, amennyiben azok léteznek!
X∞ X∞ √ √
√ √ √ n+1− n
1. ( n + 2 − 2 n + 1 + n); 2. p ;
n=1 n=1
n(n + 1)
X∞ X∞
n 2n + 1 1
3. (−1) ; 4. √ √ p ;
n=1
n(n + 1) n=1
( n + 1 + n) n(n + 1)
X∞
1 1
X∞
((−1)n + 2n )2

5. + ; 6. .
n=1
2n 3n n=10
5n+2
Útm.
1. Nem nehéz belátni, hogy
X
n
√ √ √ √ √ √ √ √ √
sn = k + 2 − 2 k + 1 + k = ( 3 − 2 2 + 1) + ( 4 − 2 3 + 2) + . . . +
k=1
√ √ √ √ √ √ √ √ √
+( n + 1 − 2 n + n − 1) + ( n + 2 − 2 n + 1 + n) = 1 − 2 + n + 2 − n + 1 (n ∈ N)
és tetszőleges n ∈ N esetén
√ √
√ √ √ √ n+2+ n+1 1
n+2− n + 1 = ( n + 2 − n + 1) · √ √ = √ √ ,
n+2+ n+1 n+2+ n+1
így a sor konvergens:

∞
X √ √
√ √ √
n + 2 − 2 n + 1 + n = lim(sn ) = 1 − 2 + 0 = 1 − 2.
n=1
2. Mivel √ √ √ √
k+1− k k+1− k 1 1
√ = p = √ −√ ,
k2 + k k(k + 1) k k+1
2023. 04. 25. 209
ezért √ √
X
n
k+1− k Xn
1 1

sn = √ = √ −√ =
k=1 k2 + k k=1
k k+1

1 1 1 1 1 1 1
= 1− √ + √ −√ + ... + √ −√ + √ −√ =
2 2 3 n−1 n n n+1
1
= 1− √ −→ 1 (n → ∞).
n+1
Így
∞ √ √
X n+1− n
√ = 1.
n=1 n2 + n
3. Mivel
2k + 1 k + (k + 1) 1 1
(−1)k = (−1)k = (−1)k + ,
k(k + 1) k(k + 1) k+1 k
ezért
X
n
2k + 1 X
n
1 1

sn = (−1)k = (−1)k + =
k=1
k(k + 1) k=1 k+1 k

1 1 1 1 1 1 1
= − +1 + + + . . . + (−1)n−1 + + (−1)n + =
2 3 2 n n−1 n+1 n
(−1)n
= −1 + −→ −1 (n → ∞).
n+1
Így
∞
X 2n + 1
(−1)n = −1.
n=1
n(n + 1)
4. Mivel √ √ √ √
1 1 k+1− k k+1− k 1 1
√ √ p = √ √ p ·√ √ = p = √ −√ ,
( k + 1 + k) k(k + 1) ( k + 1 + k) k(k + 1) k+1− k k(k + 1) k k+1
ezért
X
n
1 X
n
1 1

sn = √ √ p = √ −√ =
k=1
( k + 1 + k) k(k + 1) k=1 k k+1

1 1 1 1 1 1 1
= 1− √ + √ −√ + ... + √ −√ + √ −√ =
2 2 3 n−1 n n n+1
1
= 1− √ −→ 1 (n → ∞).
n+1
Így
∞
X 1
√ √ p = 1. ■
n=1
( n + 1 + n) n(n + 1)
5. Világos, hogy
X∞ X ∞ X∞
1 1 1 1 1/2 1/3 1 1 3
n
+ n
= n
+ n
= + = + = .
n=1
2 3 n=1
2 n=1
3 1 − 1/2 1 − 1/3 2 − 1 3 − 1 2
2023. 04. 25. 210
6. Világos, hogy
∞
X ∞
X
((−1)n + 2n )2 1 + 2 · (−2)n + 4n
= =
n=10
5n+2 n=10
5n+2
∞
X n n
2 n

1 1 2 1 4
= · + · − + · =
n=10
25 5 25 5 25 5
∞ n
X ∞
X ∞ n
X
2 n

1 1 2 1 4
= · + · − + · =
25 n=10 5 25 n=10 5 25 n=10 5
1 (1/5)10 2 (−2/5)10 1 (4/5)10

= · + · + · =
25 1 − 1/5 25 1 + 2/5 25 1 − 4/5
12 13
1 5 5 1 7 + 213 + 411 · 7
= · + 2048 · + 410 · 5 = · . ■
5 4 7 5 28
2023. 04. 25. 211
9. oktatási hét
Az előadás anyaga
A gyakorlat anyaga
Emlékeztető [Összehasonlító kritérium]. Legyen x, y : N0 → R.

X X
• Ha majdnem minden n ∈ N0 esetén |xn | ≤ yn és a (yn ) sor konvergens, akkor (xn )
n=0 n=0
abszolút konvergens (majoránskritérium), továbbá
X
∞ X
∞
0≤ |xn | ≤ yn .
n=0 n=0
X X
• Ha majdnem minden n ∈ N0 esetén 0 ≤ yn ≤ xn és a (yn ) sor divergens, akkor (xn )
is divergens (minoránskritérium)
Feladat. Az összehasonlító kritérium segítségével döntsük el, hogy konvergensek-e a következő sorok!
√
X n2 X 2n3 − 16 X n + 1 − √n
1. ; 2. ; 3. ;
n=1
n3 + 1 n=1
n5 + n n=1
n
√ √
X n + 1 + n − 1 X 2n + 4n X n+2

4. ; 5. ; 6. √ ;
n=1
n n=0
3n + 5n n=1
n4 + 3n2 + 2
X X
! !
1 1
7. p ; 8. p .
n=1
n(n + 1) n=1
n(n2 + 1)
2023. 04. 25. 212
Útm.
1. Mivel nagy n ∈ N indexekre
n2 1 1 X1
3
= 1
≈ és divergens,
n +1 n + n2 n n=1
n
ezért a minoránskritériumot kíséreljük meg alkalmazni. Mivel tetszőleges n ∈ N indexre
n2 n2 1
3
≥ 3 3
=
n +1 n +n 2n
és a
X 1 1 X1
= ·
n=1
2n 2 n=1 n
sor divergens, ezért a kérdéses sor a minoránskritérium alapján divergens.
2n3 − 16 2 − n163 2 X 1
5
= 1
≈ és konvergens,
n +n n2 + n2 n2 n=1
n2
ezért a majoránskritériumot kíséreljük meg alkalmazni. Mivel minden n ∈ N esetén
2n3 − 16 2n3 2n3 2

5
< 5
< 5
= 2
n +n n +n n n
és a
X 2 X 1
2
=2·
n=1
n n=1
n2
sor konvergens, ezért a kérdéses sor a majoránskritérium alapján konvergens.
3. Mivel minden n ∈ N esetén

√ √
n+1− n 1 1 1
= √ √ < √ √ =
n n( n + 1 + n) n( n + n) 2n3/2
és a
X 1 1 X 1
3/2
= ·
n=1
2n 2 n=1 n3/2

2023. 04. 25. 213
√ √
q q
1 1
n+1+ n−1 1+ + 1−
n n 2
= √ ≈√
n n n
ezért a minoránskritériumot kíséreljük meg alkalmazni (vö. hiperharmonikus sor konvergencia-

kérdése). Mivel minden n ∈ N esetén
√ √
n+1+ n−1 2 1 √ √
= √ √ > ⇐⇒ 2> n+1− n − 1,
n n( n + 1 − n − 1) n
és ez utóbbi igaz, hiszen
√ √ 2 2
n+1− n−1= √ √ < =2 (n ∈ N),
n+1+ n−1 1
így a kérdéses sor a minoránskritérium alapján divergens.

n
2n + 4n 4n + 4n 4
< =2 ,
3n + 5n 5n 5
így a kérdéses sor a majoránskritérium alapján konvergens.

n+2 n+2 1
√ >p = ,
n4 2
+ 3n + 2 (n + 2) 4 n+2

1 1 1 1
p ≥p =√ · ,
n(n + 1) n(n + n) 2 n

1 1 1
p < √ = 3/2 ,
2
n(n + 1) n 3 n
így a kérdéses sor a majoránskritérium alapján konvergens. ■

2023. 04. 25. 214
Emlékeztető [Leibniz-kritérium]. Legyen
0 ≤ xn ∈ R (n ∈ N0 ), (xn ) ↘ .
Ekkor igaz a
X
∞
(−1)n xn ∈ R ⇐⇒ lim(xn ) = 0
n=0
ekvivalencia.
Feladat. A Leibniz-kritérium segítségével vizsgáljuk az alábbi sorok konvergenciáját!
X n
X n

1. (−1)n+1 · 2
; 2. (−1)n · .
n=0
n +1 n=1
5n − 2
Útm.
1. Ha
n
xn := (n ∈ N0 ),
n2 +1
P
ekkor bármely n ∈ N esetén 0 ≤ xn+1 < xn (HF) és lim(xn ) = 0, így a (xn ) sor konvergens.
2. Ha
n
xn := (n ∈ N),
5n − 2
1 P
ekkor bármely n ∈ N esetén 0 ≤ xn+1 < xn (HF), de lim (xn ) = ̸= 0, így a (xn ) sor
5
divergens. ■
2023. 04. 25. 215
Emlékeztető [Gyök- és hányadoskritérium]. Ha

xn+1
A := lim( n |xn |) ∈ R,
p
ill. A := lim ∈ R,
xn
úgy
P
• A < 1 esetén a (xn ) sor abszolút konvergens, következésképpen konvergens;
P
• A > 1 esetén a (xn ) sor divergens
(sok helyütt gyök-, ill. hányadoskritériumon az iménti erősebb feltételt szokás érteni).
Feladat. Vizsgáljuk az alábbi sorok konvergenciáját!
X 1

n+1
2n ! X 4n n! X n2
1. ; 2. ; 3. ;
n=1
3n n n=1
nn n=1
2n
X (x − 2)n X 1 1
n X n2

4. √ (x ∈ R). 5. + 6. ;
n=1
n+ n n=1
2 n n=1
2 n + 3n
X n n2 +n+1 X 1 n n X n!
!
7. ; 8. ; 9. .
n=1
n+1 n=1
n! e − 1 n=1
2n + 1
Útm.
1. Legyen
2n
1 n+1
xn := n (n ∈ N).
3 n
Ekkor 2 !
p 1 n+1 1
lim n
|xn | = lim = < 1,
3 n 3
P
így a gyökkritérium szerint a (xn ) sor konvergens.
2023. 04. 25. 216
2. Legyen
4n n!
xn := (n ∈ N).
nn
Ekkor
n+1 n
n n

xn+1 4 (n + 1)! n 4 · 4 · (n + 1) · n! n
lim = lim · = lim · =
xn (n + 1)n+1 4n n! (n + 1) · (n + 1)n 4n n!
n
n 4
= 4 lim = > 1,
n+1 e
P
így a hányadoskritérium szerint a (xn ) sor divergens.
3. Legyen
n2
xn := n (n ∈ N).
2
Ekkor
2 n
2 !
xn+1 (n + 1) 2 1 n + 1 1
lim = lim
n+1
· 2 = lim = < 1,
xn 2 n 2 n 2
P
így a hányadoskritérium szerint a (xn ) sor konvergens.
4. Világos, hogy x = 2 esetén a sor konvergens. Legyen most x ̸= 2. Ekkor az n −→ ∞ határesetben

√ √
(x − 2)n+1

n + n = |x − 2| ·
n + n
√ ·
n + 1 + n + 1 (x − 2)n √ =
n+1+ n+1
q
1
1+ n
= |x − 2| · q −→ |x − 2|.
1 1 1
1+ n
+ n
+ n2
Mivel
|x − 2| < 1 ⇐⇒ −1 < x − 2 < 1 ⇐⇒ 1 < x < 3,
ezért x ∈ (1, 3) esetén a sor konvergens és x ∈ R\[1, 3] esetén pedig divergens. x = 3 esetén a
sor minorálható a divergens
X 1
n=1
2n
2023. 04. 25. 217
divergens sorral, hiszen
(3 − 2)n 1 1 1
√ = √ ≥ = (n ∈ N),
n+ n n+ n n+n 2n
így a sor divergens. x = 1 esetén pedig a sor a Leibniz-tétel miatt konvergens, hiszen
(1 − 2)n (−1)n

1
√ = √ , √ ↘0 (n → ∞).
n+ n n+ n n+ n
A sor tehát pontosan az

x ∈ [1, 3)
esetben konvergens.
5. Mivel s n !

n 1 1 1 1 1
lim 2 + n = lim 2 + n = 2 < 1,

ezért a kérdéses sor konvergens.
6. Mivel s ! √
n2 2
12
n

lim n = lim √( n) =
1
= < 1,
2n + 3n n n
2 +3 n max{2, 3} 3
ezért a kérdéses sor konvergens.
7. Mivel
v
u n2 +n+1 n2 +n+1 n 1 1/n
u
n n n n n n n
= = · · =
t
n+1 n+1 n+1 n+1 n+1

r
1 n n 1 1
= ·
n+1 n n + 1
· n
−→ · 1 · 1 = < 1 (n → ∞),
n
n+1 e e
ezért a kérdéses sor (abszolút) konvergens.
8. Ha n
1 n
xn := (n ∈ N),
n! e−1
akkor n
xn+1 1 n + 1 e
lim = lim = > 1,
xn e−1 n e−1
2023. 04. 25. 218
P
így a hányadoskritérium szerint a (xn ) sor divergens.
9. Ha
n!
xn := (n ∈ N),
2n+1
akkor
1
 

xn+1
n
1+ n
lim = lim (n + 1) 2 + 1 = lim

(n + 1) 2  = +∞,
xn 2n+1 + 1
 1 
2+ n
2
P
így a hányadoskritérium szerint a (xn ) sor divergens. ■
X
Házi (gyakorló) feladat. Mely x ∈ R esetén konvergens a (xn ) sor?
√ n
x
1. xn := −1 (n ∈ N0 ; 0 ≤ x ∈ R);
2
2. xn := (ln(x))n (n ∈ N; 0 < x ∈ R);
2 n
x +1
3. xn := (n ∈ N)0 ;
3
n · 2n 1
4. xn := · (n ∈ N0 ; x ∈ R);
n + 1 (3x + 8x + 6)n
2
n
(−1)n 2 − x

5. xn := (n ∈ N; −2 ̸= x ∈ R);
2n − 1 2 + x
6. xn := (xn − xn−1 )(xn + xn−1 ) (n ∈ N; x ∈ R);

x2n
7. xn := (n ∈ N; x ∈ R).
1 + x4n
Útm.
X
1. A (xn ) sor pontosan akkor konvergens, ha
n=0
√
x
⇐⇒

2 − 1 < 1
x ∈ (0, 16),
2023. 04. 25. 219
és minden x ∈ (0, 16) esetén
X
∞
1 1 2
xn = √ = √
x
= √ .
n=0 1− x
−1 2− 4− x
2 2
X
n=1

1
| ln(x)| < 1 ⇐⇒ x∈ ,e ,
e
1

és minden x ∈ e
,e esetén
X
∞
ln(x)
xn = .
n=1
1 − ln(x)
X
n=0
√ √
2
x + 1
3 <1
⇐⇒ x ∈ (− 2, 2)
√ √
és minden x ∈ (− 2, 2) esetén
X
∞
1 3
xn = 2 = .
n=0
1 − x 3+1 2 − x2
4. Világos, hogy
√
2nn 1 2
|xn | = √ (n → ∞)
p
n
· −→
n
n + 1 |3x + 8x + 6|
2 |3x + 8x + 6|
2
és
2
<1 ⇐⇒ x ∈ (−∞, −2) ∪ (−2/3, +∞).
|3x2 + 8x + 6|
Ha x ∈ {−2; −2/3}, akkor
X X n2n 1
X
n

(xn ) = · = ,
n + 1 2n n+1
X
ami divergens. Tehát (xn ) pontosan akkor konvergens, ha x ∈ (−∞, −2) ∪ (−2/3, +∞).
2023. 04. 25. 220
5. Ha x = 2, akkor a sor konvergens. Ha x ̸= 2, akkor

!
(−1)n+1 2 − x n+1 2n − 1 2 + x n 2 − x

2n − 1

2 − x

lim · · · =
2 + x lim 2n + 1 = 2 + x .

2n + 1 2+x (−1)n 2−x
Ha

2 − x 2−x 4
2 + x < 1
⇐⇒ −1 < <1 ⇐⇒ 0< <2 ⇐⇒ x > 0,
2+x 2+x
akkor a sor abszolút konvergens. Ha

2 − x
2 + x > 1,
azaz x ∈ (−∞, −2) ∪ (−2, 0),
akkor a sor divergens. Ha

2 − x
2 + x = 1, azaz x = 0,

a
X
∞
(−1)n

n=1
2n − 1
Leibniz-sort kapjuk, amely konvergens.
6. Világos, hogy x = 0 esetén a sor konvergens. Legyen most x ̸= 0, így

n n−1 n n−1 n 1 1
(x − x )(x + x )=x 1− 1+ ,
x x
tehát a sor pontosan akkor konvergens, ha |x| < 1 és ekkor





 x 1 1 1

 1− 1+ =− 1+ (x ̸= 0),

 1−x x x x
X
∞ 
xn =


n=1 




 −1 (x = 0).
7. A konvergencia vizsgálatát a gyökkritérium segítségével végezzük. Mivel bármely x ∈ R esetén

s
= p |x| |x|2
x2n 2

n
≤ √ = |x|2 ,
1 + x4n n
|1 + x |
4n n
1
2023. 04. 25. 221
így s
2n
!
x
1 + x4n ≤ |x| < 1,

n 2
lim
ha |x| < 1. Tehát |x| < 1 esetén a sor abszolút konvergens. Legyen most |x| > 1, és alakítsuk át a
törtet a következőképpen:
v
s
u
u 1 1 1
x2n |x|2n |x|2 |x|2

1
u
n
1 + x4n =
n
= s < √ = < 1,
u
|x|

2
u
t 1
1
n
1
x4n + 1

n

x4n + 1

így |x| > 1 esetén is s

2n
!

n x
lim 1 + x4n < 1,

azaz a sor abszolút konvergens. Ha |x| = 1, akkor x = 1, ill.x = −1. Ebben az esetben a sor nem
más mint
X 1
,
n=1
2
ami divergens. ■
2023. 04. 25. 222
Házi (gyakorló) feladat.
1. Vizsgáljuk meg az alábbi sorokat konvergencia szempontjából!
X n2 − 1 X n + 2 n−1 X n2 + n + 1
!
(a) ; (b) ; (c) √ ;
n=1
3n2 + 1 n=1
n+1 n=1
n4 + 1 + n5
X 1
X 100n X n2
(d) ; (e) ; (f) ;
n=1
nn+1/n n=1
n! n=1
2n
X (n!)2 X 3n · (n + 2)! X 2 + (−1)n

(g) ; (h) ; (i) √ .
n=1
2n2 n=1
(n + 1)n n=1
n
2. Mely x ∈ R esetén konvergens a

X (x − 2)n
n=1
n
sor?
Útm.
1. (a) Mivel
n2 − 1

1
lim = ̸= 0,
3n2 + 1 3
ezért a
X n2 − 1
n=1
3n2 + 1
sor divergens.
(b) Mivel az n → ∞ határátmenetben
n−1 n−1 n+1 −2
n+2 n+1+1 1 1 1
= = 1+ · 1+ −→ e· = e ̸= 0,
n+1 n+1 n+1 n+1 (1 + 0)2
ezért a
X n + 2 n−1
!
n=1
n+1
sor divergens.
2023. 04. 25. 223
(c) Mivel nagy n ∈ N indexekre
n2 + n + 1 n2 +n+1
1 + 1 + 12 1 X 1
n2
√ = √ =q n n ≈ 3 és konvergens,
n4 + 1 + n5 n4 +1+n5
1 + n14 + n3 n n=1
n3
n2
ezért a majoránskritériumot kíséreljük meg alkalmazni. Mivel tetszőleges n ∈ N indexre
n2 + n + 1 3n2 3
√ ≤ 5 = 3
n4 + 1 + n5 n n
és a
X 3
n=1
n3

√
(d) Mivel lim( n n) = 1, ezért alkalmas N ∈ N indexre
√
n
n≤2 (N ≤ n ∈ N).
Következésképpen
1 1 1 1 1
= · √ ≥ · ,
nn+1/n n n
n n 2
így a minoránskritérium alkalmazásával látható, hogy a kérdéses sor divergens.
(e) Ha
100n
xn := (n ∈ N0 ),
n!
akkor
xn+1 100n+1 n! 100
= · n
= −→ 0 < 1 (n → ∞),
xn (n + 1)! 100 n+1
így a hányadoskritérium következményeként a kérdéses sor konvergens.
(f) Legyen
n2
xn := n (n ∈ N).
2
Ekkor
1. módszer a hányadoskritérium következtében a kérdéses sor konvergens, hiszen az n →
∞ határátmenetben
2
(n + 1)2 2n

xn+1 1 n+1 1
= · = · −→ < 1.
xn 2n+1 n2 2 n 2
2023. 04. 25. 224
2. módszer a gyökkritérium következtében a kérdéses sor konvergens, hiszen

√
√ ( n n)2 1
n
xn = −→ < 1 (n → ∞).
2 2
(g) Legyen
(n!)2
xn := (n ∈ N).
2n2
Ekkor hányadoskritérium következtében a kérdéses sor konvergens, hiszen az n → ∞
határátmenetben
2 n
xn+1 ((n + 1)!)2 2n (n + 1)2 1 2 1
= 2 · = = ·(n +2n+1)· −→ 0+0+0 = 0 < 1.
xn 2(n+1) (n!)2 22n+1 2 4
(h) Legyen
3n · (n + 2)!
xn := (n ∈ N).
(n + 1)n
Ekkor hányadoskritérium következtében a kérdéses sor divergens, hiszen
n
3n+1 · (n + 3)! (n + 1)n

xn+1 n+3 n+1
= n+1
· =3· · =
xn (n + 2) 3 · (n + 2)!
n n+2 n+2
n
n+3 n+2−1
= 3· · =
n+2 n+2
n+2 −2
n+3 1 1 3
= 3· · 1− · 1− −→ 3 · 1 · e−1 · 1−2 = > 1.
n+2 n+2 n+2 e
(i) Mivel bármely n ∈ N esetén

2 + (−1)n 1
√ ≥√ ,
n n
ezért a kérdéses sor a minoránskritérium következtében divergens.
2. Ha x = 2, akkor a sor nyilvánvalóan konvergens, és az összege 0. Legyen 2 ̸= x ∈ R és
(x − 2)n
an := (n ∈ N).
n
2023. 04. 25. 225
Ekkor
(x − 2)n+1

an+1 n n
= |x − 2| · lim = |x − 2|.

lim
= lim
·
an n+1 (x − 2)n n+1
Mindez azt jelenti, hogy a sor
|x − 2| < 1 ⇐⇒ −1 < x − 2 < 1 ⇐⇒ x ∈ (1, 3)
esetén konvergens,
|x − 2| > 1 ⇐⇒ x ∈ (−∞, 1) ∪ (3, +∞)
esetén pedig divergens. Ha |x − 2| = 1, azaz x ∈ {1; 3}, akkor a következőképpen járunk el:
• x = 1 esetén a
X (x − 2)n X (−1)n
=
n=1
n n=1
n
sor nem más, mint az alternáló harmonikus sor (vö. 4. gyakorlat), így a Lebniz-kritérium
(vö. 10. gakorlat) következtében konvergens;
• x = 3 esetén a
X (x − 2)n X1
=
n=1
n n=1
n
sor nem más, mint a harmonikus sor (vö. 4. gyakorlat), így divergens.
Következésképpen a kérdéses sor pontosan az x ∈ [1, 3) esetben konvergens. ■

2023. 04. 25. 226
A Függelék
Tétel (Rekurziótétel: Dedekind (1888)). Legyen H tetszőleges (nem-üres) halmaz, h ∈ H,

f : H → H. Ekkor pontosan egy olyan φ : N0 → H függvény (sorozat) van, amelyre
(i) φ(0) = h;
(ii) bármely n ∈ N0 esetén φ(n + 1) = f(φ(n)).
Biz.
1. lépés. Tegyük fel, hogy φ, ψ : N0 → H rendelkezik a fenti tulajdonsággal. Ekkor φ = ψ, ui.
• n = 0 esetén
φ(0) = h = ψ(0);
• ha valamely n ∈ N0 esetén φ(n) = ψ(n), akkor
φ(n + 1) = f(φ(n)) = f(ψ(n)) = ψ(n + 1).
2. lépés. Legyen
H := {A ⊂ N0 × H : i) (0, h) ∈ A, ii) ∀ n ∈ N0 ∀k ∈ H : (n, k) ∈ A ⇒ (n + 1, f(k)) ∈ A} .
Ekkor nyilvánvalóan N0 × H ∈ H és bármely B ∈ H esetén (0, h) ∈ B, ezért

\
D := A
A∈H
a legszűkebb N0 × H-beli halmaz, amelyre i) és ii) teljesül. Ekkor
1. bármely n ∈ N0 indexhez pontosan egy olyan b ∈ H van, hogy (n, b) ∈ D teljesül, ui.
• n = 0 esetén (0, h) ∈ D, továbbá ha valamely h ̸= c ∈ H esetén (0, c) ∈ D, akkor
D\ {(0, c)} még mindig rendelkezik az i) és ii) tulajdonsággal, ami ellentmond annak, hogy
D a legszűkebb ilyen halmaz.
• ha valamely n ∈ N0 esetén pontosan egy olyan b ∈ H van, amelyre (n, b) ∈ D, akkor az ii)
tulajdonság következtében (n+1, f(b)) ∈ D. Ha valamely d ̸= f(b) ∈ H esetén (n+1, d) ∈
D volna, akkor D\{(n + 1, d)} rendelkezne az ii) tulajdonsággal, ami ellentmondana annak,
hogy D a legszűkebb ilyen.
2023. 04. 25. 227
2. a fentiek következtében pontosan egy olyan φ : N0 → H függvény van, hogy
graph(φ) = {(n, m) ∈ N0 × H : m = φ(n)} = D.
Ekkor
• az i) azt jelenti, hogy φ(0) = h;
• a ii) tulajdonság pedig azt, hogy (n + 1, f(φ(n)) ∈ D, azaz
φ(n + 1) = f(φ(n)) (n ∈ N0 ). ■
Megjegyzés. Általánosítás. Legyen H halmaz, h ∈ H, k ∈ N, f : Hk → H. Ekkor pontosan egy olyan

φ : N0 → H függvény (sorozat) van, amelyre
(i) φ(0) = h;
(ii) bármely n ∈ N0 esetén φ(n + k) = f(φ(1), . . . , φ(n)).

2023. 04. 25. 228
B Függelék
Definíció. Azt mondjuk, hogy a H ⊂ R halmaz
1. zárt, ha H = ∅ vagy H ̸= ∅ és tetszőleges konvergens (xn ) : N0 → H sorozatra lim(xn ) ∈ H.
2. nyílt, ha Hc := R\H komplementere zárt.
3. kompakt, ha bármely (xn ) : N0 → H sorozat esetén van olyan ν ∈ I indexsorozat, hogy

lim(xνn ) ∈ H, azaz bármely H-beli sorozatnak van H-ban konvergens részsorozata.
Megjegyezzük, hogy bármely a, b ∈ R: a ≤ b esetén az [a, b] intervallum zárt halmaz (ez indokolja
a zárt” intervallum elnevezést), ugyanakkor a (0, 1) (nyílt) intervallum nem zárt halmaz. Hasonlóan zárt
”
maga az R halmaz vagy pl. bármely a ∈ R esetén az
[a, +∞), ill. a (−∞, a]
félegyenes”.
”
Definíció. Valamely ∅ ≠ H ⊂ R halmaz esetén az f : H → H függvényt kontrakciónak nevezzük,

ha alkalmas q ∈ [0, 1) számmal
|f(u) − f(v)| ≤ q · |u − v| (u, v ∈ H).
A q szám neve kontrakciós állandó.
Példák.
1. Ha H := [1, +∞) és
t 1
f(t) := + (t ∈ H),
2 t
akkor f kontrakció, ui.
• bármely t ∈ H esetén (a mértani és számtani közép közötti egyenlőtlenség következtében)

!2
t 1
[f(t)]2 + t 1 4
[f(t)]2 = 4 · =4· 2 t
≥4· · = =2 (1 ≤ t ∈ R),
4 2 2 t 2
√
azaz (f(t) > 0 miatt) f(t) ≥ 2 > 1;
2023. 04. 25. 229
• tetszőleges u, v ∈ H esetén

u 1 v 1 1 1 1
|f(u) − f(v)| = + − − = |u − v| · −
< · |u − v|,
2 u 2 v 2 uv 2
azaz (pl.) q := 1/2 kontrakció állandó.

1
2. Ha H := 0, és
3
1
f(t) := t2 + (t ∈ H),
8
akkor f kontrakció, ui.
• bármely t ∈ H esetén
1 1 1 17 24 1
0 ≤ f(t) = t2 + ≤ + = < = ,
8 9 8 72 72 3
azaz f(t) ∈ H;
• bármely u, v ∈ H esetén
2
|f(u) − f(v)| = u2 − v2 = |u + v| · |u − v| ≤ · |u − v|.

□
3
Kontrakciók fontos szerepet játszanak pl. a közelítő számításokban (ld. numerikus analízis). Az alábbi tétel
mintegy alapját képezi az említett alkalmazásoknak.
̸ H ⊂ R zárt halmaz és f : H → H kontrakció a q ∈ [0, 1)

Tétel (fixponttétel). Tegyük fel, hogy ∅ =
kontrakciós állandóval. Ekkor
1. pontosan egy olyan α ∈ H szám van, amelyre f(α) = α;
2. bármely u ∈ H esetén az
x0 := u, xn+1 := f(xn ) (n ∈ N0 )
rekurzióval definiált (xn ) sorozat konvergens és lim(xn ) = α;
3. az iménti (xn ) sorozatra fennáll az
qn
|xn − α| ≤ · |x1 − x0 | (n ∈ N0 )
1−q
egyenlőtlenség (hibabecslés).
2023. 04. 25. 230
Biz.
1. lépés A 00 := 1 megállapodással megmutatjuk, hogy fennáll az
|xn+1 − xn | ≤ qn · |x1 − x0 | (n ∈ N0 ) (32)
becslés. Valóban,
• az n = 0 esetben az állítás nyilvánvaló.

• ha valamely n ∈ N0 esetén fennáll az (32) egyenlőtlenség, akkor
|xn+2 − xn+1 | = |f(xn+1 ) − f(xn )| ≤ q · |xn+1 − xn | ≤ q · qn · |x1 − x0 | = qn+1 · |x1 − x0 |.
2. lépés Megmutatjuk, hogy az (xn ) sorozat Cauchy-féle. Ha m, n ∈ N0 és (pl.) m > n, akkor
|xm − xn | = |(xm − xm−1 ) + (xm−1 − xm−2 ) + . . . + (xn+2 − xn+1 ) + (xn+1 − xn )| ≤
≤ |xm − xm−1 | + |xm−1 − xm−2 | + . . . + |xn+2 − xn+1 | + |xn+1 − xn | ≤
≤ qm−1 · |x1 − x0 | + qm−2 · |x1 − x0 | + . . . + qn+1 · |x1 − x0 | + qn · |x1 − x0 | =
qm−1 + qm−2 + . . . + qn+1 + qn · |x1 − x0 | =

=
= qn · qm−n−1 + qm−n−2 + . . . + q + 1 · |x1 − x0 | =

1 − qm−n qn
= qn · · |x1 − x0 | ≤ · |x1 − x0 |.
1−q 1−q
Mivel (qn ) nullsorozat, ezért tetszőleges ε > 0 számhoz van olyan N ∈ N0 index, hogy bármely
N ≤ n ∈ N0 indexre
(1 − q)ε
qn < .
|x1 − x0 |
Következésképpen bármely N ≤ m, n ∈ N0 indexre |xm − xn | < ε, azaz (xn ) Cauchy-féle.
3. lépés A Cauchy-féle konvergenciakritérium következtében az (xn ) sorozat konvergens is. Legyen

2023. 04. 25. 231
α := lim(xn ). Mivel H zárt halmaz, ezért α ∈ H. Belátjuk, hogy f(α) = α. Valóban,
0 ≤ |f(α) − α| = |(f(α) − f(xn )) + (f(xn ) − α)| ≤ |f(α) − f(xn )| + |f(xn ) − α| =
= |f(α) − f(xn )| + |xn+1 − α| ≤ q · |xn − α| + |xn+1 − α| −→ 0 (n → ∞)
csak úgy teljesülhet, ha f(α) − α = 0, azaz f(α) = α.
4. lépés Tegyük fel, hogy valamely β ∈ H számra f(β) = β. Ekkor
|α − β| = |f(α) − f(β)| ≤ q · |α − β| ⇐⇒ (1 − q) · |α − β| ≤ 0.
Mivel 0 ≤ q < 1 ezért innen (0 ≤)|α − β| ≤ 0, azaz |α − β| = 0 következik. Tehát α = β.
5. lépés A 2. lépésbeli
qn
|xm − xn | ≤ · |x1 − x0 | (m, n ∈ N0 , m > n)
1−q
becslés, ill a tetszőleges n ∈ N0 indexre fennálló
lim (xm − xn ) = α − xn , =⇒ lim (|xm − xn |) = |α − xn |

m→∞ m→∞
határértékreláció figyelembevételével az
qn
|xn − α| ≤ · |x1 − x0 | (n ∈ N0 )
1−q
hibabecslés adódik. ■
A fenti tételben szereplő α számot a tételbeli f függvény fixpontjának, magát a tételt fixponttételnek
nevezzük. Az α fixpont tehát az
f(x) = x (x ∈ H)
egyenletnek a megoldása. Éppen ezért a fixponttétel a közelítő számítások, módszerek (ld. numerikus
analízis) egyik legfontosabb eszköze.
Példa. Egy korábbi példában szereplő
t 1
f(t) := + (1 ≤ t ∈ R)
2 t
2023. 04. 25. 232
kontrakció esetében az f(x) = x egyenlet
x 1
+ =x (1 ≤ t ∈ R)
2 x
alakú. Könnyű ellenőrizni, hogy ennek az egyenletnek egyetlen α gyöke van az [1, +∞) halmazban,
√
nevezetesen α = 2, hiszen bármely x ∈ [1, +∞) esetén
x 1 √
+ =x ⇐⇒ x2 + 2 = 2x2 ⇐⇒ 2 = x2 ⇐⇒ x= 2.
2 x
Ha a fixponttételt au u := 2 kezdőértékkel” alkalmazzuk, akkor az
”

xn 1 1 2
x0 := 2, xn+1 := + = · xn + (n ∈ N0 )
2 xn 2 xn
sorozatot kapjuk (Heron-féle vagy babiloni gyökkeresési algoritmus). A fixponntétel következtében tehát
√
az (xn ) sorozat konvergens és lim(xn ) = 2, továbbá a q := 1/2 kontrakciós állandóval
√ (1/2)n |2 − 3/2| 1
x − 2 ≤ · |x0 − x1 | = = (n ∈ N0 ).

n
1 − 1/2 2n−1 2n

AnalE1 KovacsSandor

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AnalE1 KovacsSandor

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2023. 04. 25.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Programtervező informatikus BSc

(Hétfő, 1600 − 1730: DT-2.502, Ea)

• A görög ábécé és a fraktúra

• Kovács Sándor: Matematikai alapozás

• Valós-valós függvények határértéke

Elöljáróban felelevenítjük az R valós számtesttel kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Legyen tehát R ̸= ∅

II. Rendezési axiómák. Létezik egy ≤⊂ R2 (kisebb-egyenlőnek nevezett) teljes rendezés:

1. a ≤ reláció reflexív, azaz bármely a ∈ R esetén a ≤ a;

3. a ≤ reláció tranzitív, azaz bármely a, b, c ∈ R esetén

4. a ≤ reláció dichotom, azaz bármely a, b, ∈ R esetén

III. Teljességi axióma (Dedekind-axióma vagy szétválasztási axióma). Ha valamely ∅ ̸= A, B ⊂ R

N0 := {0, 1, 2, . . .} a természetes számok halmaza,

Az intervallumokat a eddigi tanulmányainkban megszokott módon fogjuk értelmezni és jelölni. Ha

[a, b] := {x ∈ R : a ≤ x ≤ b} , (c, d) := {x ∈ R : c < x < d} ,

3. A rendezési axiómáknak köszönhetően tudjuk a valós számokat számegyenesen ábrázolni és az

4. A szétválasztási axióma elnevezést szemlélteti az alábbi ábra:

Azt is mondhatjuk, hogy a ξ valós szám szétválasztja” az A és a B halmazt.

• alulról korlátos, ha van olyan k ∈ R, hogy bármely x ∈ H esetén x ≥ k. Az ilyen k számot a

• felülről korlátos, ha van olyan K ∈ R, hogy bármely x ∈ H esetén x ≤ K. Az ilyen K számot

• korlátos, ha alulról és felülről is korlátos.

5. A H halmaz pontosan akkor korlátos, ha

∃M ∈ R, hogy ∀x ∈ H esetén |x| ≤ M,

ahol valamely x ∈ R esetén 

• maximuma vagy legnagyobb eleme, ha

Ekkor az α számot a H halmaz maximumának vagy legnagyobb elemének nevezzük és a

• minimuma vagy legkisebbb eleme, ha

Ekkor a β számot a H halmaz minimumának vagy legkisebb elemének nevezzük és a min H

2. Ha a H halmaznak van minimuma, akkor min H egyben alsó korlátja H-nak.

Tétel (szuprémum-elv). Legyen ∅ ̸= H ⊂ R. Ha a H halmaz felülről korlátos, akkor felső korlátai

halmaznak van minimuma.

A teljességi axióma következtében így alkalmas ξ ∈ R számmal

Erre a ξ ∈ R számra igaz, hogy

• ξ felső korlátja H-nak, hisze minden a ∈ A esetén a ≤ ξ;

Mindez azt jelenti, hogy ξ a H halmaz legkisebb felső korlátja. ■

halmaznak van maximuma.

1. A felülről korlátos ∅ ̸= H ⊂ R számhalmaz legkisebb felső korlátját a számhalmaz felső

1. A H := [−1, 1] halmaz esetében

inf(H) = min(H) = −1, sup(H) = max(H) = 1;

2. A H := (−1, 1] halmaz esetében

inf(H) = −1, ∄ min(H), ill. sup(H) = max(H) = 1.

(a) ∃ min H ⇐⇒ inf H ∈ H. Ebben az esetben inf H = min H.

2. Az inf H = α állítás azt jelenti, hogy

• α a H halmaz alsó korlátja:

• bármely α-nál nagyobb szám H-nak már nem alsó korlátja:

(∀a > α ∃x ∈ H : x < a) ⇐⇒ (∀ε > 0 ∃x ∈ H : x < α + ε).

3. A sup H = β állítás azt jelenti, hogy

• β a H halmaz ferlső korlátja:

• bármely β-nál kisebb szám H-nak már nem felső korlátja:

(∀b < β ∃x ∈ H : x > b) ⇐⇒ (∀ε > 0 ∃x ∈ H : x > β − ε).

(−∞, b) := {x ∈ R : x < b} , (−∞, b] := {x ∈ R : x ≤ b} .

végtelen intervallumokkal is jelöljük.

Definíció. Legyen a ∈ (0, +∞) és x ∈ R. Ha

• 0 < a < 1, akkor  −x

∀a > 0 és ∀b ∈ R esetén ∃n ∈ N, hogy b < n · a.

Biz. Az állításal ellentétben tegyük fel, hogy

Ekkor H ̸= ∅ és H felülről korlátos, hiszen bármely n ∈ N esetén n · a ≤ b. A szuprémum-elv szerint

Azonban (m + 1) · a ∈ H, tehát (m + 1) · a ≤ ξ, hiszen ξ felső korlátja a H halmaznak, ami a fentiek

2. Az N halmaz felülről nem korlátos, ui. ∀x ∈ R számhoz ∃n ∈ N : x < n · 1 = n.

Tétel (Cantor). Minden n ∈ N szám esetn legyenek adottak az an , bn ∈ R, an ≤ bn végpontok, és

1. lépés. Belátjuk, hogy bármely n ∈ N index esetén

• k = 0, akkor az egyenlőtlenség nyilvánvaló: an = an+0 .

ahol valamely x ∈ R esetén

• 0 < a < 1, akkor −x