3.

Minként határozzák meg a neoklasszikusok a munka és tőke keresletét és kínálatát,

valamint a reálbér és reálkamatláb egyensúlyi nagyságát.
A neoklasszikus elmélet szerint a gazdaság olyan állapot felé tart, melyben a kereslet és a kínálat
megegyezik egymással minden jószág piacán. Ezt nevezzük általános egyensúlynak. Átmeneti válságok
ugyan előfordulhatnak, hosszútávon azonban a gazdaság általános egyensúly felé tendál.
Tényezőpiacok:
a.) munkapiac
munkakereslet: Nd=Nd(ω), ahol ω a reálbér és dNd/ dω <0
munkakínálat: Ns=Ns és dNd/ dω >0
A foglalkoztatás és a reálbér egyensúlya: Nd(ω*)= N*=Ns(ω*)
N*=foglalkoztatás
ω*=reálbér egyensúlyi nagysága
Az egyenletrendszer megoldása a munkakeresleti és – kínálati függvények metszéspontjához tartozó
koordináták meghatározását jelenti. Az egyensúlyi reálbér mellett mind a háztartások mind pedig a
vállalatok munkapiaccal kapcsolatos anticipációi megvalósulnak.
A reálbér a nominálbér és az árszínvonal hányadosa: ω=W/P
Következésképpen a munkapiaci egyensúly létrejöttéhez a nominálbérnek kell azt a nagyságot felvennie,
amelyik mellett a reálbér eléri egyensúlyi értékét.
A munkapiaci egyensúlyhoz tartozó teljes foglalkoztatás ezek szerint csakis akkor maradhat fent tartósan, ha
a nominálbér képes rugalmasan alkalmazkodni a munkakereslet, illetve munkakínálat változásaihoz.
(nincsenek intézményi akadályai a nominálbér csökkenésének)
Munkanélküliek: a reálbért túlságosan alacsonyan tartják, ezért nem vállalnak munkát. Az ilyen
munkanélkülieket önkéntes munkanélkülieknek nevezzük. Munkapiaci egyensúly esetében az önkéntes
munkanélküli számára nem elegendő, ha munkája után reálbérként annak határtermelékenységét fizetik.

Az életminőség egyenes meredekségét a reálbér határozza meg, jól

megfigyelhető az ábrán hogy alacsonyabb reálbér esetén a háztartás nem
kínál munkát, magasabb reálbér mellett azonban igen.
U hasznossági függvény minden egyes háztartásra más és más lehet, s a
függvény formájától függ, hogy valamelyik háztartás a reálbér adott
szintje mellet önkéntes munkanélküli-e vagy sem.

Nincs önkéntes munkanélküliség:

A reálbér elegendő nagymértékű csökkenésével az optimális megoldás
elhagyja a C tengelyt, ami a munkakínálat csökkenését jelzi.
Miként reagál a munkapiac a munkakereslet visszaesésére.
Mind a reálbér mind pedig a foglalkoztatás egyensúlyi
nagysága csökken. A csökkenés mértéke azonban a
munkakínálati függvény meredekségétől függ.
E meredekség közgazdaságtani tartalma az, hogy miként
reagál a munkakínálat a reálbér egyensúlyi növekedésére.
Ezt a továbbiakban a munkakínálat reálbérérzékenységének
fogjuk nevezni.
Magasabb érzékenység esetén az egyensúlyi reálbér kis
mértékű csökkenése a foglalkoztatás nagyobb mértékű
visszaesésével jár együtt. A munkakínálat alacsonyabb
reálbérérzékenysége esetén fordított a helyzet.
b.) tőkepiac
A tőkepiacon értékpapírral kereskednek. Az értékpapírokat általában vállalatok adják el és a háztartások
veszik meg. A fejlett piacgazdaságban beruházási és megtakarítási döntések egymástól függetlenül
születnek. Állami beavatkozás hiányában, vagy kiegyensúlyozott költségvetés esetén a
megtakarításoknak éppen fedezniük kell a beruházásokat. Szükség van tehát egy koordinációs
mechanizmusra, mely a megtakarítások és a beruházások megegyezését biztosítja. A neoklasszikus
elméletben ez a kamatmechanizmus.
Első lépésben a háztartások lemondanak egy bizonyos termékmennyiség elfogyasztásáról. Ezt
megtakarításnak nevezzük. A szóban forgó termékmennyiséget átengedik a vállalatok számára. Ennek
fejében a háztartások a vállalatokkal szemben követelésekhez jutnak. A vállalatok az így megszerzett
termékmennyiséget beruházási célra használják. A tőkejavak elhasználódását meghaladó nettó
beruházások a fizikai tőke állományát növelik. A vállalatok a háztartások követelését teljesítik, a
háztartás számára egy bizonyos termékmennyiséget adnak át így a háztartás reáljövedelmét növelik.
A neoklasszikusok szerint a háztartások megtakarításukat értékpapírban tartják. Az értékpapírok pozitív
nettó hozamot biztosítanak a tulajdonos számára, míg a pénznek a defláció esetét kivéve nincs hozama.
Ez azt jelenti hogy a vagyon pénzben tartása esetén i=0 míg kötvényvásárlás esetén i>0.