MUNKAGAZDASÁGTAN

Korszerű munkagazdaságtan könyv: kifejti a munkaerőpiaci viselkedés elméletét, egyes hipotéziseket

alátámasztó vagy éppen azoknak ellentmondó bizonyítékokat. Szemlélteti az elmélet politikai célú
hasznosíthatóságát.

Munkaerőpiaci alapfogalmak
Munkagazdaságtan: a munkaerőpiac működésének és kimenetelének vizsgálata.

Munkaerő adás-vétellel kapcsolatos piac

 Munkaerő kereslet (munkaerőt kereső munkaadók)

 Munkaerőpiaci kínálat (munkát keresők)
 Ára (munkából származó kereslet) - munkabér

Munkaerőpiac

A munkaerő-szolgáltatás az, amit adunk és veszünk (a munkaerő adás-vétellel kapcsolatos piaca).

Adás vétel közötti kapcsolat létrejöttét számos intézmény mozdíthatja előre pl. Álláshirdetések,
információáramoltatási rendszer, munkaközvetítő ügynökségek, személyzeti irodák

Sajátságos piac mivel magukat a dolgozókat nem lehet megvásárolni, szolgáltatásukat és

tevékenységüket bérelni lehet. Így a feltételek és körülmények pl. Munkahelyi biztonság, bánásmód,
emberi kapcsolatok, munkakörnyezet, munkaidő szabályozása kiemelt szerepet kapnak. Ez más
piacokon nem ennyire komplex.

Munkaerő-szolgáltatás ára a munkabér.

A munkaerőpiac szabályozását jogszabályi környezet szabályozza, tehát ennek megvannak a

szabályrendszerei, hogy hogyan működhet és ezt nem tudjuk ma teljesen feltárni.

Ha a munkaerő-szolgáltatás, mint kapcsolat létrejött elindul egy információcsere, majd szerencsés

állapotban a felek megállapodásra jutnak, vagyis szerződést kötnek.

Végeredmény: emberek meghatározott bértételek mellett bizonyos munkahelyeket töltenek be,

tehát munkát vállalnak.

Munkaerő kereslet
A vállalatok különböző termelési tényezőket - főként tőkét és munkaerőt - egyesítenek, hogy olyan
javakat vagy szolgáltatásokat állítsanak elő, amelyeket aztán a termékpiacon értékesítenek.

Pl. Munkáltató, ők keresik a munkaerőt.

Teljes kibocsátásuk, valamint az a mód, ahogyan a munkaerőt és a tőkét egyesítik, három erőtől
függ: a termék iránti kereslettől, a vállalatok által adott áron megszerezhető munkaerő és tőke
mennyiségétől, a rendelkezésre álló technológia közötti választástól.

Mi történik, ha növeljük egy adott termék előállításával foglalkozó vállalat esetében a bért? (minden
más tényezőt változatlanul tartva). Tehát megemelem a munkaerő-szolgáltatás árát.
  Magasabb bér - rendszerint – magasabb termékárat, s ez csökkenő fogyasztást
eredményezne, ami viszont csökkenő kibocsátásra ösztönözné a termelőt, s alacsonyabb
foglalkoztatási szint kialakulásához vezetne. --> MÉRETHATÁS
 A bérek emelkedése a termelési költségek csökkentésére ösztönzi a munkáltatókat. Ezt
tőkeigényesebb termelési módszerek (pl. Technológia) alkalmazásával érhetik el. Csökken a
foglalkoztatás. --> HELYETTESÍTÉSI HATÁS (gép csinálja meg a dolgozó helyett)

Hogyan változik a munkaerő iránti kereslet, ha a tőke ára csökken? A méret- és helyettesítési hatást
kell mérlegelnünk.
 Ha csökkennek a tőkeárak, akkor csökkennek a termelési költségek is, azaz alacsonyabb
költségek ösztönzik a termelés növekedését, ez viszont emeli a bármely bér mellett
kívánatos foglalkoztatottsági szintet. (ember veszi át a gép szerepét) --> MÉRETHATÁS

A tőkeár esésének mérethatása ily módon az egyes bérszintek melletti munkaerő-kereslet

növelése irányába mutat.

 Az olcsóbb tőkére reagálva a vállalatok tőkeigényesebb technológiákat alkalmaznak, tőkével

helyettesítik a munkaerőt, tehát a korábbinál kevesebb munkaerőt vesznek igénybe. -->
HELYETTESÍTÉSI HATÁS

A rövid távú keresleti görbe

Rövid táv = adott a tőkeállomány, csak a munka mennyisége változik

Feltevés: csökkenő hozadék

 Magasabb létszám --> csökken az egy munkásra eső tőke

 Hosszabb munkaidő --> fáradtság

A vállalat addig növeli a munkaerő igénybevételét, míg a munkaerő határtermékbevétele nagyobb a

határköltségénél.

A munkaerő iránti kereslet hosszú távon

Hosszú táv: valamely más termelési tényező (tőke, föld, anyag) mennyisége is változhat

Legyen csupán két termelési tényezőnk: munka és tőke (L,K)

A munka és a tőke a termelésben kiegészítheti vagy helyettesítheti egymást.

 Ha a két ráfordítás egymásnak bruttó kiegészítője, a tőke árának növekedése csökkenti a

munkaerő keresletet. Pl. Pénztárgépek ára nő, kevesebb pénztárt üzemeltetnek,
pénztárosok iránti kereslet csökken.
  Ha egymásnak bruttó helyettesítője, a tőke áremelkedése növeli a munkaerő keresletet. Pl. A
mezőgazdasági gépek ára nő, kevesebbet vesznek belőle, helyette munkásokat alkalmaznak.

Összefoglalva az eddigieket (Keresletet befolyásoló tényezők vizsgálata a fenti erők változása, illetve
azok változásának egymásra gyakorolt hatása esetében):

Mérethatás Helyettesítési hatás

Bér nő
Tőke ára nő (ha a tőke és a
munka egymás helyettesítői)
Tőke ára nő (ha a tőke és a
munka egymás kiegészítői)
Ár nő --> kereslet csökken -->
foglalkoztatás csökken
Költség nő --> termelés csökken
--> foglalkoztatás csökken
Költség nő --> termelés csökken
--> foglalkoztatás csökken
Helyettesítik tőkével -->
foglalkoztatás csökken
Helyettesítik munkával -->
foglalkoztatás nő
Kevesebb tőke, kevesebb
kiszolgáló --> foglalkoztatás
csökken

Mérethatás Helyettesítési hatás

Bér csökken
Tőke ára csökken (ha a tőke és
a munka egymás helyettesítői)
Tőke ára nő (ha a tőke és a
munka egymás kiegészítői)
Ár csökken --> kereslet nő -->
foglalkoztatás nő
Költség csökken --> termelés
nő --> foglalkoztatás nő
Költség csökken --> termelés
nő --> foglalkoztatás nő
Helyettesítik a tőkét -->
foglalkoztatás nő
Helyettesítik a munkát -->
foglalkoztatás csökken
Több tőke, több kiszolgáló -->
foglalkoztatás nő

Munkaerőpiaci kínálat
Pl. Munkavállalók, akik kínálják a munkát. (munkát keresők)

Feltételezzük, hogy a dolgozók elhatározták, hogy dolgozni kívánnak. Azt kell eldönteniük, milyen
foglalkozást és melyik munkáltatót válasszák. De elsőként nézzünk meg néhány alapfogalmat.
Munkaerő-állomány a népesség (foglalkoztatottak + munkanélküliek). Munkaerő-állományon kívül pl
nyugdíjasok, 16 éven aluliak.

A munkaerő-állományban való részvétel

Munkaerő-részvételi ráta (aktivitási ráta): valamely népességcsoporton belül azok százalékaránya,

akiknek vagy van munkahelyük vagy munkahelyet keresnek. Megbízható mérőszáma a
munkakínálatnak.

Foglalkoztatási ráta= foglalkoztatott / munkaképes korú népesség = 4445 ezer/6460 ezer = 68,8%
(2018. április)
Aktivitási ráta = (foglalkoztatottak + munkanélküliek) / munkaképes korú népesség = 4445 ezer+177
ezer / 6460 ezer = 71,5% (2018. április)

Forrás: ksh.hu
(2021.szeptember 12.)
A munkavállalási döntés elmélete

Az idő eltöltésére vonatkozó döntés (szabadidő-tevékenységek / fizetett munka)

A felosztható időnket munkára vagy szabadidős tevékenységre fordíthatjuk → a szabadidő iránti

kereslet a munkaerő-kínálat másik oldala (egyszerűbb ezt elemezni)

A munkavégzés és a szabadidő közötti választás elmélete

Tegyük fel, hogy 2 fő jószágkategória van, amely boldogítja az embereket:

1. szabadidő
2. pénzért megvásárolható javak

A munkakínálatra hatással lehet:

1. Az egyén jövedelmének változása változatlan bérek mellett (pl. öröklés, nyerek a lottón)
2. A bérek változása.

Tiszta jövedelemhatás: öröklés

 a munkaórák számától függetlenül növeli az illető gazdagságát (jövedelmét)

 a szabadidő iránti igény ↑ (munkavégzési hajlandóság↓) (és ford.)

Helyettesítési hatás önmagában ritkán figyelhető meg.

A bérek változásának hatása

Mindkét hatás fellép:

 Jövedelemhatás: az illető gazdagsága (potenciális jövedelme) a béremelés következtében

megnő, ezért felértékelődik a szabadidő (munkakínálat csökken)
 Helyettesítési hatás: a béremelés növeli a szabadidő lehetőség költségét (munkakínálat nő)

Ha a JH erősebb: a munkakínálat ↓

Ha a HH dominál: a munkakínálat ↑
→ A bérváltozás kínálatra gyakorolt hatása nem jelezhető előre!!!

Emberi tőke elmélet

Sok munkaerő-kínálati döntés a dolgozó részéről BERUHÁZÁS (kezdeti költséggel jár, melynek
bizonyos időszak alatti visszatérülését reméljük).

Munkaerő-piaci beruházás módjai a dolgozók részéről: oktatás, szakképzés, vándorlás, új munkahely

keresése. (emberi tőke beruházás)

Néhány alaptézis:

Első lépés a heterogenitás felé: tudáskínálat

Az oktatás egyéni és társadalmi megtérülése

Különböző társadalmi csoportok iskolázási döntései mások

Munka közbeni képzés: költségek, hasznok és optimális költségmegosztás

Kapcsolat a munkakínálatról eddig tanultakkal:

 A munkavállalókat és a munkahelyeket homogénnek tekintettük

 Most egyetlen vonatkozásban megengedjük a különbséget: léteznek tudásbeli különbségek,
melyek eltérő termelékenységet eredményeznek

Hogyan igazodik a tudáskínálat a tudás keresletéhez?

 A tudás felhalmozása az iskolában és a munkában történik.
 A családi háttér befolyásolja a tanulás hatékonyságát és az időpreferenciákat.
 A termelékenység (bér-) különbségek a tudás különbségeire vezethetők vissza.
 A tanulás jelenbeli fogyasztásról történő lemondást (beruházást) jelent nagyobb jövőbeni
fogyasztásért cserébe --> intertemporális fogyasztói döntés

A probléma:

Az egyén a jelenlegi és jövőbeni nettó (költségek feletti) jövedelmei jelenértékét maximalizálja,

ennek figyelembevételével hozza meg a továbbtanulásra vonatkozó marginális döntéseit.

Ha továbbtanul: a jelenlegi fogyasztását közvetlen és közvetett költségek csökkentik (beruházás), de

a beruházás hozamának köszönhetően magasabb jövőbeni jövedelemre számíthat.

Az emberi tőkefelhalmozás alternatívája: munka a jelenlegi iskolázottsági (tudás-) szinten

Két döntési helyzetet vizsgálunk:

1. Az iskolai továbbtanulásra vonatkozó döntés

Költségek:
 1. Közvetlen költség:

 Tandíj, tankönyv, stb. (mínusz ösztöndíj és más juttatások)

 A tanulás melletti és munka melletti létfenttartási költségek különbözete

2. Közvetett költség:

 A tanulás miatt elmulasztott kereset = várható kereset a továbbtanulási döntésig

elért iskolázottsági szinten (mínusz a tanulás melletti keresmények)

Hozam:

 Magasabb termelékenység
 Ennek köszönhetően magasabb várható jövedelem: magasabb bér és jobb
elhelyezkedési esélyek

Átlag bruttó keresetek alakulása iskolai végzettség szerint (2016.):

Továbbtanulási döntés:

Ha az s-edik évben felmerülő

közvetlen és közvetett költség kisebb, mint a későbbiekben realizált kereseti többlet.

2. Munka közbeni képzésről való döntés

 A tudásfelhalmozás folytatódik az iskola elhagyása után is: formális átképzés,
tapasztalatgyűjtés.

Költsége: a munkától elvont idő (és bér)

Hozama: magasabb termelékenység

Kérdés azonban, hogy ki viseli a költséget és ki élvezi a hozamot --> ez a képzés típusától függ

A speciális képzés költségeit a munkáltató állja, a hasznokat a megemelkedett

termelékenységtől elmaradó bér formájában szedi be.

Ha magas a kilépés --> a két fél megosztozik a költségeken és a hasznokon. (szerződést írnak
róla)

Általános képzés (pl.: nyelv, számítástechnika, logisztika, stb.):

 A vállalatot veszteség éri a munkától elvont idő miatt: ahhoz azonban, hogy a
képzésre sor kerüljön, neki sem szabad veszítenie

Mi biztosítja, hogy a képzés (tapasztalatgyűjtés) ne okozzon veszteséget a vállalatnak?

A vállalat akkor nem jár rosszul, ha a képzést az egyén fizeti.

Ha a vállalat úgy járna el, mint a speciális képzés esetén (fizetné a képzést, s a
termelékenység növekedési hozamot elsajátítja) --> az alacsony bérek miatt a dolgozó kilép -
-> nem tudja begyűjteni a cég a hozamot

Következmények: A költségeket az egyén állja, a hozamokat az egyén gyűjti be --> az

iskolázási döntéshez hasonló kalkulus, Emiatt ellaposodó életkor-kereseti görbe, Ha a
tapasztalati tudás avul, a kereset egy idő után csökkenhet is

További következmények:

 Ahol széles körben kamatoztatható gyakorlati tapasztalatok halmozhatók fel,

különösen alacsony a kezdő bér (ügyvédbojtár, üzleti gyakornok, tanonc)

Az oktatás kiterjesztése társadalmi szinten is haszonnal jár:

 A magasabb kereset és a jobb elhelyezkedési esély társadalmi haszonnal járnak

 Kiművelt emberfő --> pozitív externáliák

Összefoglalás:

Az iskolázási döntést a magasabb végzettség esetén várható életkereseti többlet, valamint a

közvetlen és közvetett költségek jelenértékének viszonya szabályozza.

Az oktatásban való részvétel jellege szerint beruházási (intertemporális fogyasztói) döntés.

A hozam és a költség jelenértékének egyenlőségét biztosító diszkontráta az oktatás belső

megtérülési rátája.

Az optimális iskolázottsági szint eltérhet a tanulás hatékonyságának, költségének, a kereseti

többletre vonatkozó várakozásoknak és szubjektív időpreferencia-rátáknak a függvényében.

A hitelpiac nem tökéletes, a szegények rövidebb ideig tanulnak.

Az oktatás belső megtérülési rátája 3-15 százalékos sávban mozog.

Az általános tapasztalati tudásfelhalmozás (munka közbeni képzés) esetén az egyén hasonló
megfontolások alapján jár el, mint az iskolázással kapcsolatos döntés során.

Az általános képzés költségeit a munkavállaló viseli.

 MUNKAGAZDASÁGTAN II.
Piaci egyensúly homogén munka mellett

Adott munkaerő piacon fennálló bért (w) nagyban befolyásolja a kereslet (D) és a kínálat (S).

L: összfoglalkoztatás

Piaci keresleti görbe azt mutatja meg, hogy hány dolgozót kívánnak a munkáltatók egyes bértételek
mellett foglalkoztatni.

Piaci kínálati görbe azt mutatja meg, hogy hány dolgozó kíván piacra lépni egyes bérszintek mellett.

Tételezzük fel, hogy a piaci bér w1-es szinten van (alacsony bér). Ekkor a kínálat kicsi, a kereslet
pedig nagy. Ezért, a munkáltatók elkezdenek versenyezni a dolgozókért, kínálati hiány lép fel
alacsony bér mellett, ezért elkezdik növelni az árakat s ezzel felhajtják a piac szintjét egy picit. Ahogy
a bérek emelkednek több dolgozó dönt(het) úgy, hogy piacra lép, ez elmozdulás a kínálati görbe
mentén felfele, arra késztetik a munkáltatót, hogy kevesebb dolgozóra tartsanak igényt, hiszen
magasabbak lesznek a bérköltségeik, ezért kevesebb dolgozóra fognak majd igényt tartani, ez pedig
elmozdulás a keresleti görbén. Ezzel elindul az egyensúlyi kialakulás, magyarul elkezdenek
egyensúlyba helyeződni a kereslet és kínálat erői.
Ha viszont magas a bér, tehát w2-es szinten van, akkor a kereslet lesz kicsi és a kínálat lesz nagy. A
munkáltatók a rendelkezésre álló létszámnál egyre kevesebb dolgozóra fognak majd igényt tartani és
többlet mutatkozna a foglalkoztatást igénylő dolgozókból. A megüresedett munkahelyekre hosszú
sor állna a munkáltatóknál. A munkáltatók viszont rájönnek arra, hogy akkor is be tudják tölteni a
munkát, ha alacsonyabb munkabért kínálnak, és ha alacsonyabb a bér akkor több munkavállalót is
felvehetnek. Kezd kiegyenlítődni a piac (piactisztító)

W* ha magas a bér, ha alacsony a bér a piaci erőkhöz képest.

Piaci egyensúlyi ár az az ár, az a kiegyenlített ár aminél pont megtalálja egymást a kereslet és a

kínálat. --> PIACI EGYENSÚLY (L=D=S)

A foglalkoztatást a rövid oldal határozza meg.

A piaci egyensúly azonban különböző exogén sokkok hatására megbomolhat. Pl. Minimálbér-
szabályozás, kollektív alku

Egyensúlytalanság az egyensúlyinál magasabb w mellett (D<S): munkanélküliség

Gazdaságilag aktívak = munkaerő-állomány = munkapiaci résztvevők

Egyensúlytalanság az egyensúlyinál alacsonyabb w mellett (S<D): munkaerőhiány

Piaci egyensúly változása exogén sokkok hatására

Főbb exogén (külső hatás) sokkok:

 1. Minimálbér politika
2. Szakszervezeti bérharc

Minimálbér politika
Minimálbér: Az a minimális bértétel/küszöb, ami alá nem lehet a havibért csökkenteni

Célja: méltányosság, szegénység csökkentése

Fontos, hogy nominálisan határozzák meg

Összege 2021. február 1-től:

 havibér alkalmazása esetén 167 400 Ft /hó (nettó 111 321 Ft/hó)
 Garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum): 219 000 Ft (nettó 145 635 Ft)

A minimálbér foglalkoztatásra gyakorolt hatása:

 csökkenti a foglalkoztatást, épp a rászoruló dolgozók körében: ha a vállalatokat alacsony

bérű dolgozóiknak fizetett bér emelésére kényszerítik (a keresleti görbe süllyedő)
 → csökkenti a legkevésbé képzettek, legkevésbé gyakorlottak foglalkoztatási lehetőségeit!
 az alkalmazásban maradók helyzete javul

Lefedetlen szektorok hatása:

Ha nem mindenhol tartják be a minimálbér törvényt vagy nem egységes a szabályozás (USA)
Tegyük fel, hogy a szakképzetlen, alacsony bérű dolgozók piacának 2 szektora van: (1.) W1
minimálbér, (2.) piaci bérek

 a szektorok között szabad mozgás

 együttes munkaerő-kínálat ET (egy) szinten rögzített (függőleges)
 minimálbér szabályozás nélkül a bérek egyformák a 2 szektorban

1. LEFEDETT – szervezett 2. LEFEDETLEN – szervezetlen

W1 minimálbér → mindenki itt szeretne aki kiszorult, a lefedetlenben

dolgozni, keres állást → ott nő a kínálat,
de a kereslet csökken, így a foglalkoztatás is ami lenyomja a béreket
a lefedett szektorban
Minimálbér-szabályozás:
A kompetitív (tiszta verseny) esetben w>w* minimálbér esetén csökkenő kereslet és növekvő
kínálat. A bér nem tud csökkenni --> tartós egyensúlytalanság, munkanélküliség

Kollektív alkudozás - szakszervezetek

Monopol-szakszervezet: meghatározza a bért, a foglalkoztatásról a vállalat dönt

Béralku (right to manage): a felek a bérről alkudoznak, a foglalkoztatásról a munkáltató dönt

A kimenetek mindkét esetben a keresleti görbén vannak.

„Hatékony alku”: a felek a bérről és a foglalkoztatásról is alkuba bocsátkoznak

 Akkor alakulhat ki, ha a szakszervezet a munkában nem lévőket is képviseli (szakmai, „céhes”
szakszervezetek)
Tovaterjedő hatások:

1. Átterjedő hatások (Spillover effects)

A szervezett szektorból kiszoruló dolgozók a nem szervezett szektorban próbálnak állást

találni. Megnő a kínálat. Az új egyensúlyban az eredetinél magasabb a foglalkoztatás és
alacsonyabb a bér.

2. Szakszervezeti fenyegetés (Union threat effects)

A nem szervezett szektor munkáltatói a szakszervezet-szerveződés megelőzésére emelik a

bért.

Munkanélküliség keletkezik – és marad fenn – a megnövekedett kínálat és a merev bér

miatt.

3. Sorállásos munkanélküliség (Wait unemployment)

A szervezett szektor dolgozói a szektorban maradnak munka-alkalomra várva.

Kilépések a nem szervezett szektorból a szervezett szektor magasabb bérei miatt. Ott
bérnövekedés a kínálatcsökkenés miatt. A szervezett szektorban a megállapodások miatt a
bér nem csökken --> munkanélküliség

Egyensúly heterogén munka esetén

Kereslet – kínálat – egyensúly

A piaci egyensúly változásai exogén sokkok hatására:

 Példa: szakszervezeti bérharc

 Példa: minimálbérpolitika

A korábbiakban homogén, vagy csak a képzettségükben különböző munkavállalókról, és egyforma,

vagy csak a bérek szintjében különböző munkahelyekről esett szó.

Valójában a vállalatok javadalmazási csomagokat kínálnak: alacsonyabb vagy magasabb béreket,

jobb vagy rosszabb munkakörülményeket, kisebb vagy nagyobb elbocsátási kockázatot, stb.

A munkavállalóknak a bérre és más előnyökre-hátrányokra vonatkozó preferenciái különböznek.

Hogyan találnak egymásra az összhasznukat maximalizáló munkavállalók és a különböző

javadalmazási csomagokat kínáló, profit- maximalizáló vállalatok?

 A kulcs a kiegyenlítő bérkülönbségek fogalma. Általánosan: az előnyök ára, vagy a

hátrányokért nyújtott kompenzáció, más bérmeghatározó tényezőket azonosnak véve

A kiegyenlítő bérkülönbség társadalmilag kívánatos:

 a kellemetlen munkák önkéntes elvégzésére ösztönözi az embereket

 pénzbüntetéssel terheli azokat a munkáltatókat, akik kedvezőtlen munkakörülményeket
biztosítanak
 jutalmazza a dolgozókat, akik hajlandók elfogadni
A munkaerő allokációja

 számos kellemetlen, veszélyes munkahely van (szénbányászat, mélytengeri merülés, rendőri

munka)
 a munkaerő toborzásának 2 módja van: a betöltés kényszerítése (pl. hadkötelezettség) vagy
arra késztetik az embereket, hogy önként töltsék be

A modern társadalmakban az utóbbi jellemző.

Kárpótlás a dolgozóknak

 egyéni jutalom a terhes munkakörülményeket vállalóknak

 aki a kedvezőbbet szeretné, alacsonyabb bér formájában „vásárolja meg” magának
 sokszor lehet pénzbeni értéket rendelni pszichológiai természetű eseményekhez,
feltételekhez pl. éjszakai munka
 a pótlék azt fejezi ki, hogy a „határon levők” mennyit hajlandók fizetni a normális
munkarendért
 GAZDASÁGPOLITIKA I.

Gazdaságpolitika
A gazdaságpolitika fogalma: a különböző pártok, a kormány és a központi gazdaságirányító szervek
mindazon elveinek, döntéseinek és intézkedéseinek az összessége, amelyek a gazdaságfejlesztés
céljaira és ezen célok elérését segítő eszközökre vonatkoznak.

Más megközelítésben a gazdaságpolitika középpontjában szükséglet-kielégítés áll.

Szükséglettípusok gazdaságpolitikai szempontból:

 Egyéni
 (Össz)társadalmi
 Fejlesztési

„A gazdaságpolitika makrogazdasági fogalom. Magában foglalja az állam gazdasági nézeteit,

prioritásait, a gazdaság irányításával és fejlesztésével kapcsolatos elgondolásait, értékrendjét és
döntéseit. „ (Csath Magdolna: Gazdaságpolitika)

Szükség van a gazdaságpolitikára?

Van aki tagadja:

- Alternatív közgazdaságtan
- Racionális várakozások iskolája
- Joseph Stiglitz

Van aki indokoltnak tartja:

- George J. Stigler: a gazdaságpolitikára mindenképpen szükség van, de fontos a tudományos

megalapozottság.
- Milton Friedman: szükség van rá, de csak igen szűk körben. Szigorú korlátokat kell
érvényesíteni.

Van aki elismeri:

- 1976. Milton Friedman Monetarizmus

- 1980. Laurence R. Klein Statisztikai modellszimuláció
- 1995. Robert Lucas Az ésszerű várakozásokra alapozott gazdaságpolitikák elemzése
- 1998. Amaryta Sen Jóléti gazdaságpolitikák
- 2004. Kydland-Prescott A gazdaságpolitika konzisztenciája
- 2006. Edmund S. Phelps Az infláció és a munkanélküliség egymásra gyakorolt hatása, a mai és
jövőbeni generációk jóléte közötti összefüggés

Preklasszikus ókor legnagyobb gondolkodói – Platon, Arisztotelész , középkorban pedig Szent Ágoston,
Aquinói Szent Tamás a gazdasági élet jelenségeit elsősorban erkölcsi szemszögből vizsgálták, elítélték
a kamatszedést és a spekulációt
Klasszikus iskola Adam Smith (1723-1790), David Ricardo, Say (francia közgazdász), Malthus (anglikán
lelkész), Marx (német filozófus) „Láthatatlan kéz” elmélete: Az önérdekek követése nyomán, a piaci
automatizmusok révén kialakul a gazdasági egyensúly.
Marginalista forradalom neoklasszikusok (1870-es évektől) Menger, Jevons, Walras, Alfred Marschall
Gazdasági liberalizmust hirdet – ettől klasszikus -, de néhány kérdést másként ítél meg, mint a
klasszikusok

Keynesi forradalom Fiskális iskola (1936-) Az állam fiskális (közvetlen) eszközökkel avatkozzon be a
gazdaságba. a 20. század elején, a nagy gazdasági világválság után egyre több kritika érte. Nem
igazolódott be a piaci folyamatok „mindenhatóságának” tézise; számos esetben szükségessé, sőt
hasznossá vált az állami beavatkozás

makroökonómiai rendszer - arra épült, hogy egy nemzetgazdaság „piacán” a kereslet stabilan
modellezhető az emberek aggregált fogyasztásának elemzésével

Monetarizmus Alapító atyja: Friedman 1956 Mennyiségi pénzelem, inflációs gazdaság

Modern közgazdaságtan: Samuelson

Piaci kudarcok és kormányzati beavatkozások

Miért van szükség kormányzati beavatkozásra?

Mert a piacok működése nem tökéletes! Piaci kudarcok!

 A verseny kudarca (monopóliumok)

 Külső gazdasági hatások (externáliák)
 Információs kudarcok
 Közjavak léte

Kormányzati beavatkozás!

Cél: A gazdaságot egy Pareto optimális helyzet felé elmozdítani (Pareto optimum: a javak elosztásának
az az állapota, amikor már egy gazdasági szereplő jóléte nem fokozható úgy, hogy másoké ne romolna)

Mi a probléma? A kormányzati beavatkozások nem mindig sikeresek!

Okok: Szakértelem hiánya, A magánszektor eltérő reagálása, A kormányzatok rövid távú szemlélete
(Politikai konjunktúraciklus)

A gazdaságpolitika funkciói
A jelenben öt funkciót emelhetünk ki:
1. Társadalmi-jogi keretek biztosítása
2. Verseny biztosítása (hatékony piac) – hatékonyság
3. Redisztribúció (terhek- és jövedelmek igazságos elosztása) – igazságosság
4. Allokáció (erőforrások hatékony áramoltatása)
5. Stabilitás (gazdasági és társadalmi) rövid és hosszú távon – stabilitás

A gazdaságpolitika céljai
Általánosságban: társadalmi jólét növelése, a jóléti függvény maximalizálása.

Pontosabban: gazdasági növekedés elősegítése, hatékonyság növelése, gazdasági stabilitás, a gazdaság

modernizálása, jövedelemegyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi igazságosság, ill. szolidaritás
elve alapján
Számszerűsíthető módon (a makroökonómiai „bűvös” négyszögből kiindulva):

1. Fenntartható (egészséges) gazdasági növekedés

2. (Ár)stabilitás
3. (Teljes) foglalkoztatás
4. Egyensúly (külső és belső)

A gazdaságpolitika céljai, feladatai

Célok: Nem lehet egyértelműen meghatározni! Mindig az adott helyzettől függ

Vannak alapvető törekvések, célok: Gazdasági növekedés, Infláció mérséklése, Munkanélküliség

csökkentése, A gazdasági egyensúly fenntartása ill. megteremtése (bűvös négyszög)

Gazdaságpolitikai cél általában: a növekedés, a foglalkoztatás, az infláció alacsonyan tartása, a

fizetésimérleg-egyensúly megteremtése (a mágikus négyszög elemei)

A gazdaságpolitika azonban ennél több is, részletesebb és konkrétabb is. Nem csak a „mágikus
négyszög” biztosítása tartozik a feladatkörébe! Vannak funkcionális politikák, de ágazati részpolitikák
is.

Funkcionális politika Ágazati politika

pénzügypolitika, ezen belül a költségvetési, az iparpolitika, a mezőgazdasági politika, a
monetáris és devizapolitika, szociálpolitika, a közlekedéspolitika, az egészségügyi politika, az
kutatási és fejlesztési politika, a oktatáspolitika, a vidékfejlesztési politika, az
környezetvédelmi politika, a infrastruktúra-politika.
foglalkoztatáspolitika.
(Csath Magdolna: Gazdaságpolitika)

elvek, döntések, intézkedések

Mire irányulnak?

A gazdaság fejlesztésére!

Mit jelölnek ki?

Gazdaságfejlesztési célok,feladatok, Hogyan? Milyen eszközök révén
funkciók valósíthatóak meg

A gazdaságpolitika szereplői
A gazdaság minden olyan alanya, aki a megvalósítandó célok, illetve az ezek érdekében bevetett
gazdaságpolitikai eszközök közötti választásra és az utóbbiak működtetésére befolyást gyakorol.

A szereplők lehetnek: elsődleges vagy közvetlen szereplők, illetve másodlagos vagy közvetett szereplők

1. Elsődleges vagy közvetlen szereplők: Tevékenységük alkotmányos felhatalmazáson nyugszik

a választók akaratának megfelelően – működésük tehát legitim.

Belföldiek: állam, parlament, kormány, központi közigazgatási szervek, központi bank

Külföldiek: nemzetek feletti intézmények, nemzetközi intézmények, nemzetközi szerződések

 2. Másodlagos vagy közvetett szereplők:
Szövetségek: pártok, közjogi jellegű szövetségek, lobby csoportok
Tanácsadók: szakértői testületek, tanácsok

Feladatok
 Megteremtse a megfelelő jogi kereteket a gazdaság megfelelő működéséhez
 A verseny fenntartása
 Erőforrások telepítése ill. áthelyezése (erőforrás allokáció)
 Gazdaság stabilizációs funkció (egyensúly fenntartása vagy megteremtése)
 A társadalmi igazságosság előmozdítása

Gazdaságpolitika eszközrendszere
MAKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK monetáris politika, költségvetési politika, árfolyampolitika

MIKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK versenypolitika, iparpolitika, kereskedelempolitika, foglakoztatási

politika (pl. támogatások, szubvenciók)

TÁRSADALOMPOLITIKAI ESZKÖZÖK oktatáspolitika, lakáspolitika, egészségügy- és nyugdíjpolitika

A gazdaságpolitika eszközei:

- utasítások: hatósági intézkedések, konkrét döntések

- motiváló eszközök: a gazdasági környezetet motiválja
 fiskális eszközök: költségvetést és adózást érintő intézkedés
 monetáris eszközök: pénzügyi eszközök (jegybanki intézkedések)

Ágazati struktúra
Struktúrapolitika
struktúra = szerkezet

Három homogén szektor:

1. Primer (természet elsődleges

nyersanyagainak kitermelése)
2. Szekunder (feldolgozó ipar)
3. Tercier (szolgáltatások)
 fejlődő, ipari, szolgáltató társadalom

Foglalkozási szerkezet
Azt mutatja meg, hogy mekkora arányban
dolgoznak a ténylegesen munkát végző aktív
keresők a gazdaság egyes ágazataiban.

Kezdetben vezető ágazat a mezőgazdaság és a

kitermelő ipar volt. → vesztettek jelentőségükből → a feldolgozó ipar részesedése megnőtt → majd a
vezető helyett átvették a szolgáltatások. ÁTRENDEZŐDÉS

Cél: elősegíteni a gazdaságban a kívánatos szerkezeti változásokat.

Két irányú lehet:

  Offenzív: Előremutató, olyan változások elősegítése, amelyek a piaci változásokat gyorsítják
fel.
 Defenzív: valamely fontos megfontolás miatt, fontosnak tartott változásokat visszatartson,
mérsékeljen. (bányászat csökkentése)

A GDP termelés százalékos megoszlása a gazdasági szektorok között

A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szektorok szerint 2017.

A gazdaság szerkezeti vizsgálata a bruttó hozzáadott érték megoszlása szerint

A gazdaság szerkezete lassan változik, de az előző évhez képest ezt a karakteres változást láthatunk:

A kereskedelem súlya 0,6 százalékponttal nőtt, ami a lakossági jövedelmek évek óta tartó emelkedését
nézve érthető tendencia, hiszen így a háztartások fogyasztása is folyamatosan bővül.

A feldolgozóipar súlya 1,1 százalékponttal csökkent. A visszaesés abból a szempontból meglepő, hogy
az ágazat GDP-növekedése a gazdasági átlaghoz hasonló volt, stagnáló, enyhén ereszkedő trendet
láthatunk.

Regionális politika
Az a tevékenység, amely a társadalom térbeli létének befolyásolására törekszik.

A területfejlesztési vagy regionális politika a piacgazdaságokban egyrészt a gazdasági (és egyéb)

folyamatok nyomán fellépő negatív területi különbségek (munkanélküliség, jövedelmek
differenciálódása, eltérő életkörülmények stb.) mérséklését, másrészt a gazdaság innovációjának,
fejlődésének akadályát jelentő tényezők felszámolását célozza meg.(Horváth, 1998).

Két alapvető cél van: területi hatékonyság fejlesztése és a regionális különbségek csökkentése.

Fő probléma: A nyugat-kelet lejtő problémája

Összességében elmondható, hogy Magyarország keleti és délnyugati régiói több szempontból
elmaradást mutatnak. Ezeket a területeket célzott kezdeményezésekkel kell felzárkóztatni az ország
többi részéhez. Magyarország 19 megyéjét tekintve egyértelműen látszik a gazdasági különbség az öt
leggyengébben teljesítő és az öt legjobban teljesítő megye, 17 illetve Budapest főváros között. 2018-
ban a legjobban teljesítő öt megyében (Budapestet nem beleértve) az egy főre jutó átlagos GDP 71
százalékkal volt magasabb, mint a leggyengébben teljesítő ötben, Budapesten pedig több mint
háromszorosa volt. A munkanélküliség is hasonló trendet követett: a leggyengébben teljesítő
megyékben 4,8 százalékponttal magasabb volt a munkanélküliség 2019 végén, mint a legjobban
teljesítőkben. (McKinsey-Hungary-2030-Report)

A legmagasabb és legalacsonyabb teljesítményű megyék között jelentős eltérések mutatkoznak a

gazdaság, az oktatás és az egészségügy területén

1. Nógrád, Szabolcs-
Szatmár-Bereg, Békés,
Jász-Nagykun-Szolnak,
Somogy.

2. Szabolcs-Szatmár-
Bereg, Baranya,
Nógrád, Békés, Jász-
Nagykun-Szolnok.

3. Nógrád, Borsod-
Abaúj-Zemplén,
Szabolcs-Szatmár-
Bereg, Somogy, Hajdú-
Bihar.
A regionális politika kibontakozásának időszakában a fejlesztési stratégiák mennyiségi szemléletűek
voltak, elsősorban a termelési tényezőkre koncentráltak, a külső erőforrásokra épültek, ezért nem
vették figyelembe a problematikus régiók sajátosságait. A stratégiai célok a központban fogalmazódtak
meg, a helyi szervekre szolgai végrehajtási funkció hárult, tényleges fejlődés csak a
centrumtérségekben zajlott le (Horváth, 1998).

A nyolcvanas évek közepétől a regionális politika újrafogalmazott.

A gazdaságok versenyképességét egyre inkább az innovációra való képességüknek tulajdonították.

A kereskedelmi akadályok és a munkaerő, valamint a tőke szabad mozgását érintő korlátok fokozatos
felszámolása, a külföldi befektetések, a cégek közötti termelési kapcsolatok, vállalatfelvásárlások és
egyesülések felgyorsították a gazdasági tevékenység nemzetközivé válását.

Felismerték, hogy a versenyképességi előny egyre inkább attól függ, hogy a régiók mennyire képesek
a tudás és az információk létrehozására, megszerzésére, menedzselésére és alkalmazására az
innováció és marketing érdekében.

A szervezetek közötti térbeli kapcsolatok kulcsfontosságúakká váltak – például a részvétel az

információs és kutatási hálózatokban, az ellátási láncokban, a kis- és középvállalatok
együttműködésekben, a kormányzati-privát partnerségi kapcsolatokban (Illés, 2004)

Az EU tagállamaira az uniós regionális politikai modellváltás is nagy hatást gyakorolt, a Strukturális

Alapok 1989-ben, 1993-ban végrehajtott reformjai nyomán (Horváth–Illés, 1997).

Amikor tehát az unió regionális politikája megjelent, fokozatosan annak térhódításával szorult vissza,
illetve fonódott össze a nemzetállami és uniós regionális politika, attól függően, hogy az uniós források
milyen arányt képviselnek az adott ország területi kiegyenlítést célzó aktivitásában.
Egy lakosra jutó GDP vásárlóerő-egységben, NUTS 2 régiók szerint, az EU-28 átlagához viszonyítva

A területi kiegyenlítés, felzárkóztatás politikájának eszközei:

1. Jövedelem újraelosztás
Az újraelosztási mechanizmusok összetettek: megjelennek az adóztatási rendszerben, az
állami normatív és célhoz illetve címzetthez kötött támogatási rendszerben
A regionális politikai célú újraelosztás alanyai a területi, települési önkormányzatok, a speciális
állami fejlesztési programokban kedvezményezett gazdasági szereplők.
2. Tervezés
A területi tervezés nem egyszerűen a gazdasági növekedés és életkörülmények alakításának
térbeli telepítését jelenti, hanem elsősorban koordinációt a legkülönbözőbb ágazati politikák
és irányítási szintek, és szereplők között.
A regionális tervezésben össze kell egyeztetni a települések (városok és falvak, centrumok és
decentrumok, peremhelyzetű települések stb.), a régiót alkotó kisebb területi egységek
(kistájak, agglomerációk, vonzáskörzetek stb.), az egyes gazdasági ágazatok és gazdasági
szervezetek, az infrastruktúra rendszerei, a környezet és a különböző társadalmi, politikai
csoportok érdekeit.

Az eszközök pluralizálódása

Mára a regionális politika átfogó jellegű közpolitika, amelyik nem elszigetelten, hanem más ágazatok
eszközeivel együttesen érvényesül, áthatja az infrastruktúra-fejlesztést, a környezetvédelmet, a
településhálózat formálását, a rendezési tervezést, a gazdaság és foglalkoztatáspolitikát stb.
- hosszú távú, átfogó közpolitika
- térben kiterjed az elemi településtől és a nemzeti viszonylattól a régió és az Európai Unió
léptékéig, többszintű rendszer
- kibővül az eszközrendszer a központi állami támogatásoktól a helyi erőforrásokra épülő és
azokat bevonó átfogó gazdasági, társadalmi, környezeti programozásig
 GAZDASÁGPOLITIKA II.

Versenypolitika
A vegyes-gazdaságok két alappillére: a magántulajdon dominanciája és a versenyen alapuló piac!

Mi jelent ilyen körülmények között veszélyt  Korlátozódik a verseny

Melyek a versenyt korlátozó tevékenységek? (versenykorlátozó intézkedések)

A fő esetek:

- Tisztességtelen vállalati magatartás (olyan előnyhöz jut a vállalat, ami mögött nincs valós
teljesítmény)
- idegen áruvédjegy utánzása (pl. NIKE helyett NYKE, ADIBAS)
- hírnévrontás
- gazdasági bojkott
- üzleti titokkal való visszaélés
- szerződés megszegése
- versenytárgyalás tisztaságának megsértése

Kik és hogyan tudják a versenykorlátozást megakadályozni? (a versenykorlátozás

megakadályozásának szereplői)
ÁLLAM:

- Fellépés a tisztességtelen piaci magatartással szemben (versenytörvények, Versenyhivatal)

- Kartell-szabályozás - már a két világháború közötti időszakban is szigorúan ellenőrizték az
ilyen megállapodásokat

TÁRSADALMI SZERVEZETEK: Fogyasztóvédelem, Vállalatok szabályellenességét föltáró mozgalmak

EURÓPAI UNIÓ

Versenyképesség
Képesség arra, hogy bizonyos tevékenységeket másoknál jobban tudunk elvégezni.

A lehetséges értelmezési szintek: nemzeti, regionális, iparági, vállalati, termék

Hogyan segíthető elő a versenyképesség növelése?

 az infokommunikációs technológiák elterjesztésével

 a felsőoktatási és a vállalati kapcsolatok erősítésével
 a technológia-intenzív ágazatok erőteljes fejlesztésével
 átgondolt vidékfejlesztéssel
 egyértelmű fejlesztési prioritások megjelölésével
 a K+F+I tevékenység erősítésével
Magyarország versenyképességi pillérjei az EU átlagához képest

A régiónk versenyképességi pontjai a különböző pillérekben, 2019

Versenyképességi index Európában 2016-ban

Magyarország versenyképességi tényezői és helyezése a WEF versenyképességi ranglistáján

Antiinflációs- és foglalkoztatáspolitika
Infláció: A pénz vásárlóerejének a csökkenése.

Négy kulcsfogalom:

1. Infláció: általános árszínvonal emelkedik

2. Defláció: általános árszínvonal csökken
3. Dezinfláció: infláció mértéke csökken
4. Stagfláció: magas infláció lassú növekedéssel, vagy recesszióval

A csökkentés egyik eszköze: A betéti kamatok emelése (nő a megtakarítás, csökken a kereslet)
Az infláció kinek jó és kinek rossz?
Jó az államnak, a kölcsön-vevőknek (kevesebb pénzt kell visszafizetni). (Pl. az államadósságot el lehet
inflálni…)

Rossz a részvényeseknek, hitelezőnek, nyugdíjasoknak (a romló pénzzel egyre kevesebbet tud

vásárolni), fix fizetésűeknek - az indexálás mindig késik - ezen keres az állam.

Az inflációs célkövetés monetáris politikai stratégia. Az inflációs célt az MNB a jegybanki alapkamat
megfelelő mértékű és ütemezésű változtatásával tudja elérni.

Az infláció csökkentése nehéz  le kell lassítani a gazdaságot, vagyis mesterséges recessziót kell kelteni
(senki sem tudja hol a határ a recesszió és lassítás között)

A csökkentés eszközei: a pénztömeg szűkítése (a gazdaságot visszaszorítani a lehetséges GDP fejlődési

szint alá) leginkább kamatláb emeléssel (Ez az intézkedés azonban megfojtja a gazdasági fellendülését)

Foglalkoztatáspolitika
Legfőbb cél: Elérni a jelenleginél sokkal magasabb szintű foglalkoztatási arányt!

Akik különösen segítségre szorulnak:

- Pályakezdő fiatalok
- Kisgyermeket nevelő szülők (gyes-ről visszatérés)
- Megváltozott munkaképességűek
- 45 év feletti nők, 50 év feletti férfiak
- roma kisebbség
- alacsony iskola végzettségűek

Eszközei:

Passzív Aktív
•Munkanélküli ellátó rendszer • Munkaerő-piaci szolgáltatások
működtetése álláskeresési járadék, • Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások
illetve -segély • Közhasznú munkavégzés
• Utazási költségtérítés • Önfoglalkoztatás
• Átképzés
• A foglalkoztatás költségeinek csökkentése, ill. átvállalása
• Atipikus foglalkoztatás
• Megváltozott munkaképeségűek

Szociálpolitika
Redisztribúció = központosított újraelosztás

Legfontosabb szociálpolitikai területek:

 Oktatás, egészségügy
 Társadalombiztosítási rendszer
 Szociális segélyezés
 Lakáspolitika
 Munkanélküliség kezelése

Adóztatás!
A szociálpolitikára ható értékek:
 Léthez való jog
 Szabadság: az egyén jogainak tiszteletben tartása
 A választás lehetősége
 Egyenlőség > a hátrányos helyzetben levők segítése
 Igazságosság, méltányosság
 Szolidaritás: közös, kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás
 Tolerancia
 Biztonság: 1. a szociálpolitika célja a biztonság szükségletének kielégítése 2. a szociálpolitikai
rendszerek kiszámíthatósága jogbiztonság és szakszerűség megfelel ő gazdasági alapok
autonómia

Adóztatás  Ki és mennyit adózzon?

Két lehetőség:

1. Lineáris adózás: Egy adókulcsos rendszer, mindenki a jövedelme azonos százalékát fizeti be
adóba. (pl.: 15%)
2. Egyenlő áldozat elve: (PROGRESSZÍV adóztatás) Nagyobb jövedelem esetén magasabb adót
kell fizetni

A szegénység kezelése
A jóléti szolgálat formái:

- Természetbeni ellátás: Ingyen szolgáltatás, vagy ételosztás

- Pénzjuttatás: Célzott támogatás (energia, lakbértámogatás)
- Nem célzott támogatás (szabadon dönt róla)
- Fogyasztói ártámogatás

DILEMMÁK!

Az állam szerepének változása

Állami feladatok:

Klasszikus kapitalizmus időszakában:

- az ország külső védelme

- a belső rend, a nyugalom védelme
- olyan közintézmények működtetése, amelyeket az egyéneknek nem érné meg fenntartani

XIX. sz. végén: az állam gazdasági szerepvállalásának növekedése

Okai: társadalmi feszültségek tompítása, nyomor enyhítése, a termelés folytonosságának

biztosítása, az infrastruktúra kiépítése

I. világháború idején: hadigazdálkodás → az állami beavatkozás további növekedése

1929-33-as válság idején: sürgető kérdés az állami beavatkozás → Keynes: az állam fontos szerepe:

- jövedelmek igazságosabb elosztása

- állami beruházások, infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése → termelés és fogyasztás
növelése
II. világháború után:

- keynesi koncepció → megerősödött az állam gazdasági beavatkozása

- az állam aktív szerepvállalása
- intézményesített jóléti juttatások

Az állam szerepe – a jóléti államok

 jelentős gazdasági fejlődés

 az állam alapvető célja: a tartós növekedés biztosítása (beruházások ösztönzése,
munkahelyteremtés)
 jóléti minőségi elemek előtérbe kerülése: társadalmi biztonságérzet, az emberhez méltó
jövőbe vetett bizalom
 az állami szerepvállalás új prioritásai: egészségügy, oktatás, közhasznú infrastruktúra
kiépítése és fejlesztése

XX. sz. utolsó harmadában:

- fejlődés megtorpanása → a beavatkozást nem lehet és nem szabad eltúlozni

- a jóléti állam súlyos finanszírozási válsága → kihívás:
- Miként lehet az egészségügy, a nyugdíjak és más jóléti juttatások, az oktatás és az
infrastruktúra működőképességét és fejlődését biztosítani?
- Milyen szerepet játszhat ebben az állam?
- Miként tudja finanszírozni szerepvállalását?

Szerepvállalás szűkítése ≠ állam kivonulása a gazdaságból!

Közfeladat:

 jogrend és szociális közbiztonság garantálása

 piaci versenyfeltételek biztosítása
 a gazdasági erővel, az erőfölénnyel, a monopol-, oligopol- helyzettel történő visszaélés
meggátolása
 nemzetek feletti összefogást igénylő feladatok koordinálása
 közösségi javak biztosítása
 természeti környezet védelme
 egészségügy, oktatás, kutatás, infrastruktúra fenntartása és fejlesztése
 KÖRNYEZETVÉDELEM I.

1. A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata

Jóllétünk a természeti erőforrások használatától függ.

A termelés (szükségletek kielégítésére előállít) erőforrásai!!!! (természeti tényezők, tőke, munka,

vállalkozó)

Ha az erőforrások kiaknázásának mértéke meghaladja a környezet képességét, hogy újratermelje

azokat és gondoskodni tudjon rólunk, akkor hogyan biztosíthatjuk társadalmunk hosszú távú jóllétét?
A gazdaság: erőforrás-hatékony, legyen zöld és körkörös

2. A környezetvédelem alapjai
Globális és lokális környezeti problémák
A termelés és a fogyasztás gyakran olyan melléktermékek képződésével jár, amelyek a természet
számára idegenek, emészthetetlenek és ezáltal zavarokat, a természet denaturálódását okozzák.

Az ún. "környezeti válság" az utóbbi 40-45 évben tudatosult, globális, az egész Földre kiterjed

Olyan korlátlan mennyiségben rendelkezésre állónak tekintett erőforrások, mint a levegő vagy a víz
megfelelő minőségben nagyon is korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre.

A környezetvédelemben elszennyeződés: különféle anyagok, ill. energiák gyorsabb ütemű behatolását

a bioszférába, mint ahogyan azt a bioszféra ellensúlyozni, feldolgozni képes.
Ökoszisztéma: A bioszférának egy kisebb, meghatározott klímaviszonyokkal, talajadottságokkal,
életközösséggel stb. rendelkező része A környezeti problémákat általában egy adott ökoszisztémához
kötve vizsgáljuk. Az ökoszisztéma összetevői: talaj, víz, levegő, klíma, zaj

Emisszió: A környezetvédelemben a szennyező anyagok kibocsátása. (Például egy vegyipari üzem által
időegység alatt a környezetbe bocsátott káros anyagok mennyisége az illető üzem emissziója.) Az
emisszió mértékegysége ennek megfelelően tömeg/időegység, pl. kg/óra.
Immisszió: az ökoszisztémába bejutó emissziók hatására kialakuló szennyezőanyag koncentráció. A
környezet minőségét az immisszió jellemzi. Az immissziót koncentrációegységekben fejezzük ki.

A légkör, mint szennyezést befogadó közeg, a levegő szennyeződései

A környezetvédelem szempontjából a troposzféra a legérdekesebb. (a légkör legalsó rétege, az
Egyenlítő fölött kb. 18 km, a sarkoknál kb. 8 km
magas). Hőenergiáját a földfelszíntől kapja,
távolodva egyre csökken (felszálló légmozgás).

A levegő szennyeződései

Két szennyeződéstípus:

1. Globális szennyeződés: bizonyos

anyagok koncentrációja a légkörben
tartósan megváltozik. Pl.: nő a
 széndioxid-koncentráció, ózonréteg elvékonyodása, aeroszol koncentráció növekedése
2. Helyi vagy regionális szennyeződés: anyagok időszakos feldúsulása a légkörben. Pl.: kéndioxid,
szénmonoxid feldúsulása a kémények körül, portartalom cementgyárak körül

Globális légszennyeződés: üvegházhatás

A szén-dioxidnak nagy jelentősége van a sugárzási egyensúly kialakulásában  a Föld felszínét érő
rövidhullámú napsugárzást gyengítés nélkül átengedi, de a felszínről kilépő, hosszú hullámú sugárzás
egy részét elnyeli és ezáltal más gázokkal (metán, nitrogénoxidok és más kettőnél több atomos gázok)
együtt a légkör felmelegedését okozhatja.

A Nap sugarai behatolnak a Földbe, mint a fény és a hőenergia. A hő egy részét a Föld felszínéről
tükrözik. A hő egy része elmúlik. A hő egy részét az üvegházhatású gázok elnyelik a légkörben. Ennek
következtében a Föld melegebb lesz.

Levegőszennyezés elleni védelem:

1. Az aktív védelem: a szennyező anyagok keletkezésének megakadályozása, a keletkezett

szennyezőanyagok lekötése, visszanyerése
2. A passzív védelem: nem csökkenti a környezetbe kikerülő szennyezőanyag mennyiségét, de
jelentősen csökkentheti a szennyezőanyag által kiváltott káros hatásokat. (Ha a
szennyezőanyagot magasabb kéményen bocsátjuk a légkörbe, az jelentősen felhígulva éri el a
felszínt.)

A levegőszennyezés típusai:

- Diffúz (szétszórt, pl. közlekedés, lakások fűtése)

- Pontszerű (egy adott helyről ered, pl. gyár károsanyag kibocsátása)
- Vonalszennyezés: pl. forgalmas útvonal

A vízszennyezés és szennyvizek elhelyezésének problémaköre

Ha a Föld felszínén a víz egyenletesen lenne elosztva, kb. 2700 m vastag burkot jelentene.

Megoszlása: 97%-a tenger, óceán, 3% édesvíz

A Föld teljes vízkészletének csupán kb. 0,5 % áll rendelkezésre, a többi jég vagy sós víz.

A víz körforgása
A lakosság életmódváltozása növekvő vízigénnyel járt. (egy városi ember vízigénye kb. 150-300 dm3
/nap)
A víz természetes körforgásban van. Becslések szerint a fejlett ipari országok 2-3-szor annyi vizet
használnak, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít.

 rétegvíz tartalékok felhasználása  talajvíz szint csökkenés  szennyezett felszíni vizek

tisztítását igényli (Kuvaitban pl. tengervíz sómentesítése)

Magyarország: vízben szegény (1000 mm/ év alatti csapadék, felszíni vízkészletünk 90%-a külföldről
származik)

A víz szennyeződései:

o Nitrátszennyezés - a mezőgazdasági tevékenység következtében

o Nehézfém szennyezés – higany, kadmium, króm, réz, nikkel – akkumuláció
o Detergensek – habzást okoznak (pl. vízben nem oldódó anyagok vízben való eloszlását segíti)
o Foszfor – eutrofizáció (pl. algásodás), műtrágyák és mosószerek hatására
o Hőszennyezés – erőművek közelében

A szennyvizek kezelése:

Összegyűjtés: egyedileg, illetve árkok, csatornarendszerek által

A vízszennyezés csökkentése  szennyvíztisztítás

A mesterséges szennyvíztisztítás fokozatai:

a. mechanikai tisztítás (durva, ülepedő anyagok eltávolítása)
b. biológiai tisztítás: szerves anyagok lebontása mikroorganizmusokkal
c. kémiai tisztítás: növényi tápanyagok, mikroszennyeződések vegyszeres eltávolítása (általában
a vas, illetve mangán tartalom csökkentése, valamint vízlágyítás)

A szennyvizek elhelyezése:

A tisztított, vagy tisztítatlan szennyvizek a felszíni vizekbe, vagy a talajba helyezhetők el. Ez függ a
befogadó öntisztuló képességétől. (folyók, tenger, illetve humuszos talaj)

A talajjal összefüggő környezeti problémák

A talaj a földkéreg legfelső, laza, szilárd, termékeny rétege, amelyet a növények gyökérzete és a
mikroorganizmusok együttes tevékenysége hozott létre a kőzetek és elhalt szerves maradékok
anyagából.

A települések és utak építése óriási földterületeket vont el a mezőgazdasági műveléstől, miközben az

élelmiszertermelést fokozandó a hektáronkénti termésátlagokat kemikáliák alkalmazásával növelni
kellett.
A talaj helyhez kötött, nehezebben távoznak belőle a szennyeződések. Pusztulását természeti hatások
is okozzák. (víz  erózió, szél  defláció)  talajvédő mezőgazdasági kultúrák (évelő növények)

Az ipari eredetű emissziók hatása a talajra:

 A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok a talajba mosódva a talajok elsavanyodását eredményezik,

különösen a mészben szegény talajokban. A savanyú talajokból a növények kevésbé tudják
felvenni a tápanyagokat.
  Az ipari porszennyezés is rontja a talaj termelékenységét.
 A közlekedés környezetkárosító hatása: a kipufogó gázok alkotórészeivel, kőolaj
származékokkal és nehézfémekkel szennyezik a talajt. (Az autópályák, nagy forgalmú utak
mellett termesztett növények emberi és állati fogyasztásra nem alkalmasak!)

A mezőgazdasági tevékenység hatása a talajra:

Az emberiséget fenyegető élelmiszerhiány leküzdése s mezőgazdaság kemizálása irányába hat. (A Föld

lakossága 50 év alatt csaknem megkétszereződött.)

A műtrágya olcsóbb volt, mint a szerves trágya.

A műtrágya szakszerű felhasználása kedvező környezeti hatású is lehet: nő a zöldnövény populáció 

csökken a légkör széndioxid tartalma  minél kedvezőbb a növény tápanyagellátása, annál kevesebb
vizet igényel

A hulladékok keletkezése és környezeti hatásai

A hulladékok keletkezése, összetétele:

Hulladéknak olyan anyagokat és energiákat nevezünk, amelyek a feldolgozás vagy felhasználás során
eredeti használati értéküket elvesztették és meghatározott helyeken a termelési vagy fogyasztási
folyamatból kiválnak. Hulladéknak nevezhetünk minden olyan anyagot, terméket, amelytől a
tulajdonosa költség árán is meg
akar válni.
A hulladék megsemmisítésének módozatai:

 Lerakás (A lerakott szemetet földdel naponta letakarják, időnként fertőtlenítik, majd a terepet
feltöltés után füvesítik, fásítják, rendezik. A feltöltés esetén szigorú közegészségügyi
rendszabályokat kell érvényesíteni)
 Komposztálás (A komposztálásnál a mikroorganizmusok hatására viszonylag magas, 60-65
Celsius hőmérséklet alakul ki, amely csíraölő hatású)
 Égetés (A hulladék elégetése legkorszerűbben a füstmentes szemétégető erőművekben
oldható meg. Az égető erőművek 500-2000 t/nap kapacitásúak, energiatermelők (távfűtés,
melegvíz, ipari gőz, villamosenergia szolgáltatás) és a mikroorganizmusok biztos pusztulását
eredményezik.)

A zaj és zajártalmak
Zajterhelések forrásai – munkagépek, járművek

Hatások – látási zavarok, szövetelváltozások, ideg- és érzészavarok, csont és ízületi károsodások

A rádióhullámok a központi idegrendszerre hatnak, a mikrohullámok a szemlencse károsodását, vagy

ájulást okozhatnak.

A zajvédelem a környezetvédelem egyik viszonylag kiforrott területe. Az ipari, járműüzemi, települési

zajszintek káros hatásának csökkentése az alábbi módokon lehetséges:

o aktív - A zajforrás kiiktatásával és megengedett alacsony zajszintű berendezésekkel való

felcserélésével.
o passzív - A zaj terjedésének csökkentésével, a zajforrás távolságának növelésével.

3. A fenntartható fejlődés és a vállalkozások társadalmi felelőssége

A fenntartható fejlődés nem igényli szükségleteink korlátozását, csak arra biztat, hogy igyekezzünk
azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával kiegyenlíteni és minimalizáljuk a termelő
tevékenység szennyező hatásait.

Az egy főre jutó fogyasztás színvonalának jellemzője a megközelítési alap. A fenntarthatósági elmélet
hatása a fogyasztásra nem a termékfogyasztás csökkenésében, hanem annak környezetbarát
jellegében nyilvánult meg!

A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata: Kuznets görbe – a növekedés és a

szennyezés kapcsolata
A fenntarthatósághoz szükséges rendszerek

Szükség van:

- politikai rendszerre, hatékony állampolgári részvétellel a döntéshozatalban

- gazdasági rendszerre, amely képes arra, hogy a terméktöbbletet és műszaki ismereteket
önállóan és fenntarthatóan állítsa elő
- szociális rendszerre, amely lehetőséget ad a diszharmonikus fejlődésből eredő feszültségek
feloldására
- termelési rendszerre, amely tiszteletben tartja, hogy meg kell őrizni az ökológiai alapokat a
fejlődés érdekében
- technológiai rendszerre, amely folyamatosan keresi az új megoldási lehetőséget
- nemzetközi rendszerre, amely a kereskedelmi és a pénzügyi eljárások fenntartható módszereit
részesíti előnyben
- adminisztratív rendszerre, amely rugalmas és képes az ökokorrekcióra

Energiafelhasználás és környezetminőség:

A hangsúly eltolódik a megújuló energiaforrások felé. Az energiafelhasználás túljutott az extenzív

szakaszon. (Minél nagyobb a fejlődés, annál kisebb a környezetszennyezés)

Szén-dioxid emisszió és fejlődés kapcsolata (minél nagyobb a fejlődés, annál nagyobb a széndioxid
kibocsátás)

Készletgazdaság vagy/és szolgáltatásgazdaság (Ökohatékonyság – készletgazdaság (stock economy)

helyett szolgáltatásgazdaság (flow economy), nem mosógépre van szükségünk, hanem tiszta ruhára).

Ezt olcsóbban is megszerezhetjük szolgáltatással!!! (az emberi szükséglet nem az árutest birtoklására,
hanem az árutest nyújtotta szolgáltatásokra összpontosít)

Karbonlábnyom fogalma: Azokat a tevékenységeket összesíti, amelyeknek kiemelt hatása van a

környezetre, de ezen belül leginkább a klímaváltozásra. A karbonlábnyom az üvegházhatású gázok
mérésére koncentrál, azok egyedi szintjét határozza meg szén-dioxid egyenértékben.

Karbonlábnyom összetétele:

o Elsődleges KARBONLÁBNYOM (direkt ÜHG-t méri) kék

o Másodlagos KARBONLÁBNYOM (indirekt ÜHG-t méri) sárga

Magyarország lakosainak átlagos karbonfootprint-je 5.65 tonna/fő/év. Az ipari országok átlaga 11

tonna/fő/év. USA 20 tonna/fő/év! A világ átlagos carbon footprint-je kb. 4 tonna. A klímaváltozás
megakadályozására előirányzott mennyiség 2 tonna!
Karbonsemlegesség:

A karbonsemlegesség rendszerint azt jelenti, hogy egy cég a tevékenységei során vagy egy egyén az
életmódja során a lehető legkisebbre csökkenti karbonlábnyomát, majd a maradék
karbonkibocsátásokat ellentételezi.

A karbonkibocsátásokat úgy lehet ellentételezni, azaz semlegesíteni, hogy olyan zöld projekteket
támogatunk, amelyek jelenlegi vagy jövőbeli üvegházhatású gáz kibocsátásokat kerülnek el vagy
kötnek meg. (pl.: Európa egyetlen karbonsemleges kempingje a Balatontourist által üzemeltetett
balatonfüredi kemping; 2025-re Finnország karbonsemleges ország szeretne lenni)

4. Természeti erőforrások gazdaságtana

Erőforrás bármilyen dolog, tárgy, feltétel vagy körülmény, amely az emberi szükséglet kielégítéséhez
alapul szolgálhat.

Teljes erőforráskészlet:

 Természeti erőforrások (régebben csak a föld)

 Emberi erőforrások
 Mesterséges erőforrások (tőke)

A természeti erőforrások típusai

A nem megújuló (kimerülő) természeti erőforrások és használatuk - lehetőség költsége

- Az ásványi nyersanyagvagyon osztályozása, rendszere

A megújuló természeti erőforrások és használatuk

- A biológiai növekedés törvénye és gazdasági értelmezése

A megújuló és kimerülő természeti erőforrások határa:

Megújuló erőforrásoknak nevezhető – erdő vagy tó halállománya, legelő, óceán.

Olyan ütemben szabad felhasználni a megújuló természeti erőforrásokat, amilyen ütemben azok
újratermelődnek. A biológiai növekedési törvény értelmében létezik egy optimális méretű készlet
(egyedszám vagy biomassza), amely a maximális fenntartható hozamot biztosítja.

Nem kinyerhető természeti javak:

A természeti táj nyújtotta szépség, Nemzeti Parkok páratlan élővilága – „in situ” vagy helyben való
erőforrásoknak nevezzük.

Közgazdasági dilemma lehet, hogy a hegy, mint turisztikai látványosság hozhat-e akkora hasznot, mint
ásványi vagyonának kitermelése!

In situ erőforrások értelmezése: A természeti erőforrások in situ (helyben való) eleme különösen fontos
a turizmussal vagy általában a rekreációval foglalkozók számára. - ezek a gazdasági ágak nagyrészt az
erőforrásnak ezt az oldalát hasznosítják, - a hiedelmektől eltérően ezek a gazdasági ágak is képesek
saját működési közegüket irreverzibilisen károsítani. A szállodasorok, autópályák stb. majdnem annyi
problémát okozhatnak a természeti tájban, mint a vízierőművek.
5. A környezetpolitika eszközei, a környezetvédelem szabályozása
Környezetszabályozási eszközök rendszerezése:

Direkt szabályozás Indirekt szabályozás Megelőző szabályozás

Normatív szabályozásnak is
nevezik, mivel tulajdonképpen
a normák útján a kibocsátás
korlátozásával, betiltásával
szabályoz.
A szabályozás legfőbb
jellemzője a szennyezés egyedi
szintjének előírása!
Közgazdasági és piaci eszközök
alkalmazására épül. Lehetnek:
díjak, adók, engedélyek,
támogatások, biztosítás.
Önkéntes megegyezésekre,
megállapodásokra épül.
Szerződések rögzítik a vállalási
feltételeket, de a feltételek
megszegése büntetést von
maga után.

A direkt szabályozás eszközei:

 Nyílt tiltás – tisztán hatósági eszköz (DDT, Lindán)

 Engedélyezési eljárás – környezeti hatásvizsgálat, felülvizsgálat, határérték alkalmazása,
technológia engedélyezése
 Normák állítása – levegő és vízminőségi imissziós normák; tevékenységre, technológiára
vonatkozó emissziós normák; ellenőrző monitoring; szankcionálás

A direkt szabályozás hátrányai:

 A normák megállapításával kapcsolatos nehézségek

 Magas adminisztrációs költségek
 Szabályozás elfogadásának társadalmigazdasági problémái
 Tisztán műszaki szempontokon alapul, melynek mérési költségei magasak
 A környezet használatát ingyenesen biztosítja azok részére, akik a norma alatt szennyeznek.

Közvetett vagy gazdasági szabályozás

A gazdasági érdekeltség alapján igyekszik a gazdasági élet szereplőit a megfelelő környezeti magatartás
irányába terelni!

Leggyakrabban alkalmazott formái: Adó vagy díj (vagy más hasonló közteher), Támogatás (szubvenció),
Piacteremtés

Adók, díjak, járulékok:

Kibocsátási díj v. adó: a normatív szabályozással ellentétben - ahol csak a normán felül szennyezők
fizetnek bírságot - itt minden szennyező a kibocsátás minden egysége után díjat fizet. Ezzel megfelelő
ösztönzést biztosíthatunk valamennyi szennyezőforrásnál a szennykibocsátás állandó csökkentésére.
Az adó mértékének a meghatározásához ismerni kell a szennyezés megszüntetésének határköltségeit
az egyes szennyezőknél.

Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés:

 dotáció (támogatás): a vállalat a visszatartott, a környezetbe ki nem bocsátott szennyezőanyag

fejében kap, a környezetvédelmi célú beruházások részleges vagy teljes finanszírozására.
Állami, költségvetési pénzt igényel.
 adókedvezmények: gyorsított leírás az adómérséklés, vagy adóelengedés azt célozza, hogy a
korábbinál szigorúbb normáknak a termelők anyagi tönkremenetelük nélkül tudjanak eleget
 tenni. Ennek értelmében bizonyos környezetvédelmi célokra úgy fordíthat nagyobb összegeket
a termelő, hogy anyagi terheit megosztja a költségvetéssel, amennyiben a környezeti
kiadásokat, vagy azok egy részét le lehet írni az adóalapból.
 állami kölcsönök: kamatkedvezmények esetén a piaci kamatok egy részét a költségvetés viseli.

6. Környezetbarát vállalkozások, trendek, tendenciák

A vállalati fenntarthatóság nemcsak trend, hanem kötelezettség

Egy vállalat öt különböző területen válhat fenntarthatóbbá.

1. Egyrészt kidolgozhat egy klímaváltozási akciótervet, például kibocsátás-csökkentési célok

kitűzésével.
2. Körforgásos gazdaságra való áttéréssel.
3. Átállhat zöld finanszírozásra, és beruházhat fenntarthatóbb, tiszta technológiákba.
4. Növelheti az energiahatékonyságát a tiszta energiára való átváltással.
5. Csökkentheti a karbonlábnyomát.

Fenntartható divat

Fenntartható fogyasztás – energia, élelmiszer, használati cikkek, szolgáltatások, stb.

Fenntartható trendek az építkezésben – fenntartható otthon

Néhány jó példa:

 Repohár https://www.repohar.hu/
 Feltöltő Pont Veszprém https://hu.feltoltopont.com/
 Hét Kenyér Vendégház https://www.hetkenyervendeghaz.hu/az-apartman
 Continentals – Körforgásos gazdaság https://www.continental.com/hu-hu/korforgasos-
gazdasag/

Lépések a körforgásos gazdaság felé

https://www.hosz.org/korforgas?gclid=EAIaIQobChMI0qPEjKvl8wIV6IBQBh2ZmwBZEAAYASAAEgIJTP
D_BwE

EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése

Minden nem megújuló anyag zárt körben kering

Lineáris gazdaság helyett körkörös gazdaság

A körforgásos gazdaságban ideális esetben a keletkező hulladék közel teljes mennyisége hasznosul,
másodlagos nyersanyagként visszakerül az ipari termelésbe, és elsődleges nyersanyagok – akár
megújulók, akár nem – csak akkor kerülnek felhasználásra, ha másodlagos nyersanyagok nem állnak
rendelkezésre.

Nem az újrahasznosítás a lényeg – A lényeg a tervezéstől indul ki!!

A körforgásos gazdasági modell valójában nem újdonság, hanem egyfajta visszatérés a természet
rendjéhez.

A modell fontos részei:

 a környezetbarát terméktervezés - a termékeket már úgy tervezik meg, hogy minél

tartósabbak, javíthatók, újrahasználhatók, illetve hulladékká válásukat követően
hasznosíthatók legyenek.
 a lakosság - a termékek lehető legjobb kihasználásával, hogy ezek minél később váljanak
hulladékká, a termékek hulladékká válását követően pedig a szelektív hulladékgyűjtéssel a
hulladék újrafeldolgozásának lehetőségét teremtik meg
 ipar, a kereskedelem, a szolgáltatás és a közintézmények - anyaghatékonyság és a keletkező
hulladékok elkülönített gyűjtése

Javasolt podcastok a téma kapcsán: https://www.gtk.uni-pannon.hu/greenlike-podcastok/