MUNKAGAZDASÁGTAN

Korszerű munkagazdaságtan könyv: kifejti a munkaerőpiaci viselkedés elméletét, egyes hipotéziseket

alátámasztó vagy éppen azoknak ellentmondó bizonyítékokat. Szemlélteti az elmélet politikai célú
hasznosíthatóságát.

Munkaerőpiaci alapfogalmak
Munkagazdaságtan: a munkaerőpiac működésének és kimenetelének vizsgálata.

Munkaerő adás-vétellel kapcsolatos piac

 Munkaerő kereslet (munkaerőt kereső munkaadók)

 Munkaerőpiaci kínálat (munkát keresők)
 Ára (munkából származó kereslet) - munkabér

Munkaerőpiac

A munkaerő-szolgáltatás az, amit adunk és veszünk (a munkaerő adás-vétellel kapcsolatos piaca).

Adás vétel közötti kapcsolat létrejöttét számos intézmény mozdíthatja előre pl. Álláshirdetések,
információáramoltatási rendszer, munkaközvetítő ügynökségek, személyzeti irodák

Sajátságos piac mivel magukat a dolgozókat nem lehet megvásárolni, szolgáltatásukat és

tevékenységüket bérelni lehet. Így a feltételek és körülmények pl. Munkahelyi biztonság, bánásmód,
emberi kapcsolatok, munkakörnyezet, munkaidő szabályozása kiemelt szerepet kapnak. Ez más
piacokon nem ennyire komplex.

Munkaerő-szolgáltatás ára a munkabér.

A munkaerőpiac szabályozását jogszabályi környezet szabályozza, tehát ennek megvannak a

szabályrendszerei, hogy hogyan működhet és ezt nem tudjuk ma teljesen feltárni.

Ha a munkaerő-szolgáltatás, mint kapcsolat létrejött elindul egy információcsere, majd szerencsés

állapotban a felek megállapodásra jutnak, vagyis szerződést kötnek.

Végeredmény: emberek meghatározott bértételek mellett bizonyos munkahelyeket töltenek be,

tehát munkát vállalnak.

Munkaerő kereslet
A vállalatok különböző termelési tényezőket - főként tőkét és munkaerőt - egyesítenek, hogy olyan
javakat vagy szolgáltatásokat állítsanak elő, amelyeket aztán a termékpiacon értékesítenek.

Pl. Munkáltató, ők keresik a munkaerőt.

Teljes kibocsátásuk, valamint az a mód, ahogyan a munkaerőt és a tőkét egyesítik, három erőtől
függ: a termék iránti kereslettől, a vállalatok által adott áron megszerezhető munkaerő és tőke
mennyiségétől, a rendelkezésre álló technológia közötti választástól.

Mi történik, ha növeljük egy adott termék előállításával foglalkozó vállalat esetében a bért? (minden
más tényezőt változatlanul tartva). Tehát megemelem a munkaerő-szolgáltatás árát.
  Magasabb bér - rendszerint – magasabb termékárat, s ez csökkenő fogyasztást
eredményezne, ami viszont csökkenő kibocsátásra ösztönözné a termelőt, s alacsonyabb
foglalkoztatási szint kialakulásához vezetne. --> MÉRETHATÁS
 A bérek emelkedése a termelési költségek csökkentésére ösztönzi a munkáltatókat. Ezt
tőkeigényesebb termelési módszerek (pl. Technológia) alkalmazásával érhetik el. Csökken a
foglalkoztatás. --> HELYETTESÍTÉSI HATÁS (gép csinálja meg a dolgozó helyett)

Hogyan változik a munkaerő iránti kereslet, ha a tőke ára csökken? A méret- és helyettesítési hatást
kell mérlegelnünk.

 Ha csökkennek a tőkeárak, akkor csökkennek a termelési költségek is, azaz alacsonyabb

költségek ösztönzik a termelés növekedését, ez viszont emeli a bármely bér mellett
kívánatos foglalkoztatottsági szintet. (ember veszi át a gép szerepét) --> MÉRETHATÁS

A tőkeár esésének mérethatása ily módon az egyes bérszintek melletti munkaerő-kereslet

növelése irányába mutat.

 Az olcsóbb tőkére reagálva a vállalatok tőkeigényesebb technológiákat alkalmaznak, tőkével

helyettesítik a munkaerőt, tehát a korábbinál kevesebb munkaerőt vesznek igénybe. -->
HELYETTESÍTÉSI HATÁS

A rövid távú keresleti görbe

Rövid táv = adott a tőkeállomány, csak a munka mennyisége változik

Feltevés: csökkenő hozadék

 Magasabb létszám --> csökken az egy munkásra eső tőke

 Hosszabb munkaidő --> fáradtság

A vállalat addig növeli a munkaerő igénybevételét, míg a munkaerő határtermékbevétele nagyobb a

határköltségénél.

A munkaerő iránti kereslet hosszú távon

Hosszú táv: valamely más termelési tényező (tőke, föld, anyag) mennyisége is változhat

Legyen csupán két termelési tényezőnk: munka és tőke (L,K)

A munka és a tőke a termelésben kiegészítheti vagy helyettesítheti egymást.

 Ha a két ráfordítás egymásnak bruttó kiegészítője, a tőke árának növekedése csökkenti a

munkaerő keresletet. Pl. Pénztárgépek ára nő, kevesebb pénztárt üzemeltetnek,
pénztárosok iránti kereslet csökken.
  Ha egymásnak bruttó helyettesítője, a tőke áremelkedése növeli a munkaerő keresletet. Pl. A
mezőgazdasági gépek ára nő, kevesebbet vesznek belőle, helyette munkásokat alkalmaznak.

Összefoglalva az eddigieket (Keresletet befolyásoló tényezők vizsgálata a fenti erők változása, illetve
azok változásának egymásra gyakorolt hatása esetében):

Mérethatás Helyettesítési hatás

Bér nő
Tőke ára nő (ha a tőke és a
munka egymás helyettesítői)
Tőke ára nő (ha a tőke és a
munka egymás kiegészítői)
Ár nő --> kereslet csökken -->
foglalkoztatás csökken
Költség nő --> termelés csökken
--> foglalkoztatás csökken
Költség nő --> termelés csökken
--> foglalkoztatás csökken
Helyettesítik tőkével -->
foglalkoztatás csökken
Helyettesítik munkával -->
foglalkoztatás nő
Kevesebb tőke, kevesebb
kiszolgáló --> foglalkoztatás
csökken

Mérethatás Helyettesítési hatás

Bér csökken
Tőke ára csökken (ha a tőke és
a munka egymás helyettesítői)
Tőke ára nő (ha a tőke és a
munka egymás kiegészítői)
Ár csökken --> kereslet nő -->
foglalkoztatás nő
Költség csökken --> termelés
nő --> foglalkoztatás nő
Költség csökken --> termelés
nő --> foglalkoztatás nő
Helyettesítik a tőkét -->
foglalkoztatás nő
Helyettesítik a munkát -->
foglalkoztatás csökken
Több tőke, több kiszolgáló -->
foglalkoztatás nő

Munkaerőpiaci kínálat
Pl. Munkavállalók, akik kínálják a munkát. (munkát keresők)

Feltételezzük, hogy a dolgozók elhatározták, hogy dolgozni kívánnak. Azt kell eldönteniük, milyen
foglalkozást és melyik munkáltatót válasszák. De elsőként nézzünk meg néhány alapfogalmat.
Munkaerő-állomány a népesség (foglalkoztatottak + munkanélküliek). Munkaerő-állományon kívül pl
nyugdíjasok, 16 éven aluliak.

A munkaerő-állományban való részvétel

Munkaerő-részvételi ráta (aktivitási ráta): valamely népességcsoporton belül azok százalékaránya,

akiknek vagy van munkahelyük vagy munkahelyet keresnek. Megbízható mérőszáma a
munkakínálatnak.

Foglalkoztatási ráta= foglalkoztatott / munkaképes korú népesség = 4445 ezer/6460 ezer = 68,8%
(2018. április)

Aktivitási ráta = (foglalkoztatottak + munkanélküliek) / munkaképes korú népesség = 4445 ezer+177

ezer / 6460 ezer = 71,5% (2018. április)

Forrás: ksh.hu
(2021.szeptember 12.)
A munkavállalási döntés elmélete

Az idő eltöltésére vonatkozó döntés (szabadidő-tevékenységek / fizetett munka)

A felosztható időnket munkára vagy szabadidős tevékenységre fordíthatjuk → a szabadidő iránti

kereslet a munkaerő-kínálat másik oldala (egyszerűbb ezt elemezni)

A munkavégzés és a szabadidő közötti választás elmélete

Tegyük fel, hogy 2 fő jószágkategória van, amely boldogítja az embereket:

1. szabadidő
2. pénzért megvásárolható javak

A munkakínálatra hatással lehet:

1. Az egyén jövedelmének változása változatlan bérek mellett (pl. öröklés, nyerek a lottón)
2. A bérek változása.

Tiszta jövedelemhatás: öröklés

 a munkaórák számától függetlenül növeli az illető gazdagságát (jövedelmét)

 a szabadidő iránti igény ↑ (munkavégzési hajlandóság↓) (és ford.)

Helyettesítési hatás önmagában ritkán figyelhető meg.

A bérek változásának hatása

Mindkét hatás fellép:

 Jövedelemhatás: az illető gazdagsága (potenciális jövedelme) a béremelés következtében

megnő, ezért felértékelődik a szabadidő (munkakínálat csökken)
 Helyettesítési hatás: a béremelés növeli a szabadidő lehetőség költségét (munkakínálat nő)

Ha a JH erősebb: a munkakínálat ↓

Ha a HH dominál: a munkakínálat ↑
→ A bérváltozás kínálatra gyakorolt hatása nem jelezhető előre!!!

Emberi tőke elmélet

Sok munkaerő-kínálati döntés a dolgozó részéről BERUHÁZÁS (kezdeti költséggel jár, melynek
bizonyos időszak alatti visszatérülését reméljük).

Munkaerő-piaci beruházás módjai a dolgozók részéről: oktatás, szakképzés, vándorlás, új munkahely

keresése. (emberi tőke beruházás)

Néhány alaptézis:

Első lépés a heterogenitás felé: tudáskínálat

Az oktatás egyéni és társadalmi megtérülése

Különböző társadalmi csoportok iskolázási döntései mások

Munka közbeni képzés: költségek, hasznok és optimális költségmegosztás

Kapcsolat a munkakínálatról eddig tanultakkal:

 A munkavállalókat és a munkahelyeket homogénnek tekintettük

 Most egyetlen vonatkozásban megengedjük a különbséget: léteznek tudásbeli különbségek,
melyek eltérő termelékenységet eredményeznek

Hogyan igazodik a tudáskínálat a tudás keresletéhez?

 A tudás felhalmozása az iskolában és a munkában történik.

 A családi háttér befolyásolja a tanulás hatékonyságát és az időpreferenciákat.
 A termelékenység (bér-) különbségek a tudás különbségeire vezethetők vissza.
 A tanulás jelenbeli fogyasztásról történő lemondást (beruházást) jelent nagyobb jövőbeni
fogyasztásért cserébe --> intertemporális fogyasztói döntés

A probléma:

Az egyén a jelenlegi és jövőbeni nettó (költségek feletti) jövedelmei jelenértékét maximalizálja,

ennek figyelembevételével hozza meg a továbbtanulásra vonatkozó marginális döntéseit.

Ha továbbtanul: a jelenlegi fogyasztását közvetlen és közvetett költségek csökkentik (beruházás), de

a beruházás hozamának köszönhetően magasabb jövőbeni jövedelemre számíthat.

Az emberi tőkefelhalmozás alternatívája: munka a jelenlegi iskolázottsági (tudás-) szinten

Két döntési helyzetet vizsgálunk:

1. Az iskolai továbbtanulásra vonatkozó döntés

Költségek:
 1. Közvetlen költség:

 Tandíj, tankönyv, stb. (mínusz ösztöndíj és más juttatások)

 A tanulás melletti és munka melletti létfenttartási költségek különbözete

2. Közvetett költség:

 A tanulás miatt elmulasztott kereset = várható kereset a továbbtanulási döntésig

elért iskolázottsági szinten (mínusz a tanulás melletti keresmények)

Hozam:

 Magasabb termelékenység
 Ennek köszönhetően magasabb várható jövedelem: magasabb bér és jobb
elhelyezkedési esélyek

Átlag bruttó keresetek alakulása iskolai végzettség szerint (2016.):

Továbbtanulási döntés:

Ha az s-edik évben felmerülő

közvetlen és közvetett költség kisebb, mint a későbbiekben realizált kereseti többlet.

2. Munka közbeni képzésről való döntés

 A tudásfelhalmozás folytatódik az iskola elhagyása után is: formális átképzés,
tapasztalatgyűjtés.

Költsége: a munkától elvont idő (és bér)

Hozama: magasabb termelékenység

Kérdés azonban, hogy ki viseli a költséget és ki élvezi a hozamot --> ez a képzés típusától függ

A speciális képzés költségeit a munkáltató állja, a hasznokat a megemelkedett

termelékenységtől elmaradó bér formájában szedi be.

Ha magas a kilépés --> a két fél megosztozik a költségeken és a hasznokon. (szerződést írnak
róla)

Általános képzés (pl.: nyelv, számítástechnika, logisztika, stb.):

 A vállalatot veszteség éri a munkától elvont idő miatt: ahhoz azonban, hogy a
képzésre sor kerüljön, neki sem szabad veszítenie

Mi biztosítja, hogy a képzés (tapasztalatgyűjtés) ne okozzon veszteséget a vállalatnak?

A vállalat akkor nem jár rosszul, ha a képzést az egyén fizeti.

Ha a vállalat úgy járna el, mint a speciális képzés esetén (fizetné a képzést, s a
termelékenység növekedési hozamot elsajátítja) --> az alacsony bérek miatt a dolgozó kilép --
> nem tudja begyűjteni a cég a hozamot

Következmények: A költségeket az egyén állja, a hozamokat az egyén gyűjti be --> az

iskolázási döntéshez hasonló kalkulus, Emiatt ellaposodó életkor-kereseti görbe, Ha a
tapasztalati tudás avul, a kereset egy idő után csökkenhet is

További következmények:

 Ahol széles körben kamatoztatható gyakorlati tapasztalatok halmozhatók fel,

különösen alacsony a kezdő bér (ügyvédbojtár, üzleti gyakornok, tanonc)

Az oktatás kiterjesztése társadalmi szinten is haszonnal jár:

 A magasabb kereset és a jobb elhelyezkedési esély társadalmi haszonnal járnak

 Kiművelt emberfő --> pozitív externáliák

Összefoglalás:

Az iskolázási döntést a magasabb végzettség esetén várható életkereseti többlet, valamint a

közvetlen és közvetett költségek jelenértékének viszonya szabályozza.

Az oktatásban való részvétel jellege szerint beruházási (intertemporális fogyasztói) döntés.

A hozam és a költség jelenértékének egyenlőségét biztosító diszkontráta az oktatás belső

megtérülési rátája.

Az optimális iskolázottsági szint eltérhet a tanulás hatékonyságának, költségének, a kereseti

többletre vonatkozó várakozásoknak és szubjektív időpreferencia-rátáknak a függvényében.

A hitelpiac nem tökéletes, a szegények rövidebb ideig tanulnak.

Az oktatás belső megtérülési rátája 3-15 százalékos sávban mozog.

Az általános tapasztalati tudásfelhalmozás (munka közbeni képzés) esetén az egyén hasonló
megfontolások alapján jár el, mint az iskolázással kapcsolatos döntés során.

Az általános képzés költségeit a munkavállaló viseli.

 MUNKAGAZDASÁGTAN II.
Piaci egyensúly homogén munka mellett

Adott munkaerő piacon fennálló bért (w) nagyban befolyásolja a kereslet (D) és a kínálat (S).

L: összfoglalkoztatás

Piaci keresleti görbe azt mutatja meg, hogy hány dolgozót kívánnak a munkáltatók egyes bértételek
mellett foglalkoztatni.

Piaci kínálati görbe azt mutatja meg, hogy hány dolgozó kíván piacra lépni egyes bérszintek mellett.

Tételezzük fel, hogy a piaci bér w1-es szinten van (alacsony bér). Ekkor a kínálat kicsi, a kereslet
pedig nagy. Ezért, a munkáltatók elkezdenek versenyezni a dolgozókért, kínálati hiány lép fel
alacsony bér mellett, ezért elkezdik növelni az árakat s ezzel felhajtják a piac szintjét egy picit. Ahogy
a bérek emelkednek több dolgozó dönt(het) úgy, hogy piacra lép, ez elmozdulás a kínálati görbe
mentén felfele, arra késztetik a munkáltatót, hogy kevesebb dolgozóra tartsanak igényt, hiszen
magasabbak lesznek a bérköltségeik, ezért kevesebb dolgozóra fognak majd igényt tartani, ez pedig
elmozdulás a keresleti görbén. Ezzel elindul az egyensúlyi kialakulás, magyarul elkezdenek
egyensúlyba helyeződni a kereslet és kínálat erői.

Ha viszont magas a bér, tehát w2-es szinten van, akkor a kereslet lesz kicsi és a kínálat lesz nagy. A
munkáltatók a rendelkezésre álló létszámnál egyre kevesebb dolgozóra fognak majd igényt tartani és
többlet mutatkozna a foglalkoztatást igénylő dolgozókból. A megüresedett munkahelyekre hosszú
sor állna a munkáltatóknál. A munkáltatók viszont rájönnek arra, hogy akkor is be tudják tölteni a
munkát, ha alacsonyabb munkabért kínálnak, és ha alacsonyabb a bér akkor több munkavállalót is
felvehetnek. Kezd kiegyenlítődni a piac (piactisztító)

W* ha magas a bér, ha alacsony a bér a piaci erőkhöz képest.

Piaci egyensúlyi ár az az ár, az a kiegyenlített ár aminél pont megtalálja egymást a kereslet és a

kínálat. --> PIACI EGYENSÚLY (L=D=S)

A foglalkoztatást a rövid oldal határozza meg.

A piaci egyensúly azonban különböző exogén sokkok hatására megbomolhat. Pl. Minimálbér-
szabályozás, kollektív alku

Egyensúlytalanság az egyensúlyinál magasabb w mellett (D<S): munkanélküliség

Gazdaságilag aktívak = munkaerő-állomány = munkapiaci résztvevők

Egyensúlytalanság az egyensúlyinál alacsonyabb w mellett (S<D): munkaerőhiány

Piaci egyensúly változása exogén sokkok hatására

Főbb exogén (külső hatás) sokkok:

 1. Minimálbér politika
2. Szakszervezeti bérharc

Minimálbér politika
Minimálbér: Az a minimális bértétel/küszöb, ami alá nem lehet a havibért csökkenteni

Célja: méltányosság, szegénység csökkentése

Fontos, hogy nominálisan határozzák meg

Összege 2021. február 1-től:

 havibér alkalmazása esetén 167 400 Ft /hó (nettó 111 321 Ft/hó)
 Garantált bérminimum (szakmunkás bérminimum): 219 000 Ft (nettó 145 635 Ft)

A minimálbér foglalkoztatásra gyakorolt hatása:

 csökkenti a foglalkoztatást, épp a rászoruló dolgozók körében: ha a vállalatokat alacsony

bérű dolgozóiknak fizetett bér emelésére kényszerítik (a keresleti görbe süllyedő)
 → csökkenti a legkevésbé képzettek, legkevésbé gyakorlottak foglalkoztatási lehetőségeit!
 az alkalmazásban maradók helyzete javul

Lefedetlen szektorok hatása:

Ha nem mindenhol tartják be a minimálbér törvényt vagy nem egységes a szabályozás (USA)
Tegyük fel, hogy a szakképzetlen, alacsony bérű dolgozók piacának 2 szektora van: (1.) W1
minimálbér, (2.) piaci bérek

 a szektorok között szabad mozgás

 együttes munkaerő-kínálat ET (egy) szinten rögzített (függőleges)
 minimálbér szabályozás nélkül a bérek egyformák a 2 szektorban

1. LEFEDETT – szervezett 2. LEFEDETLEN – szervezetlen

W1 minimálbér → mindenki itt szeretne aki kiszorult, a lefedetlenben

dolgozni, keres állást → ott nő a kínálat,
de a kereslet csökken, így a foglalkoztatás is ami lenyomja a béreket
a lefedett szektorban
Minimálbér-szabályozás:

A kompetitív (tiszta verseny) esetben w>w* minimálbér esetén csökkenő kereslet és növekvő
kínálat. A bér nem tud csökkenni --> tartós egyensúlytalanság, munkanélküliség

Kollektív alkudozás - szakszervezetek

Monopol-szakszervezet: meghatározza a bért, a foglalkoztatásról a vállalat dönt

Béralku (right to manage): a felek a bérről alkudoznak, a foglalkoztatásról a munkáltató dönt

A kimenetek mindkét esetben a keresleti görbén vannak.

„Hatékony alku”: a felek a bérről és a foglalkoztatásról is alkuba bocsátkoznak

 Akkor alakulhat ki, ha a szakszervezet a munkában nem lévőket is képviseli (szakmai, „céhes”
szakszervezetek)
Tovaterjedő hatások:

1. Átterjedő hatások (Spillover effects)

A szervezett szektorból kiszoruló dolgozók a nem szervezett szektorban próbálnak állást

találni. Megnő a kínálat. Az új egyensúlyban az eredetinél magasabb a foglalkoztatás és
alacsonyabb a bér.

2. Szakszervezeti fenyegetés (Union threat effects)

A nem szervezett szektor munkáltatói a szakszervezet-szerveződés megelőzésére emelik a

bért.

Munkanélküliség keletkezik – és marad fenn – a megnövekedett kínálat és a merev bér miatt.

3. Sorállásos munkanélküliség (Wait unemployment)

A szervezett szektor dolgozói a szektorban maradnak munka-alkalomra várva.

Kilépések a nem szervezett szektorból a szervezett szektor magasabb bérei miatt. Ott
bérnövekedés a kínálatcsökkenés miatt. A szervezett szektorban a megállapodások miatt a
bér nem csökken --> munkanélküliség

Egyensúly heterogén munka esetén

Kereslet – kínálat – egyensúly

A piaci egyensúly változásai exogén sokkok hatására:

 Példa: szakszervezeti bérharc

 Példa: minimálbérpolitika

A korábbiakban homogén, vagy csak a képzettségükben különböző munkavállalókról, és egyforma,

vagy csak a bérek szintjében különböző munkahelyekről esett szó.

Valójában a vállalatok javadalmazási csomagokat kínálnak: alacsonyabb vagy magasabb béreket,

jobb vagy rosszabb munkakörülményeket, kisebb vagy nagyobb elbocsátási kockázatot, stb.

A munkavállalóknak a bérre és más előnyökre-hátrányokra vonatkozó preferenciái különböznek.

Hogyan találnak egymásra az összhasznukat maximalizáló munkavállalók és a különböző

javadalmazási csomagokat kínáló, profit- maximalizáló vállalatok?

 A kulcs a kiegyenlítő bérkülönbségek fogalma. Általánosan: az előnyök ára, vagy a

hátrányokért nyújtott kompenzáció, más bérmeghatározó tényezőket azonosnak véve

A kiegyenlítő bérkülönbség társadalmilag kívánatos:

 a kellemetlen munkák önkéntes elvégzésére ösztönözi az embereket

 pénzbüntetéssel terheli azokat a munkáltatókat, akik kedvezőtlen munkakörülményeket
biztosítanak
 jutalmazza a dolgozókat, akik hajlandók elfogadni
A munkaerő allokációja

 számos kellemetlen, veszélyes munkahely van (szénbányászat, mélytengeri merülés, rendőri

munka)
 a munkaerő toborzásának 2 módja van: a betöltés kényszerítése (pl. hadkötelezettség) vagy
arra késztetik az embereket, hogy önként töltsék be

A modern társadalmakban az utóbbi jellemző.

Kárpótlás a dolgozóknak

 egyéni jutalom a terhes munkakörülményeket vállalóknak

 aki a kedvezőbbet szeretné, alacsonyabb bér formájában „vásárolja meg” magának
 sokszor lehet pénzbeni értéket rendelni pszichológiai természetű eseményekhez,
feltételekhez pl. éjszakai munka
 a pótlék azt fejezi ki, hogy a „határon levők” mennyit hajlandók fizetni a normális
munkarendért