- a fejlődésgazdaságtan nem fog foglalkozik a technikai mechanizmusokkal - a teljes fejlődő világban nincs azonos policykra szükség - a fejlett országokban a tartós növekedés előtt nem hiányoztak a vállalkozást ösztönző intézmények - Amartya Sen: o fejlődésgazdaságtan egyik fontos kutatója o 1998-ban Nobel-emlékdíjat kapott o a jólét meghatározásának az alapja a képesség o tényezők: szabadság, önbecsülés o olyan folyamatot ért el a fejlődésen, amely során minden embernek javul az életminősége és képessége azáltal, hogy nő a jövedelmük, önbecsülésük és a szabadságuk - fejlődés alapértékei o önbecsülés o létfenntartás o szabadság - NHDI o 2010-ben vezették be o 0 és 1 közötti skálán mér o legkisebb súlyban: az iskolában töltött átlagos évek számának csökkenése o az analfabetizmus csökkenésének egységnyi változása nem eredményezi az NHDI változását (az analfabetizmust emiatt nem is tartalmazza o a születéskor várható életkor javulásának egységnyi változása az NHDI nagymértékű változását eredményezi - Market-friendly approach: o a neoklasszikus ellenforradalom egyik ága o elismeri a piaci kudarcok létét - a Harrod-Domar modell ∆Y C o nem igaz, hogy = Y S ∆Y sG o = Y c−σ o Lineáris termelési függvényt feltételez o a GDP növekedése a tőkefelhalmozáson múlik o egy ország jövedelmének (GDP) növekedési rátája csökken, ha nő a tőke-kibocsátási arány - Rostow o 5 szakaszra osztotta a fejlődést o ezekből 2-be sorolta be a még nem fejlett országokat - Neocolonial dependece model: a marxizmusban gyökerezik - fejlődés mintázat-modell: elsőnek vette figyelembe a fejlődő országok nemzetközi környezetét - a fejlődés nem visszafordíthatatlan (pl. Argentína) - a fejlődési mintázatok keresése nem mindig a helyes ok-okozati összefüggések felismerésére vezet - nagyobb megtakarítási ráta: a gyorsabb gazdasági növekedés szükséges, de nem elégséges feltétele - Lewis-modell o fordulópont: o számol a munkaerőt megtakarító befektetésekkel o 2010-ben érte el a Lewis féle fordulópontot Kína o a nemzetközi migráció hajtóereje NEM az agyelszívás o a városi migráció a növekvő városi munkanélküliség miatt nem folytatódik o a vidéki migráció hajtóereje NEM az informális szektor o strukturális változási modell o nem lehet fordulópont: a tradicionális szektorból már nem lehet elhelyezkedni a fejlett szektorban, csak az informális szektorban tradicionális szektor bérszintje eléri a fejlett szektor bérszintjét a tradicionális szektorban a munka határterméke pozitívvá válik - gazdasági fejlődés: szükséges, de nem elégséges feltétele a fejlődésnek - Solow modell: o a tőke csökkenő hozadékú o exogén növekedési modell o a jövedelem hosszú távú növekedési üteme pozitív függvénye a népesség növekedési ütemének o technikai bővítés: a jövedelem hosszú távú egyensúlyi növekedési rátája n+g o NEM egy többegyensúlyi modell, amelyben az egyensúlyi helyzetek Pareto szempontból rangsorolhatóak o az egy főre jutó jövedelem egyensúlyi szintje biztos, hogy csökken, ha nő a tőke amortizációs rátája és a népesség növekedési üteme, és csökken a megtakarítási ráta o az egy főre jutó jövedelem szintje csökken, ha nő az amortizációs ráta o a jövedelem egyensúlyi szintje növekedik ha csökken a népesség növekedési üteme nő a megtakarítási ráta o ha nő a népesség növekedési ütemem akkor az egy főre jutó jövedelmi egyensúly szintje csökken - a positive assortative matching jelenségére a tanuló csoport tagjainak példája nem lett felhozva - market for lemons o asszimetrikus információkra példa o a használt autók piaca jó példa - Big push: o a gazdaság nagy számú különböző terméket állít elő o zárt gazdaság o a modern szektorbeli bérek magasabbak o a tőke NEM növekvő hozadékú o Paul Krugman ellene foglal állást o a 40-es években alkoták meg o Paul Rosenstein-Rodan nevéhez fűződik o jól magyarázza az ázsiai kistigrisek fejlődését - koordinációs kudarc: mindenki számára rosszabb az egyensúly, mint egy másik - növekedési diagnosztika o nem mond ellent a big push modellnek o nem csak a növekedés extenzív akadályozó tényezőit veszi számba o nem egy döntési fa, amely csak a növekedés intézményi korlátjait foglalja össze o nem egy olyan eljárás, amely a gazdasági növekedés humántőkekorlűtjainak beazonosítását végzi o kidolgozói: Andrés Velasco, Dani Rodrick (Gary Becker NEM) - NEM IGAZ, hogy az egyensúlyi helyzetek minden egyensúlya stabil - Ecuador: kampány a késés egyensúlyából a pontosság egyensúlyába való elmozdulásért (leírására alkalmazható a többegyensúlyi modell) - a szegénységben élők 1/3-a krónikusan szegény - APG: az az átlagos jövedelem, amivel mindenki kiemelhető a szegénységi küszöb alól - az idős emberek csoportjára jellemző, hogy több a szegény - MPI o alultáplált család mutatója 1/6 o többen élnek szegénységbe, mint a jövedelemadatok szerint - egy ország 20%-a tartozik egy kvintilisbe - H/N: headcount index bevett képlete - Bangladeshben nem sikerül érdemben csökkenteni a gyerekszámot - nem minden közepes jövedelmű országban növekszik a népesség - a népességnövekedésnek hatása van a fejlődésre, ezért problémát okoz - a 18-19. században 200 év alá csökkent a népesség megduplázódásához szükséges idő - a gyermek normál árhatású jószág - a nők tanulásának támogatása hozzájárulhat a csökkenő gyerekszámhoz a fejlődő országokban - 2100-ra a világ népessége 10-12,4 milliárd fő lesz - a népességnövekedés ösztönzi a migrációt - Niger: legmagasabb TFR-rel rendelkezik - 3 szakasza van a demográfiai átmenetnek - Harris-Todaro modell o alátámasztása: Robert Lucas – Botswana o a városi migráció a növekvő városi munkanélküliség hatására is folytatódik o figyelembe veszi az informális szektorban szerezhető jövedelmet - nagy szerepe van a kapcsolatoknak az álláskeresésben a fejlődő országok városaiban - nem sokan dolgoznak az informális szektorban ideiglenesen - a vidékről a városba való migráció NEM irracionális választás, amikor nagy a városi munkanélküliség - nem elegendő a városi álláslehetőségek számát bővíteni, hogy megoldódjon a városi munkanélküliség problémája - a fejlődő országokban jellemzően magasak a bérprémiumok - a diploma megszerzésének nem nagyobb általában a társadalmi megtérülése, mint a magán - a városokban urbanizációs és lokalizációs előnyöket biztosítanak - Franciaország: itt a legnagyobb a fejlett országok közül az első és második város lakosságaránya - informális szektorra nem igaz, hogy a városi jövedelmek 2/3-at képzik - Tokió: már 1970-ben megacity volt - Lorenz-görbe: a felrajzolásához szükséges jövedelem szerint sorba rendezni az embereket - lehetséges relatív konvergencia abszolút divergenciával - az ENSZ szerint a legkevésbé fejlett országoknak nem feltétele a gyarmati múlt - hány fiú csecsemő jut 100 lányra Kínában: a szám mára kis mértékben csökkenni kezdett - az oktatás minőségében és mennyiségében egyenlőtlenség van - a kalória iránti kereslet az alacsony jövedelműek számára: 0 és 0,5 között van - az anyák a pótlólagos jövedelemből többet költenek a gyerekre, mint az apák - a malária áldozatainak 70%-a 5 év alatti gyermek a WHO szerint - Progresa Program (Mexikó) o NEM IGAZ, hogy az apák számára juttatják a közvetítőkön keresztül o részben feltételek készpénz támogatásra épül o 2019: már legalább 30 másik ország vette át részben vagy egészben o magasabb évfolyamra járó gyerekek után több pénz jár a családnak o egy feltételes jövedelmi transzer - gyermekmunka lehetséges oka: több egyensúlyi helyzet van - az analfabéták 1/3-a férfi - nem lehet magyarázni a világ egyenlőtlenségét: o iszlám vallás hipotézise o hispán/lazinó kultúra hipotézise o bennszülött kultúra arányénak hipotézise - Hans Rosling: Ténye o Számítsunk a rossz hírekre o Vonjuk kétségbe a kategóriákat o Vegyük észre, hogy a lassú változás is változás o az elmúlt 20 évben a világ lakossága szélsőséges szegénységben élők részének az aránya majdnem megfeleződött o Ösztöntudatosságra és kontrollra van ahhoz szükség, hogy leküzdjük a bennünk kialakult túldramatizált világképet (oka az evolúciósan magunkkal hozott ösztöneinkben keresendő) o 2100-ban 2 milliárd 0 és 15 év közötti gyermek fog élni az ENSZ szerint o a világ lakosságának a többsége a közepes jövedelmű országokban ék o a világban adott időszakban zajló háborúk áldozatainak száma idővel sokkal jobban csökken o a világon ma élő egy éves gyermekek kb. 80%-a kapott védőoltást valamilyen betegség ellen - növekedési diagnosztika: az alacsony szintű magánberuházások egyik oka lehet az alacsony szintű társadalmi megtérülési ráta - demográfiai átmenet mikroökonomiailag: a gyerek normál jószág a család számára - a Kongói Demokratikus Köztársaság és Haiti azonos jövedelmi csoportba tartozik - Acemoglu-Robinson (2013): o Anglia befogadó politikai intézményrendszere a világon mindenhol elterjedt, ahol az angolok megjelentek (hozzájárult Anglia gyarmatosításának sikeréhez) o Barbados és Kuba a 18-19. században a világ egyik leggazdagabb helye volt o nem igaz, hogy a letelepedett életmód csak előnyökkel jár o a hosszú nyár beköszönte egy kritikus fordulat volt o a háziasítás egy technológia-váltás o a kizsákmányoló rendszerben az elitnek lehet érdeke a gazdasági növekedés o nem minden kizsákmányoló rendszer egyforma, számít a politikai centralizáció mértéke o a 20. század közepén megszűnő gyarmati uralom Fekete-Afrikában nem mindenhol érvénytelenítette az oligarchiák vastörvényét o a II. világháborút követően Botswanában létrejövő befogadó intézményrendszer egy véletlen szerencsés esemény következménye o egy kritikus fordulat nem minden országot érint azonosan o NEM azért telepedtek le a Natúf-korszak emberei, mert csökkent az életszínvonaluk o már a vadászó, gyűjtögető életmódú emberek is sokfele állandó helyeken tárolták az élelmet o egy ország gazdag vagy szegény: az ország gazdasági intézményeinek jellege dönti el o a politikai és gazdasági intézményrendszerek eltérő típusainak hipotézise magyarázza az elmúlt kétszáz évben kialakult nemzetközi jövedelemkülönbséget nem magyarázza: a kulturális különbségek, a politikai elit eltérő képzettségei, valamint az eltértő földrajzi és éghajlati adottságok hipotézise o nem várható, hogy Kínában hamarosan befogadó politikai intézményrendszer alakul ki, mint Dél-Koreában o a kongói király 5000 fős serege a 17. században nagy létszámúnak számított o Szomáliában nem várható egyhamar politikai centralizáció o kapcsolat a befogadó és kizsákmányoló intézményrendszerek között: a kizsákmányolóból a befogadó rendszerbe történő átmenet legfőbb akadálya az uralkodópolitikai elit ellenállása o a 19-századi pestisjárvány egy kritikus fordulat volt o Szovjetunió az árszabályozás torz gazdasági ösztönzőket hozott létre nyugatról nézve gazdaságilag sikeresnek tűnt egészen a 80-as évek végéig o jólét motorja jó egészségügyi rendszer oktatás technológia o a gazella fogaiból következtettek arra, hogy az emberek a mezőgazdaság előtt letelepedtek az Eufrátesznél o Botswanában kialakultak növekedést elősegítő intézmények o a maja városállamok valószínűleg az elit belharcai miatt hanyatlottak, majd néptelenedtek el o 1800-ban létezett jobbágyság: Románia, Bulgária, Észtorszég - Ázsiában... o van eredménye a zöld forradalomnak o nyomot hagyott a mezőgazdaságban az európaiak megjelenése - egy-egy fejlődő országon belül is jelentős eltérés lehet a csecsemőhalandóságban az egyes társadalmi csoportok között - az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés NEM egyértelműen jobba magasabb nemzeti jövedelemmel rendelkező országokban - szegénységi mutatószámok: Foster-Greer-Thorbecke index, létszám index (a Robin Hood index NEM az) - gyermekmunka: o a felszámolása nem minden szerelő helyzetét javítaná o a gyermekmunkások nem jelenbeli jövedelmet áldoznak fel a jövőbeliért o a gyermekmunka semmilyen tevékenység esetén nem produktívabb a felnőttek munkájánál - a fenntartható technológiák használata nem csak költségekkel jár, gyakran nagy megtakarítást jelent - a végleg terméketlenné váló talaj által okozott kár elérheti évente a világ GNI-jének 1,5%-át - a városokban kalszterek jöhetnek létre hasonló vállalatokból, ha odatelepülnek a városokba, ez előnyös a lakosságnak is - a fejlődés helyenként nagyon lassú és egyenlőtlen az egyes régiók között a mai fejlődő országokban - állami szerepvállalástól való elfordulás o hamarabb bekövetkezett, mint a 2000-es évek o a II. világháborút követő tapasztalatok alapján olyam elméletek születtek, melyek szerint a kormányzati kudarcok nagyobb fenyegetést jelentenek, mint a piaci kudarcok - HDI 2010-es reformjakor megváltoztatták o oktatás proxy o éltszínvonal proxy o az egészségügy proxyját NEM változtatták meg - jövedelemegyenlőtlenségi mutatók: o NEM igaz, hogyha a legfelső és a legalsó percentilis aránya nagyobb az A országban, akkor A ország GINI-indexe biztosan kisebb o ha A ország Kuznets-ráta értéke nagyobb, mint B országé, akkor B országban lehet, hogy a legszegényebb decilisbe tartozók szegényebbek, mint az A országban - Walt Whitman Rostow: a gazdasági fejlődés érettség felé vezető szakaszát a tömeges fogyasztás szakaszai követi - a vidékről a városokba való migráció egyfajta portfólió-diverzifikálás lehet - a mezőgazdasági termelés átmeneti, második fázisában az első fázishoz hasonlóan NEM nagyon egyenletlen a munkaerőigény az év során - a mezőgazdasági termelés átmeneti, második szakaszában jellemző, hogy többféle növényt termesztenek - országok jövedelemszámításai: o a vásárlóerő-paritáson számított jövedelem lehet akár háromszorosa is a valutaárfolyamon számított jövedelemnek o a vásárlóerő-paritáson számított jövedelem lehet kisebb, mint a valutaárfolyamon számított jövedelem - millenniumi fejlesztési célok o egyike szerint meg kell felezni azok számát, akik nap 1 dollárnál kevesebből élnek o 8 ilyen cél volt o elismerik a fejlődés multidimenzionális jellegét o harmadik pont: jobban érinti a nők relatív (férfiakhoz viszonyított) társadalmi szerepét o csökkenteni kell az országon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségeket (ez a Fenntarthatósági fejlesztési célok között is szerepel) - létrehozhat többegyensúlyi fejlődési problémát o asszimetrikus információ o növekvő hozadék - BRICS országok: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika - a washingtoni konszenzusnak több pontja van, mint ahány fejlődési alapérték vagy Rostow-modell szakasz - az esőerdők megőrzése alternatívköltségének egyik eleme, a kivágott fák, mint tüzelőanyag értéke - oktatás-urbanizáció viszonya o a magasabb iskolai végzettség nem minden munkakörben jutalmazott magasabb bérrel, hogy egyensúlyba kerüljön a munkaerőpiac o a magasabb végzettséggel rendelkezők nem költöznek nagyobb eséllyel városokba azért, mert nincs rájuk szükség vidéken - teljes szegénységi rész: mekkora összeg lenne szükséges ahhoz, hogy mindenkit a szegénységi küszöb alól annak szintjére emeljenek - a fejlődő országokban közös, hogy a termelékenységi rátájuk meghaladja a reprodukciós szinten - a földrajzi adottságok hipotézisei közül nem tudják megmagyarázni az egyenlőtlenséget: o eltérő éghajlat o trópusi betegségek o történelmileg eltérő állat- és növényvilág - Latin-Amerikában o viszonylag nagy a földbirtokok átlagos mérete o a legnagyobb a földbirtokok méretének szórása o a legnagyobb az egyenlőtlenség a földbirtokok méretét tekintve - a Föld népességnövekedési üteme az 1970-es években elérte a maximumát - Ázsiában várhatóan több tízmillió férfi nem tud majd megházasodni a hiányzó nők miatt - az új konszenzus kimondja, o hogy az államnak biztosítania kell a megfelelő humán tőkét o hogy az államnak segitenie kell a piaci szereplők közti koordinációs kudarc elkerülésében - a 21. században Afrikában lesz a legnagyobb az abszolút és a relatív népességnövekedés - a fejlődésgazdaságtan foglalkozik az emberek o önérzetével o szabadságával o anyagi jólétével - a többdimenziós szegénységi index kettős küszöbértéket tartalmaz - pótlólagos gyermek vállalását befolyásolja, ha más termékek iránti preferenciával fordítottan arányos - az extrém szegénységben élők száma világszinten csökkent az elmúlt 30-40 évben - The Economist: More or less equal? o a világ lakosaira számított Gini index értéke úgy csökkent, hogy közben a jövedelmi divergencia jellemezte a világot o a világ lakosaira számított Gini index csökkent, ami legnagyobb mértékben Kína és India gazdasági prosperitásának tudható be - vidék-város viszonyát torzítják: o a tény, hogy az ipar rend szerint a városokba koncentrálódik o urban bias: az állami fejlesztés favorizálja a városokat - fejlődő országok népességnövekedésének előnyei: o katonai szempontok alapján a nagyobb népesség nagyobb hadipotenciált jelent o morális és politikai szempontok alapján a fejlődő országok töredezett nemzetiségi és kulturális sokszínűségének védelme kötelesség o környezetkárosítás és erőforrásfelhasználás szempontjából pótlólagos 1 gyermek a fejlett országokban felér közel 4 pótlólagos gyermekkel a fejlődő országokban, így a fejlődő országokban a népesség növekedés nem nagy gond - a hiányzó nők problémakör a gazdasági ösztönzők és kulturális kölcsönhatásra vezethető vissza - Dél-Korea nem a washingtoni konszenzus maximális betartásával ért el sikeres fejlődést - három... o fázisa van a demográfiai étmenetnek o alapértéke van a fejlődésnek o dimenzió-indexe van az NHDI-nek - esőerdők: o megőrzésük globális jószág o korábban egyenesen bátorították a mezőgazdasági célú irtásukat o magas az ottani faanyag alternatív költsége o a kihalófélben lévő fajok többsége ezekben él - a mezőgazdasági termelés átmeneti, második fázisa: o nem jellemző olyan országokra, ahol a szegények kis hányada él vidéke o nem jellemző olyan országokra, ahol a mezőgazdasági hozzájárulás a gazdasági növekedéshez viszonylag nagy o nem jellemző annyira Dél-Amerikára - a tervezési folyamat is hordozhatja a kormányzati kudarc okát, ha egymással összeegyeztethetetlen célok próbálnak elérni egyszerre - a társadalmi megtérülési ráta kiszámításánál alacsonyabb diszkontrátát kell használni, mint a piaci megtérülés esetén - a legegyszerűbb, fejlődő országokban használatos input-output modellek nem vesznek figyelembe kb. 100 szektort - tényezők, amelyek nem hoznak létre többegyensúlyi fejlődési problémát o csökkenő hozadék (növekvő igen) o szimmetrikus információ (asszimetrikus igen) - oktatás költségei: alternatívaköltség, mivel a gyereknek nincsen jövedelme - 2050-re a fejlődő országok világnépességből való részesedése 7/8 lesz az ENSZ szerint - egyenlőtlenségi mutatószám: o Ahluwalia-Chenery mutató o Gini-index o a Foster-Greer-Thorbecke index NEM az - ha az állami finanszírozza az egészségügyet, nem jelenti az, hogy biztosított az egyenlő hozzáférés - egy-egy fejlődő országban nagy eltérések lehetnek a várható élettartamban az egyes társadalmi csoportok között - a népességnövekedés hozzájárulhat a környezet romlásához, de nem egyetlen oka annak - személyes jövedelemelosztás: az azonos jövedelmű egyéneket egy csoportba sorolja be függetlenül attól, hogy az egyik 15 órát dolgozik érte naponta, a másik meg csak örökölte - HOI vs Happy Planet Index: a HOI tartalmazza a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GNI természetes alapú logaritmusát - a fejlődő országok eltérnek abban, hogy a fejlett országokhoz képest a népesség növekedési rátájuk magasabb - WOI (2016): az alacsony-közepes jövedelmű országokban az egy főre jutó átlagos jövedelem szintje 1046 dollár - az egy főre jutó jövedelem szerint országok között és belül nem, de a világ emberei között kimutatható konvergencia - O-gyűrű: o az azonos képességű munkások csoportosulása révén létrejövő egyenlőtlenség emelheti a társadalom szintű kibocsátás szintjét o alkalmazott termelési struktúra: pozitív asszortatív párosítás jelensége - szegénység mérő számai közül, a következők NEM adják meg, hogy társadalmi szinten mekkora jövedelem szükséges a szegénységi küszöb szintjére történő felemeléshez: o létszámindex o átlagos jövedelem hiány o Forster-Greer-Thrombecke index - eredeti Kuznetz-görbe: o nem feltételek U-alakú kapcsolatot a multidimenziós szegénységi index és a HDI között o nem feltételez fordított U-alakú kapcsolatot a Gini-index és a HDI között o nem feltételez L-alakú kapcsolatot a TRF és a HDI között o nem feltételez kapcsolatot a Gini-index és az egy főre jutó GDP között o nem feltételez kapcsolatot a környezetszennyezés és a HDI között o nem feltételez kapcsolatot a környezeti tőke eloszlása és az egy főre jutó GNI természetes alapú logaritmusa között o KAPCSOLAT: környezetszennyezés szintje és az egy főre jutó jövedelem között - Gini-index az egyenlőtlen jövedelemeloszlású országok esetén 0,5-0,7 - ENSZ előrejelzése 2100-ra: lehet, hogy a lakosság kevesebb lesz a mainál, de lehet, hogy meghaladja a 16 milliárd főt - a TFR reprodukciós szintje a fejlődő országokban lehet 3 - a fejlődő országokat a demográfiai átmenet 3. szakasza jellemzi - a minőségi gyermek árának emelkedését eredményezi a nők kereseti lehetőségeinek javulása - a koordinációs kudarc jellemzi a legújabb fejlődéselméleti megközelítéseket - többegyensúlyi modell alkalmazása: o az iparosodáshoz szükséges nagy lökés problémája o gyermekmunka felszámolása o nők körülmetélési szokásainak felszámolása o a demográfia átmenet problémájának leírására NEM alkalmazható - fejlődő országok egyenlőtlensége: o fizikai tőke o humántőke o egészségügyi tőke - ha a Föld népességének növekedési rátája 1,75%, akkor a Föld népességének megduplázása 40 év alatt várható - a Föld népessége több mint 50%-a él városokban - a fejlődésgazdaságtannak csupán 50 éves múltja van - India alacsony közepes jövedelmű ország - Magyarország adatai o egy főre jutó jövedelme 12900 dollár o a vásárlóerő paritáson mért mutatója 25220 dollár o nagyon magas humánfejlettségű ország - a fejlődésgazdaságtan nem veszi figyelembe o kizárólag gazdasági mechanizmusokat o kizárólag társadalmi és politikai mechanizmusokat o kizárólag intézményi, gazdasági és politikai mechanizmusokat - ha A ország és B ország Gini indexe 0,2 és 0,3, akkor A ország jövedelemegyenlőtlensége kisebb - egy közepesen fejlett országban a teljes termelékenységi mutató értéke csökken, akkor a népesség még tovább emelkedik - Közösségi változások elmélete: neoklasszikus szabadpiac elmélet - a fejlődő országokban a gyermekmunka felszámolása lehet nem Pareto-hatékony - 2025-re a megacityk száma 16-szorosára fog emelkedni - fejlődő országok informális szektora: o ez adja a városi jövedelem harmadát o ez adja a foglalkoztatottak felét o alapvetően nőket és gyerekeket foglalkoztat - a fejlett országokban a 15-64 év közötti nők munkapiaci foglalkoztatási rátája és TFR szintje között pozitív a kapcsolat - Botswana: alacsony-közepes jövedelmű ország - Kína magas humánfejlettségű ország - a 20. század fejlődő országainak az ipari szektorai alacsony fejlettségi szinten vannak - a sikeres fejlődési tervezést gátolják a nem megfelelő minőségű megbízhatósági adatok - kormányzati kudarcokról akkor beszélünk, ha az állami beavatkozás ront a helyzeten a beavatkozás nélküli helyzethez képest - a washingtoni konszenzus maximális betartásával érte el sikeres fejlődését Dél-Korea - a szegénység és a környezetrombolás ördögi kört alkot - oktatás-egészségügyi állapot kapcsolata o az alapfokú oktatásban való részvétel hozzájárul az egészségmegőrzéshez o jobb egészségügyi állapot növeli az oktatás megtérülését o a jobb egészségügyi állapot kevesebb iskolai hiányzást eredményez - First City Bias: Toronto, Bangkok - Dr. Kabamba és Mr. Banks hol nem tartozkodik? o Mexikó és Arizona o Gabon és Ohio o Etiópia és Utah - a piaci szektorban vannak jelen kudarcok - Fenntartható Fejlődési célok: o 2030-ra tűzték ki ezeket a célokat o 17 nagy cél gyűjteménye o NEM 232 részcél gyűjteménye - szegénységi rés: értéke annál nagyobb, minél nagyibb a szegénységi küszöb alatt élőkre számított Gini-index nagysága - a fejlődő országok mezőgazdasági termelésben gyakran a nagybirtokosok kapnak csak még további támogatást, ami tovább növeli a jövedelemegyenlőtlenséget - a méretgazdaságosság a városok kialakulását erősíti - közelgők tragédiája: az optimálisnál többet használják a közös használatú javakat - a közös használatú javak privatizációja NEM jó megoldás az egyenlőtlenségre - ha A és B ország termelési tényezői és makró jövedelme azonos, akkor a munkások és a tőkések jövedelmi csoportjára számított átlagos szórás mutatóka A országban nagyobb, mint B országban - kizsákmányoló intézményrendszerben gyakori jelenség, hogy egy felkelés lecseréli az elitet, de az intézmények fennmaradnak - ha kiinduló helyzetből ceteris paribus romlik a lányok oktatási lehetőség megnőhet a háztatások és a más termékek iránti kereset - a fejlődésgazdaságtan normatív tudomány - a kereslet és a kínálat szimultán megteremtése kiemelt jelentőségű - újonnan iparosodott országok o Törökország o Kína o India - A Computable General Equilibrium modellek az egyes lehetséges policyk hatását megbecslik, nem pedig a múltbéli adatok alapján feltételezik - a Föld népessége az 1970-es évek elején nőtt a legdinamikusabban, amikor egy párnak átlagosan 5 gyermeke született - Az ENSZ fenntartható fejlődési célok programja több mint 2x annyi célt fogalmaz meg mint, a Millenniumi fejlődési célok - sok fejlődő országban költenek kevesebbet a lánygyermek orvosi ellátására, mint a fiúéra - Moldova magas humánfejlettségű ország - Hamis paradigma elmélet: a nemzetközi függőségek elméletei közé sorolható
A nagy gazdasági válság Görögországban: Egy utazás a 2008-ban kezdődött és a világot riasztó görög gazdasági válság felfedezésére. Okai és következményei