A FEJ LŐ D Ő O R S Z Á G O K N É P E S S É G É N E K

NÖVEKEDÉSI T E N D E N C IÁ I*
D. I. V A L E N T E J

A világnépesség gyorsuló növekedése és a népességszám gyors változása

m ost m ag ára irá n y ítja az általán o s figyelm et. A népesedés problém áival
nagyszám ú tu d o m án y o s ta n u lm á n y , tu d o m án y o s konferencia és kongresszus
foglalkozik. A tu d ó so k lá tó h a tá rá n v a n n a k : a term észetes népm ozgalom ü te ­
m ének összehasonlító elem zése; a gazdasági fejlődés dem ográfiai asp ek tu sai
és ezen belül a népesség és az élelmezés növekedése d in am ik á já n ak az a rá n y a ;
a jelenlegi dem ográfiai h ely zet m ásodlagos gazdasági, dem ográfiai, erkölcsi,
etn ik a i, szociál-higiéniai és g enetikai k ö v etk ezm ényei; a népesedéspolitika
helye és szerepe a m ai társad alo m életéb en ; a jövőre v o n atkozó dem ográfiai
kilátások.
A népesség növekedésének ü tem e különböző a világ egyes körzeteiben.
A népesség évi szapo ro d ásán ak tö b b m in t 3/4-e a fejlődő országokra esik, am e­
lyekben 1969 elején a föld össznépességének kb. 4 7% -a élt. A népesség növe­
kedésének leggyorsabb ü tem e L atin -A m erik a és Ázsia országaiban ta p a sz ta l­
h ató . Míg 1920-ban a latin -am erik ai országok népessége 91 millió fő t t e t t ki,
addig 1968-ban m á r 267 millió v o lt, azaz 45 év a la tt a kontinens népessége
m ajdnem h árom szorosára n ő tt.1 1963 — 1968 folyam án a népesség növekedé­
sének ütem e a kon tin en sen átlagosan évi 2 ,9% , am i a z t jelenti, hogy a népes­
ség szám a kb . 23 év a la tt m egkétszereződik. U gyanezen időszak a la tt Á zsia
(külföldi) o rszágainak népessége év ente átlag o san 2 % -k al n ő tt, am inek kö­
v etkezm én y ek ép p en a népesség szám a 35 év a la tt kétszereződik meg. Míg a
népesség növekedési ütem e K elet-Á zsia országaiban viszonylag alacsony (évi
1,5% ), addig D él-Á zsia országaiban igen m agas (2 ,5% ).2
A népességnövekedési ü te m precedens nélküli em elkedésének fő oka a fej­
lődő országokban a halálo zásn ak a fertőző m egbetegedések ellen fo ly ta to tt si­
keres h a rc eredm ényeképpen b e k ö v e tk e z ett gyors csökkenése. Míg N y u g a t-
E u ró p a országai erre gy ak o rlatilag rá fo rd íto ttá k az egész 19. századot, a d ­
dig az olyan olcsó, egyszerű és u g y a n a k k o r m agas h atékonyságú készítm é­
nyeknek a széles orvosi g y a k o rla tb a tö r té n t bevezetésével, m in t az a n tib io ti­
kum ok és az új v a k cin ák , a fejlődő országok ezt a szak aszt 10 — 15 év a la tt te t­

* A cik k eredeti cím e: T endencii ro szta naszelenija razvivajuscsihszja sz tran . Ékonomicseszkie

N a uki. 1971. évi 3. sz. 67— 75. p.
1 L ásd : D em ographic Y earbook. New Y ork. 1969. 83. p.
2Uo.
322 D. I. V A L E N T E J

té k meg. U g y a n a k k o r ezekben az országokban a sokgyerm ekes hagyom ányok

ren d k ív ü l erősek, a term ékenység színvonala igen m agas m arad, g y ak ran kö­
zel esik a szervezet fiziológiai lehetőségeihez. E k é t tényező is k iv á ltó ja v o lt
az oly jelentősen m agas népességnövekedési ütem n ek a fejlődő országokban.
1966-ban a világnépesség sz a p o ru la tá t k itevő 65 m illió főből tö b b m in t 55
millió fő Á zsia, A frika és L atin -A m erik a országaira esik.3
A népesség k o r szerinti összetételét a fejlődő országokban az jellem zi,
hogy az ún. k o rp iram is az a la p já n á l igen széles. E zekben az országokban nagy
azoknak a szem élyeknek a rá n y a , a k ik m in t fogyasztók jelen tk ezn ek (gyerm e­
kek, a még nem m unkak ép es korú fiatalo k és k ism értékben az öregek) és nem
term elnek. A dem ográfusok szám ításai szerint a gazdaságilag kevésbé fejle tt
országokban a 15 évesnél fia ta la b b szem élyek a rán y a a népességnek tö b b
m in t 40% -a.
A felhalm ozás alacsony n o rm ája a fejlődő országokban fékezi a gazdaság
tech n ik ai re k o n stru k c ió já t, a term elékenység em elkedését, a nem zeti jövede­
lem növekedését. A felhalm ozás pro b lém ája ren d k ív ü l bonyolult, egyebek
m ellett fokozódik a népességben a nem m unkaképes korú szem élyek viszony­
lag nagy a rá n y a m ia tt is.
Jó lleh et a „ h a rm a d ik v ilág ” gazdasági fejlődésének ütem e valam ivel m a­
gasabb, m in t az iparilag fe jle tt tőkés országok növekedésének ütem e, de nem
an n y iv al n agyobb, hogy ki tu d n á egyenlíteni a különbséget a népességnöve­
kedés ütem éhez kép est. E n n ek k ö v etk eztéb en az egy főre ju tó nem zeti jöve­
delem term elésének szín v o n aláb an az im p erialista és a fejlődő országok kö­
z ö tt fennálló szak ad ék nem csak hogy nem csökken, hanem ellenkezőleg, nö­
vekszik. A m ásodik világ h áb o rú e lő tt e m u ta tó sz ám te k in teté b en a gazdasági
szem pontból gyengén fe jle tt országok a fe jle tt tőkés országoktól 8-szorosan,
jelenleg 12-szeresen m a ra d ta k , illetve m a ra d n ak el; 2000-re, h a a jelenlegi te n ­
dencia fen n m arad , 18-szorosan fognak elm aradni.4 T erm észetesen az egy főre
ju tó nem zeti jö v ed elm et em elni jelentősen könnyebb lenne a népesség m érsé­
k elteb b növekedése és kedvezőbb összetétele esetén.
A fejlődő országok többsége széles töm egeinek to v áb b i elnyom orodását,
am i az o tt u ralkodó term elési viszonyok k övetkezm énye, m ost a népesség nö­
vekedésének a gazdaság lassú fejlődése m ellett bekövetkező gyorsulásával
összefüggésben kell m egvizsgálni, m e rt a népesedés vizsgált p ro b lém áján ak
élesedése nem segíti a gazdaságilag gyengén fe jle tt országok ip ari növekedé­
sét, követk ezésk ép p en az ipari p ro le ta riá tu s k ia lak u lá sát.
T erm észetesen a népességnövekedés m agas ütem ének v a n n a k bizonyos
p o zitív oldalai is, például ebben az esetben elm életileg n ö vekedhet a fogyasz­
tói kereslet, csökkenhetnek az egy főre ju tó átlagos in fra stru k tú ra kiadások.
De a fogyasztói k eresletnek m ilyen növekedéséről leh et i t t szó, a m ik o r a fej­
lődő országok népességének jövedelm ei oly kicsinyek, sok em ber n ag y jáb an
fél n a tu rá lg a z d asá g b a n él? E lvileg u g y an ezt leh et elm ondani az in fra stru k ­
tú ra k ia d á so k te k in te té b e n is. Az ázsiai, afrikai, latin -am erik ai országok a b ­
szo lú t többsége gazdasági fejlődésének ü tem e aligha t a r t lépést a népesség fej­
lődésének ütem ével. 1952-től 1965-ig az élelm iszer-term elés például A frikában

* Uo.
* L ásd M irovaja É konom ika i M ezsdunarodnüe Otnosenija. 1968. évi 3. sz. 64. p.
 N É PE S S É G N Ö V E K E D É S I TEN D E N C IÁ K 323

év ente átlagosan 2 ,2 % -k al n ö v ek ed ett, a népesség v iszo n t 2,6% -kal. E n n ek

k ö v etk eztéb en az egy főre ju tó átlagos élelm iszer-term elés év ente 0,4% -kal
csökkent.5
A népesség szám án ak gyors növekedése és erős v áltozása a világ gazda­
ságilag gyengén fe jle tt országaiban gazdaságuk növekedésének nem gyors
ütem e m ellett kétség telen ü l az e lő ttü n k álló legfontosabb problém ák közé ta r ­
tozik. E problém a m egoldásától n ag y m érték b en függ a „h a rm a d ik világ” or­
szágainak h alad ása, m ely országok gazdasági e lm a ra d o ttsá g u k felszám olásá­
n a k ú tjá t keresik.
A k iu ta t a lé tre jö tt helyzetből m in d en ek elő tt az ip ari és m ezőgazdasági
term elés fellendülésében kell keresni. E z a fellendülés lehetetlen a társad alm i
összetételben fennálló a k ad ály o k elh árítása, a belföldi m onopólium ok uralk o ­
dásán ak és az im perialista h a ta lm a k tó l való függőségnek felszám olása, a g y a r­
m a ti gazdasági rendszernek az ország ip aro sítása á lta l tö rtén ő összetörése, a
radikális agrárreform ok, a k ite rje d t belső piac létrehozása, a nem zeti k áderek
kiképzése, a v alam en n y i országgal az igazi egyenjogúság és a kölcsönös elő­
ny ök alapelvein lé tre h o z o tt széles k ö rű gazdasági eg y ü ttm ű k ö d és és egym ás
belügyeibe való be nem av atk o zás nélkül.
N em kétséges, hogy szám os gazdaságilag kevésbé fe jle tt országban, ahol
a term elés jelenleg nincs a b b an az álla p o tb a n , hogy fo g lalkoztatni tu d ja a „fe­
lesleges” m u n k ásk ezek et, a népesség m ai gyors növekedési ütem e ez idő sze­
r in t k ilé p e tt a gazdasági célszerűség kereteiből, a term elő erők fejlődésének és
az életszínvonal em elkedésének bizonyos m érték b en fékjévé v á lt.6 A népesség
gyors növekedése az a d o tt viszonyok k ö z ö tt fokozza a fo g lalk o ztato ttság
p ro b lé m ájá t, k o rláto zza a m ezőgazdasági és ip ari beruházások lehetőségeit,
súlyosbítja a népesség kép zettség i és k u ltu rá lis szin tje em elésének és az írni-
olvasni nem tu d á s felszám olásának fe la d a tá t.
A m o n d o tta k nem a fejlődő országok lokális p roblém ája. A term elés nö­
vekedési ü tem én ek és a népesség növekedésének egyensúlyban ta rtá s a a fej­
lődő országokban, szám os fejlődő ország á ta la k u lá sa élelm iszer-szállítóból
im portőrré, ellentétben v a n a gazdaságilag fe jle tt tőkés országok érdekeivel.
A polgári tu d ó so k nem gondolnak a fejlődő országok népesedési problé­
m áinak m egoldására azon szerep fe n n ta rtá sa nélkül, am elyet ezek a tőkés gaz­
daság rendszerében já tsz a n a k , a gazdaságilag fe jle tt európai és am erikai or­
szágok élelm iszer- és n y ersan y ag szállító ja szerepének fe n n ta rtá sa nélkül.
A népesség fejlődése szervesen összefügg a tá rsa d a lm i viszonyoknak, a
term előerők fejlettségi szin tjén ek válto zásaiv al. A népesség fejlődésén nem ­
csak a népesség m ennyiségi, h an em m inőségi v á lto z á sá t is é rtik , a m it azok a
folyam ato k idéznek elő, am elyek a term előerők és a term elési viszonyok fejlő-
dése k ö v etk eztéb en jö n n ek létre. A népesség szám os gazdasági, politikai, k u l­
tu rális, nem zeti és családi v isz o n y la tta l és belső összefüggéssel rendelkező bo­
n y o lu lt sokaságot alk o t.
A népesedés problém ái a társad alm i-g azd aság i viszonyok v álto zásán ak
h a tá s á ra jö n n ek létre. A népesedés jelenlegi pro b lém áinak elemzése felté te­
lezi m inden egyes esetben a kölcsönös k a p cso latb an álló társadalm i-gazdasági,
politikai, k u ltu rális, jogi, társadalom pszichológiai jellegű és vallási tényezők

5 L ásd : T he S ta te of Food an d A griculture. R óm a. 1965. 16. p.

6L ásd : K om m uniszt. 1968. évi 11. sz. 110. p.
324 D. I. V A L E N T E J

m indenoldalú v iz sg á la tá t abból a célból, hogy m egállapítsuk a z t a befolyást,

am ely et ezek a tényezők a dem ográfiai jellem zők v álto zására gyakorolnak.
A dem ográfiai törvényszerűségek társad alm i-gazdasági feltételezettségének
elism erése eg y általán nem zá rja ki a term észeti tényezők részéről a népesedési
fo ly am ato k ra g y ak o ro lt befolyás szám bavételének szükségességét.
A fejlődő országok fontos felad ata a jelenlegi szakaszban fokozni a gazd a­
sági fejlődés ü te m é t és tö rek ed n i a tá rsa d a lm i halad ásra. E z lehetővé teszi,
hogy kolosszális gazdasági ta rta lé k o k a t szab ad ítsa n ak fel, h a té k o n y a n hasz­
n á ljá k ki országaik óriási energia-, ásv án y i nyersanyag- és élelm iszer-tarta­
lékait.
E legendő lesz-e az élelm iszer-term elés terjedelm ének m egkétszerezése a
népesség 2000-re való m egkétszereződése m ellett? N em , nem lesz elegendő.
A FA O a d a ta i szerin t jelenleg a latin -am erik ai országok népességének k é th a r­
m ada rendszeresen éhezik. R en d k ív ü l n agy az éhínség szám os ázsiai és afrikai
országban. Az élelm iszer-term elés növekedésének és a népességnövekedésnek
azonos a rá n y a i a jelenlegi válságos helyzet k o n zerv álását jelentenék. Ahhoz,
hogy az egész népesség tu d o m án y o san m eg alapozott n o rm ák szerinti élelm e­
zése b izto sítv a legyen, az élelm iszer-term elést kétségtelenül többszörösen nö­
velni kellene.
A tu d o m á n y és a tech n ik a to v á b b i h aladása elősegítheti és elő is kell,
hogy segítse a potenciális lehetőségek k ih aszn álását. E rről tan ú sk o d ik az ún.
zöld forradalom . Ezzel a h angzatos, de eg y általán nem pontos fogalom m al je­
lölik az élelm iszer-term elés bizonyos növekedését a fejlődő országok egy ré­
szében, am ely m in d en ek elő tt a n agy h aték o nyságú zöldségfajták nagyüzem i
term elése bevezetésének a k övetkezm énye. A tu d o m á n y és a tech n ik a v ív m á­
n y ain ak teljes realizálása szem pontjából azonban nélkülözhetetlenül szüksé­
ges új zöldségterm elő te rü le te k létrehozása, a m ezőgazdasági és állatten y ész ­
tési tu d o m á n y eredm ényeinek eg y ü ttes hasznosítása a term éshozam és az ál­
latten y észtés p ro d u k tiv itá sá n a k fokozása céljából, éspedig nem csak a gazda­
ságok egy részében, hanem v alam en n y i m ezőgazdasági szektorban, v a la m in t
a ten g eri és óceániai biológiai term ék ek élelmezésre való felhasználásának fo­
kozása.
F . B aade n ém et közgazdász a d a ta i szerint a világon m ezőgazdasággal
foglalkozó családoknak kb. 70% -a m u n k aeszk ö zk én t m indm áig vagy k a p á t,
v ag y faek ét h aszn ál.7 Á sványi m ű trá g y á t és gyom irtó vegyszereket a mező­
gazdasági k á rte v ő k elleni h a rc b a n a gazdaságilag gyengén fe jle tt országok
többségében g y ak o rlatilag nem h asználnak.
A v etésterü letek n ek az öntözőrendszerek fejlesztése ú tjá n való növelése
szerfelett jelentős. Ism eretes, hogy ez idő szerin t csak nem sokkal több m in t
10% -a v an a fö ld terü letn ek szán tó v al, k e rtte l és növényekkel elfoglalva (1,5
m illiárd h ek tár). Sőt a te c h n ik a jelenlegi viszonyai m ellett is a m ezőgazdasági
te rü le te k lényegesen n ö v elh ető k : 9,3 m illiárd h ek tá rig .8 Míg az e m líte tt te rü ­
letekről a m odern növényterm elési m ódszerek elterjedése k ö v etk eztéb en a m ai
fogalm ak szerin t közepes te rm é st fognak b eta k a ríta n i, addig a szakem berek
szám ításai szerin t az új évezred elején elegendő te rm é st ta k a ríth a tn a k be a h ­
hoz, hogy kielégítsék az e lő rejelzettet jelentősen felülm úló népesség élelmi­

7 F . Baacle: V ersenyfutás a 2000. évig. M oszkva. IL. 1962. 8. old. (Oroszul.)

8 L ásd : K . M . M alin: Az em beriség lé tfe n n ta rtá si ta rta lé k a i. M oszkva. 1967. 41. p. (Oroszul.)
 N É PE S S É G N Ö V E K E D É S I T E N D E N C IÁ K 325

szer-szükségletét. A növényterm elés, m in t ism eretes, az állatten y észtés fej­

lesztésének is alap ja, m ásképpen m ondva a n övényterm elés fejlődése az á lla ti
zsiradékok és fehérjék term elése gyors fejlesztésének feltétele. H ozzá kell eh­
hez tenni, hogy 1985—2000-re v á rjá k a szin tétik u s élelm iszerek és pro tein ek
ip ari term elésének m egkezdését.
H a ta lm a s jelentőségük v a n a tengerek és óceánok élelm iszer-tartalékai­
nak, am elyek igen jelentős m érték b en tö lth e tik fel a világ élelm iszer-raktá­
ra it. Jelenleg azo n b an az óceán az élelm iszer 1 % -á t ad ja az em beriség
szám ára.
A szerves an y ag főterm ékei a tengerekben és óceánokban az egysejtű m o-
szatok (algák) — a p la n k to n , am ely fehérjét, szén h id ráto t, v ita m in t és sok sót
ta rta lm a z . E zek et az a n y a g o k a t élelmezési, tak a rm án y o zási, orvosi és m ű ­
szaki célokra, v a la m in t trá g y a k é n t h aszn álják fel. E gy kilogram m sz á ríto tt
m oszat (alga) ta k a rm á n y é rté k b e n 1 kilogram m k o n c e n trá lt ta k a rm á n y n a k fe­
lel meg. A keleti országok népei m in teg y 60 féle tengeri m oszato t haszn áln ak
fel nyersen, főzve és szárítv a. A tengerek és óceánok fő élelmezési term ék e
azonban egyelőre a hal. A világ halterm eléséből a tengerekre és óceánokra
esik kb. 90% és csupán nem sokkal tö b b m in t 10% az édesvizű víztáro ló k ra.
A h a la t felh aszn álják a m ezőgazdaságban és az ip arb an is: m integy 6 —7 m il­
lió to n n a h a la t (élősúlyban) h aszn áln ak fel trá g y a k é n t.
A világ h alterm elésének (halfogásának) m ai eloszlása egy általán nem fe­
lel meg a n y e rsa n y a g -ta rta lé k o k eloszlásának a v ilá g ten g erb en : a tengeri h a ­
lá sz at 65% -a az északi félgöm b m érsékelt övezetébe tarto zó körzetekre,
15% -a a tró p u si övezetre, 5% -a a déli félgömb m érsékelt zó nájára, 4 % -a a
sarki körzetekre esik. A tengeri h alászat összterülete n a p ja in k b a n a v ilá g ten ­
ger terü letén ek 1 5 % -á t teszi, de ebből a terü letb ő l is főképpen a 200 m éternél
nem m élyebb p a rtm e n ti k örzetek v an n ak h a szn álatb an , ahol a tengerből ki­
fo gott összes hal 8 8 ,7 % -á t term elik k i.9
Ily m ódon te h á t az a tétel, hogy a tech n ik ai halad ás az élelm iszer-ter­
melés te rü le té n teljesen lehetővé teszi a földgolyó növekvő népességének
tá p lá lá sá t, v ita th a ta tla n . A potenciális lehetőségek az élelmezési problém a
m egoldására és az éhezés és éhínség m egszüntetésére szám os országban szer­
fele tt jelentősek. E potenciális lehetőségek való ra v áltá sa szervesen függ a
tá rsa d a lm i viszonyoktól, am elyek egyelőre még a földgolyó nagy részében
ren dkívü l ellentm ondó és e lfa ju lt jelenségeket hoznak létre.
Ism eretes, hogy a gazdaságilag fe jle tt tőkés országok egész soráb an a
m agas m ezőgazdasági te rm é k á ra k fe n n ta rtá sa céljából a korm ányok a m ono­
pol egyesülések h aszn ára anyagilag ösztönzik a v e téste rü le tek csökkentését.
H asonló jelenségek figyelhetők meg az E g y e sü lt Á llam okban, K an ad áb an ,
F ran ciao rszág b an és Svédországban. Egyes fejlődő országokban az éhínség
g y ak ran jelentős m ezőgazdasági term ékfeleslegekkel párosul (B razília).
Az igazságos tá rsa d a lm i rendben az em beriséget nem fenyegeti az éh­
halál. N em fenyegeti azért, m e rt szocialista term elési viszonyok k ö z ö tt az
em beriség fedezni képes bolygónk jelentősen nagyszám ú lakosának növekvő
energia-, ásv án y i n y ersan y ag - és élelm iszer-szükségletét.
A polgári közgazdászok, szociológusok és dem ográfusok — a „ n y o m o r
circulus v itio su s” -a koncep ció ján ak hivői — a rra törekszenek, hogy m eg­

9Lásd: K . M . M a lin : i. m. 73., 81., 82. p.

21 D em ográfia 4
326 D. I. V A L E N T E J

győzzék a fejlődő országok vezető k ö re it az önálló gazdasági fejlődés ú tjá n

levő a k ad ály o k elh á ríth a ta tlan ság á ró l és a gazdasági és szociális problém ák
m egoldása alighanem egyetlen és univerzális eszközeként jav a so ljá k nekik a
születésszabályozást, v agy n y u g ati term inológiával a „ c sa lá d te rv e z é st” . E l­
h ite tik , hogy a „család terv ezésre” fo rd íto tt eszközök gyorsan m egtérülnek
és hogy ezek a befektetések h a té k o n y a b b a k , m in t a nem zetgazdaság fejlesz­
tésére fo rd íto tt kiadások. Az im perializm us védelm ezői e m ellett teljesen meg­
h a tá ro z o tt o sztály célt k ö v etn ek : a neokolonialista kizsákm ányolás terü le té­
nek m eg szilárd ítását és bővítését.
M inden k o rm án y m egjelöli a m aga gazdasági és tá rsa d a lm i fejlesztési
irá n y v o n a lá t, m eghatározza a népesedési problém ák m egoldásának program ­
já t. E z teljes egészében v o n atk o zik azon intézkedésekre, am elyek a term észe­
tes népm ozgalom (a születések) ütem ének v á lto z á sá t idézhetik elő. E m elle tt
m agától é rte tő d ik , hogy végeredm ényben az ilyen fa jta kérdések eldöntése
m inden család szem élyes ügye. A zonban az egészében családon belüli szabá­
lyo zást tá rsa d a lm i okok v á ltjá k ki. A születések sajáto s színvonala a k ü lön­
böző országokban, sőt egy ország különböző körzeteiben is o b jek tív körül­
m ények h a tá sa a la tt alakul ki.
K ülönböző országok tu d ó sai és állam férfiai a kérdéshez s a já t osztály­
h elyzetükből közelítenek, s g y ak ran a „népesedési pro b lém ák o n ” különböző
d olgokat érten ek . N em is kell m ondani, hogy ezeknek vagy m ás népesedési
p ro b lém ák n ak m egoldására g y ak ran különböző ja v a sla to k a t tesznek. E n n ek
oka — az osztály m egközelítés —, m indig fennáll, am ikor az em berről, a né­
pességről, a társad alo m ró l v an szó. Jó lism ert, hogy a fejlődő országok pro b ­
lém áival foglalkozó polgári tud ó so k többsége az t ta r tja , hogy ezen országok
szám ára nincs lehetőség a n yom or am a circulus vitiosusából való kitörésre,
am elyben v a n n a k : am ik o r a nem zeti ip a rt fejlesztik — úgy ta r tjá k — a kor­
m ány az eszközüket a m ezőgazdaságból v o n ja el s ezáltal kom plikálja a hely­
z e te t az á g a z a tb an , am ely az esetek ab szo lú t többségében ez idő sz erin t a né­
pesség e lta rtó ja , súlyosbítja egyebek m ellett az élelmezési p ro b lém át. A „ h a r­
m adik v ilág ” országai gazdasági fejlődési tá v la ta i ilyen szem léletének hívei
m u n k áib an term észetesen v a n n a k nüanszok. A közülük legoptim álisabban
fe lé p íte tt m u n k á k is nehézségekről beszélnek, am elyeket, ha le is győzhetnek,
ak k o r is messze tú l a mi évezredünkön.
Sok fejlődő ország k o rm án y a n agy rem én y ek et fűz dem ográfiai politikája
eredm ényeihez és a polgári tu d ó so k ab szo lú t többsége ebben m orálisan (és
az állam i intézm ények egész sora, v a la m in t a m agánalapok anyagilag) tám o ­
g a tjá k . A születéscsö k k en tést célzó a k tív dem ográfiai p o litik át fo ly tatn a k
India, P a k isz tá n , E g y esü lt A rab K ö ztársaság, T unisz, T örökország, Chile.
Ez a p o litik a különböző m érték b en valósul meg Ceylonban, Indonéziában,
Thaiföldön, M alaysiában, M arokkóban, N igériában, G h ánában és m ás orszá­
gokban. Az ENSZ a d a ta i szerin t m ár 1967 közepén 27 fejlődő országban,
am elyben a népesség tö b b m in t 60% -a élt, különböző form ában kísérleteztek,
de ren d sz e rin t igen kis h aték o n y ság g al m egvalósítani a születésszabályozás
p o litik á já t.10
A „családnagyság szab ály o zásán ak ” és a népesség növekedésének pro b ­
lém ája szoros k ap cso latb an v a n a népesedés mai problém áinak egész kom p-
10 L ásd : E N SZ G azdasági és Szociális T anács. N épesedési B izottság. 15. ülésszak. Gen f
3— 14. P 69. (C/9/231) 256. old.
 N É P E S S É G N Ö V E K E D É S I T EN D E N C IÁ K 327

lex u m áv al: a tá rsa d a lm i rend szer jellegével, a gazdasági fejlődés ütem ével és
színvonalával, a n em zeti jövedelem elosztásával, a népesség k u ltu rális szín­
vonalával, az egészségügy fejlődésével stb . A dem ográfiai foly am ato k ra való
h a tá s ú tja in a k keresése oly b o n y o lu lt dem ográfiai h elyzetben ren d k ív ü l fon­
tos, a „ h a rm a d ik v ilág ” országai fejlődésének p ersp ek tív ái szem pontjából
nagy jelentőségű ügy. U g y a n a k k o r a polgári tu d ó so k a dem ográfiai p o litik á t
rendkívül szűken tá rg y a ljá k (fogam zásgátló eszközök, abortuszok, nem i fel­
világosítás, családi pótlék o k a legjobb esetben).
A népesedéspolitika v aló b an tu d o m án y o s alapelveinek m eghatározása
kizárja e p o litik a céljainak felületes tá rg y a lá sá t, m egvalósítási m ódszereinek
véletlenszerű m eg v álasztását. C supán a születésszabályozással vag y a v á n ­
dorlással k apcsolatos in tézkedésekre ö sszesű rített népesedéspolitika lehető­
ségeinek k o rlá to z o ttsá g a kétségtelen. E lőször a társadalm i-gazdasági á ta la ­
kulásoktó l elszak ad t ilyen in tézkedések nem a d h a tjá k meg a k ív á n t ered­
m ényt. M ásodszor, te k in te tb e kell venni, hogy a népességet jellem ző kapcso­
la to k és v iszonylatok b o n y o lu lt rendszerében ezen intézkedések bárm elyike
nem csak olyan k ö v etk ezm én y ek k el já rh a t, am ely ek et különböző ja v a sla to k
szerzői közvetlenül figyelem be v e tte k , h an em olyan o kra is, am ely ek et m ásod­
lagos követk ezm én y ek n ek neveznek, am elyeknek gazdasági, politikai, szo­
ciális és k u ltu rá lis jelen tő ség ét e ja v a sla to k kidolgozásánál nem v e tte k szá­
m ításba.
A k a p ita lista term elési viszonyok jelen tik a z t az alapvető okot, am ely
m egakadályozza a népesség m in d am a szükségessel való e llátásán ak megol­
d ását, am ely az élethez, a fizikai és szellemi épséghez, a m inden oldalú k u l­
tu rális fejlődéshez n élkülözhetetlen. É p p en ezek okozzák az egyénnek, a dol­
gozóknak, a népesség n agyobb részének egyoldalú fejlődését. A sokgyerm e­
kes családra való orientáció fe n n ta rtá s á t a fejlődő országokban egyebek m el­
le tt a feudális viszonyok to vábbélése, a vallás befolyása m agyarázza. A szü­
letések és a családnagyság csökkenésének okaival kapcsolatos különböző né­
zetek kö zö tt, vélem én yü n k szerin t k é t m eghatározó v a n : a nő helyzetének
m egváltozása a tá rsa d a lm i életben és a népesség szükségletei jellegének vag y
összetételének m egváltozása. A tu d a to s an y aság e k é t m élyreható ok külső
m egnyilvánulása, am elyek a m ag u k részéről a tá rsa d alo m gazdasági és t á r ­
sadalm i fejlődésén alap u ln ak .
A nők v o lta k és m a ra d n a k a fejlődő országok népességének legszeren­
csétlenebb része. A születéseknek g y a k ra n a fiziológiai h atárh o z közeli m agas
szám a alacsony egészségügyi-higieniai színvonal m ellett n egatív hatással v an
a nő egészségére, z av arja k u ltu rá lis fejlődését, nem segíti a gyerm ekek neve­
lésével kapcsolatos funkciók teljesítését. De am ikor az em beri populáció te r ­
m ékenységi szin tjén ek válto zásáró l, azaz az átlagos nő biológiai term ék e n y ­
ségéről beszélünk, nem szabad a z t összekeverni a tényleges színvonallal, am ely
nagy m érték b en függ a család sta b ilitá sá tó l és a népesség korösszetételétől,
v a la m in t egészségi állap o tátó l.
P e rsp ek tív áb an , a falusi félfeudális-patriarchális viszonyok, a nők t á r ­
sadalm i életben b e tö ltö tt szerepe m e g v á lto z ta tá sán ak és a nők term elésbe
való bevo n ásán ak m érték éb en , a népesség k u ltu rá lis színvonalának em elke­
dése, a népesség szükségletei jellegének m egváltozása és kielégítésük reális
lehetősége m egjelenésének, a tu d a to s sokgyerm ekűség h agyom ányai lerom ­
bolásának m érték éb en a születéseknek elk erü lh etetlenül csökkenniük kell a
21 *
328 D. I. V A L E N T E J

fejlődő országokban. H osszú ideig azo nban a születések csökkenését tú l fogja

szárn y aln i a halálozás fo ly tató d ó csökkenése, m inek következtében a term é­
szetes szaporodás m agas ü tem e a fejlődő országokban a legközelebbi tíz év­
ben lá th a tó a n fenn fog m arad n i.
Az EN SZ N épesedési B izo ttság a ism ételten összeállította a világ népes­
ségének tá v la ti előrejelzését. Az EN SZ szak értők k ö z ö tt legelterjedtebb állás­
p o n t szerin t az országok többségében a születések szintjének v á lto z ását a
halálozási arán y szám o k növekedése fogja kísérni, m in t a népesség öregedésé­
nek közvetlen k övetkezm énye. F eltételezik , hogy a fejlett országokban 40 év
a la tt (1960—2000-ben) a term észetes szaporodás 20% -kal fog csökkenni;
ugyanezen idő a la tt a term észetes szaporodás a fejlődő országokban 15% -kal
csökken.11
Jelenleg a fejlődő országok népességelőrejelzései három h ipotézis-típust
ta rta lm a z n a k . Az első esetben az előrejelzés a külső tendenciák ex trapoláció­
ja a la p já n készül az országok „m érsék elt fejlődésének” figyelem bevételével.
A m ásodik esetben a prognózis szerzői a gazdasági s tru k tú ra és település v á l­
tozásából (a falusi népesség in ten zív eb b v árosba áram lásából) in d u ln ak ki;
feltételezik a gyors gazdasági fejlődést. Végül a h arm ad ik esetben a prognó­
zisok m ind a népesség összetétele, m ind dinam ikus m u ta tó i v álto zásán ak
figyelem bevételével ép ü lh etn ek fel, a m it a gyors gazdasági fejlődés kö v etk ez­
m ényének is tek in te n e k . E h a rm a d ik prognózis-típus hívei hajlam o sak fel­
tételezni, hogy a gyors gazdasági fejlődés k övetkezm énye a születések csök­
kenése.
Az EN SZ prognózisainak k o m m e n tá to ra i a népességszám hosszú tá v ú
előrejelzésénél a szám ítások p o n ta tla n sá g á n a k okai k ö zö tt em lítik a halálo­
zás v á ra tla n és gyors csökkenését a régiók sorában (A frika, Ázsia és a Csen­
des óceán szigetei), a népesség szám án ak p o n ta tla n m eg állap ítását számos
országban az elvégzendő szám ítások kezdő időszaka v o n atk o zásáb an . E g y et­
értv e szám os felh o zo tt érvvel, nem lehet azonban a z o k at k im erítőnek te k in ­
teni. A fő hiba, am ely v isszatü k rö ző d ik a népesség hosszú tá v ú előrejelzései­
nek m inőségében, a m ó d szertan b an rejlik, a polgári tu d ó so k n ak a népesedés­
ben e lő ttü n k álló válto záso k hipotéziséhez való közelítésben. T ekintélyes
szakem berek (elsősorban A . Ja. Bojarszkij ) vélem énye szerin t a m ate m a tik a
finom abb m ódszerei és az elektronikus szám ítástech n ik a p erspektivikus szá­
m ításo k ra tö b b-kevesebb sikerrel csupán viszonylag rövidebb időszakra
(10—20 évre) a lk alm azh ató k . T á v la ti elő reszám ításnál az ilyen m ódszerek
„ p o n to sság a” egyelőre tú l n agy ellen tétb en v a n a kiinduló ad a to k d u rv a sá ­
g áv al és b izo n y talan ság áv al. A hosszabb tá v la tra szóló népességszám ítások­
nál kivételes jelentősége v a n az általán o s m ódszertani elvek m eg határozásá­
n ak , m elyek közül a legfontosabb a dem ográfiai folyam atok társadalm i-gaz­
dasági feltételezettség én ek elve.
Az EN SZ N épesedési B izo ttság a az o rszágokat ren d szerin t régiók, kon­
tinensek szerin t csoportosítja. Ilyen form ális csoportosítás m ellett is k ira j­
zolódnak azonban az országoknak fejlődésük társadalm i-gazdasági feltételei
szerinti csoportjai. V égeredm ényben erről beszélnek a polgári dem ográfusok,
az EN SZ N épesedési O sztály án ak dolgozói is. Az u tó b b ia k k iszám ítják a né­
pesség növekedési ü te m é t és ab szo lú t növekedését m ind a fejletteb b , m ind

11 L ásd: W orld P o p u latio n P rospects as Assessed in 1963. New Y ork. 1966.

 N É P E S S É G N Ö V E K E D É S I T EN D E N C IÁ K 329

külön a világ kevésbé fe jle tt k örzetei szerin t is, m elyekre esik szám ításaik
szerin t a világnépesség össznövekedésének 85% -a. Az ilyen szám ítási m ód­
szerek pontossága azo n b an m ég m indig szerfelett viszonylagos. E rrő l beszél
a 2000-re v o n atk o zó egyes v á lto z a to k szélső szám értékei k ö z ö tti nagy in te r­
vallum . A z 1957. évi prognózisban 2000-re v o n atk o zó an a népesség sz á m á t
2 m illiárdban, az 1963. éviben 1 m illiárd 600 m illióban á lla p íto ttá k meg. Az
ilyen nagy szak ad ás az egyes szám ítási v á lto z a to k szélső szám értékei kö­
z ö tt a rra ösztönöz, hogy a z o k a t csupán hipotézisnek és nem tud o m án y o s előre­
lá tá sn a k m inősítsük.
1970 n y a rá n az E N SZ -nek a gazdasági fejlődés dem ográfiai asp ek tu saiv a l
foglalkozó b izo ttság a szak értő i csoportja ta g ja i szám ára á ta d tá k az ENSZ N é­
pesedési O sztály án ak a népesség szám áról, a születési és halálozási a rá n y sz á ­
m okról és a szaporodás évi átlagos ütem éről, a világ fejlődő körzetei szám ára,
2000 —2080. évekre v o n atk o zó an k é sz íte tt következő becsléseit.12

Születési (3) Halálozási (4) Évi átlagos

Év (1) Összes népesség növekedési
(milliárd lő) (2) arányszám (%,) ütem (%o) (5)

2 0 0 0 ......................... 5,041
2 0 1 0 ......................... 0,001 23,0 0,3 1,7
2 0 2 0 ......................... 0,929 19,8 0,0 1,4
2 0 3 0 ......................... 7,704 '17,1 6,7 1,0
2 0 4 0 ......................... 8,380 14,7 7,0 0,7
2 0 5 0 ......................... 8,731 12,9 9,6 0,3
2 0 0 0 ......................... 8,778 11,0 11,4 -0 ,0 3
2 0 7 0 ......................... 8,531 9,5 13,1 -0 ,4
2 0 8 0 ......................... 8,044 8,2 14,8 -0 ,7

A tá v la ti szám ításo k b an a prognózis szerzői a következő term ékenységi

és halálozási sz in te k e t v e tté k figyelem be: 2000—2010-ben b ru ttó re p ro d u k ­
ciós e g y ü tth a tó 1.5 —1.4; 2010—2020-ban 1,2; 2020 —2030-ban 1,1; 2030 —
2040-ben 1,0; 2 0 4 0 - 2050-ben 0,9; 2050- 2 0 6 0 -b a n 0.8; 2060-2 0 7 5 -b e n 0,7;
2075—2080-ban 0,6. (L ásd a tá b lá t.)
E m e lle tt feltételezzük, hogy az átlag o s é le tta rta m növekszik (m in d k ét
nem e g y ü tt) 68.2 évről (2000-ben) 72,9 évre (2080-ban), azaz összesen csupán
4,7 évvel (például a sk a n d in áv országok m ai szintjéig).

12 L á s d : E stim a te s of T o ta l P opulation. C rude B irth a n d D eath R a te s and A nnual R a te s of

G row th for D eveloping Regions 2000—2080.
330 D. I. V A L E N T E J

M in t a népességszám tá v la ti becsléséből lá th a tó , a b ru ttó reprodukciós

e g y ü tth a tó csökkenését köv etv e és az átlagos é le tta rta m szerfelett jele n té k te ­
len növekedése m e lle tt a világ fejlődő k örzeteiben eléggé intenzíven csök­
ken n i fog a születési arán y szám . A 2050-től 2080-ig terjed ő idő szak b an 33,1% -
kal csökken, am i a halálozási a rá n y sz á m o t illeti, v á lto z á sá t a 2005. évi 6,7-ről
2080-ig 14,8-ra teszik, azaz növekedése tö b b m in t kétszeres lesz. A halálozási
arán y szám en n y ire jelentős n ö vekedését elsősorban a népesség korösszetételé­
nek fe lté te le ze tt válto zása m agy arázza, azaz az a d o tt esetben öregedése, az
öreg- és időskorú szem élyek a rá n y á n a k növekedése a népességben. Az em lí­
t e t t prognózisban a világ fejlődő körzetei népessége évi átlagos növekedési
ütem ének jelentős csökkenését h a tá ro z tá k meg. F eltételezik, hogy 2060-tól
neg atív lesz.
E zekben a prognózisokban szerfelett sok tisz tá z a tla n van. E lsősorban
nem ism eretes, m ilyen m érték b en és fe lté te le ze tt dem ográfiai folyam atok
m e lle tt veszik szám ításb a a z o k a t a tá rsa d a lm i és gazdasági v á lto z áso k a t,
am elyeken a világ, ezen belül a fejlődő országok is 2080-ig átm eg y . Ezzel
e g y ü tt el kell ism erni, hogy ö n m agában véve a dem ográfiai prognózisok jelen­
tősége a fejlődő országok szám ára igen nagy. E zek lehetőséget n y ú jta n a k
a rra , hogy a különböző v á lto z a to k b a n m eg h atáro zzák a népesség szám ának
és sűrűségének, összetételének példaszerű v á lto zá sait az egész „ h a rm a d ik
v ilág ” és egyes régiói te k in te té b e n , segítenek tisz tázn i a fejlődő országok nö­
vekvő népességének jövendő szükségleteit és am i különösen fontos, h a tá ro z o t­
ta b b a n b e m u ta tn i a z o k a t a társad alm i-g azd asági p ro b lé m ák a t, am elyek ezen
országok népei e lő tt állnak.

T R E N D S OF PO PU L A T IO N G RO W TH OF D EV E LO PIN G COU NTRIES

Sum m ary

More th a n 3/4 of th e y early population grow th falls to developing countries which

covered about 47 per cent of th e to ta l population of th e world a t th e beginning of 1969.
Population grow th ra te was th e quickest in L atin A m erica and Asia. W hile, for example,
in 1920 th e population of th e L atin-A m erican countries am ounted to 91 000 000, in 1968
 N É P E S S É G N Ö V E K E D É S I T EN D E N C IÁ K 331

it was already equal to 267 000 000. In 1963—1968 on th is continent th e population grew
by 2.9 per cent in yearly average, w hich m eans th a t th e num ber of population doubles in
about 23 years. In Asia th e sam e index is 2 per cent, th a t m eans th a t population doubles
in 25 years.
In these countries th ere is a high ratio of persons who are consum ers and non produ-
ers. In economically less developed countries th e ratio of persons under 15 years is more
th a n 40 per cent of the population.
The quick increase and change of population num ber in th e economically less de­
veloped countries, beside th e slower ra te of economic grow th, belongs to th e m ost im por­
t a n t problems.
In a u th o r’s opinion, th e possibilities of population poliey based on b irth control or
on m easures connected w ith m igration are v ery lim ited. Change of th e semi-feudal, p a tria r­
chal conditions, of th e w om en’s role in social life, th e increase of th e cu ltural level of
population, change of th e ch aracter of needs and th e possibility to m eet them , th e de­
struction of th e trad itio n s of families w ith m any children will surely decrease in th e long
run th e num ber of births in th e developing countries. For a long tim e, however, th e de­
crease in m o r ta lity will surpass th e decrease in th e num ber of births, in consequence
w hich th e high rate of n a tu ral increase will rem ain in th e developing countries in th e n ex t
decades.
F u rth e r on th e au th o r w rites ab o u t th e long-range projections of th e U. N. P opulation
Commission on th e developm ent of th e world population.