Családtámogatások

Alaptörvény: Hitvallás
• Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb
keretei a család és a nemzet,
összetartozásunk alapvető értékei a
hűség, a hit és a szeretet.
 Alaptörvény: család
L) cikk
• (1) Magyarország védi a házasság intézményét
mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás
alapján létrejött életközösséget, valamint a
családot mint a nemzet fennmaradásának
alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság,
illetve a szülő-gyermek viszony.
• (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
• (3) A családok védelmét sarkalatos törvény
szabályozza.
 Gyermek
• XVI. cikk
• (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi,
szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez
és gondoskodáshoz.
• (2) A szülőknek joguk van megválasztani a
gyermeküknek adandó nevelést.
• (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről
gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja
gyermekük taníttatását.
• (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről
gondoskodni.
 Hagyományos jóléti állam
válsága
1.
• demográfiai okok
• nagy ellátórendszerek finanszírozása
• tartós munkanélküliség
• társadalmi kirekesztés
2.
A három elsődleges intézmény
• az állam
• a munkaerőpiac és a
• család
kudarca
 A jóléti állam újradefiniálása?
Esping-Andersen
• új egyensúly kell a hagyományos jóléti
szolgáltatók: az állam, a család és a
munkaerőpiac közötti munkamegosztásban
• a gazdasági növekedés és jóléti politika
viszonyában
• képessé tenni az embereket, hogy a
munkaerőpiacon
 Legfontosabb teendők
• Foglalkoztatási válság kezelése: beruházás az élethosszig tartó
tanulásba, képzésbe

• Nemek közötti viszonyok: nők helyzete – családpolitika és a

foglalkoztatáspolitika összehangolása

• Idősek biztonságának újradefiniálása: a fiatal generáció egyes

csoportjainak nincs munka alapú időskori biztonsága

• Jóléti szolgáltatók közötti viszony átalakítása: ha a piac, az állam és

a család is kudarcos - válság - együtt kell átgondolni

• Beruházás a gyerekekbe: kora gyermekkori fejlesztés, a

gyermeknevelés költségeinek átvállalása
 Történet
A gyermekek fokozatosan
váltak a modern szociál-
politika önálló célcsoportjává.
 Történet: kezdetek
• árván maradt, elhagyott vagy csavargó,
kolduló gyermekek - egyházi vagy
helyi közösségi megoldások

• 1601-es angol szegénytörvény:

a gyermekek szempontjából az
első állami beavatkozás, a
szegények kategóriái között
először definiálták önálló
csoportként a gyermekeket,
akiknek ellátása is
különbözött a felnőttekétől.
 Első gyári törvények
Első gyári törvények
• csak a gyermekek helyzetének
javítására (munkaidő,
munkakörülmények)
• Az első családi ellátások –
kedvezőtlen körülmények között
foglalkoztatott gyermekek és nők
védelme.
• A gyermekmunka korlátozása
(olcsó, bérverseny) – 19.sz.vége
majd 1919 (Washington-i Munkaügyi
Konferencia) az iparban
min. életkor 14 év
Az állami beavatkozás kezdetei
• a 19. század második
felétől változott a
gyermekes családok,
illetve a gyermekek és
az állam közötti
intézményesült viszony
(közegészségügy,
oktatásügy stb.).
 20. század
• elsősorban demográfiai célok - pronatalista indíttatás
(születésszám csökkenés,, nincs elég társadalmat
fenntartó kéz) – gyermekvállalás ösztönzése
• a gyermekvállalásból adódó anyagi hátrányok valamilyen
szintű kompenzálása, a gyermeki szegénység
csökkentése
• II. világháború után: e társadalmi beavatkozásokhoz a
gyermekeknek joguk is van

• Állam szocialista országok: pronatalista+ egyenlőtlenség

csökkentés
 Teljes termékenységi ráta
• „Azon élveszületett gyermekek átlagos száma, akiket
egy nő élete során világra hozhatna, ha a termékeny
évei az adott év korspecifikus termékenységi
arányszámainak megfelelően telnének. Ez az
arányszám így egy hipotetikus generáció befejezett
termékenységét adja meg, melyet úgy számítanak ki,
hogy összeadják a nőkre vonatkozó korspecifikus
termékenységi arányszámokat egy adott évben
(feltételezve, hogy a nők száma minden korban
ugyanaz). A teljes termékenységi arányszámot
használják a reprodukciós szintű termékenység
megadására is; a fejlettebb országokban a 2,1-es
arányszámot tekintik reprodukciós szintnek.” (KSH)
Teljes termékenységi ráta, 2013
A szülő nők átlagéletkora, 2013
A házasságon kívül született
gyermekek aránya, 2011
 Családtámogatások célja
• hozzájárulás a gyereknevelés költségeihez
(horizontális méltányosság - a
gyermekneveléssel összefüggő többletköltségek
részleges kompenzálása)
• a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése és a
szegénység enyhítése (vertikális
méltányosság - a gyermekek körében nagyobb
a szegénységi kockázat)
• a születésszám növelése.
Szegénység, társadalmi kirekesztés a
gyermekek között (0-16), 2014
Szegénység, társadalmi kirekesztés a
gyermekek között (0-6)
Gyermekszegénység a szülők legmagasabb
iskolai végzettsége szerint
Szegénység, társadalmi kirekesztés háztartás
típus szerint az EU-ban
Gyermekszegénység háztartás
típus szerint
Anyagi depriváció
Gyerekszegénység a háztartás
munkaintenzitása szerint, 2011
A gyermekek lakásszegénysége: túlzsúfoltság
Gyermek jól-lét index, UNICEF,2007
A gyermekszegénységet meghatározó
tényezők: UNICEF
• Családi és demográfiai jellemzők

• Munkaerő-piaci feltételek

• Kormányzati politikák
 A gyermekszegénységet csökkentő politikák

• A családok rendelkezésére álló jövedelem

emelése (foglalkoztatás, szociális
transzferek)
• A családok kiadásainak csökkentése
(költségek átvállalása: étkezés, iskolaszer,
utazás, iskolai programok stb.)
• A megelőzésre és gyermek jól-létre
központosító politikák
Gøsta Esping-Andersen: A Child-Centred Social
Investment Strategy, 2002

„Azok a politikák, amelyek egy ún. második

esélyt biztosítanak, jóval költségesebbek
és jóval kevésbé hatékonyak, mint azok a
beavatkozások, amelyek a gyermekek jól-
létének növelését biztosítják.”
 Családi pótlék: történet
• A családi munkabér gondolata - XIX. sz. vége -a
családos munkás gazdaságilag hátrányos helyzetben
van a nem házas és gyermektelen társaival szemben
• A családi munkabér fizetésére először Franciaországban
• XIII. Leó pápa enciklikája, a Rerum Novarum - a
munkabérnek olyan mértékűnek kell lennie, hogy
elégséges legyen az egész család eltartására,
• Vita: munkabér/teljesítmény vagy munkabér/család
szükségletei
 Családi pótlék: történet
• A családi bér kudarca után -, a szociális bér - a
munkaadók szövetségével létesített családi munkabér-
pénztárak
• Első: Franciaország 1919
• 20-as években több mint 200 önkéntes biztosító
társaság - munkaadók egy közös pénztárba - gyermekek
után járó havi támogatások finanszírozása
• Ne TB, költségvetésből: Beveridge jelentés, ILO 1944.
évi, a létfeltételek garantálására vonatkozó ajánlása
 Univerzális: Családi pótlék
2013: 1 841,5 millió gyerek
Nevelési ellátás –iskoláztatási támogatás
Jogosultság
• 20. életévig, ha közoktatás
• Tartós beteg ill. fogyatékos 23. életévig
Összeg
1 gyerek 2 szülő 12200
1 gyerek egyedülálló 13700
2 gyerek 2 szülő/gyerek 13300
2 gyerek egyedülálló/gyerek 14800
3+ gyerek 2 szülő/gyerek 16000
3+gyerek egyedülálló/gyerek 17000
Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyerek, 2 szülő 23300
Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyerek, 1 szülő 25900
nagykorú, beteg, fogyatékos 20300
 Előnyök és hátrányok
• A jelenlegi családi pótlék rendszer gyerekszám és családtípus szerint
differenciált, valamint kiemelten kezeli a beteg, illetve fogyatékkal élő
gyerekeket.
Előnyei:
• Eléri az érintetteket, a 18 éven aluli gyerekek és fiatalok 97%-a részesül az
ellátásban
• A gyerekszám szerinti differenciálás az egyik legnagyobb szegénységi
kockázatot csökkenti a gyerekes háztartások körében
Hátrányai:
• Alacsony színvonal, bármilyen viszonyítási alapot veszünk figyelembe
• Nem indexált az ellátás
• Iskoláztatási támogatás
• Nevelési ellátás – iskoláztatási támogatás

• Iskola 50 óra igazolatlan hiányzás

• Óvoda 20 óra igazolatlan hiányzás

 Alanyi jogú ellátások
• Anyasági támogatás: terhesség alatt min. 4x
terhes gondozás, összeg: min.nyugdíj 225%
(iker: 300%)
• Gyermekgondozást segítő ellátás
(gyermekgondozási segély - GYES), 1967:
Szülő, nevelőszülő, gyám, nagyszülő, a gyerek
3 éves koráig, De kedvezmény -beteg, súlyosan
fogyatékos gyerek, összeg nyugdíjminimum
• Gyermeknevelési támogatás (GYET): 3 és
több gyerek, nyugdíjminimum
 TB alapú ellátások
Csecsemőápolási díj (terhességi gyermekágyi segély)

Gyermekgondozási díj (GYED), 1985

Jogosultság
• aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át
biztosított volt
Összeg
• A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-
a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70
%-a – 2015: max. 147 000 Ft

Gyermekápolási táppénz

Gyermek után járó szabadság

• Gyermek után járó pótszabadság a gyerek 16 éves koráig 2-7 nap
gyerekszámtól függően - Apa is igénybe veheti
 Újdonságok 2014-től
Munkavégzés lehetősége GYED/ GYES mellett
Januártól a GYED és GYES mellett már korlátlanul lehet
munkát vállalni, ha a gyermek elmúlt egyéves. Eddig a
GYED folyósítása alatt egyáltalán nem lehetett dolgozni, a
GYES alatt pedig csak legfeljebb heti 30 órában.

Testvér GYED/ GYES

A gyermek után járó gyermekgondozási ellátások (GYED,
GYES) továbbfolyósításra kerülnek abban az esetben, ha
2014. január 1. után újabb gyermek születik a családba, aki
után a szülők szintén jogosultak lesznek ellátásra. Eddig
ilyen esetben az idősebb gyermek után járó összeg
folyósítása megszűnt, és csak az újonnan született testvér
után járt ellátás.
 Újdonság 2014-től

• Diplomás GYED
• Az egyetemisták gyermekvállalását megkönnyítendő a kormány
2014. január 1-től azok, akik már legalább egy év aktív hallgatói
jogviszonnyal rendelkeznek és gyermekük születik, a gyermek
egyéves koráig GYED-re lesznek jogosultak. A kiszámításánál a
mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy doktori
képzésben részt vevő hallgatóknál a minimálbér (2014-től 101 500
Ft) helyett a magasabb összegű (2014-től 118 ezer Ft) garantált
bérminimum lesz az ellátás alapja, és csak az alapképzésben részt
vettek esetén veszik alapul továbbra is a minimálbért. A már
végzett hallgatók esetén diplomás GYED-re jogosít az is, ha
munkaviszony hiányában a szülésre a diploma - vagy annak
hiányában az abszolutórium – megszerzését követő 1 éven belül
kerül sor.
 További foglalkoztatási kedvezmények
nagycsaládosoknak
• A Munkahelyvédelmi Akcióterv kibővítésének
keretében könnyebben térhetnek vissza a munkába a
három vagy több gyermeket nevelő édesanyák. 2014-től
a munkaadók a foglalkoztatás első három évében
mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megfizetése
alól; a foglalkoztatás 4. és 5. évében pedig csupán
14,5%-nyi adót kell megfizetniük. Ezek a foglalkoztatási
kedvezmények 2014-től már valamennyi olyan
munkavállalót érinteni fognak, akik a gyermekgondozási
ellátások folyósítása mellett vagy annak lejártát követően
állnak munkába
GYES és GYED: az igénybe vevők
havi átlagos száma, fő
A Gyes és GYED egy főre jutó átlaga, Ft/hó
A családi ellátások alakulása, 2008–2011
 Családi adókedvezmény
Jogosultság
• Gyermekes családok
• Adó alapot csökkenti
 Segélyek: rendszeres gyermekvédelmi
kedvezmény
• A RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYRE VALÓ
JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK A CÉLJA ANNAK
IGAZOLÁSA, HOGY A GYERMEK SZOCIÁLIS HELYZETE
ALAPJÁN JOGOSULT : a) gyermekétkeztetés normatív
kedvezményére b) természetbeni támogatásra (évente két
alkalommal: tárgyév augusztus és november hónapjára tekintettel
feltéve, hogy a kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus
1-én, illetve november 1-én fennáll), c)az ellátást szabályozó
törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott egyéb
kedvezményeknek az igénybevételére. A TELEPÜLÉSI
ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE A TERMÉSZETBENI
TÁMOGATÁST KÉSZ ÉTEL, RUHÁZAT, VALAMINT TANSZER
VÁSÁRLÁSÁRA FELHASZNÁLHATÓ ERZSÉBET-UTALVÁNY
FORMÁJÁBAN NYÚJTJA, 2015. ÉVBEN ESETENKÉNT 5.800 FT
ÉRTÉKBEN.
• Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás – 2015-től beolvad az
önkormányzati segélybe
Gyermekvédelmi támogatások, 2008–2010
Gyermekintézmények
 Bölcsőde
• 3 éven aluli gyermekek
• kötelező a tízezer lakost számláló vagy annál nagyobb
településeken
• 2013-ban 724 bölcsőde, családi napközi országosan
• A bölcsődei felvétel során előnyben részesítik azt a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes
képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
 Óvoda
• a gyermek hároméves korától a
tankötelezettség kezdetéig - kötelező

• 4532 óvoda
• 378 532 főnek férőhely
• 330 184 óvodás gyerek
• 14 781 csoport
• egy csoportban átlagosan 22 gyerek
 Egyéb napközbeni ellátások
• családi napközi
• családi gyermekfelügyelet,
• házi gyermekfelügyelet,
• az alternatív napközbeni ellátás
.
 Tartósan beteg ill. súlyosan
fogyatékos gyermek
• Ápolási díj
• Magasabb összegű családi pótlék
• Gyes
• Étkezési térítési díjkedvezmény
• Ingyenes tankönyvellátás
• Közgyógyellátási igazolvány
• Közlekedési támogatás
• Gépkocsi-szerzési támogatás
• Parkolási igazolvány
• Utazási kedvezmény
Házasságon kívüli élveszületések aránya,
2013
Házasságon kívüli élveszületések
arányának változása, %
Az EU fejlett országaiban ott magas a termékenység,
ahol magas a házasságon kívül születettek aránya
A nők foglalkoztatási rátája, 2014Q3
 A gyermekes és gyermektelen nők
foglalkoztatási rátája közötti különbség
Magas női foglalkoztatottság –magasabb
termékenység
Az anyák foglalkoztatási rátája és a 0-3
évesek gyermekintézményei (bölcsőde)
Az anyák foglalkoztatási rátája és az óvodai
ellátottság
 Gyermekgondozási intézmények
igénybevétele jövedelmi ötödök szerint
Gyermekgondozási intézményekre fordított
közkiadások a GDP százalékában
 Megoldás?

Jobb
lakáskörülmé-
nyek Jobb
Foglalkoztatás szolgáltatások

Anyagi helyzet Korai

javítása képességfejleszt Egészségesebb
és és gyerekkor
szegregáció-
mentes iskola
 Megoldás?
• A családtámogatások önmagukban nem
alkalmasak a társadalmi problémák, ezen belül a
kirekesztés vagy a szegénység problémáinak
kezelésére.
• Foglalkoztatottság
• bérek színvonala
• kiszámítható, stabil, értékőrző
gyerektámogatások
 A gyermekek jogai
A Gyermeki Jogok Nemzetközi Egyezménye (1989):
• minden gyermeknek joga van a fizikai, értelmi, érzelmi, erkölcsi és
szociális fejlődéséhez szükséges életszínvonalhoz.
• Jog a szociális támogatásokhoz, a gyermek eltartásáért felelős
személy, család körülményeit figyelembe kell venni.

Európa Tanács állásfoglalása (1998)

• „a gyermekek helyzete egy speciális racionalitást képvisel a jóléti
állam számára. A gyermekek nem saját választásuk alapján
születnek és nőnek fel szegény szülők gyermekeként …
amennyiben a gyermek tehát nem okolható azért, mert szegény, az
ok sem releváns, aminek a következtében a helyzet kialakult. Akár
munkanélküliség, akár betegség, válás, vagy a szülő lustasága az
ok, egyik esetben sem engedhető meg a teljes jogú állampolgárrá
váláshoz szükséges esélyekben való depriváció kialakulása.”
 A gyermekek jogai
Európa Tanács ajánlása:
• A családi juttatás magában foglal egy minden egyes gyermek javát
megcélzó, rendszeres pénzbeli támogatást.
• … a tagállamok területén élő minden gyermek számára biztosítani
kell családi juttatásokat.
• Minden tagállamnak garantálnia kell a családi juttatások
finanszírozásának optimális teherviselését, különös kedvező
tekintettel a legalacsonyabb jövedelmű csoportokra.
• Az alapszintű családi juttatásokat minden körülménytől függetlenül
kell folyósítani.
• Az e feletti … juttatások odaítélésénél lehet a körülmények
vizsgálata mérvadó.
’A politikusok gyakran mondják, hogy mi,
gyerekek vagyunk Európa jövője. De mi most
élünk. A gyerekkorunk ma van, nem holnap
vagy azután.’