 Mivel érvelne Ön?

 Írják össze érveiket néhány pontban!

 Segítő szempontok:
 Kinek, kiknek jó/fontos/profitábilis?
 Mit érhetünk el vele?
 Mit veszíthetünk nélküle?
 BBB lehetőségei
 Véletlenszerű beosztás
 Az idő leteltével automatikusan megszűnik a csoportszoba

 A munkafolyamat:
 bemutatkozás, feladatok beosztása
 1 írnok, aki elkészíti a produktumot, és megosztja a közös
beszámolónál
 1 beszámoló, aki elmondja a közös tapasztalatokat (lehet több
ember)
 A produktum:
 Rövid diasor az összeírt gondolatokkal
 Fontos a felhasznált források feltüntetése (ha van)

 A beszámoló: a diasor bemutatása 2-5 percben

Téma: Miért fontos, kinek jó a hátrányos helyzetű diákok
oktatása?
Mindenki egyénenként mondja el:
 Milyen volt a vita, milyen szempontok jöttek elő
 Mit tanultak a másiktól, vagy miben erősítette meg Önöket!
 A gyermek egyéni sorsa jó irányba fejlődik.
 Humánus értékrend, a jótékony hozzáállás, az emberi
oldala a hivatásnak. Jót tegyünk a diákkal.
 Gyermekekkel dolgozunk együtt, akikért nemcsak
felnőttekként, hanem pedagógusokként is felelősek
vagyunk.
 Miért jó egy pedagógusnak, ha sikereket ér el hátrányos helyzetű
tanulóival?
 A tanári sikerélmény, a hivatás élményszerű megélése miatt.
 Izgalmas önismereti kaland is
 Tanárként és emberként fejlődhetünk, épülhetünk abból, ahogy egy
gyermek életét nyomon követjük, érintkezünk mindennapi nehézségeivel,
küzdelmeivel, látjuk megküzdési stratégiáit, vagy hozzásegítjük valamihez,
amit nélkülünk nem érhetne el.
 „Nem tudsz úgy átvinni valakit a csónakon a túlsó partra, hogy te magad is
meg ne érkezzél.” (Kovácsné 2019)
 Ezzel összefüggésben jó a tantestületnek, iskolai közösségnek

https://indianex
press.com/articl
e/parenting/heal
th-fitness/it-
takes-courage-to-
be-a-teacher-
5972412/
 A teljes osztályközösség is profitál abból, ha a hátrányok
kezelve vannak. Azok a tanulók is, akik nem a hátrány
elszenvedői.
 Ahogy az idősebb testvér sokat tanul abból, hogy segíti
kisebb testvérét*, úgy a hátrányoktól védettebb
tanulótársak is fejlődhetnek, ha a “bajban” lévő társaik
problémáját megértik, segítenek kezelni, és ezáltal
belelátnak, beletanulnak a megküzdés folyamatába.
 Védett és védő, segített és segítő szerepek
felcserélhetősége, kölcsönös körforgása
 Jövőnk társadalmában mostani diákjaink lesznek a
főszereplők.
 Az oktatás az alapja mindannak, amit a társadalomban
megélünk.
 Iskola=Társadalom kicsiben, ahol társadalmi szerepeinket
begyakoroljuk.
 Úgy is fogalmazhatunk, hogy az iskolának úgy kell bánnia
a benne tanuló gyerekekkel, amilyen társadalomban
szeretnénk élni: az embert értéknek tekintő, toleráns,
békés, felelősségtudó értékek mentén.
 Ez pedig elképzelhetetlen egy olyan oktatásban, ahol a
társadalmi hátrányok miatt alsóbbrendűvé válnak diákok,
 S ahol iskolai sikertelenséggé konvertálódik a származás.
 Csökkenthető a tehetség elpazarlása
 A gazdaságnak is kedvez, ha nem vész el a tehetség.
 Közgazdászok: Nem probléma, hanem lehetőség!
 Elsődleges szerepet játszik a gazdasági kihívások
megoldásában a munkaerő megfelelő képzése.
Munkaerőpiaci, egészségügyi, társadalmi szempontból is
fontos (World Bank 2010).
 Konkrét pénzösszegekben számolható a veszteség, amely
abból adódik, hogy a munkaképes korú fiatalok nem
vesznek részt (közgazdász szóval élve) a termelésben és
ezzel nem járulnak hozzá a költségvetéshez.
 Ugyanakkor az oktatásukba fektetett összeg többszörös
hasznot hoz, ha az iskolában megszerzett tudásukkal
munkavállalókká, ezáltal termelőkké és adófizetőkké
válnak (World Bank 2010, Polónyi 2016).
 „Az éves költségvetési haszna a roma foglalkoztatás növelésének
jóval nagyobb, mint a roma gyermekek oktatásába történő teljes
beruházás költsége. (Ez a faktor Bulgáriában 7,4-szeres,
Csehországban 7,7-szeres, Romániában 2,4-szeres, Szerbiában 3,3-
szoros).” (Cost of Roma Exclusion The World Bank 2010, Polónyi
István)
 Magyarország: „Ahhoz hogy a cigány népesség iskolázottsági
lemaradását a 2011-es adatokat figyelembe véve megszüntessük, az
kellene, hogy 104 ezer roma ember iskolázottságát legalább 4
osztállyal növeljük. Ennek eredménye a tanult munkaerő számának és
foglalkoztatottságának növekedése lenne, amelynek nyomán mintegy
200 milliárd éves többlet GDP-t lehetne elérni.
 Miután a 15 év feletti (azaz 40 éves átlagéletkorú) népességgel
számoltunk, nagyjából 20 évig termeli ezt a GDP többletet, s ennyi idő
alatt 4000 milliárd forint többletet fog hozni. Ezt a 215,5 milliárd forint
befektetéssel szembeállítva, nagyjából 18-szoros (!) többletet jelent.

 „Ezt a többletet sajnos jelentősen csökkentheti az oktatási rendszer
problémáiból adódó lemorzsolódás, valamint a munkaerő-piaci
diszkrimináció miatti alacsonyabb foglalkoztatottság.
 Azonban teljesen egyértelmű az, amire a Világbank elemzése
rámutat, hogy az ország humán tőkéje és ezen keresztül gazdasági
teljesítménye jelentősen emelhető a nagyobb oktatási
beruházásokkal, amelyek a roma gyermekek mind szélesebb körét
befogadó, minőségi oktatást mozdítja elő, beleértve a
kisgyermekkori nevelést, valamint a roma felnőttek élethosszig tartó
tanulását.
 Sőt itt azt is figyelembe kell venni, hogy a fiatalabb roma népesség
egyre nagyobb arányát adja a munkaképes korú lakosságnak”
(Polónyi István)
 Jogi kötelessége is a pedagógusnak a gyermeki jogok
védelme.
 “62. § (1) A pedagógus alapvető feladata, hogy (...) a)
nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek
személyiségének fejlődéséről, tehetségének
kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden
tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni
képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét,
szociokulturális helyzetét”
 (Forrás:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV&tim
eshift=20190901 2011. évi CXC. törvény a nemzeti
köznevelésről. Hatály: 2019.IX.1. - 2019.XII.31. Letöltés
ideje: 2019.08.23.)
 Végül a nemzetközi politika oldaláról is szemlélhetjük a
kérdést. Az Európai Unió kiemelt célként tekint arra, hogy a
hátrányos helyzetű és a roma tanulók egyenlő oktatásban
részesüljenek (Cserti Csapó 2019, Széll 2016).
 Ezt egyrészt az Unió alapját képező olyan legfontosabb értékek
mozgatják, mint az emberi méltóság tiszteletben tartása, a
szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és
az emberi jogok, többek között a kisebbségekhez tartozó
személyek jogainak tiszteletben tartása (Európai Unióról
szóló szerződés 2. cikke).
 Másrészt megelőzés:
 konfliktus (akár háború) keletkezzen
 vagy keletről nyugatra vándorlás induljon el a szorító szegénység
vagy a kisebbségekkel szembeni társadalmi kirekesztettség miatt
(Brüggemann & Friedman 2017, Curcic et al. 2014).
 Globális kihívásokra adott válaszok fontossága
(környezetszennyezés, előítéletesség  kölcsönös és közös
felelősségtudat)
1. -Jó a tanulónak
2. -Jó a pedagógusnak

3. -Jó az osztályközösségnek

4. -Jó a társadalomnak

5. -Jó a gazdaságnak

6. -Fontos jogi kötelezettség

7. -Geopolitikai előnyökkel jár

 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
(jelenleg, 2019-ben hatályos állapot)
(https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700031.TV)
„A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó
havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az
öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át*, ha
aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,
ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2)**** bekezdésében foglalt
feltételeknek;
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át** az a) pont alá nem tartozó
esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon*** értéke
nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott
értéket.

*jelenleg 41.325 Ft

**jelenleg 38.475 Ft

***Vagyon: 28 500 X 20=570 000 (senkinek nem haladja meg) vagy 28 500 X 70=1 995 000 (együtt nem haladja meg)

**** Tanulás (nappali munkarend 23 év, felsőoktatás 25 év)

Kritérium
a gyermeket együtt nevelő
mindkét szülő, a gyermeket
egyedül nevelő szülő vagy a
családbafogadó gyám alacsony
iskolai végzettsége
a gyermeket nevelő szülők
bármelyikének vagy a
családbafogadó gyámnak
alacsony foglalkoztatottsága
a gyermek elégtelen
lakókörnyezete, illetve
lakáskörülményei
Mit jelent Ki/mi igazolja
Legfeljebb 8 elvégzett osztály. Ha van pl. önkéntes nyilatkozat alapján
szakmunkás bizonyítvány vagy érettségi, akkor
már nem tartozik ide. Az elvégzett iskola számít.
Például egy-két elvégzett középiskolai osztály
nem növeli.
•Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jegyző vagy munkaügyi közp.
jogosult*
•vagy 12 hónap álláskeresőként való nyilvántartás
az igénylést megelőző 16 hónapban
•szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, •településre vonatkozó
•vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy integrált városfejlesztési
szükséglakásban, stratégia
•illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol •elvégzett vagy beszerzett,
korlátozottan biztosítottak az egészséges környezettanulmány (jegyző
fejlődéséhez szükséges feltételek kéri fel a gyermekjóléti
szolgálatot)
 “Az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki
esetében” az előző táblázatban “meghatározott
körülmények közül legalább kettő fennáll.”
 “Továbbá: a nevelésbe vett gyermek, az
utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy
hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.”
 (Utógondozás: A gyermekvédelmi rendszerben
nagykorúvá vált fiatal felnőttek támogatása)
Forrás: 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról, VIII. Fejezet.
Forrás:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700031.T
V. Utolsó letöltés: 2019.08.08.
 „(…) hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket
tanulmányi szempontból különböző környezeti
tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben.”
(Várnagy – Várnagy, 2000, 10. o.).

 Párjával idézzenek fel hátrányos helyzetű sorsokat

iskolai élményeikből, filmekből, könyvekből! Beszéljék át
és írják össze, mi minden gátolhat egy gyermeket abban,
hogy adottságaihoz mérten fejlődjön?
 Mit jelentenek a törvényben leírtak egy-egy diák
mindennapi életében? Képzeljenek el egy reggeli iskolába
indulást!
 Tünetek: Hiányos felszerelés,
motiválatlanság, lógás stb.
 Okok:
 Nem az a probléma, hogy nem jár
iskolába, hanem az, ami emögött
van (HH).
 A diáktól független okok

 Tünet ≠ Ok
 Diák nézőpontja.
 államszocialista modell posztszocialista (mai) modell
csak a hátrányos helyzetűekre minden gyermekre és fiatalra kiterjed
irányul, elsősorban a munkás
gyerekeket értve alatta
“paternalista, azaz nem bízik az fontosak a gyermeki jogok, a gyermek
egyénben, kikapcsolja az egyéni minden más fölött álló érdeke
felelősséget, csupán „ellátja” a
szerinte rászorulót”
az államé az elsődleges szerep, pluralista jelleg: az állam mellett szerepet
kevés mozgástér más szereplőknek vállalhat az egyház, önkormányzat,
karitatív szervezet, civil szervezet,
magánszemély,
nonprofit és forprofit vállalkozó is
alapvetően nevelési-oktatási ügy a az iskola szakemberhálózattal működik
hátrányos helyzet együtt, elsődleges szerepe a
jelzőrendszeri funkcióban van
hierarchikus struktúra, önkéntesség elve, azaz nem kötelezhető
bürokratikus eljárásrend, mamut senki az ellátás igénybe vételére
intézmények Forrás: Saját szerkesztés az alábbi forrás alapján: Várnagy & Várnagy 2000.
 Pedagógusként jelentős, de nem mindenható szerepünk
van
 Fontos ismerni a jelzőrendszeri funkciót és a
szakemberhálózattal való együttműködést
 A paternalista (azaz atyáskodó, felelősséget magunkra
vállaló) szerep helyett az együttműködés, hozzásegítés a
lényeg. “Halászni kell megtanítani a gyerekeket,
szülőket, nem halat adni nekik.”
 Nemcsak a már hátrányos helyzetben lévőkre kell
odafigyelni, hanem azokra is, akik ilyen helyzetbe
kerülhetnek
 Mindenki kerülhet hátrányba, nemcsak társadalmi
okokból
 A gyermek érdeke minden más érdeket felülír (Várnagy &
Várnagy 2000)