Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Bölcsészet- És Társadalomtudományi Kar

Szociológiai Intézet
Szociálpedagógia BA, nappali

Kamasz-segítés szociálpedagógusként

Konzulens tanár: Készítette:

Rostáné Dr. Riez Andrea PhD. Evellei Boglárka
Szociálpedagógia BA, nappali

Budapest, 2021.
Tartalomjegyzék
I. Absztrakt .................................................................................................................................... 3

II. Bevezető ................................................................................................................................. 3

III. Célcsoport .............................................................................................................................. 4

II. 1. Serdülőkor jellemzése .......................................................................................................... 4

II.1.1. Pszichológiai jellemzők....................................................................................................... 5

II.1.2. Serdülőkori krízisek ............................................................................................................ 6

IV. A projekt sajátossága, egyedisége .......................................................................................... 7

V. A projekt feladatai .................................................................................................................. 7

VI. A projekt idejének meghatározása ......................................................................................... 8

VII. A projekt megvalósulása ........................................................................................................ 8

VI.I. Megvalósulásának helyszíne ................................................................................................. 8

VI.II. Az intézményről ................................................................................................................... 9

VI.III. A projekt teljes költségvetése ............................................................................................. 9

VIII. A projekt megvalósítása alkalmakra lebontva.................................................................. 10

VII.I. „Mit érzek, mit érzel?” – első alkalom............................................................................... 10

VII.I.1. Gyakorlatok ................................................................................................................. 11

VII.II. „Ki vagyok én?” – második alkalom ................................................................................ 14

VII.II.1. Gyakorlatok ................................................................................................................ 15

VII.III. „Beszéljünk!” – harmadik alkalom ................................................................................. 18

VII.III.1. Gyakorlatok .............................................................................................................. 21

VII.IV. „Mit tegyek?” – negyedik alkalom ................................................................................. 25

VII.IV.1. Gyakorlatok .............................................................................................................. 26

VII.V. „Ilyenek a kapcsolataim” – ötödik alkalom...................................................................... 28

VII.V.1. Gyakorlatok ............................................................................................................... 29

Összegzés ......................................................................................................................................... 31

Felhasznált irodalom ........................................................................................................................ 33

Melléklet .......................................................................................................................................... 34

Záradék/nyilatkozat .......................................................................................................................... 41

2
 I. Absztrakt
Szakdolgozatom 5 különböző készség-, és képességfejlesztő gyakorlatot tartalmaz, illetve
azokat elméleti hátterét hátrányos helyzetű kamaszok célcsoportjára leszűkítve, akik
átmeneti otthonban nevelkednek.
Alapfeltételezésem, hogy ezek a kamaszok hátránnyal indulnak a társadalomban és emiatt a
hátránycsökkentés fontosságát szeretném kiemelni és a gyakorlatok segítségével mérsékelni
ezt a hátrányt.

Kulcsszavak:

 Serdülőkor
 Hátrányos helyzet
 Átmeneti otthon
 Fejlődés
 Önfejlesztés

II. Bevezető
A projekt a serdülőkor nehézségeiről és annak megéléséről szól, segítő szakemberként
összegyűjtöttem ezekre gyakorlatokat, hogy a hátrány csökkentés a leginkább hatékonyabb
legyen, ehhez az elméleti háttér ismerete (lélektani, pszichológiai és biológiai ismeret)
elengedhetetlen.
Azért ezt a témát választottam, mert fontosnak tartom a hátrányos helyzetű kamaszok
hátrány csökkentésének elősegítését, készségeik-, és képességeik fejlesztését.
Szakdolgozatom célja egy olyan projekt megvalósítása, ahol a kamaszok biztonságos és
felügyelt környezetben, hátránycsökkentő pedagógiai módszerek segítségével fejlődjenek,
de emellett élményeket is szerezzenek.
Ez egy 5 héten keresztül átívelő projekt, ahol minden nap más gyakorlatokat végzünk a
fejlesztés érdekében. A projektben való részvétel fakultatív, de a gyakorlatoktól függően kell
egy minimum létszám, amivel megfelelően el lehessen végezni azokat.

3
 III. Célcsoport
A projekt célcsoportja a hátrányos helyzetű kamaszok, itt fontosnak tartom tisztázni, hogy
mit értünk hátrányos helyzetű gyermek fogalma alatt, amit az 1997. évi XXXI. A gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló törvényben van megfogalmazva, miszerint:
„ 67/A. § (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt

nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó
gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel
rendelkezik,

b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő

szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására
jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző
16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a

gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak
nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban,
illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges
fejlődéséhez szükséges feltételek.”

II. 1. Serdülőkor jellemzése

A serdülőkor egy átmenet a gyermekkor és a felnőtkor közt, ami már önmagában is egy
krízist jelent az egyén számára, de ez egy természetes folyamat, ami ezekkel a természetes
krízisekkel jár.
Serdülőkor szakaszai:

1. 11-13 éves kor – prepubertás

2. 14-18 éves kor – pubertás
3. 18-24 éves kor – posztpubertás

4
Ez az életszakasz rengeteg változással jár, biológiai és pszichés változásokkal egyaránt.
Elkezdődik a nemi érés, amikor a testileg még nem biztos, hogy érett egyének biológiailag
éretté válnak. Jelentős változások és különbségek következnek be fiú és lányok közt
(kinézetben és erőben) és emellett a testi növekedésük is hirtelen felgyorsul.

II.1.1. Pszichológiai jellemzők

A serdülőkre ebben a szakaszban számos feladat vár, amire irányul a projekt megvalósítása
is, hogy ezekben a bizonyos pontokban, illetve helyzetekben a segítségükre legyen egy
szakember, aki átsegíti őket és nem feltétlen szigorú intézményes keretek közt vezeti és tereli
őket a „helyes útra”, hanem inkább játék és gyakorlatok segítségével fejleszti őket.
Ilyen feladatok:

 azonosulás a nemi szereppel, nemi identitás erősödése

 érzelmi függetlenedés a szülőktől
 társadalmi szerepvállalás
 csoportosulás, barátok szerepe
 érzelmeik megélése, kifejezése, mások érzelmeinek helyes értelmezése
 pályaválasztás
 párválasztás
 felelősségteljes viselkedés

5
II.1.2. Serdülőkori krízisek
Minden fejlődési életszakasz végén az addigi egyensúlyi állapot megbomlik, megváltozik és
ennek következtében beszélhetünk fejlődési krízisről.
Ilyen krízisek:

 személyiség keresése

 értékrend kialakítása

 szerepvállalás

 általuk választott csoportba beilleszkedés

 nemi identitás stabilizálása

 autonómia

 határok feszegetése, kiismerése

 deviancia (csoport befolyásolás)

 elvárásoknak megfelelni (önmagukkal, családtagokkal, környezettel kapcsolatban)

 labilitás – megnyilvánulhat: szorongás, evészavar, bizonytalanságérzés, kételkedés,

alvászavar, hangulatingadozások

6
 IV. A projekt sajátossága, egyedisége
A projekt abban különbözik a többi készség-, és képességfejlesztő programtól, hogy ezek a
gyakorlatok hátrányos helyzetű kamaszok körében valósul meg, akik gyermekotthonban
nőnek fel.

Azért szűkítettem le a célcsoportot a gyermekotthonos kamaszokra, mert ők alapból

hátrányból indulnak, hogy nem családban nevelkednek, így az elsődleges szocializációs
színtéren nem tudják elsajátítani ezeket a képességeket, ezért fejlesztésük fokozott figyelmet
igényel.

Illetve szeretném felhívni ezzel az iskolai szociális munka fontosságára a figyelmet, hogy a
szakemberek: védőnők, pszichológusok, pedagógusok és gyógypedagógusok, esetleg
rendőrök is bevonódjanak a prevencióba és a fejlesztésbe, ezzel is építve az
interdiszciplináris kapcsolatokat. Együttműködésükkel elősegítik a hatékonyabb segítést és
a jelzőrendszerük működtetésével könnyebben kezeljék a kamaszok életében fellépő
kríziseket, enyhítsék problémáikat.

A projekt alcélja, hogy az együtt töltött minőségi idővel mérsékelni tudja a szakember az
iskolai kudarcok átélését, az iskolakerülést, valamint növelje az egyén önbizalmát és
hajlandóságát az együttműködésre.

V. A projekt feladatai
Téma Fejleszti
„Mit érzek, mit érzel?” Mások és a saját érzelmek felismerése,
értelmezése, kifejezése, megélése
„Ki vagyok én?” Énérzékelés, önértékelés, önismeret,
személyiségfejlesztés
„Beszéljünk!” Kommunikációs készség,
konfliktuskezelés
„Mit tegyek?” Megküzdési stratégiák

„Ilyenek a kapcsolataim” Társas, közösségi kapcsolatok

kialakítása

7
 VI. A projekt idejének meghatározása
Az 5 alkalmas projektet 5 héten keresztül heti 1 alkalomra bontottam le, mert időt szerettem
volna hagyni a foglalkozások közt, hogy legyen idejük az egyéneknek elmélyedni és
„magukba nézni” a foglalkozásokat követően.

A program érint nehezebben emészthető témákat is, mint például a veszteségek feldolgozása,
amihez kellő idő kell, hogy minden kamasz fel tudja magában dolgozni a hallottakat,
érzéseiket.

Az első foglalkozás időpontja: 2021. október 7.

Az utolsó foglalkozás időpontja: 2021. november. 4.

A foglalkozások minden héten csütörtökönként voltak megtartva, ennek oka az volt, hogy
az iskolából, kimenőről ekkor érkeztek vissza az Otthonba. Péntekenként nem lehetett volna
megtartani, mert azok a gyermekek, akik haza járósak délután már nem tartózkodnak az
Intézményben.

VII. A projekt megvalósulása

VI.I. Megvalósulásának helyszíne
A projekt megvalósításának helyszínéül egy III. kerületi gyermek átmeneti otthonát
választottam.
Választásom azért erre az intézményre esett, mert az VII. féléves gyakorlatomat itt töltöttem
és az Intézmény közelében számos zöld terület található, erdő és egy kis tó is, ahova ki lehet
vonulni a gyakorlatok elvégzésekor és egy kellemes környezetben tölthetjük el a gyakorlatok
elvégzésére szánt időt, ahol felügyelet alatt vannak az egyének, de mégsem a rideg
intézményes keretek között.

Az Intézményben jogszabály szerint az átmeneti gondozás a kiváltó ok, krízis fennállásáig,

de legfeljebb 1 évig áll fenn, de indokolt esetben (nem javultak a lakhatási körülmények,
gondviselő tartós betegsége esetén, gyermek felügyelete nem megoldott) vagy megkezdett
iskolai félév esetén, még fél évet lehet hosszabbítani a szerződésben.

8
VI.II. Az intézményről
Az 1997. évi XXXI. törvény szerint (Gyvt.) az átmeneti otthon:
„45. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében - kivéve, ha a gyermek átmeneti
gondozását családok átmeneti otthona biztosítja - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és
erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek
megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi
ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni.

(2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más
törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével -
ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota,
életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek
nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy utógondozói ellátásban részesül. A
fogyatékos gyermek számára a különleges szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.

Az általam választott intézményben 12 gyermek helyezhető el, a projektmunka alatt teljes

létszámmal üzemelt az Otthon, így mindenki részt vett a gyakorlatokon.

VI.III. A projekt teljes költségvetése

A projekt részvétele természetesen ingyenes a bent lakók számára, nem haszonelvű.

1. alkalom
2. alkalom A gyakorlatokhoz szükséges kellékek mind
3. alkalom megtalálhatóak a helyszínen, semmilyen
4. alkalom más kellékre nem lesz szükség.
5. alkalom

9
 VIII. A projekt megvalósítása alkalmakra lebontva
VII.I. „Mit érzek, mit érzel?” – első alkalom
„Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért,
mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést.”
Benjamin Disraeli

Ahhoz, hogy egy társas csoport kompetens tagjává váljon az egyén:

 értelmezni kell a körülöttük lévők érzelmi állapotát

 el kell sajátítani a saját érzelmeik módosításának módszereit
 valódi érzelmeiknek a leplezése, ha éppen a helyzet úgy kívánja

Ezekben a pontokban segít a projekt első alkalma is.

Mások érzelmeinek helyes értelmezése elengedhetetlen a társas kapcsolatok kialakításában
és fenntartásában, mivel úgy tud majd az egyén reagálni, segíteni, támogatni. Ezt optimális
esetben 6-7 hónapos korban, megtanulja a csecsemő az anyja arcáról leolvasni az érzelmeit
és arra reagálnak, hogy mit is várnak el tőlük. Ez 2 éves korban már arra a szintre eljut, hogy
a gyermekek tudják mit szabad és mit nem, felismerik mikor érzik rosszul magukat a társaik.
Akik gyermekek átmeneti otthonában, illetve nem családban nevelkednek igazán fiatal
koruktól kezdve, azok számára ez is hátrányt jelent. A gyakorlatok során az a fő cél, hogy
az átmeneti otthonban nevelkedett gyermekek egyre gazdagabb érzelmi világgal
rendelkezzenek, legyen szavuk kifejezni az érzelmeiket, ne csak az alap érzelmekkel
tudjanak kommunikálni és ezáltal jobban, könnyebben meg tudják élni érzéseiket.
Illetve ezáltal szókincsük is bővül, mert nem csak azt fogják mondani, hogy: „Jól vagyok!”,
nem csak a 7 alapérzelmet ismerik fel, amit Paul Ekman különböztetett meg. Ezek az
alapérzelmek: az öröm, a meglepetés, a szomorúság, a harag, a félelem, az undor és a
megvetés.

A gyakorlat alcélja, hogy nem csak szavakkal, hanem a mimikájukkal is ki tudják fejezni a
kamaszok érzéseiket. Az alapérzelmek kifejezése minden kultúrában, életkorban és nemtől
függetlenül szinte ugyanaz és felismerhető, azonban a további az érzelmek felismerése
nehézséget jelenthet az egyének számára, az érzelmek helytelen felismerése vagy
félreértelmezése számos konfliktushoz vezet, ezért is fejlesztjük ezt a területet is.

„Az érzelem az egyik legkomplexebb, s leggyakrabban átélt pszichikus jelenség, lépten-

nyomon találkozunk vele. Érzelmek (emóciók) kísérik az észlelést, a külvilágból érkező

10
információkat szubjektíven minősítjük, de az emlékezést, tanulást, gondolkodást és
cselekvést is átszövik és befolyásolják az érzelmek. Tapasztalataink hatására tartós érzelmi
viszonyulást alakítunk ki a valóság minden eleméhez, de legfőképp a másik emberhez. A
szubjektíven átélt érzelem valamennyiünk által tapasztalt, egymástól igen különböző
állapotokra utal.”1

A mimika, a kézmozgás, testtartás, a beszéd formai jegyei, a hangszín, a hangerő együttesen

ugyanúgy alkalmasak közlésre, információcserére (kommunikációra), mint maga a beszéd.
A kommunikációnak ezt a formáját nevezik metakommunikációnak, vagyis nem verbális
közlési módnak. Az emberi kapcsolatokban igen lényeges, hogy megértsük a
metakommunikációs szinten közölt információkat is. A metakommunikáció tükrözi az
érzelmeket, így lehetővé teszi, hogy a másik ember érzelmeibe, helyzetébe bele tudjuk élni
magunkat.

Fejlesztésük tehát azért is fontos, hogy a társadalmi/társas reakciókat megfelelően tudjunk

értelmezni, és azokra reagálni.

VII.I.1. Gyakorlatok
1. Gyakorlat: „Mit látok?”

Kellék(ek): olyan arcok/képek, amik valamilyen érzelmet fejeznek ki

A játék időtartama: 15-20 perc
A játék leírása:

 A gyakorlatot a Harvard Egyetem Neveléstudományi karán kidolgozott érzelmi

intelligencia teszt ihlette.2
 A feladat az, hogy a csoport tagjainak levetít a gyakorlatvezető különböző
érzelmek kifejezéséről képeket és a cél, hogy minél többet felismerjenek az
egyének.
 A gyakorlatot lehet úgy is végezni, hogy a tagok nem beszélik meg egymással a
megoldást, de lehet közösen is megbeszélni, az utóbbi a célcsoport
szempontjából kedvezőbb.

1
forrás: Az érzelem fogalma (internetes elérés:
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/pszichologiai-szocialpszichologiai-alapismeretek/az-
erzelem/az-erzelem-fogalma , letöltés helye, ideje: Budapest, 2021.11.07. 16:01)
2
forrás, teszt: http://kgajos.eecs.harvard.edu/mite/

11
  Az első alkalom lezárása, hogy ugyanezt a tesztet megcsinálják az egyének és
így össze lehet hasonlítani, hogy a projekt első alkalma mennyire volt sikeres,
fejlődött -e szókincsük, jobban felismerik -e utána az érzelmeket, értik -e mit
akarnak kifejezni az egyes arckifejezések.

2. Gyakorlat: „Mi van az arcomra írva?”

Kellék(ek): maszk
A játék időtartama: Addig amíg mindenki sorra nem kerül, legalább egyszer
A játék leírása:

 A gyakorlathoz semmi másra nincs szükség, mint egy szájat, orrot eltakaró
maszkra, ami napjainkban általános kiegészítőként szolgál az életünkben.
 A csoport tagjai kiválasztják, hogy ki legyen az első, aki elvégzi a feladatot.
 A feladat pedig az, hogy az egyén felveszi a maszkot, úgy, hogy csak a szeme
látszódjon ki és bemutat egy érzelmet, csak a szemével kommunikálhat.
 Variálható úgy is a feladat, hogy előre elkészített papírokon fel vannak írva
érzelmek és az egyének húznak egyet-egyet, ami éppen az aktuális
lelkiállapotukat tükrözi.
 A gyakorlat célja, hogy a nem verbális kommunikációt gyakorolják az egyének,
nagyobb testmozgások nélkül is ki tudják fejezni érzelmeiket.
 A gyakorlat után visszajelzések, hogy mennyire volt megterhelő vagy nehéz
szavak nélkül kifejezni magukat.

3. Gyakorlat: „Mondd másképp!”

Kellék(ek): a feladat elvégzéséhez semmilyen eszközre nem lesz szükség

A játék időtartama: 15 perc
A játék leírása:

 A csoport tagjai körben ülnek és a gyakorlatvezető mond egy érzelmet.

 A soron következő egyénnek az előtte elhangzott érzelmet kell egy más
szóval/szinonimával helyettesíteni.

12
  Így haladnak körben, amikor a csoportvezető megállítja és összehasonlítják,
hogy a kezdő érzelem és az utolsó közt mi a különbség, ugyanaz maradt -e a
szó jelentéstartalma, szinonimája.3

4. Gyakorlat: „Van egy történetem!”

Kellék(ek): előre elkészített papírlapokon különböző érzelmek felírása

A játék időtartama: legalább 2 történet elmesélése
A játék leírása:

 A csoport tagjai egy körben helyezkednek el, középen összegyűjtve az összes

előre megírt kártya, amin különböző érzelmek vannak felsorolva.
 A csoport kiválaszt egy tagot, aki elkezd mesélni egy történetet magáról és
közben pedig középről felemeli, hogy éppen akkor mit is érzett.
 A foglalkozás lényege, hogy az egyének szembesüljenek akár a ki nem mondott
érzelmeiről és olyanokat is felismerjen, amiket akkor éppen nem vett észre, de
utólag már meg tudja nevezni az érzéseit.
 A történet végén, akik hallgatták, ők is felvesznek érzelmeket, hogy belőlük mit
váltott ki és összehasonlítjuk, hogy másabb benne lenni egy történetben és
kívülállóként megítélni a történetet. Összehasonlítás, hogy ezek mennyire térnek
el egymástól.

Tapasztalat: A gyakorlatok elvégzése során azt tapasztaltam, hogy eleinte az alap

érzelmeket is nehezen különböztették meg a többitől, illetve nehezen ismerték fel vagy nem
tudták megfogalmazni a kifejezett érzelmet, de a gyakorlatok előrehaladtával egyre
könnyebben tudták megnevezni a kiváltott érzelmeket.
A kamasz fiúknak ez nehezebb feladatnak bizonyult, mint a lányoknak. Az alap érzelmek
közül is volt olyan, amit sem felismerni, sem megnevezni nem tudtak vagy teljesen máshogy
értelmeztek, mint a többiek, ezek konfliktust is generáltak a résztvevők közt.

3
Segítségünkre lehet a Magyar Szinonima Szótár. (Interneten elérhető változata: https://szinonimaszotar.hu/)

13
VII.II. „Ki vagyok én?” – második alkalom
„Mindnyájunknak megvan az önmagunkról alkotott
képünk... amilyennek látni szeretnénk magunkat.”

Agatha Christie

A serdülőkor alapvető krízisei közé tartozik az identitás-krízis, amit Erik H Erikson

pszichoszociális fejlődéselméletében fogalmaz meg, ami a fejlődési fázisokból indul ki és a
hangsúlyt a környezeti és társas kapcsolatokra helyezi, amik hatással vannak az egyén
személyiségének alakulásában.

Erikson tanulmányában az életszakaszokat 8 részre osztja, ezek közül a serdülőkort 12-20

éves kor közé teszi, aminek krízisei az identitás és a szerepfúzió. Ennek következményében
az egyén keresi önmagát, helyét a társadalomban, önmaguk fel-, és megismerését és hogy ez
az „én” önmaguk és mások számára is egy kedvező kép (’self’) legyen.
A ’self’ irányítója a gondolatoknak, érzéseknek, viselkedéseknek, illetve a világ észlelését
és a társas interakciókat is meghatározza az „én” helyes ismerete. A self egy komplex és
összetett fogalom, tényezői:

 az egyén hogyan látja magát

 az egyén hogyan szeretné, hogy őt lássák (környezete)
 az „ideális én”, amit az egyén szeretne önmagáról látni

A segítőszakembereknek az a feladata, hogy addig kell segíteni a kamaszt, amíg létre nem
jön az elköteleződés önmagukkal és a személyiségükkel.
Ehhez James Marcia 4 állapotot különböztet meg az identitás formálásban:

 Identitás diffúzió – az egyén nem határozott meg semmilyen identitást önmagának

(nincs keresés, nincs elköteleződés)
 Korai zárás – az egyén határozottan és hamar elköteleződik egy identitás mellett, de
nem veszi figyelembe, hogy az illik -e hozzá/neki (elvárások szabják meg, pl.:
„Orvos leszek, mert apám is az!”)
 Moratórium – az egyén megéli az identitásválságot, aktívan keresi is a megoldását,
de nem tudja elkötelezni magát
 Identitás – az egyén megélte a keresés lehetőségét és el is kötelezte magát

14
VII.II.1. Gyakorlatok
1. Gyakorlat: „Ilyen lennék, ha…”

Kellék(ek): papír, toll

A játék időtartama: 30 perc
A játék leírása:

 A gyakorlat során arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen az aktuális önképe,

környezet által gondolt képre és arra, hogy milyennek szeretnék magukat látni az
egyének.
 Mindenki kap egy papírt és egy tollat, a feladat pedig az, hogy egy kategória
szerint elhelyezze mindenki önmagát a fent említett 3 lehetőségnél.
 Ilyen kategóriák lehetnek: szín, érzés, állat, étel, bútor, város. (Pl.: Milyen
virágnak látnak szerinted a többiek téged?)
 A csoporttagok megbeszélik, hogy tényleg olyannak gondolják -e másikat, mint
amit írt önmagáról.

Tapasztalat: A feladat elvégzése számos sebet tép fel, amit nem szabad elfojtani,
amikor elvégeztem a gyakorlatot a kamaszokkal utána mindenkivel külön beszélgetni kellett,
mert olyan mély és nem várt érzéseket tárt fel a feladat, amit még ők sem tudtak vagy
gondoltak magukról és társaikról. AI „Ilyen lennék, ha..” játék a lányok számára
„könnyebbnek” bizonyult, könnyebben megnyíltak és beszéltek az érzéseikről, mint a
kamasz fiúk, ami várható is volt, mert nem is értették, hogy hogyan lehet egy személyiséget
állathoz vagy színekhez hasonlítani, ezért előtte meg is beszéltünk egy-két példát, hogy
melyik szín mit szimbolizál(hat).

15
 2. Gyakorlat: Önismereti teszt kitöltése

Kellék(ek): Előre kinyomtatott lapok kitöltése (lsd. 1.sz. melléklet).

A játék időtartama: 30 perc
A játék leírása:

 A feladat nem más, mint az előre kinyomtatott személyiségteszt kitöltése.

 Az egyének lehetőleg ne beszéljék meg egymással, hogy mit jelölnek be, mert ez
önmagukra és az önmagukról alkotott képre vonatkozik és nem arra, hogy mások
mit gondolnak róla.

Tapasztalat: A csoporton belül, akiknél jellemző az iskolakerülés és családtagjaik

által el vannak hanyagolva (nem látogatják őket, nem mennek haza hétvégén), meglepődtek
az eredményen és/vagy másra számítottak, nem értették miért az jött ki ami.
Tisztázni kellett sokszor a szavak jelentését a tesztben, de mivel az ezelőtt lévő alkalmon
(érzelmek kifejezése volt a fő téma) átvettünk szinonimákat, emiatt jelezték nekem, hogy
könnyebb volt megérteni egy-két szónak a jelentését.

3. Gyakorlat: Eysenck-féle személyiségteszt

Kellék(ek): Előre kinyomtatott teszt (lsd. 2. sz. melléklet)

A Játék időtartama: 30 perc
A játék leírása:

 A feladat nem más, mint az előre kinyomtatott személyiségteszt kitöltése.

 Az egyének lehetőleg ne beszéljék meg egymással, hogy mit jelölnek be, mert ez
önmagukra és az önmagukról alkotott képre vonatkozik és nem arra, hogy mások
mit gondolnak róla.

 A kiértékelés végén megbeszéljük a tapasztalatokat.

16
 Tapasztalat: Az egyének nem vették észre, hogy az első tesztnek, illetve ennek az
értékelésének számos paramétere megegyezik, akkor döbbentek rá, amikor elmondtam
nekik, hogy mi a színek csoportosítása.
Azt vettem észre az egyéneken, hogy a tesztek kitöltése nekik sokkal izgalmasabb és
egyszerűbb, mint az interaktívabb gyakorlatok/játékok megoldása, ennek az lehet az oka,
hogy nem tudják annyira elengedni a képzeletüket, de ha választani kell az állítások közül,
akkor van egy kerete a gyakorlatnak és nem nekik kell kitalálni a dolgokat.

Kép forrása: http://www.azirastukreben.hu/miert-ingerehesek-az-extrovertaltak-miert-

ingerkerulok-az-introvertaltak, letöltés helye, ideje: Budapest, 2021. 11. 03. 15:37

17
VII.III. „Beszéljünk!” – harmadik alkalom
„A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a
konfliktus kezelésének képessége.”

Dan Millman

Ezeknek az alkalmaknak az alapja, ami a fejlesztendő terület is egyben, a kommunikációs

készség.

A mindennapjainkban fontos szerepet játszik a társas interakció és ahhoz, hogy ez

megfelelően működjön 5 alapvető szociális készséget kell elsajátítanunk és elfogadnunk,
hogy könnyebben tudjuk definiálni a mindennapi érzéseinket és ezáltal az érzelmi
intelligenciánk fejlődését is elősegítjük.
Az 5 alappillér:
 öntudatosság
 önmenedzsment
 társas tudatosság
 felelősségteljes döntéshozatal
 kapcsolati készségek
A kapcsolati képességek alatt azt értjük, hogy mennyire vagyunk képesek egyénekkel és
csoportokkal is egyaránt egészséges kapcsolatokat kiépíteni, fenntartani és fejleszteni.
Ez magában foglalja az őszinte, nyílt kommunikációt, az aktív hallgatást, az együttműködést,
valamint azt, hogy képes az egyén ellenállni a nem megfelelő társadalmi nyomásnak. Jelenti
továbbá a konstruktív konfliktuskezelést, valamint a segítségkérést és segítségnyújtást.
Ezen képességet tanulni és fejleszteni is lehet az elsődleges szociális színtérben, a család
környezetében, fontos a szülői minta, amit a gyerek másolhat vagy elutasíthat, ha számukra
nem elfogadott mintát látnak, ez az otthonban nevelkedett gyermekek számára kimarad vagy
pedig hiányosan jelentkezik.
Később a tágabb értelmezését ennek a képességnek a gyermek az iskolában sajátíthatja el,
ahol kortársaival napi kapcsolatban van és gyakorolhatja a megfelelő magatartást, ugyanis
így tanulják meg hogyan tudnak beilleszkedni tásaik közé, illetve később a társadalomban,
hogy hasznos tagjai legyenek.4

4
Szociálpedagógiai munka csoportokkal nevezetű órai beadandó dolgozatomból átvéve (2020. április).

18
A társas interakciók egyik alap feltétele a kommunikáció, amihez elengedhetetlen az
önmagunk ismerete, hogy hogyan reagálunk a társas/környezeti ingerekre.
A sikeres kommunikáció abban valósul meg, hogy nem egyfajta kommunikációs stílust
követünk, hanem többet is elsajátítunk és tudjuk azokat váltogatni, de ennek önmagunk és a
társunk ismerete nélkülözhetetlen.
Ilyen kommunikációs stílusok lehetnek5:

 Segítségre szoruló – függésre törekvő stílus

(autonómia, felelősség < saját önsegítő erő tagadása)
 Segítő stílus
(elhatárolódás < erős együttérzés, bevonódás)
 Önfeladásig önzetlen stílus
(önbecsülés, önérvényesítés < lemondás, önzetlen áldozathozatal)
 Agresszív – leértékelő stílus
(elismerés, méltányolás < lebecsülés, becsmérlés)
 Önigazoló stílus
(saját kompetencia vállalása < imponálni akarás, tökéletesség-álcák)
 Meghatározó – kontrolláló stílus
(nondirektivitás, rugalmasság, nyitottság < szigorú, merev rendszabályozás)
 Távolságtartó stílus
(lelki összetartozás, bevonódás < elszigetelődés)
 Közlékeny – dramatizáló stílus
(visszafogottság, hallgatóság < énközpontúság)

5
forrás: Friedemann Schulz von Thun: Kommunikációs stílusok (65-293)
6
forrás: Friedemann Schulz von Thun: Kommunikációs stílusok (16. oldal)

19
A kommunikáción túl a társas interakciók részét képezik a konfliktusok is, amit a
kommunikáció segítségével oldhatunk fel, meg.

A konfliktusok mindig jelen vannak az ember életében, csoporton belül akkor beszélhetünk
róla, ha a csoport két vagy több tagjának az érdekei, nézetei ütköznek, versengenek vagy
éppen összeférhetetlenség van az egyének céljai közt.
A konfliktusok lehetnek:

 Destruktívak – az egyik fél érdekei mindenképp sérülnek

 Konstruktívak – win-win megoldás, mindkét fél a probléma megoldására
fókuszál

A konfliktuskezelésnek is több fajtáját különböztetjük meg:

 Elkerülés
 Független döntés
 Tárgyalás
 Mediáció
 Döntőbíró bevonása
 Jogi útra terelés

A személyiség dimenzióban kommunikációs stílusunkat leginkább az extroverzió-

introverzió dimenziója befolyásolja. Általánosságban elmondható, hogy a kommunikatív
extrovertáltak tisztábban és többet kommunikálnak, mint a hallgatag introvertáltak, akik
kiváló megfigyelők, értő hallgatók.7

7
Tanácsadás és konfliktuskezelés órai anyagából feldolgozva

20
VII.III.1. Gyakorlatok
1. Gyakorlat: Példák konfliktuskezelésre

Kellék(ek): -
A játék időtartama: 20 perc
A játék leírása:

 A csoporttagokkal megbeszélünk, kitalálunk egy rövid történetet, amiben

szerepel egy konfliktus.
 A konfliktuskezelési típusok alapján párokban megoldják a problémát az általuk
választott típus szerint a csoport többi tagja előtt.
 Variáció: A párok nem beszélik meg előre melyik típus szerint oldják meg a
konfliktust, csak a megoldás során kell összehangolniuk a kommunikációjukat,
hogy ki tudják találni a többiek, hogy melyiket is választották.

2. Gyakorlat: „Fekete-fehér, igen-nem”

Kellék(ek): -
A játék időtartama: Amíg egy győztes nem lesz, de 15 percnél nem hosszabb egy kör
A játék leírása:

 A játék egy közismert gyermekjáték, az a lényege, hogy úgy kell beszélgetni

egymással, hogy nem mondják ki a: fekete, fehér, igen és nem szavakat.
 A játék célja a szókincs bővülése is és az aktív párbeszéd kialakítása.
 A kérdező elkezdi a játékot: „Fekete-fehér, igen-nem, mit vettél a pénzemen?
Adtam neked pl.: 10.000 forintot, mit vettél azon?”
 A kérdező kimondhatja a „tiltott szavakat” és bármit kérdezhet, aki pedig
válaszol, annak minél gyorsabban kell reagálni a feltett kérdésekre.
 Variáció: Elhagyjuk a mondóka részét, csak párbeszédet folytat a csoport,
kötetlen aktív beszélgetés.

21
 3. Gyakorlat

Kellék(ek): Konfliktuskezelési teszt kitöltése8

A játék időtartama: 20 perc
A játék leírása:

 Az előre kinyomtatott teszt kitöltése, majd kiértékelése közösen. (kiértékelését

lsd.: 3. sz. melléklet)
 A felsorolt lehetőségek közül (A vagy B állítás) az egyénnek ki kell választani
egyet, ami a legjobban jellemzi a viselkedését.
 Ha egyik sem jellemző, akkor azt kell kiválasztani, amelyiknek előfordulása
valószínűbb.
 Reflektálás, hogy ebben a témakörben lévő első gyakorlatot mindenki úgy
oldotta -e meg, ami a tesztben kijött.

A teszt:

1. A) Vannak helyzetek, amikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás

felelőssége.
B) Ahelyett, hogy olyasmiről tárgyaljunk, amiben nem értünk egyet, inkább azokat a
dolgokat igyekszem hangsúlyozni, amelyekben mindketten egyetértünk.

2. A) Kompromisszumos megoldást próbálok találni.

B) Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.

3. A) Általában határozott vagyok céljaim követésében.

B) Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.

4. A) Kompromisszumos megoldást próbálok találni.

B) Néha lemondok saját kívánságaimról, engedve a másik kívánságainak.

5. A) Állandóan keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában.

B) Igyekszem megtenni mindazt, ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében
szükséges.

6. A) Igyekszem elkerülni, hogy kellemetlenséget csináljak magamnak.

B) Igyekszem nyerő helyzetbe kerülni.

8
Forrás: http://www.okv.info.hu/ONISMERETI%20ES%20FEJLESZTESI%20GYAKORLATOK.pdf
Konfliktus kezelési teszt 85-87. o., letöltés helye, ideje: Budapest, 11. 02. 8:32

22
7. A) Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen időm átgondolni.
B) Kölcsönösségi alapon engedek bizonyos pontoknál.

8. A) Általában határozott vagyok céljaim követésében.

B) Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés kifejtésre
kerüljön.

9. A) Úgy érzem, hogy nem mindig érdemes a nézeteltérések miatt gyötrődni.

B) Nem sajnálom az erőfeszítést, hogy a magam útját járhassam.

10. A) Határozott vagyok céljaim követésében.

B) Kompromisszumos megoldást próbálok találni.

11. A) Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan
kifejtésre kerüljön.
B) Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.

12. A) Néha elkerülöm az állásfoglalást, olyan esetekben, amikor az vitát eredményezne.

B) Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha ő is hagyja, hogy megtartsak valamit
a sajátomból.

13. A) Közös alapot javaslok.

B) Azon vagyok, hogy elfogadtassam az érveimet.

14. A) Elmondom a gondolataimat és érdeklődéssel hallgatom az övéit.

B) Racionális érvekkel lezárom a vitát.

15. A) Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatot.

B) Igyekszem megtenni, ami a feszültségek elkerülése érdekében szükséges.

16. A) Igyekszem meg nem sérteni a másik érzéseit.

B) Igyekszem meggyőzni a másikat arról, hogy álláspontom helytálló.

17. A) Általában határozott vagyok céljaim követésében.

B) Igyekszem megtenni, ami a haszontalan feszültségek elkerülése érdekében szükséges.

18. A) Ha az a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit.

B) Nem bánom, ha megtart valamit az állításaiból, ha ő is hagyja, hogy megtartsak valamit
a sajátomból.

23
19. A) Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan
kifejtésre kerüljön.
B) Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen egy kis időm átgondolni.

20. A) A nézeteltérések haladéktalan megbeszélésére törekszem.

B) Próbálom megtalálni a nyereség és veszteség mindkettőnkre nézve méltányos kombi-
nációját.

21. A) Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait.

B) Mindig kész vagyok a probléma közvetlen megvitatására.

22. A) Megpróbálok átmeneti álláspontot találni az övé és az enyém között.

B) Érvényesítem a kívánságaimat.

23. A) Gyakran igyekszem gondoskodni arról, hogy a megoldás mindnyájunkat

elégedettséggel töltsön el.
B) Vannak helyzetek, amikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás
felelőssége.

24. A) Ha úgy tűnik a másikról, hogy álláspontja nagyon fontos a számára, megpróbálok
igazodni a szándékaihoz.
B) Igyekszem rávenni, hogy érje be egy kompromisszummal.

25. A) Igyekszem megvilágítani számára álláspontom logikáját és előnyeit.

B) Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait.

26. A) Közös alapot javaslok.

B) Szinte mindig törődök azzal, hogy a megoldás mindkettőnk számára kielégítő legyen.

27. A) Néha elkerülöm az állásfoglalást, olyan esetekben, amikor az vitát eredményezne.

B) Ha az a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit.

28. A) Általában határozott vagyok céljaim követésében.

B) Általában keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában.

29. A) Közös alapot javaslok.

B) Úgy érzem, nem érdemes a nézeteltérések miatt gyötrődni.

30. A) Igyekszem meg nem sérteni a másik érzéseit.

B) A megoldás érdekében mindig megosztom a problémát a másikkal.

24
VII.IV. „Mit tegyek?” – negyedik alkalom
„Nem az az erős, aki nem esik
el, hanem az, aki mindig fel tud állni.”

Niccolo Machiavelli

A II. pontban említettem, hogy a serdülőkor önmagában is milyen kríziseket rejthet, ezek
feldolgozásához és megoldásához elengedhetetlen, hogy a kamaszok megismerjék a
különböző megküzdési stratégiákat és alkalmazni is tudják őket most és későbbi felnőtt
életük során.
Mivel az átmeneti otthonban/gyermekotthonban nevelkedett serdülők nem tudták
megtanulni ezeket az elsődleges szocializációs színtéren – a családjukban – és ezenfelül
nagyszámban jelen van az iskolakerülés is, ezért is tartom létfontosságúnak és szükségesnek
a problémamegoldó képesség fejlesztését és a megküzdési stratégiák (coping) megismerését
intézményes keretek közt, mert máshol nem biztos, hogy kellő mértékig el tudják sajátítani.
A megküzdési stratégiák tehát egy problémára, stresszhelyzetre adott reakció, amit két fő
csoportra bontunk:

 Problémaközpontú stratégia
 Érzelemközpontú megküzdési stratégia

A problémaközpontú megközelítés a probléma/stressz forrásának megoldására koncentrál,

ebben az esetben az egyén felméri a problémát és számba veszi a megoldások lehetőségét és
racionálisan meghoz egy döntést. Az érzelmek ebben a helyzetben nem játszanak szerepet,
az egyén megpróbálja kizárni a pozitív-negatív érzelmeket és csak a probléma megoldására
koncentrál.
Ezzel szemben az érzelemorientált megküzdésnél a hangsúly a probléma okozta érzelmi
reakciók enyhítésére helyeződik.
„Lazarus és Folkman (1986) a két fő megküzdési stratégián belül további nyolc stratégiát
különítenek el:

 viselkedéses stratégiák: ide tartozik a testmozgás, mint problémaelterelés, az

alkoholizálás, drogok fogyasztása, dühkitörés, érzelmi támasz keresése barátoknál
 konfrontáció: ez a problémával való szembehelyezkedést, aktív megküzdést jelenti
 eltávolodás: a helyzettől való érzelmi és mentális távolságtartást jelenti, hogy
energiát gyűjthessen a további megküzdéshez

25
  érzelmek és viselkedés szabályozása: ez az adott helyzet megoldását legjobban segítő
érzelmi kifejezésmód és viselkedés megtalálását jelenti
 társas támogatás keresése: a társas környezet részéről rendelkezésre álló erőforrások,
támogatások keresését és kihasználását jelenti
 a felelősség vállalása: az észlelt, tulajdonított kontroll vállalása kerül előtérbe ebben
az esetben
 problémamegoldás-tervezés: kifejezetten kognitív, racionális stratégia, azoknak a
lehetőségeknek a kiértékelését jelenti, amelyek a helyzet megoldását elősegíthetik
 elkerülés-menekülés: nem vállalja a konfrontációt, kilép a szituációból
 pozitív jelentés keresése: a negatív jelentésű esemény kihívásként, bizonyos
szempontból pozitívként való értékelése történik ekkor”9

A probléma megoldása során nem feltétlen csak az egyik típusú megküzdési stratégiát
alkalmazza az egyén, hanem ezek keverten is előfordulhatnak a megoldás keresése közben.

VII.IV.1. Gyakorlatok
1. Gyakorlat: „Problémákkal szemben”

Kellék(ek): -
A játék időtartama: 30 perc
A játék leírása:

 Megfogalmazunk egy alap problémát és a csoport tagjai elmondják, hogy hogyan

oldanák meg. Nincs jó vagy rossz megoldás.
 Utána megállapítjuk, hogy ki melyik stratégiát választotta.
 Probléma felvetés például: (A kérdés minden esetben, hogy „Mit tennél?”)
̷ Egy osztálytársad tiszteletlenül viselkedik egy másik társaddal, bántja,
megalázza, piszkálja az osztály előtt, úgy, hogy mindenki látja és hallja.
̷ Egy barátnőd összeveszett az édesanyjával, kiabáltak egymással és sírva
felhív telefonon.
̷ A családi ebédnél egyszerre nyúltok az unokatestvéreddel az utolsó darab
süteményért, ami mindkettőtök kedvence.

9
Forrás: Margitics Ferenc, Pauwlik Zsuzsa: Megküzdési stratégiák preferenciájának összefüggése az észlelt
szülői nevelői hatásokkal, Magyar Pedagógia 106. évf. 1. szám 43-62., 2006.
http://www.magyarpedagogia.hu/document/Margitics-Pauwlik_MP1061.pdf

26
 ̷ A felvételin rosszul teljesítettél és nem vettek fel az általad kiválasztott
iskolába, ahova már évek óta szeretnél járni.

2. Gyakorlat: „Párbeszéd önmagunkkal”

Kellék(ek): -
A játék időtartama: 30 perc
A játék leírása:

 A játék célja, hogy az önhibáztató, énképromboló negatív gondolatokat

átformáljuk és átalakítsuk pozitívvá, úgy, hogy a jelentése ugyanazt jelenti,
mégis máshogy fog viszonyulni önmagához az egyén.
 Egyénenként legalább 10 ilyen mondat megfogalmazása saját magukról, amit
már többször mondtak vagy gondoltak magukról.
 Például:
o „Ezt még sohasem csináltam azelőtt – Ez egy lehetőség arra, hogy valami
újat tanuljak.
o Ez túl bonyolult – Más oldalról fogom megközelíteni.
o Ehhez nincsenek meg a forrásaim – Kényszer szüli a találékonyságot!
o Én túl lusta vagyok ahhoz, hogy ezt megcsináljam – Ezt így nem lennék
képes beépíteni a teendőim közé, de újra átnézhetem az eddigi fontossági
sorrendet.
o Biztos, hogy ez így nem fog működni – Megpróbálhatom, hogy
működjön is.
o Ez egy túlságosan gyökeres változás – Próbáljuk meg!
o Senkit sem érdekel, hogy szóba álljon velem – Majd meglátjuk képes
vagyok-e megnyitni a kommunikációs csatornákat
o Ez már ennél nem lesz jobb – Megpróbálom még egyszer.”10

10
Forrás: Női Szalon: Pozitív gondolkodás: Hagyj fel a negatív belső beszéddel, hogy csökkentsd a stresszt,
2020., https://www.noiszalon.hu/2020/03/pozitiv-gondolkodas-hagyj-fel-a-negativ-belso-beszeddel-hogy-
csokkentsd-a-stresszt/ letöltés helye, ideje: Budapest, 2021.11.12. 22:41

27
VII.V. „Ilyenek a kapcsolataim” – ötödik alkalom

A társas és közösségi kapcsolatok alapvető kritériuma a megfelelő szocializáció.

A szocializáció nem más, mint a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelyben az

egyének megértik önmagukat és környezetüket, megértik az együttélés szabályait, a
lehetséges és elvárt magatartásokat. Az emberek lényegében a szocializáció során
sajátították el azokat a normákat, értékeket, hagyományokat, véleményeket és attitűdöket,
amelyeket egy adott kultúrában és környezetben alkalmaznak. A szocializáció mindig
interakció, amelyben a környezet hat az egyénre, és fordítva, az egyén pedig mindig reagál
a környezetére.
A szocializáció első színtere a család, később, a gyerekek felnövekedésével egyre nagyobb
szerepet kap a tágabb környezet, a kortársak, az óvodák, az iskolák és a társadalom egésze.

A szocializáció az élet alapvető folyamata, mert tudásra tesz szert, ez a tudás pedig a
társadalomban és a társadalomban való túlélésünk kulcsa. Beszélhetünk a szocializáció
szükségességéről, hiszen a társas tanulás testünkbe kódolt képesség, az emberi túlélés egyik
záloga. Az interperszonális kapcsolatok a biológiai evolúció során kialakult
viselkedésmintákon alapulnak. Ezek a minták segítenek eligazodni a kapcsolatainkban,
amelyek közül sok kulturálisan független, vagyis az egymástól távol eső, egymást nem
ismerő emberek felismerik egymás viselkedésének természetét. Példa erre az összes
embercsoportra jellemző üdvözlő gesztus. Lehetővé teszi, hogy kifejezzük a másik
emberhez való viszonyunkat: egy egyszerű mozdulattal tudatjuk vele, hogy barátsággal vagy
agresszivitással közeledünk hozzá.

Ennél a fejezetnél a kortárs csoportokra helyezem a hangsúlyt, a gyakorlatok célja pedig

nem más, minthogy az Intézményben élő gyermekek számára olyan fejlesztő programok
legyenek megtartva, amivel az egyén kialakíthatja és felismerheti a csoporton belüli
szerepét, illetve a többiek szerepét, csoporton belül felfedezni az alá-felé rendelt szerepeket
és azok jelentőségét és a csoporton belüli érdekérvényesítés képességének fejlesztését.

28
VII.V.1. Gyakorlatok
1. Gyakorlat: „Helyem a csoportban”

Kellék(ek): Előre kinyomtatott Négy szín személyiségteszt (lsd. 4. sz. melléklet)

A játék időtartama: 20 perc
A játék leírása:

 A feladat nem más, mint az előre kinyomtatott személyiségteszt kitöltése.

 Az egyének lehetőleg ne beszéljék meg egymással, hogy mit jelölnek be, mert ez
önmagukra és az önmagukról alkotott képre vonatkozik és nem arra, hogy mások
mit gondolnak róla.

 A kiértékelés végén megbeszéljük a tapasztalatokat és kiértékeljük a

megoldásokat.

2. Gyakorlat: „Együtt alkotunk”

Kellék(ek): élénk színű tempera vagy dobozos festékek, ecsetek, nagyobb méretű, a
csomagolópapírnál jobb minőségű papír
A játék időtartama: Amíg mindenki rajzol a papírra és annak értékelése, kb 30 perc
A játék leírása:

 Az eszközöket bemutatjuk, sőt kedvet csinálunk a kipróbálásukhoz. Lehet a

nagyobb papír mellett találni kisebb lapokat, a színek keveréséhez alkalmas
tálakat.

 A kipróbálás közben elgondolkodhatunk azon, hogy melyik szín hogyan hat ránk,
vagy melyik az, ami leginkább megfelel a hangulatunknak. Direkt ötleteket nem
adunk a színek használatához, keveréséhez, de amikor mindenki kipróbálta,
kezdődhet a munka.
Ha szükséges, több asztalt is összetolunk, hogy mindenki hozzáférjen a papírhoz,
amit körülvesznek és a hangulatuknak megfelelő színnel, elkezdenek kitölteni.

 Többen is dolgozhatnak egyszerre, nincs felosztva, hogy kinek mekkora felület

jut. Lehet, hogy először a papírnak csak egy kis részén helyezik el a kezük
nyomát, vissza is lehet térni egy újabb hangulat színek által történő kifejezéséhez.

29
 Fontos, hogy beszéd és szavak nélkül dolgozzunk, s hogy mindenki tegyen hozzá
valamit a festményhez.

 Figyeljünk egymásra, és arra is, hogy hogyan lehet kapcsolódni a másik

vonalvezetéséhez, egyikünk vagy másikunk által használt színekhez.

 Ha készen van - vagyis a lehető legteljesebben kitöltöttük a rendelkezésre álló

felületet és mindenki hozzájárult a közös mű elkészítéséhez, akkor hátralépve, a
rajztól elfordulva leülünk egy körben.

 Most újra megnézzük a csoportfestményt és megbeszéljük, hogy milyen élmény

volt ezt elkészíteni, milyen elképzelések voltak, és ezekre hatott vagy nem hatott
a társaink által használt színvilág.

 Értékeljük egyben is az egész kompozíciót, abból a szempontból is, hogy

mennyire fejezi ki a csoport hangulatát.

Tapasztalat: Az együtt alkotás örömének jegyében nagyon jó hangulatban telt a

gyakorlat, igaz látszódtak a klikkesedések, ki melyik csoporthoz tartozik, mert az azonos
csoportba tartozó tagok szinte egyszerre mentek oda a laphoz és egymás vonalait kiegészítve
alkottak.

30
Összegzés
Szakdolgozatom célja tehát a hátránycsökkentés elérése volt, életkori sajátosságokból
adódóan a nyers „tanórai minta” helyett egy interaktívabb megoldást választottam.

Tapasztalataim alapján az egyének szívesen vettek részt a foglalkozásokon,

visszajelzéseikből is tudom, hogy sokat fejlődtek és tanultak, új szavakat, kifejezéseket,
érzelmeket és módszereket is tanultak, amikkel eddig még nem találkoztak.

Ahogy haladtunk előre a projekt megvalósításában az egyének egyre kifejezőbbek és

értőbbek voltak, mint az első alkalommal, nem kellett már annyira aktivizálnom őket, mert
maguktól csinálták a kiszabott feladatokat, sokkal szabálykövetőbbek is lettek a kereteknek
hála.

A konfliktuskezelés és a kommunikációs készség fejlesztése után több visszajelzést is

kaptam, hogy az iskolában is, illetve az átmeneti otthonban is mérséklődtek a konfliktusok
száma, mert jobban tudták ezeket kezelni azáltal, hogy megmutattam nekik, hogy nem csak
üvöltözéssel és fizikai erőszakkal lehet megoldani az esetleges nézeteltéréseket.

A személyiségfejlesztés és az önismereti gyakorlatok által többször beszéltek arról a

projektben résztvevő egyének, hogy mit éreztek aznap, hogyan élték meg azt a napot az
iskolában, már nem csak az volt, hogy visszaértek az átmeneti otthonba és „Milyen volt az
iskola? Jó.” párbeszéd zajlott le a gondozók és a bent lakó kliensek közt, hanem jobban
kifejtették az érzéseiket és a „Milyen volt az iskola?” kérdését is elhagyták, inkább az
egyénre koncentrált kérdéseket tettek fel nekik.

Számomra is tanulságos volt az az 5 alkalom, mert rávilágított ennek a programnak a

fontosságára, hogy több időt kell eltölteni a kamaszokkal és hogy ők igénylik is ezt a velük
eltöltött időt. Ezáltal könnyebben nyíltak meg, többet beszéltek és őszintébbek is voltak.

Céljaim közt az is szerepelt, hogy egy jó mintát kapjanak a felnőtt élet előtt álló kamaszok,
ne az addigi hiányos eszköztárukkal kezdjék meg a nagybetűs életet.

31
11

Az új ismeretek és élmények által, amik számukra eddig ismeretlenek voltak, kiléptek

minden egyes gyakorlatnál a komfortzónájukból és ezáltal fejlődtek az egyének.

11
Margarétalány, https://www.instagram.com/margaretalany/?hl=hu letöltés ideje: 2021.11.13. 17:20

32
Felhasznált irodalom
1997. évi XXXI. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló törvény

Daniel GOLEMAN: Érzelmi intelligencia, Háttér Kiadó, Budapest, 2019., fordította: N. Kiss
Zsuzsa

Friedemann SCHULTZ VON THUN: Kommunikációs stílusok, Háttér Kiadó, Budapest,

2019., fordította: Schulcz Katalin

GYÖKKÖSY Endre: Bevezetés a Paralektikus Lélekgondozásba, Vác, 2000. (Internetes

elérés: http://korhazlelkesz.hu/doc/ErikGyokos.pdf ,letöltés helye, ideje: Budapest, 2021.
11. 04. 12:59)

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/egeszsegneveles/gondozastan/pubertas/lelektan
i-valtozasok, letöltés helye, ideje: Budapest, 2021. 11. 04. 13:10

https://www.noiszalon.hu/2020/03/pozitiv-gondolkodas-hagyj-fel-a-negativ-belso-
beszeddel-hogy-csokkentsd-a-stresszt/ letöltés helye, ideje: Budapest, 2021.11.12. 22:41

https://www.pszichofeszek.hu/kamaszkorikrizisek.html , letöltés helye, ideje: Budapest,

2021.11.03. 19:57

K. NÉMETH Margit – KOLLER Éva: Serdülőkor: Normatív krízis vagy deviancia?,

Iskolapszichológia füzetek 33. sz., Budapest, 2015. (11-36. oldal)

MARGITICS Ferenc, PAUWLIK Zsuzsa: Megküzdési stratégiák preferenciájának

összefüggése az észlelt szülői nevelői hatásokkal, Magyar Pedagógia 106. évf. 1. szám 43-
62., 2006. http://www.magyarpedagogia.hu/document/Margitics-Pauwlik_MP1061.pdf

Önismereti és fejlesztési gyakorlatok,

http://www.okv.info.hu/ONISMERETI%20ES%20FEJLESZTESI%20GYAKORLATOK.
pdf Konfliktus kezelési teszt 85-87. o., letöltés helye, ideje: Budapest, 11. 02. 8:32

RANSCHBURG Jenő: A serdülőkor gyötrelmei, Saxum Kiadó Kft., Budapest, 2011.

RANSCHBURG Jenő: A serdülőkor, Saxum Kiadó Kft., Budapest, 2013.

RANSCHBURG Jenő: Erkölcs és jellem, Saxum Kiadó Kft., Budapest, 2013.

RANSCHBURG Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia, Saxum Kiadó Kft., Budapest, 2014.

33
Melléklet
1. számú melléklet: https://feketeagi.hu/wp-
content/uploads/2020/04/Szem%C3%A9lyis%C3%A9gteszt-
v%C3%A9rm%C3%A9rs%C3%A9kleti-t%C3%ADpusok.pdf
2. számú melléklet: Eysenck-féle személyiségteszt
„Néhány kijelentés következik, amelyek a magatartására, érzelmeire, viselkedésére
vonatkoznak. Ha a kijelentés illik Önre (jellemzi Önt), akkor adjon Igaz (I), ha nem,
akkor nem Igaz jelzést (N). Mivel az első közvetlen benyomás alapján célszerű
döntenie, ezért dolgozzon gyorsan, ne fontolgassa sokáig válaszát! Az egész kérdőív
kitöltése ne tartson sokáig. Nem intelligencia vagy képesség tesztről van szó, tehát
nincsen helyes vagy helytelen válasz, illetve minden teszt csak pillanatnyi érzelmi
állapotot mér. Kérjük minden kérdésre válaszoljon.
1. Mindig tudok találó választ adni a hozzám intézett megjegyzésekre.
2. Olyan dolgokról is szoktam álmodozni, amelyeket később mégsem valósítok meg.
3. Ragaszkodom ahhoz, hogy a barátaim a munkában ne hátráltassanak.
4. Ha egyszer valamit megígértem, mindig megtartom még akkor is, ha az nagyon
kínos nekem.
5. Gyakran elégedetlen rossz a hangulatom.
6. Általában gyorsan és biztosan cselekszem.
7. Utazás esetén előre megtervezem és rögzítem az útirányt, amelytől nem szívesen
térek el.
8. Könnyen és fesztelenül fel tudok oldódni.
9. Soha nem jövök ki a sodromból.
10. Gyakran megtörténik, hogy a gondolataim elkalandoznak, amikor a figyelmemet
összpontosítani akarom.
11. Miután az élet dolgait valódi jelentőségükben megismertem, határozott
elképzelést alakítottam ki azokról.
12. Beszédesnek tartom magam.
13. Azt gondolom magamról, hogy különösen ideges és feszült vagyok.
14. Értelmes ember aszerint ítéli meg mások viselkedését, hogy saját maga mit tenne
hasonló helyzetben.
15. Nincsenek hiányosságaim.
16. Szívesen álmodozom.

34
17. Mások élénknek tartanak.
18. Gyakran érzem magam különösebb ok nélkül fáradtnak és fásultnak.
19. Kellemetlenül érintenek a változások (pl. munkahely, útirány, lakás) amiatt, mert
érzelmileg ragaszkodom valamihez.
20. Csoportos tevékenység esetén szívesen vállalom a vezetést.
21. Vagy összpontosítsa az ember egy feladatra magát, vagy inkább el se vállalja azt.
22. Előfordul, hogy időnként túlárad bennem az energia, máskor pedig lusta és lassú
vagyok.
23. Néha én is pletykálok.
24. Élénk embernek tartom magamat.
25. Előfordul, hogy makacsul visszatérő értelmetlen gondolatok kínoznak.
26. Egyes ruhadarabokhoz, szabályokhoz, színekhez annyira hozzászoktam, hogy
nem szívesen térek át másra.
27. Érzelmeimben könnyen meg lehet sérteni.
28. Fesztelen társaságban is nehezen tudok feloldódni.
29. Úgy gondolom, hogy a minőségre kell ügyelni, és csak a megbízható és tartós
dolgokat kell vásárolni.
30. Időnként nyomorultul érzem magam.
31. Társaságban szívesen maradok a háttérben.
32. Mindent bevallanék a vámnál, még akkor is, ha soha nem derülne fény a dologra.
33. Könnyen válok lehangolttá.
34. Hogy érdekes személyiséggé váljék az ember, az életét az eszményei szerint kell
alakítania és az elveket mindig követnie kell.
35. Előfordul, hogy ok nélkül hol vidám, hol pedig szomorú vagyok.
36. Én szoktam a kezdeményező lenni, ha ismeretségeket kötök.
37. Mindig határidőre elkészülök a munkámmal, és soha nem késem el sehonnan.
38. Könnyen zavarba jövök.
39. Csak akkor fogadjunk el valakit igaz barátunknak, ha az irántunk való igaz
vonzalmáról meggyőződtünk.
40. Néha feldobottnak érzem magam, néha meg az élettől is elmegy a kedvem,
41. Munkámat általában nagyon komoly ügynek tartom.
42. Idegesít, ha várakoznom kell.
43. Néhány ismerősömet ki nem állhatom.
44. Közreműködtem már valamilyen társaság összehozásában.

35
 45. Elképzelt bajok miatt is szoktam aggódni.
46. Midig előre megtervezem és megszervezem a munkámat.
47. Előfordul, hogy lényegtelen dolgok túl sok gondot okoznak nekem.
48. Szívesen vállalok aktív szerepeket társas összejöveteleken.
49. Kellemetlenül érint, ha az emberek az utcán, vagy az üzletekben figyelnek.
50. Néha olyasmibe is beleszólok, amihez nem értek.
51. Kellemetlen, ha bármi megzavar a megszokott dolgaimban.
52. Nagyon ideges vagyok.
53. Szeretem a bizonytalan és előre ki nem számítható dolgokat.
54. Gátlásaim vannak mások jelenlétében, legalább annyira, hogy ilyenkor kevésbé
vagyok eredményes, mint lehetnék.
55. Néha olyan érzéseim vannak, hogy legyőzhetetlen nehézségek előtt állok.
56. Ha magammal szemben nagy követelményeket támasztok, akkor azt gondolom,
hogy másoknak is így kell tenniük.
57. Szoktam olyan dolgokra gondolni, amelyet másokkal nem szívesen közölnék. 58.
Nehezemre esik, ha sok ember előtt kell beszélnem vagy előadást tartanom.

”12

12
Forrás: Eysenck-féle személyiség tipológiai teszt, https://ms.sapientia.ro/~manyi/personality/eysenck.pdf

36
3. számú melléklet: Önismereti és fejlesztési gyakorlatok,
http://www.okv.info.hu/ONISMERETI%20ES%20FEJLESZTESI%20GYAKORL
ATOK.pdf Konfliktus kezelési teszt 85-87. o., letöltés helye, ideje: Budapest, 11. 02.
8:32

37
4. számú melléklet: http://www.szertelenkek.hu/anyagok/negyszin_kerdoiv.pdf

38
39
40
Záradék/nyilatkozat

41
42