Nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete, előítéletek okai,

nemzeti identitás alakulása napjainkban

Napjainkban jelentős problémának bizonyul világszerte az egy

társadalmon belül együtt élő fajok közötti konfliktusok és a
nemzeti-nemzetiségi-etnikai, valamint a vallási kisebbségekből
fakadó konfliktusok. Mindegyik esetben az a probléma gyökere,
hogy a multikulturálistársadalom többsége kirekeszti a
kisebbséget, amelyet bőrszín, anyanyelv, kultúra vagy vallás
alapján definiál, és ez a kisebbség a kirekesztettség érzése
következtében megpróbál védekezni, egyebek között meg akarja
tartani saját identitását, amely némileg eltér a többség
identitásától.

Alapfogalmak

faj: az emberek olyan csoportja, amelyet biológiailag örökölt

– vagy biológiailag örököltek gondolt – testi jellemzők,
elsősorban bőrszín alapján különítenek el. (feketék, fehérek,
sárgák).
A fizikai antropológia nem a bőrszín, hanem több testi
jellemző alapján különböztet meg három nagy emberi rasszt:
kaukázoid, a mongoloid és a negroid

nemzet: azokból áll, akik egy nemzet tagjának tartják magukat

s akiknek közös a nemzeti identitásuk., mely magába foglalja a
közös nyelvet vagy nyelvjárást, a közös kultúrát, a
szokásokat, a közös történelemre vonatkozó emlékeket, továbbá
a közös lakóterületet. A nemzet fogalmához általában
hozzátartozik, hogy létezik egy állam, amely ennek a nemzetnek
az állama.
Megkülönböztetünk „francia” nemzetfogalmat és „német”
nemzetfogalmat. Az előbbi szerint a nemzet tagja mindenki, aki
az adott állam polgára. A kulturális nemzet fogalma szerint a
nemzet tagja az, aki a nemzet nyelvét beszéli, a nemzeti
kultúrához tartozónak vallja magát.

Nemzeti és vallási kisebbség, etnikai csoport

A nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon csoportja, akik

nem a többségi nemzettel identifikálódnak, hanem egy olyan
másik nemzettel, amelynek van állama, vagy egy olyan nemzet
tagjainak tartják magukat, amelynek nincs ugyan állama, de
saját állam létrehozására törekszik.
Etnikai csoportnak nevezzük az adott társadalmon belül
azoknak a csoportját, akik olyan közös kulturális identitás
tudatával rendelkeznek, amely elkülöníti őket a többségtől
vagy a többi etnikai csoporttól. Az etnikai csoport kevésbé
különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség.
Nem csak nemzeti és etnikai ismérvek alapján különülnek
azonban el kisebbségek. Mivel a vallás a kultúra része, némely
esetben nagyon is meghatározó része, vallási alapon is
elkülönülhet valamely kisebbség a társadalmon belül. Pl. a
szunnita és a síita mohamedánoknál

Rasszizmus, etnocentrizmus, nacionalizmus

Rasszizmusnak nevezzük azt a felfogást, amely szerint az a

faj, amelyhez az adott ember tartozik, vagy pontosabban,
amelyhez tatozónak vallja magát, magasabb rendű, mint a többi
faj, pl. intelligensebb, erkölcsibb stb.
A szociológiában régóta használják a rasszizmus analógiájaként
az etnocentrizmus fogalmát is. (olyan nézetrendszer, amely a
saját etnikai csoportot vagy nemzetet magasabb rendűnek
tekinti a többinél)
Súlyos veszélyekkel jár, ha a nemzeti összetartozás
érzéséből a más nemzetekkel, nemzeti kisebbségekkel, etnikai
csoportokkal szembeni ellenségesség érzése válik – ezt
nevezzük agresszív nacionalizmusnak.

Előítélet, sztereotípia, diszkrimináció

Előítélet – valamely csoport tagjaival szembeni negatív

érzelmi viszonyulás, mely azon alapul, hogy ezek az emberek a
csoport tagjai. Lehet pozitív előítéletről is beszélni.
Sztereotípia – torzításon, túlzáson és leegyszerűsítésen
alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely
csoporttal szemben.

Diszkrimináció – egyes emberek hátrányos kezelése azon az

alapon, hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai.
A

nemzeti identitás alakulása

Napjaink globalizálódó kultúrája a média és a példátlan

nemzetközi mobilitás miatt keverék-kultúra. A globális kultúra
is mesterséges kultúra. Fő jellemzője az idő és a tér
összesűrűsödése. A mai nemzeti identitás építésében,
alakításában a globalizációnak hatalmas hatása van/volt, de
emellett a magyar identitás kialakulásában az Európai Unió
szerepét sem felejthetjük el, ugyanis a csatlakozással - egy
időre - eldőlt, hogy Magyarország a nyugat-európai kötődést
választotta. A társadalmak felső rétegeiben a nemzettudat
megjelent már a Karoling Birodalom hanyatlása idején, tehát a
IX-X. században. A török fenyegetettség, majd hódoltság pedig
a magyar társadalomban váltotta ki a nemzettudat
megerősödését. A XVIII, század végétől Európában és az
Egyesült Államokban – a polgárjogoknak a társadalom minden
tagjára történő kiterjesztésével – a nemzettudat a társadalom
minden rétegében kisebb-nagyobb mértékben megjelent.