16.

tétel - A család fogalma, változása,

funkció, nemzetközi tendenciák
A szociológia társadalmi intézménynek nevezi a normák és értékek valamilyen egymással
összefüggő tevékenységekre vonatkozó elfogadott rendszerét, amelyek a társadalmi életet
szervezik olyan módon, hogy a társadalom tagjai a társadalom számára szükséges funkciókat
ellássák.
Ilyen társadalmi intézmények: a család, az oktatási rendszer, a gazdasági rendszer (vállalatok
stb.) és a kormányzat, politikai intézmények.
Ezek a normák szerepeket definiálnak, amelyeket a különböző státuszokat betöltő
személyek mintegy el kell hogy játsszanak. Ilyen státusz pl. az anya, a gyermek, a munkás, a
diák, a tanár stb. státusza.
Az emberi társadalmak intézményei közül a legfontosabb a család – létfontosságú
feladatokat látnak el.

I. Család
A család a társadalmi kiscsoportok egyike. Csoportnak nevezzük az egyéneknek olyan
együtteseit, amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek, kötnek össze. Kiscsoportnak
nevezzük azokat a csoportokat, amelyeknek tagjai olyan kis létszámúak, hogy egymást
személyesen ismerik, szoros kapcsolatban vannak.
Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy
házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi kapcsolat köti össze (kivétel:
örökbefogadás). Három családtípust különböztet meg: a házaspárt, a házaspárt gyermekkel,
továbbá egy szülőt gyermekkel. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak is
nevezni. A néprajztudomány viszont a szociológiánál is tágabb családfogalmat használ: nem
csupán az együtt lakó, együtt étkező családtagokat számítja, hanem az egymással szoros
kapcsolatban élőket is, bár külön laknak, esetleg külön háztartást vezetnek. A családtól meg
kell különböztetni a háztartás fogalmát – együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó,
együtt fogyasztó emberek csoportja, akik általában, de nem szükségképpen rokonok.

II. Házasságtípusok
Házasságkötés – felnőttek házastársi-családi kapcsolatot létesítenek.
Házasság – maga a kapcsolat, egész folyamata a létesítéstől a megszűnésig. Jogi cselekmény,
férfi és nő a jogszabályoknak megfelelően házastársi kapcsolatot létesít. Szociológiai
értelemben a jogi cselekmény nélküli tartós családi együttélés is annak számít – ezt nevezik
élettársi kapcsolatnak.
Monogám házasságnak nevezik egy férfi és egy nő házas együttélését. Poligám házasságnak
nevezik azokat, ahol egy férfinak vagy nőnek több házastársa van. Csoportházasságnak
nevezik azt az esetet, amikor több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban.
A válás a házasság felbontása, a két háztartás különválása.
 16. tétel - A család fogalma, változása,
funkció, nemzetközi tendenciák
A statisztikában négyféle családi állapotot különböztetnek meg:

1. nőtlen, ill. hajadon,

2. házas,
3. elvált,
4. özvegy.

III. A család funkciói

Öt fontos alapfunkciója van:
1. Termelési funkció (maga a család volt a termelő egység)
2. Fogyasztás
3. Reprodukció (gyermekszületés, népesség fenntartás)
4. Felnőttek pszichés védelme
5. Gyermekek szocializációja
Egyesek szerint az iskola átvette a szocializációs funkciók egy részét, a mentálhigiénés és
hasonló intézmények pedig a felnőttek lelki védelmét. A családok termelési és fogyasztási
funkcióinak csökkenésével megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a
fontosság.
Korábbi évszázadokban a házasságkötésnél döntő szerepet játszott a gazdasági szempont,
ma viszont a házastársak egymás iránt érzett érzelmei játszanak a párválasztásnál. A múltban
a legtöbb család különálló gazdasági egység volt, működéséhez egy-egy férfira és nőre volt
szükség, ma viszont könnyebben meg élni egy magányos felnőtt vagy egy szülő és a
gyermeke, ezért a házasságkötés kevésbé gazdasági kényszerűség napjainkban.

IV. A család funkcióinak változása

1. Iparosodás előtt a termelés túlnyomó részben családi keretek között történt
(gazdaságok, kisipari műhelyek). Ma a termelés túlnyomó részt családon kívül,
nagyvállalatok végzik, bár a mezőgazdasági termékek körülbelül egyharmadát
ma is családi gazdaságok állítják elő.
2. A fogyasztás ma is túlnyomó részt családi keretek között történik.
3. A család szerepe a gyermek szocializációjában egyáltalán nem csökkent, sőt
nőtt is. A mai iskolák kevéssé nevelnek, a társadalmi intézmények
szocializációs szerepe gyengült.
4. Hasonlóképp nőtt a felnőttek lelki támogatásával támasztott igények. A
feszültség és kudarc elviselésére a család nyújtja a legjobb segítséget.
 16. tétel - A család fogalma, változása,
funkció, nemzetközi tendenciák

V. Nemzetközi tendenciák
Fejlett országokban megfigyelhető tendenciák:

1. Első házasságkötés átlagos életkora Északnyugat-Európában a XIX. században

magasabb (nőknél 25 év körül), mint Kelet-Európában (20 év körül vagy alatt), melyet
a Trieszt-Szentpétervár határvonal választ el. Nyugat-Európára jellemzően magasabb
volt az életük végéig hajadon állapotban maradók aránya, mint Kelet-Európában.
Átlagos első házasságkötési életkor a második világháború után a nyugat-európai és
észak-amerikai országokban határozottan fiatalodott és csökkent a hajadon családi
állapot. 1960-as évek közepén megfordult, és ismét emelkedni kezdett.
2. Megnőtt a házasságon kívül együtt élők aránya.
3. 1960-as évek közepén megnőtt a házasságon kívüli születések aránya. Két erősen
eltérő típust lehet megkülönböztetni: a fiatal egyedülálló nők szülnek gyereket, akik
nem törődnek a megtermékenyülés elkerülésével, illetve a házasságszerűen együtt
élő párok tudatosan tervezett gyermekei.
4. Emelkedett a válási arányszám – minden harmadik házasság válással végződött.
Korábbi évtizedekben az elváltak nagy része újraházasodott, legújabban csökkenni
látszik az elváltak újraházasodása – helyette tartós együttélést létesítenek.
5. A házasságon kívüli születések és válások számának növekedése következtében nőtt
az egy szülő és gyermek(ek) típusú háztartások aránya.
6. Megnőtt az egyszemélyes háztartásban élők aránya.
Egyik oka – idős házaspárok közül az egyik fél halála utána az özvegy egyedül marad.
Másik oka – az elváltak nem házasodnak újra, illetve a fiatal felnőttek nem
házasodnak meg, de anyagi erőforrásaik megengedik az önálló háztartás
fenntartását.
7. Csökkent a családok átlagos gyermekszáma