7.

A társadalmi szerkezet és rétegződés változása - nemzetközi

tendenciák

Alapfogalmak (nem biztos, hogy kell ide)

Társadalmi szerkezet: társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyok. A

társadalmi pozíciókat egyes emberek ill. csoportok foglalják el, tehát a szerkezet
konkrétabban a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti
viszonyokat jelenti

Társadalmi rétegződés: különböző ismérvek-mint a foglalkozás, beosztás,

munkahely-alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése,
hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban.

Társadalmi osztály: termelőeszközhöz való viszony alapján definiált társadalmi

kategóriák

Társadalmi réteg: Foglalkozás, lakóhely, iskolai végzettség, jövedelem stb. alapján

definiált társadalmi kategóriák

Társadalmi státuscsoport: olyan egyének vagy családok csoportja, akik az általa

használt 7 dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak

Nemzetközi tendenciák

Nagyon kevés munka található a nemzetközi szakirodalomban a fejlett országokban

megfigyelhető tendenciák összehasonlító vizsgálatáról.

A társadalmi szerkezet változása:

1. Nő a szellemi foglalkozásúak, és csökken a fizikai foglalkozásúak aránya,

különösen gyorsan nő a felsőfokú végzettségű szellemi foglalkozásúak, tehát
az értelmiségiek aránya. Az értelmiség és a többi szellemi foglalkozású réteg
közötti távolság általában nő.
2. Nő a tág értelemben vett szolgáltatások területén, a tercier szektorban
foglalkoztatottak aránya
3. Növekszik a munkásosztály belső differenciálódása, különösképpen a
szakképzett és a szakképzetlen munkások közti távolság. A szakmunkások
helyzete javuló tendenciát mutat, egyes szakmákban a munkások előnyösebb
társadalmi pozícióban vannak, mint a szakképzetlen irodai dolgozók. Ezzel
szemben a szakképzetlen munkások helyzete romlik, a munkanélküliség
elsősorban őket sújtja, fokozatosan leszakadnak a társ. többi részétől.
4. Sok helyen kialakulni látszik az „új szegény réteg” a tartósan
munkanélküliekből, krónikus betegekből és rokkantakból, a faji kisebbségek
tagjainak és a vendégmunkásoknak egy részéből.
5. Gazdasági szervezetek méretei nőnek, ezzel összefüggésben tovább
bürokratizálódnak. Nő az állam bürokratikus apparátusa is. Bürokratikus
szervezetekben és az államban elfoglalt vezető pozíciók hatalma és
privilégiumai nőnek. Nő a kis gazdasági egységek száma, ezek sokszor
 dinamikusabban képesek fejlődni, újítani, alkalmazkodni a megváltozott
gazdasági viszonyokhoz.
6. Nem tűnik el az úgynevezett kispolgárság, tehát az önálló kisiparosok,
kiskereskedők rétege.
7. Növekszik a társadalmi juttatásokból, elsősorban a nyugdíjból élők száma.
Szokás őket különálló társadalmi rétegként kezelni, mivel érdekeik nagyban
különböznek az aktív kereskedők érdekeivel.

A „munkásosztály elpolgárosodása” és az „osztályok elhalása”

2 tudományos vitát fontos kiemelni.

 Az első vita az 1960-as években folyt arról, hogy elpolgárosodik-e a

munkásosztály.
 gyors gazdasági növekedés következtében É-Amerikában és Ny-
Európában a munkásoknak a legnagyobb része elérte az életszínvonalat,
amely korábban a középosztályt, a polgárságot jellemezte
 Marx jóslata a munkásosztály elnyomorodásáról megcáfolódott
 a szociológusok által felvetett kérdés az volt, hogy a „jómódban” élő
munkás munkakörülményei, életmódja, gondolkodása, és politikai
véleménye közeledett-e a középréteghez
 ellentétben az elsővel, J. Goldthorpe és D.Lockwood azt próbálták bizonyítani,
hogy a magas bérű munkások sem válnak „polgárokká”
 kutatások elvégzésével megcáfoltnak látták a munkásosztály
elpolgárosodásának tézisét
 S.M Lipset és szerzőtársai felújították, és határozottabban fogalmazták meg
azt a véleményt, mely szerint az osztályok elhalnak, vagy jelentőségük
csökken a társadalom tagjainak viselkedésének meghatározásában
 Lipset és szerzőtársai a munkások egy része jólétének emelkedésén kívül
más magyarázatot is adnak a fent leírtakra
1. jóléti állam juttatásai enyhítették az osztályellentéteket
2. családi származás kevésbé határozta meg a társadalmi-foglalkozási
életpályát
3. mai technológia sok olyan szakmát hozott létre, amely nem hasonlít a
régi munkásfoglalkozásokhoz, de nem is tipikusan középosztálybeli
foglalkozás
4. szolgáltatások területén foglalkoztatottak száma növekedett =>olyan
réteg jött létre, amely sem a munkásosztályhoz, sem a
középosztályhoz nem tartozik
5. nagy gyárak mellett nagyobb szerephez jutottak a kis-és középvállaltok
6. osztálytudat és osztályharc középpontjában a materiális értékek álltak,
ma azonban egyre fontosabban a posztmateriális értékek
7. egyre inkább értelmét veszíti a politikai nézetek és pártok jobboldal-
baloldal szerinti különválása, amely a hagyományos középosztály-
munkásosztály politikai differenciálódásának alapja volt
 Lipsetnek és szerzőtársainak ezen tanulmányai nagy vitát váltottak ki,
amelyben sem az „elhal az osztály” sem a „megmaradnak az osztályok”
álláspont nem kerekedett felül
 mindkét oldal azonban elismerte, hogy a hagyományos egydimenziós
osztályfogalom nem alkalmas már a mai fejlett társadalmak szerkezetének
elemzésére
 nem alakult ki egyetértés abban a kérdésben, hogy milyen kategóriákkal
célszerű a mai társadalmat vizsgálni, ezért jelenleg több szerkezetmodellt
használnak, és ezek közül az Erikson-Goldthorpe-féle séma a
leggyakoribb