PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Platón és Arisztotelész elképzelése a férfiak és nők szerepéről

Név: Peczek Edina Enikő

Kurzus: Általános filozófiatörténet
Kód:
Dátum: 2021.01.10
 Platón és Arisztotelész elképzelése a férfiak és nők szerepéről
Platón egy ókori görög filozófus, iskolaalapító. Kr. e. 427 körül született Athénban és Kr. e.
347-ben hunyt el. Munkássága nagy hatással volt az ókori és középkori filozófiára. Alkotásai
napjainkban is viták tárgyát képezik. Életműveinek irodalmi értéke is nagy jelentőséggel bír.
Összesen 37 műve maradt ránk, párbeszédek, levelek és definíciók. Alkotói tevékenységének
három korszaka volt, melyekben kifejtette filozófiáját. Az első a korai dialógusok, aztán a
középső dialógusok, majd végül a kései nagy dialógusok.1

Munkásságának második korszakában írta az Állam című, tíz könyvből álló dialógusát. Ebben
a művében megpróbálkozik az ideális állam modelljének megalkotásával. Államelmélete egy
utópia, hiszen nem a reális állapotokat, hanem a legjobb államról alkotott elképzeléseit írja le,
három részre tagolva azt. Az első rész az uralkodó rend, mely az oktatóké és a filozófusoké.
Ezt követi az őrök rendje, amely a katonák részére van, akiknek gondoskodni kell az állam
külső és belső védelméről. Majd végül jön a többi polgár, amely a földművesek rendjét
alkotja. 2

Platón a polisz kialakulása kapcsán gondolkodik az emberről és az ember természetéről, de

nem tulajdonít neki nagy szerepet. Általában az elmélkedők egy eredeti vagy kezdeti állapotot
próbálnak meg újra gondolni, mert úgy vélik, hogy abban megtalálják az ember jelen állapota
előtti természetes állapotát, illetve hajlamait. A változás lehet folyamatos javulás, fejlődés
vagy romlás, elfajulás is. Az ókori elképzelések szerint, a kezdet az aranykor és ezt egy
folytonos romlás követi, ami a legrosszabb jelenhez vezet, a vaskorhoz. Platón szerint a
közösségi együttélési forma azért alakult ki, mert az embernek sok mindenre szüksége van,
sok mindent nélkülöz és azért, hogy jobban boldoguljon, társul a többiekkel. Úgy véli, hogy
az egyének különböző képeségekkel, adottságokkal és értékekkel rendelkeznek, vannak, akik
arannyal a lelkükben születnek, és vannak, akik csak vasat érő képeségekkel. Az előbbiekből
lesznek valószínűleg a vezetők, az utóbbiakból pedig a nekik engedelmeskedők. A kis
közösségekben munkamegosztás van, mindenki azt csinálja, amihez jobban ért. A megtermelt
javakat megosztják egymással, így mindenki jobban jár, mintha egyedül végezte volna el
összes feladatot. Azáltal, hogy megosztják a munkát és a javakat, egymásra vannak utalva, és

1
https://hu.wikipedia.org/wiki/Plat%C3%B3n letöltés dátuma: 2021.01.08.

2
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llam_(dial%C3%B3gus) letöltés dátuma: 2021.01.08.
egy organikus egységet alkotnak. Ezek a kis közösségek aztán egyre nagyobbak lesznek,
megnő a szükségletek mennyisége is, és ez több mesterség kialakulását eredményezi.
Azonban problémát okoz, hogy az állam egyre csak nő, ennek a folyamatnak egy ponton
határt kell szabni. A tökéletes állam a filozófusok vezetésével, illetve a már említett másik két
osztály, az őrök és a kézművesek rétegének létrehozásával valósulhat meg. Platón a korabeli
poliszdemokráciát hibásnak tartja, szerinte az ideális állam nem a polgárok egyenlőségének
eszméjén alapul, hanem a hierarchikus berendezkedésen. Az állami feladatok megosztásánál
felmerül, hogy a nőket ésszerűtlen kihagyni a közös feladatok elvégzéséből, hiszen így
mindenkinek kevesebb feladat jut. Gyakran használja a filozófus a nyáj-analógiát, amikor az
emberi közösségről gondolkodik. A nyájőrző kutyáknál azt lehet látni, hogy a nőstények az
ellés idejét leszámítva ugyanúgy részt vesznek a nyáj őrzésében, mint a kanok, és ugyanolyan
jól látják el ezt a feladatot. A lényeges kérdés az, hogy a nők és a férfiak természete
ugyanolyan vagy különböző. Leginkább az őrök nevelésénél merül fel ez a kérdéskör.
Ugyanis ahogy nem minden férfi alkalmas őrnek, ugyanúgy a nőknél is van, aki alkalmas és
van, aki nem. Ebből is látszik, hogy az emberek természete különböző. Akiknek a
beállítottsága azonos, azok ugyanazt a feladatot látják el, akár nők, akár férfiak. A két nem
azonos nevelése Platón korában utópia volt, hiszen a nők nem részesültek oktatásban, nem
tanították meg őket írni-olvasni. Az ő feladatuk a gyermekszülés, -nevelés, illetve a háztartás
vezetése volt. Csak a férfiak jelenhettek meg a nyilvánosság terein, például a népgyűlésen, a
nők nem, vagy csak kísérettel. A szakmákat tekintve megegyezik a két nem természete,
igazából csak egyedi különbségek vannak. Azonban Platón hozzá teszi, hogy a nők
mindenben gyengébbek egy kicsit a férfiaknál, az azonos minőségen belül vannak mennyiségi
különbségek. Itt nyilván elsősorban a testi adottságokra gondol. Felvetődik a kérdés, hogy
milyen társadalmi-közösségi-családi struktúrában megvalósítható, hogy a nők és a férfiak
azonos munkát végezzenek. Ehhez természetesen a nőket fel kell menteni a háztartási munka
alól, melyet csak a saját családjuk részére végeznek. Innentől kezdve, ezt is a közös
feladatokhoz kell sorolni, és bárki elvégezheti, aki alkalmas rá. Az ideális államban a
közösség, az összetartás és az egyetértés a legfontosabb szervező elv. Mivel az államszervezet
részei kölcsönösen egymásra vannak utalva, ezért az egyén boldogsága a közösség
boldogságával együtt jár. Platón eltörli a nukleáris családot, illetve a magántulajdont, hiszen a
nagyobb közösség akadályozhatja az egyén és a kis családjának érdekét és javait. Úgy véli,
hogy az egy rétegbe tartozóknak kell együtt élnie, és nem a vér szerinti rokonoknak,
házaspároknak, hiszen ezzel ki lehet küszöbölni az egyéni érdekeket, és ki lehet terjeszteni a
családi, rokoni összetartást a polgárok egész közösségére. Ezáltal minden polgár testvérként
fog tekinteni a másikra, és rokonként szeretik majd egymást. Felmerült, az állattenyésztésben
jól ismert fajnemesítés gondolata, melynek lényege, hogy a kiváló szaporulat a párosított
egyedek jó minőségén alapszik. Platón ez alapján szabályozná az emberi szaporodást. A
kiváló tulajdonságú nők, kiváló férfiakkal párosodjanak, és lehetőleg csak ezek a kiváló
tulajdonságokkal rendelkező egyedek szaporodjanak. Mindezt vallási és törvényi tiltásokkal
próbálják a vezetők betartatni, és az engedély nélkül születetteteket szentségtelennek és
törvénytelennek ítélik. Más művekben is olvashatunk a két nemről megjegyzéseket, például a
Timaiosz című nagy dialógusban is. Itt arról ír Platón, hogy az első generációban még nem
voltak nők és férfiak, csak a másodikban jöttek létre, úgy, hogy a kiválóbbakból lettek a
férfiak, a rosszabbakból pedig a nők. Ez az elmélet a kor közgondolkodása számára
természetes és érthető volt. Egy hasonló nézet megtalálható Arisztotelész írásában is, ő úgy
gondolta, hogy az ember magjának minősége dönti el, hogy nő vagy férfi lesz-e belőle,
ugyanúgy a kiváló minőségűből lesznek a férfiak és a gyengébb minőségűből pedig a nők. 3

Arisztotelész, görög tudós és filozófus is foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Nemcsak filozófiai

művei miatt, de kiváló hadvezérként, illetve Nagy Sándor nevelőjeként már az ókorban is
híressé vált. Platónnal közösen az európai filozófia legmeghatározóbb alakjává vált.
Mindketten a dolgok lényegének és végső okainak felismerésében találták a filozófia fő
feladatát. Azonban Arisztotelész alapvetően rossznak tartja a platóni Állam nő-, gyermek- és
vagyonközösség elképzelését. Úgy véli, hogy a polisz nem egység, hanem sokféleség, és nem
lehet a család egységét átvinni a polisz egységére. Az ő elmélete alapján, a női szerep már
csak a családon belül merül fel, illetve a nyilvánosszféra és a magánszféra is elválik
egymástól a nemek szerint. A nőket a család, háztartás, magánélet szférájához rendelik hozzá,
míg a férfiak fő tevékenységi területe a politika és a nyilvánosság. Ezek alapján nők nem
lehettek tagjai a népgyűlésnek, nem vehettek részt a politikában és nyilvános helyeken is csak
férfikísérettel közlekedhettek. A nők helyét a családban tartja szükségszerűnek és jónak a férfi
uralma alatt, a családfő pedig irányítja a népét, gyermekeit és a feleségét. Az állatoknál is az
a felosztás, hogy az erősebb hím uralkodik a gyengébb nőstényen, amely minkettőjük javát
szolgálja. Tulajdonképpen a férj számára olyan a feleség, mint a szolga, csupán annyi
különbséggel, hogy a szolgában nincs meg a megfontolás képessége. Arisztotelész elismeri,
hogy a nők is rendelkeznek értékekkel, erénnyel, de úgy gondolja, hogy az asszonyi józanság

http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index1e64.html?
3

option=com_tanelem&id_tanelem=112&tip=0 letöltés dátuma: 2021.01.09.

különbözik a férfias józanságtól. Ez a felfogás érvényes maradt az európai kultúrában a 20.
századig.4

Napjainkban is sokat vitatott téma a férfi és nő viszonya, illetve feladatuk a társadalomban. A

hosszú évekig tartó férfiak uralta hierarchia után most a nők elszántan törekszenek arra, hogy
egyenlő bánásmódban legyen részük a munkahelyen, a kormányzásban, illetve a családban is.
A nemek szerepéről kialakult nézeteket sok év társadalmi programozása, beavatkozása
formálta. Miközben a férfiak arra törekszenek, hogy uralkodjanak a nőkön, a nőkben
gyülemlik a harag, hiszen szeretnének ők is bizonyítani és letenni valamit a társadalom
asztalára. 5

Habár manapság még mindig érvényesül a patriarchális szemlélet a családi

munkamegosztásban, tehát a férfi keresi meg a család bevételét, és a nő egyáltalán nem, vagy
csak részmunkaidőben dolgozik, számos helyen már megfordulni látszik ez a helyzet. Amikor
megszületik a gyermek, a család dönthet úgy, hogy a férfi marad otthon a gyermekkel és
vezeti a háztartást, azért, hogy az édesanya visszatérhessen a munkahelyére. Ez új felállás
pozitív hatással lehet a gyermek férfiképére, mivel a legtöbb apa nagyon sok időt tölt távol a
családjától a munkája miatt. Azonban ezt a szerepcserét még sok országban elutasítják, hiszen
teljesen szembe megy a korábbi elgondolással. Véleményem szerint, idővel ez az új felfogás a
férfi és nő szerepéről mindenhol elfogadott lesz, és ennek nem lesz negatív hatása a
társadalom működésére.

4
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index6ded.html?
option=com_tanelem&id_tanelem=131&tip=0 letöltés dátuma: 2021.01.09.

5
https://zsido.com/fejezetek/nok-es-ferfiak/ letöltés dátuma: 2021.01.10.
Bibliográfia

Platón (1984) Állam. In.: Platón összes művei, Budapest, Európa Kiadó

https://hu.wikipedia.org/wiki/Plat%C3%B3n

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llam_(dial%C3%B3gus)

http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index6ded.html?
option=com_tanelem&id_tanelem=131&tip=0

https://zsido.com/fejezetek/nok-es-ferfiak/

http://www.matud.iif.hu/2016/09/07.htm