NYILATKOZAT

Alulírott jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a ……………………………

………………………….… .......................................... című szakdolgozat/diplomadolgozat
önálló munkám. A dolgozat készítése során betartottam a kar által előírt, a dolgozat készítésére
vonatkozó szabályokat és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, továbbá a
felhasznált irodalmat a szakmai hivatkozásoknak megfelelően kezeltem.

Amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal

kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, illetve a dolgozatot korábban más oktatási
intézményben is benyújtottam, úgy a Debreceni Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását
és ellenem fegyelmi eljárást indíthat.

Tudomásul veszem továbbá, hogy a dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás

indításán túl a szerzői jogsértés egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi)
jogkövetkezményekkel is járhat.

Hajdúböszörmény, 2015…..év …………hó ……nap

……………………………..

hallgató
 Debreceni Egyetem
Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

JÓGA GYERMEKEKNEK

Konzulens: Lektorálta: Szerző:

Zoltai Mikós Móré Dóra

Olvasztóné Balogh Magyar Jóga Akadémia Óvodapedagógia
Zsuzsanna
tanára, Debreceni Jóga Nappali tagoztat
Tudományos Egyesület alapító elnöke,
segédmunkatárs
pszichológus

Bertalan Mónika
Magyar Jóga Akadémia
vezető jógatanára,
Debreceni Gyermek
Szabadidősport és Jóga
Egyesület alapító elnöke

Hajdúböszörmény

2015.
 TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető ................................................................................................................................. 1

2. A jóga módszertani megközelítésben .................................................................................. 4

2.1 Jelen életünk jelen-ségei ........................................................................................... 4

2.2 A jóga meghatározása ............................................................................................... 5

2.3 A jóga fogalma ......................................................................................................... 7

3. Jógatörténelem ...................................................................................................................... 9

3.1 A jóga eredete .......................................................................................................... 9

3.2 Elterjedése Európában .............................................................................................. 9

3.3 A jóga hazánkban ................................................................................................... 10

3.4 Az első úttörők a gyermekek jógaoktatásában ....................................................... 11

4. A gyermekek fejlődése óvodás korban ............................................................................. 13

4.1 Testi- és mozgásfejlődés kisgyermekkortól óvodáskor végéig ............................. 13

4.2 A légzéstudatosság fontossága .............................................................................. 14

4.3 A jobb és bal agyfélteke kapcsolata ........................................................................ 15

4.4 Nagymozgások fejlődése ........................................................................................ 16

4.5 Helyes táplálkozás .................................................................................................. 17

5. Oktatásmódszertan ............................................................................................................. 19

5.1 Módszertani alapelvek a jógaoktatásban ................................................................ 19

5.2 A foglalkozás menete ............................................................................................. 20

 5.3 A jógaoktató személyisége ..................................................................................... 21

6. Kutatás elemzése ................................................................................................................. 22

6.1 A kérdőíves kutatás kielemzése .............................................................................. 22

6.2 A kérdőíves kutatás összegzése .............................................................................. 37

6.3 Az interjúk elemzése............................................................................................... 38

6.3.1 Interjú Szegedy Tündével ........................................................................ 39

6.3.2 Interjú Bertalan Mónikával és Zoltai Miklóssal ...................................... 41

7. Összefoglalás ....................................................................................................................... 43

Felhasznált irodalom

Mellékletek
 1. Bevezető

A benső világunk megismerését szolgálják és segítik azok az ősi jógarendszerek,

amelyek számtalan olyan testi-, lelki-, szellemi, szociális és spirituális gyakorlatot fejlesztettek
ki, amelyek éppen ennek a megismerésre irányulnak. Mivel a gyermekek alapszükséglete a
mozgás, ezeknek a jógagyakorlatoknak köszönhetően jobban rátalálhatnak a saját útjukra, a
nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb élet alapköveire. A mozgás adja azt a természetes energiát,
amely egyaránt gyógyítja a testet, a lelket, az izmok játékánál semmi sem segíti jobban a
szellemi fejlődést. A jóga által testünk újjászületik, mert a tüdőnkben minden légvételkor friss
levegő árad keresztül. Testünk ritmusossága előrébb viszi a szellemünket, és a ritmusokat
tudatosan betartva egy kiegyensúlyozott, nehézségeket és problémákat megoldó tudatosság
által vezérelt életerős testben élhetünk. A tudatosságban pedig megélhetjük a jelenünket. (A. J.
Christian [2006])
Ez idáig kevés irodalom van a gyermekek jógaoktatásának lehetőségeiről,
jelentőségéről. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy van-e elegendő szakmailag és
módszertanilag is felkészült, eltökélt pedagógus hazánkban, akik ezt a komplex, testi-lelki-
szellemi és szociális nevelést áthatóan és lelkiismeretesen képesek közvetíteni a jövő
generációjának. Az oktatási rendszerben, mint pedagógiai eszköz segíthet a gyermekjóga e
célok elérésében.
A téma aktualitását abban érzem, hogy az utóbbi években a gyermekek láthatóan túl
vannak terhelve. „Egyik délutáni foglalkozásról rohannak a másikra, nyelvtanulás, mozgás,
zene, egyik program éri a másikat, nincs idejük gyermeknek lenni, játszani, megpihenni.
Minden szülő szeretné, ha az ő kisfia és kislánya lenne a legokosabb és legügyesebb már az
óvodában is. De jót teszünk-e ezzel gyermekeinek? A gyermekkel való jógagyakorlás a
tévhitekkel ellentétben nem kicsavart testpózokról, lótuszülésben történő hosszú percekig tartó
“om-ozásról”, ellazulásról szól.” (I1) Részben ezzel is indokolhatom a témaválasztásom,
ugyanis szeretném tisztázni a jóga körül kialakult előítéleteket. Sokak azt gondolják, hogy nincs
jövője a gyermekek ezen testi, lelki, szellemi és szociális fejlesztésének. Ez a fajta spirituális
világ az, melyben a felnőtt és gyermek egyaránt megtalálja a benső lelki békéjét, pozitívan
hathat a testük egészséges, harmonikus fejlődésére.
Aktuális problémát jelent ugyanakkor az ellentétesen gondolkodók körében, hogy a jóga
a szülők és gyermekek körében sem nem örvend még akkora népszerűségnek, mint például a
ma még mindig divatos foci, különböző táncok, mint a mazsorett, balett, aerobik, zumba.

1
Ezeknek a szabadidős tevékenységeknek az űzésére már a legkisebb városokban, faluban is
sokszínű lehetőséget nyújtanak. A szülők választhatnak a jobbnál jobb egyesületek, sportkörök
és csapatok közül, melyeket önkormányzati vagy állami szinten is elismernek és támogatnak.
Ezzel ellentétben a jóga nem kapott még elegendő figyelmet. Szerencsésnek mondható ebben
az esetben, hogy a felnőttek körében pozitív irányba mozdult ez a mutató. Egyre több ember
tapasztalja meg e mozgásforma jótékony hatását. Szakdolgozatommal tehát ennek a pozitív
hullámnak a továbbélését, bővítését kívánom szorgalmazni a gyermekekre vonatkozóan. A
„kali yuga” világában a harmónia megbomlása igen korai években mutatkozik meg egyre több
gyermeknél. (kali yuga=szellemi sötétség kora). A legszeretőbb családokban is óhatatlanul
keletkeznek konfliktusok, mely a családban haragot, dühöt és sajnos nem ritkán agressziót
gerjeszt a családtagokban. A jógafoglalkozás a gyermek számára az a hely, ahol megtapasztalja,
hogyan lehet szeretetteljes környezetben feltétel nélkül tisztelni a másikat és agresszív
megnyilvánulásokat mellőzve egy kiegyensúlyozottabb életet élni. A gyermekek a
jógafoglalkozások alkalmával ezt tapasztalhatják meg a jógaoktató által, ugyanis az ő feladata
ezt a nyugodtságot, higgadtságot és tiszteletet közvetíteni. Úgy is mondhatjuk, hogy a
gyermekek itt találkozhatnak életükben először az igazi humanitással. A mozgás hatására
szervezetükben az endorfinok, dopaminok – köznapi néven boldogsághormonok –
termelődnek, így aktivitásuk természetes lesz és csökken a distressz szint, ezáltal erősödik az
immunrendszerük. Minden, ami benne van a személyiségükben, lelkükben, szárnyra kap, és hol
csendes mosollyal, hol vidám, önfeledt kacajjal hozzák a világ tudtára, hogy ők megélik a jelent.
Mindemellett szeretném szakdolgozatommal felkelteni azoknak a pedagógusoknak az
érdeklődését, akik felismerik a jógaoktatás alkalmazásának gazdag lehetőségeit a nevelés és
oktatásfolyamataiban és színterein. A gyermekek és a pedagógus közt fejlesztő hatású
interaktív kapcsolat jön létre.
A szakdolgozatom első felében jóga módszertanát mutatom be, tisztázva a jóga körül
kialakult tévhiteket, ezzel megfogalmazva annak szerteágazó fogalomkörét, célkitűzéseit,
hatásrendszerét. Szemléltetem az óvodai nevelésben meghatározó alapelveket a tervezés, az
óvodapedagógus, illetve jógaoktató személyisége között vonható összefüggések tükrében.
Röviden érintem a 3-6 éves korú gyermekek testi- és mozgásfejlődését, mindemellett szó esik
a jobb és bal agyfélteke fejlesztésének fontosságáról és az egészséges életmód egyes területeit
is részletesebben kifejtem.

2
 Szakdolgozatom második felében célom az első részben leírt elméleti és módszertani
alapok gyakorlati megvizsgálása az általam készített kérdőívek válaszait kielemezve,
statisztikai adatokat és következtetéseket levonva az eredményekből. A jógázó gyermekek
szülei által adott válaszok elemzését összevetem az általam készített interjú válaszaival.
Félig strukturált, úgynevezett mélyinterjút készítettem Szegedy Tünde óvodapedagógus
és jógaoktatóval, Bertalan Mónikával, aki Magyar Jóga Akadémia vezető jógatanára és a
Debreceni Gyermek Szabadidősport és Jóga Egyesület elnöke, illetve Zoltai Miklós
“Kriyanand” –dal, aki a Debreceni Jóga Egyesület alapító elnöke, Bocskai-díjas, A Magyar
Jóga Akadémia vezető tanára és jógaterapeuta. Az interjút, mint vizsgálati módot előnyösnek
tartom ez esetben, ugyanis az előre elkészített kérdéseimmel irányíthattam a beszélgetést és a
kérdések sorrendje nem volt kötött. Ez biztosította az interjúalanyok számára, hogy bővebben
kifejthessék a véleményüket a téma kapcsán. Az általuk adott válaszokkal alátámasztottam és
kiegészítettem a kérdőíves kutatásban kapott eredményeket.

A szakdolgozatomhoz kapcsolódó hipotéziseim:

1. A gyermekekkel való jógafoglalkozások elősegítik a gyermekek testi-lelki-szellemi és
szociális fejlődését.
2. A jógázó szülők gyakrabban keresik gyermekeik számára is a jóga lehetőségét, mint
azok a szülők, akik nem jógáztak azelőtt.
3. Akárcsak a felnőtt jógázók körében, a gyermekeknél is a lányok többsége figyelhető
meg.
4. A szülők leginkább prevenciós, rekreációs és rehabilitációs céllal viszik gyermeküket
jógázni

3
 2. A jóga módszertani megközelítésben

2.1 Jelen életünk jelenségei

A gyorsaságot és a kényelmet szolgáló technikai fejlődés pozitívan és negatívan hat minden

tudományra és a mindennapi életre. Hogyan tudna az ember változatni önmagán a felgyorsult,
akcelerált világban? A civilizált társadalmak nagy elvárásokat támasztanak már a méhen belüli
fejlődéstől a halálig mindenkire. A rohanást kiváltó világban nem létezik az „itt és a most”
pozitív élményének megtapasztalása, az emberek egymáshoz való viszonyulásának
önzetlensége.
A csodák mindenütt, minden pillanatban léteznek. Csak öntelt világunkban az élvezetek
halmozásától nem látni előre a vágyak hajszolása közben. Az ember a saját sorsának kovácsa.
„Valahányszor egy kisgyermek azt mondja, "nem hiszek a tündérekben!", egy kis tündér
valahol holtan esik össze” Hangzik el a mondat James Matthew Barrie: Pán Péter című
világhírű, klasszikus meséjében. A gyermekeknek szóló darabban tökéletesen reprezentálják
azt a hibát, amit a felnőttek naponta elvétenek. Abban a pillanatban, amikor kimondja valaki,
hogy „nem tudom megcsinálni” vagy „képtelen vagyok rá” egy-egy lehetőség, esély kapuja
zárul be az életében. Ezeknek a lehetőségeknek az életben elszalasztása elhatárolódást jelent a
fejlődéstől. Az embereknek meg kellene tanulni másként szemlélni az életet, felismerni annak
a célját, az életben betöltendő feladatukat. A mindennapok során az akadályok leküzdésére
irányuló figyelem helyett a logikus feladatmegoldó képesség fejlesztésére kellene koncentrálni
a nevelés és oktatás során. A pedagógusoknak ebben a szellemiségben módja van fejleszteni a
gyermekeket. Így tanulnak meg egy tisztább, egészségesebb világszemléletben szeretve élni,
mely fontos alapot nyújt ahhoz, hogy a jövő nemzedéke „egész-séges” legyen.
Manapság az emberek nem tudják elfogadni önmagukat sem. Tisztában kell vele lenni,
hogy az ember a betegségeiért éppúgy felelős, mint az egészségéért. Tetézi a helyzetet a
pánikszerű betegségtudat, hogy túl sokat foglalkozunk a betegségekkel, így senki nem
foglalkozik az egészségével. Mert a rendelőkben, az utcán, az óvodában, a piacon, a
munkahelyen és minden elképzelhető helyen csak a betegség a beszélgetések fő témája. Az
egészség utáni kétségbeesett hajszában szinte mindenki elfelejti azt a természet adta ajándékot,
amit öngyógyításnak neveznek. A ma embere nincs tisztában az agyának és testének hihetetlen
hatalmával. Leértékeli azt, elesettnek, betegesnek és gyengének gondolja magát és ezáltal azzá

4
is válik valamilyen szinten. „A régi mondás: „Ép testben ép lélek” mára már így módosult:
„Épp testben épp, hogy élek”.” (Zoltai [1992] 39.)
A gyermekek ebbe nőnek bele. Öntudatukon kívül, az utánzás révén beépítik magukba
a szülők, az őket körülvevő felnőttek viselkedésformáit és személyiségvonásait. Így ők, anélkül
hogy bármit is észrevennének vagy felfognának az egészből, azonosulnak a normával.
Gyermekek és a jövő szempontjából is fontos momentum az egészséggel foglalkozni, legyen
szó testi, lelki, szellemi, szociális egészségről. A jóga prevenciós, rekreációs, rehabilitációs
szerepet is tölt be a mozgásfejlődésben és fejlesztésben. Mindez csak az időzítés függvénye.

2.2 A jóga meghatározása

Számtalan téves megfogalmazással találkozni manapság a jógát illetően. Nem is az a

meglepő, hogy sokan, akik alig hallottak, láttak vagy olvastak a jógáról, önmaguk sosem
gyakorolták, hamis előítéleteket állítanak róla. A hozzá nem értő emberek körében, akik talán
még annyira sem ismerik, értékítéleteket fogalmaznak meg. Ez talán az ő és zárkózottságukat
és tudatlanságukat bizonyítja. Mindezek mellett a meglepő az, hogy sokan hazánkban és
külföldön is rosszul értelmezik és ezáltal nem megfelelően gyakorolják a jógát azok közt is,
akik akár évek óta jógáznak. Így a testi-lelki-szellemi-szociális fejlődés nem valósul meg.
Ehelyett a tétovaság zsákutcájába tereli őket és egy teljesen más irányba mozdul el a bensőjük
épülése. Ennek következménye, a végeláthatatlan másolás, utánzás, önmaguk és mások
becsapása, továbbá a kudarc élménye. S ennek sokan nincsenek tudatában. (Zoltai Miklós
[1992]) Ezért is kihagyhatatlan mozzanat szakdolgozatomban is tisztázni, mi a jóga, mi annak
a valódi értéke, hová juthatunk el és a gyermekekre milyen jótékony hatással lehet.

A jógát rendszerint egy-egy kiszakított aspektusából próbálják megérteni, azonosítani,

meghatározni. Olyan ez, mint amikor egy embert az önéletrajzában közölt adatok alapján
akarnak megítélni. Sajnos az is előfordul, hogy egyesek saját önös érdekeiknek megfelelően
elferdítik, igaz értékeiből kiszakítják. (Zoltai [1992]) Ahhoz, hogy teljesen meghatározzuk a
jóga igazi lényegét, pontos fogalmát, célszerűbb először azt tisztázni, hogy mi NEM a jóga. A
teljesség igénye nélkül csak a legfontosabb, legelterjedtebb téveszméket említem meg.
Sokak azt feltételezik a jógáról, hogy az egy távoli, idegen kultúra ránk örökített
hagyománya, amely egy elszigetelt világból származtatható. Már abban is megcáfolandó az

5
állítás, hogy a kultúra egy bizonyos termékéről van szó. Ugyanis a jóga önmagában jóval több,
mint egy kultúra. Ismereti anyaga a világ minden táján felbukkanó jelenség ugyanúgy a régi
korban, mint napjainkban.
A jóga, bár az egész világon közismert, nincsenek templomai, sem istenei, sem papjai,
rituáléi, ezért kijelenthetjük, hogy semmiképpen nem egy vallásról beszélünk. Mivel mindenki
számára elérhető, ezért kizárhatjuk azt is, hogy bármi köze lenne a szekták zárt világához.
(Zoltai [1992])

A köznyelvben - főleg manapság- a sporttal is egy kalap alá veszik a jógázást. Ez

azonban csak abban az aspektusban igaz, ha a jóga és a sport hatását vesszük megfigyelésünk
alapjául. Azonban itt is óriási eltéréseket vélhetünk felfedezni, ha például az élsporttal kívánjuk
összehasonlítani. A hatások eltérősége leglátványosabban akkor mutatkozik meg, amikor az
élsportolók versenyei, edzései abbamaradnak, befejeződnek. Látványos visszaesés figyelhető
meg a teljesítményükben és az izmok visszafejlődésében. Az edzések által gyors, látványos
fejlődés érhető el, azonban a teljesítő képesség romlása is ugyanilyen gyorsan és látványosan
megy végbe. A jóga befejezése után még hosszútávon érezhető jótékony hatása és csak később
indul meg az izmok elernyedése, a pozitív eredmények visszaesése.

A két mozgásforma alapvető különbsége a célok meghatározásában rejlik. Míg a sport a

versenyt, a rivalizálást, a koncentrált teljesítmény maximálását és mások legyőzését állítja
középpontba, addig a jóga lényege testi és lelki kiegyensúlyozottság, felszabadulás elérése.
Ezek mellett párhuzamosan hat az izomrendszerre, ezen belül is koncentráltan az erő, ügyesség,
kitartás, rendezettség, energiafelhasználás, az ideg – és hormonrendszerre. (Zoltai [1992]) A
sportban nem helyeznek hangsúlyt az érzelmi-lelki élet fejlesztésére, sőt sokszor ezeknek a
teljes háttérbe szorítása, kizárása figyelhető meg. Igaz, vannak sportolók, akik külön
pszichológussal vannak felvértezve. Azonban ezek a pszichológusok nem a hagyományos
értelemben foglalkoznak a pácienseikkel. Nem a harmonikus, kiegyensúlyozott magánéletre
készítik őket, hanem a győzelem vagy épp a veszteség feldolgozásának a mikéntjére. A mai
versenysportra, élsportra sok mindent mondhatunk, de azt nem, hogy az emberért van. (Zoltai
[1992]) Sokkal inkább átvette a hatalmat a siker, dicsőség, a hírnév, az elismerés, a pénz, az
érmek és díjak felhalmozása. Fontosnak tartom megemlíteni mindemellett, hogy ezzel nem a
sport ellen kívánok fellépni, hiszen sokak számára épp ezek nyújtják az örömöt és ezek a
szempontok csak a jóga megvilágításában játszanak fontos szerepet. A két mozgásforma

6
összehasonlításában a különbségeket emeltem ki, hogy tisztán láthassuk mennyi eltérő
mozzanat is található. A sportban és a jógában megegyezik, hogy különleges kapcsolatot épít
ki az ember és a természet közt. Ez mindenképpen figyelemre méltó, hisz a mai rohanó világban
észre sem vesszük a természet adta csodákat.

2.3 A jóga fogalma

Az elnevezés eredete sokszínű. Etimológiai megvilágításban a jóga szó utal az egyesülésre,

egyesítésre, az összekapcsolásra, az uralkodásra, az önuralomra és már ezzel kapcsolatos
fogalmakra. „Mindenesetre kifejezi a test és a lélek feletti uralom természeti és szellemi erőivel
való egyesülését.” (Popper [2008] 9.) Minden elmélet és kutatás alátámasztja azt, hogy a jóga
mindenekfelett emberközpontú és az egységet hirdeti. Az ember és az azon kívüli világ
egyneműségét és egységként való felfogását hirdeti. A világegyetem minden történését,
felfogását az emberből eredezteti.
A jóga elsődleges célja a test, a vágyak, érzelmek, indulatok feletti tudatos kontrollra
képes önuralom elérése. Megpróbálja kiszakítani az embert az önös létezésének szűk korlátai
közül és az egész természeti világgal való azonosság érzését, szeretetét, az együttműködését,
bizonyos fajta szimbiózis elérését állítja motivációja központjába. (Popper [2008])
Zoltai Miklós megfogalmazásában: „A jóga: autentikus, egyetemes, globális és
mindenre kiterjedően komplex. Ezért tud funkcionálni minden időben, korban, minden
társadalomban. Mindenkihez szól, korra, nemre, fajra, nemzetre, országra, világnézetre,
vallásra való tekintet nélkül Óriási tévedés volna, ha bárki azt gondolná: az élet célja a jóga, a
jógázás. E hibás nézet a sikertelenség zsákutcájába vezetne. Épp a fordítottja igaz: a cél az élet,
a jóga az út, módszer, elmélet, gyakorlat egysége, az élet-élés eszköze.” (I2)
Alapot képez az emberi élet megértéséhez az önmagukat fejleszteni képes emberek
számára. A jógában a jama (Yama) a nem követendő dolgokat, a nijama (Niyama) a követendő
dolgok összességét jelenti. Ezeket a készegységeket nélkülözhetetlen ismerni, ha meg
szeretnénk szabadulni a szenvedéstől. A jama magába foglalja az igaz emberhez méltó élet
alapelveit, míg a nijama az emberben meglévő képességek tudatosítására irányul, ezeknek a
tudatos fejlesztésére. Ezek elválaszthatatlan kettőssége viszi előre az emberiség fejlődését. Ez
pedig nem a testről szól, hanem a humanitást, azaz emberközpontosságot határozza meg. Az
egész személyiségre hat, segít az igazi szeretetet megtapasztalni, megtanulni, fejleszteni a

7
moralitást, a helyes beszédet és gondolkodást. A gyermekek megértik azt, hogy a világ egyetlen
mozgatórugója a szeretet. Annak megléte vagy hiánya. A világháborúknak is ez a csírája, amit
a felnőtte nem ismernek el. A rosszindulat gondolatban megmérgezi a tudatot és környezetét és
önmagát elpusztító lénnyé változtat. Az ősünk, a HOMO sapiens átalakult az évezredek alatt
„MOHÓ” sapienssé. A jóga az igazi emberré válásban segít, humánus életvezetést kínál, amit
a későbbiekben alkalmazhatunk az élet minden területén.

8
 3. Jógatörténelem

3.1 A jóga eredete

A jóga első nyomai már kb. négyezer éves leletekben is felbukkannak. Eredete nem
tisztázott, de az indiai őslakosság vagy az árja hódítóktól származtathatók a több évtizedre
visszamenő kutatások alapján. „Bonyolult szerkezetét, ágazatait tekintve leginkább valamilyen
általános érvényű világ- és embertudományként fogalmazza meg önmagát, tehát semmiképpen
sem helyezhető el a bölcseleti rendszerek, vallások vagy művészetek valamelyik
skatulyájában.” (Popper [2008] 8.)

3.2 Elterjedése Európában

Az 1900-as évek végétől számos kultúra mosta el az országok, kontinensek merev

határait. Így jutott el Európába, majd a Kárpát-medence szívébe, hazánkba is a távol-keleti
bölcseleti áramlat. Ugyanakkor a mi nyugati kultúránk is áthatja a keleti kontinens világát, ezzel
elindítva a világot egy olyan úton, amely által az emberiség újra valódi humán egységgé
kovácsolódjon az idegen kultúrák, így az emberek teljes elzárkózását magunk mögött hagyva.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nem léteznek emberek, társadalmi csoportok, amelyek
elzárkóznak, mélységesen elítélik a másik nép kultúráját, de várhatóan ezen emberek száma
csökkenni fog idővel. A kultúrák vegyülése eredményezne egyfajta előítélettől mentes világot
és egy másfajta gondolkodásmód, világnézet venné át a vezető szerepet a világ népessége
körében. Azonban a kelet kultúrája után való felfokozott érdeklődés sajnos sok esetben nem
ennek a szellemiségnek az eredménye, hanem a kelet romantikus világa vonzóvá vált a nyugati
racionalista embereknek. Így kialakult a hullám a nyugati körökben, mely divatossá tette a
jógát, a jógázást. Ez azonban részben elveszi ennek hatalmas értékét. Példázhatnánk ezt úgy is,
mint a ma nagy népszerűségnek örvendő testépítő, súlyemelő hullám. Az emberek többsége
megragad a külső megfelelés, magamutogatás síkján, elfelejtve azt a célt, hogy önmagukat
fejlesszék ezáltal. Ennek eredményeként sokszor átesnek a ló túloldalára, így az izmok, ízületek
és az egész test elhasználódása lesz az következménye pár év leforgásával. A jóga sem a
kicsavart pózokról szól. Hanem önmagunk fejlesztéséről testi és lelki viszonyulásban. (Popper
[2008])

9
3.3 A jóga hazánkban

A jóga magyarországi történetének kezdeteiről rendkívül csekély adat áll rendelkezésünkre.

Egyes kutatások szerint Umáró Szingh volt az első, aki hazánkban jógát kezdett oktatni. A
művészvilág több híressége is megfordult nála az itt töltött évei alatt.

1937-ben Indiából érkezett Selvarajan Yesudian, hogy felsőfokú tanulmányait

Magyarországon végezze, majd megírta a Sport és jóga című könyvét, mely nagy
népszerűségnek örvendett. Selvarajan kortársa volt dr. Weninger Antal fiatal orvos, akinek
1939-ben jelent meg első jógakönyve, melyhez az akkor már híres indológus Baktay Ervin írta
az előszót. Az 50-es, 60-as években materialista világnézetek miatt betiltották a jógakönyvek
kiadását, így kézről-kézre jártak a jegyzetek a jógázni vágyók közt. Ennek ellenére továbbra is
nagy érdeklődés kísérte a jóga jelenségét.

Ezt az is bizonyítja, hogy a 70-es években Tamkó Sirató Károly író, költő és műfordító
megnyitotta saját jógaiskoláját Budapesten, miután őt is több súlyos betegségből kigyógyította
a jóga.

Ezzel majdnem egy időben Lemhényi Zoltán tartott először nyílt jógafoglalkozásokat,
azonban ezeknek nem voltak minden oldalról támogatva, így több zaklatás is érte őt. 1970-ben
Dely Károly vette át tőle a jógacsoportját, aki nagy mozgatórugója volt a jóga
népszerűsítésének. Ez idő tájt jelent meg Vígh Béla, a SOTE anatómiaprofesszorának a Jóga
és tudomány című munkája, melyet 1979-ben A jóga és az idegrendszer műve követett.

1980-ban Zoltai Miklós megalapította a Szegedi Jóga Egyesületet, amelyet 1985-ig

vezetett, majd 1985-től a Debreceni Jóga Egyesületet, amely már 30 éve működik. 2000-2005-
ig tanított a Debreceni Egyetemen jóga elméletét és gyakorlatát. 1992-ben megírta a Jóga az
élethez című könyvét, amely már tankönyvként funkcionál a jógaoktatásban.

Az 1989-ben hazánkban bekövetkezett változások kedvezően hatottak a jóga és a keleti

rendszerek szabad terjesztésére. 10 évvel később megalakult a Magyar Jóga Társaság (MJT),
amely a magyar jógázók céljainak, érdekeinek a képviseletére hivatott. Első elnöke dr. Gintner
Zénó biokémikus, a táplálkozástudomány országos és világviszonylatban is kiemelkedő
képviselője volt tragikus haláláig. Az MJT elnöki posztját jelenleg Selmeczi József Csongor
tölti be, aki nevéhez köthető a jelenleg is sokak által látogatott jógahétvégék, jógatáborok. (I3)

10
3.4 Az első úttörők a gyermekek jógaoktatásában

A gyermekjóga Magyarországon való megjelenéséről, elterjedéséről először Bertalan

Mónika írt, aki jelenleg a Magyar Jóga Akadémia vezető jógatanára és a Debreceni Gyermek
és Szabadidősport és Jóga Egyesület elnöki posztját tölti be. A két éves kutatómunkájával az
1970-től 1995-ig tartó időszakot öleli fel a jógaoktatók nevéhez kötve, ezzel bemutatva az ő
munkásságukat, ahogy ő nevezi őket: az első fecskéket.

Ezen kutatás interneten is elérhető az érdeklődők számára, én viszont azt a megtisztelő

lehetőséget kaptam, hogy a szerző saját jegyzeteiből dolgozhattam ki a fejezetet.

Mint az előző fejezetben kifejtettem, a jóga jelensége már az 1970-es években is egyre
nagyobb népszerűségnek örvendett. Azonban ekkor még csak a felnőttek jógájáról
beszélhetünk. Zoltai Miklós ez idő tájt alkalmazta a gyermekekre gyakorolt nagyszerű hatását,
mely az ő testi-lelki-szellemi fejlődésében nyújt segítséget számukra. Az első
jógafoglalkozások Magyarországon egy szegedi középiskolában zajlottak Zoltai Miklós
vezetésével.

Ezt követte Zoltai Miklós motiválására Apró Aranka kiemelkedő munkája. Vezető
óvónőként 1986-ban alapította meg az ország első hivatalos jógaóvodát, mely Szegeden
nyitotta meg kapuit. Az óvodába vegetáriánus és különböző ételallergiában szenvedő
gyermekeket is fogadtak. 1992-ben vitte tovább Apró Aranka a reforméletmód törekvések
alapjait és 2 évvel később a Kemény Zsigmond utcai Óvodában kezdeményezett egy kísérleti
csoportot.

Dr. Flender Györgyné Marosi Ilona Békéscsabán vitte be a jóga egyes mozzanatait a
mindennapos és az akkori kötelező testnevelés foglakozásokba. Alapvetően relaxációs és légző
gyakorlatokat csempészett be a foglalkozásokba játékos módon.
Nagy Jánosné Papp Terike (Parvati) Mezőtúron fektette le a gyermekjóga alapköveit az
óvodai mindennapokban. A két agyfélteke működését harmonizáló Jóga a Mindennapi Életben
rendszer segítségével 9 évig foglalkozott autista gyermekek fejlesztésével Tatán.
Bertalan Mónika ugyancsak Békéscsabán vezette be a jógaoktatást óvodai csoportjába,
majd 1993-ban Debrecenben elsőként indította el a jógaoktatást a 3-13 éves gyermekek
körében.
Szegedy Tünde 1995-ben kidolgozta sajóörsi Hétszínvirág Óvoda vezetőként a helyi

11
nevelési programba integrált „Jóga a gyermekeknek rendszer-t”. A páros jóga gyakorlatok és
gyakorlás kitűnő mestere lett, így 2004-ben a „Páros jóga a Jóga a gyermekeknek
rendszerében” címmel oktatási segédanyagot dolgozott ki.

A gyermekek jógaoktatása minden területen nagy sikerrel működött. 1993-ban jelent meg
Magyarországon Paramhans Swámi Maheshwarananda: „Jóga gyermekekkel” című könyve,
mely rendkívül jó iránymutatást adott az ezzel foglalkozó pedagógusoknak és jógaoktatóknak.
A Magyar Jóga Akadémia két vezetője, Selmeczi József Csongor és Selmecziné Bogdán Ágota
javaslatára 2008-ban megrendezték az I. Országos Gyermekjóga Konferenciát, melynek
Veszprém adott székhelyet. Jelenleg több városban is működik gyermekjóga oktatás szervezeti,
illetve önálló szinten is, ám az előzőekben említett pedagógusok eltökélt célja, hogy minél több
gyermek és pedagógus tapasztalja meg a jóga nem mindennapi hatását, ezért különböző
jógatáborokat, jógahétvégéket szerveznek. (I4)

12
 4. A gyermekek fejlődése óvodás korban

4.1 Testi- és mozgásfejlődés kisgyermekkortól óvodáskor végéig

A kisgyermekeknél megfigyelhető, hogy járás közben egyensúlyoz kezeivel, lábát

szétterpeszti kerekded testalkata miatt, hasát kitolja. A csontrendszer fejlődésével
párhuzamosan, annak eredményeként nőnek ki a tejfogak kisgyermekkor végére. „A testi- és
mozgásfejlődés egymással szoros kölcsönhatásban állnak: A csont-és izomrendszer fejlődése a
sok mozgással erőteljesebbé válik, s ez erőteljesebb csontok és izmok fokozzák a mozgásigényt,
kedveznek a mozgásfejlődésnek. A testi- és mozgásfejlődés nemcsak egymással állnak szoros
kölcsönhatásban, hanem az idegrendszer érésével is.” (Balogh Éva [2004] 95.)

A kisgyermekkor 2 éve alatt alaposan begyakorolja a nagymozgásokat és egészen

óvodáskor kezdetéig gyakori mozgásforma lesz a kúszás, csúszás, mászás. A járás általában
óvodába lépéskor kezd dominánssá válni. A fokozatos átmenet a mászás és járás közt a gyermek
kezeinek felszabadulását eredményezi, ami lehetővé teszi számukra az alaposabb, mélyebb
ismeretszerzést, immár több érzékszerv bevonásával. A fölösleges mozdulatokat elhagyja,
koncentráltabban, pontosabban tud cselekedni kedve szerint, ami funcióörömmel párosul, majd
ez újabb cselekvésre sarkallja. Ez a kisgyermekkor motorja, ami a gyermek fejlődését segíti,
motiválja.

Az első alakváltozás jellemzően 5 és fél, 6 évesen megy végbe. Magassága és súlya

egymással összhangban nő. Óvodáskor végére a gyermekek átlagos súlya 19-20 kg,
magasságuk 110-120 cm. Megnyúlnak a végtagok és a fogváltás is elkezdődik. A
pedagógusoknak és szülőknek is figyelniük kell arra, hogy a gyermekektől ne várjanak
különleges erőfeszítést vagy tartós teljesítményt, mert a csontok idő előtti megszilárdulásához
vezethet, ami növekedés korai befejeződését eredményezheti. (Balogh Éva [2004]) Fontos még,
hogy kerülni kell a versenyeztetést, hogy ne legyen rivalizáció a játékok során. (Ki a
legügyesebb? Ki lesz az első?)

A gyermekek gerince különleges figyelmet igényel, ugyanis az inak és szalagok,

amelyek az egyes ízületek tartására hivatottak, még nagyon lazák ebben az időszakban. A
csigolyák csontosodása 8 éves korra éri el végleges állapotát. 6-7 éves korra már kialakul a
gerinc kettős „S” görbülete. A jógában főként nyújtó jellegű gyakorlatokat végeznek a

13
gyermekek, ami pozitívan hat a keringésre és az anyagcserére. Nyújtó, hajlító, csavaró jellegű
gyakorlatokat végeznek a gyermekek előre hátra és mindkét oldalra fekve, ülve, és állva. Az
óvodás gyermeknél a kockázatot az jelenti, hogy a hamar hozzászokhatnak a hibás testtartáshoz,
ezért el kell kerülnünk a gerinc egyoldalú, hirtelen megterhelését. Emellett a pedagógusok és
szülők különösen fontos feladata lenne az, hogy megtanítsák a gyermeknek járás közben
hogyan helyezze lábát. A lábstatika fejlesztése a jógaoktatásban játékos formában
üveggolyóval, papírzsebkendővel, vagy egyéb eszközzel valósítható meg. A megfelelő lábbeli
kiválasztása döntő szerepet tölt be a gyermekek járásában, hiszen azokat az izmokat erősítik,
amelyek a lábboltozatot tartják. Külön gyakorlatok, praktikák vannak ezeknek a gyakorlására,
amely megelőzhet egy későbbi lúdtalpat, bokasüllyedést, gerincferdülést vagy bármilyen ebből
adódó egészségkárosodást. Természetes gyakorlat például a mezítláb járás homokban, kavicsos
talajon, füvön. (Paramhans Swami Maheshwarananda [1993])

Óvodáskorú gyermekeknél az izmok még kevésbé fejlettek, ezért hajlékonyak és

formálhatók. Fontos megemlíteni, hogy a vázizomzat erősítése nem az izomerősítést jelenti a
gyermekek esetében. „A dús vérellátás miatt hamar regenerálódnak az izmok, gyorsan kipiheni
magát a gyermek. A dinamikus, változatos mozgás élénkíti a vérkeringést, és erősíti az
izmokat.” (Balogh [2004] 106.) Ebben a korban fontos a tarkó- és vállizomzatot erősítése,
melyekkel a lapocka helyes beállása segíthető elő. Ügyelni kell a két testfél egyforma
igénybevételére.
A gyerekek lába óvodáskorban nagyon gyors fejlődésen megy keresztül, ezért több
gyermeknél látszólagos „O” vagy „X” lábállás figyelhető meg. Ezt, ha időben észrevesszük,
megfelelő gyakorlatokkal gyorsan korrigálhatjuk. Fontos a jó időzítés, ugyanis ezek maradandó
problémát is jelenthetnek a jövőben.

4.2 A légzéstudatosság szerepe

A mozgás gyakorlása mellett elhanyagolhatatlan szempont a helyes légzés elsajátítása. A

levegővétel megfelelő ritmusa, aránya, minősége és mennyisége mindennek az alapja. A légzés
alapvetően az orron át történjen és ne szájon keresztül. Ha a légzés megfelelő, a gyermek
agressziója is csökken, továbbá ez határozza meg a többi szerv funkcióit is. A légzés benntartása
kerülendő. A csecsemő születésétől kezdve alsó, közismertebb nevén hasi légzéssel jut
oxigénhez szünet nélkül, azaz „hök” állapot nélkül. A csecsemő első „hök” állapot, azaz őt érő

14
első agresszió, megijedés, meglepődés által éri. Ekkor az állatvilágban is ismert és alkalmazott
mimikri, azaz megmerevedés áll be, ami a lélegzet pillanatnyi megállását eredményezi a
csecsemőknél. Az állatvilágban egyfajta elhárító mechanizmus, hogy amikor veszélyben érzik
magukat megmerevednek és „holtnak” tettetik magukat, hogy ne is vegyék észre, hogy
léteznek.

A légzés tudatossága nem csupán fiziológiás hatásokat vált ki, hanem kedvezően hat az agy
működésére is, ugyanis minél több oxigén jut a szervezetbe, annál jobban működik az összes
szerv és szervrendszer nem beszélve a szociális következményekről. A dús oxigénellátás által
egy nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb magatartás lesz a domináns. A rendszertelen légzés
nyugtalan, antiszociális magatartást eredményez.
„Az idegrendszer intenzív fejlődésének következtében óvodáskor végére a serkenés és
a gátlás kiegyenlítődik. Míg 3 éveseknél a serkenés az uralkodó, 4-6 éves korig a gátló
mechanizmusok és a kapcsolatok fejlődése miatt nő az agykéreg kontrolláló és szabályozó
szerepe. Ez felelős az akaratlagos szabályozás, az önuralom kialakulásáért.” (Balogh [2004]
106.) Mindemellett a gyermek idegrendszerét lehetőleg védeni kell a túlzott stressztől,
feszültségektől, erős, negatív ingerektől. Dr. Selye János stresszelmélete különbséget tesz a
stressz és distressz között. A stressz a túléléshez elengedhetetlen felfogását és feldolgozását
jelenti. Ilyenek például a hang, fény feldolgozása. Emellett a distressz a helytelen modellek
elsajátítását, illetve a létfenntartási ösztön túlzott, negatívan megnyilvánuló formáját jelenti,
mely spazmusokat, görcsös feszültséget eredményez. (lehet harag, agresszió, félelem, sértődés,
féltékenység) 1 perc distresszes állapot kb. 6 óra alatt tisztul ki. A gyermek kezessége
óvodáskorra kialakul. Amennyiben a gyermek főleg bal kezébe veszi a tárgyakat, ez azt jelenti,
hogy a jobb agyfélteke az uralkodó. A gyermek harmonikus pszichés fejlesztése érdekében a
legoptimálisabb, ha nem próbáljuk meg átszoktatni, mert ez pszichés, illetve motorikus
zavarokat eredményezhet, mint például a dadogás.

4.3 A jobb és bal agyfélteke kapcsolata

Az agyműködés tanulmányozásával évtizedek óta kutatók milliói foglalkoztak és teszik ezt

napjainkban is. A különböző elméletek hol egymást cáfolják meg, hol egymást támasztják alá.
Egy dologban minden kutató egyetért: Agyunk nem tükörszimmetrikus működésű és a két

15
agyfélteke egymástól független területekért felelős. „Köztudomású, hogy az idegpályák
általában úgy haladnak, hogy a jobb oldali kéreg irányítja a test bal oldalát és fordítva.
Érzékszerveink döntő hányada közvetlen összeköttetésben van az ellenkező oldani agyfélteke
kérgi érzőfelületeire.” (Szentirmai [2003] 46.)
A bal agyfélteke felelős a beszéd központja mellett a minket körülvevő objektív, fizikai
világ érzékeléséért, megértéséért. Így a logika, absztrakt gondolkodás, matematikai képességek
és az időérzék is a bal agyféltekéhez kapcsolhatók.
A benső világunk, lelkünk, érzelmeink, művészeti képességeink, képi emlékezetünk,
zenei hallásunk a jobb agyféltekéhez kapcsolódnak. De ide tartoznak még ezek mellett a tér és
formaérzékelés ingerületei is.
Amit ma a nevelés fogalma alatt értünk, gyakorlatilag átfedi az agy programozását.
Ebből következik a kérdés, hogy jobb agyféltekénket miért hanyagoljuk el, miért kap
másodlagos szerepet? A problémamegoldó gondolkodás során a racionalitásra, logikára, elemi
tudásunkra hagyatkozunk és gyermekeinknek is ezt adjuk át, így lehetőséget nem adva a jobb
agyféltekének, az érzelmek intenzívebb megélésének, a művészeteknek. „A képességfejlesztés,
neveléssel szoros összefüggésben végzett oktatás rendkívül költséges, mert az emberi tényező
különösen fontos szerepet játszik benne. Az óvoda ezért jó terep a mindenoldalú építkezésre, a
nevelésre, mert eszébe sem juthat, hogy verbalizálja az elsajátítani valókat.” (Szentirmai [2003]
47.)

4.4 Nagymozgások fejlődése

Az óvodába kerülő gyermek várhatóan minden nagymozgást ismer. A járás ritmusos,

koordináltabbá válik. 3-4 km-es távolságokat kisebb megszakításokkal megtesz. Futása
összerendezett. Egy és két lábon ritmikusan szökdel. Legtöbben megtanulnak biciklizni,
görkorcsolyázni, először különböző segítséggel, majd egyedül is. A mozgáskoordináció
kiterjedhet az úszás megtanulására is, hiszen az újszülöttek veleszületett reflexe a búvárreflex.
(Balogh [2004])

16
4.5 Helyes táplálkozás

Az egészséges táplálkozási szokások kialakítását már gyermekkorban el kell kezdeni. Az

anyatejjel történő táplálás prevenciós szerepére is vannak bizonyítékok, de emellett ismertek
azok az összefüggések is, melyeket a gyermekkori egészségtelen táplálkozási szokások és a
krónikus felnőttkori szívérrendszeri, daganatos, csontízületi, valamint gyomor-bélrendszeri
megbetegedések között vizsgálatokkal bizonyítottak be.
Sokan úgy gondolják, hogy az energiaszükségletünk legfontosabb alapját az étel és az
abból származó energia adja. Ez azonban csak részben egyezik az igazsággal. Azt tényként
állíthatjuk, hogy aki nem visz be a szervezetébe elég ételenergiát, annak nem lesz ereje a további
energiamezők aktiválására. (Kim da Silva-Do-Ri Rydl [1995]) A gyermekek életében legalább
annyira fontos a helyes étkezési és táplálkozási szokások kialakítása, mint felnőttkorban.
Egészen az első szociális közegtől alakítanunk kell az étellel, az étkezéssel való kapcsolatukat.
Az óvodáskorú gyermekek többsége étkezései nagyobb részét az óvodában folytatja, de
emellett nagy a felelőssége a szülőknek is abban, hogy a gyermek mennyire táplálkozik
egészségesen, a fejlődésének korosztályának megfelelően. Mivel a gyermekek többnyire együtt
esznek a felnőttekkel, így a szülőknek érdemes odafigyelniük arra, hogy az asztalra mindig
tápláló ételek kerüljenek, és a menü összeállításánál vegyék figyelembe a gyermekek ízlését és
szükségletét is.
A család, mint a gyermekeket körülvevő mikrokörnyezet, a szülők példamutató
magatartása meghatározó a gyermek életében. Nagy szerepe van az étkezési szokások
kialakulásában, hogy a gyermek mennyit ül televízió előtt, milyen reklámokat lát. Hiszen
manapság a legtöbb reklám a gyermekeket veszi célpontul. Kerülendő ételek közé tartoznak
továbbá a gyorséttermi ételek, nehéz, krémes, tömény sütemények, cukros gyümölcslevek,
ízesített ásványvizek, chipsek és a túlzott só használat.
A szülők többsége tisztában van az egészséges étkezés alapjaival, azonban vagy idő
hiányában vagy a drága termékek miatt mégsem szánnak rá elegendő figyelmet. Sem az
önmaguk, sem családjuk egészségére. Az étrendben nagyobb számmal kell szerepelniük a
zöldségeknek, gyümölcsöknek, egészséges zsiradékoknak, illetve a teljes kiőrlésű
gabonaféléknek. Zöldséget és gyümölcsöt naponta 5 alkalommal javasolt beiktatni az menübe,
lehetőleg nyersen, ugyanis a főzés során értékes tápanyagokat, vitaminokat hagyhatunk kárba
veszni.
„Igyekezzünk az apróságok minél többféle érzékszervét (látás, szaglás, tapintás, hallás)

17
is bevonni a megismerés folyamatába. Az adott évszakra jellemző gyümölcsök, zöldségek
közös beszerzésekor – pl. piaci látogatás alkalmával – lehetőség nyílik a termények
összehasonlítására, a különböző tulajdonságok megtapasztalására (pl. kicsi-nagy, érett-éretlen,
kemény-puha, stb.). A vásárolt alapanyagok felhasználásában is részt vehetnek az apróságok –
pl. összetéphetik a fejes saláta levelét, összekeverhetik a saláta összetevőket, stb. – de a
díszítésbe, tálalásba, terítésbe is bevonhatjuk őket. A kellemes légkörben, együtt elkészített és
elfogyasztott étel az étkezéshez való jó viszony alapja.” (I5)

Mit sem ér az egész, ha a folyadékbevitel nem megfelelő. Az emberi test kétharmad részét a
víz teszi ki. A vízivás ugyan nem szolgáltat energiát, azonban ez vezeti az elektromos energiát
és irányítja a fizikai és kémiai folyamatokat. A víz feszültséget old, beindítja a gondolkodást,
kreatívabbá tesz. Általános adat, hogy gyermekeknél 0,8-1,3 liter, felnőtteknél pedig 1,5-2 liter
az elfogadott. A megadott mennyiség kizárólag a vízre vonatkozik. Minden egyéb folyadékot
(kávé, tea, gyümölcslé, cukrozott vizek, stb.) a szervezetnek először le kell bontania, majd
azután tudja tiszta folyadékként hasznosítani. (Kim da Silva- Do-Ri Rydl [1995])
Mindezeket összefoglalva a legfontosabb tételt a táplálkozások változatossága adja, a
megfelelő folyadékmennyiség bevitelével pedig központosítjuk, kiegyensúlyozzuk a két
agyféltekét. Aktív mozgással kiegészítve megkapjuk életünk mozgatórugóját, ezzel elindítva
önmagunkat és gyermekeinket a kiegyensúlyozott, nyugodt és harmonikus élet felé.

18
 5 Oktatásmódszertan
(Zoltai Miklós által közölt információk nyomán)

5.1 Módszertani alapelvek a jógaoktatásban

A jógaoktatás teljes egészében a harmónia, az egyensúly és a helyes testtartás kialakítására

és megőrzésére irányul. Ezt segítik a jógafoglalkozásokon alkalmazott egyensúlygyakorlatok,
nyújtó-, erősítő gyakorlatok és a testtartásjavító gyakorlatok. A gyermekek a jóga által
megismerik a jama-nijama és sankalpa rendszert, melyeket elsajátítanak és alkalmaznak később
a mindennapi életben is.
A jógaoktatásban alkalmazott módszertani alapelvek olyan általános tételek, amelyek
tanítás-tanulás folyamatának legfontosabb sajátosságait tükrözi. Az elveket minden
jógaoktatónak ismernie és a nevelés-oktatás folyamatában érvényesíteni kell. Heti, havi és
féléves tervek biztosítják az oktatás tervszerűségét a következő elveket szem előtt tartva:

- rendszeresség elve: az egymásra épülő foglalkozástervezetekkel

- fokozatosság elve: a gyermekek fejlettségét és életkori sajátosságát szem előtt tartva
- tudatosság és aktivitás elve: az ismeretátadás, gyakorlás és ellenőrzés folyamán
- motiváció elve: segédeszközök és dicséret megfelelő mennyisége, kiemelés
- játékosság elve: átszövi az oktatás, tanítás és tanulás folyamatát

A óvodapedagógiában alkalmazandó alapelvek egyezést mutatnak az jógaoktatás által

betartandó elvekkel. További azonosságokat vélhetünk felfedezni a gyakorlat végrehajtásának
módszereit megvizsgálva.

Mindkét gyakorlatban alkalmazandó a tiszta, érthető és életkori sajátosságoknak megfelelő

szókincsen alapuló magyarázat, beszélgetés és bemutatás módszere. Az ismertközlés
módszerei mellett megjelenik a gyakorlás, melyben nagy szerepet kap a vizualizáció. Fontos
időt adni a gyakorlatok közt a pihenőre is. A gyakorlatok ismétlése a készség szintű végrehajtást
eredményezi. Az emlékezetbe vésés folyamatát mindenképpen össze kell kapcsolni az
ellenőrzés és hibajavítás módszerével. Hangsúlyos szerepet kap a tudatosítás végett az
ellenőrzés. Az oktató egyaránt figyel a csoportra és az egyénekre. A hibajavítás mindig pozitív
legyen, sose minősítsen. Az oktatónak figyelni kell a hangsúlyra, a tiszta, egyértelmű verbális
kommunikációra. A verbális kommunikáció mellett pedig fizikai úton is segíteni kell a

19
gyermekeket. Az értékelés módszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz mérten kell
alkalmazni, mindig pozitívan és reálisan. Minősítés helyett konkrét tényt állapítsunk meg, ami
a cselekvésre irányul, nem pedig a személyre.

5.2 A foglalkozás menete

A oktatástudatosságában első lényeges mozzanat a gyermekek fogadásának módja. A

verbális és nonverbális kommunikáció a gyermekek és szülők felé is kiemelt fontosságú. A
testbeszéd motiváció lehet az introvertált gyermek számára is. A feszültségek levezetése
céljából a foglalkozás megkezdése előtt hagyni kell a gyermekeket, hogy kiadják magukból a
bennük felgyülemlett feszültséget és felvegyék a jóga hangulatát. Az újonnan érkező
gyermekeket fogadni kell egyénenként és biztosítani nekik a bekapcsolódás, felzárkózás
lehetőségét. Ezért kell az oktatónak rugalmasnak lennie és a spontán helyzeteket kihasználva
pozitív kapcsolatot kiépíteni a gyermekekkel.
A konkrét foglalkozás tudatosítással kezdődik. A gyermekek tudatában el kell ültetni a
csírát: „Azért vagyok itt, hogy… (jól érezzem magam/egészséges legyek…)” A tudatosítás után
„OM” háromszor. Az „OM” éneklése, zengetése fontos része a foglalkozásnak, ugyanis a
nyugalom és béke kialakításáért felelős mentális szinten. A homeosztázisra kedvezően hat a
rezgések által, mely a személyiség minden területén fejlődést idéz elő. Ezután következnek a
légzőgyakorlatok. Ehhez használhatnak az oktatók különböző eszközöket, melyek a gyermekek
motivációját fokozhatja. A légzőgyakorlatok célja az alsó légzés megéreztetése, illetve
túlsúlyának elősegítése. A légzés tudatosítása után következik ászana, ami eredeti jelentése ’ülő
pozíció’, manapság leginkább a gyakorlás fogalommal párosítják. A ászana lassított, statikus
mozdulatokat, mozdulatsorokat és mozgásformákat foglal magába. Elsődleges célja a keringés
és anyagcsere fejlesztésének a biztosítása, illetve a vázizomrendszer javítása és erősítése. A
gyakorlás folyamán az önmagukra, nem pedig a csoportra figyelés a lényeg. Ezért is végeznek
több gyakorlatot csukott szemmel. A gyakorlást nem csupán a fáradalmak kipihenése végett,
hanem az érzelmi egyensúly és mentális csend elérése érdekében relaxáció követi. Legkisebb
jelentősége a fizikális pihenésben van. A relaxáció folyamán az agy feltérképezi a szervek
állapotát, a testi, lelki és mentális egyensúlyt is elősegítve. A relaxációra való rávezetés segíti
a tudatosítást az izmok megfeszítésében és elernyesztésében.
A játék és játékosság az egész foglalkozást átszövi. A gyermekek tulajdonképpen

20
sosem játszanak úgy, ahogyan azt a felnőttek gondolják. A gyermekek játékából kimarad a
teljesítménykényszer, a határidő és minden féle zavaró külső tényező. Öröm, szabadság
jellemzi. A játéknak fontos nevelő szerepe van, mert önmagát élheti meg általa a gyermek. A
játékban nincs vesztes és nyertes, mindenki nyer. Meg kell találni a megfelelő feladatot a
gyermekek számára, amiben önmaga lehet. A foglalkozás levezetése mindig körben
kézfogással zárul. A körben újból tudatosítás következik, a foglalkozás keretes szerkezetét, így
a figyelemmegtartást elősegítve. A jóga tudatossága az oktatóban van. Lecsengés előtt
vizualizáció: gyertya a kör közepén, a szeretet lángja, amit mindenki magával visz és megél
minden pillanatban.

Az oktató használhat segédeszközöket, melyek a motiváció fenntartását segíti. Az oktató

tudatossága és kreativitása szab határt az eszközök sokszínűségének. A gyermekek mindkét
agyféltekéjének a harmonikus mozgáskoordinációját fejlesztik és elősegítik a játékosságot.
(Szemléltetésként a 5-ös számú mellékletben megtekinthető Bertalan Mónika egy
jógafoglalkozás vázlata)

5.3 A jógaoktató személyisége

Az oktató legyen mintaértékű, példakép a gyermekek számára. Mindenre, mindenkire kiterjedő

szeretetnek kell jellemeznie. Az oktatás folyamatában elszánt, céltudatos, tervszerű és kitartó
munkát kell végeznie. A jóga tanításában nem kételkedhet. Önmagában, tisztán kell művelnie
azt, így átadnia is tanítványainak a jóga kultúráját. Teljes öntudata és stabilitása legyen
egyértelmű. Szeretetteljes, megértő, elfogadó és őszinte legyen mások felé. Forduljon
megbecsüléssel, tisztelettel, teljes bizalommal minden időben, feltétel nélkül az emberek felé.
Magánéletét ne vigye be a foglalkozásokra, fegyelmezettnek kell lennie önmaga felett.
Folyamatosan képezze magát, emellett legyen mindig megfelelő az ápoltsága és megjelenése.
Külső és belső nyugalom uralja. Beszéde szeretetteljes, barátságos és lényegre ható legyen.
Alkalmazza a hangszín, hanglejtés, szórendiség és szakszavak változatos lehetőségét. Ne
ragaszkodjon, legyen képes változtatni környezetén és önmagán egyaránt. Törekedjen a
feszültségmentes életre. Kerülje a rosszindulatot, irigységet és féltékenységet és semmilyen
körülmények között ne minősítsen.

21
 6. Kutatás elemzése

6.1 Kérdőíves kutatás kiértékelése

A kérdőíves felmérést 2015-ben, januártól márciusig végeztem. A kérdőív összeállításánál

fontosnak tartottam, hogy egyszerűen értelmezhető és átlátható legyen a szülők számára. Ezt
elősegítve többségében zárt kérdések szerepelnek benne, viszont minden kérdésnél megadtam
a lehetőséget, hogy kifejtsék saját véleményüket, nézeteiket. Az általam összeállított kérdőívet
elektronikus és nyomtatott formában is elkészítettem, hogy több ember számára elérhető legyen
az ország távolabbi városaiban is. 7 gyermekjóga egyesületnek - köztük az egri, debreceni és
budapesti-, illetve 10 gyermekjóga oktatónak küldtem el a kérdőívem mindkét formában,
megkérve őket, hogy minél több szülőhöz juttassák el lehetőség szerint. A visszakapott
kérdőíveket kiértékeltem, majd összevetettem az eredményeket a Bertalan Mónikával, Szegedy
Tündével és Zoltai Miklóssal készített interjú válaszaival. Az interjúkérdéseket igyekeztem úgy
összeállítani, hogy párhuzamot tudjak vonni és alá tudjam támasztani vagy esetlegesen
megcáfolni a szülők által kitöltött kérdőívek eredményeivel.
Összesen 24 szülő töltötte ki és küldte vissza a kérdőívet. Minden kérdőív
felhasználható volt. Ebből 18 nő és 6 férfi, 2 fő 20-35 éves, 16 fő 35-45 éves, 6 fő 45-60 éves.
60 év feletti személy nem szerepelt a kérdőív kitöltői közt. A válaszadók arányát és nemi
megoszlását a következő diagramon (1. ábra) összegeztem:
18
16
Válaszadók száma

14
12
10
8
6 Nő
4 Férfi
2
0
20-35 35-45 45-60 60 év
felett
Életkor

1. ábra: A válaszadók aránya kor és nem szerint

A kérdőív kitöltők aránya lakóhelyük szerinti megoszlásban nem mutat nagy eltérést. 5 fő
töltötte ki Szentesről, 9 fő Debrecenből és 10 fő Budapestről.
Arra a kérdésre, hogy a család állandó lakhelyén folyik-e a jógaoktatás vagy valamely

22
szomszédos városban, a válaszadók 100%-a a „lakhelyükön” válaszlehetőséget jelölte meg.

A családban élő gyermekek számára vonatkozóan 1-3 közti intervallumban érkeztek válaszok.
A kérdőívet kitöltő személyek családjában a gyermekek számának aránya a következőképpen
alakult: 12 fő válaszolta, hogy 1 gyermek, 8 fő, hogy 2 gyermek és 4 fő válaszolta, hogy 3
gyermek él a családban.

A kérdőív első része általános adatok közlésére szolgált. A további kérdések pedig a jógázó
gyermekekre vonatkoztak.

A gyermekek életkorát tekintve az eredmény a következőképpen alakult: 3 évnél kisebb

választási lehetőséget 0 fő jelölte meg, ugyanakkor 11 fő a 3-6 éves kort és 13 fő a 6 évnél
idősebb értéket jelölte. Az kutatásban részt vevő gyermek életkori megoszlása nem mutat
nagy eltérést. (2. ábra)

3 évnél
kisebb
0%

3-6 éves
46%
6 évnél
idősebb
54%
3 évnél kisebb
3-6 éves
6 évnél idősebb

2. ábra: Gyermekek életkora

A diagram alapján mindenképpen megállapítható, hogy 3 évnél kisebb gyermekeket

jógafoglalkozásra feltehetőleg nem visznek a szülők. A 0-3 év közti gyermekek jógával való
ismerkedése már magzati korban elkezdődhet. „A kismamáknak a jóga gyakorlása
rugalmasságot biztosít, illetve az izmokat is erősíti. A jógában használt légzési technikák fizikai
és lelki előnyöket hoznak, melyek nagy segítséget jelenthetnek a kismama számára szülés
közben. Egy jógaülés nyugtatja és energetizálja a testet és az elmét. A kényelmetlenségi

23
tünetek, mint a hátfájás, fáradtság, hízás, a lelkiállapot növekedése, javíthatók jógagyakorlatok
segítségével, a légzési technikák pedig segítenek a szülés ideje alatt”. (I6)

A szülést követően több lehetőség is adott a kismamák és babáik számára. Több városban van
lehetőség jógára babáknak és édesanyjuknak, továbbá sok szakmai könyv is segítségükre lehet
a kismamáknak, hogy újszülött számára a legmegfelelőbb fejlődést biztosíthassák. Francoise
Barbira Freedman: „Babás jóga” című könyve kiváló gyakorlatokat és elméleti anyagokat
tartalmaz az édesanyák számára.

A kérdőív gyermekek nemére vonatkozó kérdésében a hipotézisem alapján a lányok jóban

nagyobb arányát vártam a kérdőív elemzését követően. A válaszok alapján a jógázó gyermekek
58%-át, azaz 14 főt tesznek ki a lányok, illetve 42%-ot, azaz 10 főt a fiúk. (3. ábra)

10 fő Lányok száma

14 fő Fiúk száma

3. ábra: A gyermekek nemi megoszlása

Az interjúkban feltett kérdések közt is szerepelt a jógázó gyermekek nemére vonatkozó kérdés.
Választ kaptam arra, hogy a pedagógusoknak mi a tapasztalata ezen a téren, illetve van-e
esetleges magyarázatuk az adatokra vonatkozóan. Szegedy Tünde jógaoktató a
következőképpen vélekedik a téma kapcsán:

„Aki volt már felnőtt jógaképzésen, jógatáborban vagy foglalkozáson, annak tökéletesen
feltűnik, hogy a nők többsége nemhogy nagyobb, de szinte 80-20%-ból áll össze. Ugyanígy van
a gyermekeknél is. Az óvodában ezért csodálatos a jóga, mert ott több fiúnak is része lehet
abban, hogy megtapasztalják, hogy „jól vagyok, harmóniában vagyok, hogy érzem, hogy férfi
tudok lenni” a jóga által. Azt mondják, hogy a jóga az nem egy férfias dolog, pedig igen is az,
mert a férfierőt erősíti. Nagyon különleges dolog, hogy sok fiú komolyabban veszi a jóga
gyakorlását, mint a lányok. Ebben van azért egy olyan háttér információ is, hogy ebben az
időszakban a női energiák jobban befogadóak és a spiritualitásban is állítólag a női energiák

24
nagyobb képviseletben vannak. A férfiak úgy gondolják, hogy a lelki dolgok femininé teszik őket,
én úgy gondolom, hogy ez lehet az oka.”

A kérdőív 6. kérdése arra utalt, hogy a gyermek hány éve jógázik. Az adatok könnyebb
feldolgozása érdekében időintervallumokat jelöltem ki, így 4 lehetőség közül választhattak a
kitöltők. Az eredményekből kiderült, hogy a gyermekek 50 %-a 2 vagy több éve jógázik. A
gyermekek másik fele pedig körülbelül egy éve, vagy annál kevesebb ideje jár
jógafoglalkozásokra. A pontos adatokat a 4. ábra tartalmazza:

12; 50%
Kevesebb, mint 1 éve
Körülbelül egy éve
2; 8% Több, mint egy éve

10; 42% 2 vagy több éve

0; 0%

4. ábra: Mióta jógáznak a gyerekek?

Fontosnak tartottam megkérdezni, hogy a gyermekek szülei hogyan értesültek a gyermekek

jógaoktatásának lehetőségéről, milyen információs csatorna által jutottak információhoz. Több
választási lehetőséget is felajánlottam. A válaszok alapján a több szülő óvodában vagy
iskolában szerzett tudomást a jóga lehetőségéről, illetve ismerős által jutott információkhoz. A
válaszadók közül 8 fő, azaz 33% választotta az „egyéb” lehetőséget. Ezek közül két fő
válaszolta azt, hogy ő maga oktatja a gyermekjógát. Többen írták, hogy a jóga áldásos hatását
saját testükön való megtapasztalásuk után keresték kifejezetten jógafoglalkozásokat gyermekük
számára is. Erre vonatkozóan a későbbiekben lesz konkrét kérdés, ezáltal statisztikai adat is a
szülők jógával való kapcsolatáról.

Az interjúk során megkérdeztem, hogy hogyan próbálják népszerűsíteni a jógát az oktatók és

milyen események, rendezvényeket szerveznek a népszerűsítés fokozása végett, illetve milyen
a szülők visszajelzései.

25
Zoltai Miklós és Bertalan Mónika a következő tapasztalatot osztotta meg velem:

„Amikor egy iskolában, szeptemberben végigmentünk szülői értekezleteken, igen halvány volt a
válasz. Itt szembesültünk azzal, hogy a mazsorett, hegedű, néptánc, úszás, drámajáték
fontosabb még, tehát nem épült be a szülők tudatába a gyermekjóga áldásos tevékenysége.
Meghallgatták. Láttunk egy kislányt - aki viccesen mondva, kiselefánt a porcelánboltba -,
mazsorettre, balettre jár. A szülőnek ez az álma, de alkatilag nem alkalmas a balettre. Kifizetik,
de a balett oktatónak úgysem fontos, mert nem akar belőle balettáncost csinálni, de neki is meg
kell élnie. Tehát ez még nagyon-nagyon kezdetleges, hiába kezd terjedni, a szülők tudatában
még hátul van, mondhatni utolsó a jóga.”

A szülők által adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a népszerű információs csatornák,
mint a televízió, újság, szórólapok és plakátok egyáltalán nem meghatározóak a jóga esetében.
Ennek oka lehet az is, hogy a jógaoktatók nem ezen az úton szeretnék meggyőzni a leendő
tanítványaikat és szüleit, hogy a jóga által gyakorolt hatásmechanizmusok milyen kedvezően
hatnak a gyermekek és a felnőttek fejlődésére egyaránt. Zoltai Miklós szavait idézve: „A jóga
nem látványos, legalábbis az igazi jóga nem.”

A válaszadók információs csatornáinak megoszlásába az 5. ábra ad részletesebb betekintést:

9
8 8
8
7
6
Válaszadók száma

6
5
4
3
2
2
1
0 0 0
0
Televízió 0% Újság 0% Internet 2% Óvoda/iskola Ismerős Plakát, Egyéb 33%
25% ajánlotta 33% szórólap 0%
Információforrás

5. ábra: Hogyan értesültek a gyermekjóga lehetőségéről?

26
Véleményem szerint a gyermekek számára teljesen ismeretlen a jóga jelensége és mibenléte.
Nem olyan népszerű és látványos, mint bármelyik sportág vagy tánc. Úgy gondolom, hogy több
gyermek számára kellene elérhetővé tenni a jógát, hogy megismerkedjenek a sajátos világával,
játékosságával. Mivel a gyermekek tapasztalás útján tanulnak és ismerkednek meg a
környezetükkel, ezért a szülőknek és pedagógusoknak biztosítaniuk kellene a gyermek számára
választási lehetőséget abban, hogy milyen foglalkozásokra szeretne járni az óvoda és iskola
mellett. Biztosítva ezzel azt a szabadságot, ami segíti őket abban, hogy személyiségük
kiteljesedjen és fantáziájuk széles spektrumának ne szabjon határt semmilyen külső tényező.
Értem ezalatt a gyermekekre belülről ható, szülőknek való megfelelési kényszert, ami talán még
mindig szerencsésebb, mint az a külső késztetés, aminek sok gyermek csapdájába esik saját
szülei által. Nemes egyszerűséggel öröklik meg a gyermekek édesanyjuk, édesapjuk,
nagyszüleik szabadidős tevékenységeit, mondván, hogy a családi értékek és hagyományok
ápolása fontos szerepet tölt be a család életében. Ez természetes abban az értelemben, amikor a
gyermek maga szeretné ezt a tevékenységet továbbvinni mindenféle külső késztetés nélkül. Ezt
kellene a szülőknek szem előtt tartani, hogy a gyermekük fejlődő személyiségének nem szabad
határt szabni. Előfordulnak olyan esetek, amikor a szülők gyermekükkel próbálják
beteljesíttetni az általuk nem megvalósult álmaikat. Azonban ezeknek a szülőknek azt kell
észrevenniük, hogy az ő felmenőik ugyanezt tették velük és ők a saját bőrükön tapasztalhatták
meg az sikertelenségüket, gondolván azt, hogy majd gyermeküknek sikerülhet. Egy kislány, aki
rajong a kisautókért, nem biztos, hogy balett művész szeretne lenni, csak mert az ő édesanyja
karrierje egy bizonyos ponton, különböző okokból megbukott. Létrejöhetnek olyan
szerencsésnek nem mondható helyzetek, amikor a gyermek sikeres éppen abban, amit szülei
elvárnak tőle, azonban nem leli benne örömét. Az a kislány, aki kiskorában versenyautókról
álmodott, áldozhatja életét a táncművészetnek, kaphat kitüntetések, díjak és elismerések ezrét
is, mégsem mondhatja el magáról, hogy boldog életet élt. Éppen ezért fontos hangsúlyozni a
gyermekek szabadságát, szabad akaratát és örömmel észrevenni azt, hogy a gyermek már
kiskorában határozott véleménnyel van az életéről és az őt körülvevő világról. Még akkor is, ha
az nem éppen felel meg a valóságnak. A felnőttek pontosan tudják, hogy nem minden úgy
történik, ahogy azt kisgyermekként elképzelték, de meg kellene engedni a gyermekeknek azt,
hogy saját bőrükön tapasztalják meg az életet, hiszen az ő életükről beszélünk, nem pedig a
szülők második lehetőségéről.

27
A kérdőív 9. kérdése - a gyermek szabad akaratának a jogát előtérbe helyezve- utal a
szakdolgozatomban megfogalmazott második hipotézisemre, miszerint azok a szülők, akik
közvetlen kapcsolatban vannak a jógával és saját testükön tapasztalták az általa kiváltott
hatásmechanizmust, gyakrabban választják gyermekük rekreációs tevékenységének a
gyermekjógát.

A kérdésre adott válaszok alapján a gyermekek önálló döntésére hagyatkozott a válaszadók

25%-a, ugyanígy 25% válaszolta azt, hogy a szülő kizárólagos akarata által jár a gyermek
jógafoglalkozásokra. (6. ábra) Mindemellett pozitívan tapasztaltam, hogy a válaszadók fele,
azaz 12 fő válaszolta azt, hogy a gyermek és a szülő közös megegyezése és akarata által
választották a jógát.
14
12
10 12
8
6
4 6 6
2
0
Gyermek 25% Szülő 25% Közös választás volt
50%

6. ábra: Ki szerette volna a gyermekjógát leginkább?

Erre épül a 10, 11, 12-es kérdés, melyben arra kellett választ adniuk, hogy a szülők valamelyike
jógázik-e (10. kérdés, 7. ábra)

A kérdőíves kutatás eredménye alátámasztja a feltevésem, miszerint a jógázó szülők nagyobb

arányban íratják be gyermekeiket jógára.
Azok a szülők, akik azt a választ adták, hogy sem a gyermek édesanyja, sem a gyermek édesapja
nem jógázik, kivétel nélkül az időhiányt tudták magyarázatként felhozni.

Igen (16 fő)

33% Nem (8 fő)

67%

7. ábra: A szülők valamelyike jógázik-e?

28
Érdekességnek gondolom, hogy a 8 fő közül ketten adták azt a választ, hogy lehetőségük ugyan
lett volna, de nem szántak még rá időt, hogy közelebbről megismerkedjenek a jóga világával.
Ezenkívül 3 személy szeretne jógázni, azonban a felnőtt jógafoglalkozás olyan időpontban van,
amikor neki más elfoglaltsága van, esetleg munkája miatt akadályozott a megjelenés.

Szegedy Tünde jógaoktató szerint talán a jógára jellemző leginkább, hogy a szülő és gyermek
tevékenysége egyezést mutat.

„Tudjuk azt, hogy a színésznek nagy valószínűséggel a csemetéje is színész lesz. De ez egy
teljesen más, mert amikor a szülő megérzi azt, hogy a jóga által egészségesebb és boldogabb,
akkor ki nem kívánná a gyermekének ugyanezt? Általában úgy történik, hogy a szülők, amikor
elmennek egy jógaprogramra, nyilván a gyermekét nem fogja átadni másnak, hanem viszi
magával. A jógaprogramok nagyon családcentrikusak, tehát minden úgy van megszervezve,
hogy lehetőséget biztosítanak a gyermekeknek is. Nyilvánvaló, hogy amikor a család elmegy a
jógatáborba, amíg a felnőtt foglalkozáson vagy előadáson vesz részt, örül, hogy a gyermeke
egy olyan programban vehet részt, ami az ő életkori sajátosságának megfelelő megközelítésben
tudja a közvetíteni a jógát. Manapság az a tapasztalat, hogy azoknak a szülőknek, akik
jógafoglalkozáson vesznek részt, lehetőséget biztosítanak vagy párhuzamos időben, vagy külön
időben a gyermekek jógaoktatására is. Így nyilvánvaló tény, hogy a jógázó szülőknek nagyobb
arányban viszik a gyermeket, mint a nem jógázók.”

4
20 vagy több éve
válaszadók száma

3
10-20 éve
2 5-10 éve
1 2-5 éve
1-2 éve
0
Édesapa Édesanya
1-2 éve 2 2
2-5 éve 2 2
5-10 éve 4 4
10-20 éve 4 0
20 vagy több éve 2 4
8. ábra: A szülők jógázással eltöltött éveinek száma

29
A 8. ábra mutatja a szülők jógázással eltöltött éveinek a számát. Ahogyan a grafikonról is
leolvasható, többségben vannak azok, akik 5 vagy több éve jógáznak. Azok a válaszadók, akik
az 1-2 vagy a 2-5 éve lehetőséget jelölték meg, valószínűleg gyermekükkel együtt kezdték a
jógát. Az 5-10, 10-20 és 20 vagy több éve jógázó szülők minden bizonnyal abba a csoportba
tartoznak, akik azért keresték gyermekük számára jóga lehetőségét, mert maguk is
meggyőződtek fiziológiai, pszichés és szociális hatásairól. A válaszadók közt volt olyan is,
akinek a nagymamája is több évtizede gyakorolja a jógát. Talán itt is vonhatunk párhuzatom a
Szegedy Tünde által elmondottakkal, miszerint a jóga köré szervezett programok igencsak
családcentrikusak. Úgy gondolom, hogy azok a felnőttek, akiknek a későbbiekben szülői
örömökben lesz részük, szívesen viszik majd gyermekeiket is jógatáborokba, jógahétvégékre,
tudván, hogy gyermekük hasznosan tölti el az időt. Meggyőződésem, hogy ezek a személyek
később is keresni fogják a lehetőséget, hogy csemetéik óvodában, iskolában és az ezeken kívüli
tevékenységekben is hasonló élményeknek lehessenek a részesei.

A kutatásom során arra is választ szerettem volna kapni, hogy a szülők milyen indíttatásból
viszik gyermeküket jógázni. Mik az elvárásaik és milyen hatást várnak el a jógától? A válaszok
kiértékelésénél legfőképpen azt a célt tartottam szem előtt, hogy kiderüljön prevenciós vagy
korrekciós céllal viszik-e a gyermekeket jógafoglalkozásra. Erre a kérdéskörre a kérdőívemben
többször is kitértem. A válaszok hitelessége végett ellenőrző kérdések is vonatkoztak erre.

Egyik kérdésnél a szülőknek saját szavaikkal kellett megfogalmazni elvárásaikat, a

későbbiekben pedig az általam megadott lehetőségek közül kellett megjelölniük a rájuk
vonatkozó állításokat.

A válaszokban többen a testi és lelki kiegyensúlyozottságot említették, azt több

megfogalmazásban, ezenkívül gyakori válasz volt a helyes testtartás, a figyelemkoncentráció
és mozgásfejlesztés. A 24 válaszoló közül csupán 2 szülő írta azt, hogy nem vár konkrét
fejlődést a foglalkozástól, csupán az volt a célja, hogy a gyermeke a jóga folyamán és az azt
következő időszakban kiegyensúlyozott és boldog legyen. (9. ábra)

30
 Az általam megadott szempontok alapján a rangsor a következőképpen alakult:

Egyéb: 0

Alvászavar, esetleges más egészségügyi betegségek kezelése,… 0

Választható szempontok

Testi edzettség 16

Kortársakkal szembeni nyitottság, kapcsolatteremtés javulása 6

Nem volt konkrét cél, a gyermek öröme, szabadsága volt a cél 6

Figyelem, koncentráció fejlesztése 18

Gyermekekben lévő agresszió visszafojtása, csillapítása 2

Nyugalomra, higgadtságra nevelés (lelki egyensúly 14

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
Válaszadók száma

9. ábra

A következő kérdéskör a család értékrendjét vizsgálja, hogy milyen fontos szerepet játszanak a
család mindennapjaiban az általam felsorolt tényezők. A válaszadók 1-5-ig terjedő skálán
osztályozhattak. Az 1-es jelentette, hogy egyáltalán nem fontos, az 5-ös pedig, hogy a
legfontosabb tényezők közt szerepel a család értékrendjében. A válaszok százalékos
megoszlását az 1 sz. melléklet tartalmazza.

A közös családi programok, a más családokkal való kapcsolattartás, a családi béke, összetartás
és az egészséges étkezés szerepelt általában az első helyen, ugyanis a válaszadók ezekre a
lehetőségekre kizárólag 4-es és 5-ös osztályzatot adtak, tehát a legfontosabbak közé sorolták az
említett szempontokat. Ezt követte fontossági a sorrendben a gyermek iskolában illetve
óvodában nyújtott jó teljesítménye. Az iskolai, óvodai eredmények alá sorolták be a szülők a
sportban és a művészetekben való kimagasló eredményt és a szülőknek, nagyszülőknek,
rokonoknak való megfelelést. Érdekesnek tartom, hogy ezzel kicsivel maradtak alul a
társadalom elvárásainak való megfelelés, a népszerűség különböző társadalmi körökben és a
divatos öltözködés szempontjára adott osztályzatok. A fontossági sorrend végére a divatos
öltözködést és a társadalmi körökben való népszerűséget helyezték a szülők, ugyanis
mindkettőnél a válaszadók 50%-a, azaz pontosan a fele 1-esre értékelte, azaz egyáltalán nem
tartják fontosnak az említett szempontokat.

31
Az esztétikumra és a külsőségekre a kérdőívemben is kitértem olyan formában, hogy a
szülőknek mi a véleménye a jógafoglalkozások helyszínéről. Mindenki, aki pedagógiával
foglalkozik, tudja, hogy milyen fontos a pedagógus, az oktató személyisége, kinézete. Egyfajta
példát kell mutatni a gyermekek számára. Nincs ez másképpen a tevékenységek helyszínére
vonatkozóan sem. A foglalkozás fényét emeli nem csak a jógában, ha szép, esztétikus,
helyiségben tartják a tevékenységet. Az oktatónak, pedagógusnak mindenkor figyelnie kell a
szellőzésre, a friss levegő biztosítására. Mindamellett a terem tisztasága, berendezése, a téri
viszonyok is hatással lehetnek a foglalkozás sikerességére. A jóga szempontjából kiemelten
fontos a levegő, a fény, a szabad tér biztosítása. A gyermekeknél pedig meghatározóak lehetnek
a foglalkozás által alkalmazott szemléltető- és segédeszközök. A szülők a terem felszereltségét
és igényességét tekintve kivétel nélkül meg vannak elégedve. Véleményük szerint esztétikus,
hangulatos, tiszta és maximálisan felszerelt az általuk látogatott terem.

Abban a kérdésben, hogy a gyermekek mozgásigényét kielégíti-e a jóga, megoszlottak a

válaszok. Az válaszok kielemzése alapján csupán a gyermekek 25%-ának adja meg a megfelelő
mozgásszükségletet a jóga és 75%-nak nem. Érdekesnek találom, hogy akik azt válaszolták,
hogy nem nyújt elegendő mozgást a gyermek számára, abból a 18 főből 6 fő a következő
kérdésre, mely arra vonatkozott, hogy gyermeke jár-e más mozgással kapcsolatos foglalkozásra
vagy szakkörre, nemmel válaszoltak. Tehát ebben az értelmezésben 6 gyermek mozgásigénye
nincs kielégítve ugyan, de mégsem szeretne, vagy nem viszik a születi más tevékenységre, ahol
kiadhatná felesleges energiáit és megkapná a megfelelő terhelést a szervezete. Azok közt a
gyermekek közt, akik más mozgásfejlesztésre is járnak, többen az úszást, a mazsorettet, focit
vagy a teniszt választották a jóga mellett.

A kérdőív utolsó egyharmada a jóga által kiváltott hatásokra vonatkozott.

A szülőknek osztályozni kellett, hogy az általam megadott szempontban milyen irányba

mozdult a gyermek személyisége, fejlődése. Öt szinten osztályozhattak: nagyobb visszaesés,
negatív irányba mozdult, nincs látványos fejlődés, pozitív fejlődés, lényegesen jobb
teljesítmény. A szülők által tapasztalt hatások általában megegyeztek, nem mutattak nagy
eltérést. A kapcsolatteremtés a társaikkal és a nyitottság az új dolgok felé szempontokban a
szülők nagy százalékban a lényegesen jobb teljesítményt tapasztaltak. Érzelmeik intenzitását,
erősségét és a félelmeikkel, esetleges szorongásaikkal való megküzdésben egybehangzóan
pozitív fejlődést tapasztaltak a szülők. Az alvásban való változást, a hangulatingadozást és az

32
agresszív viselkedést tekintve a nem érzékeltek a szülők látványosabb fejlődést. Nagyobb
visszaesést, vagy negatív irányba való elmozdulást a gyermekek személyiségében egy szülő
sem tapasztalt.

A következő kérdésnél a válaszadóknak 11 lehetőség közül 3 olyat kellett megjelölniük,

amelyben gyermekük a legnagyobb fejlődést ért el. Egyéb terület megnevezésének lehetőségét
is megadtam, azonban egy szülő sem élt ezzel. A válaszokat elemezve a figyelem, koncentrációt
és az egyensúlyt jelölték meg a legtöbben, mint legjobban fejlődő területet. Ezután a
nyugodtság és türelem, illetve a nagymozgások, azaz a futás, ugrás, kúszás és mászás
mutatkozott a jóga által legjobban fejlődő részegységnek. Az egymásra való odafigyelés és az
önfegyelem terén is többen észleltek pozitív hatást. Kevesebben jelölték az állóképességet, a
finommotorikát, a szabálytudatot és a tanulás könnyebbségét. Empátiát és együttérzést tekintve
senki nem tapasztalt változást.

A testtartásra és a helyes testtartás fontosságára már kiskorban nagy hangsúlyt kell fektetnünk,
ugyanis több betegséget megelőzhetünk a gerinc megerősítésével.

Zoltai Miklós véleménye szerint:

„Minden ászana és az egész jóga minden része ott csapódik le, mikor a görbe járású, púpos
hátú gyermek egyenesen kezd járni és akkor abból látjuk, hogy az egész személyisége
megváltozik, de nyilván ehhez rendszeresség kell.”
A kérdőívben is volt erre vonatkozó kérdés. Arra voltam kíváncsi, hogy a jógázó gyermekek
testtartása változott-e valamilyen irányba a foglalkozások által. Az eredményeket a 10. ábra
mutatja be. Azok a válaszadók, akik láttak testtartásbeli javulást, nagyjából 3-4 hónapos
intervallumot jelöltek ki. Határozottabbak, rendezettebbnek vélték a gyermekek mozgását.
Voltak, akik nehéznek tartották a kérdésre válaszolni, ugyanis a gyermek kiskora óta jógázik,
amikor még ilyen típusú dolgok a testtartás kapcsán nem állapíthatóak meg. Azok közt, akik
nem láttak tényleges javulást, nem tudják konkrét párhuzatba állítani a gyermekjóga
foglalkozásokkal. A hirtelen megnyúlást is említették, mint testtartásbeli probléma oka. Itt a

33
szülő megjegyezte, hogy az iskolai elfoglaltságok és túlterheltség eredményezik a rossz
testtartást, de a jóga és az úszás sokat segít a gyermeknek.

Lát-e javulást gyermeke

testtartásában?

6; 25%

Nem
Igen

18; 75%

10. Ábra

Az egészségre vonatkozóan az immunrendszerre és baktériumokkal, fertőzésekkel való harcban

is segíthet a jóga az oktatók szerint. Bertalan Mónika és Apró Aranka kolleganője egy
magánóvodában tapasztalták a 16 fős kísérleti csoportban: a gyermekek húsmentes étrenddel
étkeztek az óvodában, illetve jógafoglalkozásokat vezettek nekik a testnevelés helyett.
Elmondásuk szerint influenzás időszakban eklatánsan mutatkozott az eltérés az óvoda többi
csoportjával összehasonlítva, ugyanis ott 2 csoport összevonását eredményezte az influenza.

Bertalan Mónika: „Erre pontosan emlékszem. Amíg másik 2 csoport összevonásával volt 4-5
gyermek a húsevő tornafoglalkozással gyakorló gyermekek közt, addig itt, a mi kísérleti
csoportunkban, ahol jógafoglalkozás és húsmentes étrend volt, 2 gyermek - ezek testvérpárok
voltak -, megbetegedtek rövid időre, de vissza is jöttek. A másik csoportból pedig mindig
visszaestek. Tehát egyértelmű hatása van az egészségre.”

A kérdőívet kitöltő szülők esetében változó eredményeket mutatott a kutatás:

Arra kérdésre, hogy a gyermek, mielőtt jógázott volna milyen gyakran betegedett meg, 16,7%,
azaz 4 fő jelölte azt, hogy havonta egyszer-kétszer is megbetegszik gyermeke. Ugyancsak 4 fő,
azaz 16,7%-a a válaszadóknak a 4-5 havonta való megbetegedést jelölte meg. 66,7%, tehát több
mint a fele, 16 fő válaszolta azt, hogy gyermeke a jógafoglalkozások előtt is évente csupán
néhány alkalommal kapott el különböző vírusokat.

Az eredmények által következtetni lehet, hogy a jógafoglalkozások által sem tapasztaltak

nagyobb mértékben javulást a gyermekek egészségügyi állapotában, hiszen alapvetően jó

34
immunrendszerrel kezdték a foglalkozásokat a gyermekek. 6 fő, azaz 25% látott javulást a
megbetegedések számának csökkenésében. 75% változatlan egészségügyi állapotról számolt
be.

Az egészséges életmódra való igény kialakítása kiemelt jelentőségű már óvodai kereteken belül
is. Ennek elveit az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja rögzíti. Az Alapprogram szerint
az óvodai nevelés feladatai közé tartozik az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés
és a szocializáció biztosítása és az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges
életmód részét képezi a helyes életritmus, a táplálkozás, a testápolás, öltözködés,
mentálhigiénés szokások, a levegő, napfény, víz szerepe az egészség továbbfejlesztésében és a
mozgás. Ezek a részegységek képezik az egészségre nevelés alapjait, melyet az óvodai
nevelésben különböző módszertanok eszközeivel valósítanak meg a mindennapokban.
Mindezek fontosságáról már esett szó a jógafoglalkozások által is. A kérdőívemben 4 kérdésben
érintettem a legfontosabb tényezőket. Így a válaszok kiértékelését követően azt az eredményt
kaptam, hogy a szülők 83,3%-a igyekszik odafigyelni a család egészséges étkezésére, 16,7%,
azaz 4 fő válaszolta azt, hogy teljes mértékben figyelembe veszik a helyes étkezés
alapszabályait és a mindennapokban is fontos momentum a család egészsége a táplálkozás
terén.

A gyermekek tisztálkodási szokásainak kialakításában kétségtelenül nagy hangsúlyt kapnak a

szülők és a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok. A válaszadók arra a kérdésre, hogy
mennyire tartják fontosnak gyermekük tisztálkodási szokásainak kialakítását 50-50%-ban
jelölték meg a két választási lehetőséget miszerint odafigyelnek rá, vagy nagyon fontosnak
tartják. Senki nem gondolta úgy, hogy ennél vannak fontosabb dolgok is a gyermek nevelését
tekintve, illetve azt, hogy nem a család feladata lenne ezeket az alapelveket megtanítani a
gyermekeknek.

Az öltözködés és ruházkodást tekintve a válaszok alapján 10 fő, azaz a szülők 41,7%-a véli úgy,
hogy a gyermekeik öltözködésében a leginkább szem előtt tartandó szempont a ruházat
praktikussága. 58,3%, azaz 14 szülő véli úgy, hogy a réteges öltözködés a meghatározó a
mindennapi ruházat kiválasztásánál. A divatot senki nem tartotta előnyt élvező szempontnak az
öltözködésben.

A felnőttek életében is meghatározó szerepet tölt be az alvás, pihenés rendszeressége, megfelelő

mennyisége. Még inkább elmondható ez a gyermekek esetében. Kérdőívemben arra voltam

35
kíváncsi, hogy a válaszadók gyermekeinél megfigyelhető-e az a fajta rendszeresség, amit a
gyermekeik igényelnek ebben a korban. 1 fő válasza szerint gyermeke éjjelente nehezen alszik
el, 9 fő válaszolta azt, hogy többnyire nyugodtan alszik gyermeke, és éjjelente zavartalanul
alszik, nem ébred fel a válaszadó 14 szülő gyermeke.

A kérdések lezárásaként arra voltam kíváncsi, hogy ajánlanák-e másik szülőnek a jógázást, mint
gyermekük szabadidős tevékenysége. Egybehangzóan, azaz a válaszadók 100%-a válaszolta
azt, hogy ajánlaná más szülőknek is ezt a rekreációs tevékenységet. Hogy milyen pozitívumokat
tudnak említeni a jógázás kapcsán szintén ellenőrző kérdésként szerepelt az előző válaszokat
megerősítve. Itt is a javuló állóképesség, koncentráció és a testtartás javulása volt az, ami
majdnem minden szülőnél megemlítést érdemelt. Többen is szóltak a foglalkozás
játékosságáról, a sikerélmények pozitív lecsengéséről a gyermekek személyiségében és mozgás
mesével átszőtt tartalmának játékáról.

Amikor a szülőket arra kértem, hogy említsenek meg negatív hatásmechanizmust, vagy
gyermekük számára unszimpatikus részét a jógának, nem tudtak megemlíteni semmit. Kivétel
nélkül senki nem tudott ellenérveket felhozni.

A család jóga által átélt élményei felől érdeklődve az egyik válaszadó szülőt idézve
összefoglalóan a következőképp számolt be: „A mindennapok öröme, a bizalom, az összetartás.
Más néven a szeretet, az élet.”

Az interjúk során érdeklődte a gyermekekkel való jóga lehetséges jövőjéről. Mindhárman

bizakodnak ennek a mozgásformának a népszerűségének felfutásában, illetve abban, hogy az
idő elteltével minél több szülő és ezáltal gyermek fogja saját testén és életén megérezni a jóga
és jógázás által megvalósuló minőségi változást testi-lelki-pszichés és szociális szinten.

Zoltai Miklós szerint „Debrecen most egy rendkívül kiemelt pozícióba került. Az indiai és
magyar kormány a szaktárcák által egy közös egyezmény írtak alá, amelynek értelmében a
Debreceni Egyetem keretén belül ayurveda oktatás valósul meg laikusok, terapeuták és orvosok
részére. Az ayurveda és a jóga „ikertestvérek”, egymás tökéletes kiegészítői. Ennek kapcsán –
a hivatalos szervekkel együttműködve- Debrecenben jóval nagyobb lehetőség nyílik a
populációt érintő információk és gyakorlási lehetőségek közlésére, kiterjesztésére,
népszerűsítésére.”

36
6.2 A kérdőíves kutatás összegzése

A Debrecenben, Szentesen és Budapesten elő jógázó gyermekek szülei körében végzett

kérdőíves kutatásommal választ kaptam a szakdolgozatom elején felállított hipotézisekre és a
dolgozatban érintett kérdések gyakorlatban is megválaszolásra kerültek.

A kérdőívemben kíváncsi voltam a szülők jógához fűződő kapcsolatára, a jógázással

eltöltött éveire, a gyermekek és a szülők esetében is. Milyen célokat, elvárásokat fűznek a
foglalkozáshoz? A gyermekek szabadsága mennyire érvényesül a választásban? A rendszeres
jógázás kapcsán milyen pozitív illetve negatív hatásokat észlelnek a gyermekeiken? A család
értékrendjére vonatkozóan is utaltak kérdések, a kérdőív végén pedig az egészséges életmóddal
kapcsolatos szokásalakítások fontosságát kellett osztályozniuk a szülőknek.

A szakdolgozat elején felvázolt hipotézisek a szülők válaszai alapján bizonyítást

nyertek, így a gyakorlati tapasztalataimmal egybevéve kimondható, hogy a kutatás nagy
információértéket hordoz.

A válaszadók különböző tapasztalatokat és megfigyeléseket észleltek, de nagy eltérést

nem lehetett megállapítani. Az elemzést követően kimondható, hogy a válaszadók mindegyike
pozitív változásokat tapasztal gyermekeiken a jóga általi fejlődésben és több szülőnek is
szívesen ajánlaná.

A pozitív eredményekből az a következtetést vontam le, hogy a gyermekek többsége

szeret jógázni és a továbbiakban is fog a foglalkozásokra járni, ugyanis a szülők számára is
látványos a fejlődésük testi, lelki, mentális és szociális szinten is, mindemellett nyugodtság és
nyitottság jellemzi a gyermekeket a foglalkozások után.

37
6.3 Interjúk elemzése:

A gyermekek jógaoktatásával kapcsolatban 3 szakembert kérdeztem meg, akik maguk is

szakértői a jógának, jógázásnak. Félig strukturált interjút készítettem velük. Eszerint az interjú
az egyének szubjektív tapasztalatait és az azokhoz fűződő élményeket és érzéseket,
tapasztalatokat kívánta rögzíteni. Egy interjúvázlatot készítettem a konkrét interjú előtt,
amelyben az érinteni kívánt területek szerepeltek. A kérdések nyitottak, átalakíthatóak,
átfogalmazhatóak voltak, sorrendjük rugalmas, ill. elhagyhatóak voltak kérdések, amennyiben
az interjúalany azt kérdést az előzőekben megválaszolta, kitért arra a témára. Az beszélgetés
légköre nyitott, támogató, manipulációmentes volt. Ezt a fajta kutatási módszert az interjú
módszerén belül mélyinterjúnak nevezik.

Az interjú alanyainak kiválasztásánál nem volt kérdés számomra, hogy a szakdolgozatom

hiteles és mélyen ható ismeretekkel való kidolgozásában legtöbbet segítő 3 személy lesz, azok
az emberek, akik megkeresésem követően egészen a kész dolgozatom leadásáig áldozatosan és
feltétel nélkül segítséget nyújtottak nekem munkám során. Így az interjút készítettem Szegedy
Tünde óvodapedagógus és jógaoktatóval, Bertalan Mónikával, aki Magyar Jóga Akadémia
vezető jógatanára és a Debreceni Gyermek Szabadidősport és Jóga Egyesület elnöke, illetve
Zoltai Miklós, aki a Debreceni Jóga Egyesület alapítója, a Hajdú Bihar Megye közgyűlése fő
díjának, a Bocskai-díjnak kitüntetettje, orvos továbbképzések folyamatosan visszahívott neves
előadója, és jógaterapeuta. Az interjúkérdéseket igyekeztem úgy összeállítani, hogy azok az
általam felállított hipotéziseket igazolják vagy megcáfolják, illetve a szülők számára készített
kérdőív kérdéseivel is összevethetőek legyenek, hogy egy-egy feltevést több aspektusából is
megvizsgálhassak.

(Az interjúk teljes szövege a 3-as és 4-es számú mellékletben olvasható)

38
6.3.1. Interjú Szegedy Tündével

Több előzetes telefonbeszélgetést követően 2015. március 13-án, pénteken utaztam

Budapestre. Csoportjával az újpesti Bőrfestő Óvodában töltik mindennapjait szeptember óta,
ugyanis az ő óvodájuk épületét korszerűsítik jelenleg. Tünde szintén szeptemberben
csatlakozott a csoporthoz, így a gyermekek új környezetben, kivételes módon az ő 8.
óvodapedagógussal indultak neki az utolsó óvodai évüknek. Tünde elmondása szerint nem volt
egyszerű dolguk sem a gyermekeknek, sem az óvodapedagógusoknak. 2 év alatt 7
óvodapedagógus fordult meg a gyermekek közt, majd mind rövid időn belül különböző okok
miatt távozni kényszerült. Szeptemberben az óvodai közösség szerint megatartást és
teljesítményt tekintve az egyik leggyengébb eredményeket mutató csoportként voltak
elkönyvelve a gyermekek.
„Kicsit vadóc társaság, hihetetlen különleges személyiséggel. Kialakulatlan volt az én tudatuk.
Mozgásfejlesztésben nagyon jó képességeket mutattak. Nyitottak voltak a jóga felé és elkezdtek
egymás felé is közeledni. Azelőtt egyedül játszottak. Majd a páros gyakorlatok által
megismerték magukat és társaikat is. Úgy érzem, hogy jó helyre jöttem. Amilyen jó dolgokat
nyújt a jóga, azt velük mind átélhettem. Most egy jól összekovácsolódott közösség.”

Mint már az előzőekben szó volt Tünde munkásságáról, az ő nevéhez fűződik az általa
kidolgozott és jelenleg is alkalmazott „Jóga a gyermekeknek rendszer” és a „Páros jóga a Jóga
gyermekeknek rendszerében” oktatási anyag. Az óvodai csoport mellett délutánonként
sóbarlangban tart jógafoglalkozásokat.

Tünde gyermekjóga iránti érdeklődése összekapcsolódik pedagógiai munkájával. 20 évvel

ezelőtt Zoltai Miklós egyik jógatanfolyamán való részvétele után érezte leginkább önmagénak
ezt a mozgásformát. Amint megérezte testére és lelkére ható pozitív hatásokat, keresete az utat,
melyben a pedagógiával is összefűzheti a jógát. 1990-ben felkérték egy újonnan épült óvoda
vezetésére, aminek elfogadásával kezébe került a lehetőség egy teljesen új szellemiségű óvoda
létrehozására. Egy olyan alternatív programot szeretett volna választani, amiben a komplex
tevékenységek változatos ötvözésével a jóga egyes mozzanatai becsempészhetőek az óvoda
mindennapjaiba. Tünde tapasztalata szerint az óvodai csoportokban egyre több
figyelemzavaros, ételallergiás, asztmás, gerincproblémákkal, légúti megbetegedéssel vagy
éppen túlsúllyal küzdő gyermekkel lehet találkozni. Úgy gondolja, hogy azok a szülők, akik

39
nem belső meggyőződésből viszik gyermeküket jógázni, leginkább egészségügyi javulást
várnak a foglalkozástól. Pedagógiai munkája során önreflexiójaként több felmérést is készített
még előző munkahelyén, Tiszaújvárosban. Arra volt kíváncsi, a gyermekek egészségügyi
állapota milyen módon változik a jógafoglalkozások által. Kérdőíves felmérést készítettek,
aminek eredményeképp pozitív megerősítést tapasztaltak a szülők által. Az óvodában is
igyekeztek odafigyelni, hogy a statisztikai mutatók milyen értékeket mutatnak az előző
hónapokhoz, évekhez képest. Szeptembertől, ahogy elkezdődtek a gyermekek
jógafoglalkozásai, látványos változás figyelhető meg a csoport előző évi, illetve az óvoda többi
csoportjának a hiányzási rátájával összevetve egy kontrollidőszakon belül. Régebben az óvodai
szokásokba beépítették az ortopéd orvosok és fejlesztőpedagógusok látogatását ciklusosan, ami
alapján szintén kimutatható az eredmények javuló tendenciája.
Kíváncsi voltam, mi az ő legpozitívabb élménye, amit a gyermekjóga által megtapasztalt.
Elmondása szerint számtalan ilyen momentum van, amit a jóga által megélhetett, azonban egy
esetet kiemelt: az egyik jógatáborban a társaságba került egy kisfiú, aki a többi gyermek szerint
az „iskola réme” volt. A kisfiú eleinte megpróbálni a saját energiáit bevetni és felpörgött
állapotban a többieket kizökkenteni, azonban pár nap elteltével egy reggeli jógázást követően
odament Tündéhez, megfogta a kezét és azt mondta: Tünde néni én most olyan furcsán érzem
magam, mintha nem lenne súlyom és olyan boldog vagyok. Ez akkor is meglesz, ha nem
leszünk a táborba?” Ő erre azt felelte a gyermeknek, hogy ez csak rajta áll, hogy megteremti-e
ezt az egyensúlyt és ő erre ezt válaszolta: „Meg akarom teremteni”

Tünde összegzésként így zárta a beszélgetést: „Legjobb méréspont, hogy a gyermek jól érzi
magát. Ezt nem lehet felülmúlni. Lehet beszélni róla, hogy ilyen hatásmechanizmus, olyan
hatásmechanizmus, de mikor egy gyerek, aki folyamatosan ideges és azt mondja nekem, a
kezemet fogva, hogy ő szeretné, hogy az élete részévé váljon, akkor ez felülírja a felnőttek
véleményét.”
A szakdolgozatomban leírt tapasztalataimat Tünde az interjú során szakmai tudásával és
tapasztalatával megerősítette.

40
6.3.2 Interjú Bertalan Mónikával és férjével, Zoltai Miklóssal

Bertalan Mónikával, a Debreceni Gyermek Szabadidősport és Jóga Egyesület elnökével

2015. március elején kerültem kapcsolatba. Mónika megismerkedésünk kezdetétől
információkkal, személyes kapcsolatokkal, szakmai anyagokkal, cikkekkel segítette a
munkámat, illetve betekintést nyerhettem a gyakorlati munkájába, egy gyermekeknek tartott
jógafoglalkozás alkalmával, amit videóval rögzítettem további elemzések és megfigyelések
céljából. Ő volt az, aki által megismerhettem Szegedy Tündét. Ketten együtt nagy segítséget
nyújtottak a dolgozatom hitelességét és szakmaiságát tekintve, majd március végén, Zoltai
Miklós indiai hazautazását követően feltétel és elvárás nélkül segítő kezet nyújtott és
megosztotta velem több évtizedes tapasztalatát, amivel rendelkezik a pedagógia, pszichológia
és a jóga kultúráját illetően. Zoltai Miklós az interjú során elmondta, hogy 1955-ben kezdett
jógázni szervi szívproblémája miatt, ami az orvosok elmondása szerint halálos volt. Ő azonban
15 évesen nem szertett volna meghalni, így kezdett el jógázni és most a 75. életévében jár,
minden értékben kitűnő kardiológiai kórképpel. Mónika Miklós jógatáborában került
kapcsolatba az egyedülálló jógaoktatás szellemiségével, gyakorlati alkalmazásával 1991-ben,
akkor 1 éves jógamúlttal, egészségügyi okok miatt. Zoltai Miklós középiskolai tanárként
kezdett először fiataloknak jógát oktatni, majd ebből fejlődött ki később a kisgyermekek
jógaoktatása. 1991-ben kérte meg Mónikát, hogy vállalja el a jógatáborban tartózkodó
gyermekek oktatását. Ezután kezdett el jógatáborokban és óvodapedagógiai munkája során
gyermekeknek jógafoglalkozásokat tartani, ami a mai napig is tart és terveik szerint a jövőben
is folytatni szeretnék ezt a munkát. Szerintük legalább 5 évnek kell eltelnie addig, amíg a szülők
tudatába betáplálódik a jóga lehetősége és rájönnek, hogy gyermeküknek mire is van
szükségük. A régi beidegződések apáról fiúra és anyáról lányra szállnak. Így lehet ez a jógával
is, de ennek még felfutási idő kell. Mint már az előzőekben idéztem Zoltai Miklós szavait,
Debrecen kitüntetett helyzetbe kerül ennek a mi kultúránk számára még ismeretlen világával
való megismerkedésében, ugyanis a Debreceni Egyetem orvosi kara és az Indiai egyetem által
létrejött együttműködés nagyobb nyilvánosságot és támogatottságot eredményezhet, ha
megfelelőek a külső tényezők és nyitottakká válnak az emberek a megismerés felé. A jóga által
átélt meghatározó élményeikről beszélve a házaspár egy olyan emberek segítségére hivatott
életfelfogásról, gondolkodásmódról tanúskodtak, amit minden bizonnyal emberek millióinak
kellene meghallgatni és átgondolni. Az önfegyelem, tisztelet és bölcsesség, amit Bertalan

41
Mónika és Zoltai Miklós a környezetük felé közvetít, mindenki számára figyelemre és
tiszteletre méltó. Gondolatainak tisztaságát egyértelműen a Miklós szavainak idézésével tudom
mélyre hatóan közvetíteni:

„Az ember előbb utóbb rájön, hogy egyetlen feladata, a többi embert szolgálni. Mindenkinek
ez a feladata. Innentől nem akarsz mást csinálni, vagy amit eddig csináltál, ennek a
szolgálatába állítod. Én voltam tanár, művész, szobrász, festő, pszichológus, annak több
formájában és végül mind ennek a szolgálatába állítom. Az emberi nevelés szolgálatába, és az
emberi evolúció szolgálatába. Te is ezért születtél. Még az a részeg is, aki az utcán hajléktalan.
Nem tudja, de majd valamelyik életében rájön. Ez a lényeg. Utána bármit csinálsz, azt mind
ennek a szolgálatába állítod, hogy tudsz a szenvedő embereken segíteni. Rengeteg szenvedő
ember van, nem csak fizikális szinten, az a legkevesebb. Az igazi szenvedés, hogy önmagától
szenved valaki. Önmagukat nem ismerik az emberek és ezért másokat sem ismernek. Ennek a
következménye a tudatlanság, aminek a következménye pedig a szenvedés. A szenvedés azért
van, hogy rájöjjünk, tudunk szenvedés nélkül szeretetben élni. Ez a jógának a feladata.
Megtanítani ez embereket szenvedés nélkül élni és ez nem kizárólag a betegségekre vonatkozik,
hanem mindenre, az egész emberiség egész aspektusára. Ez a jógának a lényege. Mesterem,
Swámi Véda Bharáti azt mondta: „Szívemnek egyetlen kötelessége van, hogy a szenvedő
embereken segítsek.” Mindenkinek ez volna a feladata.”

42
 7. Összefoglalás

Szakdolgozatomban betekintetést adtam a gyermekek jógaoktatásának világába, amely

kiváló rekreációs lehetőség. Bemutattam a jóga kialakulását, megfogalmaztam a jóga összetett
fogalmát, tisztázva a legelterjedtebb téveszméket, a gyermekekkel való jógázás kezdeteit
hazánkban. Óvodapedagógus szakos hallgatóként fontosnak tartottam a gyermekek testi- és
mozgásfejlődésének bemutatását óvodáskorban. Az egyetemi évek alatt tanult különböző
módszertanok alapelveit összehasonlítva feltártam a jógafoglalkozások szervezési feladatait, a
jógaoktató és az óvodapedagógus személyiségére vonatkozó elveket összehasonlítottam és
levezettem egy jógafoglalkozást lépésekben.

A szakdolgozat második felében a jóga gyermekekre gyakorolt hatását tártam fel: az

általam összeállított kérdőív eredményének elemzését a szakdolgozatomhoz kapcsolódóan, 3
szakmai és gyakorlati tapasztalattal rendelkező jógaoktatóval készítettem interjút ezeknek az
eredményeknek a pedagógiai szempontból való megvizsgálása végett.

A szakdolgozat írása közben betekintést nyerhettem egy teljesen új világszemléletbe,

mely által számtalan hasznos ismeretet és tapasztalatot tudhatok magaménak.

A gyermekek jógaoktatásával kapcsolatban több kérdés is megfogalmazódott bennem a

dolgozatra való előkészületek során, ezeket a célkitűzésekben és hipotézisekben, illetve
megállapításokban rögzítettem. Az általam végzett kutatások – a kérdőív és az interjú – választ
adtak minden kérdésemre és kérdések több aspektusból való megvizsgálását is biztosította.
Szakdolgozatom 1. hipotézise a kérdőívek elemzése során bebizonyítást nyert, miszerint a jóga
biztosítja a gyermekek személyiségfejlődésében a testi-lelki-szellemi és szociális fejlődést.
Mindemellett pozitívan hat az állóképességre, a koncentrációra és nagyban elősegíti a helyes
testtartás berögzülését a gyermekek tudatában.

A második hipotézisem, miszerint a jógázó szülők saját testükön megérezve a jóga

pozitív hatásmechanizmusát, gyakrabban keresik gyermekeik számára is a jógát, mint óvoda és
iskola melletti rekreációs lehetőség, a kérdőívben és interjú során elemzett válaszok alapján
egyértelműen bebizonyosodott.

43
 Megállapítható továbbá a 3. hipotézisem vizsgálása által, hogy a gyermekek nemi
megoszlása csoportonként változó. Nem állapítható meg olyan szintű különbség, mint a
balettnél vagy focinál esetlegesen.

A 4 feltevés alapján a szülők prevenciós céllal keresik leginkább a jóga lehetőségét.

Megállapítható, hogy a gyermekek esetében általában még a prevenciós cél a meghatározó, de
egyre több a korrekciós céllal beíratott gyermekek is.

Mint azt a tapasztalatok mutatják, a gyermekekre pozitívan hat a jóga, azaz kellő
rendszerességgel gyakorolják. A gyermek személyiségfejlődésére közvetlenül hat a jóga,
mindamellett, hogy fiziológiai hatásmechanizmusa látványos fejlődéssel párosul. Teljes
harmóniával hat a gyermek egész személyiségére, a testi-lelki-szellemi-szociális fejlődését
elősegítve.

Mindezek megvalósulásához elengedhetetlen, hogy a tanári kar képes legyen

tapasztalati, gyakorlati tartalommal feltölteni az általa oktatott tevékenységet és így nem
elszakadni a valóságtól. Egy jól kidolgozott, összerakott keretet meg kell tölteni a változásra
nyitottan reagáló szakmai tartalommal, ami elősegíti az improvizációt, a gyermekek nyújtotta
váratlan helyzetekre való gyors reagálást. A jógaoktatásnak és gyakorlásnak megvan az a
sajnálatos csapdája, hogy felszínes tornává alacsonyul. Ez világszerte eléri a kb 90%-os arányt.
„A divatok persze elmúlnak, de néha tetemes kárt okoznak a lelkekben, a hihetetlenné teszik,
aminek a nevében fellépnek. Ám a jóga megmarad annak, ami: a személyiségfejlődés csendes,
kontemplatív módszerének. A jóga irányába nyitott európai ember feladata pedig az, hogy
lehántsa a jógáról mindazokat az esetleges ideológiai és vallási rituális burkokat, amelyek az
évtizedes során rárakódtak, és a saját kultúrájában, mindennapi életébe beépítve, a fejlődése és
alkotó munkája érdekében használja azt az esszenciális bölcsességet, amely évtizedek során
felhalmozódott emberismeretből leszűrődött.” (Popper [2008] 26.)

44
 Köszönetnyilvánítás

Köszönetet szeretnék mondani konzulensemnek, Olvasztóné Balogh Zsuzsanna, a

Debreceni Egyetem és Gyermeknevelési Kar tudományos segédmunkatársának, aki a
szakdolgozatom elkészítésének kezdetétől szakmai segítséget nyújtott és támogatott az általam
választott téma kidolgozásában.

Továbbá szeretném megköszönni mindazoknak az oktatóknak, akik továbbították a

jógázó gyermekek szüleinek a szakdolgozatomhoz összeállított kérdőívet, illetve maguknak a
szülőknek, hogy segítségükkel elvégezhettem a kutatást.

Köszönöm a rengeteg szakmai és gyakorlati tapasztalatot, amit a jógafoglalkozások

látogatásával, illetve az interjúk során magaménak tudhatok Szegedy Tünde óvodapedagógus
által.

Szívből köszönöm Zoltai Miklósnak és Bertalan Mónikának, hogy elvállalták

szakdolgozatom lektorálását és interjúkérdéseimre válaszolva és azt megelőzően szakmai
tudásukat megosztották velem, emelve ezzel a szakdolgozatom színvonalát és szakmaiságát.
 Nyilatkozat

A téma újdonsága miatt alkalmasnak láttuk, hogy lektoráljuk Móré Dóra végző

óvodapedagógus hallgató szakdolgozatát "Jóga gyermekeknek" témájában , annak magas

színvonalát biztosítva. Kívánjuk, hogy a jövőben is ugyanilyen a lelkes és felelősségteljes

hozzáállással lássa el hivatását sok sikert kívánva:

Bertalan Mónika Zoltai Miklós

Debreceni Gyermek Szabadidősport és Magyar Jóga Akadémia tanára, Debreceni
Jóga Egyesület alapító elnöke, a Magyar Jóga Egyesület alapító elnöke,
Jóga Akadémia vezető tanára pszichológus
Irodalomjegyzék:

1. A. J. Christian: A. J. Christian (Szerkesztette: Papp Ervin). Budapest, Édesvíz Kiadó,

2006
2. Balogh Éva: Fejlődéslélektan, Didakt Kft, Debrecen
3. James Matthew Barrie: Pán Péter, Ciceró, Budapest, 2008
4. Kim da Silva, Do-Ri Rydl :Energie durch Bewegung (magyar) Mozgással az energiáért:
kineziológiai gyakorlatok az egész családnak dr. Paul E. Dennison nyomán, Grizli Kiadó,
Budapest, 1995
5. Paramhans Swami Maheshwarananda: Jóga gyerekekkel. Budapest, Józsefvárosi SC
Jógaközpont, 1993
6. Popper Péter: A reggel és az este jógája, Saxum Kiadó, Budapest 2008, 8-9, 26. oldal
7. Szentirmai László: Bábácé, Fabula Humán Szolgáltató Bt., Miskolc, 2003, 46-47. oldal
8. Zoltai Miklós: Jóga: Út az élethez, Magánkiadás, Debrecen 1992, 39. oldal

Internetes források:

9. I1: http://www.eletforma.hu/csalad/joga-gyerekeknek-is/ (2015. február 4.)

10. I2: http://magyarjogaakademia.hu/gyermekjoga-kezdetei-magyarorszagon/ (2015.
március 10.)
11. I3: http://www.jogapont.hu/cikk/0000000159/a-joga-magyarorszagi-tortenete-
2/#.VRfxGvysXHT (2015. 03. 14.)
12. I4: http://magyarjogaakademia.hu/gyermekjoga-kezdetei-magyarorszagon/ (2015.
március 10.)
13. I5: http://gondolkodjegeszsegesen.hu/a-helyes-taplalkozas-szerepe-a-gyermek-eleteben/
2015. 03. 08.
14. I6: http://www.csaladivilag.hu/kismama-joga-terhesseg-alatt/ 2015. 03. 24.
 1. sz. melléklet
1 2 3 4 5

Óvodában/ iskolában jó teljesítmény - - 8 fő 10 fő 6 fő

0% 0% 33,3 % 41,7 % 25%

Divatos öltözködés 12 fő 4 fő 6 fő 2 fő -

50% 16,7% 25% 8,3% 0%

Népszerűség a különböző társadalmi 12 fő 4 fő 6 fő 2 fő -

körökben
50% 16,7% 25% 8,3% 0%

Kapcsolattartás az emberekkel - - - 16 fő 8 fő

0% 0% 0% 66,7% 33,3%

Sportban kimagasló eredmény 8 fő 10 fő 4 fő 2 fő -

33,3% 41, 7% 16,7% 8,3% 0%

Családi béke, összetartás - - - 6 fő 18 fő

0% 0% 0% 25% 75%

Közös családi programok - - - 6 fő 18 fő

0% 0% 0% 25% 75%

Művészetben kimagasló eredmény 10 fő 4 fő 8 fő - 2 fő

41,7% 16,7% 33,3% 0% 8,3%

Egészséges étkezés - - - 10 fő 14 fő

0% 0% 0% 41,7% 58,3%

Megfelelés a szülőknek/ nagyszülőknek, 4 fő 2 fő 16 fő - 2 fő

rokonoknak
16,7% 8,3% 66,7% 0% 8,3%

Megfelelés a társadalom elvárásainak 4 fő 6 fő 8 fő 6 fő -

16,7% 25% 33,3% 25% 0%

 2. sz. melléklet

Jóga gyermekeknek
Tisztelt Szülők!

Móré Dóra vagyok, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar végzős óvodapedagógus
hallgatója. Szakdolgozatomban a jóga gyermekekre gyakorolt jótékony hatását vizsgálom. Ehhez kérem az
Ön segítségét. Amennyiben az Ön gyermeke 3-7 éves korában jógázott, legyen szíves ezen kérdőívre 15
percet szánni. Amennyiben Önnek nem csak egy gyermeke jógázik, kérem külön kérdőíven megadni a
gyermekekre vonatkozó adatokat.
A kérdőív kitöltése önkéntes. A kitöltött kérdőíveket legyen szíves e-mailben a more.dora23@gmail.com
címre, vagy facebookon elküldeni nekem. (dori.more.9@facebook.com)

Szívből köszönöm a segítséget!

Tisztelettel:
Móré Dóra

1. Neme (szülő):
 Nő
 Férfi

2. Életkora (szülő):
 20-35 év
 35-45 év
 45-60 év
 60 év felett

3. Lakóhely: ………………………………………….............

4. Jógázó gyermeke neme:

 Lány
 Fiú

5. Gyermeke életkora:
 3 évnél kisebb
 3-6 éves
 6 évnél idősebb

1
6. Mióta jógázik a gyermek?
 Kevesebb, mint 1 éve
 Körülbelül 1 éve
 Több mint 1 éve
 2 vagy több éve

7. Hány gyermek van a családban? ………………………………….

8. Honnan értesültek a gyermekjóga lehetőségéről?

 Televízió
 Újság
 Internet
 Óvoda/iskola
 Ismerősök ajánlotta
 Plakát, szórólap
 Egyéb

9. Kiszerette volna a gyermekjógát leginkább a családban?

 Gyermek
 Szülő
 Mindkettő

10. A szülők valamelyike jógázik-e?

 Igen
 Nem (Ugorjon a 12-es kérdésre!)

11. Amennyiben az előző kérdésre „igen” volt a válasza, ki jógázik és mióta?

……………………………………………………………………………………………………………

12. Amennyiben a 10-es kérdésre „nemmel” válaszolt, miért nem jógázik a gyermeken kívül senki a

családban?

……………………………………………………………………………………………………………

13. Milyen indíttatásból íratta be gyermekét jógára, milyen fejlődést várt tőle?

……………………………………………………………………………………………………………

14. A család állandó lakhelyén folyik a jógaoktatás vagy valamely szomszédos városban?
 Lakhelyünkön
 Szomszédos városban
 Távolabbi városban (10 km felett)

2
15. Milyen céllal íratta be gyermekét gyermekjógára? (Több választási lehetőség is megjelölhető!)
 Testi edzettség
 Figyelem, koncentráció fejlesztése
 Nyugalomra, higgadtságra nevelés (lelki kiegyensúlyozottság)
 Kortársakkal szembeni nyitottság, kapcsolatteremtés javulása
 Gyermekben lévő agresszió visszafojtása, csillapítása
 Alvászavar, esetleges más egészségügyi betegségek kezelése, enyhülése
 Nem volt konkrét cél, a gyermek öröme, szabadsága volt a cél
 Egyéb …………………………………………………………………………………………..

16. Mennyire fontos szerepet játszanak az Önök családjában az alábbiakban felsorolt szempontok a
gyermek nevelését tekintve? Kérem osztályozzon 1-5-ig! (1=egyáltalán nem fontos, 2=nem a
legfontosabb, 3=közepesen fontos, 4=nagyon fontos, 5=egyik legfontosabb)
1 2 3 4 5

Egészséges étkezés

Friss levegőn való mozgás

Közös családi programok

Óvodában/iskolában jó teljesítmény

Kapcsolatteremtés az emberekkel

Családi béke, összetartás

Megfelelés a
szülőknek/nagyszülőknek/rokonoknak

Megfelelés a társadalom elvárásainak

Divatos öltözködés

Népszerűség különböző társadalmi körökben

Sportban kimagasló eredmény

Művészetben kimagasló teljesítmény

17. Milyennek értékeli a terem felszereltségét, igényességét?

…………………………………………………………………………………………………………….

3
18. Kielégíti-e gyermeke mozgásigényét a jóga?
 Igen
 Nem

19. Jár-e gyermeke más mozgással kapcsolatos foglalkozásra, szakkörre? Ha igen, mire?
 Nem
 Igen………………………………..

20. Kérem osztályozza, hogy gyermekére milyen hatást gyakorolt a gyermekjóga?

nagyobb negatív nincs pozitív lényegesen
látványos fejlődés jobb
visszaesés irányba változás
mozdult teljesítmény

Nyitottság a világ új dolgai felé

Érzelmeik intenzitása, erőssége

Kapcsolatteremtés társaikkal

Kapcsolatteremtés felnőttekkel

Agresszív viselkedés

Félelmek, esetleges szorongások

leküzdése

Hangulatingadozás

Alvásban megjelenő változás

21. Jelöljön meg 3 olyan területet, amiben Ön szerint gyermeke a legnagyobb fejlődést érte el a jógázás
kapcsán!
 Egyensúly
 Állóképesség
 Figyelem, koncentráció
 Szabálytudat
 Finommotorika
 Önfegyelem
 Nagymozgások (futás, ugrás, kúszás, mászás)
 Nyugodtság, türelem
 Tanulás minősége
 Egymásra való odafigyelés
 Empátia, együttérzés
 Egyéb: ………………………………………………………………………………………….

4
22. Lát-e javulást a gyermeke testtartásában?
 Igen
 Nem (Ugorjon a 24-es kérdésre!)

23. Amennyiben az előző kérdésre „igen” választ adott, milyen mértékben lát javulást? Időben mikor
kezdte el észlelni a változást?

…………………………………………………………………………………………………………

24. Amennyiben a 22-es kérdésre nemmel válaszolt, lát-e romlást a gyermeke testtartásában? Párhuzamba
tudná-e állítani a jóga gyakorlatok hatásával?

…………………………………………………………………………………………………………

25. Mielőtt a gyermek jógázott volna, milyen sűrűn volt beteg általánosságban?
 Havonta egyszer-kétszer
 Havonta többször
 2-3 havonta
 4-5 havonta
 Évente egyszer-kétszer

26. Tapasztalta-e, hogy gyermeke kevesebb alkalommal betegszik meg, mióta jógázik?
 Igen
 Nem

27. Ha az előző kérdésnél igennel válaszolt, a gyermekjóga jótékony hatásának tudja be, vagy nem lát
összefüggést a 2 dolog közt? Ha nem lát párhuzamot, akkor minek tudja be gyermeke jobb
egészségügyi állapotát?
 Nem látok párhuzamot (egyéb ok a javulásra: …………………………………………………)
 Biztos vagyok benne, hogy a gyermekjóga hatása
 Talán azzal lehet párhuzamban, de vannak kételyeim e tekintetben

28. Mennyire figyelnek oda a mindennapokban a helyes étkezésre?

 Egyáltalán nem
 Többnyire nem
 Igyekszünk odafigyelni
 Teljes mértékben
 Anyagiakat tekintve nem tehetjük meg

29. Mennyire tartják fontosnak a gyermek tisztálkodási szokásainak kialakítását? (helyes kézmosás,
fogmosás, mosdóhasználat, fésülködés, körömápolás)
 Nagyon fontosnak tartjuk
 Odafigyelünk rá
 Vannak ennél fontosabb dolgok is a gyermeknevelésben
 Nem tartjuk egyáltalán fontosnak, ez nem a család feladata megtanítani

5
30. Öltözködésben mit tartanak a legfontosabbnak a gyermek ruházatát tekintve?
 Praktikusság
 Réteges öltözködés
 Nagyobb testvér ruhái is megfelelőek
 Divat
31. Pihenésnél, alvásnál megvan-e az bizonyos rendszeresség, amit a gyermekek igényelnek?
 Többnyire nyugodtan alszik
 Éjjelente nehezen alszik el
 Többször felkel
 Gyakran rémálmok gyötrik
 Éjjelente zavartalanul alszik, nem ébred fel
32. Ajánlaná-e, mint szülő más gyermekek szüleinek a gyermekjógát?
 Igen
 Nem

33. Milyen pozitív érveket tudna felhozni a jóga mellett, amennyiben ajánlaná más szülőknek is?

……………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………….

34. Milyen negatív érveket tudna felhozni a jóga ellen?

……………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………….

35. A családnak van-e bármilyen különleges kapcsolata a jógával? Van-e olyan különleges mozzanata
gyermekük életének, amelyet a jóga jótékony hatásának tudnak be, esemény, élmény, mely
meghatározó volt gyermekének?
……………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………

SZÍVBŐL KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGÉT!

További szép napot kívánok!

Tisztelettel:

Móré Dóra

6
3 sz. melléklet

Interjú Szegedy Tündével

1. Hogyan és mikor került kapcsolatba a jógával?

Nem egészen fiatalon. Amikor én elkezdtem keresni ezeket a mozgásformákat, először

gimnasztikáztam, majd karatéztam, aztán egyre jobban szükségét éreztem annak, hogy olyan
mozgásformát válasszak, amitől jól, kellemesen érzem magam. Huszonéves koromban
kezembe került egy jógakönyv és nagyon megtetszett a szellemisége, a mozgása és kipróbáltam
a mozgásokat. Sok-sok évig csak könyvből. Utána rájöttem arra, hogy ez nekem nem elég, el
kell érnem valahova, ahol nekem ebben segítenek. Elkezdtem különböző tanfolyamokra járni,
de igazából az első nagyon nagy élményem egy jógatábor volt, amit a Zoltai Miklós vezetett kb
20 évvel ezelőtt. Akkor éreztem igazán, hogy itthon vagyok.

2. Mióta foglalkozik kiemelten gyermekjógával?

Kicsit összekapcsolódik a kettő, mert én kaptam egy lehetőséget 1990-ben. Egy új óvodát
építettek és megkértek, hogy ennek a vezetését vállaljam el. Ez egy teljesen úttörő tevékenység
volt, mert a programját és mindent nekem kellett összeállítani és akkor jöttek tulajdonképpen
az alternatív programok. Én a programok közt azt a fajta dolgot és tevékenységet kerestem,
amit ebbe egyrészt, mint mozgásfejlesztést, másrészt, mint egy komplex olyan fejlesztő
módszert az érzelmi neveléssel, az intellektuális neveléssel és testi neveléssel komplexen lehet
közvetíteni. Párhuzamosan, ahogy én a jógát és a rengeteg lelki problémáim feloldását
megéltem, egyre inkább magát adta a dolog, -mivel átéltem ennek az áldásos hatását-, hogy ez
olyan, amit oda be tudunk vinni. A kezembe került a Swami Maheshwarananda: „Jóga a
gyermekekkel” című könyve, amely az engem rögtön meggyőzött.

3. Milyen jótékony hatással van a gyermekekre jóga?

Mondhatni ugyanaz, mint a felnőttek esetében. Rengeteget halljuk, hogy testi és szellemi
szinten, hogy a gyermekekkel való jóga preventív hatású. Mindenképp van egy prevenciós
mechanizmusa. Rengeteg mindent megelőz. Lelki és testi egészség szempontjából azok a
gyermekek, akik jógáznak, sokkal jobban képesek lesznek majd a problémákon áthidalni,

1
kevésbé lesznek betegek, sokkal jobban nyitottabbak lesznek. Sajnos az a tapasztalatom, hogy
most már korrekciós célja is van a jógának. Rengeteg gyereknek már az óvodába lépéskor, vagy
pici korban bizonyos traumákon estek át, ezt nem kell mondani, hogy most a világ sem úgy van
összeállítva, hogy nem védi őket, hanem mindenki a gyermeket célozza –a média, a
kereskedelem-, és ennek ugye vannak ártó hatásai. Én tapasztalom is, hogy azok a gyerekek,
akik most egy 10 éven belül a közegünkbe kerülnek, azoknak már egyre több a testi és lelki
problémával küzdenek. Tele vagyunk allergiás, érzékeny, légúti problémás gyerekkel. Ezeknek
a gyerekeknek én úgy gondolom, hogy a jóga egy olyat tud adni, amit más nem. Tehát lehet
használni a gyermekeknél ezt korrekciós céllal is, az óvodában viszont elsősorban olyan
hatásmechanizmusa van, ami az óvoda nevelési területeiben - a testi, érzelmi, intellektuális,
szociális nevelés-, mindenhol beépíthető és mindenhol komplex hatása van. Segít a többi
nevelési fejlesztő folyamatoknak a hatékonyságában. Teljessé tesz minden nevelési folyamatot
és a fizikai állóképességükre, szervezetükre, mindenféle mozgás szervrendszerre nagyon
intenzíven hat. Egyetlen egy formában: ha rendszeres. Ha nem rendszeres, akkor nem
beszélhetünk igazán hatásmechanizmusról, mint minden másban. Tehát a jóga egy rendszeres,
jól felépített rendszerével minden területen hat. Erről könyvet lehetne írni, de egy a lényeg,
hogy nagyon komplex hatású és mindenképpen pozitív.

4. Mennyire népszerű ez a gyermekek és szülők körében?

Ez egy elég szélsőséges dolog. Van egy réteg, akik nyitottabbak az alternatív programokra és
keresik azt a lehetőséget, amivel gyermeküket segítik. Nekem az a tapasztalatom, hogy van egy
olyan szülői, családi réteg, akik ezt értéknek tartják. Azok a gyerekek, akik óvodába bekerültek,
3-4 évig része voltak ennek a folyamatnak és a szülők megtapasztalták ennek az áldásos hatását,
komolyan vették, érdekeltek voltak, azok után is keresték az utat. Én sóbarlangban szervezek
jógát, jógatábort szerveztünk és azok a gyerekek minden évben eljöttek utána is. Tehát
számukra ez egy érték volt. Van egy másik nagyon szélsőséges réteg, akik ideológiailag kikérik
maguknak, hogy a gyermeke ilyet csináljon, sőt egyesek lebeszélnek másokat erről a dologról,
ők kimondottan támadják a jógát. Mert esetleg nincs információjuk róla, mert misztikusnak
tartják, vagy azt mondják, hogy az ő gyermekük egy komoly dolgot végezzen, aminek van
értelme, mert van neki díja vagy fellépési lehetősége vagy sikerkritériumai. Ők azok, akik
támadják vagy elzárkóznak. Van egy középső réteg, aki érdektelen. Azt mondják, hogy jó, ha

2
a gyermekem csinálja, hát csinálja, de különösebb lépést nem tesznek érte. Ők mindig ott
vannak, hogy bármelyik oldalra kerülhetnek. Én úgy gondolom, hogy a pedagógusoknak az
lenne a célja, hogy ezt a középső réteget, akiket meg lehet győzni erről, annak kellene
bebizonyítani, hogy ez a jóga egy jó dolog. Nyilván azok az emberek, akik keresik a jógát, mert
divat, azok csinálják, mert milyen jól hangzik, hogy én, meg a gyermekem jógázik és ott jóga
felszerelés, meg pánt, stb. Ők nem fognak sokáig jógázni, mert nem belső indíttatásból végzik,
hanem hogy a külvilágnak megmutassák ezeket. De mindig van egy olyan réteg, aki nagyon
értékeli a gyermekjóga.

5. Van-e bármilyen nemi megoszlás a jógázó gyermekek körében?

Aki elment akár felnőtt jógaképzésre, jógatáborba vagy foglalkozásra, annak tökéletesen
feltűnik, hogy a nők többsége nemhogy nagyobb, szinte 80-20%-ban áll össze. Erről nem
akarok általánosságban beszélni, ez az én tapasztalatom. Ugyanúgy van a gyermekeknél is. Az
óvodában ezért csodálatos a jóga, mert ott nincs ilyen. Ott minden gyermek részt vesz és így
több fiúnak is része lehet abban, hogy olyan jól vagyok, harmóniában vagyok, hogy érzem,
hogy férfi tudok lenni a jóga által. Azt mondják, hogy a jóga az nem egy férfias sport, pedig
igen is az, mert a férfierőt erősíti. Úgy gondolom, hogy ha ők nagyobbak lesznek, és tetszik
nekik a jóga, akkor jobban közelítenek majd egymáshoz. Táborokban is úgy szokott lenni, - bár
nekünk a táborokban már egyre több a fiú-, hogy iskolásoknak van ez a tábor. Nagyon
különleges dolog, hogy sok fiú komolyabban veszi a jóga gyakorlását. Van azért egy olyan
háttér információ is, hogy ebben az időszakban a női energiák jobban befogadóak és a
spiritualitásban állítólag a női energiák nagyobb képviseletben vannak. Tehát a nők
elfogadóbban a lelki dolgok iránt. A férfiak azok úgy gondolják, hogy az ilyen lelki dolgok
femininé teszik őket, én úgy gondolom, hogy ez az oka.

6. Miben más a felnőttek jógája és a gyermekek jógája?

Az életkori sajátosság miatt tér el. Egyrészt azért, mert más a testi felépítésük. Tudjuk azt, hogy
a gyermek azt is meg tudja csinálni, amit a felnőtt egy éves vagy két éves gyakorlással sem.
Mivel a gyermekeknél nagyobb a mozgásigény mindig úgy kell összeállítani egy
jógafoglalkozást, hogy amikor egy meghatározott óramenetben vagy vázlatban vagyunk,
mindig váltakozzon a mozgásos gyakorlat és a nyugtató, harmonikusabb gyakorlat. Mindig kell

3
valami, ami motiválja a gyermeket. A gyermekek jógájában nincs olyan erős feladattudat, mint
a felnőttekében, ezért a gyermeket folyamatosan motiválni kell, érdekeltté kell tenni. Mert ha a
gyermek olyan foglalkozáson vesz részt, ami őt nem köti le, feláll és elmegy, vagy legközelebb
nem jön el. Itt nagyobb szerepe van az oktató kreativitásának az energiájával, a spontaneitással.
Felnőtt jógánál, ha megtervezünk egy foglalkozást, az úgy többségében megvalósul. Nyilván
ott is változik, mert mindig az igényekhez igazítjuk, itt viszont bármelyik pillanatban bármelyik
gyermeknél egy spontán helyzethez kell igazítani a dolgokat és ott tele kell lenni ötlettel. Tehát
ott tulajdonképpen a dráma nagyon megjelenik, a gyermeknek egy olyan síkba kell beletenni,
hogy tudja mit csináljon, ez olyan drámai történet, amely tejesen más vezetést kíván a felnőtt
jóga oktatótól, mint egy gyermekjóga oktatótól. Amit itt beszéltünk, hogy a prevenció: a felnőtt
jógában folyamatosan arra kell figyelni, hogy kinek milyen problémája van, mit tudunk javítani.
Itt ugye több a korrekció. A másik, ami a csodálatos, hogy a gyermekek mindenre nyitottak.
Sokkal tágabbak a határok, több dologba el tudunk menni és több mindent lehet velük
közvetíteni.

7. Amikor a szülőknek ajánlja, mik azok, amiket mindenképpel kiemel, megemlít?

Mindenki, aki marketinggel foglakozik, arra gondol, hogy mi a leggyengébb pontja annak az
adott dolognak, amivel meg akarjuk fogni. Én azt mondom, hogy ha egy jó rendszert szeretnénk
megszerettetni a szülővel, akkor a lényeges dolgot, ami neki a legfontosabb. Én, ha anyaként
gondolkodok, akkor a legfontosabb a gyermekemnek, hogy boldog legyen. Azt mondom a
szülőnek, hogy én abban segítek, hogy a gyermeke minél boldogabb gyermek és majdan felnőtt
lehessen, adok neki egy olyan mankót, amit akkor is ott lesz, mikor én nem leszek vele és a
másik a motiváció, hogy ez az egész a gyermekért van. Ez nem a pénztárcáért, nem az ámításért
van, hanem egyértelműen nevelési-oktatási rendszer, amiben egy olyan dolgot adunk át, amivel
a gyermek boldog lesz. Tehát én úgy gondolom, hogy ezt nem lehet überelni. Lehet még utána
beszélni az anyukának arról, hogy a testtartása csodálatos lesz, de ugyanott vagyunk. Mert ha a
fizikuma jól van, akkor a gyermek is. Vagy ha azt mondom, hogy csinos lesz, jó alkatú lesz, ez
nyilván azoknál veszélyes, ahol egy gyermek elhízott. Egy dolgot mondanak neki, vonják meg
a gyermektől az ételt. De egy valamit nem tudnak. Hogy ha azt a gyereket beállítják egy aktív
sportolásba, akkor hatás fog kiváltani. Viszont ilyenkor el tudom mondani, a szülőnek, hogy a
jóga eleve az emésztőrendszerre hat tudatosan, tehát a táplálkozás tudatosságára tudunk vele

4
hatni. A jóga ilyen esetben is tud egy olyan alternatívát nyújtani a szülőnek. Meg kell győzni
őket arról, hogy ez egy folyamat, tehát ezt otthon ugyanúgy folytathatja. Sőt, nekem az a
tapasztalatom, hogy a gyermekek hazaviszik a jógát és tanítja a kis óvodás gyermek a szülőt.
Aztán a szülő is kedvet kap ehhez a dologhoz és utána lehet ez egy családi érték, ami közvetve
tulajdonképpen a felnőtteket is megmozgat. Ez is egy olyan, hogy azt mondom a szülőnek, hogy
a gyermekén keresztül megismerhet egy olyan rendszert, ami a talán a családban egy olyan
harmóniát teremt, hogy a családból több ember kapcsolatba kerül a jógával, ott könnyebben
tudják a konfliktusokat megoldani. Egy teljesen más életszemlélettel élnek. Ez is egyfajta
szimpátiát válthat ki, hogy kedvezően hat a családra, egy életszerű életre.

8. Mi a tapasztalat? A Jógázó szülők gyakrabban viszik gyermeküket jógázni, mint azok a

szülők, akik nincsenek kapcsolatban a jógával?

A jóga esetében még jobban talán élesebb ez, mint más dolgokban. Tudjuk azt, hogy a
színésznek nagy valószínűséggel a csemetéje is színész lesz. De ez egy teljesen más, mert
amikor a szülő megérzi azt, hogy a jóga által egészségesebb és boldogabb, akkor ki nem
kívánná a gyermekének ugyanezt? Általában úgy történik, hogy a szülők, amikor elmennek egy
jógaprogramra, nyilván a gyermekét nem fogja átadni másnak, hanem viszi magával. A
jógaprogramok nagyon családcentrikusak, tehát minden úgy van megszervezve, hogy
lehetőséget biztosítanak a gyermekeknek is. Nyilvánvaló, hogy amikor a család elmegy a
jógatáborba, amíg a felnőtt foglalkozáson vagy előadáson vesz részt, örül, hogy a gyermeke
egy olyan programban vehet részt, ami az ő életkori sajátosságának megfelelő megközelítésben
tudja a közvetíteni a jógát. Manapság az a tapasztalat, hogy azoknak a szülőknek, akik
jógafoglalkozáson vesznek részt, lehetőséget biztosítanak vagy párhuzamos időben, vagy külön
időben a gyermekek jógaoktatására is. Így nyilvánvaló tény, hogy a jógázó szülőknek nagyobb
arányban viszik a gyermeket, mint a nem jógázók.

9. Milyen elvárásai vannak a szülőknek a gyermek jógaoktatásával kapcsolatban?

Az én tapasztalatom az, hogy a nem jógázó, vagy nem úton levő szülők, akik nem egy belső
meggyőződésből viszik a gyermekeket, többnyire egészségügyi okból viszik. Ez a
legerőteljesebb. Mint mondtam sóbarlangban jógaórát tartok, nekem kimondottan olyan
gyermekeim vannak, akik asztmások, allergiások, figyelemzavarosak. A szülő amint probléma

5
van, keresi az alternatívákat, a mozgásfejlesztés, stb. Ebből a keresésből találnak
valamilyenféleképpen a jógára. Például van, akinek erőteljesebb gerincproblémája van. Rájön
arra, hogy amikor gyógytornára elviszi a gyermeket, hogy a gyógytorna is a jógából származik,
és nem fordítva. Lehet azt mondja, hogy inkább jógafoglalkozásra viszi a gyermeket, mert ott
nem csupán gyógytorna van, hanem egy komplex mozgásrendszer. De én úgy vettem észre,
hogy elsősorban egészségügyi probléma. Eben persze benne van a testi-lelki egészség.

10. Milyen hatással van a gyermekjóga a gyermekek egészségére? Tapasztal-e kevesebb

megbetegedést vagy erősebb immunrendszert?

Éves felmérést készítettem, amikor még Tiszaújvárosban dolgoztam. Igaz, ott egy komplex
terápiáról beszéltünk, mert ott a sóbarlangban volt egy 2 órás jógaoktatás gyermekeknek
szombati napon. Abban egy olyan programot állítottunk össze, ami elsősorban légzésszervi
problémás gyermekekre vonatkozik. Később készítettünk egy kérdőívet is és volt olyan szülő,
aki azt mondta, hogy azelőtt a gyermeke rendszeresen, havi szinten betegedett meg, fél éven át,
az adott intervallumban nem volt beteg a gyermek. Nyilván olyanok tudnak erről véleményezni
igazán, akinek kimutatottan krónikus problémája van. Az óvodában nagyon sok visszajelzés
érkezett. Ott például olyat végeztünk, hogy megnéztük a szokásos hiányzást csoportszinten, egy
adott hónapban kezdtük el intenzíven a jógafoglalkozásokat és nagyon kis idő elteltével
egyértelműen kevesebb volt a hiányzás, tehát nagyobb volt a gyermeklétszám. Egy
kontrollidőszakban összemérve, tehát ezt kimutatottan. Csináltunk egy olyat, hogy a csoporttal
mozgásfejlesztésben a program előtt hívtunk egy ortopéd orvost hívtunk és egy
fejlesztőpedagógust és azokat a problémákat, amiket mértünk és kimutattunk év végén
összehasonlítva nagyon jó eredmények születtek.

11. Sporttal milyen kapcsolata van a gyermekjógának?

A versenysporttal nagyon jól össze lehet hasonlítani, mert mindkettőben le kell küzdeni
valamit. Itt önmagukat. Tehát amikor egy belső figyelem van, valahová kell eljutni. Nagyon
sok olyan elem van, amit a sportban. Mindenhol ugyanazt hangsúlyozzuk, hogy jelöld ki a
célod. Itt is ki kell jelölni a célodat. Mi az, amiben változni akarsz. Már a pici gyerek is, hogy
mikor benne vagyunk a teknősbéka gyakorlatban, hogy igen, szeretnék okosabb lenni, vagy
egyensúlypózban, hogy szeretnék végre egyensúlyba kerülni. Itt is ugyanúgy célok vannak. Itt

6
viszont tudnia kell a gyermeknek, tudatosan egy idő után, hogy a maga gyengeségeit kell
legyőzni. A tömegsporttal és minden sporttal természetesen egy nagyon nagymértékű
mozgásfejlesztés történik. Csak amíg egy sportágban, egy bizonyos speciális terület, testrész
az, amire hat az adott sport, a jóga teljesen komplex. Egy jóga tematikában minden egyes
szervet, minden mozgásszervet, belső szervet és minden testi területet érinteni kell. Ugyanúgy
a nyújtást, a lazítást és az erősítést. Ezáltal a jóga képes beépülni egy olyan sportba, amiben
meg tudja azt segíteni. Én például mikor rekreációra jártam és együtt voltunk teniszezők,
evezősök, akkor beszélgettünk, hogy minden sportnak megvan a maga negatív hatása is. Egy
teniszező sporttársamnak mutattam, hogy milyen differencia van a két karja közt, a tartásában,
a gerincében. Mondta, hogy mi lenne, ha mutatnék néhány gyakorlatot. Annyira megtetszett
neki, hogy most jógaoktató. Tehát ez is bizonyítja azt, hogy a jóga komplex. Aki szereti sportot,
de ugyanakkor szeretne egészséges lenni és nem szeretné, hogy az a sportág egy egyoldalú
problémát eredményezzen, akkor annak a jóga segít, nemcsak mint sport. Ugyanakkor akár az
úszás vagy bármilyen érdekesség, azért jók, mert az ember levezeti a belső feszültséget. Szinte
minden sporttal össze lehet hasonlítani, mindenben van azonossága, viszont ez annyira megy
túl bizonyos sportokon, hogy komplex.

12. Van-e bármilyen eszközigénye?

Főleg a gyerekeknél, mert az eszközök nagyon el tudják varázsolni a gyerekeket. Nagyon jól
segíti az asszociációs képességüket. Nagyon szeretnek jógán különböző színes papírokkal,
például a légző gyakorlatokat tollakkal, papírokkal, pin-pong labdával végezni. Tehát a légző
gyakorlatokhoz szinte mindig használunk valamit. Ha épp nem készítjük elő, spontán
helyzetben ott a papír zsebkendő, amit nagyon jól lehet használni, hiszen ha hárommá vesszük,
akkor azzal még az orrlégzéssel is meg lehet mozdítani. A gyerekeknél ott van a rengeteg színes
eszköz. A puha labdákat nagyon jól tudjuk használni például. A másik eszköz a polifoam. Az
egy olyan eszköz, amit használhatunk a medve barlangjának, csónaknak, a palacsintába
betekerni őket. A polifoam egy nagyon fontos eszköz, mert a gyereknek megvan a saját
szuverenitása, hogy ez az én polifoamom, az én területem, itt én vagyok.

13. Testtartásra milyen hatása van a jógának?

Azt mondom, hogy a jóga gondolata maga változtat a testtartáson. Ha valaki azt mondja, hogy
hulla fáradt és elege van a napjából egy nagyon fárasztó részhez közeledik, ha kimondja, azt,

7
hogy én jógázom, abban a pillanatban a test megváltozik. Úgy kezdjük a foglalkozást, hogy a
zsinórral kapcsolj össze. Aki látta például a Zsinórok című bábfilmet, az arról szól, hogy a
báboknak a zsinórja valahová kapcsolódik, egy nagy mindenségbe. Amit talán hívhatunk
univerzumnak, energiának, bárminek. Amikor ezt a zsinórodat elengedted, a tested is rogy
össze, a gravitáció húz le. Most amikor azt mondanám egy jógázónak, hogy ül és érzed a Föld
energiáját, ugyanakkor törekszel fel az ég felé, akkor maga a gondolat rögtön a megváltozatja
a testtartást. Mert ez az, amit nem tudunk velük tudatosítani, mert mit jelent az, hogy húzd ki
magad? Hát nem is tudja mi az, hogy húzza ki magát. Hát ő azt hiszi, ki van húzva. Amikor azt
mondom, hogy a zsinórod húzd meg, rögtön abban a pillanatban mindenki kiegyenesedik.
Mivel a jógázónak a légzés fontos, a testtartás is az. Nyújtja, erősíti, kondicionálja.

14. Vannak-e rendszeresen ismétlődő események, rituálék?

Vannak konferenciák minden évben Budapesten. Több felé jógahétvégék, jógaprogramok.

Főleg nagyobb jógaközpontú városokban, mint Debrecen, Miskolc, Békéscsaba. Szegeden
ugye nagyon nagy tradíciói vannak. Az első gyermekjóga oktatók Szegedről jönnek. Valamiféle
összetartás van a gyermekjógával foglalkozók keretében. Az első gyermekjóga konferencián
mindenki, aki ezzel foglalkozik valamilyen szinten, az képviselve volt. Az országos
módszertani jógakonferencián a gyermekekkel való jógáról is voltak előadások. Úgy
gondolom, hogy ennek még nincsenek olyan tradíciói, hagyományai, amilyennek lennie
kellene.

15. Milyen jövő áll a gyermekjóga előtt?

Nyilván elfogult vagyok ezzel kapcsolatban, de én azt mondom, hogy olyan megváltozott
körülmények között nevelődött gyermekekkel, amikor lassan tehetetlenek vagyunk és
nincsenek olyan igazán hatékony módszerek, amivel tudnánk őket segíteni, hosszú jövő áll.
Egyre nagyobb az arányuk azoknak a gyermekeknek, akinek egyéni képességeik fejlesztésére
van szükségük és egyre kevesebb az a pedagógus, akik nem tudják ellátni ezeket a gyermekeket.
Akkora az igény, hogy szükségessége kialakul olyasfajta módszereknek, amelyekben a
pedagógusok óvodában és iskolában a mindennapokban is képesek legyenek segíteni. Úgy
gondolom, hogy a jóga gyermekeknek egy olyan rendszer, ami segítség lesz a pedagógusoknak.
Itt egyetlen egy kérdés van, hogy milyen formában és hogy lehetne eljutni pedagógusokhoz

8
vagy megtalálni olyan pedagógusokat, akik nyitottak egy teljesen új szemlélet vagy módszer
iránt. Nyitottnak lenni, tanulni, gyakorolni ezt a módszert. Úgy gondolom, hogy ennek akkor
lesz igazán realitása, amikor a főiskolák is nyitnak afelé, hogy ezt, mint esetleg alternatív
lehetőséget, akár egy kreditrendszeren belül, akár egy választható kereten belül felvegyék. Nem
egyszerű tanfolyamokkal kellene felkészíteni a pedagógusokat, hanem a felsőoktatás keretén
belül, hogy mindenkihez eljusson ez a lehetőség. Amikor ez eljut, és egyáltalán nyitottá válnak,
akkor lesz igazán létjogosultsága.

16. Melyik az Ön legpozitívabb élménye a gyermekjóga kapcsán?

Volt egy nagyon nagyszerű élményem. Több is, de most ez ugrott be így spontán. Amikor
jógatábort szervezük, mindenféle gyermekek jöttek oda. Volt olyan, akit azért vittek oda, mert
már sehol nem volt hely, nagymama ott állt és berakta gyorsan, mert már az agyára ment és
kellett egy tábor. Nyilván így is jutnak el gyermekek, de a magja azért jön el, mert szeretne.
Hát beraktak egy olyan gyermeket, aki a többiek elmondása szerint az iskola réme volt. Ez a
gyermek először bepróbálkozott a saját maga energiáival és pár nap múlva, mikor kint
jógáztunk reggel a parkban, odajött, megfogta a kezemet és azt mondta: Tünde néni én most
olyan furcsán érzem magam, mintha nem lenne súlyom és olyan boldog vagyok. Ez akkor is
meglesz, ha nem leszünk a táborba? Én mondtam neki, hogy igen, rajtad áll, hogy megteremted-
e. És ő azt mondta: én ezt meg akarom teremteni. Ez nekem egy fantasztikus érzés volt. Olyan
igazából nem tudta megmondani, hogy ez mi. Ez ugyanolyan, mint amikor egy relaxációból
egy kisfiú felkel és megkérdeztem, hogy hogy érezte magát, és ő azt mondja, hogy jól, csak
izzadt a szám! Olyannyira ellazult, hogy a szájából kicsurgott a nyál és azt mondta, hogy
nagyon jól, csak izzadtam. Ők igazán nem tudják megmondani, így a gyermekektől nem is
várhatjuk, hogy nagy dolgokat zengedezzenek. Legjobb méréspont, hogy a gyermek jól érzi
magát. Ezt nem lehet überelni. Lehet beszélni róla, hogy ilyen hatásmechanizmus, olyan
hatásmechanizmus, de mikor egy gyerek, aki folyamatosan ideges és azt mondja nekem, a
kezemet fogva, hogy ő szeretné, hogy az élete részévé váljon, akkor ez felülírja a felnőttek
véleményét.

9
4. sz. Melléklet

Interjú Bertalan Mónikával és Zoltai Miklóssal

1. Hogyan és mikor került kapcsolatba a jógával?

Zoltai Miklós: Mikor még az apukád sem élt. 1955 akkor kezdtem el jógázni, most 60 éve,
jövőre 61, az oka szervi szívbaj, amivel születtem. Ez akkor halálos volt és én nem akartam
meghalni. És akkor elkezdtem 15 éves koromban jógázni, most 75 éves vagyok. Egy hónapos
a kardiológiai ellenőrzésem melyben a tól-ig határok is abszolút középen van.

Bertalan Mónika: 1990-ben elkezdtem el Békéscsabán és betévedtem Miklós jógatáborába és

örökre megfertőződtem 1991-ben. És ezt a szemléletet szeretném továbbvinni az oktatásban,
ahogy ő oktat. És nekem is egészségügyi okok miatt.

2. Mikor kezdett el kiemelten foglalkozni a gyermekjógával?

Zoltai Miklós: 1966. akkor kezdetem, akkor én még tanár voltam egy középiskolában és ott a
középiskolásoknak kezdtem el jógát oktatni. De ezzel párhuzamosan voltak már felnőttek
oktatása is. Nem kisgyermekek, hanem középiskolások voltak. Innen indult el ezután később.

Bertalan Mónika: 1991-ben feladatot kaptam Miklóstól, hogy tudnék-e gyermekekkel

foglalkozni, óratervet összeállítani. Fogalmam sem volt arról, hogyan kell óratervet
összeállítani a jógaoktatás szempontjából. Kővári László jógaoktató ellenőrizte a munkám.
Azután az óvodákban is és minden munkám során, jógatáborban is kezdtem rendszeresen
gyermekeknek jógát oktatni.

3. Van-e bármilyen nemi megoszlás a jógázó gyermekek közt?

Zoltai Miklós: A felnőtteknél sajnos sosem úgy van, hogy 20-80 %, hanem egyre rosszabb. A
gyermekeknél én úgy gondolnám, hogy a szülőtől függ, milyen nemű gyermeket hoz.

Bertalan Mónika: Nem vettem észre nemi megoszlást, tényleg a szülőtől függ, itt vannak fiúk
és lányok is vegyesen, nincs olyan, hogy 5 % fiú és a többi lány, tehát nem ők határoznak. Attól

1
függ a szülők milyen nemű gyermeket hoznak. Ha a szülőnek fia van, fiút hoz, ha lánya, lányt
hoz. Volt olyan, aki három fiúval érkezett. Tehát a mi tapasztalatunk szerint nincs nemi
megoszlás és ennek azaz oka, hogy szülőfüggő.

4. Ehhez kapcsolódik a következő kérdés, van-e tapasztalat, hogy a jógázó szülők többen
hozzák gyermeküket jógázni, mint a nem jógázó szülők?

Zoltai Miklós: Ez egyértelmű. Van itt egy nagymama, aki nem volt még nagymama, mikor
elkezdte, sőt kisgyereke volt, abból már nagygyerek lett, az is jár jógázni, meg a gyermekei is.
Olyan gyerek is van, akinek a szülei nem jógáznak.

Bertalan Mónika: Hozzáfűznék, hogy van olyan gyerek is aki azért jár jógázni, hogy az
iskolájukban tartottam ingyenes jógafoglalkozást és mert megszerette, megkedvelte, azért
kezdett el idejárni.

5. Amikor a szülőknek ajánlják, mi az, amit mindenképpen ki kell emelni?

Zoltai Miklós: Amikor egy iskolában, szeptemberben végigmentünk szülői értekezleteken, igen
halvány válasz volt, itt szembesültünk azzal, hogy a mazsorett, hegedű, néptánc, úszás,
drámajáték fontosabb még, tehát nem épült be a szülők tudatába a gyermekjóga áldásos
tevékenysége. Meghallgatták. Aztán láttuk a kislányt, aki viccesen mondva, kiselefánt a
porcelánboltba, mazsorettre, balettre jár. A szülőnek ez az álma, alkatilag nem alkalmas a
balettre. Kifizetik, a balett oktatónak úgysem fontos, nem akar belőle balettest csinálni, meg
kell neki élni. Tehát ez még nagyon-nagyon kezdetleges, hiába kezd terjedni, a szülők tudatában
még hátul van, utolsó a jóga. Visszatérve a kérdésre, mi mindent elmondunk, a fiziológiás
hatásmechanizmusa, a pszichés, mentális, szociális, tehát mi mindent elmondunk, de
akármilyen egyszerűen fogalmazunk, nem igazán jut el a tudatukhoz, mert ők sem úgy élnek.
A jóga nem látványos, legalábbis az igazi jóga nem látványos.

6. A gyermekek egészségére van-e valamilyen kihatással?

Zoltai Miklós: Persze. Azok a gyermekek például, akiket a Mónikáék csináltak abban a
magánóvodában a 2 csoport körül influenzás időszakban, a másik csoportban 2 csoportot

2
vontak összes és 6-an voltak. Tehát magánóvodában húsevő tornacsoport és egy másik csoport,
amit a feleségem és egy másik oktató vezetett, ahol vegetáriánus étkezés volt 16 gyermekkel és
itt nagyon eklatánsan kijött az, hogy amott az influenzás időszakba alig volt 4-5 gyermek, hogy
összevonták a csoportot, itt alig volt hiányzás.

Bertalan Mónika: Erre pontosan emlékszem. Amíg másik 2 csoport összevonásával volt 4-5
gyermek a húsevő tornafoglalkozással gyakorló gyermekek közt, addig itt, ahol jógafoglalkozás
és húsmentes étrend volt, a mi kísérleti csoportunkban, 2 gyermek - ezek testvérpárok voltak -
, megbetegedtek rövid időre, de vissza is jöttek. A másik csoportból pedig mindig visszaestek.
Tehát egyértelmű hatása van az egészségre.

7. Testtartásra van-e hatással a jóga?

Zoltai Miklós: Minden ászana és az egész jóga minden része ott csapódik le, mikor a görbe
járású, púpos hátú gyermek egyenesen kezd járni és akkor abból látjuk, hogy az egész
személyisége megváltozik. De nyilván ehhez rendszeresség kell.

8. Milyen jövő áll a gyermekjóga előtt?

Zoltai Miklós: Debrecen most egy rendkívül kiemelt helyzetbe került, mert a Debreceni
Egyetem be fogja vezetni, már megvan az India és Magyarország közötti, tehát egyetemek
közötti kapcsolat, tehát már aláírták, hogy lesz itt egy ajur-veda oktatás laikusoknak,
terapeutáknak és orvosoknak. Ehhez szervesen kapcsolódik a jógához. Éppen tegnapelőtt volt
itt az indiai orvosprofesszor, hamarabb akart velünk találkozni, de én kinn voltam Indiában.
Most szerdán voltak itt a feleségével és örömmel látták ezt. Tehát Debrecen szerintem most
ennek a kapcsán, hogy ilyen kormányszintre emelkedik, ennek egyenes vonzata a jóga. Tehát
én most úgy látom, hogy ez országosan kiemelt terület lesz és államilag is valamilyen
mértékben támogatott lesz. Nem biztos, hogy anyagilag, bár az is lehetséges, hogy kapunk egy
nagyobb helységet, mert ezt kinőttük, tehát ez kicsi, ez kevés. Tehát ilyen irányba majd ezután
történnek tárgyalások. Mindenesetre tudnak rólunk és a jelenlegi polgármester, akkor még
alpolgármesterként ott volt az egyetemen amikor erről szó volt, az indiai nagykövet volt itt
Debrecenben. Én most úgy látom, hogy ennek lesz most itt egy nagyon jó felfutási lehetősége,
de ehhez szükségesek a megfelelő külső körülmények is.

3
Bertalan Mónika: Kiegészítésként még ahhoz, hogy a Miklós kint léte alatt a Debreceni Jóga
Egyesület, ezáltal a Debreceni Gyermek Szabadidősport és Jóga Egyesület is egyértelműen
csatlakozott az A HYMSIN nemzetközi szervezethez, így mostmár nemzeti színvonalúvá
lettünk. Mi ketten vagyunk azok, akik a Himalájai jógatradíciót, akkreditált végzett
jógaoktatóként egy 3 éves kurzus után elvégeztünk és lesz majd harmadik is, most fog
jelentkezni és teljesen legálissá válik majd a részvételünk, de már ismertek vagyunk és nemzeti
szintűvé váltunk.

Zoltai Miklós: Én úgy gondolom, hogy egyre inkább rájönnek a szülők, hogy mire van
szükségük a gyermekeknek, de ehhez még egy 5 évnek el kell telnie, talán több. A régi
beidegződések, hogy hová járassam a gyermekem, ugye ez megy apáról fiúra és hát ezen nem
nagyon változtatnak. Most viszont jött egy új dolog, ami ki fog kerülni a nyilvánosságra is. A
tv, a médiák, vagy éppen a reklámok is. Ezek mind újból elő fogják segíteni, tehát nyilván
Debrecenből fog elindulni még jobban ennek az információja vagy képzése. És ennek
következtében gondolom az ország más területén is. Tehát egyértelmű, hogy a gyermekek egész
mások, mint azok, akik nem jógáznak. De egy 5 évnek biztos, ez a minimum, hogy ez
betáplálódjon, hogy ez milyen fontos.

Bertalan Mónika: Sőt van a gyermekek közt olyan is, aki kimondottan közölte is velem. Először
13 éves volt, amikor megkérdezte tőlem, hogy mi kell ahhoz, hogy jó jógaoktató legyek? 13
éves volt. Elmondta, hogy matematika tanár szeretne lenni és mellette jógaoktató. Ő már
gimnazista már, de pici kora óta jógázik, az anyukája is. És például ő is a jövőnk lesz.

9. Van-e olyan meghatározó élmény, amit a jóga adott?

Zoltai Miklós: Azon gondolkodom, melyiket mondjam. Az ember előbb utóbb rájön, hogy
egyetlen feladata, a többi embert szolgálni. Mindenkinek ez a feladata. Innentől nem akarsz
mást csinálni. Vagy amit eddig csináltál, ennek a szolgálatába állítod. Én voltam tanár, művész,
szobrász, festő, pszichológus, annak több formájában és végül mind ennek a szolgálatába
állítom. Az emberi nevelés szolgálatába, és az emberi evolúció szolgálatába. Te is ezért
születtél. Még az a hulla részeg is aki itt hajléktalan, csak még nem tudja. Majd valamelyik
életében rájön. Ez a lényeg. És utána bármit csinálsz, azt mind ennek a szolgálatába állítod,
hogy tudsz a szenvedő embereken segíteni. Ez a lényeg. Rengeteg szenvedő ember van. Nem

4
csak fizikális, az a legkevesebb. Az igazi szenvedés, hogy önmagától szenved. Ön magát nem
ismerik az emberek és ezért másokat sem ismernek. Ennek a következménye a tudatlanság.
Annak következménye pedig a szenvedés. A szenvedés azért van, hogy rájöjjünk, tudunk
szenvedés nélkül élni. Ez a jógának a feladata. Megtanítani ez embereket szenvedés nélkül élni.
És ez nem kizárólag a betegségekre vonatkozik, hanem minden, az egész emberség egész
aspektusára. Ez a jógának a lényege. Mesterem azt mondta: szívem egyetlen kötelessége van,
hogy a szenvedő embereken segítsek. És mindenkinek ez volna a feladata. Még az asztalosnak
is. Csak akkor nem olyan székeket kellene gyártani, ami gerincferdülést okoz. Ez a lényeg.
Amikor erre rájössz, akkor mindent ennek a szolgálatába állítasz, akármit csinálsz az életedben,
akármilyen más foglalkozást is ez a lényeg. Tehát az emberek szenvedésén segíteni, könnyíteni
az életüket. Paralel a tied is azzá válik. Ez a széva, a szolgálat, ez a mi kultúránkban nem ismer.
Nálunk a biznisz az ismert. De minden megváltozik egyszer.

Bertalan Mónika: Mióta az eszemet tudom, minden pénzünket a tanulásra, tanfolyamokra

költöm. Szabadidőmet, mindenem, utazok, megyek és szintén ezt tudom mondani. Óvónőként
kezdtem én is és mind ezt az utat szolgálta, hogy amilyen ismereteket én megtanultam és
alkalmazni tudok és meg tudom osztani ezt az emberekkel az nekem nagyon nagy örömöt jelent,
hogyha ők tudják ezt alkalmazni. Azért, hogy ne szenvedjenek, felismerjenek az életükkel
kapcsolatban új mozzanatokat. Öröm? Egy apró mozzanat volt egy jógatáborban amikor Miklós
először bízott rám felnőtteket, sírva könyörögtem, hogy ne tegye. Azt mondta, hogy: „Úgy
tanulsz leginkább, ha tanítasz, és csak úgy fogsz tanulni leginkább, ha tudásod mások
szolgálatába állítod, megosztva azokkal, és figyeld meg az eredményét nem te leszel a lényeg,
hanem az, hogy másoknak segíthetsz.”
Zoltai Miklós: Itt Debrecenbe nagyon sok helyre elmegyek és jógázók vannak ott: papírboltban,
pékségben, orvostudományi egyetemen, függönyárus, autószerelő. Itt Debrecenbe kb. 15.000
ember elvégezte a jógát, közbe persze különböző szinten, van, aki abbahagyta, de persze ez az
ő dolguk. Tehát körülbelül ennyien jártak jógázni a 30 év alatt amióta Debrecenben
jógaegyesület van.
Bertalan Mónika: A jógatáborra visszatérve emlékszem, hogy amikor a nyakgyakorlatot
tanítottam nekik, úgy tettem világossá a teknősbéka gyakorlatot, hogy képzeljétek magatok elé
egy csokitortát, hogy csak a szátokkal tudjátok elérni, minden nap csokitortáztunk. Ez egy olyan
jó csoport volt, hogy a búcsúestén – minden tábor végén előadásos estével zártunk -,
nyilvánosan adtak nekem egy 20 szeletes csokitortát. Kaptam tőlük egy csokitortát

5
virágfüzérrel, kimentek a rétre vadvirágot szedni, mert van egy szokás Indiában, hogy a
mesternek vagy a tanárnak adnak virágfüzért a nyakába. Nagyon megható volt, de mondtam
nekik, hogy én ehhez kevés vagyok, és mind kevesek vagyunk és vágjuk picike darabokra és a
búcsúestén osszuk szét mindenkinek ezt a szeretet tortáját.

Zoltai Miklós: Most mondom ennek az ellentétpárját: nem akkor éreztem magam a legjobban
amikor a megye legrangosabb címét, a Bocskai-díjat megkaptam. Nem is tudtam, nem is
érdekel, ma sem. De az látod jelent valamit, mikor azt mondják, hogy azért jöttem a
jógatáborba, mert itt derűs, vidám és mosolygós emberekkel vagyok együtt. Elfelejtjük
gondunkat, bajunkat és élhetjük, hogy szeretünk. Ezért jövünk ide, nem is azért, hogy mit
gyakorlunk, meg hogy milyen elméleti és gyakorlati anyagot kapunk, hanem ez egy olyan hely,
ahol emberként élhetek. Ez nagyobb minden díjnál, Kossuth-díj, Széchenyi-díj, semmi nem ér
fel vele. Ez itt jön vissza az ilyenekben, ez csak pár gondolat, de mégsem.

Bertalan Mónika: Én ezt kiegészíteném, van egy barátnőm, akinek 13 évig udvaroltam, hogy
jöjjön el jógatáborba, és beadta a derekát, azóta meg van fertőzve. Az ő kislánya 4 éves korban
meghalt, a kisebbik gyermeke, tehát egy gyermeke maradt és ő is a jóga segítségével tudta
túltenni magát ezen. Mindent megtettek a gyermekért, csak jött egy momentum, amikor a karma
azt mondta, hogy itt most vége. Ő azóta minden évben visszajár az édesanyjával, a nagyfiával
és most kaptuk az e-mailt, hogy ismét jelentkeztek a jógatáborba és most alig várja, hogy
jöhessen. A Himalájai Jóga Tradíció 3 éves Teacher Training Program végén az oktatónk azt
mondta, nem a diploma a lényeg, hanem ha tanuló úgy megy ki az óráról, hogy alig várja a
következő órát. „Ez a te bizonyítványod.”- mondta Ashutosh Sharma, indiai jógaoktató csendes
mosollyal.

6
5. sz. melléklet

1
2
3
4
5
6
7
8