Szakdolgozat

EÖTVÖS JÓZSEF
FŐISKOLA
PEDAGÓGUSKÉPZŐ
INTÉZET
Lúdtalp Prevenció Kisgyermekkorban
Konzulens: Készítette:
Zsikai-Spiridon Larisa
Bohner-Beke Alíz
Melania
Főiskolai tanársegéd Csecsemő- és
kisgyermeknevelő BA
levelező szak
Baja
2019.
Tartalom
1. Bevezetés ...............................................................................................................................1
1.1. Témaválasztás indoklása ..........................................................................................1

1.2. Szakdolgozat célja ......................................................................................................1
1.3. Hipotézis ....................................................................................................................1
2. A láb struktúrája, biomechanikája, funkciója ..........................................................................2
2.1. A láb feladatai: ...........................................................................................................2

2.2. A láb csontjai: ............................................................................................................2
2.2.1. A lábtő csontjai: .....................................................................................................2
2.2.2. A lábközép csontjai ................................................................................................3
2.2.3. Lábujjak csontjai: ...................................................................................................3
2.3. Láb és boka ízületei:...................................................................................................3
2.3.1. Felső ugróízület: .........................................................................................................3
2.3.2. Alsó ugróízület ...........................................................................................................4
2.3.3. A láb egyéb ízületei:...................................................................................................4
2.3.4. A láb ízületeinek passzív mozgathatósága: ............................................................5
2.4. A láb izmai .................................................................................................................5
2.4.1 A lábszár izmai .......................................................................................................5
2.4.2. A láb saját izmai .....................................................................................................5
2.5. A láb mechanikája, funkciói: .....................................................................................6
2.5.1. Állás .......................................................................................................................6
2.5.2. Járás ........................................................................................................................6
2.5.3. A láb boltozatos szerkezete ....................................................................................6
3. Lúdtalp, bokasüllyedés ...........................................................................................................7
3.1. A lúdtalp vizsgálata ....................................................................................................9

4. A lúdtalpkezelések alternatívái ............................................................................................ 10
4.1. Gyógycipők ............................................................................................................. 10

4.2. Gyógytorna.............................................................................................................. 12
4.3. A lúdtalpkezelések egyéb alternatívái ..................................................................... 16
5. Lábboltozat erősítő torna megvalósítása bölcsődében és óvodában. ................................. 19
5.1. Óvodai torna ............................................................................................................ 19

5.2. Bölcsődei torna ........................................................................................................ 38
5.3. A bölcsődei és az óvodai tornán szerzett tapasztalataim: ....................................... 44
6. Interjú .................................................................................................................................. 45
7. Záró gondolatok .................................................................................................................. 49
8. Mellékletek .......................................................................................................................... 50
Irodalomjegyzék .......................................................................................................................... 52
1. Bevezetés
1.1. Témaválasztás indoklása
Munkám során azt tapasztalom, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakemberek
és a szülők a gyermek egészséges fejlődésére, és ebbe ma már a láb egészsége is
beletartozik. 2007-ben kezdtem el bölcsődében dolgozni. Kezdetben mi sem fektettünk
nagy hangsúlyt arra, hogy például milyen cipőben járnak a gyerekek. Ma már sokkal
következetesebben kérjük a szülőket, hogy a gyermekek cipője legyen kemény kérgű, és
tartsa a bokájukat.
Bölcsődénkbe 2012 óta évente jön egy ortopéd orvos, aki felméri egyenként a gyerekeket,
és ha szükségesnek találja, gyógycipőt ír elő nekik. A szülővel minden esetben előre
egyeztetünk, ha beleegyezik, aláírásával hozzá járul, akkor a gyógycipő rendelést is
segítünk elintézni számukra.
A mozgásos programjainkon egyre tudatosabban építjük ki a gyakorlatokat, ügyelve arra,
hogy az ne csupán az öröm forrása legyen, de minden pillanata fejlessze a gyermekek
tartását, izomzatát, idegrendszerét.
Ez a téma azért keltette fel a figyelmemet, mert kevés információm volt róla, viszont
fontosnak tartom, hogy a szülők felmerülő kérdéseire kompetens választ adjak, és a
megfelelő szakemberhez irányítsam őket. Igyekszem kisgyermeknevelőként is mindent
megtenni, hogy segítsem az érintett gyermekek gyógyulását.
1.2. Szakdolgozat célja
Szakdolgozatom célja, hogy mélyebb ismereteket szerezzek, és biztosítsak a láb
anatómiájáról, fontosságáról. Szeretném ismertetni a lúdtalp (pes planus) és a
bokasüllyedés (pes valgus) korrekciójának lehetőségét kisgyermekkorban. Célom egy
összefoglalót készíteni a módszerekről. Igyekszem megmutatni, hogy mindezt hogyan
lehet bevezetni a bölcsődei életbe. Megfigyeléseimmel, tevékenység tervezeteimmel, és
kivitelezésükkel, valamint interjúmmal több nézőpontból közelítem meg a témát.
1.3. Hipotézis
Szakdolgozatommal arra keresem a választ, hogy a kisgyermekkorban elkezdett lúdtalp
kezeléseknek elsősorban preventív jellegegűek-e, valamint, hogy érdemes-e ebben a
korban foglalkozni a lúdtalp problémájával.
1
2. A láb struktúrája, biomechanikája, funkciója
A láb, mint teherviselő mozgásszerv működése közben statikus és dinamikus feladatokat
egyaránt teljesít. A test függőleges helyzetében viseli a test súlyát. Járás közben a sarok
földre érésekor rugalmasságával csillapítja a test súlyának mintegy lökésszerű terhelését.
Rigiditása biztosítja, hogy járás közben a test továbbvitelében, mint emelő működhessék.
Flexibilitása révén képes a rá ható erőket a minimálisra csökkenteni. (Gáspárdy Géza,
1996, old.: 13)
2.1. A láb feladatai:
Elsődleges feladata, a teherviselés, a statikus funkció, melyet az a megfigyelés is igazol,
hogy a láb elvesztésekor alkalmazott, kizárólagosan támasztó funkciót
betöltő művégtag is lehetővé teszi a láb alapvető működésének teljesítését.
A láb olyan „finomabb” szerkezeti elemei, mint az ízületek, az izmok vagy
a láb ujjai, elsősorban a járásban, vagyis a főként dinamikus feladatok
ellátásában játszanak szerepet. A láb külső széle – a sarokcsont, köbcsont és
a IV-V. lábközépcsont – főként statikai, -. míg belső széle- az ugrócsont,
1. ábra: A láb külső
sajkacsont, az ékcsontok és az első három lábközépcsont -, elsősorban éle
dinamikai feladatot teljesít. (Gáspárdy Géza, 1996, old.: 14)
2.2. A láb csontjai:
A láb 26 csontból áll. Ezekhez jönnek, még a járulékos csontok, de ezek az anatómiát
nem befolyásolják. A láb csontos váza egymástól jól elkülöníthető részre oszlik. A lábtő,
a láb közép és a lábujjak csontjai adják a láb csontos vázát.
2.2.1. A lábtő csontjai:
Mivel a test súlya álláskor és járáskor a bokavillán át a lábtőcsontokra nehezedik, ezeknek
jól fejletteknek erősnek kell lennünk.
 Ugrócsont:
A bokavillába illeszkedő legfelső lábtőcsont. A megközelítően hasáb alakú csont felső
része domború előrefelé nyakszerűen megnyúlt. Felszínét több helyen porc borítja.
 Sarokcsont:
A lábtő legnagyobb csontja. Tégla alakú teste van, a hátulsó részén pedig két gumóban
végződő érdes nyúlványa. A felső részen találjuk a porccal borított, ugrócsonttal ízesülő
felszínt. A sarokcsont belső részének kinyúló peremére támaszkodik az ugrócsont, és
ennek közvetítésével a test súlya is
 Sajkacsont:
2
A lábtő harmadik csontja,. az ovális alakú, az ugrócsont fejéhez illeszkedik, előrefelé az
ékcsontokkal ízesül.
 Ék csontok:
Három ékcsontot találunk a lábtő csontvázában, melyek közül az első a legnagyobb, a
második a legkisebb.
 Köbcsont:
Szabálytalan kocka alakú, a sarokcsont előtt fekszik, a talpi felszínén ín lefutására
szolgáló árok van.
Néha előfordulnak járulékos lábtőcsontok is. Ezek közül A leggyakoribb (7-8%) az
ugrócsont mellett álló háromszögletű csont. (Dr Bender, 2000)
2.2.2. A lábközép csontjai
Öt lábközépcsont van. Ezek a lábtőcsontoktól a lábujjak irányába húzódnak. Alapjuk –
testük - fejük van. A legvastagabb és legzömökebb az első, a leghosszabb a második
lábközépcsont. Az első és az ötödik lábközépcsont feje a talpazathoz támaszkodik, segít
a lábboltozat fenntartásában. A lábközépcsontok fejei gömbszerűek. porccal borítottak.
Az első lábközépcsont fejéhez a talpi felszínen két lencsecsont illeszkedik. Igen ritkán a
többi lábközépcsont alatt is előfordul. (Dr Bender, 2000)
2.2.3. Lábujjak csontjai:
Az első lábujjak két, a többinek három - három ujjperce van. Az első - az öregujj – percei
jól fejlettek, vaskosak. A többi ujj percei vékonyabbak, testük karcsú, hengeres. (Dr
Bender, 2000)
2.3. Láb és boka ízületei:
A láb ízületeinek funkciói az állás, a járás, a munkavégzés szempontjából igen fontosak.
A funkció szempontjából fontos ízületek között elsőnek a „boka-” vagy a felső
ugróízületet említjük.
2.3.1. Felső ugróízület:
A lábszár csontjaihoz a láb csontos váza a boka- vagy más néven a felső ugróízülettel
kapcsolódik. A két boka villa módjára fogja körül
az ízületi fejet képző ugrócsontot. Az ízületi tok
elől-hátul bő, kétoldalt feszes. Oldalt szalagok
erősítik, amelyek az ízesülő csontokat szorosan
összetartják. A belső bokától jövő szalag
háromszög alakú, a külső bokától pedig három
2. ábra A felső ugróízület mozgásai
egymástól elkülönülő szalag húzódik lefelé. A
3
boka- vagy felső ugróízület csuklóízület. A derékszögben álló láb talpi irányban való
elmozdulásakor tompaszöget, lefelé való elmozduláshoz hegyesszöget zár be a lábszárral.
Oldalmozgás a bokák és szalagok miatt nem jöhet létre. (Dr Bender, 2000)
2.3.2. Alsó ugróízület
Az alsó ugróízület két ízületből áll. Az egyik az ugrócsont és a sarokcsont közti ízület, a
másik az ugrócsont feje és a sajkacsont közti ízület. A két ízületet együtt tárgyaljuk, mert
az ízületi mozgások közös tengelyen történnek. A sarokcsont és
a sajkacsont talpi része között kifeszülő szalag erős, alátámasztja
az ugrócsont fejét, és fontos szerepet tölt be a talpboltozat
fenntartásában. Oldalszalagok is biztosítják a csontok közötti
összeköttetést, és a sarokcsont és az ugrócsont közti öblöt is
szalagok töltik ki. Az alsó ugróízület forgóízület. A forgás 3. ábra Az alsó ugróizület mozgási
tengelyei
tengelye a talp síkjával kb. 45 fokot bezáró, a lábtőt ferdén
átszelő egyenes az ugrócsont nyaka és a sarokcsont gumója között.
Az alsó ugróízületben az egyik mozgás az úgynevezett szupináció, az öregujj
felemelkedik, kisujj süllyed, a talp íve mélyül, a talp befelé fordul. A másik mozgás
pronáció alkalmával az öregujj süllyed, a kisujj emelkedik, a láb íve laposodik, a láb külső
széle emelkedik, az előláb kifelé billen. (Dr Bender, 2000)
2.3.3. A láb egyéb ízületei:
A sebészek az enyhén „S” alakú ízületi vonalat, amely az ugrócsont és a sajkacsont,
illetőleg a sarokcsont és a köbcsont között húzódik, Chopart féle ízületi vonalnak nevezik.
Az ékcsontok és lábközépcsontok, illetve a köbcsont és a lábközépcsontok közti ízületi
vonal a Lisfranc-féle ízület.
A lábtő és a lábközépcsontok közti feszes ízületeknek
kisebb jelentőségük van az állásban és a járásban. Mozgási
lehetőség csak annyi bennük, amennyit a feszes tokszalagok
rugalmassága megenged. A lábközépcsontok közti haránt
irányú szalagok a II. és III. lábközépcsontot teljesen
feszesen, mozgás nélkül tartják. A lábközépcsontok és
lábujjpercek közötti ízületek tokja bő, a lábháton vékony, a 4. ábra chopart és Lisfranc-féle
ízületi vonal
talpi oldalon vastag, porcszerű. Ezekben az ízületekben hajlítás
és feszítés lehetséges, oldalirányú mozgásnak nincs jelentősége. A hajlítás és a feszítés
irányában történő mozgás igen fontos a járás, az elrugaszkodás szempontjából. A lábujj
ízületeiben csak hajlítás és feszítés lehetséges.
4
2.3.4. A láb ízületeinek passzív mozgathatósága:
A láb bonyolult mozgásait egymáshoz relatív közel található ízületek egyidejűleg történő
elmozdulás a biztosítja Igen lényeges ezért tehát, hogy a vizsgálandó ízületeket azok
közvetlen szomszédságában rögzítsük. A láb ízületeinek passzív mozgathatóságára
vonatkozó irodalmi adatok egymástól nagymértékben eltérnek. Feltételezhető hogy a
különböző adatok az egymástól el tőlük vizsgálat vizsgálómódszerek bőr adódnak helyes
ha az ízületi mozgások mérése és regisztrálása az ortopéd sebészek amerikai Akadémia
által javasolt világszerte elfogadott és hazánkban is alkalmazott módszer szerint történik.
(Gáspárdy Géza, 1996)
2.4. A láb izmai
2.4.1 A lábszár izmai
A lábszár három feszítő izma a két boka között, elől húzódik a lábhátra, az egyik a
lábboltozat belső szélének megemelkedéséért, míg a másik kettő az öregujj és a többi ujj
feszítéséért felel. A lábszár hajlító izmai közül a mélyrétegek izmai a talpra húzódnak. A
hátsó sípcsont izom a lábat hajlítja. A hosszú és a rövid szárkapocsizom segít a láb talpi
hajlításában, a külső lábszélt emeli és az előlábat a talp irányába hajlítja. (Dr Bender,
2000)
2.4.2. A láb saját izmai
A lábháton található az öregujjat feszítő rövidizom és a lábujjakat feszítő rövid izom,
amely négy részre oszlik, és a második ujjtól az ötödik ujjhoz húzódik. Feladata az ujjak
feszítése. A talpizomzat három csoportot alkot. A talpközép izmai az öregujj párna és a
kisujj párna között helyezkedik el. Mindhárom izomcsoportot erős talpi izomkötő borítja,
amelyből sövények futnak egy-egy izomcsoport felé. Ide tartoznak még a gilisztaizmok,
a négyszögletű talpizom, és a lábközépcsontok közt található csont közti izmok. (Dr
5. ábra A lábfej izmai felülről

és oldalról.A megadott forrás
Bender, 2000) érvénytelen.
5
2.5. A láb mechanikája, funkciói:
2.5.1. Állás
A tartós állás nagy feladatot ró a láb izmaira, melyek előbb-utóbb kifáradnak és
fájdalmasakká válnak. A láb megterhelése a kötőszöveti struktúrákra is fokozott
igénybevételt jelent, az izmokkal ellentétben azonban megnyúlásuk, „kitágulásuk"
irreverzibilis. A hosszan tartó állással járó foglalkozások szükségszerűen a láb
boltozatainak „lesüllyedéséhez" vezetnek. (Gáspárdy Géza, 1996)
2.5.2. Járás
Az ember járása a test súlypontjának egyik pontból a másikba történő áthelyezése
folyamatos egyensúlyvesztés és az egyensúly visszanyerésének folyamatán keresztül
valósul meg.
A járás jellemzői:
 Ciklikusság: Egyes szakaszai pontosan ismétlődve követik egymást.
 Ortográd jelleg: Mivel járás közben a test függőleges helyzetű.
 Alternaló bipedallizmus: A két alsó végtag egymást váltva mozog. (Gáspárdy
Géza, 1996)
A kisgyermek első lépéseinél a járás fázisai meg nem láthatók. A kisgyermekéhez
hasonló járást latunk pl. a medvénél, majomnál, ha az két lábon járásra kényszerül.
Lépegetés helyett ügető, szaladó járás jellemző a kisgyermekre. Ez leginkább mozgásuk
bizonytalanságából fakad. Első alkalommal a járás kezdeti szakaszában fenyegeti
terhelés a láb boltozatát, szalagrendszerét, izomzatát. A szülőknek ügyelni kell arra, hogy
ne terheljék túl a gyermek lábait hosszú sétákkal. Idővel a gyermek egyre többet fog bírni
menni, megszokja a járást és kialakulnak a lábboltozatok is. (Dr Bender, 2000)
2.5.3. A láb boltozatos szerkezete
Az emberi láb nem simul egészen a talajhoz, hanem álláskor három ponton támaszkodik.
A lábtő és a lábközépcsontok ugyanis egymás mellé és egymás fölé
egyaránt ízesülnek. így a láb boltozatos szerkezetté alakul. (Dr
Bender, 2000)
A láb boltozatos felépítése biztosítja, hogy megfeleljen az állásnak
és a járásnak egyaránt. álló helyzetben a két láb csontos váza
együttesen egy kupolát alkot, melynek tetején helyezkednek el
6. ábra A láb boltozatos
egymás mellett a talusok. A lábak támaszkodási pontjai a kupola szerkezete (Vízkelety,
peremére esnek. Ezt a boltozatos szerkezetet csak ép izmok, ízületek 1995)
tudják tartani. A szalagok elég erősnek kell legyenek ahhoz, hogy a húzóerőnek
6
megfelelően ellent tudjon állni. A láb boltozatos felépítése biztosítja, hogy a testsúlyt
biztosan tudja tartani, és nagyobb erőbehatásokra rugalmas alakváltozással reagáljon.
(Vízkelety, 1995)
A lábboltozatában egyes ívek a láb hossztengelyében, míg mások arra merőlegesen
helyezkednek el.
 A hosszanti lábboltozat: Hátsó pillére a sarokcsont gumója, innen előre terül,
legyezőszerűen a lábközépcsont fejekig. Kritikus pontja az ugrócsont fejének
alátámasztása. Itt a csontok közötti rést erős szalag hidalja át, ennek gyengesége
vagy túlzott mértékű megterhelése következtében könnyen megnyúlik, és ezáltal
az ugrócsont feje lesüllyed.
 A haránt irányú lábboltozat: Belső végpontja magasabban áll, mint a külső. A
harántboltív legmagasabb pontja a második ékcsont.
A boltozatos szerkezet fenntartását az izmok, inak, szalagok fiziológiás tónusa képes
biztosítani. (Gáspárdy Géza, 1996)
A boltozatos alak rugó módjára viselkedik a talpazat nyomásával szemben, a test
súlyának hordozásakor. A boltozatot tartó izomzatnak a szerepe igen fontos. A
sípcsontizom és a hosszú szárkapocs izom kengyelszerűen hidalja át, illetve függeszti fel
a boltozat alsó részét. A boltozatos szerkezet óvja az ereket és az idegeket is. A boltozatos
szerkezet nélkül kevésbé stabil a járás, mivel a láb egyensúlyozó szervként is funkcionál.
(Dr Bender, 2000)
3. Lúdtalp, bokasüllyedés
A leggyakoribb népbetegségszámba menő statikai lábbetegség. A láb fejlődési zavarai
következtében is kialakulhat, de többnyire túlterhelésre, a mesterséges körülmények
okozta túlzott vagy helytelen irányú igénybevétel hatására fejlődik ki. (Dr Vízkelety,
1994) Ritkán előfordulhat születési rendellenesség folyamán is. Ilyenkor a talp domború,
a lábhát homorú. A sarok befelé, míg az előláb kifelé fordul, és hosszboltozat belső íve
lelapul. Az elváltozásokat, az ízületek zsugorodását röntgenfelvétellel lehet pontosítani.
A kezelést minél előbb meg kell kezdeni, nem szabad a járásig várni. Kezelése állhat
tornából, gipszkötésből és akár műtétből is. (Dr Bender, 2000)
7
A szerzett lúdtalp tünetei, hogy a hosszboltozat lesüllyed és a sarok valgus helyzetben
van. Ilyenkor a láb boltozatos szerkezete meggyengül, és a
boltozatok lelapulnak. (Vízkelety, 1995) Ha az alsó végtag
teherbírása és megterhelése közötti egyensúly megbomlik,
statikai deformitások jönnek létre. Állandóan aktív
izommunkára van szükség, hogy a szervezet az
7. ábra A sarok valgus állása
igénybevételnek megfelelően alakítani tudja a lábboltozatot. (Vízkelety, 1995)
(Dr Bender, 2000)Mindkét boltozat ívének ellapulása
panaszokhoz vezet. A köznyelvben általában a hosszanti boltozat süllyedését nevezik
lúdtalpnak. A süllyedés általánosságban a láb szalagrendszerének gyengesége vagy a
túlzott terhelés következménye. A harántboltozat szintén a szalagok gyengeségének vagy
a terhelés fokozódásának hatására süllyed meg - ezt nevezi a köznyelv bokasüllyedésnek.
(Life Network, 2010)
A gyermekkor bizonyos szakaszában különösen fenyegető a lúdtalp kialakulásának
veszélye. Ilyenek például:
 A kisbaba túl korai lábra állítása. Komp használata. A rácsos járóka is sokkal
inkább állásra buzdítja a csecsemőt, sem mint gurulásra, kúszásra, mászásra.
 Az állás, járás kezdete, ha a szülő hosszú sétákra indul a gyermekkel. Nem reagál
válaszkészen, mikor azt jelzi, hogy vegye fel, pihenni szeretne.
 Az óvodáskor kezdetén fokozottabb igénybevételnek lehet kitéve a kisgyermek
lába, hamar elfárad. A kifáradt izomzat nem képes aktívan biztosítani a láb
boltozatos szerkezetét.
 A pubertáskori gyors növekedési periódusban. A hirtelen növekedéssel járó
súlygyarapodás nagy terhet jelent a lábakra. Valamint plusz terhet jelenthet ha
ehhez még túlzásba vitt sport is társul.
 Hosszabb betegeskedés, ágyhozkötöttség után, kellő tréning nélkül terhelni a
lábat.
 A mozgás alapvető hiánya és a civilizációs körülmények. (Dr Vízkelety, 1994)
 Genetika
 Nem megfelelő lábbeli hordása. sem a túlságosan szűk, sem a túlságosan laza cipő
nem tesz jót a lábaknak.
A csecsemőket gyakran azzal a panasszal viszik orvoshoz, hogy lúdtalpasak. Ez
megtévesztő, mert a talpboltozatait kitöltő zsírpárnát összetévesztik a lábboltozat
8
lesüllyedésével. A járni még nem tudó csecsemő, kisgyermek esetében a hosszanti
boltozat hiánya rendszerint normális, és idővel, az izomtónus növekedésével, a második
évben fejlődik ki.
A lúdtalp minden életkorban előfordulhat, jelentkezhet enyhe, panaszmentes formában
valamint súlyos, akár járásképtelenséget okozó elváltozásként is. A kezeletlen lúdtalp
hatására felnőttkorban a lábtőcsontok szélein, a szalagok tapadásánál csontkinövések
keletkeznek, amelyek mint ütközők tovább akadályozzák az ízületek mozgását. (Dr
Bender, 2000).
így nagyon fontos, hogy már kisgyermekkorban nagy hangsúlyt kapjon a megelőzés.
Fontos szerepük van ebben a gyermeket körbe vevő szakembereknek (gyermekorvos,
védőnő, kisgyermeknevelő, óvónő, tanár) valamint a szülőknek is.
3.1. A lúdtalp vizsgálata
A klinikai kép megítélése szempontjából a lábat terhelés nélkül és terhelés alatt egyaránt
meg kell vizsgálni, jó információt biztosíthat a már régóta viselt, kitaposott cipő
tanulmányozása is. A terhelés alatt álló lábat meg kell vizsgálni elölről, oldalról és
hátulról is. (Gáspárdy Géza, 1996)
A vizsgálatok folyamán több féle helyzetben figyelik meg a lábat, hogy komplex képet
kapjanak annak statikai eltéréseiről. Ilyenek a láb vizsgálata dinamikus helyzetekben,
mint például a spontán járás, szaladás, lábujjhegyen járás, sarkon járás. Meg kell figyelni
a lábat statikai helyzetben is, ilyen a terpeszállás, zárt lábbal állás, egy lábon állás.
Bizonyos tornaeszközök segítségével vizsgálják a talpat egyensúlyozás állapotában is. A
testsúly talpi eloszlása vizsgálható üveglapon vagy egy speciálisan erre a célra kialakított
matrac segítségével is. Footdisc segítségével objektív kép kapható arról, hogy hol van a
talpterhelés területe illetve a testsúlyközéppont. Megállapítható a bokasüllyedés megléte,
talpboltozat nagysága, asszimetriák lokalizálása. Mindezek a kisgyermekek érettségétől
függően változhatnak. (Kovács, mackorendelo.hu, dátum nélk.)
Bizonyos rendelőkben van lehetőség a talp számítógépes vizsgálatára is, melynek során
a talp optikai letapogatását végzik, ami tiszta, gyors és precíz eljárás. A számítógépes
talpvizsgálat segítségével készülő talptérképről leolvasható a haránt és a hosszboltozat
süllyedése egyaránt, alkalmas a sarok ki/bedőlésének kimutatására, és a talpak terhelése
közötti esetleges asszimetria észlelésére is.
9
4. A lúdtalpkezelések alternatívái
A lúdtalp kezelése egyrészt áll abból, hogy a láb izmait erősítve hassunk annak
szerkezetére, másrészt áll külső, mechanikus megtámasztásból, hogy a gyermek lába a
legideálisabb pozícióban tudjon funkcionálni. A cipő viselése egészséges lábboltozat
esetén is kulcsfontosságú kérdés, hiszen nagyban befolyásolhatja a láb szerkezetének
alakulását. Cipőt csak a már stabilan járó gyermekre szabad adni, korábban kifejezetten
káros lehet. A járó gyermeknél is fontos, hogy csak a kinti játékhoz, sétákhoz kapjon
cipőt. Fontos, hogy a cipő talpa egészen hajlékony, rugalmas legyen. Felsőrésze pedig
puha, szellőző bőr. Vastag, kemény talpú cipőre csak nedves, hideg időben van szükség.
A cipő orra elől széles, és magas legyen, hogy a lábujjak szabadon mozoghassanak. A
sarok legyen kérges, de nem kell, hogy túl magas legyen. Ne adjunk a gyerekre túl merev
cipőt, akadályozhatja az egészséges mozgásban. A cipőt nem tanácsos tovább örökíteni,
használtan vásárolni, mert esetleg egészségtelen helyzetbe kényszeríti a lábat. (Pikler,
1978)
4.1. Gyógycipők
A lúdtalpkezelés egyik fő pillére az egyedi gyógycipő viselése, melyet megelőz a láb
ortopédiai vizsgálata. A gyermekcipő feladata kettős. Egyrészt védenie kell a lábat
mindenféle külső behatás és ártalom ellen, másrészt támaszt kell nyújtania, hogy a láb
alkalmas legyen funkciója elvégzésére. Az egyénileg a lábra tervezett gyermekcipő
minden tekintetben követi a láb méreteit, megfelel a láb funkcióinak, óvja és segíti a lábat
a működésében.
Az egyedi cipők elkészítésének első mozzanata a láb mérése.
A testrészre jellemző anatómiai pontok kiválasztása után a láb hosszát úgy határozzák
meg, hogy a sarokrész hátsó határától az első vagy a második ujj – attól függ, hogy melyik
a hosszabb – végéig megmérik a talpat. A mérés mértékegysége általában milliméter. A
hosszmérés közben a vizsgált gyermek egyenletesen terheli mindkét lábát, hogy az izmok
és az ujjak feszítésmentes állapotba kerüljenek. Fontos, hogy mindkét lábat egyénileg
mérjék le, mert a hosszmérések értékelésénél kiderült, hogy a jobb és a bal láb méretei
gyakran különböznek. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek nagy részének kényelmetlen
lenne, ha minden cipőt sablon alapján készítenének.
A láb szélességét különböző pontokon mérik. A legkeskenyebb terület a saroktájon, míg
a legszélesebb a „bütyökvonal” mentén mérhető. A láb szélességének mérésénél szintén
fontos, hogy mindkét láb egyenletesen legyen terhelve.
10
A gyermekláb magasságának mérését az öregujjon és a lábhosszúság felezővonalában
javasolják. Nagyon fontos, hogy ezt a mérést feszítetlen állapotban kell végezni, ugyanis
a láb lágyrészeinek, boltíveinek rugalmas összenyomhatósága, az ujjak feszítő vagy
hajlítóizomzatának beidegződése sok hibát eredményezhet. A lábujj legmagasabb pontját
a láb alatti síktól kell mérni, mert csak így kapható olyan gyermekcipő, amelyekben az
ujjaknak szabad mozgásuk van.
A helyes gyermekcipő elkészítésének az alapja a láb kerületi méreteinek pontos
feldolgozása. Mozgás közben egyes helyzetekben is változik a láb alakja és mérete, mivel
a láb kerületi méretei az ellépés pillanatában nőnek. Nagyobb megterhelés, például
hosszú túrák, sport hatására a boltozat hossza és szélessége növekszik Ezeket a
szempontokat is figyelembe kell venni a kaptafák elkészítésekor. Így tehát a
gyerekcipőket nem elég helyesen megszerkeszteni, de legalább három méretben kell
elkészíteni. (Dr Bender, 2000)
A korszerű gyerekcipő szerkezete három részre tagolható.
 A hátsó részének kialakítása egészségileg döntő jelentőségű. Felépítéséhez tartozik a
hátsó kéregnek a függőlegeshez való viszonya, a sarok magassága és elhelyezése, a
kéreg belső előrevezetése, a láb sarki részeinek felfekvése és támasza, a talpbélés
kiképzése. Nagyon káros az a gyakorlat, amikor egy 5-6 év alatti kisgyermek kéreg
nélküli cipőt visel.
 A középső része biztosít alapokat a talp „lágyékrészének”. Fontos, hogy a
gyerekcipők talpbélése, a talpközt kitöltő rész és maga a talp helyesen kiképzett,
rugalmas legyen. Szerkesztésénél fontos szerepe van a lábközépcsontok alakjának,
helyzetének, nagyságának is. A tömeggyártásban gyakran alkalmazzák azt az eljárást,
hogy lágyékbetéteket építenek be cipőikbe, ez kifejezetten káros, mivel a
tömeggyártott lábbeliknél ilyen módszerre nincs szűkség, hiszen a lúdtalpbetétnek
mindig egyénileg kidolgozottnak kell lennie, és ha egy egészséges lábú gyermek visel
ilyen cipőt, akkor a hosszboltozat elgyengülhet.
 A gyermekcipő előrészének kényelmesnek, hajlékonynak kell lennie a járáshoz
szükséges átgördülés megkönnyítésére. A gyermekcipő előrész talpának és
felsőrészének egyeznie kell azzal az alakkal, amit a gyermekláb megterhelés közben
felvesz. Ezt a területet az ujjak szabad mozgásának biztosítása érdekében, a lábujjak
mozgási görbéjének megfelelően kell megtervezni. A cipő orra felfelé domború,
kemény sapkában végződik, fontos, hogy legalább 10 mm-el kell hosszabbnak lennie,
mint a lábnak, a magassága is elég legyen. (Dr Bender, 2000)
11
A gyógycipőre vonatkozó egészségi szempontok közül nagyon fontos a cipő anyagának
körültekintő megválasztása is. Az optimális hőcserét biztosító gyermeklábbelikben
biztosítva van nyáron a megfelelő hőelvezetés, télen pedig a kellő szigetelés. Nyári
melegben a felsőbőr átlukasztásával, pántos szerkezetével kell gondoskodni a cipő,
szellőzéséről. Nagy hidegben beválik a krómcserzésű felső bőr, szilikonnal kezelve
vízállósága is kielégítő.
Egészségügyileg a nyersbőrből cserzéssel előállított bőr a legmegfelelőbb nyersanyag. A
felhasználásra kerülő felsőbőrnek, lágynak, simulékonynak, lég- és vízgőz-áteresztőnek,
de bizonyos mértékig vízállónak is kell lennie. A felsőbőr nem korlátozhatja a láb
mozgását.
A talpbélésnél lényeges szempont, hogy növényi cserzésű vagy alumíniumos utócserzésű
legyen. A talpközkitöltő anyagok közül a lágy alapzat kiképzésére filc vagy sejtgumi a
legalkalmasabb.
A cipő talpa lehet bőr vagy gumi. A gyermekcipőhöz nyersgumit, vulkanizált
gumikeveréket és szintetikus gumit használnak. (Dr Bender, 2000)
A gyógycipők OEP vényre felírhatók. A Lúdtalp a C1-es kategóriába esik, ez alapján a
támogatás mértéke 50%, a kihordási ideje 12 hónap, a kihordási időre maximum egy pár
cipő rendelhető. Azonos kihordási időn belül vagy lúdtalpbetét, vagy gyógycipő
rendelhető. Ehhez fontos ortopéd szakorvos felkeresése, hiszen a gyermek egészségügyi
dokumentációjában az indikációt fel kell tüntetni. (Magyar Közlöny 2010/79, 2010)
4.2. Gyógytorna
Alapvető kérdései:
 Hol van a baj? (diagnosztika)
 Hogyan tudok a bajra hatni? (terápia)
A gyógytorna célja az egészség helyreállítása, szinten tartása, rehabilitációja, korrigálása,
a testi képességek fejlesztése, a mozgásműveltség fejlesztése, a mozgásigény kialakítása..
Ha a gyógytorna intézményes keretek belül történik, akkor a foglalkozásokról
dokumentációt kell vezetni, ez a bölcsőde keretein belül a következő lehet:
 Tájékoztató füzet
 Egyéni fejlődési lap
 Törzslap
12
A mi intézményünkben egyetlen egy esetben,egy miotóniás kisfiú kapcsán fordult elő,
hogy a gyógytorna a bölcsőde intézményében valósult meg.
Tervet kell készíteni, mely meghatározza a foglalkozások céljait, feladatait, tartalmát. A
tantervi felépítés tartalmazza tovább a sajátos feladatokat és mozgásanyagokat
diagnóziscsoportok szerint (pl. scoliosis vagy lábboltozat-süllyedés esetén, stb.)
Tartalmazza továbbá azon taneszközöket és berendezéseket, kéziszereket és egyéb
felszereléseket, melyek a foglalkozások során alkalmazhatóak.
Az Easy Grip kiváló eszköze a labdás
képességfejlesztésnek.
Lábmasszírozó, lúdtalp torna szőnyeg

Tüskés szőnyeg
Akupresszúrás szőnyeg
Bosu labda
Egyensúlyozó, tüskés labda
Szupinációs háztető. Megvalósítja a

külső talp élén való trehelést, az instabil
alátámasztási felületet, az enyhén
„túlszupinált” helyzetet.
(Kovács, mackorendelo.hu, dátum nélk.)
13
Dynair párna
Egyensúlyozó tábla
Egyensúly labda
Erősítő szalag
A lúdtalptorna általánosan a következő feladatokból épülhet fel:

 Lábakat párhuzamosan egymás mellé tenni, mindkét sarkat egyszerre felemelni-
letenni (váltva is).
 Egyszerre felhúzni mindkét talpat, együtt leengedni (váltva is).
 Egyszerre két lábbal: sarokról lábujjhegyre, lábujjhegyről sarokra gördíteni.
 Lábujjakat behajlítva talp alá húzni-kinyújtani.
 Lábujjakat behajlítva talp alá húzni, lábfejet megemelni, letenni.
 Talpak a földön vannak, sarkakat széthúzva lábujjhegyre emelkedni, összezárva
letenni sarokra.
 Sarkon támaszkodva lábakat terpeszteni, zárni.
 Lábujjhegyen járni apró lépésekkel, magasra húzott sarokkal.
14
 Mackójárás: a talp külső szélére nehezedve, behajlított lábujjakkal járás.
 Földön ülve labdát két talp közé fogjuk, lábbal dobjuk és lábbal kapjuk el.
 Ceruzát vagy pálcikát az egyik láb ujjaival megfogjuk, másik lábbal átvesszük.
 Lábujjakkal kis golyót markolva sétálni (ne az ujjak között legyen a golyó!).
 Apróra tépett papírdarabkákat megmarkolva egyenként felszedegetni a földről.
 Lábujjhegyen járás.
 A láb külső élén járás behajlított lábujjakkal.
 A lábujjakkal fogómozgást végezni.
 Ceruzát, golyókat talajról lábujjakkal felvenni, azokat erősen tartani.
 Mezítláb egyenetlen talajon, kavicson, gyöngyökön történő járás.
 Ülő helyzetben a sarok a talajon, a lábujjakat behajlítva a lábfejet megemelni,
majd visszaengedni.
 Kötél fölött oldalazva ívképzés a talppal.
 Rajzolás lábujjakkal.
 Ülésben nagyobb ruhadarab felemelése és összehajtogatása lábujjakkal.
 rajzolás lábujjak közé fogott ceruzával.
 Ülésben papírdarab tépése lábbal.
A lúdtalpgyógytorna a következő célokat tűzi ki:
 Járásszélesség csökkentése
 A talp alátámasztási felületének optimalizálása
 Az aktív járás tanítása
 A testséma tudatosítása
 Az egyensúly javítása
 Az ízületek mozgékonyságának optimalizálása
 Az izmok, inak nyújtása
 Az izmok erősítése
Az izmok aktivitását, erejét, rugalmasságát, nyújthatóságát csak gyógytornával lehet
kezelni. Gyógytornával a lúdtalp további romlása megakadályozható, enyhíthetjük
súlyosságát, megszüntethetjük vagy megelőzhetjük kialakulását.
Kisgyermekeknél nagyon fontosnak tartom, hogy a torna minden esetben örömforrás
legyen. A mackógyógytorna erre nyújt lehetőséget a szülőknek illetve a kisgyermekekkel
foglalkozó szakembereknek. Fontos, hogy mellette ortopéd szakember lássa a gyermeket,
15
és mindenképpen az általa javasolt terápia legyen az elsődleges. Ez a mozgássor a
gyermekek számára élvezetes, a laikusok számára is követhető.
4.3. A lúdtalpkezelések egyéb alternatívái
1. Kineziológiai tapasz
A Kinezio-Tape, mint kiegészítő kezelésként van jelen a láb aktív tornáztatása mellett,
így a lábizomzat megerősítését teszi lehetővé, ezzel támogatva a normál boltozatrendszer
helyreállítását, fájdalom megszüntetését. A lábra helyezett Kinezio-Tape alkalmazása,
mint kiegészítő terápia, nemcsak a megelőzést szolgálja, hanem a már meglévő lúdtalp
kezelését is. A bokát és a talpat először a lehető legoptimálisabb helyzetbe teszik, vagyis
korrigálják az elváltozást. Majd a megfelelő technikával, úgynevezett korrekciós
ragasztással rögzítik. A Kinezio-Tape anyaga elasztikus, rugalmas így a boka mozgása
megmarad, de a tengelye jó helyzetbe kerül. Azon izmok, amelyek a bokát tartják ebben
a helyzetben aktiválódnak. Amelyiknek kell, az nyúlik, lazul, amelyiknek kell, az
erősödik.
Három-négy kezelés után érdemes tape nélkül hagyni a lábat, és megfigyelni, hogy
visszaesik-e a korábbi állapotba.
A taping mellé boka és talptorna ajánlott, illetve tudatos korrekció, amikor a gyermek
megtanulja a talp helyes terhelésének helyét és érzetét. Az sem mindegy milyen anyagú,
erősségű szalagot használnak, ez az eltéréstől függően változik. Az ízületi korrekció
kizárólag tapasztalt szakember által végezhető, rosszul felhelyezett Kinezio-Tape
maradandó, további károkat okozhat.
2. Dévény Speciális manuális technika- Gimnasztika
Mára már tény, hogy ez a terápia nemcsak a szülési agysérültek problémáinál, hanem
mindenfajta mozgássérülésnél rendkívül eredményesen alkalmazható. Az izmokat
vékony hártya (fascia) veszi körül. Ez a kötőszövetes hüvely a kontraktúra fő okozója,
mivel sérülés, vagy inaktivitás esetén, azonnal „összeugrik” és kisebb felületre
kényszeríti az izomrostokat, mint ahogy azok működni képesek. Ez a természetellenes
állapot később rögzül és a mozgás mechanikai akadályává válik. Ezt a mechanikai
akadályt elhárítani csak mechanikai úton – kézzel végzett, a fascia feloldására irányuló –
technikával lehet. Csecsemőknél a Dévény Anna speciális manuális technika
alkalmazható. Föllazítja mind a fascia, mind az izomrostok közti kontraktilis elemeket és
a kezelés hatására az izomrostok visszanyerik eredeti méretüket és alakjukat, ezzel
működőképességüket is.
ALKALMAZOTT MŰVÉSZI TORNA
16
1975-ben Dr. Friedmann Edit és Dr. Gláz Ágnes főorvosok olyan gyerekeknek
biztosítottak rendszeres korrekciós testképzést, akik különböző neurológiai és ortopédiai
problémák miatt semmiféle iskolai testnevelésben - gyógytestnevelésben sem - vehettek
részt. E célból megszervezték a kerületi iskolákba járó sérült gyermekek számára az
úgynevezett IV. jelzésű egészségügyi gyógytornát. Dévény Anna 1976-ban vette át a
terápiát. A Dévény Anna Alapítvány által a kifejlesztett tananyag tartalmi és szakmai
része hogy a sérült gyermekek ne csak korrekcióban, hanem általános testképzésben is
részesüljenek, másrészt, hogy mind a korrekció, mind az általános testképzés az
esztétikus mozgás törvényszerűségei szerint történjék. Az órákon ortopédiai
megbetegedésekben (gerincferdülés, csípőficam, dongaláb, stb.) és szülési agykárosodás
következményeiben szenvedő, ép értelmű, önállóan, de kórosan mozgó gyermekek vettek
részt. Az ortopédiai problémák a csontrendszer elváltozásai, amelyek nem érintik az agy
mozgásszabályozó központjait. A velük való korrekciós munka nem ütközik
idegrendszeri tünetekbe. A kontraktúrákkal terhelt izomzat munkája nehezített,
működtetése torz mozgásokat eredményez, beidegzi a hibákat és újabb kóros
mechanizmusokat hoz létre. A kontraktúrákat el kell hárítani, hogy a megfelelő
feltételekkel tudjon mozogni az izom. (DSGM képzés védőnő hallgatóknak, 2013.)
3.Jóga
Tulajdonképpen egy ősi gyógytorna. Nyújtó és feszítő mozgások váltják benne egymást,
melyek során a lábboltozat is folyamatos mozgásban van. A mélyizmok sokszor
észrevétlenül dolgoznak közben. A jóga nem csak a testre, hanem a gyermek lelkére is
jótékonyan hat, fejleszti az érzelmi intelligenciát.
Néhány gyakorlat, mely a láb izmaira kifejezetten hat:
 Úrdhva Vriksászana:
A két láb a földön van, szorosan egymás mellett. A térdek hajlítása közben ügyelni kell,
hogy ne nyíljanak szét. A karokkal az égbe kell nyújtózni, a tenyereket összeérintve, és
térd rogyasztás közben fel kell rájuk nézni, kissé hátra hajlított fejjel. A vriksa jelentése
fa, az úrdhva-é emelt, felfelé irányuló.
 Lefelé néző kutyapóz (Adhó-mukha-svanászana):
A lábak a földhöz simulnak, a sarok nem emelkedik el, a lábszár, a térdek egyenesek. A
felsőtest előre borul, a tenyerek a padlón, a törzs egyenes. A karok a törzzsel egyvonalban
támaszkodnak a tenyérben.
 Állásból előredöntés (Uttánászana)
17
A talp teljes felülete a padlóra simul, a sarok nem emelkedik el. Kilégzéssel, egyenes
háttal előrehajolunk, a karokkal végig nyújtózva. A térdünket hajlíthatjuk, de a
gerincünket, hasunkat megnyújtva tartjuk (a köldök befelé, felfelé húzódik, a
szegycsontot húzzuk el a köldöktől). Hajoljunk le olyan mélyen, amennyire csak
lehetséges.
Gyógyúszás:
A víz több pozitív tulajdonságának hatására a láb és annak boltozatai, izomzata képessé
válik az aktivitásra és a lazításra egyaránt. Az egyik ilyen tényező a víz felhajtóereje,
amely a mozgás síkjának megváltoztatásával segít tehermentesíteni az ízületeket,
csökkenti a fájdalomérzetet, javítja a mozgásfunkciót, de ugyanakkor ellenállásként is
alkalmazható, az izomerő növelésére. A másik pozitív tényező a hidrosztatikus nyomás.
A víz közegellenállása jóval nagyobb, mint a levegőé ezért a víz alatti torna az izmok
erősítésére tökéletesen alkalmas. A fokozatosság elvét követve, lassú terheléssel javítható
a fizikai erőnlétet, valamint a kondíció. A víz alatti hőmérsékleti tényezők is pozitív
befolyással bírnak, amenniyben a víz hőmérséklete 32-34 °C, mely a perifériás vérellátást
fokozza, a vérnyomást kezdetben emeli, utána normalizálja, a szöveti anyagcserét javítja,
az izomgörcsöt oldja, a fájdalmat csökkenti, a mozgásfunkciót javítja. A víz alatti
lábtorna a víz e pozitív tényezői mellett az úszás során alkalmazott lábtempó segítségével
éri el a talpizmok erősítését, nyújtását. A talpboltozat erősítéséhez minden olyan vízben
végzett gyakorlat ajánlott, amely talpi hajlítással jár, és erősíti a lábszár izomzatát.
Lúdtalpas gyermekeknél, akár úszni tudás nélkül is ajánlatos sok deszkával végeztetett
mellúszó lábtempó.
Masszázs kezelés:
Az izmok funkcionális helyreállítását gyorsítja fel. Minden esetbe a lábfejen kezdik a
kezelést, majd áttérnek a boka és a lábszár területeire. A szalagok ívével párhuzamosan,
majd arra merőlegesen a bokacsont és a sarokcsont körüli szöveteket erős nyomással,
körkörösen dörzsölik át. Számos vizsgálat mutatott rá, hogy ha a gyógytornát minden
esetben összekapcsolnák masszázs kezeléssel, akkor a rehabilitáció ideje felgyorsulhatna.
(Vajda, 2004.)
Kneipp ösvény Ez az egyre szélesebb körben alkalmazott módszer abból áll, hogy egy
gyalogospályát különböző minőségű felületekkel látnak el (faháncs, fenyőtobozok, zúzott
kő, kavicsok stb.), amelyeken mezítláb kell végigmenni. Kombinálható hideg vizes
taposómedencével is. Mindez talpunk kombinált reflexmasszírozásával felfrissítve a
18
szervezet működését, jótékonyan hat az egészségre. A mezítláb, egyeletlen talajon járás
stimulálja a láb izmait. A civilizációs fejlődés során, a kemény, egyenes talajon járás
közben, ezek az izmok elveszítették funkciójukat.
Műtét
Kisgyermekkorban ritkán használatos kezelési forma. Az egyetlen indikációja a
veleszületett sarokláb és lúdtalp lehet. Egyéb esetekben tíz éves kor alatt nem operálják a
lúdtalpat.
5. Lábboltozat erősítő torna megvalósítása bölcsődében és

óvodában.
5.1. Óvodai torna
A vizsgálat helye és ideje:
A megfigyeléseimet és a mozgásos torna tervezetét a röszkei Százholdas Pagony
Óvodában végeztem. Az óvoda saját tornaszobájában, amely a játékos torna
megvalósítására tökéletesen alkalmas. A gyakorlatokat 2019.03.04-én kezdtük el, és
04.04-én fejeztem be. A mozgásos tornára tíz alkalommal került sor. Napi 30-45 percet
vett igénybe, a gyermekek érzelmi állapotától függően.
Az óvodások tevékenységének tervezetét az Óvónővel, Anikóval közösen írtuk meg,
törekedve arra, hogy a gyerekek által elsajátítható legyen. Törekedtünk a fokozatosság
elvére. Az ismétlésszámokat fokozatosan emeltük. Itt a megfigyelés módszerét
alkalmaztam. Az első alkalom alkalmával részletes jegyzőkönyvet készítettem. Ezt
követően 5 héten át, heti két alkalommal gyakoroltuk a gyerekekkel a tornát. Az első és
az utolsó alkalom összehasonlításán keresztül szeretném bemutatni a fejlődést, amin a
gyermekek keresztül mentek.
A megfigyelt gyermekek neve és születési ideje.
K. Kata: 2015.06.
Gergő:2014.11.
M. Jázmin:2015.01.
M. Sarolta:2015.03.
19
TEVÉKENYSÉG TERVEZET
Játékos torna (1. alkalom)
Megfigyelt óvónő neve: Garan Anikó
Csoport: Kiscsoportból négy gyermek
Tevékenységi forma: Játékos torna
A tevékenység előzménye: Mind a négy gyermeknek ortopéd cipője van.
A tevékenység tartalma, témája: A talp izmainak ingerlése Kneipp ösvény mintájára
létrehozott felületek segítségével. Új feladatsor tanulása a Mackógyógytorna Lúdtalp
Ellen című könyv mintájára.
Készségfejlesztés: Egyensúlyérzéket, mozgáskoordinációt, talpboltozatot, testtudatot
fejlesztő gyakorlatok. Ha a láb fogófunkcióját gyakoroltatjuk, akkor a lábboltozatok
izmai aktivizálódnak, illetve meggátoljuk, hogy a lábízületek mozgásterjedelme
beszűküljön.
Nevelési feladatok: A különböző felületek összehasonlítása. Szociális képességek
fejlesztése közös élmény biztosításával. Az együttműködés során fejlődjön a gyermekek
empatikus képessége, személyisége.
Didaktikai feladatok: A dalok ritmusának megfelelő mozdulatsor elsajátítása,
különböző felületek érzékelése a talpon keresztül, puha-kemény fogalmának elsajátítása.
Alkalmazott módszerek, eljárások: Bemutatás, magyarázat, beszélgetés, gyakorlás,
ismétlés, segítségnyújtás, pozitív megerősítés.
Eszközök: Kneipp ösvény mintájára különböző felületek (nagyobb kövek, kisebb
kavicsok, fagyöngyök, fa deszka, faháncs, gyapjú, vízzel teli lufik, tobozok) ládába
helyezve, egymás mellé sorakoztatva, plüss állat, szívószál, műanyag tányér, kanál
A foglalkozás ideje: 2019.03.04.
(Kovács , Mackógyógytorna Lúdtalp Ellen, 2013.)
20
Idő Óvónő tevékenysége Gyermekek tevékenysége Megjegyzés
9:30 Kiszellőzeti a tornaszobát. A matracon ülve húzzák le Ismeretadás
Előkészíti az eszközöket. „A mai a cipőjüket. Kérés
tornához le kell vennetek a Együttműködés
cipőtöket, hogy megdolgoztassuk
a talpunkat is. Legyetek szívesek,
vegyétek le.”
„Nyújtózkodjunk egy kicsit, érjük Nevetve nyújtózkodnak Bemelegítés
el a repkedő katicabogarakat!”. felfelé. Jó kedv
Nyújtózkodik Fantázia
„Most guggoljunk le, nézzük Leguggolnak, figyelik Példamutatás
meg, hogy a fűben van-e katica!” Anikó kezét, ahogy köröz
Leguggol. a padlón.
„Álljunk fel, és változzunk Utánozzák Anikó Példamutatás
mindannyian katicává. „ Köröz a mozdulatait.
karjaival”.
Letérdel, begömbölyíti a hátát, A gyerekek is gombócba Zenei fejlesztés
majd felfelé néz. Énekli: húzzák össze magukat. Példamutatás
Gömbölyű hátam, pöttyös a Felfelé majd lefelé
szárnyam… néznek.
„Most változzunk vissza Utánozzák Anikót, Szemkontaktus
gyerekekké!” Feláll, és hátra mosolyognak rá. Kötődés
köröz a kezével, a gyerekekre
néz.
Saci megbillen.
Megfogja Saci kezét „Semmi baj Saci mosolyog, fejével Figyelem
Sacika, lehet, hogy túl fürgén jelzi, hogy nem szeretne Ismeretadás
álltál fel. Leülhetsz, ha szeretnél” leülni. Egyéni igények
figyelembe vétele
„Most megint gyerekek vagyunk, A gyerekek egymásra Jó kedv
menjünk el kirándulni az néznek, tapsolnak. Fantázia
erdőbe!” Öröm kifejezése
21
Belelép az első ládába, amiben Egymás után sorba állnak. Ismeretadás
nagy kövek vannak. „Először a
patak partról indulunk, itt nagyon
köves a talaj.”
„Sorban induljatok, egymás
után.”
Anikó oldalról segít a Saci lép először. Biztonság
gyerekeknek a ládákba lépni. „Ooo, de jó”, mondja. Figyelem
„Tetszik neked? Kicsit Bólogat Ismeret adás
megmasszírozza a talpad.” Nonverbáliskommu
nikáció
„A második ládában faháncs van, Ismeretadás
közeledik az erdő.”
Saci mosolyogva lép át a
második ládába.
Ezt milyennek érzed? „Csak kicsit szúrós”, Érdeklődés
mondja.
„Igen, a faháncs egy kicsit Gyors reagálás
érdesebb, mint a kő” Ismeretadás
„Most elértük az erdőt, toboz és
dió következik.”
Csillogó szemmel lép át
Saci, mosolyog.
A többi gyermekre néz, Megosztott figyelem
mosolyog.
„Mindenki el fog jutni az erdőbe.”
„Gurul!”
„Igen, szerencse, hogy fogod a Biztonság

kezem.”
22
„Most beértünk az erdő Gyapjú van a

legbelsejébe, itt puha avar takaró ládában.
borít mindent.”
Gergő: „Óvónéni, mi azaz Kérdés
avar?”
„Az avar az, amikor a sok-sok Ismeretadás
falevél lehullik a fákról, és úgy Megosztott figyelem
terül el a földön, mint egy puha
takaró.”
Ez milyen, Saci? „ Nagyon puha.” Kérdés-válasz
mosolyog
9:40 „Most kiértünk az erdőből, és itt Ismeret adás.
van egy patak, ennek apró
kavicsos a partja.”
Saci belenéz a ládába. Kommunikáció
„Ilyen kavics van otthon.”
„Otthon is szoktál rajta lépkedni? Bólogat Kérdés
Nonverbális
kommunikáció
„Most itt a vége az utunknak, Vízzel teli lufik
lépjünk be ebbe a patakba” Ismeretadás
Saci mosolyog. „Ez
vicces.” Lépked a lufikon.
„Most te következel Gergő.”
Tapsol Öröm kifejezése.

„Most jön a kő?” Kérdés
Igen, ügyesen megfigyelted. Dicséret
Gyere bátran. Megerősítés
Néz vissza a társaira,
nevet.
23
„Gyere Gergő, menjünk, hogy Motiváció

Saci ne álljon egyedül az erdő
szélén.”
„Most a faháncs következik, ez Ismeretadás
már bizony az erdő.”
„Nem annyira tetszik, de
kicsit jó.”
„Örülök, hogy kicsit tetszik
neked!”
„Most a puha avar takaró „De, a süni szúr!” Ismeretadás
következik. Ebben szeret elbújni
a süni.”
„Igen, de ebben most nincs süni, Megerősítés
nyugodtan beleléphetsz.” Megnyugtatás
Bele lép a ládába, Öröm kifejezése.
mosolyog. „Ez puha.”
„Igen, puha. Most következik az
apró kavics.
Mindjárt érünk oda Kérdés
Sacihoz?
„Igen, már csak az van hátra, „Ez nagyon jó, mint az Ismeretadás
hogy a vízbe lépjünk. Ezek a lufik ugráló vár.” Reakció
fel vannak töltve vízzel.”
„Igen, ez is rugalmas. Ide értünk Megfogják egymás kezét, Ismeretadás
Sacihoz.” nevetnek. Öröm kifejezése
„Gyere Kata, most te is átjuthatsz
az erdőn.”
„Medek máj. Anikó néni
nem fog szújni?
24
„Nem, Kata, de ha nem érzed jól Megerősítés

magad benne, akkor nyugodtan Egyéni igények
kiléphetsz belőle.” figyelembe vétele.
„Otthon is ilyen van,
szejetem pakolni.”
„Igen, emlékszem, hogy nálatok Reakció
sok kő van az udvaron.” Figyelem
„Most következik a faháncs, ez Kata bele lép a ládába.
kicsit érdes.” Felnézve mondja, „Nem
szúj”
„nagyon örülök neki, hogy ez sem
szúr. A most következő ládában
diók és tobozok vannak.
„Megrántja a vállát,
kemény nekem.”
„Ha kényelmetlen, rossz érzés, Egyéni igények
akkor nyugodtan kiléphetsz figyelembe vétele
belőle.” Megerősítés
„Most következik a pihe-puha Anikóra mosolyogva Szemkontaktus
avar.” belelép. „Ez jó nekem”
„Igen, ez nagyon kellemes érzés” Megerősítés.
„Mi jön?”
„Az apró kavicsok következnek, A kavicsok közé lép. „Ez Ismeretadás

megmasszírozzák a talpadat.” is jó!”
„Most, hopp beleugorhatsz a Anikó kezét fogva átugrik. Biztonság
patakba.”
Nevet
„Most oda mehetsz Sacihoz és Mosolyogva közéjük áll. Jó hangulat

Gergőhöz.”
25
„Gyere Jázmin, indulj el te is.” Félénken lép bele az első

ládába.
„Ezek a nagy kövek. Milyen érzés „Jó.” Anikóra mosolyog Szemkontaktus
taposni rajtuk?”
„Most lépjünk át a faháncsra!” Anikó kezét végig fogja. Biztonság
Átlép.
„Ez kicsit durvább felület.” „Mehetek?” Ismeretadás
„Igen, máris léphetsz át a pihe- Ismeretadás

puha avarba.” Egyéni igények
figyelembe vétele
Átlép. Mosolyogva néz Szemkontaktus
Anikóra. Váltott lábbal
tapossa a gyapjút.
„Így, taposd meg bátran!” Megerősítés.
Menjünk tovább, lassan kiérünk

az erdőből, jön a kavics.”
„Kavicsot dobáltunk
Apával a Tiszába.”
„Kirándultatok Apával? Biztos Bólogat, mosolyog. Figyelem
jól éreztétek magatokat.” Nonverbális
kommunikáció
Most a patak vízébe ugorhatsz!” Folyamatosan fogja Anikó Biztonság
kezét.
9:50 „Odamehetsz a többiekhez, Beáll Saci mellé,
Jázmin.” megfogja a kezét.
Egy kosár plüssállatot tesz le. A gyerekek gyorsan körbe
„Gyertek, mindenki választhat állják a kosarat, és
belőle egyet, ők fognak segíteni a választanak. Gergő
gyakorlatokban nekünk.” kiveszi Saci kezéből a
macit.”
26
„Gergő, azt az oroszlánt Saci Konfliktuskezelés

választotta hamarabb. Segítek
neked keresni másikat.”
Leguggol Gergő mellé, együtt Szemmagasság
keresnek másik plüsst. Segítségnyújtás
Gergő az új plüsst fogva a
többiek közé ül.
„Mutatom a következő feladatot. Kata: A pöti is med Példamutatás
Így ülünk a szivacson, kinyújtjuk szokott szimatojni Otthoni élmények.
a lábunkat, és ide a két bokánk engem.”
közé ültetjük a plüssállatot. Ha
mozgatjuk a lábfejünket, akkor az
állatkánk meg tudja szimatolni a
lábunkat.”
Feláll, segít mindenkinek jó Segítségnyújtás
helyre tenni a játékokat.
„Gergő, nyújtsd ki a hátad, hogy

egyenes legyen.”
Csinálják a feladatot,
közben szimatolnak az
orrukkal. Saci és Jázmin
nevetni kezdenek.
„Hintáztassátok a lábfejeteken a Bíztatás
plüssöket, hogy könnyebb legyen
nekik szimatolni.
27
A következő feladathoz műanyag A gyerekek próbálják a

tányérokat, és evőeszközöket lábujjaik között
vesz elő. Mindenki lábához oszt megtartani a kanalat.
egyet-egyet. Leül a Kata: „Anikó néni, nem
szivacsszőnyegre bemutatni a bijom.”
feladatot.” Most leültetjük a
földre a kiskedvenceinket, és a
lábujjainkkal fogjuk a kanalat. A
tányérban finom tejberizs van.
Megmártom a kanalat a
tejberizsben, és megetetem a
mackót. Először a jobb, majd a
bal lábammal is.”
„Semmi baj Kata, jövök, és
mindenkinek segítek.”
A gyerekek ujja alá szorítja a Gergő: „Sikerült!” Sikerélmény
kanalat, és segít elsajátítani a
mozdulatot.
Örülök, látom Gergő, hogy Gergő mosolyog, a lábát Koncentráció
nagyon erősen tartod a kanalat, figyeli. Dicséret
biztos jól fog lakni a macid.”
„Most megcseréljük, és mindenki Segítség nyújtás
a másik lábában fogja tartani a
kanalat.” Segít mindenkinek a
másik lábujjai alá szorítani a
kanalat.
„Jázmin, nagyon gondosan eteted Jázmin Anikóra Dicséret
a cicát.” mosolyog. Szemkontaktus.
28
„Most következik a harmadik

feladat. Nézzétek csak!”
Lefekszik a padlóra, a lábujjai
közé szorít egy-egy szívószálat. A
lábait felemeli, és a szívószálak
végeit hol terpeszben eltávolítja
egymástól, hol pedig
összekocogtatja. ”Kötünk sálat a
plüssállatoknak, hogy ne
fagyjanak meg ebben a hideg
szélben.”
„Feküdjetek le, jövök, és segítek A gyerekek hátra
mindenkinek.” fekszenek, figyelik
Anikót.
Segít a gyerekeknek, hogy a
lábujjukkal megfogják a
szívószálakat. Lábaikat fogva
segít nekik a mozdulatsor
elsajátításában.
Sacinak kicsúszik az egyik
„kötőtű” az ujjai közül.
„Jajj, kiesett!”
„Semmi baj Saci, itt vagyok, Mosolyog Segítségnyújtás
máris segítek visszatenni. Figyelem
Barátságos légkör
29
Mindenkinek oszt egy-egy színes, Példamutatás

tüskés hengert. „Most le fogunk
ülni a padlóra, a talpaink közé
szorítjuk ezeket a színes
hengereket, és jól összeszorítjuk
őket, majd felemeljük magasra,
utána leengedjük a lábunkat, így,
és egy kicsit megpihentetjük a
lábainkat a végén. Ezek kicsit Megnyugtatás
tüskés hengerek, de nem
szúrnak.” Bemutatja a
gyakorlatot.
Mindenkinek segít egyenként. Kata Hengerel leesett. Megosztott figyelem
Próbálja egyedül
visszatenni a talp élek
közé.
„Nagyon ügyesen a helyére Dicséret
tetted, Kata, egy kicsit beljebb Segítségnyújtás
teszem, hogy ne essen ki olyan
könnyen.”
Segít mindenkinek a mozdulatsor Gergő és Saci elejtik
megismerésében. egymásután a hengereket.
„Itt vagyok, segítek nektek Egymásra nevetnek.
visszatenni.”
10:15 „Most csak üljünk így, Torna vége
törökülésben. Köszönöm szépen
a mai tornát, váljék
egészségetekre.”
Összefoglaló a 2019.03.04-én történt játékos torna megvalósításáról:

Az eszközöket én készítettem el a gyerekeknek. Anikóval igyekeztünk olyan anyagokat
becsempészni a tornába, amellyel a gyerekek a mindennapi életük során is találkoznak,
30
hogy minél kisebb eséllyel utasítsák el a gyerekek a velük való találkozást. Ezt sikeresen
teljesítettük. Minden gyermek szívesen vett részt a tornában. A Kneipp ösvény mintájára
létrehozott „ösvény” nagy sikert aratott a gyerekek körében. Ez a mozgásforma a
különböző felületek által folyamatos ingert adott a talpizmaiknak. Közben
megismerhették a különbségeket az egyes felületek között. A sorban állás szociálisan
érzékenyítette őket a türelemre, egymásra figyelésre. Anikó fantázia világot hozott létre
a történeteivel, amelyben a gyermekek szívesen vettek részt, jókedvűen azonosultak az
egyes karakterekkel. A ládából- ládába lépkedés közben Anikó kérdezgette őket az egyes
anyagokhoz köthető tapasztalataikról. A gyerekek közlékenyek voltak. Meséltek óvodán
kívüli élményeikről is az ismert textúrákhoz kapcsolódóan. A gyakorlat során új
ismereteket szereztek, például az avar kifejezésről is. Törvényszerűségeket tapasztaltak
meg, például kemény-puha közötti különbségek.
A lábboltozat erősítő torna közben is harmonikus, vidám volt a hangulat. Egy
konfliktushelyzet volt, melyet Anikó gyorsan megoldott, és minden gyermek számára
kedvező volt a megoldás. Anikó az dicséret módszerével gyakran ösztönözte a
gyerekeket. Példamutatással segített nekik elsajátítani a gyakorlatokat, majd egyenként
mindenkihez odament, és korrigálta mozdulataikat. Az egyéni igények figyelembevétele
nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek szívesen vettek részt minden gyakorlatban.
Véleményem szerint ebben az esetben a sikeres, hatékony óvodai munka egyik fontos
tényezője az óvónő és a gyermekek partnerközpontú működése, amely a gyermekek
igényeinek felmérésével összhangban valósult meg.
Az összes feladat teljesítése 45 percet vett igénybe.
Játékos torna (10. alakalom) (2019.04.04.)

Idő Óvónő tevékenysége Kisgyermek tevékenysége Megjegyzés
9:30 Kiszellőzteti a tornaszobát, A szivacson ülve veszik le Önállóság
előkészíti az eszközöket. a cipőjüket.
„Gyertek, melegítsük be a Felállnak egymás mellé.
testünket a hosszú túra
előtt.”
31
„Alma, alma, piros alma Példamutatás
odafenn’ a fán…”
Egyenesen áll, a karjaival
nyújtózik felfelé.
Egymás mellet állnak, Együttműködés
kezeikkel nyújtóznak Figyelem
felfelé, mintha elakarnák
érni az almát.
Jobbra balra billeg, karjait Nevetnek. lóbálják a
lengeti. „Fújja a szél a karjaikat, Gergő és Jázmin
fákat…” keze összeakad.
„ Gergő, kérlek szépen állj Gergő jobbra lép. Probléma megoldás
ide, hogy legyen helyetek Mosolyog Anikóra. Szemkontaktus
kényelmesen végezni a
gyakorlatot.”
Helyben jár, magas A gyerekek emlegetik a

térdemeléssel. „Kémény térdeiket, énekelnek.
tetején kelepel a gólya…”
„Figyelj, felemelem a jobb Keresztezett
kezemet, és a bal térdemet mozgásminta
megfogom vele.”
Énekelnek. Emelik
lábaikat. Saci azonos
kézzel fogja meg a térdeit.
Saci elé térdel, megfogja a Saci mosolyog Anikóra, Segítség
jobb kezét, és a bal térdét, tovább végzi a feladatokat. Szemkontaktus
majd a bal kezét és a jobb Érzelmi kötődés
térdét. Mosolyog rá.
32
„Most elindulunk az erdei A megszokott sorba
úton. Öt kört fogunk rendeződnek, énekelnek.
menni. Tudod, négyet Saci az első, elindul. Anikó
taposunk minden ládában, a ládák mellől figyeli,
és utána lépünk a énekelnek.
következőbe. Somvirág-
somvirág, aranysárga a
világ…”
Lépked a ládákban, közben Megosztott
hátrafelé néz a gyerekekre. figyelem.
Gergő a plüssállatos
kosárhoz lép, és előveszi
az oroszlánt.
„Szeretnél az oroszlánnal Egyéni igények
útra kelni?” figyelembe vétele
Bólogat Nonverbális
kommunikáció
„Rendben van. A többiek is Mindenki a kosárhoz lép és Egyéni igények
választhatnak most, vagy választ plüssfigurát. A figyelembevétele.
az erdei utunk végén.” kezükben fogják, és újabb
kör kezdődik.
A gyerekek mellett lépked,
figyel, hogy mindenki
biztonságban legyen.
Jázmin: „Otthon
megszúrta egy tüske a
lábamat.”
Jázmin mellé lép Mindenki ütemesen
lépked, nem áll meg a
gyakorlat.
33
„Ó nagyon sajnálom! Nem Fogja Anikó kezét, Kommunikáció
volt rajtad cipő?” szemébe néz. „De, Szemkontaktus.
beleszúrt a talpamba.”
„Még kettő kört kell
mennünk az erdőben!
Somvirág-somvirág…” Az
ujjával mutatja, hogy kettő.
Mosolyogva, énekelve
lépkednek.
Kata: „Anyávaj vojtunk
füjdőbe, ész ott is vojtak
kavicsok. Anyávaj
tapostuk.”
Kata mellé lép, fogja a Kata: „Nem tudom. Volt Megosztott
kezét.” Tényleg? csúszda is.” figyelem
Mórahalmon voltatok? Ott
én is lépkedtem már ilyen
medencében.”
„Képzeljétek, már az Saci: Utána leülünk?”
utolsó kör következik.”
„Igen, leülünk Saci. Figyelem
Elfáradtál? Nem csodálom,
hosszú út van mögöttünk.”
„Én is választok egy Leülnek.
kisállatot magamnak.
Leülhetünk mindannyian a
szivacsra. Levehetitek a
zoknijaitokat.”
34
„Nagyon szép, egyenes Dicséret
háttal ültetek le. Most Tájékoztatás
következik a hintáztatás.
Mindannyian tegyétek a
bokáitok közé a
kiskedvenceiteket.”
Előre-hátra billeg a lába. a A gyerekek utánozzák Példamutatás
lábszár nyújtott. Anikó mozdulatait. Együttműködés
„Zsipp-zsupp, Anikóval énekelnek.
kenderzsupp…” Énekli.
Kata: „Most sitejüj.” Sikerélmény
Igen, látom, mennyire Figyelem
ügyesen hintázik a mókus a Dicséret
lábadon, Kata. Nagyon
örülök!”
Kiosztja mindenki lábához Mindenki kapaszkodó
a kanalakat, tányérokat. mozdulatot vesz fel a
„Segítek beszorítani az lábujjaival.
ujjatok közé a kanalat.”
Jázmin: „Jól lakik a Kommunikáció
kacsa?” Saci:” Mit eszik a
kacsa?” Lábaikat kissé
behajlítva emelik.
Mozgásukat úgy
koordinálják, hogy a kanál
az állat szájához
közelítsen.
„A kacsa magokat eszik, Jázmin: „Akkor én Ismeretadás
például kukoricát.” kukoricát adok neki!”
„Most kössünk az
állatkáinknak puha, meleg
sapkát.”
35
Gergő: „Óvónéni, nem
emelgetjük a sünit?”
Jajj, igazad van Gergő, az Nevetnek Elismerés
következik. Köszönöm, Jó hangulat
hogy figyelsz.
„Szóval, itt vannak a süni
hengerek, teszek ide a
lábatokhoz egyet-egyet, és
fel-le fogjuk mozgatni
őket. Szúrós gombóc jár a
kertben…”
Kiosztja a hengereket,
bemutatja a gyakorlatot.
Feláll, és mindenkinek Saci: „Egyedül sikerült!” Sikerélmény
segít beszorítani a hengert.
„Nagyon ügyes vagy Saci, Bólogat, Anikóra Nonverbális
látom, hogy sokat mosolyog. kommunikáció
gyakoroltál!”
„Mindenki nagyon erősen Megosztott
szorítja a hengereket.” figyelem
Dicséret
„Most következik a kötés. Hátra fekszenek, lábukat Együttműködés
feküdjetek hátra, és segítek felemelik, lábujjaikat
az ujjaitokba tenni a széttárva kifeszítik.
kötőtűt.”
Mindenki lábujjai közé
behelyezi a szívószálakat.
Széttárják, majd Együttműködés
összezárják a lábaikat.
36
„Nagyon szép sapkát
fogtok kötni, biztosan
szívesen viseli majd a
gazdája.”
Gergő:„Huhh,
elfáradtam.”
„Szerintem mindannyian
elfáradtunk, én biztos.”
A lányok szinte egyszerre:
„Én is.”
Hátradőlnek a szivacson
„Egészségetekre kívánom
a mai tornát. Pihenhettek
nyugodtan, akár
becsukhatjátok a
szemeteket is.” csendes,
lágy hangon.
10.05 Torna vége
Ez alaklommal is bemelegítéssel kezdtek. Almát szedtek Gryllus Vilmos: Alma című

dalát énekelve. Jobbra-balra lengették a karjaikat miközben a fújja szál a fákat, kezdetű
dalt énekelték.
A hangulat kezdettől fogva derűs volt. A gyerekek, Gergő kezdeményezésére, most az
erdei játék előtt választottak maguknak plüssállatot, és azzal együtt lépkedtek ládából
ládába. A Kneipp ösvény mintájára letett dobozokon a gyerekek ötször mentek végig.
Közben Gryllus Vilmos: Somvirág című dalát énekelték. Látványos volt, ahogy a torna
dinamikája változott, minden alkalom után bátrabban, tempósabban lépkedtek a
gyerekek. A ládákban Anikó kérésére időztek. Ritmikusan álltak-léptek egymás után,
szinte együtt mozogtak. A dinamikának köszönhetően nem volt szükség várakozási időre,
hiszen a jól ismert felületek, mozdulatok követték egymást. A gyerekek feloldódva,
vidáman sétáltak. A gyakorlatok közben volt, aki elmondta gondolatait, otthoni
élményeit. Anikó erre mindig teremtett számukra lehetőséget.
37
A Kneipp ösvény után a lábboltozatot erősítő torna következett. Gördülékenyen ment a
feladatok közötti átállás. Az első feladathoz tartozó testhelyzetet gyorsan felvették. Anikó
egyenként odament mindenkihez és segített a megfelelő helyre tenni a plüssállatokat. A
gyerekek mosolyogtak, a hangulat vidám volt. A feladatot magabiztosan végezték.
Megfigyelhető volt, hogy az első alkalomhoz képest jobban koordinálták a mozgásukat.
A lábszár fix maradt, míg a lábfej előre-hátra hintázott. Nem voltak oldalirányú
kilengések sem, mindenki szabályosan végezte a feladatot. Ügyeltek arra is, hogy a hátuk
egyenes maradjon. A második feladatnál is igazán magabiztosak voltak a gyermekek. A
kanalat szorosan tartották a lábujjaikkal. Egyszer- egyszer kicsúszott, de próbálták
önállóan visszatenni. Anikó figyelt rájuk, de engedte, hogy önállóan próbálkozzanak. A
Kötőtűs feladatot nagyon várták a gyerekek, Anikó mindenkinek segített beszorítani a
szívószálakat, és példamutatással is elősegítette a gyakorlat sikerességét. A
tevékenységek végzésénél, Anikó differenciáltan figyelt minden gyermekre. A gyerekek
felszabadultan végeztek minden feladatot, bátran szólították meg közben Óvónőjüket. A
tervezet elkészítésekor igyekeztünk odafigyelni a gyermekek optimális terhelhetőségére,
hogy a mozgás élménye legyen a mérvadó számukra. A gyermekek által mutatott fejlődés
egy jól megtervezett, egymásra épülő pedagógiai folyamat eredménye.
5.2. Bölcsődei torna

A tevékenység tervezetet önállóan állítottam össze, szakmai tapasztalataim alapján. A
feladat kivitelezésénél a megfigyelés módszerét választottam, mert jelenleg gyed-en
vagyok itthon a kisfiammal, és így nem vagyok aktív részese a csoport életének.
Magyariné Szilágyi Csillát figyeltem meg, aki a korábbi kisgyermeknevelő társam. A
csoportot komplexen figyeltem meg. A bölcsődében heti egy alkalommal van lehetőség
irányított mozgásos feladat beillesztésére a heti tervben, így ehhez alkalmazkodtam.
Viszont bizonyos eszközök, például akupresszúrás szőnyeg, tüskés bólyák folyamatosan
a szemelőt vannak, így a gyerekek gyakran élnek is a lehetőséggel. A csoport nagy része
már egyedül húzza le, veszi fel a cipőjét, így ez sem jelent akadályt. A kneipp ösvény
mintájára létrehozott felületeket a nyár folyamán az udvari játéktár részévé is lehet tenni,
akár vizes ládával kiegészítve is.
TEVÉKENYSÉG TERVEZET
Játékos torna
38
Megfigyelt kisgyermeknevelő neve: Magyariné Szilágyi Csilla
Csoport: vegyes – Süni Csoport
Tevékenységi forma: Játékos torna
A tevékenység előzménye: A csoportból több gyermeknek van gyógycipője.
A tevékenység tartalma, témája: Ritmikus mozgás ismert dalokra, mondókákra. Kneipp
ösvény mintájára létrehozott felületeken járás. Mackó gyógytorna lúdtalp ellen című
könyv mintájára megtervezett gyakorlatok.
Készségfejlesztés: Egyensúlyérzéket, ritmusérzéket fejlesztő gyakorlatok. Lábboltozat
megerősítése. Érzékelés fejlesztése
Nevelési feladatok: A mozgásokkal az egyenletes ritmus megéreztetése. Szociális
képességek fejlesztése közös élmény biztosításával. Az együttműködés során fejlődjön a
gyermekek empatikus képessége, személyisége.
Didaktikai feladatok: A dalok ritmusának megfelelő mozdulatsor elsajátítása,
különböző felületek érzékelése a talpon keresztül.
Képesség és készségfejlesztés: Az egyenletes lüktetés kifejezése mozgással. A testséma
fejlesztése. . Különböző felületek megismerése. Puha-kemény fogalmának elsajátítása.
Alkalmazott módszerek, eljárások: Bemutatás, magyarázat, beszélgetés, gyakorlás,
ismétlés, segítségnyújtás, pozitív megerősítés.
Eszközök: Pad, Kneipp ösvény mintájára különböző felületek (nagyobb kövek, kisebb
kavicsok, fagyöngyök, fa deszka, faháncs, gyapjú, vízzel teli lufik, tobozok) Plüssállatok,
színes labdák, kemény karton lapok (talpminták rárajzolva, parafadugó a sarkakhoz
rögzítve), babzsákok
A foglalkozás ideje: 2019.01.31.
A tevékenység, foglalkozás kidolgozása
Idő A fejlesztő tevékenység felépítése, a A fejlesztés módszerei,

foglalkozás munkaformák, eszközök,
menete megjegyzések
Szervezés Az eszközöket könnyen

megközelíthető helyre teszi, hogy az
Csilla a szükséges eszközöket
előkészíti, a csoportszobát kiszellőzteti.
39
A tevékenységhez a megfelelő helyet esetleges torlódások ne szakítsák meg
alakítja ki, a gyerekekkel közösen. a folyamatot.
A gyermekek bevonása az
előkészületekben, a gyermek aktív
részvételét segíti.
A tevékenység munkaformái:
csoportos, mikro csoportos, egyéni.
Motiváció
A torna eszközei (Pl: Pad, Kneipp

ösvény..) segítségével sikerül kellő
2p motivációt elérnie.
A téma iránti figyelem felkeltése.
A játékos torna ismert mondókái, és az
eszközök gyorsan felkeltik a gyermekek Beszélgetésből indít, majd hangulati
figyelmét. előkészítést végez.
7p
Ismétlés, állandóság: Az ismert mondókák, a folyamatos
kommunikáció fenntartja a gyermek
Csilla a szőnyegen áll, és a gyermekek
érdeklődését
számára már ismert módon elkezdi a
nyújtást. (Ilyen kicsi a törpe guggoljunk
le a földre..) Sorban jönnek egymás után 6 gyermek bekapcsolódott a tornába.
a mondókák, és a gyermek 2 pihen a szőnyegen.
becsatlakoznak.
13p A mondókás mozgásformák ismétlése

(Mérleg vagyok billegek…, Kaszálj a gyermekek igénye szerint.
Pista kalapálj.., Itt a fejem itt van ni…,
40
Gryllus Vilmos: Biciklizős dal, Megy a Példamutatással ösztönzés a ritmikus
vonat kereke…) mozgásra.
Új feladatsor tanítása
Csilla ismerteti a feladat folyamatát,

bemutatja, végül igény szerint ismétli.
A padon járás nem újdonság a
gyermekek számára, de a ládák, és a
bennük található felületek igen.
A feladat szemléltetése,
elmagyarázása.
A gyerekek egymás után, egyesével
Készségfejlesztés.
indulnak el a padon majd a „Kneipp
ösvényen. „ Mintakövetés biztosítása.
Egyéni figyelem biztosítása.
Biztonság, megerősítés.
A gyermekek kezét végig fogja,

egyénileg figyel mindenkire,
ugyanakkor átlátja a csoportot is.
Megosztott figyelem.
A feladat közben Csilla mesél a A gyermekek számára végig

különböző felületekről, kérdezgeti a biztosítva van a szabad játék
gyerekeket a tapasztalataikról. lehetősége.
Ismeretadás
41
Volt olyan gyermek, aki nem lépett bele Bátorítás, pozitív megerősítés.
először minden ládába, őt bátorítással
ösztönözte, és végül az egyik lábát
beletette. Ingerek befogadóképességének
alakítása.
Csilla leül a földre, egyenes háttal,

nyújtott lábbal ül. Plüssállatot ültet a Egyéni igények figyelembe vétele.
lábfejéhez, és hintáztatja, előre-hátra.
„Hinta-palinta…”2x
„A „maci” nagyon szeret hintázni!

Válasszatok ti is a kosárból egyet!” Egyéni fejlettség figyelembevétele
Van, aki nem a lábfejéhez teszi a plüsst, A gyermekek számára végig biztosítja
nekik segít. a szabad játék lehetőségét.
Felállok, mindenki elé leteszem a karton Bátorítás, pozitív megerősítés.

lapokat a talp rajzokkal, a sarokhoz Ingerek befogadóképességének
rögzített parafadugóval. Ráállok, a alakítása.
gyerekek pedig követnek.
Egyéni fejlettség figyelembe vétele.
Piros, sárga, zöld kislabdákat tartunk a
fejünk fölé, majd lelógatjuk a lábunk
elé. (Gryllus V.: Alma)
„Préseljünk gyümölcsöt!” Példamutatás, motiváció
Színes babzsákokat teszek középre,

mindenki választ egyet.
Ismeretadás az almák színéről, új dal
A földön ülünk, térdeinket felhúzzuk, tanulása. Ritmus fejlesztés.
hátul támaszkodunk a tenyerünkön.
Mindenkinek segítek a babzsákot a
talpélek közé tenni. Motiváció
42
„Összenyomjuk az almát, lesz belőle
almalé…”
Mindenkit megkérdezek, hogy milyen

gyümölcs van nála, és elmondjuk, hogy
milyen levet készítünk. Egyéni segítség nyújtás, pozitív
megerősítés.
Példamutatás
Ismeretadás.
Tevékenység vége. Úgy terveztük,

hogy a társ Kisgyermeknevelő is a
csoportszobában tartózkodjon, a
gyermekek biztonsága és a szabad
játék gördülékenysége miatt.
Összegzés, Játékos torna (2019.01.31.) 1. alkalom
A motivációhoz szükséges lépéseket sikerült megvalósítani, ami után a gyermekek nagy

része részt vett a ritmusos, játékos tornán. Az új eszközök bevezetése, a mozdulatsor
elsajátítása gördülékenyen ment, sikerült a gyermekek érdeklődését felkelteni, végig
aktívak, együttműködőek és figyelmesek voltak.
Csilla ügyelt arra, hogy minden gyermek kapjon tőle visszajelzést. Ezt úgy érzem, sikerült
is megvalósítania a tevékenység folyamán.
Az új anyagok tapasztalása vonzotta a gyermekeket, akik figyeltek az instrukciókra, és
élvezettel, boldogan vettek részt a tornán. Csilla Itt is folyamatosan ügyelt a gyermekek
szóbeli megerősítésére. Ezen az első alkalmon, a tanulási folyamat elején Csilla nagy
gondot fordított arra, hogy a gyermekek a feladatot értelmezzék, mert így alakul ki
bennük az elsajátítandó mozgás első képe. Főként a magyarázat és a példamutatás
módszerét, illetve e kettő együttesét alkalmazta.
43
Úgy vélem, az általam tervezett tevékenység során sikerült mindent megvalósítaniuk. A
foglalkozás tervezett menete megvalósult a gyermekek egyéni képességeinek,
személyiségeinek figyelembevételével.
Összegzés, Játékos torna (2019.04.04.) 10. alkalom

A tevékenység tervezését az előbbi alkalmak mintájára készítettem el, figyelembe vettem
a gyermekek egyéni képességeit, teherbírását, együttműködési képességét. Erre
alapoztam az eszközök előkészítését, biztosítását. Ismét Csillát figyeltem meg, a már
ismert Süni csoportos gyermekekkel. Csilla a segítségnyújtás módját és az önállóság
biztosítását az egyéni fejletségi szintekhez mérten, a torna első napjához képest
optimálisabban tudta biztosítani, hiszen a mozdulatsor, az anyagok, az eszközök a
gyermekek számára jól ismertek voltak. Volt, aki kérte, hogy ne fogja a kezét a ládákban
járkálva. Csilla beleegyezett, de végig a kisgyermek közelében maradt. A motiválás során
élményre alapozott, amely alkalmat adott a hangulati elemek felidézésére, és a gyermekek
képzeletének mozgósítására. Például, hogy milyen jó lesz a nyáron mezítláb szaladgálni
a fűben.
A torna dinamikája megengedte, hogy többet énekeljenek, hiszen kevesebb magyarázó
kommunikációra volt szükség. A gyermekek örömmel vettek részt a közös
tevékenységben, sikerült az érdeklődésüket felkelteni és mindvégig fenntartani. Ehhez,
úgy gondolom, hogy nagyrészt hozzájárult a daléneklés által nyújtott érzelmi töltés is.
A „Kneipp ösvényt” ez alkalommal valamennyien kipróbálták, tapasztalatot szereztek,
gyakorolták az egyensúlyozást. Örömmel nyugtáztam, hogy a ládákból ki-be lépkedés
során sok kisgyermek meg tudta fogalmazni, hogy milyen az adott anyag felülete.
Például, hogy a gyapjú puha. A lábtorna közben, Csilla elismerő szavai, javaslatai
hatására többször is kérték egy-egy feladat ismételését. Pozitív eredménynek tartom, a
kellemes légkört, a mások iránti figyelem megnyilvánulásait. A tevékenyég
eredményességét mutatja, hogy még a torna foglalkozás befejeztével is elővették a
gyerekek a babzsákokat, és megismételték a gyakorlatokat.
5.3. A bölcsődei és az óvodai tornán szerzett tapasztalataim:

Mind az óvodában, mind a bölcsődében könnyen megvalósultnak láttam a lábtorna
beillesztését. A feladatok milyenségét és mennyiségét a korosztályok sajátossága alapján
választottam ki, ezek alapján a megfigyelt pedagógusok segítségével állítottam össze a
mozgásos gyakorlatsor anyagát. A lábat emelő, hintáztató gyakorlatokat az óvodások
44
hamarabb megtanulták, a bölcsődések többsége nehezebben érzett rá, de a negyedik
alkalommal már ott is mindenki el tudta sajátítani.
Véleményem szerint ezekkel a megfigyelésekkel bebizonyosodott, hogy érdemes már
kisgyermekkorban elkezdeni a lábboltozat erősítését. A gyerekek fogékonyak a
gyakorlatokra. Anikó, és Csilla játékos módon vezette rá őket, ami jó alapot adott, ahhoz,
hogy a gyerekek sokkal inkább játéknak, mint elvégzendő feladatnak élték meg. A
motiváltság végig intenzív maradt a gyerekekben. Az alkalmazott pedagógiai módszerek
segítettek, hogy a gyerekek együttműködőek, jókedvűek legyenek minden egyes
alkalommal. A gyerekek lábizmainak fejlesztésével más képességek és készségek is
fejlődtek. Az egyensúlyi gyakorlatok például jó hatással vannak a limbikus rendszerre,
mely az agy középső részében található, és többek között felelős az érzelmekért, a
tanulásért és a szociális viselkedésért is. Fejlődtek a gyermekek koordinációs és
kondicionális képességei is.
Azt gondolom, hogy a tíz alkalom alatt is látványos fejlődésen mentek keresztül a
gyermekek, de ahhoz, hogy a torna az igazi hatását ki tudja váltani, legalább heti három
ilyen alkalom kellene. Nem feltétlenül csak intézmény szinten. A mackógyógytorna épp
azért szerencsés választás, mert a szülők által is könnyedén elsajátítható gyakorlatokból
áll, az elvárt eszközkészlet pedig minimális, otthoni játék készletből könnyedén
megoldható. A szülőcsoportos beszélgetések jó alkalmat biztosítanának a téma
megbeszélésére, és ha a szülők partnerek ebben, akkor ezeken az alkalmakon segíthetünk
nekik megtanulni a feladatsorokat. Személyesebbnek tartom ezt a módszert, mintha
csupán a könyv címét adnánk meg számukra. A kisgyermekek kezeléséhez a bölcsőde
csak egy szeletet tud hozzá tenni, az otthoni mozgás sokat segítene a lábboltozat
megerősítésében. Valamint a közös mozgás a gyermek-szülő kapcsolatot is még erősebbé
tehetné. Ez valódi, minőségi idő lehet, ami segíti a gyermek égészségtudatos
gondolkodásának fejlesztését a pozitív példa által.
6. Interjú
Az interjúm alanya Kapota Ágnes volt a szegedi Gyógycipő Kft. vezérigazgatója. Arra
voltam kíváncsi a vele folytatott beszélgetés során, hogy Ő hogyan látja a lúdtalp,
bokasüllyedés kezelésének helyzetét, a diagnosztizált gyermekek számának alakulását, a
szülők hozzáállását a gyermekük rendellenességének felismerésében.
45
Én: Kérlek, meséld el, hogy mivel foglalkozol!
Ágnes: 2003-ban alapítottam a Gyógycipő Kft-t, Szegeden. Minden féle ortopédiai
problémával foglalkozunk. Két ortopéd orvos segít nekem ebben. Én a cég igazgatójaként
igyekszem mindent megtenni, hogy a lehetőség minél több ember számára nyitott legyen.
Számomra mindig nyilvánvaló volt, hogy ez a terület lesz az én terepem. A szüleim is
cipőkészítők voltak.
Én: A páciensek hány százalékát teszik ki kisgyermekek (0-5 év)?
Ágnes: Az összes páciens körülbelül 30 százalékát éves szinten. Ez egy igen jelentős
szám, de még mindig van hova fejlődni. Bár a szám évről-évre nő, ez reményt keltő.
Mármint az a reményt keltő, hogy a gyerekek egyre nagyobb százaléka jut el szűrésre.
Ebbe egyébként beletartoznak a csípőszűrésre érkezett kisbabák is. Ez egy hatalmas
szemlélet váltás eredménye, az egészségre nevelő hozzáállás egyre népszerűbb a szülő
körében.
Én: Mi az alsó korhatára a gyógycipő viselésének, ha van ilyen?
Ágnes: Járás kezdete után 1.5 évvel szűrünk először. Előbb nem érdemes, mert minden
baba lába olyan, mint egy labda, és ez így van jól. Hagyni kell neki időt, hogy magától
alakuljon. Járás közben fejlődik a lábboltozat. Nem kell gyógycipő egy egészséges lábra.
Sajnos a szülők többsége nem kifejezetten ismeri a lúdtalpra hajlamosító kockázatokat.
Például amikor pár hónaposan állatják, holdkompba teszik a gyermeküket. Sok-sok
mindenre fel kell hívni a figyelmüket. Nagy a védőnők szerepe abban, hogy időben jutnak
el hozzánk a gyerekek, és hogy a korábbi káros szokásokat, eszközöket nem alkalmazzák.
Magyarországon véleményem szerint nagyon jól tájékozottak a gyerekorvosok, védőnők.
A szülőkkel folyamatos kapcsolatban vannak, nagyon sok eset lett kiszűrve a
segítségükkel. Segítenek a szülőknek a finanszírozási támogatások lehetőségeiről is
informálódni, amelyről a szülők általában tőlük hallanak először. A gyógytorna,
gyógycipő költségeit tekintve ez nem egy elhanyagolható szempont.
Én: Melyik a leggyakoribb ortopédiai probléma, amivel felkeresnek Titeket?
Ágnes: Nagyon sok a gerinc probléma, bár ez többnyire nem a kisgyermekkort érinti, de
sokszor kiderül nagyobb gyermekeknél, hogy például a gerincferdülésük mögött egy
kisgyermek kor óta fennálló, kezeletlen lúdtalp húzódik. Hiszen ha az alap elcsúszik,
akkor minden elcsúszik.
Én: Mi a szűrés folyamata?
Ágnes: Mindig komplexen vizsgálunk, nem tehetjük meg azt, hogy csak a hátat, csak a
lábat nézzük. Éppen az imént említett alapok miatt. A test olyan, mint egy magas
46
toronyház, el lehet képzelni, hogyha kicsúszik az alapja, akkor mi történik. Persze
kisgyermekkorban a test kompenzál, de nekünk éppen az a dolgunk, hogy minden vissza
kerüljön a helyére. Számítógépes talpvizsgálatra van nálunk lehetőség, ami egy hatalmas
könnyebbség. A legpontosabban tudjuk így felmérni a szükséges korrekció mértékét.
Ezen felül a hagyományos módszereket is használjuk, hogy a lehető legkomplexebb képet
a kapjuk a beteg ortopédiai állapotáról. Megfigyeljük őket járás közben, lábujjhegyen
járva, állásközben, előre hajolás közben figyeljük a gerinc ívét. Ha bármi gyanúsat
érzékelünk, ami túlmutat a kezelhető ortopédiai elváltozásokon, vagy a panasz esetleg
komoly fájdalmat okoz a betegnek, akkor elküldjük a pácienseket valamilyen képalkotó
vizsgálatra is.
Én: Elfogadóak-e a szülők a diagnózissal szemben? Esetleg volt-e már olyan, aki
visszautasított kezelést?
Ágnes: A szülők többnyire elfogadják a diagnózist. A gyógycipő ellen volt, már aki
tiltakozott, mert nem elég „divatos” a számukra. Ilyenkor a szakmai érvelés azért hatni
szokott rájuk, és sikerül felnyitni a szemüket, amikor elmondjuk, hogy milyen
problémákhoz vezethet hosszú távon a kezeletlen lúdtalp.
Én: Mi a tapasztalatod, rendellenesség felismerése után mennyire tartják be a szülők a
tanácsaitokat, a javasolt terápiákat?
Ágnes: Ez sajnos nem annyira pozitív. A szülők elhozzák a gyerekeket, például a védőnő
tanácsára, utána körülbelül a 60% jön csak vissza a következő évben kontrollra.
Legközelebb kisiskolás korban szűrik a gyerekeket, ekkor egy részük visszatalál hozzánk,
de egy részük megint csak elfelejt visszajönni. A kamaszkor pedig a másik kritikus
időszak. Ilyenkor a szülőknek már nem igazán van ráhatásuk a gyerekekre, nekik pedig
„ciki” gyógytornára járni, vagy éppen nem tartják fontosnak a lúdtalpbetét viselését sem.
Ilyenkor előtérbe lép a hiúság. Az ugrálós sportok pedig tovább rontják a láb állapotát.
Én: Milyen sportot ajánlanál?
Ágnes: Én azt vallom, hogy mindenki úszással kezdjen. Ez a sport ad egy alap
izomszerkezetet, miközben nem terheli az ízületeket. A legtökéletesebb kombináció.
Ezen túl a néptánc, balett, minden ahol a gyermek sokat van lábujjhegyen. A legjobb az
lenne, ha a családok sok időt töltenének kint a szabadban, természetes talajon, mezítláb
járva. A gyereknek mintát mutatva.
Én: Átlagosan mennyi idős korukig viselnek gyógycipőt a gyerekek, és mi a következő
lépés?
47
Ágnes: Ez mindig a probléma mértékétől függ, de átlagosan elmondható, hogy kisiskolás
korig írnak ki gyógycipőt, utána már inkább a talpbetét a jellemző.
Én: Elfogadhatónak tartod-e, hogy a kisebb testvér örökölje a nagyobb testvértől a
gyógycipőt?
Ágnes: Egészséges láb esetén sem tartom egészségesnek, de a gyógycipő esetében
végképp elutasítom. A szűréseink alkalmával tényleg arra törekedünk, hogy a lehető
legpontosabban korrigáljuk az eltéréseket. Egy másik láb számára nem tudja a megfelelő
helyzetet nyújtani a cipő.
Én: Szerinted mik a problémák ma a gyermekkori lúdtalp kezelése során? Milyen
lehetőségek vannak erre hazánkban?
Ágnes: Örülök, hogy ez a téma egyre nagyobb figyelmet kap, sajnos még mindig
elmondható, hogy a szülők nem veszik komolyan a lúdtalpat. Az elsődleges prevenciót
leginkább az Ő elérésükben érzem. Elszomorít, hogy sok szülő nem veszi észre, hogy a
gyermek például túlsúlyos. Családi szinten kellene egészségtudatosabban élni, hogy ezt
örökítsük tovább a gyermekeinknek. Teljes szemléletváltásra lenne szükség, ami bár
elindult, de sajnos megrekedt egy ponton, és dolgoznunk kell rajta, hogy szélesebb körben
eljussanak az információk. Magyarországon OEP által finanszírozott a gyógycipő és a
gyógytorna is, ez egy jó irány. Arra kellene törekedni, hogy a kezelések kevésbé legyenek
központosítva, arra gondolok, hogy Szegeden és környékén egyetlen egy klinikán van
lehetőség államilag finanszírozott gyógytornára. Az ott dolgozó szakemberek
túlterheltek, közben egy csomó képzett gyógytornász teng-leng a világban. A szülők
munka után fáradtak, nincs kapacitásuk még bemenni a klinikára, akár 20-30 km-t. Jó
lenne több, kisebb régiót felkaroló központ alapítása, akár település szinten, vándorló
gyógytornászok segítségével. Az iskolák, óvodák tökéletesen megfelelnének erre a célra.
A védőnők és a gyerekorvosok mindent megtesznek, hogy a gyerekek minél előbb
szakemberhez jussanak.
Én: Köszönöm szépen a beszélgetést.
48
7. Záró gondolatok
Sejtésem, hogy a kisgyermekkori lúdtalpkezelések elsősorban prevencióként hatnak,
vélhetően igaznak bizonyul. Bár ezt nem sikerült egyértelműen bebizonyítanom, de nem
találtam arra vonatkozó adatot sehol, hogy a kisgyermekkorban elkezdett lábboltozat
erősítő kezelések, határozott időn belül végleges gyógyulást hoztak volna. Abban viszont
minden általam olvasott, kérdezett szakember egyet ért, hogy a prevenció minden láb
számára fontos. A kezeléseket azonban egy életen át érdemes folytatni. Épp ezért
gondolom, hogy a kisgyermekkorban elkezdett kezelés egy olyan életszemléletet
alakíthat ki a gyermekekben, amely megalapozhatja a felnőtt kori gondolkodásukat,
egészség tudatosságukat, ez a valódi prevenció.
A hipotézisem második fele, hogy a lúdtalp kezelését érdemes elkezdeni
kisgyermekkorban, egészen biztosan beigazolódott. Az általam olvasott irodalom, és az
interjúmban megkérdezett szakember véleménye egyértelműen az, hogy a minél korábbi
felismerés, odafigyelés, kezelés segíthet a gyermekeknek. Az általam megfigyelt
bölcsődei és óvodai tornák megfigyelése alapján is kijelenthetem, hogy a gyermekek
fogékonyak az általunk közvetített információkra, értékekre, ezért is érdemes még ilyen
kis korban segíteni őket, hogy elsajátítsák a helyes tartást, valamint a mozgás szeretetét.
Az általam feldolgozott információk, a szakember véleménye, és a saját tapasztalataim
alapján is azt vettem észre, hogy a szülők kezdenek foglalkozni a lúdtalp problémájával,
de egyelőre a gyógycipőben látják leginkább a megoldást. A gyógytorna lehetőségéről
keveset tudnak. Fontosnak tartom, hogy segítsünk nekik megismerni néhány játékos
gyakorlatot, melyeket otthon is végezhetnek, hasznos időt töltve közben a gyermekeikkel.
49
8. Mellékletek
8. ábra Óvodai torna
50
9. ábra Bölcsődei torna
51
Irodalomjegyzék
Dr Bender, G. (2000). Gyemekláb, gyermekcipő. Budapest: Golden Book.
Dr Vízkelety, T. (1994). Gyermekortopédia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.
DSGM képzés védőnő hallgatóknak. (2013.). Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar.

Budapest: TÁMOP.
Gáspárdy Géza. (1996). A láb mozgásszervi betegségei. Budapest: Golden Book.
Kovács , A. (2013.). Mackógyógytorna Lúdtalp Ellen. Budapest: K&J VITAL Kft.
Kovács, A. (dátum nélk.). mackorendelo.hu. Forrás: mackorendelo.hu:

http://www.mackorendelo.hu/vizsgalatok-gy/vizsgalatok-gyerekeknek/macko-
labvizsgalat
Life Network. (2010. 06 04). Forrás: Life Network:

http://www.lifetvmedia.hu/lifenetwork/2030/20100604-ludtalp-bokasullyedes-az-
osember-nem-szenvedett-
tole.html?fbclid=IwAR0UnwbnldXihEwnotDjahSOQcu3inNkHp3WFBpt8EEz8r03JuXmW
YVc3PQ
Magyar Közlöny 2010/79. (2010). Budapest.
Pikler, E. (1978). Anyák Könyve. Budapest: Medicina.
Vajda, G. (2004.). A masszáskezelés alkalmazása mozgásszervi elváltozások esetén. Budapest:

SOTE Sporttudományi Kar.
Vízkelety, T. (1995). Az ortopédia könyve. Budapest: semmelweis kiadó.
52

Szakdolgozat

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szakdolgozat

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

EÖTVÖS JÓZSEF

Lúdtalp Prevenció Kisgyermekkorban

1.1. Témaválasztás indoklása ..........................................................................................1

2.1. A láb feladatai: ...........................................................................................................2

3.1. A lúdtalp vizsgálata ....................................................................................................9

4.1. Gyógycipők ............................................................................................................. 10

5.1. Óvodai torna ............................................................................................................ 19

5. ábra A lábfej izmai felülről

Lábmasszírozó, lúdtalp torna szőnyeg

Egyensúlyozó, tüskés labda

Szupinációs háztető. Megvalósítja a

A lúdtalptorna általánosan a következő feladatokból épülhet fel:

5. Lábboltozat erősítő torna megvalósítása bölcsődében és

„Igen, szerencse, hogy fogod a Biztonság

„Most beértünk az erdő Gyapjú van a

Tapsol Öröm kifejezése.

„Gyere Gergő, menjünk, hogy Motiváció

„Nem, Kata, de ha nem érzed jól Megerősítés

„Az apró kavicsok következnek, A kavicsok közé lép. „Ez Ismeretadás

„Most oda mehetsz Sacihoz és Mosolyogva közéjük áll. Jó hangulat

„Gyere Jázmin, indulj el te is.” Félénken lép bele az első

„Igen, máris léphetsz át a pihe- Ismeretadás

Menjünk tovább, lassan kiérünk

„Gergő, azt az oroszlánt Saci Konfliktuskezelés

„Gergő, nyújtsd ki a hátad, hogy

A következő feladathoz műanyag A gyerekek próbálják a

„Most következik a harmadik

Mindenkinek oszt egy-egy színes, Példamutatás

Összefoglaló a 2019.03.04-én történt játékos torna megvalósításáról:

Játékos torna (10. alakalom) (2019.04.04.)

Helyben jár, magas A gyerekek emlegetik a

Ez alaklommal is bemelegítéssel kezdtek. Almát szedtek Gryllus Vilmos: Alma című

5.2. Bölcsődei torna

A tevékenység, foglalkozás kidolgozása

Idő A fejlesztő tevékenység felépítése, a A fejlesztés módszerei,

Szervezés Az eszközöket könnyen

A torna eszközei (Pl: Pad, Kneipp

13p A mondókás mozgásformák ismétlése

Csilla ismerteti a feladat folyamatát,

Egyéni figyelem biztosítása.

A gyermekek kezét végig fogja,

A feladat közben Csilla mesél a A gyermekek számára végig

Csilla leül a földre, egyenes háttal,

„A „maci” nagyon szeret hintázni!

Felállok, mindenki elé leteszem a karton Bátorítás, pozitív megerősítés.

„Préseljünk gyümölcsöt!” Példamutatás, motiváció

Színes babzsákokat teszek középre,

Mindenkit megkérdezek, hogy milyen

Tevékenység vége. Úgy terveztük,

Összegzés, Játékos torna (2019.01.31.) 1. alkalom

A motivációhoz szükséges lépéseket sikerült megvalósítani, ami után a gyermekek nagy

Összegzés, Játékos torna (2019.04.04.) 10. alkalom

5.3. A bölcsődei és az óvodai tornán szerzett tapasztalataim:

8. ábra Óvodai torna

Dr Vízkelety, T. (1994). Gyermekortopédia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.

DSGM képzés védőnő hallgatóknak. (2013.). Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar.

Gáspárdy Géza. (1996). A láb mozgásszervi betegségei. Budapest: Golden Book.

Kovács , A. (2013.). Mackógyógytorna Lúdtalp Ellen. Budapest: K&J VITAL Kft.

Kovács, A. (dátum nélk.). mackorendelo.hu. Forrás: mackorendelo.hu:

Life Network. (2010. 06 04). Forrás: Life Network:

Magyar Közlöny 2010/79. (2010). Budapest.

Pikler, E. (1978). Anyák Könyve. Budapest: Medicina.

Vajda, G. (2004.). A masszáskezelés alkalmazása mozgásszervi elváltozások esetén. Budapest: