A HÍD PROGRAM SZEREPE A

MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szociológiai Intézet
Szociális Tanulmányok Tanszék
Szociálpedagógia szak levelező

dr. Tápai Levente

2019.
Tartalomjegyzék

I. Bevezető ................................................................................................................................ 2

II. Lemorzsolódás ...................................................................................................................... 3

III. Köznevelési HÍD Program ................................................................................................... 4

IV. Szakképzési HÍD Program .................................................................................................. 5

V. Műhelyiskola ........................................................................................................................ 6

VI. Függelék ............................................................................................................................... 8

1
I. Bevezető

A 2013 szeptemberétől bevezetett HÍD program jelenleg az egyik legismertebb reintegrációs

program, amely pedagógiai eszközökkel egyszerre kezeli az iskolai lemorzsolódást és
ösztönzi a tanulmányok folytatását. A versenyképes és gazdaságilag tartósan prosperáló
nemzetgazdaság működésének talán legfontosabb előfeltétele a foglalkoztatottság növelése.
Mindezt egy hatékony, korszerű és a szakmai elvárásoknak megfelelni tudó oktatási rendszer,
illetve oktatáspolitika nélkül nem képzelhető el. A gazdasági folyamatok változásait követve
elengedhetetlen feladattá vált az oktatás folyamatos fejlesztése a munkaerőpiac igényeihez
igazodva. Az oktatás stratégiai jelentőségét támasztja alá, hogy a jogszabályi hierarchia
csúcsán lévő Alaptörvény XI. cikke rögzíti a mindenki számára hozzáférhető oktatást és
művelődést. Ezenkívül számos ágazati jogszabályban jelennek meg a különböző
hátránycsökkentést célzó megoldások, köztük a HÍD program két, egymást kiegészítő típusa,
név szerint a HÍD I. (Köznevelési Hídprogram) és a HÍD II. (Szakképzési Hídprogram). A
legfontosabbak természetesen a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a
továbbiakban Nkt.) és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, amelyek
részletszabályait fejtik ki a hozzájuk kapcsolódó több végrehajtási rendelet. Az ágazati
jogszabályokon kívül találunk utalásokat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény egyes részeiben is.
Történelmi távlatokban visszatekintve mindig is súlyos feszültségeket okozott – különösen
válságok idején – a tanulók, illetve a frissen kikerülő pályakezdő fiatalok tudásbeli-
képzettségbeli különbsége, amely nagyban függ attól, hogy milyen minőségű képzésben
részesültek. Az alapfokú képzésben megszerzett ismeretek alkalmazhatósága a
továbbtanulásnál jelentősen differenciálja az esélyeket. Az utóbbi években csaknem minden
területen fellépő – a szakmunkásokat és az őket foglalkoztató munkáltatókat – munkaerőhiány
lassítja a gazdaság növekedését és hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági
folyamatokat. Éppen ezért súlyos hiba lenne lemondani azon tanulókról, akik erőfeszítéseik
ellenére nem tudják teljesíteni az iskolai követelményeket, ugyanakkor fontos és pótolhatatlan
munkaerő tartalékot képeznek. Minden tanulónak meg kell találni azt a képzési formát, ahol
képességét, tehetségét a leginkább kibontakoztathatja és ezáltal a társadalom hasznos
tagjaként élhet. A HÍD program erre a kihívásra ad választ, rugalmasságából és befogadó
jellegéből adódóan elősegíti, hogy a gyakran hátrányos helyzetű, átlagostól gyengébben
teljesítő tanulók – akár személyre szabott segítséggel – az iskolában sikerélményhez jussanak,
majd tanulmányaik végén, piacképes szakmát kapjanak a kezükbe.

2
Dolgozatomban ismertetem a lemorzsolódás okait, majd gyakorlati példával szemléltetve
rátérek a HÍD program két fajtájának bemutatására, végül, külön kitérek a 2019-ben
elfogadott Szakképzési Stratégia 4.0. koncepciójában megjelenő műhelyiskola intézményére,
amely az elképzelések szerint 2020-tól kezdi meg működését és osztrák mintát alapul véve
alakítja át a HÍD programot és ezzel jelentősen módosítja a magyar szakképzési rendszert.

II. Lemorzsolódás

A lemorzsolódás jelenségének definiálására a szakirodalomban több meghatározás is létezik.

Az Európai Unióban általánosan használt megfogalmazás szerint korai iskola elhagyónak
számít, aki 18-24 éves korosztályba tartozik, nem rendelkezik középiskolai végzettséggel és
nem vesz részt semmilyen típusú oktatásban. Az OECD tágabb értelemben használja a
fogalmat, így azt tekinti lemorzsolódottnak, aki 15-29 év közötti és nem vesz részt sem
oktatási, sem munkaerő-piaci tevékenységben.
A lemorzsolódás veszélyének leginkább a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók vannak kitéve. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény kimerítően definiálja mindkét gyermekvédelmi fogalmat, lényegében az a
gyermek tekinthető hátrányos helyzetűnek, ahol a gyermek, illetve az őt nevelő családjának
anyagi helyzete, foglalkoztatottsága, iskolázottsága, egyszóval szociokulturális háttere
jelentősen elmarad az átlagostól. Az Oktatási Hivatal adatai szerint1 2012-ben
Magyarországon 394.642 hátrányos helyzetű és 165.435 halmozottan hátrányos helyzetű
gyermek élt. Mára ez az adat jelentősen javult, 2019 első felében 84.868 hátrányos és 86.988
halmozottan hátrányos helyzetű kiskorút tartottak nyilván. Bizonyára a kedvező tendenciában
szerepet játszott a munkanélküliség csökkenése, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság
növelése, más ellátások bevezetése, illetve kiterjesztése (tankönyv, étkeztetés). A kedvező
gazdasági környezet a családok anyagi helyzetének általános javulását eredményezte, azonban
az is megjegyzendő, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt (előfeltétele a
hátrányos helyzet megállapításának) hatálya alá egyre kevesebb gyermek tartozik az
összeghatár változatlansága és az igénybe vehető kedvezmények mértéke miatt egyre
kevesebben igénylik. A javuló tendencia ténye tehát elvitathatatlan, azonban szót kell ejteni a

1
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozerdekuadatok

3
területi egyenlőtlenségekről, ugyanis a lemorzsolódó vagy veszélyeztetett tanulók száma
megyénként látványos szóródást mutat.
A lemorzsolódás számos, összetett társadalmi problémát vet fel, arányának növekedése
jelentős szociális kockázatokkal jár (szegénységi kockázat, szociális ellátórendszerben való
megjelenés, deviáns magatartás, normaszegés, bűncselekmények elkövetése, munkaerőpiaci
elhelyezkedési esélyek romlása).
Az iskolai lemorzsolódás okai szerteágazóak, példaként szokták emlegetni a tanuló
családjának életmódját, szociokulturális hátterét, származását, anyagi helyzetét,
iskolázottságát, munkaerő-piaci helyzetét (milyen mintát mutat, példakép hiánya). Továbbá
meghatározó lehet a tanuló lakóhelye, az iskola megközelíthetősége, infrastrukturális
felszereltsége, a benne folyó oktatás színvonala, közösségének légköre, az osztálytársak
hatása, magántanulóság, gyermekvédelmi intézkedés. Belső ok a képességek objektív
adottságai, a tanuláshoz való hozzáállás, amit nagyban befolyásolnak az esetleges
kudarcélmények.

III. Köznevelési HÍD Program

A Köznevelési HÍD Programot az Nkt. szabályozza, legfőbb célja az iskolaelhagyás

megakadályozása és a továbbtanulás lehetőségének biztosítása. Preventív jellegű, ugyanakkor
a kompetenciák fejlesztésével megnyitja az utat a szakképzéshez. Elsősorban azoknak a
tanulóknak nyújt segítséget, akik elvégezték a 8. osztályt, vagyis alapfokú végzettséggel
rendelkeznek, azonban készségbeli hiányosságaik miatt nem nyertek felvételit egyetlen
középfokú oktatási intézménybe sem, vagy egyáltalán (pl. már nem tankötelesek) nem is
akarnak tovább tanulni. Előfordulhat olyan eset is, amikor a tanuló inkább elmegy dolgozni,
majd mégis folytatja tanulmányait. Problémát jelent a tankötelezettség korhatárának kérdése,
amely jelenlegi formájában nem illeszkedik a nagykorúság eléréséhez és így zavart okoz. Az
európai tendenciákkal ellentétesen Magyarországon 2011-ben leszállították a tankötelezettség
korhatárát 18-ról 16 évre, majd korrigálták oly módon hogy a tanuló annak a tanév végéig
tanköteles, amelyben a 16. évét betölti. Ellentmondásos, hogy az alapfokú oktatás
igénybevétele kötelező, sajnos előfordulhat, hogy a tanuló betölti a 16 évet és még általános
iskolába jár. A problémát a HÍD Programmal lehet áthidalni, mert az ebben résztvevő tanuló
teljesítheti a tankötelezettségét is. A tankötelezettség lerövidítése nagyban növeli a

4
lemorzsolódás kockázatát, hiszen a tanuló 16 évesen lényegében dönthet úgy, hogy
tanulmányait megszakítja.
A programban részt vevő tanuló korábbi kudarcát sokszor az alapvető ismeretek és
kompetenciák hiánya okozza, amely egyénenként eltérő módon kezelhető. A bizonytalan,
kiforrott jövőképpel nem rendelkező tanulók pályaválasztását érdeklődésüknek és
képességeiknek megfelelő irányba orientálja. Olyan módszereket közvetít, amivel tanulási
képességeik javítható. A program időtartama 1 év, ezalatt a tanulók pótolják kompetencia
hiányosságaikat és hasznos ismereteket sajátítanak el a munkaerő-piacra történő belépéshez
is. Az év felvételi vizsgával zárul, ennek sikeres teljesítésével a tanuló középiskolába kerül.
A Köznevelési HÍD programban résztvevő oktatási intézményeket a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ jelöli ki és a programot járási szinten működő Tankerületekkel
együttműködve koordinálja. Budapesten kijelölt intézményként működik a Lakatos Menyhért
Általános iskola és Gimnázium.
Az 51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet, szabályozza a HÍD Programban résztvevő köznevelési
intézmények kerettantervét. A tanterv a „legváltozatosabb helyzetekben” működő gyakorlati
tudást helyezi előtérbe, összhangban a Nemzeti Alaptantervvel. 5 kompetenciaterületet emel
ki:
 kommunikációs kompetencia
 tanulási kompetencia
 szociális kompetencia
 alapvető munkavállalási és életpálya kompetencia
 munkavégzéssel kapcsolatos kompetencia

IV. Szakképzési Hídprogram

A Szakképzési Hídprogram abban tér el a Köznevelési HÍD Programtól, hogy a résztvevő

tanulók, még az általános iskolát sem tudták befejezni tanulmányi nehézségeik miatt. A
résztvevő tanulóknak be kell tölteni a 15. évet, és a 6. osztályt el kell végezni. A program
időtartama 2 év és záróvizsgával, valamint a részszakképesítés megszerzésére irányuló
komplex szakmai vizsgával zárul. Az OKJ –vel egyenértékű szakképzettség birtokában az
általános iskola sikeres teljesítése mellett a tanuló egy szakmát is szerez.

5
A pedagógus és a tanuló egyaránt motivált és érdekelt a program sikeres lebonyolításában.
Előbbi ösztöndíjban részesül utóbbi, hatékony munkavégzésért illetménypótlékot kap.
A szervezésért a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel, míg a koordinálást a
szakképzési centrumok végzik.
A program működését a 30/2016 (VIII.31.) NGM rendelet az EU 2020 irányelveivel és a
nemzeti Alaptantervvel összhangban szabályozza. A kompetenciák fejlesztésére és a
munkavállalásra helyezi a hangsúlyt, ennek érdekében szintetizálja a közismereti és szakmai
tananyagot, interdiszciplináris, problémaközpontú módszereket alkalmazva. Mindemellett
igyekszik hagyományok értékeket is közvetíteni, pl. erkölcsi nevelés, családi életre való
nevelés, környezettudatosság
A 2018/19-es tanévben összesen 1.669.0002 vett részt valamilyen szintű nappali képzésben, a
KSH adatai szerint ebből 2100-an tanultak HÍD program keretében.
A Szakképzési HÍD Program gyakorlati megvalósulásának jó példája a Budapesten működő
BMSZC Than Károly Ökoiskola, amelynek Pedagógiai programja a következő: „befogadó
iskolánk küldetése, hogy a budapesti és az agglomerációban élő, oktatási kudarcokkal küzdő
tanulókat integráltan oktassuk és eljuttassuk a szakképzés, a munka világába”.
Az iskolában 2-féle szakképesítést lehet megszerezni. Az érdeklődők hulladékszállítási és
környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakok közül választhatnak. Lehetőség van
szakközépiskolában, sőt szakgimnáziumban tovább tanulni, vagy akár érettségizni. A képzés
hetente 25 közismereti, 8 szakmai és 3,5 szabadon terhelhető órából áll

V. Műhelyiskola

Az Európa Tanács 2010-ben alkotta meg az EU 2020 Stratégiát az oktatáspolitikai ajánlások

részeként. A dokumentum a válság éveiben keletkezett, ezért nem meglepő, hogy a
versenyképességet és a foglalkoztatottság növekedését kiemelten kezelte. 2020-ra az EU
foglalkoztatottsági rátáját 69%-ról, 75%-ra emelné miközben az iskolai lemorzsolódás
mértékét 10% alá szorítaná. Fontosnak tartotta a minőségi képzést is, ezért a szakképzetteken
túl a diplomások számát is növelné, de csakis piacképes diploma megszerzésével.
Az Oktatási Hivatal publikációi szerint az elmúlt években – az EU átlagával ellentétben -
Magyarországon nem csökkent, inkább stagnált a lemorzsolódás mértéke így még mindig

2
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1819.pdf

6
10% felett van. A kedvezőtlen adat a HÍD programok egyfajta kritikájaként értelmezhető,
ezért időszerűvé tette a változtatásokat.
A jövő szakpolitikai kihívásaira (4. ipari forradalom) ad választ a 2019-ben közzétett
Szakképzés 4.0 koncepciója, amelyet a kormány az 1168/2019 (III.28.) Korm. határozattal el
is fogadott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kidolgozott stratégia a
szakképzés és a felnőttképzés reformját tűzte ki célul. A munkaalapú társadalom és a
foglalkoztatottság további bővítése szempontjából kulcsfontosságú a Szakképzés fejlesztése
és a munkaerőpiaci igényekhez való hozzáigazítása. Magyarországon arányaiban kevesen
vesznek részt a szakképzésben, a súlypont túlságosan a gimnáziumok felé tolódott. Az egyes
szektorokban megjelenő munkaerőhiány által okozott gazdasági károkat a lemorzsolódás
veszélye tovább növelné. Az iskolapadból idő előtt kikerülő szakképzetlen fiatalok fontos
munkaerő tartalékot jelentenek, akiket reintegrálni kell az oktatás, majd a munka világába.
Az innovatív, tudás alapú társadalom létrejötte újfajta képességeket kíván meg a
munkavállalóktól, a munkavégzésnél az eddiginél nagyobb szerepet kap a kreativitás, az
együttműködési készség és a kooperatív rugalmasság.
A tervek szerint a HÍD programokat a műhelyiskolák rendszere fogja felváltani. Az osztrák
mintára szerveződő műhelyiskolákban orientációs évfolyammal kezdenek a tanulók. Az első
év feladata a pályaorientáció és az életpálya kompetenciák pótlása. Fontos, hogy a tanuló ne
bizonytalankodjon, állandó segítője (mentora) mellett kell az egyes feladatokat elvégezni. A
mentor segít a tanulónak tehetségét kibontakoztatni, a közös munka során feltárni az
erősségeket, amire a jövőben építeni lehet. A megerősítés által a tanuló önismerete fejlődik,
így könnyebb a konkrét jövőképet kialakítani és a célkitűzéseket megfogalmazni. A tanév
alatt lehetőség nyílik akár több szakmába is betekinteni, így a tanuló több területen is
kipróbálhatja magát, mielőtt választana. A műhelyiskola igazán azoknak jó megoldás, akik
személyiségüknél fogva a hagyományos iskolarendszerhez nem tudnak alkalmazkodni,
ugyanakkor egyes területeken kiemelkedő tehetségűek (pl. kézügyesség), a manuális
feladatokat jól oldják meg. A műhelyiskola hasonlóan a Szakképzési HÍD Programhoz
részszakképesítést ad, de mindezt kooperatívabban a személyes kapcsolatokra építve teszi. A
képzés rövidebb időtartamú, egyénre szabott, a tanuló érdeklődési területére koncentrál, és
szinte gyakorlati helyszíneken zajlik. A 8-12 fős csoportokban meghatározó lesz a mentor-
diák személyes kapcsolat, a közvetlen odafordulás, kérdezés lehetősége. Az elképzelések
szerint a következő években kb. 100 műhelyiskolában 1200 diák fog tanulni.

7
VI. Függelék

Felhasznált irodalom:
Innovációs és Technológiai Minisztérium Szakképzés 4.0. – A szakképzés és felnőttképzés
megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a
negyedik ipari forradalom kihívásaira 2019.

Központi Statisztikai Hivatal. Statisztikai Tükör, 2019. május 28.

Lengyel Judit: Oktatási Hivatal Iskolai lemorzsolódás a számok tükrében

Mayer József szerk.: A korai iskolelhagyók és újrakezdő tanulók

Pedagógiai Program Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája

Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Kerettanterv HÍD 2. program, közismereti
képzés A-B-C variáció

Szemerszi Marianna szerk.: Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség, Oktatáskutató és

fejlesztő Intézet, Budapest 2016.

Internetes oldalak:

https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=732#table8
https://www.nive.hu/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php
?f=9_melleklet_WORD.docx
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1819.pdf
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozerdekuadatok

Jogszabályok jegyzéke:

Magyarország Alaptörvénye

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

8
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

30/2016 (VIII.31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről

1168/2019 (III.28.) Korm. határozat a „Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés

megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a
negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása
érdekében szükséges intézkedésekről