Az iskolai lemorzsolódással kapcsolatos alapfogalmak

Hazánk és az Európai Unió oktatáspolitikai törekvéseiben, az uniós stratégiáknak és ajánlásoknak

megfelelően, kiemelt helyre kerültek a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók, a korai iskolaelhagyás
megelőzésnek támogatása.

1. számú leírás

A köznevelés rendszerében többféle fogalom használatos a tanuló iskolai sikertelenségével

összefüggésben. Évtizedekkel ezelőtt az iskolai teljesítménnyel, kudarcokkal kapcsolatban az iskolai
lemorzsolódás volt a leggyakrabban használt leíró fogalom. Az iskolai lemorzsolódás fogalma
évtizedeken keresztül központi szerepet töltött be az oktatásszociológiai és a hivatalos oktatásügyi
szakirodalomban. Bár a fogalom nem tekinthető egzakt terminusnak, hiszen jelentése kontextustól és
egyedi használattól függően változik, használata ma is általánosnak tekinthető. A lemorzsolódás ún.
folyamatindikátor, amely a tanulói továbbhaladást mutatja meg, az oktatás belső eredményeiben
mutatkozó különbségek megértését segíti elő. 1 A szaknyelvben és a nemzetközi terminológiában
elterjedtebbé vált a korai iskolaelhagyás vagy ESL (’early school leaving’) szóhasználat, de a végzettség
nélküli iskolaelhagyás elnevezés is használatossá vált. Ezek a fogalmak az iskolai lemorzsolódás
fogalommal szemben a következményekre utalnak. Az alacsony szintű képzettség, illetve a végzettség,
a szakképzettség hiánya együtt jár a munkaerőpiacról való korai kiszorulás veszélyével, ami jelentős
kockázatot jelent mind az egyén, mind a társadalom számára.2
A korai iskolaelhagyás terminus uniós közvetítéssel került be a magyar szakmai köztudatba a kétezres
évek elején; definícióként is az uniós definíciót használjuk. Az Eurostat által használt, nálunk is
meghonosodott definíció alapján a 18–24 éves korosztályokon belül a legfeljebb ISCED 2-es szintű3
vagy rövid 3C szintű végzettséggel rendelkezők közül azokat nevezzük korai iskolaelhagyóknak, akik a
Munkaerő Felmérést (MEF, Labour Force Survey) megelőző 4 hétben nem vettek részt semmilyen
oktatásban vagy képzésben. A mutatót az Eurostat által koordinált éves, nagymintás munkaerő-felvétel4
alapján számítják. Elsősorban nemzetközi összehasonlításra szolgál, nem annyira a lemorzsolódást,
inkább az ún. „leszakadást” tükrözi, amelynek azonban a legtöbb esetben a lemorzsolódás az egyik
meghatározóan fontos előzménye.
Kapcsolódó, jól mérhető fogalom az ún. NEET-fiatalok5 kategóriája, azoké, akik nem tanulnak és nem
is dolgoznak. Az ún. NEET kategória más megközelítés eredménye, ebben a végzettség kategóriája
nem is szerepel, csak a „végeredmény”, a munkaerőpiaci státusz.

1
http://econ.core.hu/file/download/szemelvenyek.html/szemelveny_indikator.pdf (Letöltés dátuma: 2018. 08. 11.)
2
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/lemorzsolodas/ESL_intezmenyi_beavatkozasok_-
tevekenysegek_taj201612.pdf (Letöltés dátuma: 2018. 08. 11.)
3
Az ISCED az International Standard Classification of Education kifejezésből alkotott betűszó. Magyarországon az alsó tagozat
az 1-es szintre van sorolva (alapfok), a felső tagozat a 2-es szintre (alsóközépfok), a szakiskolai és a középiskolai végzettség a
3-as szintre (felsőközépfok), az érettségi utáni szakképzés a 4-es szintre (posztszekunder szint), a felsőoktatás pedig az 5-6-os
szint.
4
Eurostat Munkaerő Felmérés (Labour Force Survey, LFS)
5
A NEET betűszó a Not in Employment, Education or Training kifejezés kezdőbetűiből áll, tehát a nem foglalkoztatott, és
oktatásban, képzésben sem résztvevő fiatalokra utal.

EFOP-3.1.5-16-2016-00001 1
2. számú leírás

2016-ban a korai iskolaelhagyási ráta 12,4%-ra növekedett, a 10,7%-os uniós átlag fölé. Míg az EU-ban
folyamatosan csökken a korai iskolaelhagyás mértéke, Magyarországon 2010 óta nem lett alacsonyabb
ez az adat. Egyetlen tényező, a gyermekszegénység6 csökkent valamelyest 2015-ben, de még most is
nagyon magas (36,1% Magyarországon, szemben az EU 26,9%-os átlagával). A hátrányos helyzetű
fiatalok különösen a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 éves korra történő leszállítása (2012) óta
hajlamosak egyre inkább kimaradni az iskolából, hogy képesítéshez nem kötött munkát vállaljanak. A
közfoglalkoztatás keretében szerzett jövedelmük alacsonyabb a minimálbérnél, de még így is jelentősen
magasabb, mint a családi pótlék lenne az iskolában maradásuk esetén. 2013-ban megváltozott az
iskolák finanszírozási rendszere, és a finanszírozás már nem közvetlenül a tanulók számától függ. 2016
novemberében a kormány cselekvési tervet fogadott el a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében,
és bevezette a tanulók iskolai előmenetelére vonatkozó kötelező adatgyűjtést, melynek adatait
betáplálják egy digitális korai előrejelző és pedagógiai támogató rendszerbe.7

3. számú leírás

A Köznevelés Információs Rendszere (a továbbiakban: KIR) hatósági és szakmai tevékenységeket

kiszolgáló, az Oktatási Hivatal által működtetett elektronikus alkalmazások, adatállományok,
dokumentációk adatbázisa, valamint országos statisztikai és jogosultság alapú adatszolgáltatási
rendszer. A KIR a 229/2012. (VIII. 28) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló
Korm. rendelet (2) bekezdés 21. pontja alapján a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai
támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszert a nappali rendszerű oktatást
folytató, illetve a felnőttoktatást nappali munkarend szerint folytató nevelési-oktatási intézményektől
begyűjtött személyazonosításra alkalmatlan, összesített statisztikai adatokat gyűjt.
E kormányrendelet 26/A. § (1) bekezdése alapján a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző-
és pedagógiai támogató rendszer a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai támogatása
céljából a tanulói előrehaladás iskolai szintű nyomon követését szolgáló informatikai rendszer. A (2)
bekezdés szerint a nevelési-oktatási intézmény a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszámát a
kormányrendelet 44/J. §-ban foglalt adatok szerint összesítve, valamint az alkalmazott intézkedéseket
feladatellátási helyenként összesített formában, évfolyamonkénti és tantárgyankénti bontásban az adott
tanév első félévére vonatkozóan február 10-éig és az adott tanév második félévére vonatkozóan június
30-áig továbbítja a pedagógiai-szakmai szolgáltatást végző Hivatal számára. A (3) bekezdés alapján a
feladatellátási helyi és intézményi szintű összesített adatokat a pedagógiai-szakmai szolgáltatást végző
Hivatal a nevelési-oktatási intézmény fenntartója számára is megtekinthetővé teszi, nyomon követi. Az
adatok alapján javaslatot tesz a pedagógiai eredményességet javító intézkedésekre. Biztosítja a
nevelési-oktatási intézmény és fenntartója számára szükséges pedagógiai-szakmai támogatást,
valamint március 31-éig, a második félév tekintetében augusztus 10-éig értékeli az intézményi szintű
beavatkozások előrehaladását, és arról április 30-áig, illetve a második félév tekintetében augusztus

6
Európai Bizottság (2016), Országjelentés – Magyarország. In:
http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2016/cr2016_hungary_en.pdf (Letöltés dátuma: 2018. 08. 11.)
7
Oktatási és Képzési Figyelő 2017. Oktatás és képzés Magyarország. In:
https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-hu_hu.pdf (Letöltés dátuma: 2018. 08. 11.)

EFOP-3.1.5-16-2016-00001 2
31-ig tájékoztatja a nevelési-oktatási intézményt és fenntartóját. (5) A Hivatal október 30-áig
tájékoztatást ad a miniszternek a megelőző tanév járási szintű adatainak megoszlásáról, és áttekintést
ad az intézményi, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatás részéről megtett intézkedésekről.

4. számú leírás

A 229/2012. (VIII. 28) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet 44/J.
§ (1) bekezdése alapján a támogató rendszer nevelési-oktatási intézményenként, telephelyenként és
évfolyamonként az iskolai nevelés-oktatás ötödik-tizenkettedik évfolyamán és a Szakképzési
Hídprogramban a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók vonatkozásában a (2) bekezdésben
meghatározott statisztikai adatokat tartalmazza.
(2) A statisztikai adatok magukban foglalják azon lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszám
szerint összesített adatát, akik számára pedagógiai támogatás indokolt az alábbi okokból:
a) tudásuknak a félévi értékelésekor és minősítésekor az egy tizedesjegyig számított tanulmányi
átlageredmény a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva nem éri
el a közepes (3) szintet, ha az alapfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, és a 2,5 szintet,
amennyiben a középfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, vagy egy félév alatt legalább 1,1
mértékű romlást mutat;
b) félévkor vagy a tanítási év végén tudásuk értékelésekor és minősítésekor egy vagy több
tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kaptak;
c) félévkor vagy a tanítási év végén a magatartás minősítésekor rossz (2) minősítést kaptak;
d) félévkor vagy a tanítási év végén a szorgalom minősítésekor hanyag (2) minősítést kaptak;
e) évismétlésre kötelezettek;
f) a 26/A. § (2) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási időszakra vonatkoztatva 50 tanítási órát
és egyéb foglalkozást elérő igazolatlan hiányzással rendelkeznek;
g) szülői kérésre magántanulók vagy akiknek szülői kérésre a magántanulóvá minősítése
folyamatban van;
h) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény szerint menekültek, oltalmazottak,
menedékesek;
i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) szerint veszélyeztetettnek minősülnek;
j) a Gyvt. szerint ideiglenes hatállyal elhelyezettek vagy nevelésbe vettek vagy
k) az alábbi feltételek közül legalább kettő fennáll:
ka) a 26/A. § (2) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási időszakra vonatkoztatva a 100
tanítási órát és egyéb foglalkozást elérő igazolt mulasztással rendelkeznek,
kb) kiemelt figyelmet igénylő tanulók a kiemelten tehetséges tanulók kivételével,
kc) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,
kd) általános iskolai nevelés-oktatásban vesznek részt, és betöltötték a tizenhatodik
életévüket,
ke) a középfokú nevelés-oktatásba tizenhatodik életévük betöltését követően léptek be.
(3) A (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti esetekben a tantárgyat is meg kell adni.

EFOP-3.1.5-16-2016-00001 3
5. számú leírás
A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Nkt. vhr.) 2016. november 19-ével hatályba lépő módosítása a korai iskolaelhagyás, az
iskolai lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer
működtetésének országos szintű bevezetését és az ezzel összefüggő intézményi és állami feladatok
megkezdését szolgálja. Az Nkt. vhr. módosítására az Nkt. 94. § (4) bekezdés x) pontjában foglalt
rendelkezés ad felhatalmazást.
Alapfokú nevelés-oktatás esetén
 a félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig számított tanulmányi
átlageredménye (a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva) nem
éri el a közepes (3) szintet;
 a félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig számított tanulmányi átlaga (a
magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva) egy félév alatt
1,1 mértékben romlott.
Középfokú nevelés-oktatás esetén
 a félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig számított tanulmányi
átlageredménye (a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva) nem
éri el a 2,5 szintet;
 a félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig számított tanulmányi átlaga (a
magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva) egy félév alatt
1,1 mértékben romlott.
A programban tehát nem az intézménnyel jogviszonyban álló összes tanulóra vonatkozóan, hanem a
fent definiált tanulói körre értelmezve kell megadni az adatokat.
Az érintett nevelési-oktatási intézmény a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók adatait, valamint az
alkalmazott intézkedéseket feladatellátási helyenként összesített formában, évfolyamonkénti és
tantárgyankénti bontásban évente két alkalommal, az adott tanév első félévére vonatkozóan február 10-
éig, az adott tanév második félévére vonatkozóan június 30-áig továbbítja az Oktatási Hivatal számára.
A támogató rendszerben statisztikai jellegű adatgyűjtés történik; valamennyi adatot, így a tanulói
eredményeket is összesítetten, azonosításra alkalmatlan módon kell feltölteni. A lemorzsolódás
megelőzését szolgáló országos korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerben gyűjtendő, az Nkt.
vhr. 44/J. §-ban előírt adatkörök a köznevelési intézmény által nyilvántartott tanulói adatokon alapulnak,
és olyan veszélyeztetettségi tényezők figyelembevételével kerültek összeállításra, melyek szignifikáns
kapcsolatot mutatnak a lemorzsolódáshoz vezető iskolai kudarcokkal. Az Nkt. vhr. 44/J. § (1) bekezdése
értelmében a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók vonatkozásában nevelési-oktatási
intézményenként, telephelyenként és évfolyamonként az iskolai nevelés-oktatás ötödik-tizenkettedik
évfolyamán és a Hídprogramban részt vevő tanulókról szükséges adatot szolgáltatni.

EFOP-3.1.5-16-2016-00001 4
6. számú leírás
A Magyar Közlöny 2016. évi 178. számában kihirdetésre került és 2016. november 19-én hatályba lépett
a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása, amely rendelkezik a korai jelző- és pedagógiai
támogató rendszer működtetésének részletes szabályairól. A Stratégia a Tanács ajánlását követve 3 fő
beavatkozási területet határoz meg, amelyet a jelzőrendszer pedagógiai támogató elemének logikája is
követ az alábbi formában:
Prevenció (megelőzés): olyan intézkedések sorolhatók a megelőzést szolgáló beavatkozások körébe,
melyek célja, hogy még a probléma kialakulása előtt csökkentse a korai iskolaelhagyás kockázatát.
Intervenció (beavatkozás): a beavatkozó intézkedések a jelzőrendszer jelzéseire adott reakciókkal és
célzott – egyéni, csoportos vagy intézményi szintű – támogatásokkal próbálják elkerülni a
lemorzsolódást.
Kompenzáció (helyreállítás): a kompenzációs intézkedések célja, hogy az iskolarendszerbe
visszavezetve, vagy alternatív tanulói útvonal biztosításával végzettséghez segítsék azokat a fiatalokat,
akik az iskolarendszerű oktatást végzettség nélkül hagyták el – így segítve munkaerő-piaci, társadalmi
integrációjukat.

7. számú leírás:
A beavatkozások mentén négy különböző, a célcsoport részére nyújtható tevékenységcsoportot
azonosított az oktatásért felelős ágazati irányítás, amely megfelel a korai jelzőrendszerhez kapcsolódó,
a tanuló előrehaladását segítő iskolai, illetve a pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében elérhető
támogató tevékenységeknek. Ezt leképezi az Oktatási Hivatal által kifejlesztett informatikai rendszer is.
A jelzőrendszerben megjelenő tevékenységcsoportok az alábbiak:

1. Tanulói előrehaladást támogató tevékenységek: azon tevékenységeket tartalmazza, amelyeket

az intézmény tud nyújtani a lemorzsolódás veszélyével érintett tanulói részére.
2. Pedagógustámogató tevékenységek: azon, elsősorban pedagógiai-szakmai szolgáltató
tevékenységeket tartalmazza, amelyeket az Oktatási Hivatal szervezeti egységeiként működő
Pedagógiai Oktatási Központok (a továbbiakban: POK-ok) országosan és egységesen képesek az
illetékességi területükön biztosítani a tanulói lemorzsolódással vagy annak veszélyével érintett
intézmények pedagógusai részére.
3. Intézményvezetést támogató tevékenységek: azon, elsősorban pedagógiai-szakmai szolgáltató
tevékenységeket tartalmazza, amelyeket a POK-ok országosan és egységesen képesek biztosítani
a tanulói lemorzsolódással vagy annak veszélyével érintett intézmények intézményvezetése
részére.
4. Intézményi fejlesztést támogató tevékenységek: azon, elsősorban pedagógiai-szakmai
szolgáltató tevékenységeket tartalmazza, amelyeket a POK-ok országosan és egységesen
képesek biztosítani a tanulói lemorzsolódással vagy annak veszélyével érintett intézmények, mint
fejlesztést igénylő szervezetek részére. 8
A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
1. § (2) bekezdés 21. pontja értelmében a Köznevelési Információs Rendszer (a továbbiakban: KIR)

8
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/lemorzsolodas/ESL_intezmenyi_beavatkozasok_-
tevekenysegek_taj201612.pdf (Letöltés dátuma: 2018. 08. 11.)

EFOP-3.1.5-16-2016-00001 5
részeként működtetett korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer célja, hogy a lemorzsolódással
veszélyeztetett tanulók számának csökkentése érdekében pedagógiai-szakmai támogatást nyújtson az
érintett tanulók, pedagógusok, intézmények és fenntartóik számára.
Az iskolai oktatásra vonatkozó szakpolitikával foglalkozó munkacsoport (2014–2015) szakpolitikai
üzeneteket fogalmazott meg, azonosítva annak alapfeltételeit, hogyan lehet ún. iskolaszintű
megközelítést alkalmazni a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében. A munkacsoport online
segédanyagcsomagot is összeállított (European Toolkit for Schools), mely információforrások és
gyakorlati példák széles választékát kínálja a szakpolitikusok és a gyakorló szakemberek számára az
oktatás eredményességének előmozdítása és az iskolai lemorzsolódás megelőzése céljából. 9
2015-ben a Tanács következtetéseket fogadott el a korai iskolaelhagyók arányának csökkentéséről,
valamint az iskolai tanulmányok eredményességének előmozdításáról. 10

8. számú leírás

A KIR a 229/2012. (VIII. 28) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet
26/A. § (4) bekezdése szerint a támogató rendszer segítségével azonosított figyelmeztető jelek alapján
és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás javaslatainak figyelembevételével a nevelési-oktatási intézmény
olyan pedagógiai intézkedéseket alkalmaz, amelyek keretében korszerű, tanulóközpontú nevelési-
oktatási eszközökkel, az iskolai sikerességet támogató együttműködésekkel segíti a tanuló
előrehaladását, kiemelt figyelemmel a képességek, készségek kibontakoztatására, az esélyteremtést
szolgáló tevékenységekre.
Tanulói előrehaladást támogató beavatkozások, tevékenységek:
 tanulmányi eredmény javítását célzó beavatkozás,
 tanulói motiváció növelésére irányuló beavatkozás,
 hiányzás csökkentésére irányuló beavatkozás,
 szociális helyzetből eredő hátrányok kompenzálását célzó beavatkozás,
 befogadó, együttnevelést célzó oktatásszervezési beavatkozások.

9
https://www.schooleducationgateway.eu/en/pub/resources/toolkitsforschools.htm (Letöltés dátuma: 2018. 08. 11.)
10
http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14441-2015-INIT/en/pdf (Letöltés dátuma: 2018. 08. 11.)

EFOP-3.1.5-16-2016-00001 6
ÁBRÁK

1. számú ábra

Korai iskolaelhagyók aránya a 18-24 éves korosztályban

16,0
14,0
12,0
10,0
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

Korai iskolaelhagyók aránya Európai Unió átlaga Korai iskolaelhagyók aránya Magyarország

2. számú ábra

Tanulói előrehaladás vizsgálata a korai jelzőrendszerben

alsófokú oktatás félévi átlag < 3,0 a félévi átlag legalább 1,1-et romlott

középfokú oktatás félévi átlag < 2,5 a félévi átlag legalább 1,1-et romlott

3. számú ábra

Korai iskolaelhagyás vagy Végzettség

Iskolai lemorzsolódás
nélküli iskolaelhagyás

Folyamatindikátor Következményre utal

Az oktatás belső rendszereiben való Az alacsony végzettséggel vagy végzettség

eredményességre utal: a tanuló nélkül az oktatási rendszerből kikerülők:
továbbhaladására az oktatás rendszerében kiszorulnak a munkaerőpiacról is

Jelentése kontextustól függően változó Jelentése meghatározott:

 érintett csoport: 18–24 év közötti fiatal,
 legfeljebb ISCED2 vagy C3 végzettség,
 adatfelvétel előtti négy hétben nem vett
részt oktatásban vagy képzésben

EFOP-3.1.5-16-2016-00001 7
 forrás: szociológiai és hivatalos oktatásügyi forrás: Eurostat, EU és hazai stratégiai
irodalom dokumentumok: „early school leaving” ESL

4. számú ábra

Intézmény/ Pedagógiai Oktatási Központ

feladatellátási hely biztosítja biztosítja

- Pedagógustámogató
- Tanulói előrehaladást
Pedagógus
tevékenységek
támogató
Vezető
tevékenységek - Intézményvezetést
Intézmény
támogató tevékenységek
- Intézményi fejlesztést
támogató tevékenységek

5. számú ábra
- Tanulmányi eredmény javítását célzó beavatkozás
- Tanulói motiváció növelésére irányuló beavatkozás
- Hiányzás csökkentésére irányuló beavatkozás
- Szociális helyzetből eredő hátrányok kompenzálását célzó beavatkozás
- Befogadó, együttnevelést célzó oktatásszervezési beavatkozások

6. számú ábra
KORAI JELZŐ- ÉS PEDAGÓGIAI TÁMOGATÓ RENDSZER

A tanulói előrehaladás iskolai szintű nyomon követését szolgáló informatikai rendszer

Célja a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai támogatásának segítése
Megküldi az alkalmazott intézkedéseket
feladatellátási helyenként összesített
Megküldi a veszélyeztetett tanulók
formában,
létszámát összesítve
évfolyamonkénti és tantárgyankénti
bontásban
az Oktatási Hivatalnak!

Tájékoztatja a
Javaslat a Tájékoztatja az
minisztert
szükséges intézményt,
az intézményi
Feladatellátási helyi adatok intézkedésekről az fenntartót a
előrehaladásról,
intézménynek és a beavatkozások
a nyújtott
fenntartónak előrehaladásáról
szolgáltatásokról

EFOP-3.1.5-16-2016-00001 8
 (előző tanév)

első félév február 10. március 31. április 30.

október 30.
második félév június 30. augusztus 10. augusztus 31.

7. számú ábra

A korai iskolaelhagyás megelőzését, leszorítását segítő stratégiai beavatkozások

megelőzés: korai fejlesztés, óvoda, alapfokú, középfokú oktatás; inkluzív

Prevenció
fejlesztési-oktatási környezet

beavatkozás: alapfokú, középfokú oktatás; egyéni, csoportos, intézményi

Intervenció
pedagógiai támogatás

helyreállítás: 18–24 éves kor; visszavezetés az iskolarendszerbe, alternatív

Kompenzáció
útvonalak

8. számú ábra

A lemorzsolódás kockázata mögött álló jellemzők

- alacsony tanulmányi eredményből adódó ok (évfolyamonkénti és tantárgyi bontásban)

- bukás, évismétlés

- hiányzás (igazolt, igazolatlan)

- a magatartásban tetten érhető okok (magatartás minősítése)

- a szorgalom minősítésében megmutatkozó probléma (motiváció)

- kiemelt figyelmet igénylő tanulók, kivéve kiemelten tehetséges tanulók

- szociális helyzetre visszavezethető ok

- életkor

EFOP-3.1.5-16-2016-00001 9