Európai Fejlesztési Központ

szakképzés

Cedefop országadatlap

A felnőtt népesség azon része, amelynek

lehetősége van továbbképzésre és átképzésre

Magyarország
Az országadatlapok a Cedefop 2020-as tanulmányában bemutatott összehasonlító elemzésből
származnak. A felnőttek szerepének erősítése a továbbképzési és átképzési utakon. 1. kötet: a
továbbképzési és átképzési potenciállal rendelkező felnőtt lakosság.

Az adatok korlátai miatt az elemzés egy részét nem lehetett országos szinten elvégezni. Az
adatlapok célja, hogy elgondolkodtassanak minket azon, hogy az elvégzett elemzés szerint a
legnagyobb potenciállal rendelkező csoportok összhangban vannak-e a meghatározott nemzeti
prioritásokkal. Az országos adatlapokat alátámasztó elemzést nemzeti adatok felhasználásával is
meg lehetne ismételni, hogy kiküszübölhessük a felhasznált EU-s összehasonlítható adatkészletek
korlátait.

Jogi nyilatkozat
Ez az adatlap a brit adatokat és elemzéseket tartalmazza, amelyek az Egyesült Királyság 2020.
január 31-i EU-ból történő kilépése előtt végzett kutatásokon alapulnak. Az EU-átlagok vagy egyéb
statisztikai paraméterek, beleértve az Egyesült Királyságot is, az Európai Unióban a 2020. január
31-e előtti helyzetet tükrözik, és nem reprezentálják az EU-ban később kialakult helyzetet. Ebben
az összefüggésben az „EU-28” a 2020. január 31. előtti 28 EU-tagállamra vonatkozik.

Ezt az adatlapot a Cedefop szerkesztő szolgálata nem szerkesztette és nem is lektorálta.

További információ:
http://www.cedefop.europa.eu/en/events-and-projects/projects/adult-learning
Lidia.Salvatore@cedefop.europa.eu
 1
Európai Fejlesztési Központ
szakképzés

Bevezető
Az adatok korlátozottsága miatt az alacsonyan képzettek elemzését általában az iskolai végzettség
vagy a foglalkozás típusa alapján végezték1, azonban amint azt a Cedefop (2017) tárgyalja, ez a
megközelítés nem képes megragadni az alacsony képzettséget igénylő jelenség összetettségét. Az
iskolai végzettség nem veszi figyelembe a különböző típusú készségeket, képességeket és olyan
tényezőket, amelyek alacsony képzettségi státuszt eredményezhetnek, különösen a felnőttek
körében, úgymint a tartós munkanélküliség és/vagy a munkaerőpiactól való elszakadás, az
öregedés miatti képességek elavulása, a gyors technológiai változás, termék/folyamat innováció,
változások a termelési folyamatokban és/vagy a munkaszervezésben, a készségek össze nem
illősége és olyan társadalmi-gazdasági tényezők, mint például a bevándorló háttér és a választott
nemiség.

Ezen túlmenően, ez a szűk felfogás nem képes megragadni a formális oktatási környezeteken kívül
például a képzés, az informális tanulás és a munkatapasztalat során megszerzett egyéb ismeretek,
készségek és kompetenciák szerepét.

A Cedefop (2017)-tel összefüggésben és összhangban a Cedefop Továbbképzési és átképzési

utak a felnőttek felkészítésének segítségével című kiadványának 1. kötete, “A felnőtt lakosság
potenciális készségfejlesztése és átképzése c. tanulmány a felnőttek alacsony képzettségi
státuszának azt a meghatározását fogadja el, amely túlmutat az iskolai végzettségen, és magában
foglalja a felnőttek általános készségeinek és kompetenciáinak különböző dimenzióit is.
Az alacsony képzettség tágabb felfogása három készség-dimenziót vizsgál:
(a) iskolai végzettség szintje;
b) számítógépes és digitális ismeretek;
c) kognitív készségek: írni-olvasni és számolni tudás.
Ide tartoznak a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező olyan felnőtteket is, akik
alapszintű állásokban dolgoznak mint olyan embereket, akiknél fennáll a képességek elavulásának
és elvesztésének veszélye (2).

A jelen adatlapot alátámasztó elemzés szempontjából a felnőttek 25 és 64 év közöttiek. Az EU

28+ a 28 EU-tagállamra, valamint Izlandra és Norvégiára vonatkozik.

Az 1. és 2. doboz szemlélteti az elemzésekhez használt különböző készségterületek fő

definícióit és információforrását.

(1) Dieckhoff, 2008; Eurofound, 2008.

(2) Számos tanulmány kimutatta, hogy a munkahelyek és a munkavállalók közötti eltérések kognitív hanyatlást
idéznek elő az azonnali és késleltetett felidézés, a kognitív rugalmasság és a verbális folyékonyság
tekintetében (De Grip et al., 2008; Kureková, Haita és Beblavý, 2013; Kureková et al., 2013). .
2
Európai Fejlesztési Központ
szakképzés

1. rovat.Az elemzésben használt alacsonyszintű készségek fogalmai: definíció és forrás

Iskolai végzettség szintje:

•Az alacsony iskolai végzettség azokra az emberekre vonatkozik, akik sikeresen teljesítettek a nemzetközi
színvonalat képviselő sztenderd, (ISCED) 0-2 vagy ISCED 3c, maximum kétéves programot . Az ISCED
2011 a nemzetközi osztályozás és oktatási programok szintjének és területeinek szintek szerint való
besorolásának referenciája:
- ISCED 0: iskola előtti oktatás;
- ISCED 1: alapfokú oktatás;
- ISCED 2: alsó-középfokú oktatás;
- ISCED 3: felső-középfokú oktatás.
[A felhasznált adatok forrása: Európai Unió Munkaerő-felmérés (EU LFS) 2016. évi anonimizált
mikroadatok kutatáshoz].

Digitális készségek:
•soha nem használt számítógépet: azokra az emberekre vonatkozik, akik saját bevallásuk szerint soha
nem használtak számítógépet [Forrás: Eurostat közösségi statisztika az információs társadalomról
(CSIS) 2015. évi anonimizált mikroadatok kutatás; CSIS 2014 Izland esetében];
•alacsony internethasználat: azokra az emberekre vonatkozik, akik utoljára több mint három hónappal a
felmérés előtt használták azt, vagy akik soha nem használtak internetet [Forrás: CSIS 2015 anonimizált
mikroadatok kutatáshoz; CSIS 2014 Izland esetében];
•az alapvető digitális készségeknél alacsonyabb szintű készségek: azok között, akik utoljára három hónapnál
rövidebb ideig használták az internetet a felmérés előtt vagy, akik a négy vizsgált digitális kompetencia
dimenzió - információ, kommunikáció, tartalom alkotás és problémamegoldás - közül legfeljebb az
egyikben végeztek tevékenységet [Forrás: CSIS 2015 anonimizált mikroadatok kutatáshoz];
•alacsony digitális készségek: azokra az emberekre vonatkozik, akik kevéssé használják az internetet, vagy
az alapvető digitális készségeknél alacsonyabb szintű készségekkel rendelkeznek [Forrás: CSIS 2015
anonimizált mikroadatok kutatási célokra];
•alacsony problémamegoldó képesség technológiában gazdag környezetben: azokra az emberekre
vonatkozik, akik 241-nél kevesebb pontot értek el a PIAAC-ban (azaz 1. szint alatt vannak az OECD 1-
től 3-ig terjedő jártassági skálán). A technológiában gazdag környezetekben a problémamegoldást a
következőképpen határozzák meg: „digitális technológia használata a kommunikációs eszközök és
hálózatok információk megszerzése és értékelése céljából, másokkal való kommunikációra és
gyakorlati feladatok ellátására”. [Forrás: PIAAC 2012; 2015. évi közhasználatú fájlok].

Kognitív képességek:
•Az alacsony műveltség azokra az emberekre vonatkozik, akik kevesebb mint 226 pontot értek el a PIAAC-
ban (azaz legfeljebb 1. szintet az OECD PIAAC 1. szintje alatti szinttől 5. szintig terjedő jártassági
skálán). Az írástudás a megértés, értékelés, használat és bekapcsolódni az írott szövegekbe való
bekapcsolódás annak érdekében, hogy a társadalom tagja legyen, elérje a céljait, és fejlessze tudását és
lehetőségeit. [Forrás: PIAAC 2012; 2015 közhasznú fájlok];
•Az alacsony számolási készség azokra az emberekre vonatkozik, akik kevesebb mint 226 pontot értek el a
 PIAAC-ban (azaz legfeljebb 1. szintet az OECD PIAAC 1. szintje alatti szinttől 5. szintig terjedő jártassági
skálán). A számolás a matematikai információk és ötletek elérésének, felhasználásának, értelmezésének és
közlésének képességét jelenti annak érdekében, hogy
részt vegyen, és kezelje a matematikai követelményeket a felnőtt élet számos helyzetében. [Forrás:
PIAAC 2012; 2015. évi közhasznú akták];
•alacsony kognitív készségek: alacsony írni-olvasni és/vagy számolni tudó emberekre vonatkozik (lásd fent)
[Forrás: PIAAC 2012; 2015. évi közhasznú fájlok].

3
Európai Fejlesztési Központ
szakképzés

Képességvesztés veszélye:
● olyan közepes és magas iskolai végzettséggel rendelkező emberek, akiknél fennáll a
képességvesztés veszélye: olyan személyek, akik közepes és magas iskolai végzettséggel
rendelkeznek és alapfokú foglalkozásokban dolgoznak (nemzetközi szabványos osztályozás
foglalkozások ISCO-08, 9. csoport). A közepes iskolai végzettség az ISCED 3 vagy ISCED 4-es szintű
(középiskola utáni legalább kétéves oktatás), magas az iskolai végzettség az ISCED 5–8. szintje
(felsőfokú oktatás). ISCED 2011. [Forrás: EU LFS 2016 anonimizált mikroadatok kutatáshoz].

Forrás: Cedefop.

2. rovat. Adatforrások
 EU LFS 2016 anonimizált mikroadatok kutatási célokra (3)
Az Eurostat–Európai Unió munkaerő-felmérés alapos információkat nyújt a 28+ EU-ra vonatkozóan a
munkaerőpiaci feltételekről és az alacsonyan képzett felnőttek jellemzőiről és a munkahelyekről. Adatokat
tartalmaz az egyének szociodemográfiai jellemzőinek széles skálájáról, beleértve az oktatást (ISCED) és a
képzésben való részvételt (a felmérési interjút megelőző négy hétben), valamint a foglalkoztatási státuszt és
a fő munkakör foglalkoztatási jellemzőit, beleértve a foglalkozást (ISCO).
https://ec.europa.eu/eurostat/web/mikrodata/labour-force-survey

CSIS 2015 anonimizált mikroadatok kutatáshoz (4)

Az Eurostat információs társadalommal kapcsolatos közösségi statisztikája tájékoztatást nyújt a
hozzáférésről és a felhasználásról információs és kommunikációs technológiák (beleértve a számítógép-
használatot, internet-hozzáférést, digitális kompetenciák) a háztartások és a 16 és 74 év közötti egyének az
EU-28+-ban. Hátteret tartalmaz információk a nemről, életkorról, iskolai végzettségről, foglalkoztatási
státuszról, foglalkozásról (kezi vagy nem fizikai munka). A CSIS 2015 Izlandon kívül az EU-28+ országokat
fedi le. A CSIS 2014-et Izlandra használták. https://ec.europa.eu/eurostat/web/microdata/community-
statistics-on-information-society

PIAAC 2012; 2015-ös nyilvános felhasználású fájlok – anonimizált mikroadatok ( 5)

A felnőtt kompetenciák nemzetközi értékelésének programja (OECD PIAAC) tartalmazza információk a
kognitív készségekről (írás-olvasási és számolási készség), problémamegoldásról technológiában gazdag
környezetben, számítógépes tapasztalat, iskolai végzettség (ISCED) és képzés, valamint számos
demográfiai, gazdasági és társadalmi változók, beleértve a foglalkozásokat (ISCO). A PIAAC összesen 21
országot fed le EU-28+:
•18 megkérdezett az első fordulóban (2012): AT, BE, CY, CZ, DE, DK, EE, ES, FI, FR, IE, IT, NL, NO, PL,
SE, SK, Egyesült Királyság;
•hárman a második fordulóban (2015): EL, LT, SI.

Ezért a következő EU-28+ országokat nem fedi le ez a felmérés: BG, HR, HU, IS, LU, LV, MT, NEM,
PT, RO. Néhány más ország nem vett részt a technológiagazdag környezetben való
problémamegoldásban való jártasság értékelésében: CY, ES, FR és IT.
http://www.oecd.org/site/piaac/

Forrás: Cedefop.

(3) Eurostat, a.
(4) Eurostat, b.
(5) OECD, a; b.
4
Európai Fejlesztési Központ
szakképzés

Hány felnőttet érint alacsony képzettség?

Magyarországon magas az alacsony számítógépes és digitális ismeretekkel rendelkező
felnőttek aránya összehasonlítva mind az EU 28+ súlyozatlan átlagával, mind a legjobban teljesítő
országokkal (azaz azokkal az országokkal, ahol a legalacsonyabb az alacsonyan képzett felnőtt
lakosság aránya) (1. ábra). 2015-ben az internetet soha vagy csak ritkán használó felnőttek aránya
közel 22% volt, míg a rendszeresen internetet használók között az alapvető digitális készségekkel
nem rendelkező felnőttek aránya 26,2% volt. Másrészről, az alacsonyabb iskolai végzettséggel
rendelkező felnőttek előfordulása alacsonyabb mint az EU 28+ országaiban. A kognitív
 készségekre (írás- és számolási készség), valamint a technológiagazdag környezetben való
problémamegoldásra vonatkozó adatok Magyarországról nem állnak rendelkezésre.
1. ábra – Alacsony képzettség előfordulása a 25-64 éves felnőttek körében a képességek típusa szerint (%)

16.6 25.5
15.221.926.2 18,0 20,221.8
20.7

12.617.2
5.4 12.1
3,0 3,7 11,3 12,814.8n.a n.a n.a.
Alacsony iskolai végzettség Soha nem Alacsony internethasználat Alacsony írástudás Alacsony számolási képesség
használt számítógép Alul az alapvető digitális készségek készség Alacsony problémamegoldó

Magyarország (színes sávok) Európai átlag Legjobb teljesítmény

Megjegyzés: Európai átlag: azon EU28+ országok súlyozatlan átlaga, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok. N.A: adatok
nem állnak rendelkezésre. A legjobban teljesítő országok (megbízható adatokkal rendelkezők), ahol a legalacsonyabb az alacsonyan
képzett, 25–64 éves felnőtt lakosság aránya. A legjobban teljesítő: alacsony iskolai végzettség (LT), soha nem használt számítógépet
(NL), alacsony internethasználat szint (FI), alapvető digitális készségek (LU), alacsony írástudás (FI), alacsony számolási készség (CZ),
alacsony problémamegoldás technológia-gazdag környezetben (NO)

A továbbképzési és átképzési potenciállal rendelkező felnőtt lakosság

becslése

Magyarországon a becslések szerint a teljes felnőtt lakosság 31,6-40,4%-a között mozog a

továbbképzésre és átképzésre alkalmas felnőtt lakosság aránya, azaz 1,7-2,2 millió ember a
digitális kompetenciák mértékétől függően.
2. ábra – 25–64 év közötti, továbbképzési és átképzési potenciállal rendelkező felnőttek (%), EU 28+
100

50 0

TM

TP

TI

SE

LE

Az R

YC

RF

GB

EI

KU

+8

2U
EB

50 P

40,4 31,6

BAN BEN

H
És D

VL

Én S

TA

KD

LN

RH

SI

TL

És én

ÉSÉS

ES

TOVÁBB

KS

ZC

Én F

Magasabb becslés alacsonyabb becslés

ÉS

Megjegyzés: Képességfejlesztési potenciállal rendelkező népesség (becslés): felnőttek: alacsony iskolai végzettséggel; alacsony
digitális készségek (magasabb becslés) vagy soha nem használt számítógépet (alacsonyabb becslés); alacsony írni-olvasni és/vagy
alacsony számolási készség; valamint közepesen magas iskolai végzettségűek (ISCED2011 3. szint 2 év+ 8. szint) készségvesztés
veszélyének kitett, alapfokú foglalkozásokban dolgozók- ISCO08 9. szint). A PIAAC által nem vizsgált országokban (BG, HR, HU, IS,
LU, LV, MT, PT, RO) az alacsony kognitív készségek (alacsony írás- és/vagy alacsony számolási készség) a feltételezések szerint
megegyeznek a vizsgált országokéval. EU 28+: népességgel súlyozott átlag.

Kik azok a felnőttek, akiket leginkább veszélyeztet az alacsony

képzettség?
 Az adatok korlátozottsága és megbízhatósága miatt az alacsony képzettséggel leginkább
veszélyeztetett felnőttek csoportjai valamint képzettségi dimenziónkénti azonosítása csak
munkaerőpiaci státusz szerint (munkanélküli, inaktív és foglalkoztatott) és korcsoportonként (25-34
éves, 35 és 54 év közötti felnőttek és idősebb felnőttek, 55-64 év kor közötti felnőttek) volt
lehetséges.

5
Európai Fejlesztési Központ
szakképzés

Ahol az országszintű adatok rendelkezésre álltak és megbízhatóak voltak, ott az

országadatlapokon ezt az elemzést a nemek és a származási országok szerinti elemzés
egészítette ki.

Az alacsony képzettség kockázatát a 3. keretes szövegben bemutatott négy mutató segítségével

számították ki.

3. rovat. Az elemzésben használt alacsony képzettség mérőszámai

(a)az alacsony képzettség abszolút kockázata, az ugyanazon szociodemográfiai alcsoportba tartozók
közt alacsony képzettséggel rendelkező egyének egyszerű arányaként számítva (6). Az alacsony
képzettségűek előfordulását reprezentálja az alcsoport lakosságán belül;
b) az alacsony képzettség relatív kockázata, az ugyanazon szociodemográfiai alcsoportba tartozók közt
alacsony képzettséggel rendelkező egyének (abszolút kockázat) aránya a teljes felnőtt 25 és 64 év közti
lakosság körében található alacsonyan képzettek arányához képest (7). Összehasonlítás az az
alcsoportban előforduló alacsony képzettség és az ország teljes felnőtt lakosságában előforduló alacsony
képzettségűek aránya közt. A 100 feletti/alatti értékek jelzik, hogy az alacsony képzettség kockázata
magasabb/alacsonyabb az alcsoportban, mint a teljes felnőtt lakosság esetében megfigyelt átlagos
kockázat az ország lakosságát tekintve;
c)az alacsony készségek összetett indexe, amelyet az alacsony képzettség relatív kockázatának
átlagaként számítanak ki az oktatásban, a digitális készségek, az írás-olvasás és a számolás területén. Ez
mutatja az alacsony képzettség átlagos kockázatát a négyben elemzett tartományban. Az index 100
feletti/alatti értékei ismét az átlagosnál magasabb/alacsonyabb kockázatot jeleznek; d) az alacsony
képzettség relatív teljesítményindexe, az alacsony képzettség relatív kockázataként számítva. Az EU 28+
országaiban átlagosan megfigyelt alacsony képzettség relatív kockázata szociodemográfiai alcsoportban
(8). Összehasonlítás relatív teljesítményt illetően az alacsony képzettség szempontjából az alcsoport
országbeli relatív teljesítményhez képest az EU-28+ egészében. A100 feletti értékek azt jelzik, hogy az
alcsoport által regisztrált alacsony képzettség relatív kockázata az országon belül magasabb, mint az
ugyanazon alcsoport által regisztrált átlag az EU-28+-ban. Ezzel ellentétben a 100 alatti érték alacsonyabb
relatív kockázatot jelez.

Forrás: Cedefop.

Magyarországon az alacsony képzettség különösen magas az idősebb korosztályok,

valamint a munkanélküliek és az inaktívak körében. Az 55-64 és 35-54 év közötti
munkanélküliek és inaktív felnőttek, valamint a fiatalabb munkanélküliek (25-34) átlagosan a
legmagasabb arányban számoltak be alacsony képzettségről az összes vizsgált területen: az
oktatásban és digitális készségekben (azaz ritka internethasználat vagy az alapvető digitális szint
alatti szint). (3. ábra).
 (6) Az alacsony képzettség abszolút kockázata a következőképpen számítva:
(alacsony képzettségű lakosság) ij/(teljes népesség )ij; ahol az i alsó index az alcsoportra, a j pedig az országra
vonatkozik.
(7) Az alacsony képzettség relatív kockázata a következőképpen számítva:
{[(alacsonyan képzett lakosság )ij/(teljes lakosság) ij]/[(alacsonyan képzett lakosság) i/(teljes
népesség )i]}x100; ahol az i alsó index az alcsoportra, a j pedig az országra vonatkozik.
(8) Relatív teljesítményindex a következőképpen számítva: [(alacsony képzettség relatív kockázata) ij/ (alacsony
képzettség relatív kockázata) iEU28+] x 100; ahol az i alsó index az alcsoportra, a j az országra, az EU28+ pedig
az európai átlagra vonatkozik.
6
Európai Fejlesztési Központ
szakképzés

3. ábra – Alacsony képzettségi összetett index*, Magyarország

200
150
100
50
0

(*) Alacsony képzettségi összetett index: az alacsony képzettség relatív kockázatának számtani átlagaként számítják ki két területen:
Alacsony iskolai végzettség; Alacsony digitális készségek. A relatív kockázatot minden szakterületre úgy számítják ki, hogy az
alacsonyan képzettek aránya a szocio-demográfiai csoportban az alacsonyan képzettek aránya az ország 25-64 éves felnőttei között. Az
index 100 alatti értékei az átlagosnál alacsonyabb kockázatot jeleznek; a 100 feletti értékek az átlagosnál magasabb kockázatot
jeleznek.
Forrás: Eurostat, a [2016]; Eurostat, b [2015]; OECD, a; b.

Az alacsonyan képzett felnőttek fent meghatározott alcsoportja készségigényének pontosabb

vizsgálata érdekében végezzük el az alacsony képzettség kockázatának vizsgálatát négy
készségdimenzióban: oktatás, digitális, írás-olvasás, számolás. Az elemzés a foglalkoztatási
státusz szerint kerül bemutatásra. Az egyes alcsoportok esetében a következő eredményeket
mutatjuk be:
a) az alacsony képzettség abszolút kockázata, amelyet az alcsoport regisztrált mind a négy képzettségi
dimenzióban;

b) az alacsony képzettség relatív teljesítményindexe, amelyet úgy számítanak ki, mint az alacsony
képzettség országon belüli relatív kockázatát az EU 28+ tagállamaiban átlagosan megfigyelt
alacsony képzettség relatív kockázatához képest ugyanabban a szociodemográfiai alcsoportban.9).

Munkanélküli felnőttek
A munkanélküliek közül az 55-64 évesek és a 35-54 évesek a legveszélyeztetettebbek az
alacsony képzettség szempontjából, mivel nagyon nagy a kockázata annak, hogy alacsony
digitális készségekkel rendelkeznek. Ugyanakkor a 25-34 éves munkanélküliek is az átlagosnál
magasabb kockázatot mutatnak az alacsony digitális készségekkel és alacsony iskolai
végzettséggel. (1. tab.)
1. táblázat – Felnőtt munkanélküliek: az alacsony képzettség abszolút kockázata életkor és képzettség típusa
szerint Magyarországon
Kor Oktatás Digitális készségek Műveltség Számolás
 55-64 29,2 83,9 n.a. n.a.

35-54 32,9 72,0 n.a. n.a.

25-34 34,9 56,3 n.a. n.a.

Teljes népesség 25-64: Országos átlag 16,6 48,0 n.a. n.a.

Teljes népesség 25-64: európai átlag 23,2 43,0 20,8 24,3

Megjegyzés: Európai súlyozott átlag: oktatás (EU28+); Digitális készségek (EU28, NO); Írás- és számolás (AT, BE, CY, CZ, DE, DK, EE,
EL, ES, FI, FR, IE, IT, LT, NL, NO, PL, SE, SI, SK, UK). n.a.: adatok nem állnak rendelkezésre.

Az abszolút kockázattól eltérően a relatív teljesítmény index. Az alacsony képzettség (4. ábra) az
ország kritikus területeit (a 100 felettieket) határozza meg a szocio-demográfiai csoportok számára,
összehasonlítva az EU 28+ tagállamaiban átlagosan regisztrált teljesítményükkel. Magyarországon
például a 25-34 éves és a 35-54 éves munkanélküli felnőtteknél nagyobb a relatív kockázata
annak, hogy alacsony iskolai végzettséggel és digitális készségekkel rendelkeznek, mint az EU 28+
tagállamaiban ugyanezen csoportok átlagosan megfigyelt relatív kockázata.

9
Az EU 28+-ban figyelembe vett országok átlagos változása az adatbázis és a figyelembe vett készség szerint: EU28+ az
oktatásban (EU-LFS 2016); EU28 plusz NO a digitális készségekért (CSIS 2015); AT, BE, CY, CZ, DE, DK, EE, EL, ES,
FI, FR, IE, IT, LT, NL, NO, PL, SE, SI, SK, UK az írni-olvasni és számolni tudásért (OECD-PIAAC 2012 ;2015).
7
Európai Fejlesztési Központ
szakképzés

4. ábra – Munkanélküli felnőttek: alacsony képzettségűek relatív teljesítményindexe életkor és készségtípus szerint,
Magyarország

175 150 125 100 75 129 95

167

106 106
116
25-34 éves kor 35-54 éves kor 55-64
Oktatás Digitális készségek

Jegyzet:Az alacsony képzettség relatív kockázata az országon belül az alacsony képzettség relatív kockázatához képest,
amelyet az EU28+-ban átlagosan ugyanazon társadalmi-demográfiai csoport esetében figyeltek meg.Az index 100 alatti/feletti
értékei azt jelzik, hogy az alacsony képzettség relatív kockázata az adott szociodemográfiai csoportban az országban
alacsonyabb/magasabb, mint az EU 28+ átlagában az adott szociodemográfiai csoport relatív kockázata.

Inaktív felnőttek
Az inaktív felnőttek közül az 55-64 évesek és a 35-54 évesek a legveszélyeztetettebbek az
alacsony képzettséggel.Az átlagosnál nagyobb kockázatot jelentenek az alacsony digitális
készségek és az alacsony iskolai végzettség tekintetében az országban és az EU28+-ban
regisztrált átlagos kockázathoz képest (2. táblázat). Ugyanakkor a munkaerőből származó
fiatalabb, 25-34 éves felnőtteknél is viszonylag magas az alacsony iskolai végzettség kockázata.
2. táblázat – Inaktív felnőttek: az alacsony képzettség abszolút kockázata életkor és készségtípus szerint,
Magyarország
Kor Oktatás Digitális készségek Műveltség Számolás

55-64 30,0 80,5 n.a. n.a.

35-54 34,8 66,9 n.a. n.a.

 25-34 26,8 36,0 n.a. n.a.

Teljes népesség 25-64: országos átlag 16,6 48,0 n.a. n.a.

Teljes népesség 25-64: európai átlag 23,2 43,0 20,8 24,3

Megjegyzés: Európai súlyozott átlag: oktatás (EU28+); Digitális készségek (EU28, NO); Írás- és számolási készség (AT, BE, CY, CZ,
DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, IE, IT, LT, NL, NO, PL, SE, SI, SK, UK). n.a.: adatok nem állnak rendelkezésre.

Az abszolút kockázattól eltérően az alacsony képzettség relatív teljesítményindexe (5. ábra) kiemeli
az országkritikus területeket (a 100 felettieket) a szocio-demográfiai csoportok szempontjából az
EU 28+ tagállamaiban átlagosan regisztrált teljesítményhez képest. Magyarországon a 25-34 éves
és a 35-54 éves inaktív felnőttek körében nagyobb az alacsony iskolai végzettség relatív
kockázata, mint az EU 28+ tagállamaiban ugyanezen csoportok átlagosan megfigyelt relatív
kockázata.

5. ábra – Inaktív felnőttek: az alacsony képzettség relatív teljesítménymutatója életkor és készségtípus

szerint, Magyarország

150

124112
101
125

100
97 95
95 7525-34 éves kor 35-54 éves kor 55-64

Oktatás Digitális készségek

Jegyzet:Az alacsony képzettség relatív kockázata az országon belül amelyet az EU28+-ban átlagosan ugyanazon társadalmi-
demográfiai csoport esetében megfigyelt alacsony képzettség relatív kockázatához képest .Az index 100 alatti/feletti értékei azt
jelzik, hogy az alacsony képzettség relatív kockázata az adott szociodemográfiai csoportban az országban alacsonyabb/magasabb, mint
az EU 28+ átlagában az adott szociodemográfiai csoport relatív kockázata.

8
Európai Fejlesztési Központ
szakképzés

Foglalkoztatott felnőttek
Az összes vizsgált csoportba tartozó foglalkoztatott felnőtt lakosság alacsonyabb iskolai
végzettségének kockázatát mutatják mind az ország, mind az EU 28+ átlagához képest.
Ugyanakkor az 55-64 éves foglalkoztatottaknál az átlagosnál nagyobb a megfelelő digitális
készségek hiányának kockázata (3. táblázat).
3. táblázat – Foglalkoztatott felnőttek: az alacsony képzettség abszolút kockázata életkor és képzettség típusa
szerint, Magyarország
Kor Oktatás Digitális készségek Műveltség Számolás

55-64 13,8 57,3 n.a. n.a.

35-54 11,5 39,0 n.a. n.a.

25-34 10,4 29,6 n.a. n.a.

 Teljes népesség 25-64: országos átlag 16,6 48,0 n.a. n.a.

Teljes népesség 25-64: európai átlag 23,2 43,0 20,8 24,3

Megjegyzés: Európai súlyozott átlag: oktatás (EU28+); Digitális készségek (EU28, NO); Írás- és számolási készség (AT, BE, CY, CZ,
DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, IE, IT, LT, NL, NO, PL, SE, SI, SK, UK). n.a.: adatok nem állnak rendelkezésre.

Relatív teljesítményindex: Az alacsony képzettség (6. ábra) az ország kritikus területeit (a 100
felettieket) határozza meg a szocio-demográfiai csoportok szempontjából, összehasonlítva az EU
28+ tagállamaiban átlagosan regisztrált teljesítményükkel. Magyarországon például a 25-34 éves
foglalkoztatott felnőttek körében nagyobb az alacsony iskolai végzettség és digitális készségek
hiányának relatív kockázata, mint a 28+ EU-ban ugyanezen csoportban átlagosan megfigyelt relatív
kockázat.
6. ábra – Foglalkoztatott felnőttek: alacsony képzettségűek relatív teljesítménymutatója életkor és

készségtípus szerint, Magyarország

135

110 85 116 91 96
118
105

25-34 éves kor 35-54 éves kor 55-64

Oktatás Digitális készségek

Jegyzet:Az alacsony képzettség relatív kockázata az országon belül az EU28+-ban átlagosan ugyanazon társadalmi-
demográfiai csoport esetében megfigyelt alacsony képzettség relatív kockázatához képest. Az index 100 alatti/feletti értékei azt
jelzik, hogy az alacsony képzettség relatív kockázata az adott szociodemográfiai csoportban az országban alacsonyabb/magasabb, mint
az EU 28+ adott szociodemográfiai csoportban mért relatív kockázat.

9
Európai Fejlesztési Központ
szakképzés

4. keretes szöveg – Az alacsony képzettség kockázata a külföldön született felnőttek körében

 Az EU-munkaerő felmérés szerint Magyarországon a külföldön született lakosok (2016) a teljes 25-64 éves
népességnek mindössze 2,3%-át tették ki. Ezen belül 31,6% az EU 28-on kívül születettek aránya.
A külföldön született felnőttek az alacsony iskolai végzettségű lakosság mindössze 2,3%-át teszik ki. Ráadásul a
külföldön születettek az átlagosnál kisebb kockázatot jelentenek az alacsony iskolai végzettség szempontjából: 3%-
kal alacsonyabb az arányuk az országban regisztrált átlagnál. Az írás-olvasási és számolási készségekre vonatkozó
adatok nem állnak rendelkezésre.

Külföldi születésű 25-64 éves lakosság - alacsony iskolai végzettség

Előfordulása az alacsonyan képzett lakosság körében 2.3 (%)
Alacsony készség szakadék* -0,1
Abszolút kockázat (%) 16.2
Relatív kockázat az országon belül 97
* Különbség a teljes alacsony képzettségű populáció és a teljes népesség körében való összes előfordulási gyakoriság között

5. keretes szöveg – Az alacsony képzettség kockázata a felnőtt nők körében

Magyarországon az alacsony iskolai végzettségű, illetve alacsony digitális készségekkel rendelkező felnőtt lakosság
mintegy 58, illetve 56 százalékát nők teszik ki. A felnőtt nők körében az alacsony képzettség abszolút kockázata
magasabb a digitális készségek esetében (53%), mint a többi figyelembe vett készség dimenziójában. Az átlagos
kockázattal (az alacsony képzettség relatív kockázata) összehasonlítva azonban a nők magasabb kockázatot mutatnak
az alacsony iskolai végzettségre (1%-kal magasabb).
A foglalkoztatási státusz szerinti bontás azt mutatja, hogy az alacsony képzettség relatív kockázata a munkaerőn kívüli
(inaktív) nők körében magasabb az összes figyelembe vett készségdimenzióban, a digitális készségek terén pedig a
munkanélküli nők körében. Az alacsonyan képzett, inaktív felnőtt nők az alacsonyan képzett felnőtt lakosság 17–18%-
át teszik ki, a figyelembe vett készségdimenziótól függően.

25-64 éves nők Alacsony Alacsony digitális

oktatás készségek

Az alacsony képzettség abszolút 19.9 53.1

kockázata a 25-64 éves nők
körében (%)

Az alacsony képzettség relatív 1 (57,6) 1 (55,9)

kockázata a 25-64 éves nők teljes 1 0
népességében 5 8

Relatív kockázat: munkanélküli 25-64 8 (3.6) 1 (19,8)

éves nők teljes népességében 9 3
2

Relatív kockázat: passzív 25-64 éves 2 (36) 1 (18,7)

nők teljes népességében 1 6
5 4

Relatív kockázat: foglalkoztatott 25- 6 (18) 6 (17,3)

64 éves nők körében 1 9

(Az alacsonyan képzett 25-64 éves nők

előfordulása a teljes alacsony
képzettségű népességben %-ban).

10
Európai Fejlesztési Központ
szakképzés
Bibliográfia
[Az URL-ek elérése 2019.09.11.]

Cedefop (2017).A készségekbe való befektetés megtérül: az alacsonyan képzett felnőttek

gazdasági és társadalmi költségei az EU-ban. Luxemburg: Kiadóhivatal. Cedefop kutatási
papír, 60.https://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/5560
De Grip, A. et al. (2008). Munka és munkavállaló közötti eltérés és kognitív hanyatlás.Oxfordi
közgazdasági folyóirat. 60. kötet, 2. szám, pp. 237-
253.https://econpapers.repec.org/article/oupoxecpp/v_3a60_3ay_3a2008_3ai_3a2_3ap_3a23
7- 253.htm
Dieckhoff, M. (2008). Készségek és foglalkozási teljesítmény: összehasonlító tanulmány
Németországról, Dániáról és az Egyesült Királyságról.Munka, foglalkoztatás és társadalom, Vol.
22., 1. sz., 89-108. Eurofound (2008).Kinek van szüksége továbbképzésre? Alacsonyan képzett és
alacsonyan képzett munkavállalók az Európai Unióban.
https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/
ef0897e n.pdf
Kureková, L.; Haita, C.; Beblavý, M. (2013). Alacsony képzettségűnek lenni és azzá válni: átfogó
megközelítés az alacsony képzettség tanulmányozására. NEUJOBS munkaanyag,
4.3.1.https://www.academia.edu/23527945/Being_and_Becoming_Low
Képzett_A_átfogó_megközelítés_tanulmányozáshoz_alacsony képzettség
Kureková, L. et al. (2013).Az alacsony és közepesen képzett munkavállalók iránti kereslet Európa-
szerte: a formális képesítések és a nem kognitív készségek között. NEUJOBS munkaanyag,
4.3.3.http://biblioteka-krk.ibe.edu.pl/opac_css/doc_num.php?explnum_id=592

Adatforrások
Eurostat (a). Európai Uniós munkaerő-felmérés (EU LFS)[adatbázis: anonimizált mikroadatok
kutatáshoz].http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/microdata/lfs
Eurostat (b). Közösségi statisztikai adatok az információs társadalomról (CSIS)[adatbázis:
anonimizált mikroadatok
kutatáshoz].https://ec.europa.eu/eurostat/web/microdata/community-statistics-on information-
society
OECD (a).PIAAC 2012: nyilvános használatú fájlok (anonimizált)
mikroadatok)[adatbázis].http://www.oecd.org/site/piaac/
OECD (b).PIAAC 2015: nyilvános használatú fájlok (anonimizált)
mikroadatok) [adatbázis].http://www.oecd.org/site/piaac/

11