A Biztos Kezdet program és a Gyerekházak leírása

A Biztos Kezdet program alapgondolata az esélyek megteremtése, illetve a képességek

kibontakoztatásának biztosítása. Prevenciós program, amelynek segítségével reális
lehetőség nyílik az eltérő élethelyzetből induló gyermekek számára a lehető legkorábban
történő probléma-felismerésre, a korai, célzott képesség fejlesztésre, a nagyon korán
jelentkező hátrányok mérséklésére, a lemaradás, kirekesztődés elkerülésére.

A helyi Biztos Kezdet programok a fenti célok elérése érdekében szervezik meg a helyi
szükségletektől függően, a helyi szakemberek és szülők együttműködésével a
szolgáltatásokat, ill. azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatásokhoz
való hozzáférést.

A program prioritásai

A hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken és településrészeken, a 0-5 éves

gyereket nevelő hátrányos helyzetű családok felkutatása és a programba történő
bevonása.

A szolgáltatáshiányos településeken és településrészeken a Gyerekházak létrehozásával

kell elősegíteni a szolgáltatások minimum tárgyi feltételeinek megteremtését, és a
szükséges szakemberek elérhetőségének biztosítását.

A Gyerekháznak az ellátási területről biciklivel, babakocsival megközelíthetőnek kell

lennie.

Azok a kistérségek, települések és településrészek, ahol nincs pedagógiai célú preventív

szolgáltatás, ott a program segítségével részesüljenek az arra rászorulók preventív
szolgáltatásokban.

Azok a települések és településrészek, ahol nincs bölcsőde és/vagy óvoda, a

Gyerekházakkal pótolják az 5 év alatti gyerekek biztonságos fejlődést elősegítő ellátását.

A Biztos Kezdet program területi prioritásai

A program indítása olyan településeken, településrészeken indokolt, ahol:

• Magas a munkanélküliek aránya, a mezőgazdaságban dolgozóknak egyre

nehezebb a gazdasági helyzete, fejletlen az infrastruktúra, a szociális és egyéb
szolgáltatások nehezen elérhetők és alacsony színvonalúak, gyakran hiányoznak.
• Folyamatosan erősödik a szegregáció, mivel az itt lakók mind térben, mind
társadalmilag egyre távolabb kerülnek más társadalmi rétegektől, társadalmi
érintkezéseik ritkák, hiányoznak a követendő mintaként is szolgáló
referenciacsoportok.
• Hatványozódott hátrányok a zsáktelepülésen élő emberek vonatkozásában,
ugyanis a szociális ellátórendszerek és a szolgáltatások hiánya növeli a
településszerkezet sajátosságaiból eredő társadalmi kirekesztettséget.
• Az itt élő emberek társadalmi mobilitási esélyei is erősen korlátozottak.
• Nagyszámú roma népesség koncentrálódik, akiknek az egyetlen biztos
megélhetési forrása a szociális támogatás, amelyet alkalmi munkával szerzett
jövedelemmel egészítenek ki.
• Területileg elkülönült lakókörnyezetben, gyakran a településektől távol eső
telepeken élnek, gyermekeik szegregált nevelési-oktatási intézményekbe járnak.

1
 • A társadalmi hátrányok halmozottak, a családok kiestek a munkaerőpiacról, az
ellátórendszerekből és szolgáltatásokból
• A gettósodás megjelenése vagy veszélye fennáll.
• Az ellátórendszerek, a pedagógiai és szociális szolgáltatások a városokban
általában jól kiépültek, azonban a slumosodó városrészekben lakó emberek
számára gyakorlatilag nem elérhetőek.

A program alapelvei
Együttdolgozni a leendő szülőkkel, a szülőkkel és gyerekekkel a csecsemők és
kisgyerekek testi, szellemi és szociális fejlődésének előmozdításáért, különösen a
hátrányos helyzetűekért, hogy harmonikusan fejlődhessenek.

Együttműködni a különböző szakmák szakembereivel, azért hogy sikerüljön megtörni a

gyerekek hátrányos helyzetének körforgását a szolgáltatás nyújtás tervezésétől a
megvalósuláson át az értékelésig.

A program célcsoportjai

Közvetlen célcsoport
A hátrányos helyzetű településeken, településrészeken, illetve hátrányos helyzetű
családokban élő 0-5 éves csecsemők és kisgyerekek és az őket nevelő szülők
- azok a csecsemők és gyerekek, akik organikusan nem sérültek
- azok a csecsemők és kisgyerekek, akik organikusan sérültek, és
rehabilitációjukhoz terápia szükséges,
- azok a csecsemők és kisgyerekek, akik az életkori sajátosságokhoz képest
fejlődésükben lemaradást, vagy annak kockázatát mutatják.

Közvetett célcsoport
A közvetlen célcsoport hátrányos helyzetének csökkentése érdekében tenni tudó
döntéshozók, szakemberek. Azok a szakemberek, akik biztosítják a tünetek és
kockázatok felismerését, kezelését szoros szakmai együttműködés keretében.
A gyerekek szűkebb és tágabb társadalmi környezete.

A program céljai

Rövidtávú cél
• A csecsemők és kisgyerekek szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének javítása
• A gyerekek tanulási képességének javítása
• Szülői szerepek, kompetenciák megerősítése
• A családok és közösségek erősítése

Középtávú cél
• Az óvoda, később az iskolaérettség növelése
• A beiskolázási mutatók javítása
• Az iskolai lemorzsolódás csökkentése
• A bukások számának csökkentése

Hosszú távú cél

• A gyerekek jóllétének biztosítása
• A hátrányos helyzetű családok deprivációs ciklusának megtörése
• A hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek jövőbeni sikeres, munkaerő-
piaci reintegrációjának megalapozása

2
A helyi Biztos Kezdet Gyerekházak létrejöttének folyamata:

A program alapvető lépései:

1. pályázó csapat létrehozása
2. helyzetelemzés, szükségletfelmérés
3. tervezés
4. irányító csoport létrehozása, melynek tagjai lehetnek:
• szervezetek (képviselői: helyi önkormányzat, gyermekjóléti ellátásban
érintett, bölcsödében, óvodában vagy más nevelési-, oktatási intézményben
dolgozók)
• közösségek (szülőcsoport, szakmai műhely stb.)
• egyének (szakemberek, szülők, a probléma iránt elkötelezett önkéntes
segítők)

Hol hozzunk létre Gyerekházat?

Ott, ahol legtöbb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek és ahol ezt a település
vezetése is támogatja.

Gyerekház munkarendje, személyi, tárgyi feltételei

Gyerekházak nyitvatartása:
Az év minden munkanapján, az év minden hónapjában délelőtti órákban legalább napi 4
óra időtartamban.

Személyi feltételek:
Gyerekházanként minimálisan két fő foglalkoztatása szükséges, de indokolt esetben
harmadik munkatárs alkalmazása is. Elvárások a munkatársakkal szemben:
1 fő Gyerekház vezető, aki védőnői és/vagy csecsemő és kisgyermekgondozó
és/vagy bölcsődei gondozó/szakgondozó és/vagy óvodapedagógus és/vagy
gyógypedagógus és/vagy fejlesztőpedagógus és/vagy gyermekpszichológus
és/vagy pszichopedagógus és/vagy szociálpedagógus végzettséggel rendelkezik
1 fő Gyerekház munkatárs, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik,
előnyt jelent a pedagógiai és/vagy egészségügyi és/vagy bölcsődei gondozói
végzettség vagy ilyen irányú képzésben való részvétel
1 fő Gyerekház munkatárs, előnyt jelent, ha a segítő az érintett családok közül
kerül ki

A Gyerekház minden dolgozója a mentor részvételével történő havonta ismétlődő

minimum 3 órás team-megbeszélésekre szakmailag felkészül és azokban aktívan részt
vesz. A beszélgetések témája a Gyerekházak működésének elvi és gyakorlati rendszere,
módszerek kialakítása, illetve a gyerekfejlődés ismerete és annak a fejlesztésben való
legeredményesebb alkalmazása.
A Gyerekház vezetője felügyeli és elkészíti a gyerekek állapotfelmérését, és a megfelelő
szakemberrel közösen fejlesztő programot készít.

A Biztos Kezdet program koordinátor felel a ház programjainak szervezéséért, többek

között:
- szükség szerint megszervezi segítő szakember eljutását a Gyerekházba
- gondoskodik arról, hogy a Gyerekházi programokról minél nagyobb számban tudjanak a
településen élő kisgyerekes családok és a helyi vezetők
- kapcsolatot tart a helyi óvodával.

A Gyerekházakban dolgozók felkészültsége alapkérdés. A legfontosabb feltétel

természetesen a szakmai tudás az ott dolgozóknál. A képzett dolgozóknál esetenként a
gyakorlat hiányát fogjuk tapasztalni, de ezt pótolják a kötelező képzés során
megszerezhető ismeretek, valamint a rendszeres team-megbeszéléseken előkerülő eset
ismertetések és azok feldolgozása, amit minden esetben a mentorok vagy a
Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet által megbízott szakember tart.

3
Tárgyi feltételek:

Gyerekházat közvetlen kertkapcsolattal rendelkező földszintes vagy egyemeletes

(tetőteres) házban lehet létrehozni, ahol a mellékhelyiségek és a játszószoba egy szinten
vannak.
A Gyerekháznak a szolgáltatásait igénybe vevő családok által lakott „babakocsival,
biciklivel megközelíthető” földrajzi területen (utca, háztömb, negyed), családias,
közvetlen hangulatot és a célszerűséget leginkább biztosító jellegű épületben kell
szolgáltatásait biztosítania.

A Gyerekházban lennie kell

1. legalább egy felnőtt WC-nek;
2. legalább egy gyermek WC-nek vagy a felnőtt WC használatát lehetővé tevő
szűkítőnek;
3. legalább egy, felnőttek és gyermekek fogadására egyaránt alkalmas fogadó
helyiségnek;
4. legalább egy, legalább 30 m2-es, természetes fénnyel megvilágított
játszószobának;
5. legalább egy, fejlesztésre, a szülőkkel való beszélgetésre, team megbeszélésre
alkalmas szobának,
6. legalább egy teakonyhának, melyben van tűzhely (pl. villanytűzhely lehetőleg
villanysütővel együtt), hűtőszekrény, kenyérpirító, vízforraló, előkészítő
konyhalap vagy asztal,
7. legalább egy fürdőszobának, amiben van gyerekfürdetésre alkalmas kád vagy
zuhanyozó, mosógép, kézmosó, ruhaszárító eszköz,
8. legalább kettő, három évnél nem régebbi, internetkapcsolattal, windows és
office alkalmazásokkal felszerelt személyi számítógépnek, melyek közül az
egyik a munkatársak, a másik a szülők rendelkezésére áll,
9. legalább egy DVD-lejátszónak felnőttek használatára.

A játszószobában lennie kell

10. egy könnyen kialakítható, puha és könnyen tisztán tartható játszó-mászó
felületnek;
11. nyitott, gyermekek számára hozzáférhető magasságú polcoknak, és rajtuk
elhelyezett játékoknak;
12. könyves saroknak polccal és alacsony ülőalkalmatossággal (párnák, kanapé,
stb.);
13. nyugodt pihenésre alkalmas pihenő helynek (alvósarok könnyű matracokkal,
takaróval).

A kertben lenniük kell

14. szabványosított kültéri játékoknak, legalább két eszköz legalább 30 m2-en,
15. szélvédett játszóhelynek.

A játszószoba és a vizes helyiségek kivételével a helyiségek többfunkciósak is lehetnek,

egy helyiség több funkciót is elláthat, ez esetben az adott helyiségnek a nagyobb
alapterületi követelménynek kell megfelelnie. Összességében a Gyerekház minimális
alapterülete 70 m2.

A tárgyi feltételekhez tartozik a megfelelő épület, amelyet a helyi önkormányzat, mint

partner segít használhatóvá és működővé tenni. A tárgyi feltételekhez tartoznak a
megfelelő bútorok, a megfelelő játékkészlet és ennek bővítése, a külső tér játszótérré
alakítása, valamint konyha és fürdőszoba kialakítása, ahol részben az otthoni hiányok
pótolhatóak (folyóvíz, mosás), illetve közös főzésre, egészséges ételek készítésére van
lehetőség.

4
Együttműködési feltételek

A Biztos Kezdet program és a Gyerekházak működésében a legfontosabb és leginkább új

irányt közvetítő elem a helyben fellelhető szakmák együttműködésének megvalósulása.
Az együttműködés megvalósulása biztosítja, hogy nem alakulnak ki párhuzamos
szolgáltatások, de a gyerekek fejlődésére, jól létére ható minden egyes feltétel
megvalósulását egységben képes látni, és az adódó problémákat is egységben képes
megoldani.