8.

Az óvoda dokumentumai és szakmai kapcsolatrendszere

Az óvoda kapcsolatrendszere:
Részei:
• Külső és
• Belső kapcsolatrendszer

Külső kapcsolatrendszer:
• bölcsőde
• iskola
• fenntartó
• pedagógiai szakszolgálati intézmény
• pedagógiai - szakmai szolgáltatás
• civil szervezetek

Óvoda és Bölcsőde kapcsolata:

A település bölcsődéivel törekedni kell a jó partnerkapcsolat kialakítására, hogy ismerjék
az óvodát és szívesen ajánlják azt. Keresni kell a tartalmas együttműködés lehetőségeit.
Területei:
• kapcsolattartási formák (megbeszélések, szakmai konzultáció)
• kölcsönös tájékoztatás változatos formáinak alkalmazása
• információcsere az átadott gyermekekről
• a gyermekek nyomon követése az óvoda kezdő szakaszában a gondozónők
részéről stb.

Az óvoda és az iskola kapcsolata:

• Az óvoda és iskola együttműködésében kiemelt szerepet kap az átmenet kérdése.
• Az átmenet megkönnyítése érdekében a folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő-
és megtartó kapcsolat kialakítására kell törekedni!
Területei:
• átmenetek könnyítésének formái
• kapcsolattartási formák a nevelőtestületek között (szakmai napok, nevelési
értekezletek stb.)
• kölcsönös tájékoztatás az intézményben folyó munkáról, eredményekről
• egymás látogatása
(foglalkozás/óralátogatás, programok alkalmával)
• gyermekközösségek kapcsolattartási formái (nyílt napok, családi programok,
versenyek, kulturális programok)
• közös ünnepek, rendezvények stb.

Az óvoda és a fenntartó közötti kapcsolat:

Területei:
• az intézmény működtetése, működési feltételek biztosítása
• intézményi dokumentumok átdolgozása, jóváhagyása
• tervek, beszámolók elfogadása, jóváhagyása
• intézményfejlesztési koncepció kidolgozása
• pályázati tevékenység
 • részvétel közös programokon
Az óvoda egyéb kapcsolatai:
Azokat a partnereket szokás ebbe a körbe sorolni, akik vagy amik az együttműködés révén
hozzájárulnak az intézményi célok, feladatok megvalósításához, a gyermekek teljes
személyiségének fejlesztéséhez.
• védőnő, gyermekorvos
• kulturális és közművelődési intézmények
• művészeti csoportok
• családvédelmi szervezetek
• más óvodák
• nevelési tanácsadó
• szakértői bizottság

A pedagógiai szakszolgálatok:
• a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, fejlesztő nevelés,
• szakértői bizottsági tevékenység, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás,
• a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
• a konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés,
• az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
• a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

Pedagógiai - szakmai szolgáltatás:

a) pedagógiai értékelés,
b) a szaktanácsadás, tantárgygondozás,
c) a pedagógiai tájékoztatás, tanügy-igazgatási szolgáltatás,
d) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,
e) a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,
f) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat,
g) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és
pedagógiai támogató rendszer működtetése.

Civil szervezetek:
• Pl. alapítványok
• Mit támogat: innovációt, pályázatokat, rendezvényeket,
eszközbővítést?
• A kapcsolat formái: eseti, folyamatos – rendszeres, hagyományhoz kapcsolódó,
tartalmai?
• Szülők vagy egyéb szponzorok is támogatják-e az óvodát? (1%-ok)

2. Az óvoda belső kapcsolatrendszere:

• Az óvodában, mint minden szervezetben kapcsolatok rendszere működik, amelyekben
vannak alá-fölérendeltségi, és mellérendeltségi viszonyok.
• Az intézményi hierarchiában elfoglalt helytől függetlenül az intézménnyel közvetlen
kapcsolatban lévők mindegyikének az kell, hogy legyen a célja, hogy a közösen
megfogalmazott és elfogadott programokban oly módon tudjanak együttműködni,
hogy az a kisgyermekek érdekét, fejlődését szolgálja. 
Intézményvezetés kapcsolata a nevelőtestülettel:
Tartalma:
• aktív részvétel az intézmény működését meghatározó döntések előkészítésében (PP,
munkaterv, SZMSZ, Házirend)
• zavartalan kommunikáció áramlás biztosítása
• az új kollégák kiválasztásának és beilleszkedésének segítése, munkájuk nyomon
követése
• szakmai-módszertani újítások ösztönzése/támogatása
• a nevelőtestületben keletkezett nézeteltérések konstruktív megoldásának a keresése
• a nevelők személyes problémáinak körültekintő kezelése

Kapcsolat az óvodapedagógusok között:

Tartalma:
• egyenrangú munkatársként az önálló tevékenységek összekapcsolása az intézményi
célok érdekében
• törekvés a jó munkahelyi légkör kialakítására
• egymás munkájának megbecsülése, tiszteletben tartása
• szolidaritás a munkatársak iránt
• lojalitás az óvoda, mint intézmény felé
• együttműködés a szakmai munkaközösségekben, alkalmi munkacsoportokban
• szakmai méltóság megtartása, etikai szabályok betartása

Kapcsolat az óvodapedagógus és az intézmény egyéb dolgozói között:

Tartalma:
• közreműködés a nyugodt munkafeltételek megteremtésében
• segítőkészség tanúsítása egymás iránt
• egymás munkájának megbecsülése
• szolidaritás, lojalitás
• egymás iránti tisztelet, elfogadás
• az intézményi nevelési elvek azonos módon történő közvetítése a gyermekek,
felnőttek felé

Kapcsolat a pedagógusok és a szülők között:

Szempontok az együttműködéshez:
• a szülő, a gyermek feltétel nélküli elfogadása
• őszinte, nyílt viselkedés
• segítség a problémák okainak feltárásában, ha szükséges, szakember bevonásával

A CSALÁD:
A kapcsolattartás formái és tartalmai:
Első találkozás a gyermekkel, szülőkkel – mikor? Hogyan?

Beszoktatás/befogadás:
Folyamatos, fokozatos, „anyás”, a gyermek szükségleteit követő
Szülői elképzelések figyelembevétele
Várható nehézségek a befogadás során
Családlátogatás:
• Környezettanulmány a gyermek elsődleges szocializációs közegéről
• Családi miliő, gyermek családban elfoglalt pozíciója, esetleges devianciák
• Érvek pro és kontra
• Mikor? Milyen gyakran? Milyen formában?
• Tapasztalatok feljegyzése (szempontok?)

Fogadóóra:
• szülőkkel való beszélgetés kötetlen formában vagy előre meghatározott céllal,
témában
• Lehetőséget ad az egyéni problémák feltárására
• Gyakorisága: rendszeres v. alkalomszerű
• Kezdeményezheti: pedagógus v. szülő (akár egyik szülő is)
• Bizalom, etikai szabályok betartása

Szülői értekezletek:
• Szervezett, hivatalos kapcsolattartási forma
• Rendszeres (évente kb. 4 alkalommal: május eleje, okt. közepe, január vége,
május vége)
• Formális
• Tematikus
• Kevésbé bizalmas légkör
• Egyéni problémák kiemelése mellőzendő!
• Szülői munkaközösség - választott képviselők által

Egyéb formák:
• Játék- és munkadélutánok
• Ünnepek, rendezvények
• „Szülők Akadémiája”
• Van-e rá igény? Milyen jellegű?
• Aktív szülői részvétel, kezdeményező szerep
• Szakmai megosztottság: Gyermek érdeke? Eltérő szülői igények, elvárások?
• Visszajelzések, tapasztalatok alapján alakíthatók

Az óvoda dokumentumai:
Dokumentáció:
• 2011. évi CXC. tv a Nemzeti köznevelésről és
o a 20/2012-es (VIII.31.) EMMI rendelet:
• Munkaterv
• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Házirend
• Pedagógiai Program
• Egyéb kötelező nyomtatványok

A munkaterv: Meghatározza az óvodai nevelési év helyi rendjét

Elkészítéséhez az intézményvezető kikéri:
• a fenntartó
• az óvodaszék, a szülői szervezetek
• a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is.
Az óvodai nevelési év helyi rendjében rögzíteni kell:
• az óvodai nevelés nélküli munkanapokat, az iskolai tanítás nélküli munkanapok
időpontját, célját
• a szünetek időtartamát
• az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,
• az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák
időpontját,
• az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett
időpontját

Szervezési és Működési szabályzat:

Tartalmazza az általános működés rendjét, pl.:
• a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási
intézményben való benntartózkodásának rendjét,
• a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,
• a vezetők és a szervezeti egységek, külső kapcsolati partnerek, szülői szervezetek
közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, a vezetők közötti feladatmegosztást
• az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos
feladatokat,
• annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a
pedagógiai programról.

Házirend tartalma:
• Az óvoda nyitvatartása
• Az óvodai felvételre vonatkozó szabályok
• A gyermeket megillető jogok
• A gyermekeket óvó-védő szabályok
• A beiskolázás szabályai
• Az étkezéssel kapcsolatos tudnivalók
• Hiányzás igazolása, egészségvédelmi szabályok
• Szülői jogok és kötelességek
• Adatkezelés, ügyintézés, panaszkezelés

Pedagógiai program:
Meghatározza:
• az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
• nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését,
közösségi életre történő felkészítését,
• a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, segítését,
• a szociális hátrányok enyhítésével, az esélyegyenlőség biztosításával és a
gyermekvédelemmel összefüggő tevékenységeket,
• a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,
• a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,
• az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket
Az óvoda által használt nyomtatványok:
a) a felvételi előjegyzési napló,
b) a felvételi és mulasztási napló,
c) az óvodai csoportnapló,
d) az óvodai törzskönyv,
e) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai
szakvélemény),
f) a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.

A csoportnapló:
Fel kell tüntetni:
• az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét,
• a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait,
• a megnyitás és lezárás helyét és időpontját,
• az óvodavezető aláírását,
• a pedagógiai program nevét.

Az óvodai csoportnapló tartalmazza:

a) a gyermekek nevét és óvodai jelét,
b) a fiúk és lányok számának összesített adatait (a három év alatti, a három-négyéves, a négy-
ötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, az SNI és a bölcsődés gyermekek
számát)
c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,
d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,
e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban,
f) nevelési éven belüli időszakonként a nevelési-szervezési feladatokat, a tervezett
programokat
g) a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és
beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt,
h) a feljegyzést a csoport életéről.

A gyermeki fejlődés nyomon követése:

Szükség szerint, de legalább félévenként – rögzítik.
A dokumentáció tartalmazza:
• a gyermek anamnézisét,
• a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés),
valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel
kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,
• a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,
• amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a
fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,
• a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,
• a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.
Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell!