2.

Az óvodai nevelés tartalmi szabályozása: az ONOAP; Alapvetések;

keletkezése; felépítése

A különböző történelmi korszakok - eltérő elképzelések az óvodai nevelés

tartalmáról:
XX. sz. második felében:
 Miniszteri rendeletekkel kiadott, központi, kötelező érvényű programok (1953, 1954,
1957, 1971 és 1989)
1953.: Óvodai foglalkozások
1957.: Nevelőmunka az óvodában (kézikönyv)
1971.: Az óvodai nevelés programja (ONP) című alapdokumentum
1989. „továbbfejlesztett” ONP

 az állami irányításnak és a társadalmi igényeknek megfelelő tartalmi szabályozók

 A felügyelet ellenőrzött és számon kért
 Alap: központi tartalmi szabályozók
 Uralkodó állami ideológia, erkölcsi előírások, melyek merevsége megfelelt a stabil
társadalmi struktúrának
 Államilag előírt személyiségfejlesztés:
 „Mindenkinek ugyanannyit, ugyanúgy, ugyanazt”

Az óvodai gyakorlat változásainak jellemzői:

 Az 1971-es óvodai nevelés programjának (ONP) a továbbfejlesztése, országos
továbbképzések
 A 80-as években: változások az óvodai nevelésben:
 ONP nevelésközpontú elveinek megtartása mellett hangsúly: az adott óvoda sajátos
légkörén, kiemelt speciális feladatain
 1980-as évek közepétől: gyarapodott az egyedi megoldások alapján dolgozó óvodák
száma
 Módszertani szabadság (1989. ONP)
 Minisztériumi engedéllyel a programtól eltérő sajátos nevelési elképzelések
megvalósítása (Aranykapu Gyakorló Óvoda Freinet csoport)
 Speciális szolgáltatások megvalósítása (pl. idegen nyelvi nevelés, balett, játékos torna
stb.)
 Szülői igények - tanfolyam jellegű szolgáltatások létesítését is egyre több óvodában
(pl. karate, úszás)
Társadalmi demokratikus változások - 1989.
 Diktatórikus uralom megkérdőjelezése
 Politikai rendszer megváltozása
 Új pedagógiai tartalmi szabályozók iránti igény, melyek a pluralizmust szolgálják
 Tartalmi megújulás a gyakorlatban is!
Elvek:
 joga van a gyermeknek az életkori sajátosságainak megfelelő nevelésben részesülni
 a gyermek erkölcsi neveléséért nem az állam, hanem a család a felelős
 az óvoda-, az iskolaválasztás joga a családé
 az önkormányzatok feladata: ellátási kötelezettség

Az intézmények között jelentős mértékű differenciálódás - Négy jellemző

típus:
1.Az óvodavezetés önálló, kezdeményező szerepével sajátos arculat (pályázatokkal,
alapítványok létesítésével felszerelés korszerűsítése)
A sikeres óvodai kísérletek körül: pedagógiai műhelyek, érdeklődők az ország minden
részéből

2. Nem törődve a változtatás lehetőségeivel, a megszokott, hagyományos módon, az 1989-es

óvodai nevelési program konzervatív elemeit szem előtt tartva

3. Magárahagyatottság pozitív vagy negatív érzésével: „azt csinálunk, amit akarunk” elv
 A társadalmi igények differenciálódása,
 Kínálat és a kereslet törvénye
 Következmény: óvodák önmegszüntetése
 „nem nyújtanak az igényeknek megfelelő nevelést”

4. Az óvoda megmentése vagy a társadalmi igény kielégítése érdekében:

 a gyermekek életkorának nem megfelelő fejlesztés
 óvodai szolgáltatás negatív értelmezése
 tanfolyam jellegű szolgáltatások túlsúlya
 (Idegen nyelvi nevelés, sportfoglalkozások, kézműves tevékenységek stb.)
 túl korai fejlesztés, túlterhelés, szakmailag nem megfelelő foglalkoztatás módszerei!

Tartalmi megújulás következménye: kétszintű tartalmi szabályozás:

Első szint: a központi szabályozó, az Óvodai nevelés országos alapprogramja (keretjelleg!)

Második szint: a helyi tartalmi szabályozó, az óvoda saját nevelési programja.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram)
épít:
 a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire,
 nemzeti sajátosságaira,
 a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire,
 a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára
Meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit:
 a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges
védelem illeti meg;
 a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák
kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be;
 az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére
kell irányulnia,
 az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával;
 hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

Az Alapprogram biztosítja:
 az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani
szabadságának érvényesülését,
 megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz.
 Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját:
 vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot,
 vagy saját pedagógiai programot készít,
 amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak.

Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett

figyelembe kell venni:

a) Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez;

b) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos
nevelési igényű gyermeket nevel.

 Fejezetei
o Bevezető
o Gyermekkép, óvodakép
o Az óvodai nevelés feladatai
o Az óvodai élet megszervezésének elvei
o Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai
o A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
Összefoglaló táblázat I.
Az óvodai nevelés programja ONP (1971; 1989)
 egy nevelési elv 
 óvodaközpontú
 egységesen köt meg, irányít 
 módszertani beszabályozottság 
 szervezeti megkötöttség

Mindkettő nevelésközpontú!

Óvodai nevelés országos alapprogramja (1996)

 pluralizmus 
 gyermekközpontú 
 csak a gyermek érdekében köt meg 
 módszertani szabadság 
 szervezeti sokszínűség 
 Kettős szabályozás
(összefoglaló táblázat)