Csereklye Erzsébet

Ki a motiválatlan és mi az a
hátrányos helyzet?
A FEL NEM ISMERT SOKFÉLESÉG TÖRTÉNETE
Fogalmak

 Hátrányos helyzet
 Társadalmi sokféleség
 Norma
 Másság-teremtő dimenziók
 Domináns és nem-domináns csoportok
 Multikulturális pedagógia/ tanterv
Hátrányos helyzet
 Jogi megközelítés
 „A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
67/A. § (1) Hátrányos helyzetû az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogo-
sult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül
egy fennáll:
a) a szülõ vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyer-
meket együtt nevelõ mindkét szülõrõl, a gyermeket egyedül nevelõ szülõrõl vagy
a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai
végzettséggel rendelkezik,
b) a szülõ vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyer-
meket nevelõ szülõk bármelyikérõl vagy a családbafogadó gyámról megállapítható,
hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti
aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
igénylésének idõpontját megelõzõ 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskere-
sõként nyilvántartott személy,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapít-
ható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában
szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli
vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan
biztosítottak az egészséges fejlõdéséhez szükséges feltételek.
(2) Halmozottan hátrányos helyzetû
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagyko-
rúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott kö-
rülmények közül legalább kettõ fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülõ és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban
álló fiatal felnõtt.” 12
Hátrányos helyzet

 Kulturális értelmezése:
 A multikulturális pedagógiában a hátrányos helyzet kifejezés szorosan kötődik a
kompenzáló megközelítéshez.  a társadalmi sokféleséget a kulturálisan
meghatározott csoportok közti különbségekben látja, ellentétpárokat alakítva ki. 
Domináns és nem-domináns csoportok

Csereklye (2015), p.113-114

Domináns és nem-domináns csoportok
 Norma helyi normák  minden társadalomban és közösségben más és más
 Domináns-”azaz ilyenek vagyunk mi”
 Nem-domináns- „azaz ilyenek ők”
 A társadalmi sokféleséget másságteremtõ dimenziókban alkotjuk meg:

a fajhoz/etnikai csoporthoz tartozás, a gazdasági és társadalmi státusz, a vallás, a
szexuális orientáció, a társadalmi nem (gender) és a beszélt nyelv.

 Az eltéréseket a normától hiányként értelmezik, „akkor ezt a

kulturálisan definiált „hiányállapotot” hátrányos helyzetként írhatjuk
le”
Csereklye (2015), p.114.
Domináns és nem-domináns csoportok
Társadalmi sokféleség és másságteremtő dimenziók az
iskolában

 Tanulói sokféleség hiánypedagógiai gyakorlatként jelenik meg

 A tanulói sokféleséget felismeri a domináns csoporthoz tartozó tanár, és azokat

a pedagógiailag releváns tulajdonságokat (pl. társadalmi és gazdasági státus,
etnikai csoporthoz tartozás), amelyek nem a domináns normához közeliek

deficitként értelmezi. A kompenzáló multikulturális diskurzus tehát a nem-

domináns csoport jellemzõit hiányként értelmezi felzárkóztatást igényel

Csereklye (2015), p. 115-116.

A korrepetálás valós segítség-e a gyerekek
számára?
 megközelítés a szegénységben élõ gyerekek gyenge iskolai teljesítményét a
kulturális másságukkal magyarázza, hátrányos helyzetûnek címkézve õket,
 az oktatási folyamatban nem reflektál a kulturális helyzetükbõl adódó
szükségleteikre. Így
 a tananyag nem kapcsolódik az õ világukhoz,
 az iskola nyelvezete távoli a általuk használt nyelvtõl,
 a tanár által használt kommunikációs csatornák egészen mások,
mint amelyek használatában õk járatosak.
 Egy más világ, amelybe nem tudnak bekapcsolód-
ni. Motiváció?
 Korrepetálás megnövelt tanulási idő + alapvető problémákra nem válasz

 Ami segíthet:
 Iskola és az elsődleges szocializációs színterek kultúrája közti távolságot
érdemes csökkenteni otthon, lakókörnyezet
 Multikulturális tanterv
A multikulturális pedagógiai re-motiváló változatai
 A multikulturális tantervi alternatíváknak négy megközelítése (Banks)
 kulturális adalékok szintje- leggyakoribb, bevezető fázis, legalacsonyabb szint; ünnepek, fesztiválok,
esetleg projektek keretében, a tananyaghoz nem kapcsolódva. Előnye: családok motiváltak, elmennek.
Hátránya: osztálytermi klímát nem változtatja meg.

 fogalmi bõvítés- központi tankönyvek kiegészítve fogalmakkal, témákkal amelyek szorosan köthetők a
tanulók identitáselemeihez (pl.nyelv, etnikum, vallás stb.) A tanítás-tanulás csatornái is bővülhetnek, amelyek
közel állnak a tanulók csatornáihoz pl. Petőfi vers-Ferenczi györgy megzenésítésében)

 tanterv-átalakítás - a tanterv szerves részeként jelenik meg a szemléletformálás, feladat, hogy megértsék
és értelmezzék és beépítsék saját szemléletükbe a sokféleségre való reflektálást a tanulók és pedagógusok

 társadalmi cselekvés-készségszintű fejlesztés, társadalmi problémák melletti elköteleződés-pl. kiálljanak

magukért, családjukért, lakókörnyezetükért, iskolai és helyi közügyekben részt vegyenek.
Csereklye Erzsébet
„Én nem tartom számon, ki a cigány”

A PEDAGÓGUSOK ÉS TANULÓK TÁRSADALMI ÉS

KULTURÁLIS SOKFÉLESÉGE
Kutatás

 Pedagógusok, hogyan viszonyulnak a társadalmi sokféleséghez az osztályban

multikulturális attitűdjeik
 3 kérdés :
 Lehetséges-e, hogy egy tanár nem tudja, hogy van-e cigány tanuló az osztályában?
 Tudjuk-e jól tanítani, akinek nem ismerjük a kulturális beágyazottságát?
 Miért választja sok tanár azt a stratégiát, hogy nem reflektál a társadalmi és kulturális
sokféleségre?
Lehetséges-e, hogy egy tanár nem tudja, hogy van-e
cigány tanuló az osztályában?

 Sok pedagógus igyekszik elkerülni, hogy a sokféleség tematizálódjon, (különösen, ha

cigány a tanuló) mert
nincs stratégiája arra, hogy szakemberként hogyan reagáljon rá jól.
 Homogén csoportként igyekeznek kezelni az osztályt
 Színvak megközelítés: érzékeny kérdésekrõl igyekszünk nem beszélni, és úgy teszünk,
mintha nem léteznének különbségek.
 Színtudatos megközelítés: a társadalmi és kulturális sokféleség minél teljesebb
megismerése  és ehhez kapcsolódóan kultúraazonos pedagógia használatára
Tudjuk-e jól tanítani, akinek nem ismerjük a kulturális
beágyazottságát?

 Egyenlőség és Méltányosság elve: a saját képességei szerinti legjobb teljesítményt

érhesse el, és ehhez adaptív módon kapjon támogatást.
 Róka és a gólya meséje
 Tanulás támgotása mire van szüksége, mi a legközelebbi fejlődési zónája egy
gyermeknek , előzetes ismeretei milyenek, hogyan tud a legjobban tanulni ismerni
kell a kulturális és társadalmi beágyazottságát mindehhez
 Pl. városi 7 éves marhapörkölt-tehén
óvoda és az iskola akkor tud igazán jól kapcsolatba lépni a tanulóval, ha az intézmények
légköre, kommunikációs stílusa párbeszédbe a tanulók otthoni kultúrájával, a pedagógusok
olyan tanítási, számonkérési és értékelési módszereket alkalmaznak, amely a tanuló otthoni
kultúrájában is jelen van, vagy könnyen értelmezhető
Miért választja sok tanár azt a stratégiát, hogy nem reflektál a társadalmi és
kulturális sokféleségre?

 Pedagógusok látják a sokféleséget, és reagálnak is-sokféleképpen

 Pedagógusok attitűdjei:
 a domináns csoport értékrendszerét elfogadja normaként, és a nem domináns csoportok
asszimilálódását segíti- íróasztalnál tanulás otthon
 a nem domináns csoportok és a domináns csoportok értékeinek kölcsönös tiszteletét és
elfogadását igyekszik megteremteni- cigány vagy éppen a vietnami mesék az olvasókönyvben
 különféle értékrendszerek találkozásából új, dinamikus szabályrendszereket teremtve
transzformatívan viszonyul a normákhoz, állandóan újragondolva a közösség érték- és
normarendszerét-kultúraazonos pedagógia
Kutatás eredményei
 Pedagógusok pedagógiai reakciói 3 csoport
 Ha a sokféleséget a normához viszonyítva hiányként értelmezi, akkor pedagógiai
gyakorlatában a kompenzáló megközelítés
 a társadalmi változatosság leképezõdéseként értelmezi, akkor nagy
valószínûséggel a toleranciára és a kooperációra való törekvés jelenik meg a
pedagógiai gyakorlatában.
 kiaknázható és kiaknázandó erõforrásként értelmezi, akkor az
ún. transzformatív multikulturális megközelítést választja.
 a szegény cigány tanulók esetében sokkal nagyobb eséllyel választják a
kompenzáló megközelítést ugyanazok a pedagógusok, akik más társadalmi
csoportok esetében más megközelítéseket választanának.
Jó-e tehát, ha számon tarjuk, ki a cigány?

 Adminisztratív, történelmi, politikai szempontból nem sőt veszélyes is lehet

 De pedagógiai szempontból fontos, pedagógus ismerje tanítványainak társadalmi és

kulturális beágyazottságát, hogy arra és önmaga attitûdjeire is reflektálva, adaptívan
alakíthassa ki pedagógiai gyakorlatát.
Felhasznált irodalom

 Csereklye Erzsébet (2015) Ki a motiválatlan és mi az a hátrányos helyzet? A fel

nem ismert sokféleség története, in. Tanár Leszek, Elte, Budapest, 2015.

 Csereklye Erzsébet (2015) „Én nem tartom számon, ki a cigány” A pedagógusok

és tanulók társadalmi és kulturális sokfélesége, in. Tanár Leszek, Elte, Budapest,
2015.
Köszönöm a figyelmet!