Andics-Bódi - Bevezetés A Pedagógiába

*Gyógypedagógiai segítő munkatárs – Bognár Gabriella Best-Work Kft., 2019, 7-8.
oldal
** Találjuk ki újra a nevelést! – Balázsné Szűcs Judit, SZORT BT, Budapest 2008, 15-16-17.oldal
***Szülők Lapja – Szegleti Gabriella: Így fegyelmezd a gyereket következetesen, de szeretettel: A gyereknevelés
5 legfontosabb szabálya szülőknek – 2010.05.07.
Pécsi Tudomány Egyetem
Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztő Kar
7100 Szekszárd, Rákóczi utca 1.
Óvodapedagógus BA szak
Bevezetés a pedagógiába
(17KÖZ010)
2023/2024. I. félév
Hallgató neve: Andics-Bódi Judit

I.éves óvodapedagógus
Levelező tagozat
Tartalom: Nevelés a családban

Oktató: Dr. Kocsisné Dr. Farkas Claudia
Leadás ideje: 2023.10.30.
*Gyógypedagógiai segítő munkatárs – Bognár Gabriella Best-Work Kft., 2019, 7-8.oldal
Tartalomjegyzék
Bevezető ............................................................................................................... 1
A családformák változása, jellemzőik .............................................................. 2
Szülői nevelési stílusok ........................................................................................ 4
Gyermeknevelés alapszabályai .......................................................................... 6
Bevezető
*A családok házasságkötéssel vagy a tartós együttélés megteremtésével jönnek létre. A

családtagok folyamatos együttélésük során gondolkodásukkal, viselkedésükkel, egész
személyiségükkel hatással vannak egymásra. A családok különbözőek lehetnek az alapján,
hogy a tagok mennyire erősen, milyen módon kötődnek egymáshoz. Az összetartó kapcsolatot
érzelmi közelség és a kapcsolathoz való elköteleződés jellemzi.
A család mind a gyermekek személyiségének alakulásában, mind a felnőtt emberek nagyon

fontos szerepet tölt be. Ellátja a gyermek biológiai gondozását, biztosítja azok feltételeit,
amelyek az éréshez és fejlődéshez szükségesek, ugyanakkor meghatározott magatartási és
szerepmintákat közvetít. A család elsődleges csoport, melyben a tagok teljes személyiségükkel
vesznek részt, közöttük a kapcsolat mély, érzelmileg színezett és sokoldalú, az egyes személyek
segítséget, érzelmi biztonságot kapnak a többiektől. Többek között ez az a plusz tartalom, amit
a család, mint elsődleges kiscsoport biztosít tagjainak és elsősorban a felnövő gyermekeknek.
A család primer, elsődleges nevelési tényező. Elsődlegessége abban áll, hogy:
1. A legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre,

2. érzelmi kötelékei hosszantartó hatása alapvető érzelmi és viselkedési modelleket vésnek
be a személyiségbe, és ezeket a diszpozíciókat tovább visszük az életbe.
3. közvetíti a családi és társadalmi értékrendszert, és így előkészíti az egyént arra, hogy
teljes értékűen vegyen részt a társadalom működésében (Bagdy E., 1977).
A családban felnövő személyiség kétfajta, állandóan érvényesülő hatás jelenlétében fejlődik:
1. A család rejtett, spontán megnyilvánuló, szándéktalanul is közvetített hatásai, vagyis

nem tudatosan szervezett, hanem a család életviszonyaiból, kultúrájából, sajátos
szerveződéséből, a szülői szerepvállalásból következő feltételek, a felnevelkedés
közvetlen környezete, a szülők által képviselt azonosulási minták és modellek.
2. Tudatosan irányított, tervezett nevelési ráhatások, a család által fontosnak tartott
nevelési célok és értékek képviselete, viselkedési szabályok közvetítése, helyeslés,
rosszallás, magyarázat.
Mindkét hatás egyaránt fontos. Emellett olyan tényezők is szerepet játszanak a gyermek
fejlődésében, mint az adott család társadalmi helyzete, életmódja, életvitelének stílusa, a
szülői felek egymáshoz való viszonya, a szülő-gyermek kapcsolata.
Fontos, hogy a gyermek életében jelen legyen a hosszantartó, pozitív szülői példa, melyet
utánozhat. A szülői példa nevelő hatását megerősítik a rendezett családi viszonyok és a teljes
család jelenléte.
1.
A társadalmi és gazdasági változások azonban jelentős átalakulást eredményeztek a

családformákban is.
**A családformák változása, jellemzőik:
1. A régmúltban az egy színterű családi nevelés volt a jellemző, melyben a gyerekek

életútját előre meghatározta, behatárolta, hogy hová születtek. A munkafeladatok
felosztása a nagycsaládban nemzedéki és nemi szempontok alapján történ. Fontos
szabályozó szerepet játszottak a hagyományok. A gyerekek rövid gondozás után bele
nőttek a felnőtt szerepekbe. Olyannyira összefonódott a gyermekek és a felnőttek
élete, hogy egy helyiségben is éltek. Gyermekek munka erejére korán szükség volt, így
ismereteiket közvetlenül, a teendők végzése közben sajátították el. Az előre behatárolt
életút, a jól átörökített hagyományok bizonyos szinten biztonságot, lelki békét is
biztosítottak az egyénnek, miközben áthághatatlan akadályt is képeztek.
2. A polgárosodás idején megkezdődött a nevelés két színtérre osztódása: az oktatás

színtere részben kezdett elkülönülni, de a nevelés feladata továbbra is a családé
maradt. A fiúk már nem feltétlenül követték az apák nyomdokait, gyakran léptek olyan
életútra, melyre a szülői ház már nem volt képes felkészíteni őket. Létrejöttek az első
iskolák, vagyis a gyermekek életük egy részét idegen környezetben, idegen emberek
között töltötték, de továbbra is a nagycsaládi kötődések, hagyományok szabályozó
szerepe (habár alig észrevehetően csökkent) érvényesült leginkább a nevelésben.
3. A nők munkába állása idején a két színterű nevelés általánossá vált. A családokban
még általában több generáció élt együtt, így a dolgozó nő nevelő szerepét nagyrészt
átvette a „nagycsalád” (nem dolgozó nagyszülők…), vagy otthon végezhető munkát
vállaltak. Ebben az időszakban felerősödött az intézményes gyerekellátás szerepe,
melyhez már megfelelő szakoktatásra is szükség volt, így megkezdődött a pedagógus
képzés. A „tudás” értéke az iparosodással megnőtt, az iskoláztatás tömegmértékeket
öltött, a társadalmi mobilitás felgyorsult. Ilyen körülmények között a hagyományok
szerepe nagyon lecsökkent, nem volt már képes betölteni szabályozó szerepét.
2.
4. Napjainkban a hangsúly az intézményes nevelés felé tolódik el. A nők előtt is megnyílt
a tanulás és a társadalmi érvényesülés lehetősége. Munkaerejükre nem csak szükség
van, de sokuknak belső szükséglete is a munkában való kiteljesedés. Ennek
következtében a családi nevelés megrendült, az anyák teljes állásban dolgoznak és
megszűntek a nagycsaládok. Eltűntek a gyerekek életéből a nagymamák – külön élnek,
fiatalok és még dolgoznak. Eltűntek az apák – egyre nagyobb a válások száma, de ha
együtt is vannak, az apák késő estig dolgoznak, így alig találkoznak egymással. És ha ez
még nem lenne elég, a legtöbb gyerek életéből eltűntek a testvérek. A mikroközösségé
zsugorodott család is már szétesőben van, az érvényesülni vágyó szülők nevelő hatása
igencsak meggyengült, hiszen a leggondosabb szülők is állandó időhiánnyal küzdenek.
Mindezek hatására megnőtt az intézményes nevelés iránti igény. Ugyanakkor a
pedagógia alapvetően oktatási funkcióra rendezkedett be, így mai napig nincs
kidolgozott terve ezen feladat megoldására. Ugyanakkor a pedagógia oktatási
módszerei is megrendültek ebben a hihetetlenül változó világban.
Mivel a szülők már szinte semennyire sem képesek – vagy akarják - ellátni a nevelési
feladatokat a családban, így egyre fontosabbá válik az intézményes nevelés. A törődő,
odafigyelő családok is fokozott igényeket támasztanak az intézményekkel szemben. A
család gondoskodása nem ritkán az intézményes nevelés fokozott ellenőrzésében
realizálódik: a szülő látni, követni kívánja, hogy másoktól gyermeke megkapja-e a
maximális törődést.
Az új társadalmi igény lényege tömören: „családias nevelést tömegtermelésben.”

3.
A nevelés céltudatos személyiségfejlesztés, amely a gyermek egész életére kiterjed, és pozitív

változást igyekszik előidézni. Figyelembe kell venni életkort, egyéni sajátosságokat. A családi
nevelés is beilleszkedik a nevelési folyamat egészébe, melynek feltételei:
- szülők kiegyensúlyozott kapcsolata

- gyermek iránti tisztelet, bizalom
- biztonságot nyújtó, követelményeket adó légkör
- nevelési mód rugalmassága, nyitottsága
Többféle felosztás létezik a szülői nevelési stílusokat illetően:
I. Lewin-féle felosztás szerint a légkör alakulása szempontjából elkülöníthetünk:

- autokratikus,
- demokratikus és
- lassaiz faire vezetési stílust.
II. Becker (1964 – citálta: Ungárné, 1978) a szülői nevelési stílust az érzelmi viszonyulás
(meleg-hideg) és a követelménytámasztás (korlátozó-engedékeny) dimenziói mentén ragadta
meg, s ezek variációi alapján alkotta meg a:
- hideg-engedékeny,
- hideg-korlátozó,
- melegengedékeny,
- meleg-korlátozó típust.
Ezt a felosztást ismerteti Ranschburg Jenő is kiemelve az engedékenység helyes

pszichológiai értelmezését: „Amit a pszichológia engedékenység alatt ért, nem egyeztethető
össze sem a gyermeket elhanyagoló, kényelemszeretetből és közönyből mindent ráhagyó, sem
pedig az olvadékonyan engedékeny, mindent megengedő nevelői magatartással.” (Ranschburg
– Popper, 1978: 223).
4.
Attitűd: viselkedés, magatartás
Ranschburg- féle nevelői attitűdök:
1. Meleg- engedékeny: optimális, szereti a gyermeket és engedi érvényesülni, széles

határokat enged, teljes a bizalom, gyermek tapasztalatokat szerez, megtanulja, viseli a
következményeket.
2. Meleg- korlátozó: túlféltés, kevés bizalom a gyermekkel szemben, önállótlan
magatartáshoz vezet
3. Hideg- engedékeny: magára hagyás, kevés szeretet, erős a gyermekben a vágy a
féltésre, ezért agresszióval keres biztonságot, kriminális, antiszociális útra léphet.
4. Hideg- korlátozó: elégedetlen a gyermekkel a szülő, gyermek bátortalan, bizonytalan,
büntetéstől való félelem, gyermek neurotikus személyiséggé válhat
III . Kozéki Béla féle nevelői attitűdök:

Szempontjai:
- szülői érzelem (hideg- meleg)
- nevelés ereje (erős- gyenge)
- korlátozás, védelmi helyzet (nyílt, zárt)
Pld.:
Harmonikus: meleg- nyílt-erős, meleg családi légkör nem korlátoznak a szülő követelmények,
szülői korlátozás megfelelő.
Túlvédő: meleg- zárt- gyenge, nagyfokú szeretet, szülői aggodalom, szülők helyette
cselekednek, érzékeny, önállótlan, indulatait elfolytja
Elhanyagoló: hideg- nyílt- ,gyenge nincs szülői támasz, gyermek nem ismer szeretetet,
korlátozást, gyenge fékrendszer, sodródik
Diszharmonikus: hideg- zárt- gyenge, csekély szeretet, gyermek szorong, bizalmatlan, szülők
nevelési tehetetlensége bűntudattá alakul, gyerek lesz a bűnbak.
Drillens: hideg- zárt- erős, vasfegyelem, parancsuralom, rettegés, félelem, parancsra tettem
személyiség
5.
Szülőként nagyon nehéz megtalálni az aranyközéputat a nevelésben, az alábbi útmutatás
ebben nyújthat némi iránymutatást.
***Gyermeknevelés alapszabályai:
Ahhoz, hogy valaki következetes és szeretetteljes szülő lehessen, szükség van némi
meggyőződésre, elszántságra és határozottságra a nevelés, fegyelmezés területén, ugyanakkor
egy óriási adag kreativitásra is, hogy a legváltozatosabban ki tudja mutatni szeretetét gyermeke
felé.
Ahhoz, hogy a gyermekben egészséges mértékű önfegyelem alakuljon ki, szükséges a

következetes, de szeretetteljes fegyelmezés. A gyermeknevelés felelősség, kihívás, de legalább
annyi örömforrás is.
Gyereknevelés legfontosabb szabályai:
1. Önfegyelem: csak az önfegyelemmel rendelkező ember tud uralkodni magán, lényeg a

türelem, higgadtság, amit sokszor a legnehezebb elérni. A megfelelő légzőgyakorlat
segíthet ebben.
2. Szabályok kijelölése és következetesség: Határozd meg az irányt és tarts ki mellette.
3. Egységes álláspont a házastársak között: Együtt állítsák fel a szülők a célokat,
alapszabályokat és ezeket következetesen kell alkalmazni annak érdekében, hogy az
évek során felépüljön a gyermek értékrendje. Jutalmazás és megvonás eszközeit
beszéljék meg. Legyenek kötelező, önként vállalt feladatok és kellemes feladatok is.
4. Mindkét szülő fegyelmezzen: Támogassák egymást a szülők, érezze a gyermek a
szövetséget szülei között.
„ Az ember valódi lényege a jóság. Vannak más, a nevelésből és

tudásból eredő jó tulajdonságok, de alapvető fontosságú, ha igazán
emberi lényekké szeretnénk válni és értelmet akarunk adni
létezésünknek, hogy a szívünk jó legyen. „
Dalai Láma
6.
Felhasznált irodalom:
Bognár Gabriella………………………….. Gyógypedagógiai segítő munkatárs

Rákó Erzsébet, Szabó Gyula………...........…… Szociális szakemberek képzése
határon innen-határon túl
Szülők Lapja-Szegleti Gabriella……………….Így fegyelmezd a gyereket

következetesen, de szeretettel: A gyermeknevelés 5 legfontosabb szabálya
szülőknek
Balázsné Szűcs Judit………………………………………..……….Találjuk ki
újra a nevelést!
7.

Andics-Bódi - Bevezetés A Pedagógiába

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Andics-Bódi - Bevezetés A Pedagógiába

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

*Gyógypedagógiai segítő munkatárs – Bognár Gabriella Best-Work Kft., 2019, 7-8.

Hallgató neve: Andics-Bódi Judit

Tartalom: Nevelés a családban

*A családok házasságkötéssel vagy a tartós együttélés megteremtésével jönnek létre. A

A család mind a gyermekek személyiségének alakulásában, mind a felnőtt emberek nagyon

1. A legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre,

A családban felnövő személyiség kétfajta, állandóan érvényesülő hatás jelenlétében fejlődik:

1. A család rejtett, spontán megnyilvánuló, szándéktalanul is közvetített hatásai, vagyis

A társadalmi és gazdasági változások azonban jelentős átalakulást eredményeztek a

**A családformák változása, jellemzőik:

1. A régmúltban az egy színterű családi nevelés volt a jellemző, melyben a gyerekek

2. A polgárosodás idején megkezdődött a nevelés két színtérre osztódása: az oktatás

Az új társadalmi igény lényege tömören: „családias nevelést tömegtermelésben.”

A nevelés céltudatos személyiségfejlesztés, amely a gyermek egész életére kiterjed, és pozitív

- szülők kiegyensúlyozott kapcsolata

Többféle felosztás létezik a szülői nevelési stílusokat illetően:

I. Lewin-féle felosztás szerint a légkör alakulása szempontjából elkülöníthetünk:

Ezt a felosztást ismerteti Ranschburg Jenő is kiemelve az engedékenység helyes

1. Meleg- engedékeny: optimális, szereti a gyermeket és engedi érvényesülni, széles

III . Kozéki Béla féle nevelői attitűdök:

Ahhoz, hogy a gyermekben egészséges mértékű önfegyelem alakuljon ki, szükséges a

Gyereknevelés legfontosabb szabályai:

1. Önfegyelem: csak az önfegyelemmel rendelkező ember tud uralkodni magán, lényeg a

„ Az ember valódi lényege a jóság. Vannak más, a nevelésből és

Bognár Gabriella………………………….. Gyógypedagógiai segítő munkatárs

Szülők Lapja-Szegleti Gabriella……………….Így fegyelmezd a gyereket

You might also like