Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet

Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék

Az Orbán-kormányok családpolitikája 1998-tól napjainkig

Szociálpolitika

KÖCTMA_L_12

készítette: Antal Éva Eső

közösségi és civil tanulmányok

I. évfolyam, levelező, MA

Neptun kód: E0FOEZ

 TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés .................................................................................................................

II. A családpolitika célja, rövid magyarországi áttekintése.........................................

III. Az Orbán-kormányok családpolitikai intézkedései 1998-tól napjainkig...............

IV. A növekvő demográfiai mutatók kulcsa: a hagyományos családmodell……...…8

V. Kirekesztő családpolitika: LMBTQ, meddőségi kezelés alatt állók, szegények….9

VI. Az orbáni családpolitikai döntések hatása a népességszámra……..……………11

VII. A nemzet konzultál............................................................................................. 13

VIII. Tíz év intézkedései a közvéleménykutatási adatok szerint............................... 15

IX. Konklúzió............................................................................................................ 16

Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 18

2
I. Bevezetés

A Fidesz, majd később mindegyik Orbán-kormány már az 1990-es

rendszerváltás óta folyamatosan javasol, illetve hoz olyan intézkedéseket, a
hagyományos családmodellt támogatja. Nagyvonalú családpolitikájuk célja a
népességnövekedés, valamint a hagyományos családmodell megerősítése és
fenntartása. Mindezt a család jelentőségét és a hagyományos női szerepeket
folyamatosan sulykoló, előbb párt-, majd később kormányzati kommunikáció
teszi a szavazók számára egyértelművé.

Az intézkedések sorát az első Orbán-kormánytól kezdve a mai napig

áttekintve jól látható, hogy az orbáni családpolitika mindenkor a
tehetősebbeknek kedvez. A magyar családpolitika az egyetlen Európában,
amely a szegényebbeket nem támogatja, és ezt a szándékát kommunikációs
módszerekkel takarja el.

Dolgozatomban összefoglalom mindazokat a családpolitikai

intézkedéseket, amelyeket a Fidesz, mint parlamenti párt, a későbbiekben
pedig, mint kormányzópárt javasolt vagy meghozott a rendszerváltás
időszakától napjainkig. Kitérek a hagyományos családmodellre, mint egyetlen
elfogadható lehetőségre a magyar népesség számának növekedésére.
Megvizsgálom azokat a társadalmi csoportokat, amelyeket ez a fajta
szakpolitika hátrányosan érint vagy egyenesen kirekeszt. Dolgozatom második
részében azzal foglalkozom, hogy elérte-e a célját az Orbán-kormány majd
kétévtizedes intézkedéssorozata, és hogy milyen véleménnyel vannak erről a
szavazati joggal rendelkező választópolgárok.

II. A családpolitika célja, rövid magyarországi áttekintése

A családpolitika célja elsősorban az, hogy biztosítsa a gyermekek és

gyermeket nevelő családok jólétének, csökkentse a gyermekes családok
szegénységét, valamint - az európai uniós irányelveknek megfelelően a nők és
férfiak közötti egyenlőtlenségeket. Továbbá, hogy segítse, támogassa a

3
 gyermekes nőket a munkavállalásban. A családpolitika célja lehet még ezen túl
a gyermekvállalás ösztönzése, valamint bizonyos társadalmi rétegek
megerősítése, esetleg a családpolitikai döntések által szavazatok szerzése. 1

A gyermekes családokat megcélzó, legfontosabb szociálpolitikai ellátások

már az államszocializmus idején is léteztek. A rendszerváltással nem érkezett
meg ezeknek a radikális reformja, minden egyes kormány a korábbi családi
ellátásokat és szolgáltatásokat újította meg, törölte el vagy hozta vissza, esetleg
finomította. Ezek az ellátások hosszú múltra tekintenek vissza
Magyarországon: például a gyermeknevelés költségeihez hozzájáruló családi
pótlék a közalkalmazottak számára 1912 óta elérhető, az ipari munkásokra
1938-ban terjesztették ki. A fizetett szabadságról 1891-ben hoztak törvényt. Az
anyasági támogatást – más néven kelengyepénzt – 1953-ban vezették be. A
GYES 1967 óta a hazai családtámogatás része. A gyermekes családok számára
igénybe vehető szolgáltatások közül jelentős a bölcsődei ellátás, amely 1852
óta vehető igénybe. A családsegítés és a gyermekjóléti ellátások a
rendszerváltás vívmányai.
A magyar családtámogatási rendszer igen komplex – az egyik
legbonyolultabb Európát tekintve. Megfigyelhető, hogy fő töréspontjai
egybeesnek a kormányváltásokkal. Ugyanakkor egy-egy cikluson belül is
tetten érhetők jelentős változások.
A hazai családpolitika négy fő célkitűzése nagyjából minden
rendszerváltás utáni kormány tevékenységét meghatározta.
Minden kormánynál megfigyelhető az első célkitűzés: a születésszám
növelését ösztönző intézkedések. Érdekesség, hogy a hazai családpolitikának
régi eleme a jobb anyagi helyzetű családok gyermekvállalásra való
differenciált ösztönzése, és ez a differenciálás 1990 után is rendszeresen
megtalálható az egyes szakpolitikai döntésekben.
Az anyaközpontú, maternalista jótéléti politika a másik alappillér, amely
európai viszonylatban kiemelten támogatja a gyermekeikről otthon
gondoskodó anyákat különböző ellátásokkal. Ezekre az anyagi ellátásokra való
jogosultság azonban nem a szociális rászorultság alapján határozható meg,
hanem a korábbi kereseti viszonyok alapján. A maternalizmus azt is jelenti

1
Szikra, szuveren.hu, 2011.03.20.

4
 Magyarországon, hogy ellentétben az uniós törekvésekkel, nem cél a férfiak és
nők egyenlőségének megteremtése.
A harmadik célkitűzés a munkaerő piaci beavatkozás, amelynek lényege a
család és munka közötti egyensúly megteremtése, összehangolása. Ebben egyik
rendszerváltás utáni kormány sem jeleskedett, pedig részmunkaidővel, a
főállású anyák juttatásának versenyképes összegre való növelésével nagyot
lehetne előre lépni ebben a tekintetben.
A negyedik pont a gyermekek érdeke. Ez a kérdés 2005 körül bekerült a
családpolitikák középpontjába, de aztán kikerült a fókuszból. A regnáló
kormányok az első három fent megfogalmazott célt helyezték előtérbe, változó
sorrendben. 2

III. Az Orbán-kormányok családpolitikai intézkedései 1998-tól

napjainkig

Az Orbán-kormány 1998 óta folyamatosan hozza meg, bővíti és finomítja

családpolitikai intézkedéseit. Egyes intézkedéseket a korábbi kormányok
gyakorlatából vett át, míg másokat átalakított.

Az első Orbán kormány (1998-2002) idején 1999-ben megszüntették a

gyermeknevelési támogatás (GYET) és a gyermeknevelési segély (GYES)
jövedelemhez kötöttségét, a két ellátás alanyi jogon jár az anyáknak. A családi
pótlékot a tanköteles gyerekek esetében felváltotta az iskoláztatási támogatás.
Bevezették a családi adókedvezményt. Egy évvel később elindították az állami
támogatású bérlakás programot, 31,5 milliárd forint vissza nem térítendő
támogatást osztottak szét pályázati úton az önkormányzatok és az egyházak
között. Országszerte 7550 bérlakás épült, amelyre alacsony jövedelműek
pályázhattak, a lakhatásért alacsony bérleti díjat kellett fizetni. 2000-ben újra
bevezették az előző, kormány által eltörölt gyermekgondozási díjat (GYED),
összegét 80 ezer forintban állapították meg, valamint kiterjesztették a gyermek
3 éves koráig. Ebben az évben vezették be a családi adókedvezményt: egy
gyermeket nevelő család esetében évi 400 ezer forintig, 2 gyermeknél évi 642
ezer forintig, 3 vagy több gyermek esetében 1,35 millió forintig adómentessé
válik a család jövedelme. Az adókedvezmény azok után a gyerekek után is

2
Darvas-Szikra, 2017. 5.

5
 igénybe vehető, akik egyetemen vagy főiskolán tanulnak tovább. Bevezetik a
nagyszülő GYES-t, amely az unokák egy éves kora után vehető igénybe a
nagymama vagy a nagypapa.

A második Orbán-kormány (2010-2014) visszaállította a Gyurcsány-

kormány által eltörölt családi adókedvezményeket 2011-ben, egy évvel később
pedig újra bevezette a szociálpolitikai támogatást otthonteremtésre (CSOK).
2013-ban meghirdette családvédelmi akciótervét. Ennek részeként a szülés
után munkába visszatérő anyákat foglalkoztató munkaadóknak két évig
mentességet adott szociális hozzájárulás megfizetésére, egy évig pedig 50
százalékos kedvezményt. 2014-ben bevezették a GYED Extrát, amelyből
következően a testvér születése után nem veszik el az ellátást az édesanyától,
hanem tovább folyósítják. Lehetővé tették, hogy az anyák a GYED mellett
munkát vállaljanak a gyermek egy éves korától. A családi adókedvezményt
kiterjesztették az egyéni járulékokra is.

A harmadik Orbán-kormány (2014-2018) tovább bővítette a családokat

támogató intézkedéseket. 2015-ben bevezették az első házasok
adókedvezményét, két éven havi 5000 forintot adva a friss házasoknak. A 2
gyerekes családok adókedvezményét megduplázta, havi 10 ezerről havi 20 ezer
forintra. Ugyan ebben az évben kibővítették a CSOK-ot: a gyerekek számától,
a lakás alapterületétől és energetikai állapotától függően 500 ezer és 3 millió
250 ezer forint közötti támogatást vehetnek igénybe a gyermekes családok.
Szintén ebben az évben vezették be az óvodakötelezettséget a gyermek 3 éves
korától. 2016-tól új elem a 10+10 milliós családok otthonteremtési támogatás.
2018-ban pedig már a diákhitelre is kiterjesztették a kedvezményeket: a
diákhitel tartozással rendelkező nők esetében 2 gyermeknél a tartozás 50
százalékát engedik el, kettőnél több gyerek esetében az egész hitelt. Egy évvel
meghosszabbították a diplomás GYED-et: a gyermek 2 éves koráig vehető
igénybe. A jelzáloghitellel rendelkező családoknak is kedveztek: a 3. gyerek
után 1 millió forintot engednek el, minden további gyerek esetében is 1-1
millió forintot.3

3
Stubanya-Kocsis, index.hu, 2019.02.26.

6
 A negyedik Orbán-kormány (2018-2022) 2019-ben bevezette a babaváró
házasok kedvezményes hitelét, amely még ha direkt nem is, de közvetve
szintén az otthonteremtési támogatások körébe sorolható. 10 millió forint
szabadfelhasználású kölcsönt jelent, kamatmentes hitelként igényelhető
családtámogatási forma, amelyet minden olyan házaspár igényelhet, ahol a
feleség 18 és 41 év közötti. A kamatmentes hitel törlesztését az első gyermek
születése esetén három évre felfüggesztik, a másodiknál a tartozásból
hárommillió forintot elengednek és újabb hároméves felfüggesztés jön, a
harmadik gyerek születésével pedig megszűnik a tartozás. 2019-es intézkedés
volt a nagycsaládosok autóvásárlási programja. 2020-ban vezették be a négy
gyermekes anyák adókedvezményét (nem kell SZJA-t fizetniük), 2022 januárja
óta pedig a 25 év alattiak is adókedvezményben részesülnek.

A családtámogatási rendszer választási kampányban is szerepelt: 2022

januárjában a miniszterelnök azt ígérte: ha megnyerik a választást, a kormány
meghosszabbítja, sőt, bővíti a családtámogatásokat. Ekkor jelentette be azt is,
hogy SZJA-visszatérítésben részesít minden olyan gyermekes szülőt, aki
családi pótlékra jogosult.

Az Orbán-kormány támogatja a munkába visszatérő anyákat, egyrészt

azzal, hogy munka mellett a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetében 3 éves
korig az anya a GYED-et is kapja. Továbbá európai uniós forrásból kérhető
támogatás egy-másfél évig bölcsődei elhelyezésre. Mivel kevés az állami
bölcsőde, és a nem állami bölcsődékben nagyon magas a havidíj (Szegeden
havonta gyermekenként 40-130 ezer forint között mozog), egy GINOP
projekten keresztül havi 40 ezer forint támogatás igényelhet minden gyermek
után.

Azt ennek a dolgozatnak nem célja vizsgálni, hogy mi történik, ha elfogy a

GINOP támogatás, és a befizetendő bölcsődei díjat teljes egészében a
családnak kell előteremtenie. (Példaként: a Mesebárka családi bölcsődében
Szegeden az ellátás havi díja 65 ezer forint, ebből az állam 40 ezer forint
támogatást ad). Az sem célja ennek a dolgozatnak, hogy egy nulla gyermekkel
rendelkező, két vagy három gyermeket CSOK-ért és babaváróért bevállaló,
meddőségükről a szerződés aláírásakor még nem tudó leendő szülők hogyan
fogják a hiteleiket visszafizetni. Azt sem tisztünk boncolgatni, hogy a CSOK

7
felvétele után, a családi ház vagy a nagy lakás boldog tulajdonosaként a vállalt
2 vagy 3 gyermeket nem csak világra hozni kell, de felnevelni is, aminek
költségeit – ahogyan a ház vagy lakásfenntartás költségeit – a CSOK nem
foglalja magában. Ahogyan az sem témája ennek a dolgozatnak, hogy ezek az
intézkedések olyan szinten elszabadították az ingatlanpiaci árakat, hogy azok,
akik most szeretnének családi otthonteremtő kedvezményt igényelni, nem hogy
egy egész, de egy harmad házat sem tudnak ebből a pénzből venni.

Kitérőmet követően szeretnék rámutatni arra: kormányra kerülése óta a

FIDESZ a költségvetésből egyre jelentősebb összegeket költ családpolitikai
célokra. A családok támogatására szánt költségvetési források összege 2010-
ben 960 milliárd forint volt, 2022-ben pedig 2600 milliárd forintra nőtt. Ez
nagyjából a GDP 5 százaléka, amellyel Magyarország európai éllovasnak
számít. A támogatások azt célozzák, hogy ne legyen anyagi akadálya a
gyermekvállalásnak.

Mindennek az évtizedeken át tartó intézkedés sorozatnak az indoka nem

más, minthogy Magyarországon 1981 óta folyamatosan fogy a népesség
száma, és ha ez nem változik, 2070-re már csak 6 millió magyar él majd az
országban.

IV. A növekvő demográfiai mutatók kulcsa: a hagyományos

családmodell

A témával igen sokat foglalkozó Szikra Dorottya tanulmányában arra

mutat rá: az első, második és a harmadik Orbán-kormány is nagyon sokat tett
azért, hogy megerősítse a hagyományos családmodellt és az ennek megfelelő
nemi szerepeket. Itt nem csak azt kell látni, hogy a miniszterelnök, valamint
Fidesz és a KDNP kizárólag férfiakból álló vezérkara az egyetlen elfogadható
és követendő és üdvös együttélési módnak a hagyományos – és lehetőleg nagy
- családot tartja. Hanem arról: a kormányoldal úgy gondolja, hogy a
fogyatkozó szülésszámért a hagyományos családmodell felbomlása, a nők
munkába állása, valamint az oktatásban való részvétele és ebből következően
az anyai szerep elhanyagolása tehető elsősorban felelőssé.

8
 Úgy vélik: a nők termékenysége növelhető és gyermekvállalási kedve
ösztönözhető anyagi támogatáson keresztül. A demográfiai folyamatok
megfelelő irányban terelésének kulcsát tehát a hagyományos családmodellen
keresztül tartják egyedül elképzelhetőnek: a nő maradjon otthon és szüljön
gyerekeket, teljesedjen ki az anyaságban. A férfi pedig keressen pénzt és tartsa
el a családot.

Szikra Dorottya úgy véli: ennek a célnak az elérése érdekében két típusú
cselekvés jellemzi a kormányoldalt: egyfelől támogatja a hagyományos család
intézményét szimbolikus és anyagi szinten, másfelől pedig harcot indít nem
csak a nemek közötti egyenlőséggel, de az LMBTQ jogokkal szemben is. Az
Alaptörvény számos, erre vonatkozó paragrafust tartalmaz, mindezek
alkotmányos státusszal bírnak, tehát csakis és kizárólag kétharmados
többséggel változtathatók meg.4

V. Kirekesztő családpolitika: LMBTQ, meddőségi kezelés alatt állók,

szegények

Az Orbán-kormány családpolitikája kirekesztő. A kedvezmények zömét

csak házaspárok vehetik igénybe. Házaspárok alatt azt értjük az Alaptörvény
szerint, ahol az apa férfi, az anya nő, tehát a meleg élettársi közösségben élő
párokra ezek a családvédelmi intézkedések nem vonatkoznak. Az intézkedések
életkor alapján is válogatnak: a CSOK-ot és a babaváró hitelt nem vehetik
igénybe azok a párok, ahol a nő elmúlt 41 éves. Pedig ha figyelembe vesszük a
meddőségi klinikákon kezelés alatt álló nők életkorát és nagy számát – a
klinikák állami kézbe vételével a kormány ismeri ezeket az adatokat -, akkor
fontos lenne ezeket az életkori határokat újragondolni. Ugyan erre kellene a
kormányt ösztönöznie annak a tendenciának, hogy a kitolódott gyermekvállalás
miatt nagyon sok nő (és egyre több férfi) csak a 30-as évei közepén szembesül
meddőségi problémáival, amit éveken át tartó próbálkozások és kezelések
követnek, így a gyermekvállalásra vállalkozó nők nagy számban kerülnek be
azok közé, akiknek a 40-es éveik elején-közepén születhet csak gyermekük.

4
Szikra, real.mtak.hu, 2018.

9
 Ugyanakkor családpolitikával foglalkozó szakértők többször rámutattak
arra, hogy a kormány eddigi családpolitikai stratégiájából és döntéseiből az
olvasható ki: ha nem is kizárólagosan, de elsősorban a tehetősebb családok
gyermekvállalási kedvét szeretné erősíteni. Ezt a Fidesz világosan
megfogalmazta: azokat a családokat kívánja támogatni, akik „dolgoznak, és
gyerekeket is nevelnek”. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy sem a
kormánypárt, sem a kormány nem kívánja a dolgozó szegényeket támogatni,
hanem csak azt a réteget célozza meg, amelyiknek a jövedelme az átlagot
meghaladja.5

Ezt támasztja alá az elsőre nagyon jól hangzó családi adókedvezmény. De

ha megnézzük a részleteket, akkor azt kell látnunk: legalább 3 gyermek és
körülbelül bruttó 500 ezer forint fizetés kell ahhoz, hogy egy család ezt a fajta
adókedvezményt ki tudja használni. Az alacsonyabb jövedelmű és az
egykeresős családok gyakorlatilag nem vagy csak csekély mértékben
részesülnek ebből a kedvezményből. Nem tudják igénybe venni a kedvezményt
az ország szegényebb területein élő, alkalmi, nem bejelentett munkákból élők
és a közmunka keretein belül foglalkoztatottak sem. Nem részesülhetnek az
adókedvezményből a legszegényebbek jelentős hányadát kitevő, sok
gyermekes roma családok. Tehát a kormány üzenete egyértelmű: a stabil,
átlagnál magasabb jövedelmű, felső-középosztály gyarapodását támogatja
ezzel a családtámogatási intézkedéssel.6
A választások előtt, 2022-ben visszafizetett személyi jövedelemadó –
amely esetenként akár több mint egymillió forint is lehetett egy-egy családban
– szintén a nem alkalmi munkákból élő, nem feketén dolgozó, jól kereső
gyermekeseknek kedvezett.

A CEU kutatói által készített, még nem publikált, de részben bemutatott

tanulmány – Az autokratikus családpolitikai expanzió változatai:
Magyarország, Lengyelország, Oroszország és Törökország – szerzői, Győry
Adrienn, Kerem Gabriel Öktem és Szikra Dorottya azt találták, hogy a
családpolitika fontos szerepet játszik az illiberális demokráciák legitimálásában
és a tekintélyelvű uralkodókat támogató csoportok kiépítésében. Az egymást
követő Orbán-kormányok több reformot kezdeményeztek a családpolitikában,
5
Szikra, szuveren.hu, 2011.03.20.
6
Szikra, real.mtak.hu, 2018.

10
 mint bármely más szociálpolitikai területen. A kutatók szerint a válasz a Fidesz
megosztó szociálpolitikájában rejlik, ami a dolgozó embereket támogatja, a
perifériára szorult „kívülállókat” pedig elhanyagolja. Orbán Viktor a
„munkaalapú társadalom” építésével nemcsak a munkaerőpiacot, hanem
minden más szociálpolitikai területet, így a családpolitikai támogatásokat is
ennek az ideológiának megfelelően alakította át – olvasható a tanulmányban.7

VI. Az orbáni családpolitikai döntések hatása a népességszámra

Az Orbán-kormány folyamatos kedvezménydömpingje a családpolitikai

kérdéseket illetően nem hatékony, sőt, egyenesen elhibázott a KSH korábbi
elnöke, Katona Tamás statisztikus professzor szerint. Mindezt a KSH
megjelent adataira hivatkozva jelentette ki.

A kormányzati erőfeszítések ellenére a születések száma nem nőtt, hanem

5,2 százalékkal csökkent: 88.118 gyermek jött világra 2021 decembere és 2022
novembere között, ami 4794-gyel kevesebb a megelőző tizenkét havinál.
Szintén lefelé tart a termékenységi arányszám, amely azt hivatott megmutatni,
hogy egy nő hány gyermeknek ad életet. A KSH számai szerint ez a
mutatószám egy év alatt 1,58-ról 1,52-re esett vissza.

Míg Novák Katalin akkori családügy államtitkár úgy fogalmazott, hogy a

magyar családügyi helyzet jövője biztató, a számok mást mondanak.
Megváltozott ugyanis a korösszetétel, és nincs arról adat, hogy hány százezer, a
gyermekvállaláshoz közeledő magyar fiatal él külföldön. Katona Tamás szerint
a kormány népesedéspolitikája családbarát ugyan, de csak egy nagyon szűk
körnek a barátja: azoknak, akik a közepesnél jobb jövedelemmel rendelkeznek,
vagyis a felső-középosztálybelieknek. A magas keresetűek támogatásával és
ezzel egyidőben az anyák otthon tartásával a kormány egy ma már nagyon
korszerűtlen családtámogatási modellt erőltet a kormány, amelynek feladata az
lenne olyan helyzetet teremteni, amelyben az édesanyáknak nem kell
választaniuk a karrier és a gyermekvállalás között. Ez részmunkaidős vagy

7
Kende, quibit.hu, 2023.03.11.

11
 otthoni foglalkoztatással, a gyermekintézmények számának növelésével
elérhető lenne.

Ugyancsak a Népszava cikkében Mihály Helga szociológus, a a Miskolci

Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének mesteroktatója azt
mondta: a fejlett országokban jellemző tendencia a csökkenő születésszám.
Azt, hogy egy országban hány gyerek születik több dolog befolyásolja. Az
egyik a demográfiai háttér, a másik a szociológiai helyzet, a harmadik pedig a
gazdasági feltételek.

A kormány a magasan szárnyaló infláció hatásait csökkentendő tett ugyan

intézkedéseket: a gyermekgondozási díj maximális összege bruttó 324 800
forintra, a diplomás gyed az alapképzésben résztvevő hallgatók esetén bruttó
162 400 forintra, míg a mesterképzésben részvevőknél bruttó 207 480 forintra
emelkedik. Ezentúl a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) bruttó 232 ezer
forint lesz.

Ez viszont a szegényebb rétegeket ismét csak nem érinti, mert az összes

felsorolt családtámogatás társadalombiztosítási jogviszonyhoz, a diplomás
gyed esetében hallgatói jogviszonyhoz kötött. És arról sem szabad
megfeledkeznünk, hogy a minden gyermek után alanyi jogon, pénzügyi
helyzettől függetlenül járó családi pótlék összege évtizedek óta nem
emelkedett.8

A kormány családpolitikai intézkedései nem hoztak eredményt – írta 2022

őszén a Piac és profit is a KSH adataira hivatkozva. „Sem a születések, sem a
házasságkötések száma nem nőtt a családpolitikai elképzeléseknek

8
Králik-Frank, nepszava.hu, 2022.12.24.

12
 megfelelően. Valószínűleg az életszínvonalnak és a foglalkoztatási
biztonságnak is kellene változnia.”9

Másképp látja ezt a Hír Televízió. A honlapjukon 2022. áprilisában a

Kormányinfón elhangzott információkról tudósítva azt írják: „Kedvező
fejlemény, hogy a 2010-es években nőtt a termékenységi ráta, és 2020-ban
3,4 százalékkal több gyerek született, mint egy évvel korábban… Ebben
szerepel az a megállapítás is, hogy míg 2010-ben az éves születés szám 12,1
százaléka kapcsolódott harmadik gyermek születéséhez, 2019-ig 13,2
százalékra növekedett az arány.” Érdekesség, hogy nem a születésszám
változását emelték ki, hanem a harmadik gyermekek születését alátámasztó
statisztikai adatot emelték be cikkükbe. 10

VII. A nemzet konzultál

Az egymást követő Orbán-kormányok több reformot kezdeményeztek a

családpolitikában, mint bármely más szociálpolitikai területen – áll Szikra
Juditék teljes szövegével még meg nem jelent, fentebb már idézett
tanulmányában. „Az Orbán-kormányok családpolitika intézkedéseiket többször
megújították: legtöbbször egy régit fazoníroztak újra, amit aztán a sajátjukként
adtak el. „Gondoljunk csak a CSOK-ra (Családi Otthonteremtési
Kedvezmény), ami a régi szocpol alapjaira épült, és bár az is ezer sebből
vérzett, de mégiscsak a rászorulóknak nyújtott lakhatási segítséget. Ezt a
Fidesz úgy alakította át, hogy lefelé már ne menjen, csak középre vagy felfelé.
Ebből aztán lesz egy jól marketingelt brand, amit a propagandagépezet úgy
állít be, mintha ez mindenkinek járna, holott sok ember egyáltalán nem
jogosult rá”11

Ahogy a fenti megállapításból is látszik, a szakpolitikai döntések

állampolgárok általi megítélése nagyon nagy mértékben múlik az adott döntés
kommunikációján. Az Orbán kormány még nemzeti konzultációt is tartott a
9
Piac és Profit, piacesprofit.hu, 2022.10.28
10
Hír TV, hirtv.hu, 2022.04.23.
11
Kende, quibit.hu, 2023.03.11.

13
 családvédelmi kérdésekben, igaz, összemosta a migránskérdéssel. A nemzeti
konzultáció Orbánék által bevezetett és folyamatosan alkalmazott intézménye a
szavazópolgárban azt az illúziót keltheti, hogy van beleszólása a kérdésekbe,
hogy fontos a véleménye, ő is dönthet ezekben a fontos ügyekben.

A 2018-as kérdőívben ezek a kérdések szerepeltek:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással,

hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni?

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy az új családtámogatási programokat a

továbbiakban is munkavégzéshez kell kötni?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a fiatal házaspároknak támogatást kell
adni az önálló életkezdéshez?
4. Egyetért-e Ön azzal, hogy több gyermek vállalása esetén több
támogatást kell adni?
5. Egyetért-e Ön azzal, hogy a legalább három gyermeket vállaló
édesanyáknak kiemelt támogatást kell adni?
6. Támogatja-e Ön azt, hogy az állam ismerje el a valódi főállású
anyaság intézményét?
7. Egyetért-e Ön azzal, hogy a beteg gyermeküket otthon ápoló
családtagok nagyobb támogatást kapjanak?
8. Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyermekeink szellemi, lelki és fizikai
fejlődése olyan érték, amelyet a magyar államnak védenie kell?
9. Egyetért-e Ön azzal az alapértékkel, miszerint a gyermekeknek
joguk van anyához és apához?
10. Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyermekeiket nevelő családoknak járó
költségvetési támogatások kétharmados védelmet kapjanak?12

Az Orbán-kormány döntéseinek és véleményének közzétételéhez

gyakorlatilag a teljes magyar sajtót felvásárolta. A médiakampányon túl
óriásplakátokon is hirdetik verdiktjeiket. A sorok között nehéz annak olvasni,
aki csak innen tájékozódik.

Ráadásul úgy tűnik, a magyar társadalom szavazati joggal rendelkező

részében kezd elveszni a szolidaritás a szegényekkel és elesettekkel szemben,

12
24. hu, 2018.11.05.

14
mert az elmúlt évtizedekben alig emelte fel a szavát bárki, mert ebből a
támogatási rendszerből a szegény réteg teljesen ki van szorítva.

S bár a szegény réteg egyre inkább kiszorul ezekből a támogatásokból, a

magyarok több mint fele úgy gondolja, hogy az Orbán kormány egyik
legnagyszerűbb intézkedése a családpolitika.

VIII. Tíz év intézkedései a közvéleménykutatási adatok szerint

A 2020-ban megjelent, a Závecz Research adafelvételeivel dolgozó, az

ORBÁN 10 - Az elmúlt évtized a magyar társadalom szemével című kiadvány
részletesen feldolgozza más fontos témák mellett a családpolitikai
intézkedéseket, itt is hasonló eredményeket kaptak, mint a nemzeti
konzultációs kérdőíveket kitöltők és visszaküldők esetében.

A következő ábrán jól látható, hogy a legnépszerűbb intézkedések között

helyet kap a családpolitika: a többgyermekes családok támogatása az 1. helyre
került, a családi otthonteremtést támogató intézkedések pedig a 8. helyet
foglalják el a népszerűségi listában.

Egy másik ábra a gyermekvállalás feltételeinek megítélését mutatja. A

kutatók arra voltak kíváncsiak: hogy hogyan változtak az Orbán-kormány
elmúlt tíz éve alatt a gyermekvállalás feltételei Magyarországon (javult, ugyan
olyan, romlott, nem tudja).

15
 Itt is jól látszik az, hogy a kormány családpolitikája kedvező megítélés alá
esik. a megkérdezettek inkább pozitívan ítélték meg ezt a kérdést. 44
százalékuk lát előrelépést ezen a téren, de 33 százalék szerint ma nehezebb
gyermeket vállalni, mint egy évtizeddel korábban.13

IX. Konklúzió

Összességében elmondható, hogy az Orbán-kormányok családpolitikája

nem gondoskodik a társadalom minden szegmenséről. A döntések nem egyszer
szavazatszerző célt szolgáltak választások előtt, és nem segítik továbbra sem az
anyákat abban, hogy megtalálják az egyensúlyt az otthon és a család között. Az
elszabadult infláció okán nem születtek olyan döntések, amelyek a szegénység
felé csúszó kétszülős vagy egyszülős családoknak akár átmenetileg is anyagi
segítséget nyújtottak volna.

Egyedülálló és pozitív, hogy az édesanyák, ha akarnak, három évig – ikres

anyukák hat évig – maradhatnak otthon gyermekeikkel, és hogy a kormány
jelentős anyagi támogatásban részesített az elmúlt években számos családot.
Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy a gyermekvállalásra ösztönző, egyre
emelkedő juttatásokat a költségvetés milyen átcsoportosítással teremti elő,
miből finanszírozza, és hogy mikor jön el az a pillanat, amikor erről az
asztalról mindenki vehet, de nem egyformán, hanem rászorultságának
mértékében.

13
Bíró-Nagy-Laki, library.fes.de, 2020

16
IRODALOMJEGYZÉK

17
Darvas Ágnes- Szikra Dorottya: Családi ellátások és szolgáltatások. In: Magyar
társasdalom és szociálpotikika 1990-2015. Szerk.: Ferge Zsuzsa. Osiris kiadó
2017.

Elérhető: https://www.szaktars.hu/osiris/view/ferge-zsuzsa-magyar-tarsadalom-es-
szocialpolitika-1990-2015-a-mai-magyarorszag-2017/

Letöltés: 2023.03.10.

Szikra Dorottya: Ideológia vagy pragmatizmus? Családpolitika az orbáni

illiberális demokráciában. 2018.

Link: http://real.mtak.hu/84674/1/Szikra_Dorottya_szelenyi_u.pdf

Letöltés: 2023.03.10.

Bíró-Nagy András–Laki Gergely: ORBÁN 10 - Az elmúlt évtized a magyar

társadalom szemével. Szerk.: Bíró-Nagy András-Závecz Research. 2020., 8.

Elérhető: https://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/16122.pdf

Letöltés: 2023.03.10.

Elektronikus sajtócikk

Szikra Dorottya: „Fiatal, egészséges és szép” – a Fidesz családpolitikája. [online]

[2011.03.20.]

Elérhető: : https://www.szuveren.hu/tarsadalom/fiatal-egeszseges-es-szep-a-
fidesz-csaladpolitikaja

Letöltés: 2023. március 11.

Stubanya Bence-Kocsis Krisztina: Egy ábra arról, ahogy Orbán megpróbálja a

lehetetlent. [online] [2019.02.26.]

18
Elérhető:
https://index.hu/chart/2019/02/26/szuletesszam_demografia_idovonal_csaladpoliti
ka_lakaspolitika/

Letöltés: 2023. március 11.

Stubanya-Kocsis, index.hu, 2019.02.26.

Kende Ágnes: Az autokrata kormányok szavazatszerző csodafegyvere: a jól

célzott családpolitika. [online] [2023.03.11.]

Elérhető: https://qubit.hu/2023/02/24/az-autokrata-kormanyok-szavazatszerzo-
csodafegyvere-a-jol-celzott-csaladpolitika

Letöltés: 2023. március 15.

Králik Emese-Frank Zsófia: Elhibázott a Fidesz-kormány népesedéspolitikája, a

magyar nők többsége nem akar pénzért szülni. [online] [2022.12.24.]
Elérhető: https://nepszava.hu/3179961_nepesedes-ksh-orban-kormany-
szuletesszam
Letöltés: 2023. március 15.

A kormány családpolitikai intézkedései nem hoztak eredményt. [online]

[2022.10.28.]
Elérhető: https://piacesprofit.hu/cikkek/gazdasag/a-kormany-csaladpolitikai-
intezkedesei-nem-hoztak-eredmenyt.html?oldal=1
Letöltés: 2023. március 15.

Sikert hozott a családok támogatása. [online] [2022.04.23.]

Elérhető: https://hirtv.hu/ahirtvhirei/sikert-hozott-a-csaladok-tamogatasa-2542570

Letöltés: 2023. március 16.

Nyilvánosságra hozták a nyolcadik nemzeti konzultáció kérdéseit. [online]

[2018.11.05.]

19
Elérhető: https://24.hu/belfold/2018/11/05/nemzeti-konzultacio-2018-kerdesek/

Letöltés: 2023. március 16.

20