A szociális ellátórendszer fő elemei

1) Szociális piacgazdaság működése

A liberális piacgazdaság működése során nagy társadalmi különbségek, egyenlőtlenségek ala-
kulnak ki, ezért az államnak bizonyos mértékben újraelosztószerepet kell betöltenie.
Az újraelosztó szerep célja a szegényebb és/vagy hátrányosabb helyzetű rétegek segítése. Az
újraelosztó szerep eszköze a szociálpolitika, melynek elemei a progresszív adóztatás (magasabb
jövedelmek nagyobb hányadát vonja el az állam); illetve a szociális kiadások. Szociális kiadások
közé tartozik a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás, (ezen belül a gyógyszerár-támogatás),
táppénz, munkanélküli segély, álláskeresési járadék, szociális segély (GYES, GYED, családi pót-
lék), oktatásban alkalmazott ösztöndíjak, fogyasztói ártámogatások (pl.: diákjegy és nyugdíjas
jegy az utazásban). A társadalmi különbségek csökkentésében fontos szerepe van a társadalmi
szolidaritásnak. A társadalmi szolidaritást segíti a karitatív és civil szervezetek tevékenysége,
jótékonysági rendezvények, és az adakozás.

2) Szociális ellátórendszer pillérei

A szociális ellátórendszer fő elelemi: társadalombiztosítás, foglalkoztatáspolitika, családtámo-
gatások, szociális szolgáltatások és segélyezés

3) Társadalombiztosítás
Az országos kötelező egészségbiztosítás a nyugdíjbiztosítással együtt jött létre. Ezek összefog-
laló neve a társadalombiztosítás.
Egészségbiztosítás: feladata a biztosított egészségének megőrzése, valamilyen károsodás ese-
tén annak helyreállítása, illetve keresőképtelenség esetén a jövedelempótlás. Ez a jövedelempót-
lás a táppénz. Az egészségbiztosítás igénybevételének alapja a társadalombiztosítási jogvi-
szony, amelynek érvényességét az egészségügyi járulék megfizetése adja. Az egészségügyi já-
rulékot a munkanélküliek, nyugdíjasok és a gyerekek helyett az állam fizeti. A befizetett egész-
ségügyi járulékok fedezik az egészségügyi ellátórendszer (háziorvosok, rendelőintézetek, korhá-
zak) kiadásait és a gyógyszerek támogatását.
Nyugdíjbiztosítás: feladata a nyugdíjas korúak megélhetéséhez szükséges pénzösszeg (nyug-
díj), vagy az időlegesen/véglegesen munkaképtelenné vált személyek megélhetéséhez szükséges
pénzösszeg (rokkantsági ellátás) biztosítása. Az egyén élettartama nem tudható előre, az állam-
polgárok kockázatközösséget alkotnak. Amíg dolgoznak, addig nyugdíjjárulékot fizetnek be a
rendszerbe jövedelmük arányában. A befizetett nyugdíjjárulék a feltétele az állam által biztosí-
tott nyugdíjnak.
Magyarországon kötelező nyugdíjbiztosítás 1928-ban született meg. A befizetéseket ingatla-
nokba, részvényekbe fektették, s az így gyarapodó vagyonból fizették a nyugdíjba vonulók jára-
dékát. Ezt hívják tőkefedezeti rendszernek. A második világháború után a nemzeti vagyon je-
lentős része elpusztult, a részvények értéktelenné váltak. 1947 óta a nyugdíjakat az adott évben
befizetett járulékokból fedezik: ez a felosztó-kirovó rendszer. A felosztó-kirovó rendszer nagy
 problémája, hogy csökken a járulékfizetők, és növekszik a nyugdíjasok száma. Az elöregedő tár-
sadalom problémája miatt 1997-ben nyugdíjreformot hajtottak végre. A reform eredményeként
az idős munkavállalók az állami rendszerben maradtak. A fiatalok ettől kezdve csak 1,5%-ot fi-
zettek be a nyugdíjalapba, míg 8%-ot a tőkefedezeti alapon működő magánnyugdíjpénztárakba,
a saját számlájukra. Nyugdíjba vonuláskor az itt felhalmozott vagyont életjáradékra váltották
volna, és ez egészítette volna ki a csökkentett nyugdíjukat. A nyugdíjkassza kiadásait a reform
hosszú távon csökkentette volna, ám rövid távon csökkentek a bevételek, ezért a nyugdíjakat
egyéb állami kiadásokból és hitelekből fedezték. 2010-ben a kormány visszaállította a felosztó-
kirovó rendszert, míg a nyugdíjpénztárakban felhalmozott tőke nagy részét államadósság csök-
kentésére fordították.
Balesetbiztosítás: feladata a munkavégzés közben elszenvedett baleset esetén átmenetileg,
vagy tartósan megélhetéshez fedezetet nyújtani.

4) Szociális szolgáltatások és segélyezés

A szociális szolgáltatások a hátrányos helyzetű, vagy krízisben levő embereken igyekeznek
segíteni, szervezett keretek között. Szervezett keretek között végzik tevékenységüket az idősek,
szenvedélybetegek intézményei; családsegítő szolgálatok; vagy a hajléktalanok utcai ellátása.
A szociális segélyezés pénzügyi segítségnyújtást jelent. A szociális segélyezés része a lakás-
fenntartási támogatás, ápolási díj, temetési segély, közgyógyellátás, köztemetés, lakásfenntartási
támogatás, rendszeres szociális segély.

5) Foglalkoztatáspolitika
A piacgazdaság velejárója a munkanélküliség. A munkanélküliség a munkakeresés átmeneti
állapota. a munkanélküliség lehet átmeneti, önkéntes (ha a munkavállaló számára van potenci-
ális munkahely, de azt valamilyen pl.: egészségi, képzettségi, megélhetési stb. ürügy miatt nem
fogadja el), vagy tartós munkanélküliség. Tartós munkanélküliség 1 évnél hosszabb ideje mun-
kanélküli állapot, újbóli elhelyezkedés nagyon nehéz, mert a munkaadók bizalma csökken a mun-
kavállaló iránt, és a dolgozók is kiesnek a gyakorlatból. A munkanélküliség kezelésével a foglal-
koztatáspolitika foglalkozik.
A foglalkoztatáspolitikának vannak passzív és aktív eszközei. A passzív eszközök és intézke-
dések a munkanélküliek ellátását biztosítja. A passzív eszközök közé tartozik munkanélküli
segély (három hónapra jár), és a munkanélküli vagy álláskeresési járadék, mely 90 napig igényel-
hető.
Az aktív eszközök a munkahelyek megtartását, illetve a munkához jutást segítik elő. Munka-
vállalói oldal eszközei: álláskeresést ösztönző támogatás, utazási-lakhatási támogatás, közmun-
kaprogram, vállalkozóvá válás támogatása; munkaerő-piaci átképzések: részben vagy teljes egé-
szében a munkaügyi központok finanszírozzák.
Az átképzések nem csak a munkakeresést, hanem a munkamegtartását is szolgálja. Átképzés-
ben részesülhet a 25. életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét nem töltötte be,
és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett

2
 jogosultságot; közhasznú munkavégzésben vesz részt és a képzésben való részvételt vállalja, rok-
kantsági nyugdíjas. A képzési támogatás keretében az alábbi kiadások téríthetők meg: képzési
költség és a vizsga díja, utazási költség megtérítése a képzés helyszíne és a lakóhely között, étke-
zési költségtérítés, szállás költségtérítés. Az utazási költség térítése: a támogatott képzésben részt-
vevő álláskereső a lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye között korlátlan számú, hely-
közi utazásra érvényes, átlagosan 90%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult.
Munkáltatói oldal eszközei: foglalkoztatásbővítési, munkahelyteremtési támogatás; pályakez-
dők munkavállalásának állami támogatása, közhasznú munka támogatása.

6) Családtámogatások
A családtámogatás célja a gyermekvállalás ösztönzése, a gyermekek felnevelésében történő
anyagi segítségnyújtás. A gyermeknevelésben a munkától távol lévő szülő keresetpótló támoga-
tásai: csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély
(GYES), csalási pótlék (rendszeres iskolába járás után jár), családi otthonteremtési támogatás
(CSOK).