TB Speckoll Anyaga

A társadalombiztosítás
általános szabályairól
Munka- és szociális jog III. előadás
DE Állam- és Jogtudományi Kar
Biztosítási elvű ellátórendszer Rászorultsági típusú ellátórendszer
• Kötelező részvétel elve • Egyedies ellátás
• Hozzájárulás fizetése • Kérelem alapján, nincs előzetes biztosítotti feltétel
• Az részesül az ellátásban, aki hozzájárul (kiv.: • Nem kell hozzájárulni
hozzátartozói nyugellátások)
• Korlátozott a hozzáférés
• Jövedelemmel arányos pénzbeli ellátás
• Központi költségvetésből finanszírozott
• Korábbi életszínvonal megőrzése
• Nem cél a korábbi életszínvonal biztosítása –
• Előfeltétel a korábbi hozzájárulás létminimum szintjén való megélhetésre szolgál
• Elkülönített pénzalapból finanszírozódik • Rugalmas, a szükséghelyzethez igazodó
• Saját intézményrendszer(önkormányzatiság elve?) szabályozás megalkotása lehetséges
• Korlátozottan, de alanyi jogot eredményez • Nincs saját intézményrendszer
• Tipizált ellátások • Magas adminisztrációs teherrel jár az
• Nem rugalmas intézményrendszerre és az igénybevétel is
• Egyszerű igénybevétel nehézkes
• Az igazságosság/méltányosság elvét figyelmen kívül • Szegényjogias, alacsonyküszöbű ellátás
hagyja • Csapdahelyzetet eredményezhet
Hova tartoznak az egyes ellátások?
• Gyermekgondozási díj • Aktív korúak ellátása • Utazási költségtérítés
• Öregségi teljes nyugdíj • Öregségi résznyugdíj • Özvegyi nyugdíj
• Családi pótlék • Korhatár előtti ellátás • Nők 40 nyugdíj
• Táppénz • Gyermekgondozást segítő • Baleseti hozzátartozó
• Szűrővizsgálatok ellátás nyugellátás
• Árvaellátás • Csecsemőgondozási díj • Rokkantsági járadék
• Egészségügyi • Baleseti táppénz • Megállapodáson alapuló
szolgáltatásokhoz • Rehabilitációs ellátás nyugellátás
hozzáférési támogatás • Fekvőbeteg gyógyintézeti • Időskorúak járadéka
• Baleseti járadék ellátás
• Háziorvosi ellátás • Közgyógyellátás
• Szülői nyugdíj • Gyógyszertámogatás
2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítási
ellátásaira jogosultakról, valamint az ellátás fedezetéről
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK BALESETI ELLÁTÁSOK
egészségügyi szolgáltatások saját jogú nyugellátás egészségügyi ellátás
térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások öregségi nyugdíj baleseti egészségügyi szolgáltatás

árhoz nyújtott támogatások rehabilitációs járadék baleseti táppénz
biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető baleseti járadék
szolgáltatások
méltányosságból igénybe vehető egészségügyi
szolgáltatások
külföldi gyógykezelés
pénzbeli ellátások hozzátartozói nyugellátás nyugdíjbiztosítási ellátás
csecsemőgondozási díj özvegyi nyugdíj baleseti hozzátartozói nyugellátások

gyermekgondozási díj árvaellátás
örökbefogadói díj szülői nyugdíj
táppénz (özvegyi járadék)
(méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás)
megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
rokkantsági ellátás
rehabilitációs ellátás
Foglalkoztató
• bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi
egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,
• társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,
• az álláskeresési támogatásban részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv,
• a gyermekgondozást segítő ellátásban, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, a gyermekek otthongondozási
díjában és az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,
• a Magyar Államkincstár számfejtési körében tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a
nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, törvényben előírt kötelezettségek
tekintetében,
• Atipikusoknál:
• a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kölcsönbeadó,
• több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ban meghatározott munkáltató,
• a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy
esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy honvédelmi
egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi szervezet vagy a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálat,
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti fejlesztési jogviszony
keretében fejlesztési foglalkoztatási díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény.
Jogosult: aki csak egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságok (járulékot nem vagy csak részben
fizet)
• a csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti

járadékban részesülő személy,
• a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy
• a saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy,
• az egyházi jogi személytől nyugdíjban részesülő személy,
• az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában,
gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő személy,
• köznevelési intézményben, szakképző intézményben, felsőoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás
keretében vagy a nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar
állampolgár, a tanulói/hallgatói jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultsága megszűnéséig (a
tanulói/hallgatói jogviszony szünetelése alatt is jogosultak),
• a megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke
az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50
százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, az
orvosszakértői szerv szakvéleménye kiállítása napjától jogosult
ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülnek.
Folyt.:
• a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát (2020-ban
havi 48.300,- Ft-ot),
• a kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel
vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország
területén lakóhellyel rendelkezik,
• a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi
állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt,
• a fogvatartott,
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján szociálisan rászorult,
• egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
• az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
• a hajléktalan,
• a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy,
ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülnek.
Jogosulti státusz fennállása
• Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságra szükség akkor van, ha biztosítotti
jogviszony nem áll fenn.
• A biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően, a
belföldinek minősülő személyek passzív jogon való jogosultsága áll fenn.
• Ha az egészségügyi ellátás megállapodáson vagy egészségügyi járulékfizetésen alapul, akkor azok
megszűnését követően passzív jogon már nem jár az egészségügyi ellátásra való jogosultság.
• Ha a biztosítás (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45
napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága további 45 napig marad
fenn.
• Ha a biztosítás (pl. munkaviszony) 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor
azzal – a 45 napnál kevesebb – időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági
feltétel fennállt (pl. a 30 napig fennálló munkaviszony esetén 30 nappal). Kivéve, ha volt előtte 45
napnál hosszabb jogosultsága, mert akkor marad a 45 nap.
Biztosított:
- Hozzájárulás (járulék) fizetése alapozza meg.
- Kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősül.
- A társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot
szerezhetnek.
- Az alapul szolgáló jogviszony kezdetétől, annak megszűnéséig áll fenn a
biztosítottság.
- Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy
biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell
elbírálni.
Biztosított:
• munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati (vagy bármilyen más szolgálati) viszonyban, tekintet nélkül arra, hogy
foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
• szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében
személyesen közreműködik, kivéve
• az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló,
• a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját,
• a szociciális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
• álláskeresési támogatásban részesülő személy,
• egyéni vállalkozó,
• társas vállalkozó,
• díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak
nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű
önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező
jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
(Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak
nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés,
vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég,
szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője,
vezető tisztségviselője, vagy e servezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozotközösségi rendelet t javaslattevő,
véleményező és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy
Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.)
Néhány speciális még:
• egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy,
• mezőgazdasági őstermelő, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati
idő együttesen legalább 20 év,
• a főállású kisadózóként bejelentett személy,
• állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi
járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak
harmincad részét,
• a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a fennálló
biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó
jogviszonnyal.
Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén
kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország
által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.
Szünetel a biztosítás:
A társadalombiztosítás ellátásait nem lehet igénybe venni, ha az alábbi élethelyzetek, körülmények – általában a biztosítás alapjául
szolgáló jogviszony szünetelése – következtében a biztosítási jogviszony szünetel:
1. Nincs munkavégzés
• A fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
• a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást, vagy
gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
• a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
• a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
• Igazolatlan távollét időtartama alatt
• Munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre átlagkereset jár, vagy munkabér
(illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.
2. A büntetőeljárás során a személyes szabadságot korlátozó intézkedés idejére
• Szünetel a biztosítási jogviszony a letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen
felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.
3. Kamarai tagság, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idejére
• Szünetel az ügyvéd, közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti, az egyéni vállalkozó
biztosítása az egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetése idejére (ide értve az egyéni vállalkozói tevékenységet főállású kisadózóként végzőt is),
illetve az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szüneteltetése alatt.
4. Ha jogszabály jogkövetkezményként a biztosítás szünetelését rendeli el.
Mentesülés a biztosítási kötelezettség alól:
A biztosítás nem terjed ki
• külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a
külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös
háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra
kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere;
• a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban
élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
• az európai parlamenti képviselőre;
• a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam
állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-
kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés
befejezésétől számítva három év eltelt;
• a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.
Ezen személyek társadalombiztosítási ellátására megállapodást lehet kötni.

Fedezeti rendszer
Biztosított által fizetett
• TBi járulék  18,5 %
Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és megosztása esetén a biztosított házastársa, élettársa
családi járulékkedvezményre jogosult.
Foglalkoztató által fizetett

• Szociális hozzájárulási adó  27%
A befizetett társadalombiztosítási járulékból az állami adóhatóság 54 százalékot nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
37,9 százalékot egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,1 százalékot munkaerőpiaci járulék címén a
Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak naponta utal át.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, továbbá a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak
minősülő társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulékot  7710 Ft (napi 257Ft).
Aki nem biztosított és Magyarországon legalább 1 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik, az saját költségén (bevallás alapján)
köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni!!!
A foglalkoztató továbbá táppénz hozzájárulást (folyósított táppénz 1/3-a) fizet.

Megállapodás egészségügyi szolgáltatás biztosítására
• A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy köthet
• a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
• Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
• nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka,
• 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százaléka.
• A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi
szolgáltatására a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű járulék megfizetésének vállalása esetén
köthet megállapodást.
• A kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.
• Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első
hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül
megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn.
• Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi
állapotának felmérését követően kerülhet sor, azzal, hogy az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel,
egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki. Az egészségügyi állapotfelmérés
díjköteles.
• Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére az egészségbiztosítási szerv jogosult. A megállapodások
hatósági szerződésnek minősülnek.
Megállapodás nyugdíjbiztosítási ellátásokra I.
1. Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás:
Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és
• a) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll,
• b) a biztosítás nem terjed ki rá, vagy
• c) a biztosítása szünetel,
• nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása
mellett megállapodást köthet.
A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.
Megállapodás nyugdíjbiztosítási ellátásokra
II.
2. Szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás:
Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével
számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki
• felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktoranduszképzést is) a
figyelembe vehető idejére (max. 5 év),
• a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy kizárólag az öregségi
résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet
kívánja szolgálati időként elismertetni.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a
megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata.
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a
tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a
nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését
vonja maga után.
A megállapodást a kedvezményezett lakóhelye szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatallal kell megkötni.
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS
A társadalombiztosítási rendszerek
szabályozási elvei
• Az állam feladatai kiemelkedők, ugyanakkor eltérő szabályozási
modellek léteznek
• Csak állami felelősség és szabályozás (központi költségvetés)
• Önkormányzatiság elve dominál (Magyarországon 1991 és 1998
között, a szociális partnerek bipartit rendszere állami ellenőrzéssel)
• Pillérek 2010-ig: kötelező állami (felosztó-kirovó elv), kötelező magán
(tőkefedezeti elv), önkéntes magán
A felosztó-kirovó és tőkefedezeti rendszerek
sajátosságai, a TB közgazdaságtani összefüggései
• Felosztó-kirovó rendszer: a jelenlegi befizetések fedezik a jelenlegi kifizetéseket
(társadalmi szintű)
• Tőkefedezeti rendszer: A jelenlegi befizetések fedezik a jövőbeli kifizetéseket (saját)
• DB-rendszer (német pontrendszer): a kifizetéskor korrigált rendszer
• NDC-rendszer (svéd nyugdíjrendszer): a befizetéskor korrigált rendszer
• Népi biztosítási rendszer (Svájc)
• Amerikai nyugdíjrendszer (magánpillér túlsúlya az államival szemben)
• Chilei modell (hasonló a magyarhoz)
Egészségbiztosítás I.
Alapelvek:
• Az egészségügyi szolgáltatások az egészségi állapot által indokolt
mértékben vehetők igénybe.
• A pénzbeli ellátások az egészségbiztosítási járulékfizetési
kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe.
• Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik
meg a jogosult személyeket.
• Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is
biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási
Alapból nem fedezhetők.
Finanszírozási szerződés – egészségbiztosító és egészségügyi

szolgáltatást nyújtó között (térítésmentesen igénybe vehető ellátások
ezeken a szolgáltatókon keresztül érhetőek el)
Egészségbiztosítási ellátások csoportosítása
egészségügyi szolgáltatások
• térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások
• árhoz nyújtott támogatások
• biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető szolgáltatások
• méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
• külföldi gyógykezelés
pénzbeli ellátások
• csecsemőgondozási díj
• gyermekgondozási díj
• táppénz
• méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás
megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

• rokkantsági ellátás
• rehabilitációs ellátás
Természetbeni ellátások I.
• I. Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
• 1.) A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások

• betegség korai felismerését célzó vizsgálatok, szűrővizsgálatok
• 2.) Gyógykezelés céljából végzett ellátások

• Háziorvosi ellátás (a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM
rendelet alapján)
• Fogászati ellátás
• Járóbeteg-szakellátás (A háziorvos, a járóbeteg-szakellátás és a beutaló orvos beutalása alapján)
• Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
• 3.) Egyéb egészségügyi szolgáltatások

• Szülészeti ellátás
• Orvosi rehabilitáció
• Betegszállítás, mentés
• A beutalás nélkül igénybe vehető ellátások
Természetbeni ellátások II.
II. Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások
• A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében:
• gyógyászati céllal rendelt gyógyszer,
• különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer,
• gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg
• a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a
gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra.
III. Utazási költségtérítés

• A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt
biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,
• A korai fejlesztést és gondozást, illetve a nem önkéntes pedagógiai szakszolgálati feladatellátást nyújtó
intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.
• A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével
kapcsolatban felmerült utazási költséghez támogatás jár. A biztosított a támogatásra akkor jogosult, ha a
jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe.
IV. Intézményen belüli orvosválasztás

(írásban)
Természetbeni ellátások III.
V. Méltányosságból engedélyezhető egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és
gyógyászati ellátások köre és ártámogatása
• A biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás térítési
díja, vagy annak egy része méltányosságból akkor vállalható át, ha azt a biztosított az egészségbiztosítóval
szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe.
• A kérelmezett támogatás megállapítása legfeljebb egy évre, gyógyászati segédeszköz esetén a kihordási
időre történhet.
VI. A biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
• 18 éves életkor alatt fogszabályozó készülékre;
• a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásra;
• külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra,
• Kiegészítő térítés mellett: egészségügyi ellátások során igénybevett kiegészítő kényelmi szolgáltatások,
többlet ellátások; állapota miatt szükséges ápolási célú elhelyezés, kapcsolódó gyógyászati és étkezési
költségek
VII. Külföldön történő gyógykezelés

• harmadik állam területén átmeneti tartózkodás során (vagy 3 hónapot meghaladóan hozzátartozó)
• egészségügyi szolgáltatást továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe
• mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó
egészségkárosodáshoz vezetne - belföldi költség erejéig
Pénzbeli ellátások I. – Csecsemőgondozási
1) Csecsemőgondozási díj
díj
Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át
biztosított volt, és akinek a gyermeke
• a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
• b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt
vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
Továbbá
• a) az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,
• b) családbafogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza,
• c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a
háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
• d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal,
• e) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe
fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által az egészségi állapota miatt kikerül abból a
háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
• f) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni
szándékozó nő meghal,
• g) az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe.
Pénzbeli ellátások II.- Cscsemőgondozási
1) Csecsemőgondozási díj
díj
• A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (24 hét) jár.
• A csecsemőgondozási díj a naptári napi alap (naptári napi jövedelem) 70%-a.
Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

• a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
• b) ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett
tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
• Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár
csecsemőgondozási díj.
Pénzbeli ellátások III. –
Gyermekgondozási díj
2) Gyermekgondozási díj
Gyermekgondozási díjra jogosult
• a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
• b) az anya, valamint az Ebtv. 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási
díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának
időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási
jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át
biztosított volt,
• és a gyermeket saját háztartásában neveli.
A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
• a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány
idejéből 180 napot,
• a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
Pénzbeli ellátások IV. – Gyermekgondozási
díj
A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg
az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2.
életévének betöltéséig jár.
Mértéke:
A gyermekgondozási díj a naptári napi alap (naptári napi jövedelem)
70%-a, de maximum havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének
70 %-a.
Pénzbeli ellátások V. – Gyermekgondozási
díj
Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
• a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló alapján egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide
nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, nem ugyanazon
gyermekre megállapított gyermekek otthongondozási díját, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési
járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha
a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és járulékfizetésre kerül sor;
• a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan
bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet)
helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat,
• a jogosult letartóztatásban van vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;
• a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap
első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást
követő 16. naptól;
• ikergyermekek esetében valamelyik gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azt
követő 16. naptól.
Pénzbeli ellátások VI. – Gyermekgondozási
díj
Gyed „extra”: (A gyermek egy éves koráig)
Gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételeknek megfelel („diplomás” gyed):
a) a fenti, általános szabályok alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
b) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi
állampolgárok számára hirdetett (idegen nyelven folyó képzés kivételével) teljes idejű képzésben legalább két
félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik,
c) a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését,
illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
d) a gyermeket saját háztartásában neveli,
e) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
f) a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Összege:
• a) a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésbena jogosultság kezdő
napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
• b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben :garantált bérminimum 70
százaléka.
Gyermekgondozást segítő ellátás - A családi támogatások
közé tartozik, nem egészségbiztosítási ellátás!!!
Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult:
• a szülő - (meghatározott esetekben a kiskorú szülő is), valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes
gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt –
• a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig,
• ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
• A jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá
annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha
• a gyermek az első életévét betöltötte,
• a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
• a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő
ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és
• a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.
• A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a feltételek fennállása esetén is kizárólag akkor állapítható meg, ha
• ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
• a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.
A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő szülő keresőtevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.

Mértéke: 1 gyermek esetén a nyugdíjminimum összege (28.500 Ft) , 2 gyermeknél 200%-a, 3 gyermeknél 300%-a… (6 gyerek 600%)
CSALÁDI PÓTLÉK -
Családtámogatási ellátás, nem egészségbiztosítási!!!
• A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási
támogatást (együtt: családi pótlékot) nyújt.
• A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó jegyző gyámhatóságként
dönthet.
• Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg.
• A családi pótlék havi összege
• a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,
• b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
• c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
• d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
• e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
• f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
• g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási
intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett 23 300 forint,
• h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
• i) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy saját jogán jogosult családi pótléka, melynek összege 20 300 forint,
• A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
• aki az igénylő háztartásában él, és
• aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésve, és a családi pótlékot igénylő vele
kapcsolatot tart fenn.
• A tankötelezettség mulasztássa hatással van a családi pótlékra (óvodában 5. nevelési nap, iskolában 10. nap igazolatlan elmulasztását
jelezni kell a gyámhatóság felé,aki szankcionálhat; a ovoda 20., illetve az iskola 50. nap igazolatlan musztása esetén az ellátás
automatikusan megszűnik).
Pénzbeli ellátások VII. - Táppénz
3) Táppénz
Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott
mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Keresőképtelen,
• aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
• aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem
jogosult;
• az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
• a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a
gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
• az a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját
háztartásában neveli;
• méltányosságból részesülhet táppénzben a szülő, ha 12-18 év közötti gyermekét otthon ápolja vagy ha
kórházi kezelése alatt mellette tartózkodik a kórházban;
• aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
• akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi
okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt
munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
Pénzbeli ellátások VIII. - Táppénz
Táppénz időtartama
• Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár,

legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak
alatt a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra,
a) de legfeljebb egy éven át;
b) 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni/fekvőbetegkénti ápolása esetén a gyermek egyéves koráig;
c) 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek otthoni/fekvőbetegkénti ápolása évenként és gyermekenként a
szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;
d) 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek otthoni/fekvőbetegkénti ápolása esetén évenként és
gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;
e) 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni/fekvőbetegkénti ápolása esetén évenként és
gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.
Pénzbeli ellátások IX. - Táppénz
A táppénz összege
a) a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 - a
Tbj. 5. §-a szerinti - biztosításban töltött nappal
b) a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított az a) pontban meghatározottnál kevesebb - a Tbj. 5. §-a szerinti -
biztosításban töltött nappal rendelkezik;
c) a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve a 44. § d) pontjában
meghatározott esetben,
4) Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

Az OEP méltányosságból akkor engedélyezheti a csecsemőgondozási díjnak, a gyermekgondozási díjnak és a
táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem
rendelkezik.
Pénzbeli ellátások X. - Baleseti ellátások
• Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó szolgáltatás
• Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen
vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást,
illetőleg halált okoz. (A munkavédelmi törvény szabályai szerint a munkáltatót felelősség terheli a
munkabalesetekért, mely szűkebb kört jelent, mint az üzemi baleset.
• Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal

összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől
függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás
körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett
üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb.
igénybevétele során éri.
• Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset,
amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására)
menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.)
Pénzbeli ellátások XI. - Baleseti ellátások
• Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó szolgáltatás
Üzemi baleset
• az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben
éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására)
menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú
munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
• a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének,
rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb
vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.
Foglalkozási megbetegedés
• a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a
foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai,
biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
A baleseti ellátások fajtái II.
1) Baleseti egészségügyi szolgáltatás
• Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához - amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot
meghaladja - százszázalékos mértékű támogatás jár.
2) Baleseti táppénz
• Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő
legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
• Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy
gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.
• A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül
jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
• Mértéke: 100% (korábbi jövedelmével megegyező), úti balaeset esetén 90%
A baleseti ellátások fajtái III.
3) Baleseti járadék
• Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása
keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illeti meg.
• Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha
meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.
• A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának
megfelelően
a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
• A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.
• A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.
• A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.
• A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az
egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.
Megváltozott munkaképességűek ellátásai
I.
• Külön jogszabály rendezi: 2011. évi CXCI. tv. – a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásairól
• A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem
benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a
rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
és aki a kérelem benyújtását megelőző
- 5 éven belül legalább 1095 napon át,
- 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
- 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt;
- keresőtevékenységet nem végez és
- rendszeres pénzellátásban nem részesül.
• A rehabilitációs ellátás keretében jogosult a megváltozott munkaképességű személy:
• a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint
• rehabilitációs pénzbeli ellátásra.
Megváltozott munkaképességűek ellátásai
II.
• A komplex minősítési rendszer szabályairól a 7/2012.(II. 14.) NEFMI rendelet rendelkezik. A minősítési rendszer keretében az
egészségi állapotot vizsgálják.
• Egészségi állapoton az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett
rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait értjük. Az egészségi állapot vizsgálata
mellett sor kerül a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatára is.
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
• rehabilitálható, ezen belül
• foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és az egészségi állapota 51–60% között van (B1 kategória),
• tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és az egészségi állapota 31–50% között van (C1 kategória),
• rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
• egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló
rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 51–60% között van,(B2)
• egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben
meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 31–50% között van (C2 kategória),
• kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes (D
kategória),
• egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes és egészségi állapota 1–30% között van (E kategória).
Rehabilitációs ellátás I.
• Rehabiltiáció keretében jogosult a megváltozott munkaképességű:
- a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra (megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre
való felkészítéséhez szükséges szolgáltatások és megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú
munkaközvetítés), valamint
- rehabilitációs pénzbeli ellátásra.
- A rehabilitációs ellátás összege:
• A kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját
képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján.
• Ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül
megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján állapítják meg az ellátást.
• Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben,
baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe
venni.
• Ha az igénylő a vizsgált időszakban nem rendelkezik jövedelemmel, akkor az ellátást az alapösszeg (2020. január 1-jétől 104.405,- forint)
figyelembevételével állapítják meg.
• A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles.
• Lehet mellette munkát végezni, de az ellátás megszüntetésre kerül, ha az ellátásban részesülő személy
keresőtevékenységből származó a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér (2020-ban
161.000,- forint) 150 százalékát (2020-ban 241.500,- forint).
• 10%-os nyugdíjjárulékot vonnak belőle, ezért a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe beszámít.
Rehabilitációs ellátás II.
• A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő
- kérte,
- keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér
150 százalékát,
- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított
táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a gyermekgondozási díjat,
- egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott
munkaképességű személynek,
- az együttműködési, értesítési kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,
- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában
került sor.
Rokkantsági ellátás I.
Az a megváltozott munkaképességű személy,
• akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és
a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a rehabilitálhatóság szociális szempontú
vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint akinek a
foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának, vagy a
felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet
nem haladja meg,
• akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória),
valamint aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az
öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
• aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D
kategória),
• akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi
állapota 1-30 % közötti (E kategória).
Rokkantsági ellátás II.
• Amennyiben az igénylő a referencia időszakban átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege:
- B2 minősítés esetén az alapösszeg 30%-a (31.325,- Forint)
- C2 minősítés esetén az alapösszeg 45%-a (46.985,- Forint)
- D minősítés esetén az alapösszeg 50%-a (52.205,- Forint)
- E minősítés esetén az alapösszeg 55%-a (57.425,- Forint)
- Megszűnik, ha az ellátásban részesülő
- kérte,
- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, gyermekgondozási díjat,
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
- keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, egyéni vagy társas vállalkozó
esetén a garantált bérminimum 150%-át,
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
• Munkátvégezhet, feltéve, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér (2020-ban 161.000,-
forint) 150 százalékát (2020-ben 241.500,- forint). Egyéni vagy társas vállalkozó esetén a minimálbér alatt a garantált bérminimumot
kell érteni (2020-ban 210.600,- forint, ennek 150%-a 315.900,- forint).
• A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül nyugdíjszerző szolgálati
időnek.
Igényérvényesítés - Egészségbiztosítás
• Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első
napjától lehet megállapítani.
• Az igényt határozatban kell elbírálni, kérelemnek helyt adó intézkedésről nem kell határozatot hozni.
• Az igényelbíráló szerv az igénylőt személyes megjelenésre is felhívhatja meghallgatás, orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés stb. céljából.
• A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától
számított egy éven belül.
Betegség és anyaság esetére járó pénzbeli ellátások iránti igény

• A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelenteni.
• A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt
• a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
• egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja.
• A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a
bérfizetési napon kell folyósítani.
Baleseti ellátások iránti igény

• A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv állapítja meg
• A baleseti táppénz iránti igény bejelentésére, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
• A baleseti járadék iránti igényt az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni.
• A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés
megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.
Visszatérítés/Megtérítés -
Egészségbiztosítás
Visszatérítés:
• Az, aki egészségbiztosítás ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban
kötelezték.
• Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra
vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, vagy a biztosított jövedelméről a bevallás
pótlólag került benyújtásra, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles a jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetni.
Megtérítés:
• A foglalkoztató és egyéb szerv vagy egészségügyi szolgáltató köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli
megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást visszakövetelni nem
lehet.
• Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet vagy egészségügyi szolgáltatót és az
ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a
közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
• A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset
vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének
nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
• Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős köteles az
emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség
megállapítható.
• A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.
NYUGDÍJRENDSZER
Nyugdíjrendszerek általában
• Több pillérből épül fel
• Több tényező befolyásolja:
• Korfa – elöregedő társadalmak
• Reprodukciós ráta/születendő gyerekszám (EU 1,5 alatti)
• Nők társadalmi szerepe
• Család szerepe – történelmi előzményektől a családi adózásig
• Adófizetési hajlandóság – fekete/szürke gazdaság hatása a nyugdíjrendszerre
• Alkotmányos alapok
• Nyugdíj társadalmi célja – megélhetés vagy aranykor?
A felosztó-kirovó és tőkefedezeti rendszerek
sajátosságai, a TB közgazdaságtani összefüggései
• Felosztó-kirovó rendszer: a jelenlegi befizetések fedezik a jelenlegi kifizetéseket
(társadalmi szintű)
• Tőkefedezeti rendszer: A jelenlegi befizetések fedezik a jövőbeli kifizetéseket (saját)
• DB-rendszer (német pontrendszer): a kifizetéskor korrigált rendszer
• NDC-rendszer (svéd nyugdíjrendszer): a befizetéskor korrigált rendszer
• Népi biztosítási rendszer (Svájc) – alapnyugdíj + kiegészítő pillérek
• Amerikai nyugdíjrendszer (magánpillér túlsúlya az államival szemben)
• Chilei modell (hasonló volt a magyarhoz) – pillérek rendszere
ALAPELVEK:
• Állami garancia: A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. Az
állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai
meghaladják a bevételeket. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi
költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja.
• Egységes nyugdíjrendszer: A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer a nyugellátást a biztosított részére, illetve
elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján biztosítja.
• Kötelező járulékfizetés: A társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére, a társadalombiztosítás ellátásaira járulékot kell
fizetni.
• Arányos nyugdíj elve: A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem
összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.
• Magánnyugdíj tagok korlátozott jogosultsága: Az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a
magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a
kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra
jogosult.
• Magánnyugdíjak integrálása: Ha a biztosított a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, valamint a
magánnyugdíjrendszerben is részt vesz, és ennek megfelelően a magánnyugdíjrendszerben tagdíjat fizetett, illetőleg
azt a foglalkoztató a keresetéből, a jövedelméből levonta, majd ennek összegét a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták, akkor nyugellátását úgy kell megállapítani, mintha
biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett.
ALAPFOGALMAK:
• Saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás,
amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve
hozzátartozójának jár;
• Öregségi nyugdíj: meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó
nyugellátás;
• Özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt
személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó
nyugellátás;
• Árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt
személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének,
testvérének, unokájának járó ellátás;
• Szülői nyugdíj: az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása
esetén nevelőszülőjének járó ellátás;
• Szolgálati idő: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás
alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő
időszakokat a törvény külön határozza meg;
• Nyugdíjjárulék: a 2020. július 1-jét megelőzően elért keresetek, jövedelmek tekintetében a nyugdíjjárulék, a 2020.
július 1-jétől elért, társadalombiztosítási járulékköteles keresetek, jövedelmek tekintetében a társadalombiztosítási
járulék, a Tbj. szerint nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek tekintetében a nyugdíjjárulék;
A NYUGDÍJSZOLGÁLTATÁSOK
Saját jogú nyugellátások
a) az öregségi nyugdíj,
b) rehabilitációs ellátás – külön jogszabályban
Hozzátartozói nyugellátások
a) az özvegyi nyugdíj,
b) az árvaellátás,
c) a szülői nyugdíj,
d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
e) özvegyi járadék – magánnyugdíjpénztári tag özvegyének.

1.
Saját jogú nyugellátások
AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ
Az öregségi nyugdíj formái:

• a) teljes összegű öregségi nyugdíj
• b) öregségi résznyugdíj
• c) nők kedvezményes teljes nyugdíja
Sávos életkori feltétel – kellő felkészülési idő
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi
nyugdíjkorhatára annak, aki
a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben
született, a betöltött 64. életév,
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy
azt követően született, a betöltött 65. életév.
Saját jogú öregségi nyugdíjak:
1. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki
a) a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.
2. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
- A teljes nyugdíj összege arányosan csökkentett.
Saját jogú öregségi nyugdíjak:
3. Nők kedvezményes öregségi nyugdíja (“Nők 40”)
a) Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki
b) életkorától függetlenül
c) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezi,
d) melyből legalább 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogviszonyból származik.
(Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá
eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben/ csecsemőgondozási díjban,
gyermekgondozási díjban, GYES/gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési
támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható
meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal
szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet.)
Korhatár előtti ellátások
• Külön jogszabály - 2011. évi CLXVII. Törvény
• Korábbi kedvezményes nyugdíjak (rugalmas nyugdíjazás)
• Korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a már folyósított:
- előrehozott öregségi nyugdíj,
- csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
- korkedvezményes nyugdíj,
- bányásznyugdíj,
- korengedményes nyugdíj,
- művésznyugdíj,
- polgármesteri, EP képviselői, országgyűlési képviselői nyugdíj,
- szolgálati nyugdíj.
• Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdő
naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos
szabályokat kell alkalmazni.
• Korhatár előtti ellátás folyósítása mellett korlátozottan lehet munkát végezni, az így szerezhető jövedelem összeghatáraa minimálbér
tizennyolcszorosa, 2020-ban 2.898.000 Ft, efeletti jövedelem szerzése esetén a korhatár előtti ellátás megszűnik.
• Mellette végzett munkával szolgálati idő szerezhető, ezért a nyugdíj melletti mukavégzés járulékkedvezménye nem vonatkozik rá.
• A teljes összegű öregségi nyugdíj jogosultság megszerzéséig részesülhet korhatár előtti ellátásban, aki 2012. január 1. előtt megfelelt a
feltételeknek.
• A jelenlegi szabályok szerint nem igényelhető ellátás!
A NYUGDÍJ ÖSSZEGE
A nyugdíj összege a jogosult havi átlagkereseténél több nem lehet. (Kivéve a korreciós
növelés esetén.)
A 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetén
• Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját
képező havi átlagkereset összegétől függ: az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj
alapját képező 3 havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó,
törvényben meghatározott százaléka. Ezek alapján az öregségi nyugdíj összege:
• Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön
jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél (2017-ben: havi 28 500 forint, 2008.
január 1. óta nem változott, várhatóan 2021-ben sem fog).
Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön
jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj
összege azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.
Nyugdíj összegének kiszámítása:
1) Az irányadó időszak megállapítása.
2) A figyelembe vehető éves keresetek meghatározása.
3) Az éves keresetek nettósítása.
4) Az éves keresetek valorizációja.
5) Az éves nettó keresetekből nettó átlagkereset képzése.
6) Az átlagkereset degressziója.
7) Az átlagkereset szolgálati idő arányos részének (a nyugdíj összegének)
megállapítása.
8) A nyugdíj összegének növelése vagy csökkentése.
1) Az irányadó időszak megállapítása
2) A figyelembevehető éves keresetek meghatározása
• Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét
• az 1988. január 1-jétől (illetőleg az ezt követően létesített első szolgálati időre jogosító jogviszonytól)
• a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett),
• a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga
alapján kell meghatározni.
(Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni főszabály szerint:

• a) az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek,
jövedelmek esetén a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést,
prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,
• b) 1997. január 1-jétől a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot
képező keresetet, jövedelmet és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot)
3) Éves keresetek nettósítása
• Az irányadóként figyelembevett kereseteket naptári évenként az adott
évben irányadó adó és járulékszabályok alapján kell nettósítani, azaz
“járuléktalanítani” és “adótlanítani”.
• Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári
évenként csökkenteni kell
a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott
járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli
egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj,
munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és
munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá
b) a személyi jövedelemadó összegével a Nytv.-ben maghatározott módon.
4) Az éves keresetek valorizációja
• Nyugdíj értékének megőrzéseként a kereseteket az aktuális értékükhöz
kell igazítani a fogyasztó kosár/infláció figyelembe vételével
• Nytv: A nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért és csökkentett
keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években
történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást
megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
(Pl. 2020-ban a 2018-ban és előtte elért kereseteket kell a 2019. év szintjéhez
igazítani. Minden év keresetét külön külön szorozzuk az adott évre alkalmazandó
szorzószámmal.)
• 2020-ban 52/2020. (III.20.) Korm. rendelet határozta meg.(Sávok az előző
évihez képest sokkal magasabbak.)
5) Éves nettó keresetekből átlagkereset
képzése
• A nettósított és valorizált éves kereseteket el kell osztani az éves
ledolgozott és bérezett napok számával (osztószám), így kapjuk a napi
nettó átlagkeresetet, melyet 365-tel szorozva kapjuk meg az éves
nettó átlagkeresetet.
• Vagyis ekkortól egy számmal dolgozunk.
6) Az éves nettó átlagkereset degresszálása
• A társadalmi szollidaritás és igazságosság jegyében a magasabb
jövedelmek korlátozottan kerülnek figyelembe vételre a nyugdíj
megállapításakor. (Arányos csökkentés.)
• Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól kezdődően
megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alapját képező havi
átlagkereset 372 000 forintnál több,
a) a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát,
b) a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész 80 százalékát kell az
öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.
7) A szolgálati idő arányos nyugdíjösszeg
megállapítása
Szolgálati évek száma Havi átlagkereset százaléka
15 43%
20 53%
25 63%
30 68%
40 80%
45 90%
50 100%
8) Nyugdíj korrekció – emelés/csökkentés
• Résznyugdíj számítása
• Rá irányadó nyugdíjkorhatá feletti munkavégzés + szorzószám
Szolgálati idő
A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama,
ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették.
 A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamát,
amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
 A táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a
gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának azt az időtartamát,
amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
 A munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony
alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, a választott
tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként,
az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként - ipari és mezőgazdasági
szövetkezeti tagként - biztosításban töltött idő, valamint
 az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötött, és az erre előírt mértékű járulékot
megfizette.
 Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő.
Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartalmát,
amely alatta biztosított munkabérben nem részesült, vagy a biztosítása szünetelt!!!!
Szolgálati idő igazolása
• A szolgálati idő igazolása
 A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot
kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba
venni.
 A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján kell
számításba venni. A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem
igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - abban az
esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy
b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
c) egyéb hitelt érdemlő módon (pl. két tanú együttes nyilatkozata)
bizonyítja.
2.
Hozzátartozói nyugellátások
1) Özvegyi nyugdíj
Özvegyi nyugdíjat
 a házastárs,
 az elvált házastárs és
 az élettárs kaphat.
Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig
a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa
a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és
aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy
ab) összesen legalább 2 év,
b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év
szolgálati időt szerzett.
Özvegyi nyugdíj formái:
• Az ideiglenes özvegyi nyugdíj
 a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá
 az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó
özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár.
 Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj
azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.
• Állandó özvegyi nyugdíjra az jogosult (Az ideiglenes özvegyi nyugdíj
megszűnését követően), aki házastársa halálakor
a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
b) megváltozott munkaképességű, vagy
c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy
legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Özvegyi nyugdíj mértéke
• Az özvegyi nyugdíj mértéke
 a saját jogú nyugellátásban nem részesülő özvegy esetében hatvan százaléka,
 az egyidejűleg saját jogú nyugellátásban részesülő özvegy esetében harminc
százaléka
annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában
megillette, vagy megillette volna.
 A hatvanszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett
harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az
időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül.
Speciális szabályok özvegyi nyugdíj esetén
• Az özvegyi nyugdíj megosztása:
 Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.
 Ha a különélő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár,
a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.
 Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását
kérheti.
 Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani.
• Megszűnés:
 Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt
házasságot köt.
 A megváltozott munkaképesség címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem
megváltozott munkaképességű.
 Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket
sem illeti meg árvaellátás.
• Az özvegyi nyugdíj feléledése:

• Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi
nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.
2) Árvaellátás
• Árvaellátásra az a gyermek jogosult akinek szülője haláláig törvényben meghatározott szolgálati
időt megszerezte, vagy öregségi nyugdíjasként halt meg.
 Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a
gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.
 Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és
a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
 Az árvaellátás az említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének
betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási
intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb
a 25. életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott
munkaképességűvé vált, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.
 Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot
köt, vagy örökbe fogadják.
Az árvaellátás mértéke
• Az árvaellátás gyermekenként a 30%-a annak a nyugdíjnak, ami az
elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy
megillette volna.
 A nyugdíj 60%-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek,
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
 Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az
árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.
3) Szülői nyugdíj
• Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek
 a gyermeke az öregségi nyugdíjasként halt meg vagy a törvényben meghatározott szolgálati
időt haláláig megszerezte, ha
a) a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és
b) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.
 szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.
• Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem volt megváltozott
munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül megváltozott
munkaképességűvé válik vagy a hatvanötödik életévét betölti, és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
• A nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell.
• A szülői nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói
nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
• A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak, ha
nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
Szülői nyugdíj mértéke
• A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével. Ha a
szülői nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük - az özvegyi nyugdíj
megosztására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával - egyenlő
arányban meg kell osztani.
• A szülői nyugdíjat újból meg kell osztani, ha a jogosultak száma
megváltozik. Az újbóli megosztásra legkorábban a jogosultak
számának a változását követő hónap első napjától kerülhet sor.
4) Baleseti hozzátartozói nyugellátások
• A hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült az
üzemi baleset következtében meghalt.
• A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a
baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében
halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági
nyugdíjra lett volna jogosult.
• A baleseti sérült:
 hozzátartozói ideiglenes özvegyi nyugdíjra
 és ennek megszűnését követően özvegyi nyugdíjra,
 árvaellátásra és
• szülői nyugdíjra a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó rendelkezések
szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző
szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti.
5) Özvegyi járadék
• Magánnyugdíjpénztári tag jogosult halála esetén.
• Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján
nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a
Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy számára
özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege
magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege.
• Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.
3.
Eljárási szabályok
A NYUGELLÁTÁSOK ÉVENKÉNTI RENDSZERES EMELÉSE
• A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást

a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére
tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény
állapítja meg. (2020-ban 1,2%-os nyugdíj emelés volt.)
• Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1
százalékponttal meghaladja a fenti mértéket, akkor november hónapban - január 1-
jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.
Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az
egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni
• A tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében
további kiegészítő intézkedésekre kerülhet sor.
Igényérvényesítés - Nyugdíjbiztosítás
A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy
elektronikus űrlapon (igénybejelentő lap) kell igényelni.
 Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a
jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját
megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás
megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
 Az igénylőnek az azonosításához és az igénye elbírálásához szükséges adatokat,
iratokat is elő kell terjesztenie.
 Egészségi állapottól függő nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során,
illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás
mellett - az egészségi állapot vizsgálata céljából személyes megjelenésre kötelezhető.
 A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A
nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az állami adóhatóság
által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján határozatban
intézkedik. Az ellátás újbóli folyósításáról is határozatban kell intézkedni.
Visszatérítés - Nyugdíjbiztosítás
Visszatérítés:
Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha a nyugellátás jogalap nélküli
megállapítása, folyósítása, vagy felvétele neki felróható.
 Felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni, ha
a) a közigazgatási bíróság ítélete alapján folyósított nyugellátást, ha a Kúria felülvizsgálati eljárásban
úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása vagy folyósítása nem volt jogszerű,
b) a nyugdíjelőleget, illetve annak egy részét, ha a nyugellátás iránti kérelmet elutasítják, vagy a
nyugellátást a nyugdíjelőlegnél alacsonyabb összegben állapítják meg.
 Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb
szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást
közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem
állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
 Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.
Megtérítés - Nyugdíjbiztosítás
Megtérítés:
• A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli
megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye.
 A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő
vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelemi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló törvény előírásainak nem
tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet
szándékosan idézte elő.
Követelés érvényesítése:
• A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre
alapot adó magatartás jogerős bírói ítélettel megállapítottan bűncselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető
mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező
határozattal érvényesíti. (Adók módjára behajtható.)
• A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a foglalkoztató, egyéb szerv és a magánszemély kérelme alapján a nyugellátás
visszafizetése, a megtérítés és annak késedelmi pótléka címén megállapított követelést, valamint a mulasztási
bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást
engedélyezhet.

TB Speckoll Anyaga

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

TB Speckoll Anyaga

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A társadalombiztosítás

egészségügyi szolgáltatások saját jogú nyugellátás egészségügyi ellátás

térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások öregségi nyugdíj baleseti egészségügyi szolgáltatás

csecsemőgondozási díj özvegyi nyugdíj baleseti hozzátartozói nyugellátások

• a csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti

Ezen személyek társadalombiztosítási ellátására megállapodást lehet kötni.

Foglalkoztató által fizetett

A foglalkoztató továbbá táppénz hozzájárulást (folyósított táppénz 1/3-a) fizet.

Finanszírozási szerződés – egészségbiztosító és egészségügyi

megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

• 1.) A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások

• 2.) Gyógykezelés céljából végzett ellátások

• 3.) Egyéb egészségügyi szolgáltatások

III. Utazási költségtérítés

IV. Intézményen belüli orvosválasztás

VII. Külföldön történő gyógykezelés

Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

• Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár,

4) Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

• Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal

Betegség és anyaság esetére járó pénzbeli ellátások iránti igény

Baleseti ellátások iránti igény

d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások,

e) özvegyi járadék – magánnyugdíjpénztári tag özvegyének.

Az öregségi nyugdíj formái:

2. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

(Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni főszabály szerint:

• Az özvegyi nyugdíj feléledése:

• A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást

You might also like