1

Egyenlőtlenség, szegénység – vázlat

Készítette: Dr. Szücs Marianna

A két világháború között a falukutató irányzat szerint: „3 millió koldus országa”→

törpebirtokosok, föld nélküli mezőgazdasági munkások

1962. óta: KSH családi jövedelem-felvételek 5 évenként

Célja: adatok nyerése a népesség eloszlásáról a jövedelem kategóriák között

1967: a létminimum alatt: 1 millió ember; 1987: a lakosság 9 %-a

1962 – 1982: a jövedelemegyenlőtlenség és a szegénység kismértékű csökkenése

Okok: 1) a II. gazdaság megjelenése a 60-as évek közepén

1968: a gazdasági mechanizmus reformja → nőtt a lakosság jövedelemkiegészítő
tevékenysége
2) 1978 után felgyorsult a fogyasztói árindex emelkedése, igen nagy: 1987 óta

1982 – 1987: a szegénység stagnálása

1987 óta: a szegénység látványos emelkedése

1960-as évek: a szegénység a falvakban koncentrálódott

1987-re: a városi, azon belül a budapesti szegénység némileg nőtt, így láthatóbbá vált
Az idősekről a gyerekekre tevődött át!!!

1981/82: rétegződésfelvétel, (de a szegénységet méri főképpen Bokor Ágnes vizsgálata):

Dimenziói: munka, érdekérvényesítés, lakás, anyagi helyzet, életstílus, betegség

Depriváltak: (12 %): 3-6 dimenzióban vannak hátrányos helyzetben

- alacsony iskolai végzettségűek, - szakképzetlen munkások, - falusi lakosok,
- nyugdíjas fizikaiak, - 3 és többgyermekes családok

Depriváció által veszélyeztettek:(kb. 17 %): 2 dimenzióban vannak hátrányos helyzetben

A rendszerváltástól 1995-ig:
a szegénység lényeges megnövekedése + a jövedelemegyenlőtlenségek lényeges
emelkedése → okok: a GDP csökkenése, a reálbérek csökkenése, infláció, a munkanélküliség
megjelenése,
1996: a népesség több, mint 1/3-a a létminimumnál kisebb jövedelemből él

A szegények csoportjai a rendszerváltás után

I. Hagyományos szegénység – a rendszerváltás vesztesei!:

szakképzetlen munkások és mezőgazdasági fizikaiak, községi lakóhely

II. Új szegénység:
 2

munkanélküliek, rokkantnyugdíjasok, özvegyi nyugdíjasok, háztartásbeliek, egyéb felnőtt

eltartottak

III. Demográfiai szegénység:

1. gyerekek!!! → EU statisztikai hivatala: az 1,7 millió magyar gyerek közül 35 %-uk

kirekesztésben, nélkülözve, szegénységben él 2014-ben (ez már Romániánál is rosszabb, ott
34,4 %, csak Bulgáriát előzzük meg)
Minden 3. gyermek éhezik

2. az időskorúak közül:

özvegyi és rokkantnyugdíjasok; az egyszemélyes háztartásban élők; a legidősebbek; az utóbbi

években korhatár előtt nyugdíjba vonulók

IV. Etnikai szegénység:

a roma etnikum 2/3-a a létminimum alatt él, 1/3-a kiemelkedően jó anyagi helyzetű, a
középréteg nagyon kis számú
a háztartásaik 56 %-ában nincsen olyan személy, akinek munkajövedelme lenne, a keleti
megyékben ez 73 %

Az ezredforduló utáni vizsgálatok alapján nagy a szegénység valószínűsége:

- az alacsony iskolai végzettségűek
- a munkapiacról kiszorulók (munkanélküliek, az első állást keresők, a háztartásbeliek és
egyéb inaktívak)
- a betanított és segédmunkások
- a roma etnikumhoz tartozók
- a sokgyerekes családok, az egyedülálló szülők, az özvegyülés következtében egyedül
maradók
- a fogyatékosok
- a tartósan beteg gyermeket nevelő családok
- a hátrányos régiókban és kistelepüléseken lakók

Az utóbbi pár év jellemzői:

- TÁRKI-kutatás 2013: 4,6 millió ember él a KSH által számított

létminimum alatt, ami 1 főre számítva: 87 510 Ft, (A nettó minimálbér nem
éri el ennek a mértékét: 60 950 Ft)

3,5 millió ember kevesebb, mint havi 65 ezer ft-ból él (!)

- A drasztikus elszegényedés megindulása: 2008-ban: gazdasági válság

kezdete
- A felső jövedelmi tizedben élő egymillió ember összes jövedelme több,
mint az alsó jöv. tizedekbe tartozó 4 millió ember összes jövedelme

- A magyar társadalom végzetesen kettészakadt, a válság hatására megindult

az alsó középosztály lecsúszása.
 3

- A háztartások 80 %-nak nincsen annyi tartaléka, hogy egy nagyobb, 100

ezer Ft-os kiadást állni tudjon.

- A hajléktalan emberek hozzávetőlegesen harmada több mint tíz éve él otthon

nélkül, tizedük egy éven belül veszítette el az otthonát.
- A hajléktalanná válás a legtöbb esetben családi konfliktusokra, válásra vezethető vissza,
tavaly azonban 25 százalékra nőtt azok aránya, akik azért veszítették el otthonukat, mert nem
tudták fizetni a költségeit.
- A "lakhatási szegénységben" élő társadalmi csoportok problémájára a mostaninál
kiterjedtebb, jól működő, megfizethető szociális bérlakás rendszer adna választ.

A súlyos anyagi nélkülözésben élők közé azokat sorolja az uniós statisztika, akik a
következő 9 tétel közül legalább négyet nem engedhetnek meg maguknak:

lakással kapcsolatos költségek fizetése,

megfelelő fűtés,
váratlan kiadások fedezése,
hús/hal fogyasztása minden második nap,
évente legalább egy hét fizetett üdülés,
színes televízió,
mosógép,
autó,
telefon.

Ebbe a csoportba közel 2,6 millió magyar tartozik, és a 25. helyen állunk az EU 27
tagállama között.

A KSH 1991 óta évente közli a számított létminimum értékét.

E küszöbérték olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a

folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését. Az így kimutatott
létminimum nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely lehetővé teszi az
alapvetőkön túli igények kielégítését is.

A 2 felnőtt, 2 gyermekből álló háztartások létminimuma: 253 779 Ft

A szegénység mérőszámai:

1. relatív szegénység: az átlagjövedelem 60%-a alatti jövedelem (főleg az EU-ban

alkalmazott).

2. abszolút szegénység: a létminimum alatti jövedelemből élők

Élelmiszer-minimum összege 1 fő aktív korú, közepes fizikai igénybevételű személynél 2013-

ban: 24 099 Ft/hó !
 4

Az EU statisztikai hivatalának átfogó adatai szerint 2014-ben a magyar gyerekek 35

százalékának kell szembe néznia komoly anyagi nélkülözéssel. Ez már Romániánál is
rosszabb (ott 34,4 százalék), és csak Bulgáriát előzzük meg.

- Magyarországon mintegy 170 ezer gyerek él olyan lakásban, amelyben

nincs WC,
- 197 ezernek sötét az otthona,

- 620 ezren (a gyerekek csaknem harmada) egészségre ártalmas

körülmények között, nedves, penészes, fűtetlen lakásban élnek.

- a gyerekes családok 65 százaléka él méltatlanul kis helyen, összezsúfolva.

- A rossz lakásminőség gyakran együtt jár az energiaszegénységgel is. A

három vagy többgyerekes családok ötöde nem tudja megfelelően kifűteni
lakását, mert rossz minőségű a fűtési rendszere, hiányos a lakás szigetelése
vagy a nyílászárók nem megfelelő állapotúak.

UNICEF (2015) : a 7 évesnél fiatalabb gyerekek fele él itthon szegénységben 

- A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat érintő kutatása szerint

Magyarországon a gyerekkel rendelkező családok körében majdnem felével
fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy nem tudták a szükséges
élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak.