A család történeti típusai

Családszociológia
A család történeti típusai - A társadalmi formációk mentén

1. Ősközösség: még nem a család, hanem a nemzetség volt a

társadalom alapegysége

2. Rabszolgatartás (magyar történelemből kimaradt)

két fő forma:
A) klasszikus (antikvitás): sem a rabszolga, sem a
rabszolgatartó nem élt szorosabb értelemben vett családban
B) modern amerikai rabszolgatartás: A rabszolgatartók nem
térnek el jelentősen a feudalizmustól

A rabszolgatartók alakították a rabszolgák családi viszonyait.

Minél fejlettebb egy rabszolgatartó társadalom, annál
alávetettebbek a nők.

3. Feudalizmus: két fő társadalmi csoport: nemesség,

jobbágyság
Nemesség
•szigorúan hierarchizált patriarchális család: monogám, élén az
apa
•nincs egyén családon kívül: a család a legkisebb társadalmi
egység, a feudalizmus nem ismeri az individualizmust
•hűbéri piramis: a vazallusság az egész családra vonatkozott
•a család egészként foglalt állást – pl. vérbosszú intézménye
•a család legfőbb funkciója: a családi vagyon megőrzése,
gyarapítása - mindent ennek érdekében tesz:
•kötelezően előírt magatartás-formák (pl. nem szerelmi
házasság) –minél magasabb a rang, annál szigorúbbak a
szabályok
•ezért: gyakori a vérrokonok házassága: degeneráció
• cél a vagyon felaprózódásának megakadályozása
- Születésszabályozás és nagy gyermekhalandóság
- Szabály: teljes cím és a vagyon nagy része az elsőszülött
fiúé, a további fiúkat egyéb pályára küldték, a lányokat illett
jól férjhez adni
•a családon belül nem meghatározó a szeretet
•anya: gyermekszülés után „nincs sok köze” a gyermekhez: dajka,
nevelő
•a gyerekek a szülőkkel olyan szertartások közepette találkoznak,
mintha idegenek lennének (minél magasabb státusz, annál
erősebb a protokoll) - Ritka kivétel: Zrínyi Ilona
•nemesi családok között házassági szerződések a hozományról
•hatalom a családfő kezében: szófogadó családtagok
•mindez erősíti azt, hogy racionális elveket valljanak: nincs
kedvenc gyermek, mindig az elsőszülöttségi elv érvényesül
•a hűség más tartalmú volt, mint ma: inkább a hűbéri hierarchiára
vonatkozott
•A szerelmi hűséget nem kérték számon (fontos: ne legyen
nemkívánatos következménye)
•A hierarchiához való hűtlenséget súlyosan megtorolják – a
nemesek ennek érdekében gyilkolhattak, a felségárulás az egész
családot fő-és jószágvesztéssel sújtotta
Jobbágyság

•A család berendezkedése szinte teljesen pontos leképeződése a

nemesi családnak, csak mások a mögöttes motívumok
• szigorúan hierarchikus patriarchális család, csak nem a cím,
rang, vagyon, hanem a föld megőrzése áll a centrumban
•A jobbágyság nincstelen, a földet a földesúrtól bérelték, a
terület öröklődött
• ez a család sem szeretet alapon szerveződik – a szülők döntik
el, ki kivel házasodik
•„főd a fődhöz házasodik” - ennek érdekében semmi nem drága
•a földről és a munkáról szól a család élete, még a szórakozás is
ahhoz kötődik
• munka: nem sikerforrás, hanem szakadatlan szolgálat
•családi szeretet: nem domináns, nincs rá idő ( és a szüleik
mintáját követik)
• a kiszolgáltatottságot a családban torolják meg
• a trad. parasztcsalád maga a termelési vertikum: 5 évesen
libát őriz, 12 évesen már mindenhez ért
• lakodalmak: késő ősszel vagy télen – nincs munka, van bor, a
tavaszi munkákban már ott van az új asszony
• legfontosabb: föld – ennek érdekében: egykézés (pl.
Ormánságban)
• a család az alapegység, nem az egyén (kevés agglegény és
vénlány)
• hűség: monogám család–lányok korán férjhez mentek
• a jobbágyok családalapításába a földesúr is beleszólt
• Egyház kimondja a házasságok szétbonthatatlanságát
4. Polgárosodás (19. századtól)

Polgári család:
•elsőként szerveződik szeretet-elven
•Polgári fejlődés: a család egyik tagja vállalkozásba fog –egyéni
próbálkozás- a siker az ő érdeme – a társadalom legkisebb
egysége már az individuum, nem a család
•Először a polgárnak adatik meg a választás a házasságot
illetően, így a családok labilisabbá válnak
•Ok: ha megszűnik az érzelem, nincs komoly indok a
házasság fenntartására
•Korrigálni lehet a döntést: polgári házasság intézménye,
amely felbontható (előtte: katolikus egyház: a házasság életre
szól)
Pozitív vonások:
•gyermek szerepének kitüntetett volta – a polgár törekszik a
vagyon gyarapítására, de arra is, hogy dinasztiát alapítson,
hogy munkáját továbbvigyék, törekednek sok gyermekre –
gazdagság egyik jele
•gyermek szeretete, taníttatása
•felemelkedés: tudás, munka útján (egyetemek, világi iskolák)
•az utódok végigjárják a szamárlétrát – nem a tetejéről indulnak
•család funkciója megváltozik: érzelmi hátország

2 fogalom a polgári létre:

Burzsoá –gazdálkodó, vállalkozó, kereskedő
Citoyen – magánember, civil
•új fogalmak: lelkiismereti szabadság, vallás szabadság,
egyéni szabadságjogok
•vagyon szerinti különbség: nagypolgár – a hűség a férfiak
esetén elhanyagolható, kispolgár: családcentrikusság
•a mai változások gyökerei innen indulnak: válások, egyedül élők
számának növekedése
•A nők helyzetének megváltozása:
•Férfi: eltartja a családot, meghatározza annak életritmusát
•Gyerek: fontos a taníttatása, szeretetkapcsolat
•Nők: nem egyenrangúak, de társpozícióban vannak
•a család jó teljesítménye kettejük munkájának eredménye
(erre alapoznak a 19. századi emancipációs mozgalmak –cél:
egyenrangú társ –bizonyos jogok ehhez szükségesek: tanulás,
szavazat)
•polgárlányok nevelése
•szocializációjukban egyre hangsúlyosabb a társ-szerep:
szélesebb műveltség, tudatos gyermeknevelés, bár a fő
szerepe a feleség és anya
 Az emancipáció lendületének okai Mo-n:
•Az 1950-es évektől a szocialista értékrendben fontos volt az
egyenlőség
•nők tömeges munkába állása: magukat és válás esetén
gyermekeiket el tudják tartani

•A család szerkezete átrendeződik, ingataggá válik

• Nők: kevésbé béketűrőek, konfliktus esetén egyenértékűnek tartja
magát –kiléphet a kapcsolatból –válás
• Az érzelmi alapú házasság kevésbé stabil, mint a vagyoni alapú
•Intimitás tisztelete
• A gyermeknek is lesz magánszférája
• képmutatás: „nicht vor dem Kind”
• a gyerek a maga értékeit a szüleivel szemben is megpróbálja
érvényesíteni

Ma: posztmodern értékrend: személyiség felértékelődése – kisebb

alkalmazkodóképesség
Munkáscsalád

-hierarchizált berendezkedésű patriarchális család

-egyfajta torz tükre a polgári családnak –ok: gazdasági helyzet

különbségei

- szintén érzelmi alapon szerveződik

- a gyerekeket is megpróbálja a családon belül tartani
19. század eleje: a gyerek is dolgozik
19. század vége: gyermekmunka megszüntetése, később 8
órás munkaidő

-a polgári társadalom megerősödésével nő az igény a képzett

munkaerőre – igyekszik a munkás taníttatni a gyereket (szakma)

- nők is emancipálódnak –keresők, háztartás, gyermeknevelésért

megbecsülés
Magyar munkásság

• nem szervesen jött létre- külföldről, a monarchia fejlettebb

területeiről érkeztek - gyorsan magyarosodtak
• többgenerációs munkásság kialakulása
• szervezettség, sok szociáldemokrata szavazó, kommunista
mozgalmat támogató, szakszervezetek
• 1945-47 után felhígult a munkásság az extenzív iparosítás
és az újjáépítés miatt
• Alacsony technikai fejlettség –inkább a képzetlen
munkaerő iránt volt igény
• Új fogalom: segéd-és betanított munkás – sokan
megmaradtak ebben a helyzetben, nem tanultak – ok:
fizetési rendszer (a nehéz munkát jól megfizették)
• Újratermelték a segédmunkás létet: a gyerekeik is azok
lettek – a rendszerváltáskor ők váltak munkanélkülivé
–ma: 3. generációs probléma
Értelmiségi család

• A polgári család középrétege

• Berendezkedése függ attól, hol vannak a gyökerek
• A tudást önmagában értéknek tekinti – a kulturális tőke a
legmaradandóbb - Mindent elkövet, hogy gyermekeit
hozzájuttassa
• Gyakori a vegyes gyökerű család

Magyarországi tendenciák: mindenki egy kicsit felfelé néz

• kispolgár –a felesége nem dolgozik, jól nevelt gyerekek

(ezzel szemben: a kispolgár felesége otthon keményen
dolgozik, csak úriasszonynak akar látszani)

• a polgárság a nemességet utánozza

Család és házasság az európai történelemben

Iparosodás előtt: család mint termelési egység

Házastárs kiválasztása: családi gazdaság fenntartása,

még a földesúr is beleszólhatott

Házasság előtti és kívüli szexuális élet viszonylag

gyakori mind a gazdag, mind a szegény rétegeknél

Középkor:
- csecsemők negyede meghalt egy éves kora előtt
- nők a szülésbe gyakran belehaltak
- gyakori az újraházasodás
 Változások a családok életében (19-20. század)

1. A klánok és más testületi rokoni csoportok szerepe

csökken

2. Házastárs szabad megválasztása

3. A nők jogait egyre inkább elismerik a családon belüli

döntések meghozatalában

4. Endogámia vagy exogámia kényszere veszít a

jelentőségéből

5. Szexuális szabadság nő

6. Gyermekek jogainak kiszélesedése

 Család és házasság a mai Magyarországon
• Családonként egy-két gyermek (átlag: 1,5), bár a
háromgyermekesek aránya növekszik
• csökkent a házasságkötési arányszám 2014-ig,
azóta növekedés tapasztalható
• nő az első házasságkötés átlagos életkora
• válás: a házasságok 42 %-a végződik válással
• A gyermekek kb. 40%-a házasságon kívül születik
(jelenleg csökken ez az arány – magyar
sajátoság)
• meghosszabbodott a várható élettartam (akár
több évtizedig tartó üres fészek-szindróma)
• magas a női özvegyek aránya