A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN

MI A CSALÁD?

MODERN ÉRTELEMBEN

• Emberi közösség • Nukleáris család

• Társadalom alapsejtje • Monogám

• Fejlődése a mindenkori társ.-tól függ • Két fél szexuális, érzelmi, gazdasági

szövetsége
• Rokoni kapcsolatok történelmi változása
• + kettejük gyermekei
• Magja általában a vérségi kötelék
 • 1. biológiai-utódnemző funkció: család és társadalom
továbbvitele utódok által. Fontos. (család belső döntése, bár az
állam próbálhatja befolyásolni. A termékenység csökkenésének
problémája)
• 2. A társadalmi státus reprodukciója, mint családi funkció:
korábban a család önálló gazdasági egység (birtok, műhely). Ma
főleg a tanultság a meghatározó
A CSALÁD • 3. A család gazdasági funkciója, mint önálló termelőegység:
FUNKCIÓI lsd. 2. pont. Önálló termelőegységként pl. a házasodás sem
magánügy. Ma már ez kisebb mértékű. Ma célja a lakás, közös
vagyon → egybentart, ha érzelem nincs is
• 4. A család érzelmi szükségleteket kielégítő funkciója: az
intim, érzelmi feltöltődés helyszíne, főleg a 20. sz.-tól (előtte az
anya funkciója, mára szimmetrikusabb)
• 5. Az öreggondozás, mint családi funkció
 A CSALÁD VÁLTOZÁSAI A
TÖRTÉNELEMBEN - ANTIKVITÁS

• Férfiak: közösségi lét (munka, agóra, kultúra területei)

• Nők és gyerekek: otthon, társadalmanként különböző zártságban
• Az újszülött sorsáról a társadalom (konkrétan az apa) döntött
• Kisgyermek nevelés anyai feladat, 7 éves kortól az apáé, majd a fokozatosan
létrejövő iskoláké
 KÖZÉPKOR

• Háznép (háztartás, nemzetség, udvartartás, klán stb.) – vérségi, függőségi

kapcsolatok
• Kapcsolatukat a munkavégzés határozta meg – mindenkinek meghatározott
feladata volt.
• Mindenkinek teljes ellátás
• Szigorúan patriarchális: a ház ura a termelt javak tulajdonosa, a nők, gyermekek
és a háztartás felügyelője, gyámja
• Háziasszony felelőssége: a háztartás
• Kevés intim szféra, szigorú fegyelem, cserébe a biztonság érzete
 MAGYARORSZÁG - ÚJKOR

• 18. sz.-tól vannak használható források (anyakönyvek, népességösszeírások stb.)

• Házasság: csoport döntése
• Bonyolult családi, rokonsági hálózatok (társadalmi rétegenként eltérő
formában)
• Kiscsalád (szülők, gyermekek)
• Törzscsalád (két generáció)
• Nagycsalád (szélesebb rokonság és függő személyek (cselédek, zsellérek), akár 3-5
generáció) – ritkábban fordult elő
 ÚJKOR – FELVILÁGOSODÁS, IPARI
FORRADALOM

• Érzelmi kötődés felértékelődése: polgári házasság, romantikus szerelem

(szeretet, kölcsönös megbecsülés az alapja)
• A válás még mindig nagyon ritka
• Javuló életkörülmények és romantikus normák: kevesebb a nagy korkülönbség
• Férfi: gazdasági fenntartás, nő: érzelmi háttér megteremtése
• Gyermek szerepe felértékelődik: fontosabbá válik a jólétének megteremtése,
mint családi feladat
• DE: társ. Jelentős része még vidéken élt → nagycsaládi kapcsolatok őrzése →
városi és falusi családmodell differenciálódása
 20. SZ.

• Már nem örökölt gazdasági alapok, hanem bér, fizetés a leggyakoribb

• A szerelem, mint alap általánossá
• A nő még mindig az érzelmi háttér biztosítója, de közben terjed a női
munkavállalás, tanulás → karrier, hivatás fontossá + családon belüli
erőviszonyok megváltozása
• 1960-as évek: feminista mozgalmak: gazdasági egyenlőség, szexuális jogok,
abortusz, válás engedélyezése stb.
• Egyes családi funkciók intézmények feladataivá (pl. óvoda, öreggondozás)
 20. SZ. VÉGE

• Szexuális forradalom → szexuális attitűdök megjelenése

• Alternatív együttélési/család formák
• Születésszám csökkenése
• Válások számának növekedése, együttélés házasság nélkül egyre gyakoribb
• Mozgalmak az azonos neműek együttélése, házassága érdekében
• Szándékos gyermektelenség terjedése