1.

tétel
Pedagógia helye a tudományok rendszerében. A pedagógia elmélete és
gyakorlata. A pedagógia a társadalom szolgálatában.

1.A tudomány jellemzői:

• A tudományok kialakulása történelmileg nyomon követhető.
• Az ókorban a tudományok atyja a filozófia volt, amely sok
tudományt foglalt magába (csillagászattól a történelemig.).
• Egységes alapokon indultak el, de a hellenizmus korában
kettéváltak:

1. Társadalomtudomány ( A társadalomban végbemenő

folyamatokat vizsgálja)
2. Természettudomány ( A természeti jelenségekkel,
összefüggésekkel foglalkozik)

• Tudományközi tudományok is léteztek, ezeket

határtudományoknak nevezzük.
• A pedagógia a társadalomtudomány körébe tartozik.
A tudomány: A valóság egy részéről alkotott és különböző módszerek
segítségével nyert és rendszerbe foglalt ismeretek összességét jelenti..
Bizonyított ismereteket tartalmaz, hamis állításokat nem tartalmazhat.

A tudományos státusz követelményei:

• Legyen saját kutatási területe
• Legyen adekvát kutatásmódszertana és megfelelő kutatási eszközei
• Legyen saját szakterminológiája
• Legyenek a tudományterületnek megfelelő törvényei

2. A pedagógia értelmezése:

Szélesebb körű fogalom: Magába foglalja a nevelés elméletét és

gyakorlatát.
A Görög : Pais- gyermek, Agein- vezetni szóból származik = Paidagogosz-
gyermekvezető

A pedagógia: A nevelés szakszerűségét, eredményességét garantáló tudás

rendszerezett elméleti összefoglalása, leírása. A pedagógiai tudás
rendszerezésének számtalan lehetősége van.
A pedagógia, mint tudomány az ókortól jelenik meg (Arisztotelész már
foglalkozott az értelmi és esztétikai nevelés kérdéseivel).
1
A pedagógiát az elmélet és a gyakorlat együttes fejlődése jellemzi.
(Weszely Ödön az 1920-30-as években megállapította, hogy a pedagógia
elmélete nem létezik gyakorlat nélkül. Az elméleti kérdéseket a gyakorlat
bizonyítja vagy cáfolja.
Elmélet: Egy adott területről alkotott tudásrendszerek
Gyakorlat: konkrét helyzet

3. A pedagógia interdiszciplináris kapcsolatai:

A pedagógia tudománya egy önálló tudományterület, de kapcsolatban áll
több tudománnyal is, például:
o Pszichológia (Az ember testi, lelki tulajdonságaival, értelmi
fejlődésével foglalkozik
o Biológia, anatómia (Az ember testi felépítésével foglalkozik)
o Történelem /iskolatörténet, az adott társadalom változása
o Informatika /hírek feldolgozás
o Kibernetika /rendszerelmélet
o Szociológiával (az ember társadalmi kapcsolatrendszerével
foglalkozik, az embert úgy vizsgálja, mint a társadalom legkisebb elemét)
o Matematikával
4.A pedagógia résztudományai:
- Általános pedagógia: Nevelésnek,mint általános személyiség formálással
a társadalommal való összefüggésével, céljával, alapfogalmaival
foglalkozik
- Neveléselmélet: A nevelés folyamatát, tartalmát, elveit, módszereit,
vizsgálja.
- Didaktika: Oktatás elmélet- A tanítási- tanulási folyamat tartalmi,
szervezeti, módszertani kérdéseit vizsgálja.
- Neveléstörténet : Nevelési és oktatási törekvéseket kíséri végig a
történelem különböző időszakaiban.
- Életkorpedagógia: Óvodapedagógia, Kisiskolás kori
pedagógia,Felsőoktatás pedagógiája, Felnőttoktatás pedagógiája
-.Összehasonlító pedagógia: Különböző országok oktatáspolitikai
törekvéseit hasonlítja össze, és von le belőlük következtetéseket.
-Gyógypedagógia: Testileg, idegrendszerileg sérült, fogyatékos gyermekek
nevelési lehetőségeivel foglalkozik.
-Iskola szervezettan: az iskolarendszer közigazgatási kérdéseit vizsgálja
-Speciális pedagógiai tudományágak

A pedagógia a társadalom szolgálatában:

Hogyan függ a pedagógia a társadalom változásaitól?
2
Tisztázni kell,hogy:
o Milyen társadalmi valóságból és milyen nevelésszemléletből
indulunk ki.
o A társadalmi valóság legfontosabb ismertetőjegyei:
-A világfejlődés centrumában vagy perifériájában helyezkedünk el
- Statikus (hagyományos) vagy Dinamikus (modern) társadalomban élünk-e
- Diktatórikus vagy demokratikus társadalomban élünk-e

A neveléselmélet alapkérdései:
- „Mire neveljünk”?
- „Mivel neveljünk”?
- „Hogyan neveljünk”?

A társadalom változásai nagy hatással vannak a társadalomtudományra.

1. Rendszerváltás előtt 1989-ig szocialista berendezkedésű társadalom:

- Monolitikus társadalom
- Egypártrendszer
- Egyfajta szocialista pedagógia:
o A közösség volt a nevelés legmeghatározóbb közege
o Uniformizálás
o Munka,mint tevékenység
- Központi irányítás

2. A rendszerváltás után1989 után demokratizálódott a társadalom és a

pedagógia is:
- Többpártrendszer
- Megváltozott a társadalmi berendezkedés
- Demokratizálódott a pedagógia:
o Pedagógiai szemléletek sokfélesége
o Gyermekközpontúság
o Egyéni fejlesztés
o Módszertani szabadság

3
1B. A család életpedagógiai kérdései. A család fogalma. Családtípusok
A család fogalma, családtípusok:
• Családnak nevezzük az olyan együtt élő kis csoportok, amelynek
tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, vagy vérségi
kapcsolat köti össze.
• Kis csoport: azok a csoportok, amelyeknek a tagjai olyan kis
létszámúak, hogy egymást személyesen is ismerik és egymással
többé-kevésbé szoros kapcsolatban vannak. (8 +/- 2 fő)
• Elsődleges csoport: olyan kis csoport, amelyben a csoporttagok
teljes személyiségükkel vesznek részt, ezért a kapcsolatok
sokoldalúak, továbbá érzelmileg színezettek (család, rokonság,
baráti körök, kortárscsoportok stb.)

Statisztikai család fogalma:

Szűkebb értelmezés: csak a szülőket (vagy az egyedülálló szülőt) és
a velük élő, nem házas gyermekeiket számítja családhoz. Ezt szokás
családmagnak, vagy nukleáris családnak nevezni.

Családtípusok:
Házaspár
Házaspár gyermekkel
Egy szülő gyermekkel

Interakcionista megközelítés:

• Burgess (1926): a családtagok közötti állandó érintkezést,

kölcsönhatást, tehát az interakciót tartja a családok legfontosabb vonásának.
• „A család olyan interakcióban álló személyek egysége, akiket
egymással való érintkezésükben a férj, a feleség, az apa és az anya, a fiú és
a lány, a fivér és a nővér társadalmi szerep betöltésére való törekvés irányít.
A szerepek társadalmilag definiáltak, de minden családban részben
érzelmileg, részben hagyományosan kialakult tudati tényezők lényegileg
megerősíthetik őket. ”

Család típusok:

Szerkezet alapján:
• Nukleáris család (szülők+gyermek/ek)
• Kis család (max. 1 vagy 2 gyermek)
• Nagy család (3 vagy több gyermek)

4
• Több generációs család (több generáció él együtt)
• Egy szülős család („csonka család”, oka: válás vagy
megözvegyülés)
• Élettársi kapcsolat

A felek társadalmi státusza alapján:

• Azonos (mindkét fél azonos háttérrel rendelkezik, egy

társadalmi réteghez tartoznak)
• Eltérő (különböző társadalmi rétegből származnak)

Házasságkötés szerint:
•Monogám (egy férfi és egy nő házassága)
•Poligám (több házastárs)

Házasság típusok:
•Háztartás:
Együtt lakó, együtt étkező és a megélhetési költségeket megosztó
emberek csoportja.

• Háztartás típusok:
o Nukleáris családi háztartás
o Kiterjesztett családi háztartás
o Több családmagból álló háztartás

• Monogámia: a férfi és a nő is legálisan csak egy személlyel élhet

házasságban
• Poligámia: minden olyan házasságtípus, melyben akár a férfinek,
akár a nőnek egyszerre több házastársa is lehet.
• Poligínia: a férfinek lehet több felesége
• Poliandria: a nőnek lehet több férje

TELEKI BÉLA:

1. Jogilag rendezett, vagy rendezetlen családok:

• Teljes nukleáris család (a szülők között házastársi

kapcsolat van, saját gyermeküket nevelik)
• Részlegesen rendezett család (élettársi kapcsolat van a
szülők között, saját gyermeküket nevelik; vagy házastársi
kapcsolat+örökbefogadott gyermek)
5
 • Jogilag rendezett párkapcsolat (házastársi kapcsolat, nincs
gyermek)
• Jogilag rendezetlen párkapcsolat (élettársi kapcsolat, nincs
gyermek)

2. Nyitott vagy zárt családtípus:

o Nyitott családtípus:
• Előnyben részesíti a családi, társadalmi, vagy éppen
divatos értékeket.
• Nyitva áll az újdonságok előtt.
• Házasságon kívüli kapcsolataik színesek.
• Gyakori vendégeskedés

o Zárt családtípus:
• Egyéb értékei elé helyezi a rendet, a szokásokat, a
teljesítményt.
• Mindennek megvan a helye.
• Nehezen alkalmazkodnak az új helyzetekhez.

3. Nagy vagy kis családtípus:

• Nagy családok: szülők és 3 vagy több gyermek
• Kis családok: szülők és max. 2 gyermek

4. Teljes, csonka, vagy újraszerveződött család:

Teljes család: Szülők és gyermekek
Csonka család:
• Leányanyaság
• 30 év feletti elvált, vagy magányos férfiak/nők
• Gyermekes özvegy
• Idős szülővel együtt élő felnőtt
• Gyermektelenség
Újraszerveződött család: Új kapcsolat, közös gyermeknevelés.

2. tétel

6
 A) A nevelés fogalma, nevelési felfogások változása napjainkig

A nevelés szó fogalma a különböző európai népeknél mást és mást jelent.

Abban viszont mindegyik megegyezik, hogy a fejlődésben valamilyen
beavatkozást ért rajta. A latin „educatio” – vezetés valahová; a magyar
nevel – nő, növel, gyarapít jelentést hordoz.

 Fogalma bővebben:
 Zrinszky: A nevelés az a tevékenység, amellyel valaki úgy kíván
hatni másokra, hogy, azok optimálisan fejlődjenek,
megerősödjenek abban, amit a nevelők kívánatosnak tartanak, és
maradandóan változzanak meg abban, ami a nevelőik szerint
nem kívánatos.
 Ágoston György: Céltudatos, tervszerű, szervezett
személyiségformálás
 Bábosik István: Elsősorban a szükségleteknek és ezek
származékainak, a
beállítódásnak, irányultságnak és a jellemnek a formálását
jelenti.
 Gáspár László: Bevezetés az alapvető társadalmi tevékenységbe,
az alapvető tevékenységi módok (termelés, művelődés,
közéletiség, személyiséggazdagító szabadidős tevékenység)
szervezett és intenzív elsajátítása

A nevelés személyiségfejlesztés. Nevelni annyit jelent: Egy alacsonyabb

fejlettségi szintről egy magasabb fejlettségi szintre juttatni a gyermekeket.
Tudatos, tervszerű tevékenység. Bipoláris tevékenység: A pedagógus hat a
gyermekre, a gyermek visszahat a pedagógusra.

A neveléselmélet vizsgálja a személyiség alakíthatóságának,

fejleszthetőségének összefüggéseit, ok-okozati tényezőit,
törvényszerűségeit, a nevelés folyamatában érvényesülő tényezőket, azok
rendszerét hatásmechanizmusait.

Nevelésről attól az időtől beszélünk, amikor az ösztön és az utánzás már

nem elegendő a személyiség fejlődéséhez.

1. Őskor

7
  A nevelésnek elsősorban hagyományőrző, asszimilációs funkciója
dominált (Asszimiláció: hasonulást, hasonlóvá válást jelent.
Folyamat, amely során egy adott társadalmi csoporthoz történő
beépülés végbemegy.)
 A nevelés elsősorban tapasztalatok átvétele – átadása, az
életszabályok közvetítése és a legfontosabb ismeretek átadása, mely
az életben maradás feltétele
 A nevelés játékos keretek között folyt, a tanulás módszere a
szemléltetés, a bemutatás
 A gyerekek szüleik munkáját, tevékenységeit figyelték és utánozták,
így sajátították el a gyakorlati ismereteket, készségeket.
 A tanítást a közösség felnőtt tagjai végezték
 A gyerekek elsajátították a különböző erkölcsi szabályokat és
normákat. Etikai normák: bátorság, erő, ügyesség, segítőkészség, az
ellenség gyűlölete, a szülők tisztelete.
2. Ókor
 Görög nevelés
 A nevelés elméletét és gyakorlatát a társadalom határozta meg.
 A görög nevelés célja az erkölcsösség elsajátítása.
 Platon szerint a nevelés az idősebb generáció erkölcsének átadása az
ifjabb nemzedék számára.
 A vagyonosok arra törekedtek, hogy gyermekeikből jó polisz polgár
váljék.
 7 éves kortól magántanítókhoz küldték a gyerekeket. Képzés: Múzsai
képzés (Grammatikai – irodalmi képzés, „Kithara” – képzés) és
Gimnasztikai képzés (torna, sport, kifejező mozgás művészete)
 Nagy hangsúlyt fektettek a testi nevelésre.
 „Kalogathia”: Egészséges ép testben valóban ép lélek lakozik. A
szép és a jó harmonikus egységben létezik.
 A lányokat csak háztartási és gazdasági ismeretekre tanították.
Olvasni, írni szüleiktől vagy dajkától tanultak.

 Spártai nevelés
 Edzett, bátor, és engedelmes katonákra volt szüksége a
társadalomnak. Ehhez kiválasztották a gyerekeket, majd kiskoruktól
kolóniákban nevelték őket.
 A fiúk családi nevelése 7 éves korukban befejeződött. Ekkor
táborokba kerültek.
 Közös nevelésben részesültek.

8
  Rendkívül szigorú testi nevelésen túl az értelmüket csak annyira
képezték, amennyire egy jó katonának szüksége volt.
 Az ifjak erkölcsi nevelésének központjában a hazaszeretet, a
fegyelem, az idősek tisztelete és az engedelmesség állt.

 Római nevelés
 A római nevelés koncepcióját is a társadalmi gyakorlat határozta
meg.
 A római ember gyermekeit „Vir bonus”- szá akarta nevelni, olyan
jó emberré, aki rendelkezik a megfelelő általános és szakmai
műveltséggel.

3. Középkor
 A nevelés célja az erkölcsi tökéletesség.
 Központi eleme a vallás.
 Az intézmények fenntartója sokáig az egyház volt.
 Nem az értelem, hanem az erkölcsi akarat kifejlesztésére
törekedtek = a nevelés voluntarisztikus jellegű

4. Humanista nevelés
 Cél a tökéletes ember kialakítása
 Olyan nevelési elképzelést takar, amelyben a laikus ember világi
műveltsége valósul meg. Ez akkor kezdődik meg, amikor az
iskolák felügyeleti jogát fokozatosan átveszi az állam.
 A nevelés és a társadalom szoros, kölcsönös kapcsolatát feltételezi.

5. XVII. század
 Kiemelkedő egyénisége Comenius, ő alkotta meg az első
részletesen kimunkált pedagógiai rendszert.
 Nevelési koncepciójának alapja az oktatás volt.
 A tanítást nem kellően motiválták.
 A gyerekek aktivitása ebben a nevelési modellben háttérbe szorult,
passzív befogadók voltak.
 A pedagógus szerepek közül az értékelő, osztályozó, felülről
minősítő, közvetlenül és tekintélyi alapon irányító magatartás
dominált.
 Didaktika magna: Nagy oktatás tan

6. XIX. század
 Herbart kidolgozta pedagógiai elméletét.
9
  Az első lélektani alapozású pedagógiai rendszer is az ő nevéhez
fűződik.
 A nevelés fogalmában megjelenik a nevelés célja is: az erkölcsös
magatartás kialakítása, az erkölcsi normák
megvalósítása.
 Mindez céltudatos, tervszerű, szervezett nevelő hatások révén
érhető el.
 Szerinte minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék.
 Ő vezette be a „nevelés – oktatás” fogalmát.

7. Reformpedagógiák, XX. század első fele

 Weszely Ödön: A modern pedagógia útjain című művében a
nevelés „az ember összes képességeinek összhangzatos és
egyenletes kifejlesztése”
 A nevelő hatás egyirányú, a gyermekre irányul, a nevelő
szempontjából pedig cselekvés. Ez a nevelés szűkebb
meghatározása.
 A nevelés tágabb megfogalmazása szerint, valamennyi hatás,
amely a gyermeket társas együttélés folyamán éri. Kölcsönös,
állandó. Lényege, hogy mindenki mindenkit nevel.
 Fináczy Ernő: A nevelés egyik egyén hatása a másik egyénre, de
nem minden hatás nevelő hatás. Csak a fejlesztő hatás, illetve a
negatív magatartást kioltó hatás. A nevelés mindig egész emberre,
személyiségre való hatást jelent. Ennek a hatásnak jellemzője,
hogy egyetemes, vagyis olyan, melyet minden emberben
értékesnek tartunk. ( becsület, akarat, szeretet stb.)

A XX. században bekövetkező társadalmi, gazdasági, kulturális és

tudományos eredmények ösztönző hatást gyakorolnak a nevelés
megújítására is.

 Bábosik István:
o Normatív nevelési koncepciók: Fontosnak tartják a
hosszabb távon fennmaradó emberi – etikai értékeket.
Direkt nevelési módszerek alkalmazásának kedvez. A
nevelő hatás fő forrása a pedagógus. A gyermek
befogadó.
o Értékrelativista koncepció: A magatartási normák vagy
erkölcsi értékek közvetítése helyett a gyerekeket életszerű
körülmények között kell tevékenykedtetni.

10
Tapasztalatszerzést biztosít a gyermekek számára. A
tapasztalatok alapján alakítja ki az egyén a normákat.
Ebben a nevelő nem hat közvetlenül a gyermekre. Ez a
nevelés nagyban segíti a gyermeki önállóság és autonómia
kialakulását. Mivel a nevelő közvetlenül, direkt módon
nem szabályoz és korrigál, így gyakran nem kívánatos
magatartásformák erősödnek meg.

11
B) A családi nevelés típusai, és azok hatása a gyermek
személyiségének alakulására
 Szülői-nevelői attitűdök:
Nevelői attitűd:
A gyermek megközelítésének, az irányában megnyilvánuló
viselkedésnek, magatartásnak rendszeresen alkalmazott módját
jelenti.

A különböző nevelési stílusok, jellegzetességek besorolása Kozéki Béla

kutatásai, tanulmányai és megállapításai alapján:

 A nevelési hatásokat 3 tengely mentén lehet elhelyezni:

 a család érzelmi légköre, /hideg-meleg/
 a nevelés rugalmassága, /nyílt-zárt/
 a követelmények határozottsága. /erős-gyenge/

o A család érzelmi légkörének főbb alapelemei: az

otthon vonzó, vagy taszító légköre, az empátia, a
közvetlen érzelmi kapcsolat lehetősége, a gyermeki
személyiség megítélésének tartalma, megbecsülés
vagy lebecsülés, a szeretet, a simogatás, a
kedveskedés vagy frusztráció, az elfojtás. A tengely
két véglete a meleg vagy hideg érzelmi légkör.
o A második tengely a nevelés rugalmassága. Főbb
jellemzői a bizalom nyílt légköre, az együttműködés,
az önállóságra nevelés, a gyermeki aktivitás
fejlesztése, vagy mindezek ellentéte a gátlás, a kudarc
fenyegetése, a korlátozás. A két véglet a nyílt és zárt
nevelés.
o A harmadik tengely a követelmények
határozottságának foka. Ez a normák kialakításának
szintje. Elsősorban a megerősítő tevékenységet jelenti
a nevelésben. Elemei: normarendszer betartásának
megkövetelése, következetesség, határozottság vagy
ezek ellentéte, a kiszámíthatatlanság. A tengely két
véglete az erős, illetve a gyenge követelés.

 A családi nevelés típusai:

1. Harmonikus nevelés
2. Liberális nevelés Pozitívan hat a
gyermekre
12
 3. Ambiciózus nevelés
4. Túlvédő, vagy túlgyámolító nevelés
5. Az autonóm, vagy hideg, demokratikus nevelés
6. Az elhanyagoló, vagy nemtörődöm nevelés Negatívan
hat a gyermekre
7. A kemény nevelés
8. Diszharmonikus nevelés

1. Harmonikus nevelés ( meleg- nyílt – erős)

 Szülő:
o Szeretettel, bizalommal, határozottan és következetesen,
értelmes, világos korlátokat támasztva nevel.
o Igényeit a gyermekhez igazodva fogalmazza meg.
o Betartja az adott kultúrkörökben és a családban kialakult
szabályokat, normákat
 Gyermek:
o Barátságos, aktív, megbízható.
o Belátó, jó önkontrollal rendelkező, felelősséget vállaló,
erkölcsös személyiség lesz.
o Együttműködésre törekszik
o Jelentősnek érzi magát
2. Liberális nevelés ( meleg – nyílt – gyenge )
 Szülő:
o Elfogadóan, megértően, bizalom teli és kölcsönös
elfogadáson alapuló érzelmi légkörben nevel.
o A követelmények, a normák betartásához nem eléggé
következetes.
 Gyermek:
o Kreatív, ambíciózus, elegendő szeretetet kap, így kész
elkötelezett és érzelmileg vállaló kötődésekre.
o Önkontrollja gyenge, sikerért, népszerűségért sok mindent
feláldoz.
o Gyakran nem kitartó.
o Kevésbé következetes.

3. Ambíciózus vagy normatív nevelés (meleg – zárt – erős )

 Szülő:
o Meleg családi légkört teremt, melyben a gyermek
biztonságosan és stabilan fejlődhet.
o Szeretettel, de az utat mindenben kijelölve, merev
irányítással nevel.
13
 o Előírja a gyermek tevékenységét.
o Zárt szabályokkal nevel.
 Gyermek:
o Szorgalmas, kötelességtudó és érzelem gazdag, de nem
tanulja meg, hogy bizonyos helyzetekben önállóan hogyan
kellene döntenie.
o Nem kezdeményező.
o Eredményeit, sikereit a szorongás és a kudarc elkerülésének
vágya motiválja, ez csökkenti kreativitását.

4. Túlvédő vagy túlgyámolító nevelés ( meleg - zárt – gyenge )

 Szülő:
o Részéről a gyermek iránti szeretet dominál, de agyonfélti és
aggodalommal veszi körül gyermekét.
o Ezzel passzívvá, gátolttá teszi.
o Szinte minden feladatot megold helyette.
 Gyermek:
o Kudarckerülő lesz.
o Nem mer vállalkozni új és ismeretlen dolgokra.
o Indulatait elfojtó, passzív, engedelmes, jó gyerek lesz,
akinek minden változás komoly gondot, törést okozhat.
o Nem ismeri meg saját képességeit.

5. Autonóm vagy hideg, demokratikus nevelés ( hideg – nyílt – erős )

 Szülő:
o Egyenrangú partnerként kezeli a gyermeket.
o Elvárásait a gyermek képességeihez irányítja.
o Nyíltan, becsületesen, de megfelelő szeretet hiányában,
túlságosan racionálisan nevel.
o Megőrzi gyermeke autonómiáját és őt is erre ösztönzi.
 Gyermek:
o Érzelmileg kielégítetlen, kötelességtudó, szilárd
normarendszerrel rendelkező, megbízható egyén lesz.
o Érzékenysége, empátiája alacsony szintű.
o Aktív, felelősséget vállaló, de törekvő.

6. Az elhanyagoló vagy nemtörődöm nevelés ( hideg – nyílt – gyenge )

 Szülő:
o Inkább érzelmi és nem anyagi törődés oldaláról hanyagolja
el a nevelést.

14
 o Azért buzdít önállóságra, hogy a gyermek ne legyen terhére.
o Mindent megad a gyermeknek.
o Korlátot akkor támaszt, ha a gyermek zavarja valamiben.
 Gyermek:
o Szülői támasz nélkül maga küzd problémáival,
frusztrációival.
o Agresszív, gátlástalan, belső fékekkel nem rendelkező
személy lesz.
o Szeretet hiányában nő fel, kapcsolatteremtő képessége
gyenge.

7. A kemény nevelés ( hideg – zárt – erős )

 Szülő:
o Szigorúan, vasfegyelemmel, gyermeke személyiségét
figyelmen kívül hagyva nevel.
o A nevelés alapja a félelemkeltés, a parancs, a büntetés, a
kényszerítés.
 Gyermek:
o Zárt személyiséggé válik.
o Fanatizmus, önmaga ellen fordított agresszió jellemzi.
o Vágyait elfojtó, szorongó, parancsra cselekvő ember lesz.

8. Diszharmonikus nevelés ( hideg – zárt – gyenge )

 Szülő:
o Érzelmi, erkölcsi szintje alacsony.
o Csekély szeretet, a biztonságnyújtás képtelensége, a
fejlesztő hatások hiánya, illetve ezek hullámzása jellemző.
o Fő módszer a szidás, megalázás
 Gyermek:
o Állandó bizonytalanságban és szorongásban él.
o Kielégületlen, gátolt, neurotikus lesz, csökkent önértékelésű
emberré válik.

 A szülői bánásmód 3 alaptípusa:

1. A tekintélyelvű szülő: Az engedelmességet megkérdőjelezhetetlennek

tartja és alapvetőnek a szülői döntések helyességének elfogadását tartja.
Gyermekeik zömében visszahúzódóak voltak, akik gyakran meghátráltak a
szociális érintkezések elől.

15
2. Az engedékeny szülő: elfogadja gyermeke kívánságait és nem követel
tőle. Gyermekeik főleg az éretlenek csoportjából kerülnek ki, önállótlanok,
nehezükre esett indulataik kontrollálása.

3. A mérvadó/megkívánó/irányító szülő: elvárja a szabályok betartását, de

alkura is hajlik. Érvel, és a jogokat, kötelességeket egyaránt fontosnak
tartja. Gyermekeik jórészt kompetensek, nagyobb önállóságot és önkontrollt
mutatnak.

3/A. Tétel: A nevelési folyamat. Ellentmondások, komplexitás

1. A nevelés egy összetett, bonyolult folyamat. Csak emberre

jellemző. Az ember átnevelhető. A külső hatások befolyásolják a
személyiségét. Sokkal könnyebb nevelni, mint átnevelni. Erősíteni
kell a pozitív hatásokat, és gyengíteni a negatívokat.
A nevelés folyamat jellegű: különböző nevelési szintek egymásra
épülnek. A nevelés egész életünkön átható folyamat. A nevelési
folyamat egy szervezett rendszerben zajlik.
 A nevelés folyamatában nagyon fontos a hatás, hatásrendszer
szerepe, mely jelenti:
 magát a folyamatot: valaki hat valakire
 a folyamat eredményét
 azt a képességet, erőt, amellyel valaki vagy valami,
valakiben változást idéz elő

2. A fejlesztő hatásnak 2 formáját különítjük el

 tervszerű (intézményes) fejlesztőhatás, melynek meghatározott
célja van, és ennek eléréséhez tudatos eljárásmódot alkalmaz
16
  spontán (intézményen kívüli) fejlesztőhatás: minden
környezeti tényező, mellyel az egyén kapcsolatba került. Ez
mindig kihat az intézményes hatótényezőkre, gyengítheti, vagy
erősítheti azok szerepét.

 A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított

gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, a
fejlesztő hatások révén kialakul a személyisége, értékrendszere,
ezáltal képessé válik az egyéni és társadalmi feladatok
megoldására.

3. A nevelés történeti jellegű, hiszen minden kornak megvolt a maga

felfogása a nevelésről. A nevelés nemzeti jellegű is, mert minden
egyed nevelésében érvényesültek az adott ország hagyományai,
felfogása, értékei. A nevelés fejlesztő hatású, célja az egyén
képességeinek kibontása. Egyetemes és folyamatos, mert biztosítja
az emberiség fennmaradását, az egyetemes értékek
átszármaztatását. Bipoláris (kétirányú) folyamat, melynek
jellemzője a nevelő és nevelt kölcsönös kapcsolata.

Folyamatelemző tanulmány: Gáspár László

Bemeneti tényezők Rendszeren belüli
transzformációk Kimeneti eredmények

Típus Bemenet Transzformáció Kimenet(megállapítható

(kiindulási (ped-i átalakítás) eredmény)
feltételek)
I. Kedvező Erős Jó
II. Kedvező Átlagos Inkább jó
III. Kedvező Gyenge Átlagos
IV. Átlagos Erős Inkább jó
V. Átlagos Átlagos Átlagos
VI. Átlagos Gyenge Inkább rossz
VII. Kedvezőtlen Erős Átlagos
VIII. Kedvezőtlen Átlagos Inkább rossz
IX. Kedvezőtlen Gyenge Rossz

 Meghatározott eredmények meghatározó kiindulási feltételekhez

kötöttek.

17
 A kiindulási feltételek ismeretében nagy valószínűséggel előre
láthatjuk a várható eredményeket.
 A kiindulási feltételek és az eredmények közötti pedagógiai
közvetítések erősíthetik vagy gyengíthetik a kiindulási feltételek és
az eredmények közötti determinációt.

4. A nevelés komplex folyamat, mert arra különböző

törvényszerűségek hatnak:
1.Pszichikus törvényszerűségek hatnak a nevelésre
Értelmi szint, akarati szint és ehhez kell igazítani a
nevelést. A gyermek pszichikusságára jellemző, a
pszichikus sajátosságok: figyelem, észlelés-érzelem
Figyelembe kell venni az adott életkorra és az egyéni
értelmi képességekre jellemző pszichikus sajátosságokat.
Óvodás kor: érzelmek uralma Kisiskolás kor: érzelmek és
akarat uralma
2. Anatómiai törvényszerűségek is hatnak a nevelésre
Adott életkorra jellemző anatómiai jellemzőihez kell
igazítani a nevelést. (Hatalmas mozgásigény)
3. Társadalmi törvényszerűségek is hatnak a nevelésre
A társadalmi elvárások az intézettől, tanterv formájában
jelenik meg. Minden társadalom a saját intézményes
elvárásait hozza létre (tanterv).

 A nevelési folyamat sajátossága a sztochasztikus jelleg, azaz a

hatás és annak eredménye között ok – okozati kapcsolatok
mutatkoznak meg egyértelműen és azonnal. A nevelés azon
hatások összessége, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai
megoldására képessé tegye. Az is tény, hogy egy társadalom
életében felhalmozott tudást, tapasztalatot tovább kell adnia a jövő
nemzedékének ahhoz, hogy a történelemben fennmaradhasson. Ez
a legátfogóbb értelemben a nevelés.

5. Bábosik István szerint

A nevelési folyamat szabályozottsága szerint beszélhetünk
1.Irányított nevelési folyamatról
 A folyamatot a pedagógus irányítja, a gyermek passzív
befogadó
 A pedagógusra jellemző az értékelésközpontú magatartás
 A gyerekek az előre megtervezett és megszervezett
tevékenységformákat hajtják végre
18
  Ez így kevés teret ad a gyermeki kezdeményezésnek, az
önállóság kibontakozásának, az önálló aktivitásnak
 A hibája, hogy a serdülés időszakától a túlzott szabályozás
nincs motiváló hatással a gyermekre
 Módszerek: követelés, kényszerítés, szankcionálás,
parancsolás
 Az értékek konkrét formában jelennek meg
2.Szabad nevelési folyamatról
 A pedagógus a háttérből irányít
 A gyermek cselekvése, tevékenysége áll a középpontban
 Tevékenységközpontú nevelést jelent
 A gyermek spontán és érdeklődésében, szükségletei és életkori
sajátosságaihoz igazított tevékenység

A megvalósítási bázis szerint beszélhetünk

1.Befogadásra épülő nevelési folyamatról
 A pedagógus személyét helyezi a központba
 A gyermeki aktivitás, tevékenység, érdeklődés háttérbe szorul
 Passzív befogadást helyezi előtérbe
 A fejlesztő hatások fő forrása a pedagógus
2.Aktivitásra épülő nevelési folyamatról
 Gyermeki tevékenységet helyezi a központba
 A tevékenységformák biztosítása továbbra is a pedagógus
feladata, de mindez úgy történik, hogy a gyermeket bevonja a
tervezés, szervezés és értékelés folyamatába
 Az irányítás indirekt jellegű motiváció

6. Ellentmondások a nevelésben
 Ellentmondás: az intézményes nevelés és a társadalmi nevelés
között ellentét van
 A nevelési folyamat tudatos, tervszerű, de eredményében gyakran
ellentmondásos hatásrendszer.
 Az ellentmondások létrejöhetnek:
 Az óvodai, iskolai nevelési hatások és a családi nevelési
módszerek, követelmények között
 Társadalmi, környezeti hatások és az iskola követelményei
között
 Kisgyermek vágyai és a pedagógus törekvései között
 Pedagógus követelményei és a gyermek képességei között

19
  Pedagógus követelményei és módszerei között
A gyermek személyisége nem megfelelően fejlődik, ha nagy az
ellentmondás.

20
 3/B. Tétel: A család feladatai, főbb funkciói

A család alapvető funkciója a reprodukció, biológiai-utódnemző és

társadalmi értelemben egyaránt. A család emellett alapvetően gazdasági,
valamint érzelmi és kulturális-szellemi közösség is. Gazdasági funkciójára
ma legáltalánosabban a fogyasztási-anyagi szükségletek kielégítése
jellemző, de termelési, szolgáltatási egységként is működhet. Az érzelmi
szükségletek kielégítése magában foglalja a családtagok egymás iránti
megértését, gondoskodását, áldozatvállalását, szexuális és szeretetigényét.
A munka utáni pihenés, regenerálódás terepe is alapvetően a családi otthon,
vagyis az egyének erejének naponkénti újratermelése is itt történik. A
családban valósul meg a gyermek(ek) szocializációja, önálló családi életre
való felkészítése. A nevelés, szocializáció, a családok értékadó
tevékenysége révén valósul meg a társadalom rétegeinek reprodukálása, s a
státusok reprodukciója is. A családban történik a betegápolás és az idős
családtagok ápolása, gondozása.
A család e feladatai a megelőző korok családfejlődése során alakultak ki.
Elsősorban az ún. kiscsalád (házaspár gyermek(ek)kel) általánossá
válásával, a nők tömeges munkavállalásával, nem utolsósorban a
társadalmi-gazdasági fejlődéssel függ össze, hogy e funkciók számottevő
részét a fejlett országokban meghatározott intézmények látják el. A családi
funkciók azonban különböző formákban mégis fennmaradtak, sőt a
tapasztalatok arra mutatnak, hogy közöttük vannak olyanok, amelyeket
mind az egyén, mind a társadalom szempontjából a család tud
leghatékonyabban ellátni.

A család biológiai-utódnemző funkciója

A biológiai reprodukció, a társadalom megőrzése, továbbvitele az utódok
által, minden történelmi korban a család legelső, nélkülözhetetlen funkciója.
Ezért az állam különböző törvényekkel, jogi és egészségügyi
szabályozásokkal is igyekszik irányítani, befolyásolni. Ez azonban nem
könnyű feladat, mert a gyermekvállalás a családok, a házaspárok, az
egyének intim szférájába tartozó egyéni döntés. Különösen azóta, amióta a
védekezés, a fogamzásgátlás, a családtervezés módszerei széles körben
elterjedtek.

A társadalmi státus meghatározása, mint családi funkció

A különböző társadalmi rétegekhez tartozó, különböző életfeltételek között
élő, más-más státusú családok státusuk, helyzetük megőrzésére törekszenek.
A korábbi történelmi korokban ez elsődlegesen a családban valósult meg; az
utód általában a családi vagyon őrzője, a családi mesterség folytatója lett. A
21
család gazdasági-termelési egység jellegének megszüntetésével, illetve
csökkenésével ez ma már nem olyan természetesen megvalósuló folyamat.
A státus reprodukciója az iskolarendszerrel kiegészítve, az iskolarendszer
közreműködésével történik. Bár a család szerepe meghatározó az egyéni
életcélok kialakításában, a kulturális tőke átadása és képzése fontosságának
felismerésében, ez a hatás a szülők társadalmi helyzetétől, iskolázottságától,
kulturáltságától függően a gyermekek iskoláztatásán keresztül érvényesül.

A család gazdasági funkciója

A család egy jövedelmi egység. A család jövedelme a dolgozó, kereső
családtagok jövedelmén alapszik. A családtagok jövedelme határozza meg,
hogy az összjövedelemből mennyi esik átlagban 1-1 családtagra. A termelés
egy része ma is családon belül zajlik. A fogyasztás szerepe felerősödik.
Probléma, hogy manapság már nem érték a szabadidő hasznos eltöltése. A
gyermek egyre többet fogyaszt, és egyre kevésbé részese a termelésnek.
Illetve probléma még a gazdasági funkció „kizárólagossága.

A család érzelmi szükségleteket kielégítő funkciója

Minden egészséges ember természetes igénye, hogy intim kapcsolatban
éljen, beleértve a tartós és megbízható szexuális kapcsolatot, a szeretet, a
gondoskodás, az áldozatvállalás, a bizalom kölcsönösségét, az együttes
élmények átélésének igényét csakúgy, mint a szabad idő, a pihenés, a
rekreáció intim társas közösségben való eltöltését. Ennek hiánya súlyos
személyiségkárosodást is okozhat. Az érzelmi szükségletek kielégítésének
legmegfelelőbb terepét a családi együttélés, a családi környezet biztosítja. A
család e funkciójának napjainkban egyre nagyobb jelentősége van; a
házasfelek közötti érzelmi kötelék megszűnése esetén a többség ma már
értelmetlennek tartja a házasság fenntartását, ami váláshoz, a család
felbomlásához vezet. Valamennyi családon belül kialakulnak domináns,
tipikus érzelmi viszonyok. Közülük többnyire az anya-gyermek közötti
kapcsolat a legerősebb, s talán ez a legtartósabb érzelmi együttlét. Alapvető
érzelmi viszonyok: a férfi és nő, vagyis az apa és anya között kialakuló
kapcsolat, az apa és gyermeke közötti viszony, a testvérek közötti kötelék,
valamint a nagyszülők és az unokák kapcsolata. Ezek bonyolult hálózata, a
közöttük meglévő interakciók teszik működőképessé a családot az érzelmi
szükségletek biztosítására. Ha valamely interperszonális kapcsolatban
bármely érzelmi viszonyban zavar áll be, azt a család érzelmi egyensúlya
megsínyli.

Az öreggondozás, mint családi funkció

22
A nagyszülők, dédszülők nem tartoznak ugyan szorosan a nukleáris
családhoz, s a velük való állandó együttélés, a közös háztartás is egyre
ritkább, az öreggondozás azonban jórészt a családok feladata.
Az idős és fiatal generációk közötti tartós érdekkapcsolat régtől fogva
meghatározza a család e funkcióját. Az idős emberek tisztelete,
megbecsülése a civilizálatlan társadalmakban is megtalálható, hiszen minél
alacsonyabb szinten van egy közösség, annál inkább arra kényszerül, hogy
az öregek tapasztalatokra épülő tudását hasznosítsa. A család azonban
mégis teljesít ma is olyan funkciót, amely a generációk közötti erős,
kölcsönösségen alapuló köteléket erősítik. Az idős, sokszor házastársát már
elveszített, magára maradt szülő számára lelki, szellemi egészségének
fenntartásához nélkülözhetetlen a fiatal generációval való rendszeres
kapcsolat.

Kulturális értékeket átörökítő, fejlesztő funkció

Az érzelmi és személyi stabilizáció helye, a gyermekkori stabilizáció terepe.
Illetve a kulturális értékek átszármaztatása. Probléma, hogy az együtt töltött
idő egyre kevesebb, valamint a nagycsaládok, kapcsolatok megszűnnek.

Szocializációs, nevelési funkció, személyiségformálás

A családban folyik az elsődleges szocializáció. Itt sajátítja el a gyermek az
egyén társadalmi léthez, az együttéléshez, a beilleszkedéshez szükséges
szabályokat, normákat, követendő értékeket.

A család funkciói közé tartozik még a gondozás:

A legelső funkció, amellyel a gyermek élete során találkozik. Ennek a
szükségletnek a kielégítése alapja a gyermek szociogén szférája
kialakulásának, személyisége kibontakozásának. Ezzel megtörténik a
biztonságérzet megteremtése, a beszéd megtanítása
(kidolgozott/korlátozott).

23
 4./ A A nevelés alapkérdései: mire neveljünk? A nevelés célja

4/A.,
Eszmény, cél, feladat a nevelésben a cél funkciója nevelőmunkában
A nevelési cél, azt jelenti, hogy mit akarunk elérni, milyen értékekkel,
képességekkel rendelkező emberré kívánjuk nevelni a tanulókat.

A nevelési célban mindig megfogalmazódik egy értékrendszer, melyhez

ember- és életeszmény kötődik.

A célok kijelölését befolyásoló tényezők

az államberendezkedés jellege, gazdasági tényezők szociokulturális
tényezők, „divatjelenségek”, médiák, individuális tényezők, nevelői
személyiségjegyek

A nevelés célja.
A cél: meghatározom a tevékenységem eredményét.
A nevelési cél befolyásolja:- a nevelés folyamatát
- nevelés tevékenységét.
1. Formális nevelési cél: azok a normák, amik tudatosan kerülnek
be a nevelésbe.
2. Informális nevelési cél: nevelők szubjektív céljai.Ezek
nincsenek egyértelműen meghatározva.

Nincs általános nevelési cél: Minden korra és egyénre változó!!!!!!

1. Spártai nevelés: engedelmes, edzett katona. Az ember feladata az állam

fenntartása.
2. Athéni nevelés: test, szellem harmóniája. Erkölcsösség a cél.
3. Római nevelés: jogokkal rendelkező, fegyverrel azt megvédő ember
eszmény.
4. Keresztény nevelés: a tökéletes élettel élni az életet és úgy meghalni.

24
5. Reneszánsz nevelés: klasszikus, kultúra, művészet ismerője legyen az
ember.
6. Humanista nevelés: humánus, okos, emberséges ember nevelése.
7. Pragmatista nevelés: gyakorlati élet
8. Finánczy Ernő szerint: a nevelés célja: erkölcsösség kialakítása
egyetemes eszmék szerint.
9. Weszely Ödön szerint: a magasabb műveltség elérése a cél.

A nevelési célok érvényesek:

-legitim/törvényes/
-ellenőrizhető, átlátható
-megvalósítható mindennapok gyakorlatában megjeleníthető
-gyakorlatban igazolhatónak kell lennie.

Nevelési célokat befolyásoló tényezők:

-szociokultúrális tényezők/ahol élünk, az élettér/
-államrendszer jellege
-gazdasági tényezők/anyagi helyzet/
-induviduális tényezők, személyes/család nagysága, hiánya/
-nevelői személyiségjegyek
a nevelő-világnézete
-saját neveltetése.

Példák a nevelési célokra:

Bábosik István-neveléselmélet kidolgozója.

A nevelés a konstruktív életre nevelés, életvezetés. Szociálisan
érett, de egyénileg is eredményes.

Czike Bernadett: pedagógiai nagykorúságot jelöli meg célnak.

Független egyén, aki a társas közegben is boldogul és felelőséget is
mer vállalni.

Kozma Béla:
Lehetőleg művelt, szuverin/önálló/értékeit érvényesíteni tudó,
öntevékeny magatartásban egyetemes értékeket követő szociális
személyiség.

Az embereszmény és a nevelési cél problematikája a pedagógiában.

25
A cél a tevékenység várható eredményeinek előrehozott képzete.
Alapvetően befolyásolja az egyén magatartását. A nevelésben a cél központi
helyet foglal el, mivel minden nevelői eljárás és tanulói tevékenység
valamilyen meghatározott cél érdekében történik.

A nevelési cél, tartalma szerint azt jelenti, hogy mit akarunk elérni, milyen
értékekkel, képességekkel rendelkező emberré kívánjuk nevelni a tanulókat.
A célkitűzés a nevelés perspektívájának megjelölése. Ez lehet szubjektív
szükségletre épülő és lehet a társadalom objektív szükségletrendszerére
épülő. A nevelési célban mindig megfogalmazódik egy értékrendszer,
melyhez ember- és életszemlélet kötődik. Ezeknek mobilizálódó szerepe
van az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt. Ha ez az eszmény
elvontabb, távolabbi célokat fogalmaz meg, kevésbé motiváló. A nevelés
céljának a kitűzése szoros kapcsolatban van az értékelmélettel. A kitűzött
nevelési cél tartalma mindig attól függ, hogy mit tartunk értékesnek. A
nevelés célja, társadalmi korok, nézetek szerint változik. Pl.: Spárta ›
engedelmes katona; Athén › test-szellem harmonikus képzése; keresztény
nevelés › tökéletes élettel való felkészülés a túlvilági boldogságra.

Az eszme, az eszmeiség, cselekvéseket irányító meggyőződés,

meghatározott értékek szerinti világnézeti elkötelezettség.
Az eszmény mintakép, példakép, valamilyen jelenségnek, magatartásnak,
cselekvésnek, szemléletileg megragadott teljessége, tökéletessége.
Különböző korok meghatározott nevelési céljaiban különböző
embereszmények jelentek meg. Pl.: kereszténység eszményképe jézus, a
Spártaiaké a tökéletes katona. Az ember a maga eszményképét nem
egyformán alkotja meg. Mindenki azzal a tulajdonsággal ruházza fel,
amelyet ő értékesnek tart. Ez függ az egyéni értékrendszerétől, jellemétől,
világnézetétől, a kor társadalmi értékeitől. Az eszményképet az értelem, az
értékek mellett a vágy, a képzelet is alkotja. Az eszménynek ösztönző,
irányító és viszonyítási szerepe van a nevelésben. A kitűzött nevelési célok,
azokban megfogalmazott ember és életeszmények akkor jelentenek
dinamikus fejlődési erőt, ha ezekkel a neveltek, életkoruknak megfelelően,
mindennapi munkájukban, tevékenységükben találkoznak. Az általános
eszménynek valóságos motiváló tényezővé kell válnia. Természetesen nem
lehet minden időben érvényes és minden ember számára általános nevelési
célt kitűzni. A nevelési cél nem lehet csak normák gyűjteménye. A
másságot, különbözőséget figyelembe kell venni. Értékek, célok formájában
nem lehet egyetlen embertípust megfogalmazni. Csak egy kívánatos
embereszmény mond ellent az emberi mivolta, plurális értékfelfogás
elveinek. Az iskola által közvetítendő kívánatos értékeket nem az állam,
26
hanem a tágabb társadalmi környezet tudja megfogalmazni a társadalmi
igények alapján. Konfliktust okozhat, ha az iskola célkitűzéseiben nem
jelennek meg a társadalmi igényrendszerekből jövő értékek.
A nevelési cél érvényességét az alábbi tényezők megléte dönti el:
- legitim
- ellenőrizhető, átlátható
- kritériumokat fogalmaz meg a mindennapok gyakorlásához
- megvalósítható, helytálló
- megfogalmazását a nevelési gyakorlat empirikus vizsgálata előzte
meg

A nevelési célokban megfogalmazott eszményeket, eszményképeket akkor

érjük el, ha azokban konkrét, egyetemes, az adott társadalom gyakorlatában
is elfogadott és megvalósuló értékek fogalmazódnak meg. A
nevelőintézmények feladata, hogy az értékek objektív és szubjektív
oldalának különbözőségéből adódó problémákat feloldja. Fontos feladata, a
pedagógiának a társadalmi körülmények között is élő, de a tanulók által
követhető emberi értékekkel telített jövőképet fogalmazza meg.
Úgy, hogy ez a pedagógia az egyénre, a személyre, az emberi nemre
építsen. A nevelés célja, embereszménye a művelt, szuverén, öntevékeny,
magatartásában egyetemes értékeket követő, szociális személyiség legyen.
A nevelési cél nem csak normatívák gyűjteménye. A különbözőség
figyelembe vétele feloldja a merev kategóriákat.

A nevelés folyamata keretében megvalósul:

- a személyiség fejlesztése,
- a magatartásformák kialakítása
- a személyiség erkölcsi, művelődési, életmódbeli és esztétikai
szokásainak megerősítése,
- a minták interiorizálása
- meggyőződések kialakítása

4/B., A családi életciklusok

A családi életciklus modell Haley szerint:

A család dinamikus egység, amely az idők során változik és fejlődik.
Haley(1973) szerint a családok állandó változási folyamata két irányból
ered: egyrészt a rendszerre ható külsőtényezők, másrészt a
belsőhatásokváltozásából. Utóbbihoz tartoznak a készségek, lehetőségek
természetes fejlődéséből, a gyermekek növekedéséből származó igények.

27
Haley vezette be a családi életciklus fogalmát, hogy a folyamat fontos
szakaszai és az átmenet idő
pontjai markánsabban kiemelődjenek:
1.az udvarlás periódusa
2.a házasság korai szakasza
3.az elsőgyermek születése, és a vele való törődés időszaka
4.a házasság középsőszakasza – a gyermekek iskoláskora
5.a gyermekek „kirepülése a fészekből”
6.nyugdíjaskor és öregkor
7.a halál és a veszteségek korszaka
Amikor a család átjut egy fejlődési fázison, a rendszeren belüli viszonyokat
újra kell tárgyalni, ennek elmaradása szabályszerűen problémákat okoz. A
családi élet fejlődési folyamatában elkülöníthetőszakaszok vannak, melyek
mindig újabb és újabb megoldandó feladatokat hoznak magukkal. Az új
fejlődési szakasz elérése új működésmód kialakulását is szükségesé teszi,
ami egy úgynevezett „normál krízis”. Ezek változtatásokra provokáló
hatásokat jelentenek, fordulópont jellegűidőszakok. Igazi krízis akkor
keletkezik, ha a család nem tudja funkcióit rugalmasan működtetni. A
rugalmas működés pedig csak úgy lehetséges, ha az egyéneket nagyfokú
stabilitás jellemzi és alkalmasak az életciklus – váltásokkal együttjáró
szerepváltásokra is.

Dinamikus családszociológia, Hill és Rodgers - féle családi életciklus

modell:

Ez a család önmegújításán alapszik és azon, hogy a család fontosabb

eseményi megváltoztatják annak egész interakciós és érzelmi rendszerét.

Ezek a szakaszok a következők:

 Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül.
 Csecsemős család
 Kisgyermekes család (2,5 - 6 éves korig)
 Család iskoláskorú gyermekkel (6- 12 éves korig)
 Család serdülőkorú gyermekkel
 A felnövekedett gyermeket kibocsátó család
 Magukra maradt, még aktív szülők családja
 Inaktív öreg házaspár családja.
A család, mint fejlődési folyamat:
Bizonyos szakaszokra jellemző helyzetek, szerepek, kommunikációs stílus,
problémák.

28
Az egyes életciklusok közötti átmenet alkalmazkodást, rugalmasságot
igényel. Ha ez hiányzik, normatív krízisek alakulnak ki.

Paranormatív krízisek:
a családi életciklusoktól független, hirtelen bekövetkezőváltozások miatti
krízisek
A családi életciklus lépései Eric Erikson nyomán:
1.udvarlás
2.házasodás
3.elsőgyermek várása – terhesség
4.család csecsemővel
5.család óvodáskorú gyermekkel
6.család iskoláskorú gyermekkel
7.család serdülővel
8.család az elbocsátott gyermekkel – nagyszülőség
A családi életciklusok gyermekek jelenlétéhez vannak kötve. Egyik
életciklusból a másikba átkerülni mindig krízisekkel jár.
Krízis:Amikor a régi működési módok már nem funkcionálnak, de még
nincsenek újak.
Normatív krízis: fejlődésből következik.
Paranormatív krízis: nem következik a fejlődésből.

Watzlawickszerint a családi életciklusban két ponton jönnek létre

rendszerint krízisek:
-az egyik szakaszból a másikbavaló átlépés tagadásakor
-a következőszakaszba való továbblépés elmaradásakor
Az életciklus fogalma voltaképpen egy gondolkodási keret arról, hogyan is
működik egy
család a kulturális és társadalmi normák talaján. Azt például, hogy mi az
elfogadható és mi az
elfogadhatatlan viselkedés egy adott családban, a család életének minden
szakaszában kétségtelenül a kulturális elvárások szabják meg. A biológiai
fejlődés is szolgálhat némi támpontul, ennek segítségével
végiggondolhatjuk hogyan kapcsolódnak egymáshoz a szülői figurák és a
gyerekek.
Minuchin a családot olyan természetes fejlődési egységnek fogta fel, amely
több stádiumon
keresztül fokozatosan fejlődve a saját szerveződésén belül mindig újra meg
újra átalakul, de
eközben tagjai számára a folyamatosságot is fenntartja.
29
 5/A. TÉTEL
A NEVELÉS ALAPKÉRDÉSEI: MIVEL NEVELJÜNK?
A NEVELÉS ESZKÖZEI

Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mivel neveljünk, annak a kérdésnek

az előzetes tisztázásától függ, hogy mire neveljünk. Nevelésfelfogásunk
szerint a nevelés lehetséges eszközei ugyancsak a társadalmi reprodukció
folyamataiban vannak kijelölve. Kijelölve, de nem közvetlenül adva.

1. Mire neveljünk? – nevelési cél-embereszmény

A mindenkori embereszmény elérése a nevelési cél. A nevelési cél mindig a
tantervekben fogalmazódik meg hivatalos formában: NAT.
A nevelési cél elérését nevelési feladatok segítik, ezek képezik a
neveléstartalmát:
- egészséges életmódra nevelés
- értelmi nevelés
- erkölcsi nevelés
- esztétikai nevelés

2. Mivel neveljünk? – a nevelés lehetséges eszközei

A nevelés eszközrendszerét elsősorban a fejlesztő-nevelő tevékenységek
összessége képviseli. Tevékenységre csak tevékenységgel, munkára csak
munkával nevelhetünk. Ebben rejlik az általános válasz a „mire neveljünk?”
kérdésre.
A tevékenység rendszer egyszerre alapja, eszköze, feltétele, közege a
nevelési célok, követelmények megvalósításának.
A nevelő-fejlesztő tevékenységek nevelő hatása több feltételtől is függ. Az
a tevékenység nevel igazán, amely tárgyi és alanyi eredményeket produkál:
- amely belülről differenciált (műveletek, cselekvések és
tevékenységek egysége),
- amely összeköti a szociális és a pszichikus mozzanatokat,
- amely elsajátítás és tárgyiasítás,
30
- amely egyszerre célkitűzés és célmegvalósítás,
- amely a neveltek és a nevelők közös erőfeszítéseit tartalmazza,
- amely kommunikációs és kooperációs aktivitásokat foglal
magában,
- amely az előkészítés, a lebonyolítás és a lezárás mozzanatait
arányosan képviseli,
- amelyet a kiszámítható folyamatosság és a fejlesztés dinamikája
jellemez,
- amelyben a feladat és a rendelkezésre álló idő összhangban áll
egymással.

Nevelés, beszélgetés eszközei azok az eszközök, módszerek, amelyek

sikeressé teszik nevelésünket.
Minden nevelési akció társadalmilag értékes, egyénileg eredményes
magatartás és tevékenységformák kialakítására irányul.

A nevelés eszközei:
1. a tanítás-tanulás,
2. társadalmilag hasznos munka,
3. társas-közösségi élet,
4. szabadidő-tevékenységek.
Ezeknek a nevelő tevékenységeknek – a nevelés tulajdonképpeni
eszközeinek – a társadalmi reprodukció összfolyamatához fűződő
kapcsolatait így jellemezhetjük:

1. A tanítás-tanulás az embert körülvevő természeti-társadalmi

valóságnak – egyben az ember természetben és társadalomban elfoglalt
helyének, helyzetének – gondolati reprodukcióját szolgálja.
Általános szabály,hogy mind azon tevékenységnek, amelyekre a nevelés fel
akar készíteni, valamilyen pedagógiai prezentációja a nevelési folyamatban
is meg kel, hogy jelenjen.

2. A társadalmilag hasznos munkában való részvétel elősegíti,

hogy a felnövekvő ember megértse és átélje a természeti-társadalmi
környezetet átalakító gyakorlati tevékenységek társadalmi-egyéni értelmét,
hasznát.
3. A társas-közösségi élet az emberek/embercsoportok, közösségek
közötti viszonyok szervezésének, fenntartásának és fejlesztésének –
folyamatosan tudatosított és helyesbített – tapasztalatait alakítja.
4. A szabadidő-tevékenységek minden egyénnek megadják annak a
lehetőségét, hogy a rendelkezésére álló idejét önmaga „egyszerű és bővített
31
újratermelésére” (szervezete megújítására és képességei
továbbfejlesztésére) használja fel.

1. Tanítás-tanulás: A társadalmilag érvényes tudás közvetítésének és

elsajátításának egymást kölcsönösen feltételező folyamata.
A tev. közvetlen célja: meghatározott ismeretek, jártasságok képességek és
készségek megtanulása .
Közvetett célja: a tanulási művelődési képességek általános fejlődése.
2. Társadalmilag hasznos munka: a legfontosabb ismérve: hogy olyan
értékeket hozzon létre, amelyek az egyént erői megfeszítésére sarkalják és
amelyek meghatározott elismert-társadalmi, közösségi, egyéni-
szükségleteket elégítenek ki. Pl. naposi munka
3. Társas-közösségi élet: közvetlen célja: a társaság, a közösség iránti
szükséglet kielégítése.
Közvetett célja: az együttélés és az együttműködés adott formáinak,
lehetőségeinek folytonos újra-újjátermelése.
4. Szabadidő tev.: lényege: az idővel való szabad rendelkezés. A
pedagógiailag ösztönzött szab.tev. arra készíti fel az egyént, hogy a
rendelkezésre álló idejét önfejlesztésre-személyisége bővített
újratremelésére-használja fel.

Az óvodai nevelés fő eszközei

 Az óvodás gyermek fő tevékenységei: a játék,a munka jellegű

tevékenységek és a tanulás. Ezek személyiségre kifejtett hatásuk
miatt válnak a nevelés fő eszközévé. Ezek sokszor belső
tartalmukban és külső megjelenésükben is sokszor nehezen
választhatók el egymástól. pl: ahogy egy pék is sok-sok
munkaelemnek keveredhet, ugyanúgy a munkában is sok a játékos
elem.
 Mind 3 fő tevékenységnek személyiségformáló, magatartásalakító
hatása van.
 Ezek közül mégis a játék a legkomplexebb hatású.
 Mindhárom tevékenységet kezdeményezheti a gyermek is és az
óvodapedagógus is, de még a játék során a gyerek kezdeményezése
a meghatározó, addig a másik két esetben a nevelő kezdeményező
szerepe érvényesül.
 Különbség van az óvodapedagógus kezdeményező szerepének
érvényesítése módjában is

32
  A játék esetében: a nevelő szerepét játékra hatás kifejezéssel
tudjuk legjobban visszaadni
 Munkánál érvényesül a legkifejezőbben a nevelő irányítása
 A tanulás esetében elsősorban a kül. képességcsoportok
aktivizálása kerül előtérbe.
 A gyermek MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE abban
különbözik a játéktól, hogy valamilyen külső kényszer veti fel.
 Az óvodákban a TANULÁS indulhat a gyermek oldaláról és az
óvodapedagógus oldaláról:
o Spontán tanulás formái a gyermek oldaláról:
o kérdezgetés
o a fejlesztő tevékenység
o a játékos tapasztalatszerzés
o mozgás,rajzolás,festés

 Spontán tanulás formái a nevelő oldaláról:

o mesélés
o mozgásszervezés
o vizuális tevékenység kezdeményezése, ösztönzése
o a megismerő tevékenységek aktivizálása

5/B. TÉTEL
A KÖZOKTAÁSI RENDSZER VÁLTOZÁSA 1948-TÓL:
TÖRVÉNYEK, TANTERVI DOKUMENTUMOK AZ ÓVODÁRÓL.
A GYERMEK ÉS A SZÜLŐ JOGAI, KÖTELESSÉGEI A
KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYBEN

A közoktatási rendszerhez tartozik minden olyan intézmény, amelyben

nevelés folyik. Az óvoda közoktatási intézmény, amelyben a 3- 7 éves korú
gyermekek önálló nevelést végző intézménye.
A mindenkori oktatási törvények biztosítják az intézmények működését.

1945-48. „A polgári pedagógia szocialista csírákkal” korszak,

vagyis a keresés időszaka az óvodák államosításáig tartott.

1948. évi XXXIII. tv. az államosításról

- Oktatási intézmények államosítása
- új társadalmi rend: szocialista társadalmi rend építése

33
 - szocialista pedagógia alapján „szocialista embertípus
nevelése”

1953. évi III. tv. a kisdedóvásról:

 Kisdedóvás feladatai:
 A szocialista pedagógiai szerinti nevelés, gondozás, azaz
fegyelmezettségre, engedelmességre, mun- és
hazaszeretetre való közösségi nrvelés
 Általános iskolai tanulásra való előkészítés

 Módszertani levelek tantervi dokumentum, centrálisan

irányították ezek a levelek az óvodai nevelést. Pl. télapóvárásról
rendelkeztek, mit kell énekelni, milyen verset kell mondani, hány
gyerek. mondja el stb. Kisdedóvási törvény – az óvoda feladatai
 Megjelent az óvodai foglalkozások c. Módszertani levél,
ami jól körülhatárolt keretet biztosított az óvodákban
folyó oktató – nevelő munkához.
 A módszertani levél meghatározza az egyes kötelező
foglalkozások tartalmát, szervezeti keretét, a
követelményeket és az óvónő tervszerű munkáját biztosító
írásbeli dokumentum összeállításának szempontjait is.

1957. Megjelent a „Nevelőmunka az óvodában” című kézikönyv, amit

hétköznapi szóhasználatban csak „Szürke könyvnek” neveztek.
 óvodai tanterv, korcsoportonként határozta meg a foglakozásokat.
 Szocialista nevelés célját szolgálták, és követelményszinteket
határoz meg.
 Kötelező foglalkozások vannak.
 A játéknak nem nagy jelentőséget nyilvánít ez a program.
 Kapcsolódott ehhez a programhoz útmutató is. Pontosan
meghatározott tanagyagok vannak.

1971. Megjelent a kötetlenség elvére épülő óvodai nevelési

program, azaz az ONEP.
 Célja a 3-6 éves gyermek harmonikus fejlődésének elősegítése.
 Nemzetközileg elismert lett.
 A motiváció kapott erőteljesebb szerepet.
 Még mindig a közösségi nevelés van előtérben.
 Gyermekközpontú intézmény felé mozdul a pedagógia.
 Centrális program.
34
  Megjelennek a fejlesztés tartalmi eszközei: anyanyelvi nevelés,
irodalmi, környezeti, ének-zenei nevelés.
 Megjelenik a kötetlen kezdeményezés, de csak kiscsoportban.
Fluktuáció- jöttek mentek a gyerekek a foglalkozásokon
 Követelményeket határozott meg, de teret adott az egyéni
eltéréseknek
 Magas színvonalú volt az óvodai nevelés,nemzetközileg elismert
lett.
 Központba a 3-6 éves gyermekeket állítiotta az óvodai nevelésben
a helyi tervezésnek nem nyitott nagy teret.

1985. évi Közoktatási törvény → intézményi autonómia elismerése.

Ovitól a felsőoktatásig minden intézmény működését meghatározta.
 Az alapelveket, működését, irányítását, jogviszonyokat, eljárásokat
illetően minden intézménytípusra vonatkozóan (az óvodától a
felsőoktatási intézményekig egységes)
 Megerősítette, hogy az óvodai nevelés, nevelési program alapján
működik.

1989. Az Óvodai Nevelési Alapprogram átdolgozása, fejlesztése

Rendszerváltó óvodai program. Az új ONEP: újjászerkesztették (teljesen
átdolgozott változata a lehetőségek tanterve).
 Keretjellegű volt
 Kötelezősége oldódott
 Utat nyitott az alternativitás gondolatának
 Kimondta a személyiségközpontú nevelés fontosságát
 Nagyobb szabadságot ad és vár el az óvodapedagógustól.
 Nem követelményeket állít föl
 Rugalmas napirend.
 Megjelentek a komplex tevékenységek pl. mese és ábrázolás, nem
váltak el a napirendi pontok.
 Folyamatos napirend ( a játék legyen a folyamatos, nem a tízórai)
 A foglalkozás ideje nem volt meghatározva.

1989 után megszülettek a különböző alternatív programok kísérleti

jelleggel

1993. Az egyetemes emberi jogokra vonatkozik.

35
Közoktatási törvény → ONAPról is rendelkezik ez a tv. Ez alapján készült
el. Óvodaalapítás lehetőségeiről is szól ez a tv. Magán alapítványi és
egyházi óvodák működését is engedélyezi. 1993. előtt csak az állam
tarthatott fenn óvodát, azóta egyházi-, magán- és alapítványi óvodák jöttek
létre.
A tv. Rendelkezik a ped. Munkaidejéről, óraszámáról. A ped. Munkaideje
40 óra. Az óv.ped. 32 órás munkaidejük van a többi pl. családlátogatás.
Azokról a tevékenységekről is rendelkezik: minőségirányítás, min.
biztosítás, mérés, értékelés rendszeréről.. Meghatározza az óvodai nevelés
működését, elveit.
Az OAP módosítása alapján jött létre a kerettanterv. Csak azok a programok
megfelelőek, amelyek beleférnek a keretprogramba.

Az óvoda működését az 1993. évi LXXXIX. számú törvény szabályozza.

Ez a szabály azért lényeges, mert az óvodákat a közoktatás szerves részének
tekinti, s kimondja, hogy 5 éves kortól kötelező az óvodába járás. A kilépés
feltételeit is TV. írja elő.

Az 1993-as közoktatási törvény meghatározza az óvodai nevelés

működését, elveit.
- Normatív finanszírozás alapján működik (a normatívák fedezik a
fenntartási költségeket)
- A törvény előírja a max. és min. 20-25 fő létszámot, ami egy
csoportot alkothat.
- A 2000-es törvénymódosítás kimondja, hogy a gyermekekkel (az
óvoda nyitásától-zárásig) szakképzett pedagógusnak kell foglalkoznia.

- Egyetemes emberi, gyermeki és szülői jogokra vonatkozik az

1993-as törvény. Az ember egyedi, saját vallása, egyénisége van. Az
embernek a világban része, biztos helye van.

- Gyermeki jogok: Bíró Endre foglalkozott a gyermeki jogok

rendszerezésével. Joga van az életre, szeretetre, a védelemre, joga van az
intézményes nevelésre.

A gyermekek jogai a közoktatási törvényben

 A nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges
környezetben neveljék és oktassák
 A személyiségét, emberi méltóságár és jogait tiszteletben kell
tartani

36
  Védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal
szemben
 Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő
nevelésben és oktatásban részesüljön.
 Nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben
vegye igénybe az óvodai, iskolai kollégiumi ellátást.
 A nevelési- oktatási intézményekben hit és vallásoktatásban
vegyen részt
 Személyiségi jogait, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát,
a családi – és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák
 Családja anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes, vagy
kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön.

Szülők jogai kötelességei:

o Szabad intézményválasztás
o Joga van az intézmény ped-i prog.-nak, házirend megismerésére.
kezdeményezze iskolaszék, óvodaszék létrehozását. Vegyen részt a
megválasztó vagy megválasztható személyek között.
o Joga van ahhoz hogy gy.vel törődjenek nyelvre, színre való tekintet
nélkül joga van a gy. nevelésére.
o Saját nyelvén, saját igényeinek megfelelően neveljék, fejlesszék a
gyermekét.
o Gyermeke neveléséhez, igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat
intézményét
o Neveléshez segítséget, tanácsokat kapjon.
o A nevelési oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus
hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.
o Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről tanulmányi előmeneteléről
rendszeres érdemi tájékoztatást kapjon.
Kötelessége:
o Gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlődésének szükséges feltételéről
o Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételt
o Figyelemmel kísérje a gyermeke fejlődését,tanulmányi előre
menetelét, gondoskodjék arról, hogy a gyermek teljesíti-e a
kötelességeit.
o Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó
pedagógusokkal

37
 o Elősegítse a gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az
óvoda, az iskola, a kollégiumi rendjének a közösségi élet
magatartási szabályainak elsajátítását.

Tanuló Kötelessége:
o Részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon és szakmai
gyakorlatokon
o Eleget tegyen a tanulmányi kötelezettségeknek
o Életkorához és fejlettségéhez igazodva közreműködjön saját
környezezánek és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben
tartásában
o Óvja saját és társai tesi épségét, egészségét.

1996. év. Közoktatási törvény rendelkezik az Óvodai Nevelés Országos

Alapprogramjáról is (ONAP)
 Óvodaalapítás lehetőségeiről is szól ez a törvény.
 Az óvodai nevelés központi szabályozásának dokumentuma
 Alapelveket tartalmak
 Lehetőséget teremt a pedagógiai szabadság érvényesítésére.
 Kiinduló alap a Helyi Nevelési program elkészítéséhez.
 A pedagógiai alternativitás igénye jelent meg.
 1999-re került bevezetésre az óvodai csoportokba, ez idő alatt
kellett elkészíteniük a helyei nevelési programjukat.

A kimenetet szabályozza, az óvodából távozó gy. testi szellemi fejlettségét

határozza meg.(iskolaérettségi szint)
Az 1996-os kormányrendelet az óvoda funkcióit az óvó-védő, szociális,
nevelő-, személyiségfejlesztő funkciókban fogalmazza meg.

1999től Helyi óvodai program

38
 6/A. TÉTEL
A NEVELÉS ALAPKÉRDÉSEI: HOGYAN NEVELJÜNK?
A NEVELÉS MÓDSZEREI

A nevelés módszerei nem tévesztendők össze az oktatás módszerivel.

Személyiségfejlesztéshez, jellemformáláshoz kapcsolódnak, tehát a szűkebb
értelemben vett neveléshez.
A „mód”: nevelés tevékenység által.
CÉLJA: A gyermeket pozitív tevékenységekre ösztönözzük, a negatív
hatásokat pedig kiküszöböljük.
Két nagy csoportja van:
- közvetlen módszerek,
- közvetett módszerek.

Közvetlen módszerek (direkt nevelési módszerek): lényeges, hogy a

közvetlen módszerek forrása maga a pedagógus, aki közvetlenül hat a
növendékre.
Direkt tanulás létezik az óvodában!
→ Kérdésre – válaszolunk
→ Vers-mesetanulás
39
→ Énektanulás
Direkt tanulás: szervezett tanulási mód! A gyerekekre rákényszeríteni nem
lehet a tanulást! 5-6 éves gyermek már akar tanulni!

Közvetett módszerek (indirekt nevelési módszerek): lényege, hogy a

pedagógus és a gyermek közzé beiktatjuk a közösséget vagy valamilyen
tevékenységet.
Pl: ha valakit önállóságra nevelek, az is egyfajta tevékenység. A gyerek
minél idősebb lesz, annál inkább kapcsolódik ahhoz a közösséghez, akikkel
van. Idősebb korban is szükség van indirekt nevelésre.
A nevelési módszerek mindkét nagy csoportja alkalmazandó, szükség van
mindkettőre.

A nevelési módszerek és az életkor: az életkor előrehaladtával az

alkalmazott módszerek aránya változik.
Különösen lényeges tudni, hogy serdülőkorban gyakori a nevelő
elvárásaival, követelményeivel szemben az ellenállás.

A módszert nagyon sok tényező határozza meg, mind az oktatás és a

nevelés folyamatában:
- nevelési cél
- nevelési feladat
- tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége
- a tanár személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége
- a tanár vezetési stílusa
- a tanulók, a közösség, életkora és sajátosságai
- a pedagógiai szituáció és annak tartalma

Nevelési módszerek alapformái:

- követelés,
- gyakorlás,
- segítségadás,
- példaadás,
- elismerés-elmarasztalás,
- jutalmazás-büntetés,
- ellenőrzés.

A nevelési módszerek jellemzői:

- A nevelés céljának és feladatának megvalósítását segítsék,
szolgálják.
40
 - A tanulók aktivitásának és önálló tevékenységének
kibontakoztatására irányuljanak.
- Segítsék a közösségi nevelés eredményességét.
- Vegyék figyelembe a tanulók személyiségét, az egyéni életkori
sajátosságokat.
- Legyenek a módszerek rugalmasak
- A módszerek mindig együttesen, rendszerként fejtsék ki a
hatásukat.
- Formálják a tanulók valósághoz való viszonyát.

A nevelés lehetséges módjai (metódus görög odavezető út) hogyan:

Követelés: szabályok, elvárások megismertetése

Eszközei:
- Kényszerít és Gátlás
- Serkentés
- ígéret
- biztatás
- dicséret
- jutalmazás
- elismerés
- felszólítás
- parancs
- büntetés
- ellenőrzés
- tilalom
- átterelés más tevékenységbe

- Meggyőzés
Eszközei: oktatás, példa, eszménykép, bírálat, etikai beszélgetések.

- Gyakorlás:
Eszközei: szoktatás, játék, munka, verseny (sport, tudás bizonyos határok
között elfogadható)

Bábosik-féle felosztás

41
1.Szokásformálás módszere:
a. Követelés
b. Gyakoroltatás
c. Segítségadás
d. Ösztönzés

2. Magatartási, tevékenységi modellek

közvetítésének módszerei:
a. Elbeszélés
b. Modell értékű személyiségek
bemutatása
c. Műalkotások bemutatása
d. Személyes példaadás
3. Meggyőződésformák módszerei:
a. Előadás
b. Magyarázat
c. Beszélgetés
d. Tanulók önálló, elemző
munkája

42
A pedagógiai tapasztalat azt jelzi, hogy a módszerek csoportosításának megfelelő módja, ha a nevelés folyamatában
betöltött szerepük alapján rendszerezzük őket:
1. A meggyőzés módszerei:
- MINTA: Lerövidíti az egyes viselkedési szabályok megtanulásának útját.
- PÉLDAKÉP: Lehet élő, de lehet történelmi személyiség, történhet a példakövetés spontán módon, de lehet
tervezett nevelői hatás eredménye is.
- ESZMÉNYKÉP: A példaképek pozitívumának összegzése.
- BÍRÁLAT, ÖNBÍRÁLAT: Óvodáskorban ez az erkölcsi tartalmakat hordozó mesékhez kötődhet.
- BESZÉLGETÉS, FELVILÁGOSÍTÁS: Lehet alkalomszerű vagy tervezett
- ELŐADÁS, VITA, BESZÁMOLÓ
2. A tevékenység megszervezésének módszerei:
- KÖVETELÉS: Arra irányul, hogy egy bizonyos viselkedési módot kiváltson, minden heteronóm vagy
autonóm módon vezethet cselekvéshez
-> Heteronóm: A követelés tartalma, a nevelő vezető szerepéből, tekintélyéből ered.
-> Autonóm: Azért jön létre mert a tanuló azonosul a követelmény támasztással.
- ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS: Ellenőrzéskor összemérjük az elvégzett munkát a tervezett eredménnyel.
- GYAKORLÁS: Célja, hogy az életkornak megfelelő jártasságot, készséget, szokást kialakítson.
3. A magatartásra ható módszerek:
- ÖSZTÖNZŐ MÓDSZEREK: Elsősorban a gátlásos gyámoltalan emberek tevékenységét segítik. pl:
jutalmazás, bíztatás, dicséret, elismerés
- KÉNYSZERÍTŐ MÓDSZEREK: A követelés erősebb változata. pl: felszólítás, parancs, büntetés
- GÁTLÁST KIVÁLTÓ MÓDSZEREK: A negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. pl:
fenyegetés, tilalom

43
 6/B. TÉTEL
ALTERNATÍV PEDAGÓGIÁK,
ALTERNATÍV ÓVODAI PROGRAMOK NAPJAINKBAN

1993. után az Alapprogram keretet adott a különböző pedagógiai szemléletnek. Az Alapprogramot követően alternatív
programok jöttek létre. Csak azok a programok megfelelőek, amelyek beleférnek a keretprogramba. Az alternatív
programok segítették a helyi óvodai programok elkészítését.

Kísérleti program: 1989-1993.: Mályva téri program – Keresztúri Mária

J.M.K. → Játék-mozgás-kommunikáció: Pereszlényi Éva, Porkolábané Balogh Katalin
Dob program → Differenciált Óvodai bánásmód: Hűvös Éva és munkacsoportja
o Célja az aktív, öntudatos, kezdeményező gyerekek nevelése
o természetes kommunkiációs háló kialakítása a csoportban
o a családdal együtt segítik az önállóság elérését
o személyes bánásmód alkalmazása
o autonóm játék központú életmód

1993. után
- Tevékenységközpontú óvodai nevelési program:
Fábián Katalin írta Gáspár László pedagógiai rendszerének óvodai adaptálása alapján.
o célja a társadalmi gyakorlatra való felkészítés

- Lépésről-lépésre program

- Waldolf program
Vekerdi Tamás nevéhez fűződik Magyarországon. A Sólymári óvodában munkálták ki. Természetes anyagok
használata; gyermekközpontú; valódi tapasztalatok; tevékenységre épülő.
o Elméleti alapja: Rudolf Steiner
o A nevelés művészet és nem tudomány
o döntő az utánzásos tanulás
o nem a büntetés a fontos
o 3 nevelési terület: fej-kéz-szív => gyermek életkori sajátosságától függ
o kis műhelyek vannak: megismerkedhetnek a műhelyekben található eszközökkel
o a tevékenységek az évszakok köré csoportosulnak
o a szülőket aktívan bevonják a programokba
o az iskolában nincs osztályozás

- Freinet óvodai program

Soproni intézmény tanára: Horváth Attila.
o Természet közeliség, a gyermek szabad önkifejezése, önmegvalósítása a célja.
o Alapelve: életközelség- életszerű pedagógiai helyzetek, szituációk teremtése
o természet közeliség
o önkéntesség, kényszernélküliség
o a személyiség, az egyediség, egyéniség tisztelet
o a gyermek szabad önkifejezésére ad lehetőséget
o az óvodapedagógus támogató, segítő szerepet vállal

- Montessori program: B. Méhes Vera

Mária Montessori gyógypedagógiai eszközöket, módszereket dolgozott ki, fejlesztő pedagógia.
o Kötött napirend az előírt tevékenységen belül szabad próbálkozni.
o A számok és betűk megismerése.
o Az óvoda nem előkészítője az iskolának, hanem a nevelés kezdete
o Vegyes csoportok
o Átjárható termek
o fontos a belső motiváltság
o pedagógia célja: a gyermek önállóságának támogatása, készség, képesség kibontakoztatása
o speciális eszközöket készített Montessori:
 hengerek
 3 féle hasáb sorozat
 tapintási gyakorlatok
 súlyérzéket fejlesztő gyakorlatok ( súlylapocskák)

44
  színérzék fejlesztés (színtáblácskák)
 síkmértani formák
 mértani testek
 zörejek
 zenei hallás (csengők)
 általánosítás: Ha a gyerekek már hosszú ideig foglalkoztak az érzékszerv fejlesztő
gyakorlatokkal, kezdenek a külvilág egyéb tárgyain is felfedezéseket tenni, ráismernek a már
ismert színekre, formákra és egyéb tulajdonságokra.

- Óvodai nevelés játékkal, mesével program:

Zilahi Józsefné és Stöckert Károlyné
o A jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és a mese nyelvén valósul meg

- Epochális rendszerű nevelési program: Debrecen - Varga Gyöngyi

- a nevelés csak szeretetteljes légkörben lehetséges.

- Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel: Nagy Jenőné programja

- feltételezik, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, a zenéhez, és az alkotó
tevékenységekhez.
- divergens, kreatív gondolkodás erősítése
- érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza
- Nyelvi-irodalmi és kommunikációs nevelés program:
Zsolnai József.

- Komplex-prevenciós óvodai program:

o egészséges, harmonikus személyiség fejlesztés
o a tanulási zavarok megelőzése

7/A Tétel
A nevelés feladatai. A nevelés, mint értékközvetítés

A nevelés feladatai:
Azoknak a képességeknek és tulajdonságoknak a kifejlesztését jelentik, amelyek alkalmassá teszik az egyént arra,
hogy – embertársaival egyetértésben és együttműködésben – cselekvő és alkotó módon hozzájáruljon a társadalom és
önmaga fenntartásához és fejlődéséhez.

ókor: a gyerekek nevelése a családban 7 éves korban befejeződött

1989 után Mo-n: a nevelési eszménykép a polgári ember, akire autonómia jellemző
Axiológia: értékelméletet jelent
- önálló filozófiai diszciplína
- gazdasági, esztétikai, történelmi, erkölcsi és egyéb értékek vizsgálatával foglalkozik
Érték:
- hétköznapi értelemben: mindaz, ami az ember számára jelentős, fontos, lényeges valamilyen szempontból
(anyagi, szellemi értékek)
- szociológia szerint: érték mindaz, amit a felhasználók más dolgokhoz viszonyítva előnyben részesítenek
- pedagógiai szempontból: érték mindaz, ami segít minket pedagógiai, nevelési törekvéseink megvalósításában, a
nevelési célok elérésében
- Zsolnay József: érték az, ami az ember össztársadalmi gazdagságát szolgálja, és ami egyidejűleg az ember
kibontakozását segíti
- az értékek olyan alapelveket tartalmaznak, amik kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak
kívánatosnak és fontosnak
o választáson alapulnak
o önmagukban nem léteznek

45
 o egymással összefüggésben állnak
o egységes rendszert alkotnak
- értékek funkciói:
o orientálnak bennünket: befolyásolja viselkedésünket, magatartásunkat
o tartalmuk révén a kívánatos, a jó, az igaz, stb felé irányítanak, a nem kívánatos jelen viselkedés
meghaladására figyelmeztetnek
- értékrendszerek: az értékek logikai rendszere azt jelenti, hogy néhány alapérték logikája összefüggő rendszerré
szervezi az ember döntéseit

Weszely Ödön (1923)

- reális értékek: szükséges, hasznos, élvezetes
- ideális értékek: igaz, jó, szép
- szent értékek

Igaz Jó Szép
tudományok Vallás, erkölcs művészetek
Gyakorlati ismeretek Társadalmi értékek: jogok Iparművészet
értékhordozók

Technikai értékek
Ruházat, lakás Gépek, szerszámok Divatcikkek
Természeti értékek
Vitális, diszpozicionális termények Élvezeti cikkek
Gazdasági értékek
táplálék pénz luxuscikkek
szükséges hasznos élvezetes

- az értékekhez való viszonyulást befolyásolják az adott társadalmak

- értékek típusai:
1.csoportosítás:
 anyagi (materiális): konkrét, kézzelfogható -> pénz, lakás, autó
 szellemi (ideális): elvont, eszmei -> barátság, bizalom, szeretet
2.csoportosítás:
 vitális: egészség, testi erő
 erkölcsi: szeretet, bizalom
 vallási: szentség, istenhit

A következő emberminőség-jellemzők a legfontosabb pedagógiai értékek:

- egészség
- aktivitás
- érdeklődés
- kommunikációs és kooperációs képesség
- életfeladatokra való felkészültség – gyakorlatiasság
- produktivitás: kreativitás és innovációs képesség
- átfogó valóságérzékelés és –értékelés
- autonómia: személyiség önállósága
- igényszint
- felelősség
az értékek, értékrendszerek átadásának módjai:
- spontán: viselkedési minta
- tudatos nevelő hatások
- a tudatos és spontán értékközvetítés harmonizálhat, de ellentétes is lehet
Normák a nevelésben:
- A normák a viselkedés írott vagy íratlan szabályait jelentik, amelyek megszabják magatartásunkat egy adott
helyzetben.
- típusai:
o formális: jogszabályok
o informális: viselkedési szabályok
o egyetemes: mindenkire minden esetben vonatkozik
o speciális: csak egy bizonyos csoportra érvényesek
Érték és norma viszonya
- norma: a viselkedési szabályokra vonatkozik

46
- érték: vélekedés arról, mi a jó, a rossz, a helytelen
- az értékek és normák szorosan összefüggnek

47
 7/B Tétel
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának szerkezete, tartalma, különös tekintettel a gyermekképre,
óvodaképre, illetve a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végén

1996-ban jelent meg az ONAP, 2009-ben módosították ezt az alapprogramot.

Az óvodai nevelés központi szabályozásának dokumentuma. Alapelveket tartalmaz, lehetőséget teremt a pedagógiai
szabadság érvényesülésére. Kiinduló alap a HNP elkészítéséhez.
Az alapprogram meghatározza:
- alapelveit
- az óvoda funkcióit
- az óvoda nevelési feladatait
- az óvodai élet megszervezésének elveit
- az alapprogram alapján működő nevelő- fejlesztő óvodák várható sikerkritériumát

Módosítások indítékai:
- az óvodával szembeni elvárások megváltoztak
- a közoktatási és a társadalmi rendszer új kihívásai
- a családok életében bekövetkezett változások
- a hátrányos helyzetű halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
- az óvoda és az iskola kapcsolatrendszere

Az alapprogramban minden óvodára nézve kötelezőek: Az óvodai nevelés alapelveivel, feladataival, az óvodai élet
megszervezésének elveivel tevékenységi formáival, valamint az óvodás kor végére elérendő fejlődési jellemzőivel
kapcsolatban megfogalmazottak.

Szerkezete:
I. Bevezető
II. Gyermekkép, Óvodakép
III. Az óvodai nevelés feladatai
Az óvodai nevelés általános feladatai
Az egészséges életmód alakítása
Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei
Személyi feltételek
Tárgyi feltételek
Az óvodai élet megszervezése
Az óvoda kapcslatai
V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai
Játék
Vers, mese
Ének-zene, énekes játék
Rajzolás,mintázás, kézi munka
Mozgás
A külső világ tevékeny megismerése
Munka jellegű tevékenységek
Tanulás
VI. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

II. Gyermekkép, óvodakép

Gyermekkép: Kialakulására hat: adottság, érés-tanulás, környezeti hatások--> gyermekközpontú, befogadó óvodai
nevelés
Minden gyermek számára biztosítja az egyenlő hozzáférést.
Tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését.
1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember
egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.
2. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai
irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az
érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E
tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és

48
egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket
körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően
a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.

Óvodakép:
1. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek
harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció.
2. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség
kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve
a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is).
3. Az óvodai nevelésben alapelv:
a) a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi;
b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek
kibontakoztatását.
4. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó derűs,
szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus
alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről,
különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő
műveltségtartalmak közvetítéséről; a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi
környezetről.
5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság
megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését.

III. Az óvodai nevelés feladatai:

- Az egészséges életmód alakítása
- Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
- Az anyanyelvi-értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei:

- Személyi feltételek
- A nevelőmunka kulcsszereplője az óvóped
- Tárgyi feltételek
- Jó napirend- a gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges a napirend, hetirend
- Gondozás kiemelt szerepe
- Dokumentumok
- Óvoda külső kapcsolatai
- Család
- Bölcsőde és egyéb szociális intézményei
- Pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok
- Iskola
- Kisebbségi szervezetek, kisebbségi önkormányzatok

V. Tevékenységek
Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.
Ezek tartalma segíti a nevelési célok megvalósítását.
- Játék
- Mese-vers
- Ének-zene, énekes játék
- Rajzolás,mintázás, kézi munka
- Mozgás
- A külső világ tevékeny megismerése
- Munka jellegű tevékenységek
- Tevékenységekben megvalósuló tanulás

VI. A fejlődés jellemzői óvodás kor végére

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek
többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.
2. Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik
egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.
a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai,
megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen

49
fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan
irányítani képes.
b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre.
A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös
jelentősége van a téri észlelés felettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a
térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél
- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és
felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,
- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme,
könnyebbé válik a megosztása és átvitele,
- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
Az egészségesen fejlődő gyermek
- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának
megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket,
mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések
lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,
- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a
napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét,
a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás
összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások,
amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei
vannak.
c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő
gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a
kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett
gyermek
- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb
elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a
tevékenységet.
3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész
gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
4. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett
korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az
iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

50
 8./A Az oktatás célrendszere

Az oktatási célok rendszere, a céltaxonómiák

A célok fajtái általában:
- deklarált, explicít célok (kinyilvánított, konkrétan megfogalmazott);
- latens, implicit célok (lappangó, rejtett)
Az oktatási cél fogalma, funkciói:
Fogalma: Az oktatás céljai a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett,
tervezett változások, amelyek a tanítási- tanulási folyamat eredményeként valósulnak
meg, a művelődési anyag feldolgozása során.
A tanároknak tisztában kell lenni azzal, hogy bármilyen művelődési anyag elsajátítása
és maga a tanítás – tanulás folyamata (a tanulás „végig küzdése”) óhatatlanul
változásokat idéz elő a tanulói személyiségben (pozitív, vagy negatív változást).
Ha mindezt nem tervezzük meg, vagy csak egyik oldalra helyezzük a hangsúlyt,
anarchikus változások következhetnek be. Az anyagot, a folyamatot és a kívánt változásokat
összhangban kell tervezni.
Leggyakoribb hiba a szaktárgyi tudás, az egyoldalú tanulmányi teljesítmény kizárólagossága (amit a
felsőoktatás felvételi rendszere is ösztönöz). Az eredmény: beszűkült intellektuális fejlődés, a
kiméletlen versenyben eltorzult személyiségvonások, túlzott önértékelés.
Az oktatási célok jó esetben egybeesnek a tanítási – tanulási célokkal. A tanuló
által kitűzött, vagy elfogadott cél azonban gyakran eltér ettől, a hasznossági szemlélet,
az egyéni távlati célok miatt. Ideális esetben sikerül a három célrendszert (tantervi
célok, a tanár tanítási céljai, a tanuló tanulási céljai) összehangolni, az oktatásban
erre kell törekedni.
Az oktatási cél funkciói:
A kiválasztott célok befolyásolják az oktatás egész rendszerét, annak minden
komponensét.
Az oktatási célrendszer kapcsolatot teremt az adott társadalom értékrendje,
szükségletei és az iskolai gyakorlat között, a közösen elfogadott értékek képezik az
alapját a tantervek követelményrendszerének. Erre épül az iskolák feladatrendszere
és a vizsgarendszer.
Egy-egy tantárgy konkrét célrendszere (tartalom, módszerek, eszközök, követelmények)
pedig az adott iskola (iskolatípus) saját pedagógiai programja és helyi
tanterve lebontásával áll össze.
társadalmi értékek és normák oktatási célok  tantervi célok  tantárgyi követelmények  tanítási részcélok és
vizsgakövetelmények
Az oktatás céljainak kiválasztása:
a/ Az oktatási célok kiválasztását befolyásoló gyakorlati tényezők:
a társadalom (és az állam)elvárásai:
- szocializáció
- munkaerőképzés
- társadalmi mobilitás elősegítése
- kulturális funkció
az iskolafenntartók (önkormányzatok, minisztériumok, stb.) elvárásai:
- tankötelezettség teljesítése
munkaerő utánpótlás
tanulók elvárásai:
- a tananyag tanulhatósága
- teljesíthető követelmények
- segítő módszerek
a szülők elvárásai:
- nevelési célok
51
- továbbtanulási felkészítés
- tantárgyi tudás a képességek
maximális szintjén

Egyeztetett oktatási célok

(Nemzeti alaptanterv, kerettantervek és szakmai tervek célkitűzései.)
Az oktatási célok kiválasztását befolyásoló tudományos szempontok:
Egyeztetett oktatási célok:
 Társadalmi értékek, szükségletek, tevékenységek
 Nevelésfilozófiai nézetek
 A tanulóra és az oktatási folyamatra vonatkozó ismeretek
Társadalmi értékek:
- a biológiai lét értékei (egészségvédelem, az élet tisztelete);
- az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, kiegyensúlyozottság);
- társas kapcsolatok értékei (önzetlenség, szülők és mások tisztelete);
- a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (önművelés, kreativitás);
- a humanizált társadalom értékei (hazaszeretet, emberi jogok)
Nevelésfilozófiai (a nevelés céljáról vallott) nézetek:
- idealista felfogás: az erkölcsiség fejlesztése a művészetek, etika, vallássegítségével;
- realista (materialista) felfogás: a világ megismerése a természettudományok tanulásával és az intellektus fejlesztésével
- pragmatista felfogás: az elsajátított ismeretek értékét jövőbeli hasznosságuk igazolja, az oktatás az életszerű
problémák megoldására készítsen fel;
- egzisztencialista felfogás: a pedagógus csak segítőként működjön a tanuló önmegismerésének és önkibontakozásának
folyamatában;
- normatív pedagógiai felfogás: hosszabb távon érvényes emberi- etikai értékek, magatartási normák közvetítése és
interiorizálása (belsővé válása);
- értékrelativista koncepció: a magatartási normák és etikai értékek a múltból származnak, a jelenben és jövőben csak
relatíve alkalmazhatók, ezért a tanulót csak élettapasztalatokhoz kell juttatni és hagyni, hogy véleményét maga alakítsa
ki.
A tanulóra és a tanítási-tanulási folyamatra vonatkozó ismeretek:
- a hatékony tanításra és tanulásra vonatkozó pedagógiai kutatások eredményei (módszerek, eszközök, stb.)
- az oktatás lehetőségeire vonatkozó pszichológiai kutatások eredményei (életkori és egyéni sajátosságok, gondolkodási
sémák, stb.)

Az oktatási célok osztályozása:

Taxonómia: olyan osztályozási rendszer, amelyben a dolgok (például: a célok) sorrendjét egységes elv határozza meg.
Pedagógiai céltaxonómia: a belső rendező elv alapján kialakított hierarchiában az egymás főlé rendelt célok mindig
magukban foglalják az alacsonyabb színtűeket, (fő- és részcélok).
a/ Bloom (amerikai, 1913-) taxonómiája:
- az értelmi fejlődés szintjei (a gondolkodás összetettségének rangsorrendjében): ismeret, megértés, alkalmazás, analízis,
szintézis, ítélet.
- az affektív (érzelmi- akarati) fejlesztés szintjei: odafigyelés (nyitottság a külső hatásokra), reagálás (aktív válasz,
együttműködés), értékelés (egyes értékek preferálása), organizáció (értékrend kialakítása), az értékrendet tükröző
viselkedés (jellem és cselekvés harmóniája).
- a pszichomotoros (mozgási, cselekvési) képességek fejlesztési szintjei: utánzás, manipulálás (hibák kiküszöbölése),
artikuláció (mozgáskoordináció kialakulása), automatizáció (mozgások automatikus végrehajtása, rutin).
b/ A teljesítménytípusok céltaxonómiája:
- ismeretek (információk, tények, absztrakciók, konkrét-, elvont-, gyűjtőfogalmak, kategóriák, töményszerűségek,
algoritmusok, elméletek, hipotézisek);
- az ismeretek alkalmazásának műveletei (jártasságok és készségek);
- képességek (a velünk született adottságokból az ismeretek, jártasságok, készségek segítségével kifejlesztett olyan
pszichikai tulajdonságok, amelyek alkalmassá teszik az egyént valamilyen tevékenység végrehajtására);
- attitűdök (belső állapot, viszonyulás, amely befolyásolja az egyén cselekvését tárgyakkal, személyekkel,
eseményekkel kapcsolatban).
c/ Általános pedagógiai követelményrendszer (az előzőek egyesítése):
- az affektív tanulással összefüggő követelmények (befogadás, válaszadás, értékek kialakítása, értékrendszer kialakítása,
világnézet kialakítása);
- pszichomotoros követelmények (utánzás, manipulálás, artikuláció, automatizálás);
- kognitív követelmények (ismeretek, megértés, alkalmazás ismert és új szituációban; magasabbrendű ismeretek,
analízis, szintézis, értékelés útján).
d/ A személyiségfejlesztés modelljének célrendszere:
- személyes kompetencia fejlesztése (az egészséges és kultúrált életmódra

52
nevelés);
- kognitív kompetencia fejlesztése (az értelem kiművelése);
- a szociális kompetencia kialakítása (a segítő életmódra felkészítés);
- speciális kompetenciák kialakítása (szakmai képzés megalapozása);
(Az egyes kompetenciákat részletekre, azokat pedig alkotóelemekre bontják, így alakul ki a céltaxonómia.)
e/ A Nemzeti Alaptanterv célrendszere (műveltségi részterületek és nem tantárgyak szerint):
- a tananyag alapjai (műveltségi területek szerinti ismeretek, jártasságok, készségek, képességek, beállítódások);
- fejlesztési követelmények, kompetenciák (a különböző területeken végzendő tevékenység ismérvei);
- minimális teljesítményszintek (a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek, jártasságok, készségek, képességek alsó
szintjei.
4/ Az általános célok konkrét követelményekké alakítása:
Az általános oktatási célokat az egyes tantárgyakban konkrét követelményekké kell alakítani, ezt nevezik a célok
operacionalizálásának (vagy operacionalizált céloknak).
A követelmények rendszere:
- az elvárt tanulói tevékenység olyan meghatározása, ami egyértelműen megfigyelhető és értékelhető (megjelenési
formája a tantárgyi követelményekben: „a tanuló legyen képes leírni…, megmagyarázni…, meghatározni…,
összefoglalni…, felsorolni… elkészíteni…, stb.)
- a tanulói tevékenység megvalósulása feltételeinek leírása (a végrehajtás eszközei, például: táblázat, szótár, stb. és az
időtartam meghatározása);
- az értékelés minimumszintjének meghatározása (ahol az objektíven kifejezhető).
5/ Az oktatás intencionális (célrairányuló) jellege:
Az oktatás intencionális tevékenységek sorozata, mert mindig egy meghatározott célból kiindulva, az eredményeket
ahhoz viszonyítva halad előre.
A célrendszer és az oktatás összefüggése: A társadalom által elvárt legáltalánosabb
(nevelési) célkitűzéseket egy adott iskolatípus konkrét céljaivá kell alakítani (a feladatrendszer meghatározásával), majd
ezeket operacionalizált célokként (konkrét követelményekként) kell megfogalmazni a tantárgyak tanterveiben.
Az oktatási folyamatot hierarchikus és operacionalizált célrendszer irányítja:
- legfőbb (nevelési célok);
- közbenső célok (oktatási, taxonomizált célok);
- operacionalizált célok (konkrét tantárgyi követelmények).

8/B., Óvodai nevelés másképpen: a nemzeti és etnikai kisebbség, a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének
elvei,; az SNI-s , a hátrányos helyzetű, illetve tehetséges gyermekek integrált nevelésének lehetőségei

Nemzeti és etnikai kisebbség:

A hazánk területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek identitásának, kultúrájának megőrzését a köznevelés minden
eszközzel, így a nemzeti és etnikai kisebbség tagjai számára nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás
megszervezésével, és kiemelt finanszírozással is szolgálja.
A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás az óvodás kortól fogva biztosított, legalább nyolc gyermek szüleinek
igénye esetén a nemzeti és etnikai kisebbségi kis létszámú csoport vagy osztály indítása fenntartói kötelezettség.
A nemzeti és etnikai kisebbségi köznevelés speciális ismereteket, gyakorlatot követel. Ezt a munkát a nemzeti és etnikai
kisebbségi oktatásban jártas szaktanácsadók segítik.
A kisebbségi önkormányzatok jogosítványainak megerősítése biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás
identitásőrző szerepét. Az országos kisebbségi önkormányzat közreműködik az általa képviselt kisebbségi nevelés
oktatás szakmai ellenőrzésében.
A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban alkalmazott pedagógusok képesítésében követelmény a nemzeti
és etnikai kisebbség nyelvének magas szintű ismerete.
A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás megvalósulhat állami és nem állami fenntartás esetében is. Az intézményvezető
kinevezésében a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatnak egyetértési joga, egyházi fenntartású intézmények
esetében véleményezési joga van.

Fogyatékos gyermekek:

Az óvodai nevelés tartalmi szabályozásának alapdokumentuma, mely az egységes mûködéséhez szükséges közös
tartalmi elemeket határozza meg, kiterjed a fogyatékos gyermekek intézményes nevelésére is.
Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló
különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek, és az óvodák között fennálló különbségek ellenére minden
óvodában alkalmazhatók. Az óvodák e szabályozás figyelembevételével készítik el saját nevelési programjukat,
melynél már figyelembe veszik a közoktatási törvény rájuk vonatkozó elõírásait, a nevelés helyi célkitûzéseit és

53
lehetõségeit, a szülõk és a fenntartók óvodai neveléssel kapcsolatos elvárásait, és az általuk nevelt gyermekek
sajátosságait.

A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és
eljárásbeli differenciálástól eltérõ, nagyobb mértékû differenciálást, a szokásostól eltérõ eljárások alkalmazását és
kiegészítõ pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszik szükségessé.
A fogyatékos gyermekek különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-
együttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a fogyatékos gyermekek nevelhetõségének, oktathatóságának,
képezhetõségének jellegzetes különbségeit fejezi ki.
A különleges gondozási igény a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy
teljes körû módosulása, ami sajátos fejlesztõ, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai
eljárások és szervezeti megoldások (szakszolgálati ellátás, integrált óvodai csoportok, külön óvodák) alkalmazását teszi
szükségessé.

SNI.,

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók megfelelő fejlesztésében a köznevelési intézményekben

alkalmazott vagy utazó gyógypedagógusok, továbbá más szakemberek vesznek részt.
A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásában a cél a minél teljesebb integráció. Ennek keretében a törvény
garantálja, hogy minden érintett gyermek, tanuló megkapja a számára szükséges és megfelelő ellátást. Ha indokolt, a
gyermek csak részben integrált formában tanul, azaz a közismereti tárgyakat fejlesztő pedagógussal, szükség esetén
gyógypedagógussal, kis létszámú csoportban tanulja, míg az iskola többi programjában integráltan vesz részt.
A sajátos nevelési igény és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség tényét a pedagógiai szakszolgálat keretei
között működő szakértői bizottságok (a továbbiakban: bizottság) állapítják meg a köznevelési intézmény, a szülő és
más, jogszabályban meghatározott fél kezdeményezésére. A bizottság vizsgálatán való részvétel a gyermek és a szülő
részére kötelező, annak útiköltségét a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti. Az első vizsgálatot legalább évente
kontrollvizsgálat követi egészen addig, amíg a gyermek, tanuló „sajátos nevelési igényű” minősítése fennáll.
A sajátos nevelési igényű gyermekekről, tanulókról a köznevelési intézmény külön nyilvántartást vezet a köznevelési
információs rendszeren (a továbbiakban: KIR) keresztül. A KIR-ben csak a sajátos nevelési igény ténye szerepel,
minden további szenzitív adatot és dokumentumot, a vizsgálatok eredményét, a bizottság javaslatát, az intézménynek a
tanuló pedagógiai értékelésével kapcsolatos döntését a fogadó intézménynek közvetlenül kell átvenni az elbocsátó
intézménytől. Így a gyermeknek, a tanulónak a különleges bánásmód jogán számára törvény által biztosított gondozást,
habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat intézményváltás esetén is teljes körűen meg kell kapnia.

Hátrányos helyzetű gyerekek:

Az új törvény hátrányos helyzetűnek tekinti

3. az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeket,
4. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket és azt, akire az alábbi, a gyermekek
védelméről szóló törvényben meghatározott négy feltétel bármelyike érvényes:
- a szülő alacsony iskolai végzettségű,
- alacsony munkaintenzitású háztartásban él,
- elégtelen lakáskörülmények között él,
- átmeneti vagy tartós védelembe vett.
A 2. pont feltételei közül legalább kettő egyidejű fennállása esetén a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. A
hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, tanulót az intézmény szülői nyilatkozat és
környezettanulmány alapján hozott jegyzői határozat szerint nyilvántartja, és kiemelt segítségben részesíti.
A kötelező felvételt biztosító óvodának, általános iskolának a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni
a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak minden esetben térítésmentes az oktatásban való részvétel és a kollégiumi
ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is.

Tehetséges gyermekek:

A nemzet elemi érdeke, hogy képességeiknek megfelelő fejlesztő képzést kapjanak azok a tehetséges gyermekek, akik
valamilyen műveltségterületen kimagasló érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő
eredményeket mutatnak az általános iskolában, az alapfokú művészeti iskolában vagy a középfokú iskolában.
A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A
Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint

54
működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza
a feladatok finanszírozásának módját is.
A hátrányos helyzetű középiskolás tanulók tehetséggondozására az Arany János Program szolgál.
A tehetséggondozás nevesített intézményei továbbá a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, valamint a középiskolai
szakkollégiumok.
A köznevelési intézmény feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók felismerése, nyilvántartása,
egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli
együttműködések lehetőségeivel.
A tehetséggondozás a pedagógusok kötelező feladata, amelyet intézményenként szakképzett tehetségkoordináló
pedagógus irányít, segít és ellenőriz.
A tehetséggondozást a miniszter a tehetséggondozó nemzeti együttműködés támogatásával, szakmai ajánlásokkal,
projekt- és versenykiírásokkal segíti.

9. Tétel
A: A tudás ( ismeretek, tevékenységek, szaktudás, műveltség, kompetencia) és szerepe a társadalomban.

A TUDÁS SZEREPE A TÁRSADALOMBAN:

A tanulás során 2 fontos cél emelkedik ki:
1. Képességfejlesztés
2. Művelt emberi magatartás kialakítása
A képességfejlesztéshez tudásra van szükség. A tudást ismeretek elsajátítása + műveletek, cselekvések végzése során
lehet elérni.

55
Ismeret:
A tények és a belőlük leszűrt általánosságok egysége.
A tudás több mint egyszerű ismeret.
A tudás különböző szintű elemei:
1. Ismeret
2. Jártasság: a megszerzett ismereteket fel tudom használni egy új probléma megoldására
3. Készség: ha sokszor gyakorolunk valamit, a jártasságból készség válik
Fajtái:
- szociális (megismerési)
- verbális (gondolkodási/kommunikációs)
- motoros (mozgási)

4. Képesség: valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki és a tevékenységvégzésében nyilvánul meg.

Alapvetően megváltoztak a tudás társadalmi elosztásával kapcsolatos elvárások, érdekek. Korábban még lehetett elit és
képzetlen réteg, de ma már jelentős személyes és társadalmi problémát okoz a képzettség hiánya. Emiatt erős a törekvés
a műveltségbeli egyenlőtlenségek kiküszöbölésére.
Társadalmi igénnyé vált a tudás állandó megújítása.

Az elektronikus médiumok, és a posztmodern világ kommunikációs és információs technológiák kitágították a

hozzáférés körét, elárasztanak bennünket olyan képekkel, történetekkel, amelyek vagy fikciók vagy a valóság erős
torzításával készültek.
Ezekkel az eszközökkel a gyerekek saját érdeklődésüknek megfelelő, bőséges, az iskolarendszeren kívül szerzett
tudásra tesznek szert, miközben tanulási motivációjuk is erősödik.
Az iskolák több ok miatt sem tudják állni a versenyt, egyrészt a források hiánya, másrészt a tanulásról, tanításról
kialakult kép merevsége akadályozza a változást.

Az iskola mellett a gazdasági és társadalmi élet más helyszínei is képesek nagy mennyiségű érvényes tudás átadására.
Ma inkább azt tekinti értéknek, ami közvetlenül alkalmazható és gazdasági hasznot eredményez.
A tudásalapú társadalomban a kutatás-fejlesztés hozhatja meg a sikert. A tudás előállítása, termelése, adásvétele
iparszerű tevékenységgé alakult, és az élet minden területén felértékelődött a know-how jellegű tudás.
Milyen tudásra, műveltségre, kompetenciákra van szüksége egy demokratikus állam polgárának ahhoz, hogy a
magánéletében és a „munka világában” sikeres legyen. A tudás újraértelmezése elsősorban azt jelenti, hogy meg kell
határozni a jövő gazdasága számára fontos kompetenciákat.
Időtálló, bárhol és bármikor használható kompetenciák (például a gondolkodás, a tanulási képességek) fejlesztését kell a
tantervekben megfogalmazni.

Az oktatás feladata a tudáselemek átadása, de társadalmi igénnyé vált a tudás állandó megújítása
Az oktatás korszerűsítésének egyik legfontosabb feltétele a tartalom kiválasztása és folyamatos megújítása.
A tartalom megválasztásában ügyelni kell:
 a taníthatóság, az „életkori sajátosságok” figyelembe vételére
 az egyéni adottságok figyelembe vételére (differenciált oktatás)
 A tanulás egyik legtermészetesebb és egyben legfontosabb formája az, amikor a tanulás a
környezettel való interakció révén megy végbe. (projektpedagógia alkalmazása az óvodában)
A projektek és problémamegoldó foglalkozások közben azonban olyan információkezelési és kommunikációs
kompetenciák fejlesztése történik, amelyben a tanulók bővíthetik, kiigazíthatják, megfogalmazhatják és kicserélhetik
saját elképzeléseiket, ezáltal a deklaratív tudásuk színvonala is emelkedik.
Az iskolák átalakulását meghatározza az élethosszig tartó tanulás igényének kialakulása. A felnőttek tanulása már nem
a fiatalkorban elmulasztottak pótlása, hanem az élet természetes velejárója.
A gazdaság szereplői, szervezetei egyre nagyobb figyelmet fordítanak a saját fejlődésüket befolyásoló oktatásra és
képzésre.
Hazánkban a tudásnak az a rendszerezése terjedt, amely ismereteket, jártasságokat, készségeket és képességeket
különböztet meg egymástól.
Az iskola a tanulás színtere, a tanulás eredményeként a tanulók tudásra tesznek szert.
A pedagógia a tudásépítés gyakorlatát igyekszik kidolgozni.
A tudás szintjei (1-4-ig): a tudás meghatározott elemekből, szerveződési egységekből épül fel.
A tudás két csoportja (ismeretek, tevékenységek!)

Tevékenységek:
a) Művelettípusú tevékenység: készség, egyenes vonalú algoritmussal írható le.
Pl.: betű rajzolása majd leírása = készség
b) Feladattípusú: jártasság, elágazó algoritmussal írható le.
Pl.: szavak közül kiválasztani a múlt idejű igéket.

56
c) Problématípusú: nem automatikus, nincs rá algoritmus. Megoldásához tapasztalatra van
szükség.
Kijelentés: nyelvi kifejezőeszköze a szó. Vagy igaz, vagy hamis a kijelentés.
Olyan gondolatforma, amely összefüggést fejez ki.
Összefüggések:
• dolog – tulajdonságok közötti összefüggés (gyors autó)
• dolog – dolog közötti összefüggés (Pest nagyobb, mint Szeged)
• összefüggés – összefüggés közötti összefüggés

A kognitív pszichológia fejlődésének hatására új értelmet nyer a képesség és az intelligencia fogalma. A tudás
értékének, minőségének jellemzése egyre differenciáltabb, olyan fogalmak segítségével, mint a kompetencia, műveltség
és szakértelem, melyek az alábbi módon határozhatók meg.
A tudás szerveződését meghatározza:
- szakterület,
- kultúra,
- a pszichikum sajátosságai (minden esetben befolyásolják a tudás kialakulását)
A szervezett tudásban valamennyire mindhárom szervező elv jelen van, de súlyuk különböző lehet.

A tudás három szerveződési formája:

1. SZAKTUDÁS / SZAKÉRTELEM – jellegű tudás:
 A szakértelem az adott szakterület által meghatározott konkrét ismeretek, készségek és képességek
együttese.
 Specifikus tudás.
A hátránya: az ilyen tudást nem tudjuk széles körben alkalmazni, ez a tudás nagyon specifikus,
szakterülethez, tartalomhoz kötött.
A szakértő nagyon jól ismeri azokat a szituációkat, amelyekkel tevékenysége során találkozhat.
 Kialakulásához hosszabb időre van szükség.
 Aki rendelkezik a megfelelő alapokkal, az szinte egész életében fejlesztheti szakértelmét. Mindig
hozzátehetünk valamennyit a meglévő tudáshoz.
 Folyamatos gyakorlás révén optimalizálódik.
2. MŰVELTSÉG – jellegű tudás:
 A műveltséget elsősorban meghatározottsága, szerveződése különbözteti meg a szakértelemtől.
 A műveltség esetében az egyént körülvevő társadalmi közeg, a tágabb kultúra (civilizáció) a
meghatározó.
 A műveltség az adott kultúrában releváns, felhasználható készségek, képességek, ismeretek
összessége, társadalmilag értékes tudás.
 Olyan tudás, amely hatékonyan segíti az egyéni fejlődést, a személyes boldogulást, a másokkal való
kapcsolattartást, a társadalmi munkamegosztásban való részvételt.
 Elsajátítása többnyire emberi alkotásokon, közvetítőkön keresztül (könyvek, műalkotások,
médiumok, személyek), a társadalmi környezettel való interakció révén történik, és nem egyszerűen a
természeti környezetből származik.
 Nem kötődik életkorhoz, egész életünkben gyarapíthatjuk, mint ahogy a szakértelmet is.
 A műveltség kapcsol össze bennünket a múlttal és a közösség más tagjaival egyaránt.
 Az iskola alapvető feladata, hogy a műveltség létfontosságú elemeit mindenki számára elérhetővé
tegye.
3. KOMPETENCIA – jellegű tudás:
 A gyerekek tudásának forrása nem egyedül csak a tapasztalat, hanem a tudás megszerzésének vannak
veleszületett előzményei is.
 A kompetencia esetében pszichológiailag meghatározott rendszerről beszélünk, amikor a tanulás
módjai, a fejlődés és a fejlesztés lehetőségei nagyrészt öröklött sémákon alapulnak.
 A képességek, készségek sajátos rendszerbe szervezéséről van szó.
 A kompetencia fejlődése nagyrészt természetes módon, a környezettel való spontán interakció révén
megy végbe. Nehéz viszont „mesterségesen” tanítani, azaz a természetes fejlődését jelentősen
meggyorsítani.
 Valamilyen szinten mindenki rendelkezik a fontosabb kompetenciákkal. Vagyis ha egy egészséges
pszichikumú egyén a környezetével – beleértve a társadalmi környezetet is – megfelelő mennyiségű
interakcióba lép, akkor ezeknek a kompetenciáknak kialakul valamilyen szintje.
Fejlettségében azonban még mindig óriási különbségek lehetnek, és itt az interakciók minőségétől, gyakoriságától,
mennyiségétől függ az, hogy végül is az adott kompetencia mennyire válik szervezett, alkalmazható, hatékony
rendszerré.

57
Fejlődése nagyrészt életkorhoz kötött, mégpedig főleg a fiatalkor az egyik kitüntetett életszakasz ( Chomsky – nyelvi
fejlődés szempontjából az első hat év meghatározó)
A kompetenciákat szélesebb körben lehet alkalmazni.
A kompetencia hasonlít továbbá a pszichometria fluid intelligencia fogalmához. Ez az intelligenciának azon formája,
amelyik nagyjából a 14-18 éves korban éri el a maximumát és utána már ritkán fejlődik. Az anyanyelv, az idegen nyelv,
a kommunikatív kompetencia, a térbeli leképezések, a különböző értelmi műveletek a legfontosabb kompetenciák.

58
 9/B
A pedagógus személyisége, erkölcsi arculata. Az óvodapedagógus és a pedagógiai irányzatok. A pedagógus jogi
és kötelessége a közoktatási törvényben

Az óvodapedagógus mint modell

A helyét a nevelési folyamatokban döntően meghatározza a modell értéke.
Kétféle képen lehet modell:
1. Direkt formában: amikor nevelési szándékkal lép kapcsolatba a gyermekekkel. Beszéde, éneklése technikai
fogásai problémahelyzetek megoldásának módjai stb..
2. Indirekt módon: amikor intézkedik konzultál a munkatársaival, fogadja a látogatókat, el kell hárítania egy
akadályt mindezek nem a gyerekek kedvéért játszódnak le, de ők is tanúi az eseményeknek.
Az óvodapedagógus Fontos feladata a feladattudatának alakítása.
 Kellő figyelmet kell fordítani a motiválásra
 Fontos hogy a feladatok könnyen értelmezhetőek legyenek
 Meglegyenek a feladatok kivitelezéshez szükséges képességek
 A feladatok vonzóak, érdekesek legyenek, vagy ennek hiányában könnyen fel lehessen kelteni a
gyermekek érdeklődését
 A gyermekek átélhessék az eredményesen teljesített feladatok pozitív élménykeltő hatását
Az óvodapedagógussal szembeni igények:
Derűs légkör megteremtése, ahol a gyermek jól érzi magát, megnyílik.
Mit jelent ez a gyermekek számára?
 Nyugalmat
 Biztonságot
 Védelmet
 Kapcsolatteremtés lehetőségét a társakkal, felnőttekkel
Hogyan tudjuk ezt biztosítani?
 Nyugodt hangvétellel
 Kiegyensúlyozott viselkedéssel
 Gyermek szeretettel
 Konfliktusok, feszültségek kezelésével

 Számoljon az óvoda 3 alapvető funkciójával: óvó- védő, szociális, nevelő- személyiség fejlesztő funkciók
egységével.
 Ismerje minden gyermek adottságát, neveltségi szintjét.
 Vegye figyelembe, hogy a gyermekek számára ő egy feltétel nélküli példakép.
 A gyermekek természetes kíváncsiságának fenttartása, kielégítése.
 A kapcsolatrendszer kiépítése a családdal, az általános iskola alsó tagozatos nevelőivel.
 Biztosítani kell a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődésében:
o Tárgyi feltételeket
o Sokféle rendszeres élményt

Az óvodapedagógus főbb képességei:

 Kommunikációs képesség: Ezen belül megkülönböztetjük a verbális és nonverbális csatornákat ( sokszor
nehezen választhatók el egymástól)
 Verbális:
o A gyermekek beszédét ekkor még a kiforratlanság jellemzi, a nevelőknek
ezért az okoz nehézséget, hogy miközben világos fogalmakkal kell
kifejeznie magát, gondolnia kell a gyermekek által is érthető grammatikai
szabályokra.
o A másik fontos jellemző ebben a korban a beszéd erős érzelmi színezése,
gondolatait még nehezen tudja kifejezni a verbális csatornákon keresztül
 Non verbális csatornák:
o Általában az érzelmi, az attitűd kifejezéseinek eszközei, ilyen szempontból
az óvodapedagógus mindennapi eszközei a nevelés folyamatában. ( pl.:
arckifejezésünkre nagyon érzékenyen reagálnak a gyermekek.
 Az empátia képessége: A mások érzelmi állapotával való azonosulás
o A gyermek megismerése szempontjából fontos
o Az érzelmi állapotok mögött szükségletek húzódnak meg
o Nagy szükség van rá, mert a mindennapi nevelőmunkának tele van a
gyermek viselkedésének sokszor alig érthető változásaival, ami megértést,
esetleg orvoslást igényel.

59
 A kreativitás képessége: Ezen a váratlan pedagógiai problémák, az új hejzetek felismerésének és
megoldásának képességét értjük.
Összetevői:
o Az ötletesség
o Eredetiség ( gyakran használt megoldási mód könnyen megszokhatóvá
válik => a szokatlan megoldások kezelésének képességét jelenti)
o rugalmasság
o könnyedség

 Játszóképesség: az óvodapedagógus kettős szerepben játszik:

 Mint a gyermek partnere
 Mint nevelő, aki minden pillanatban felelős az egész csoportért.

Szervező képesség: az óvodai neveléshez szükséges szervezés, feladatok, feltételek megteremtéséhez szükséges
képesség ez

Az óvodapedagógus és a pedagógiai irányzatok

 Az óvodapedagógusok saját nevelési programok szerint dolgoznak

 Az 1993 évi törvényrendelet lehetővé teszi az önálló programok készítését => lehetővé teszik a társadalmi
igényekhez jobban igazodó nevelői munka megszervezését az óvodában
 Az alternatív programok nagy szabadságot, nagy szakmai önállóságot, de egyben nagy felelősséget jelentenek.
 Az alternatív programok elkészítése lehetővé teszi az óvoda önálló arculatának kialakítását, a szülők
igényeinek következetesebb tudomásulvételét, a megújuló szakmai ismeretekre épülő nevelést
 Olyan új helyzetet teremt a kormányrendelet, amely erőteljesen ösztönöz az önállóság érvényesítésére, az
óvodai feladatokkal való azonosulásra és az óvodai munkához szükséges képességek kialakítására.

A pedagógus jogai

 Emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák

 A nevelési illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, tananyagot, a nevelés és a tanítás módszereit
megválassza
 A szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket,
felszereléseket
 Saját világnézete és értékrendje szerint végezze a nevelő oktató munkáját, anélkül hogy annak elfogadására
kényszerítené a gyermeket
 Irányítja és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját
 Minősítse a tanulók teljesítményét
 Szakmai ismereteit, tudását továbbképzések útján gyarapítsa

A pedagógus kötelességei

 Gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről

 Tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, szociokultúrális helyzetét,
sajátos nevelési igényét
 A gyermekek testi egészségének éppségének megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja
 Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket
megtegye
 Elsajátíthassa a közösségi együtt működés magatartási szabályait
 Rendszeresen tájékoztassa a szülőt a gyermekkel kapcsolatos kérdésekről
 a szülőket és a tanulókat, az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha
gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek
 a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon
 a foglalkozási, illetve pedagógiai programok nyilvánosságra hozza, a szülőket a megelőző tanév végén
tájékoztassa azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szüksége van

60
 Az óvodapedagógus személyisége

 A gyermek iránti nagyfokú szeretet és törődés jellemzi

 Képes a gyermekekhez való közelségre
 Bízik saját erejében, abban a képességben, hogy képes hatni a gyermekekre
 Határozott, következetes, energikus, odaadással dolgozik
 Az emberekkel való viszonyában becsületes, szerény, nyitott, képes uralni a helyzetet
 A gyermek felé erőt, bátorságot, nyugalmat sugároz
 Tökéletes pszichológiai, pedagógiai felkészültsége gazdag általános műveltségen alapszik
 Érdeklődik az új iránt
 Közvetlen, alkotó kész
 Nyugodt, türelmes, a környezetével
 Gondosan, ízlésesen öltözködik

10/A. A tanítási-tanulási folyamat szerkezete.

Az oktatási, tanítási-tanulási folyamat egymás után következő elemekből épül fel:

Szerkezetét makrostrukturális elemek adják:
Két nagy komplex fázis: ismeretszerzés és alkalmazás, továbbá az ezeket kiegészítő rendszerezés –rögzítés - ellenőrzés
- értékelés. Ez egy egyszerűsített séma, a bonyolult oktatási folyamatban a fázisok keverednek, átfedik egymást

A mikrostrukturális elemeket a szakirodalom néha az oktatási folyamat mozzanataiként vagy didaktikai

mozzanatokként említi.
A mikrostrukturális elemek legvalószínűbb logikus sorrendje:
Motiválás (pszichikai feltételek megteremtése, célkitűzés) – előzetes ismeretek felidézése (alapok felidézés, pótlás,
kiegészítés) – tényanyag feltárása (új ismeretek) – új ismeretek elemzése (analízis, szintézis) – absztrahálás és
általánosítás (összefüggések, következtetések) – rendszerezés és rögzítés (összefoglalás, ismétlés) – ellenőrzés és
értékelés
Ettől a sorrendtől gyakran eltérések vannak, és ritkán fordul elő minden mozzanat (elem) minden órán.

1. Motiválás
A motiváció olyan indítékok együttese, amelyek a tanulót ráveszik a tanulásra és a tanulási kedvet ébren tartják.
- A legfontosabb, hogy a pedagógus törekvései találkozzanak a gyerek érdeklődésével,
- Fontos, hogy a tanuló motivált legyen (kedvvel vegyen részt a munkában)
- Egyes tanulói motívumok eltérőek lehetnek (egyesek új ismereteket szeretnének szerezni, másoknak az
összefüggések meglátása a lényeg),
- A pedagógus
1. ismerje a motiváló eljárásokat,
2. ismerje az egyes tanulók motívumait, ehhez alkalmazkodva tervezzen,
3. törekedjen a tanulók motívumainak gazdagítására.
- A tanuló motivációját befolyásolja:
1. az iskolai légkör,
2. a pedagógus személyisége,
3. tantárgyak jellege (kedvelt, kevésbé kedvelt tárgyak)
- A kevésbé kedvelt tárgyak tanításakor van jelentőségük a motiváló technikáknak.

Hogy az érdeklődésből valódi tudás váljék, végig kell járnunk az oktatási folyamat lépcsőfokait.
Ügyelnünk kell a sorrendre, mert egy lépcsőfok átugrása is megzavarhatja az ismeretszerzést:

2. Információk gyűjtése, közlése, bemutatása:

- az új ismeret megszerzésének első lépése a tárgyak, jelenségek megismerése.
- alapvető didaktikai feladat a tények biztosítása, feltárása
- a tanítási mód lehet direkt (elmondja a ped.) és indirekt (a diákok munkájukkal szerzik meg az információkat –
ez lassabb)
- a feltárt információ reprezentatív legyen (hogy következtetéseket lehessen levonni belőle)

61
- ehhez meg kell találni az új anyag optimális mennyiségét (elegendő legyen ahhoz, hogy az új anyag érthető
legyen)
- szem előtt kell tartanunk a szemléletesség elvét (annál inkább, minél kisebb a gyerek)

3. Az információ feldolgozása:
Célszerű sorrendje:
1. Új információ: elemzése, feldolgozása. Az elemzés nem más, mint:
2. Analízis (részekre bontás)
3. Szintézis (újbóli egyesítés)
4. Absztrakció: általánosítások
Az új tudásnak rendszerbe kell illeszkednie.
Az egyeditől való elvonatkoztatást jelent.

4. Rendszerezés, rögzítés (a biflázás nem azonos a rögzítéssel)

- a megértést szolgálja
- segít az emlékezésben
- segít az új helyzetekben való alkalmazásban

5. Alkalmazás, gyakorlás
Formái:
- Tágabb értelemben a készségfejlesztést szolgálja.
- Szűkebb értelemben ún. alkotó alkalmazás, amikor a tanuló új feladatokkal birkózik meg.
- A bevésést jelentősen befolyásolja az ismétlések száma, a gyakorlás mennyisége (ehhez kapcsolódik a „túltanulás” ill.
„alultanulás” jelensége).

6. Ellenőrzés, irányítás
Célja:
- hogy felmérjük, mit tud a diák,
- visszajelzés (a pedagógust is minősíti)
- információként használjuk fel a rendszer tökéletesítésére.
Módjai:
- direkt: mérésre, értékelésre szükség van, mely visszajelzést ad =>a megmérettetés gyakorlását is szolgálja,
- indirekt: a tanuló nem ellenőrzésként éli meg, mert beépül a gyakorlás – alkalmazás fázisába
A tudás mérésének formái/ az ellenőrzést végezhetjük:
- szóbeli: fontos a személyes kontaktus megteremtésében, beszédkultúra fejlesztésében,
- írásbeli: időtakarékos, túlsúlyuk nem ajánlatos,
- gyakorlati feladat: csökken a feszültség, motivációként hat az alkalmazás képessége.

Szervezeti- és munkaformák, munkaszervezési módok:

A legtöbb munkatevékenység csak meghatározott szervezeti keretekben folyik hatékonyan.

A tanítás – tanulás az egyik legbonyolultabb tevékenységrendszer, már a 16. század óta osztály-, ill. órakeretben
történik.
Az osztály tanítás-tanulás társas közege. Meghatározták az ültetés rendjét: 1777,1806: elől a jók, 20.század:
egészségügyi szempontok. Bevezették az osztályfőnökséget.(1849 Entwurf középiskola, 1945 általános iskola)
Comenius életkor alapján sorolta osztályba a tanulókat. A reformpedagógiai heterogén életkorú csoportokat vezetett be.
1945 után életkor alapján többféle korrekciós megoldással:
- teljesítmény alapján a legfontosabb tárgyakban (nívócsoportok)
- teljesítmény alapján részcsoportok (osztálybontás)
- képességek alapján (homogenitás értelmi képesség szerint)
- tanulási, magatartási problémákkal küzdő diákok
Koedukáció az osztályban:
-19. század végén az USA-ból
- a reformpedagógia természetesnek tartotta
- Európában és Magyarországon csak kényszerből!!
- Magyarországon az 1960-as évektől általános
- kutatók szerint formális egyenlőség
- homogén osztályokban jobb teljesítmény

A tanítás – tanulás színtere a tanítási óra, ezt kiegészítik az órán kívüli tevékenységfajták (házi feladat, szakkörök,
olvasmányok, TV, rádió, sajtó…).

62
Az órák nem elszigetelt egységek, hanem a tanulási folyamatszervező állomásai.
A hagyományos óratípus sok változáson ment keresztül:
- időtartama 1890-ben Poroszországban 50 perces
- 1911-es rendelet lapján 45 percesek
- a reformpedagógiák szerint egyedi beosztás
- a merev, 45 perces, főként a tanár előadására épülő órák egyre ritkábbak
- megjelent a bontott óra (25-25 perc, inkább alsó tagozatban jell.)
- és a képességfejlesztő óratípus (bábfoglalkozás, zenélés, néptánc…)
Rituálék a tanítás órán:
- csengetés
- egyházi iskolákban imával kezdenek
- 1950-es évek: jókedvű közös ének
- órakezdéskor jelentés
- felállás
Az órarend a tanítási órák heti vagy ciklusos rendjének kialakítása. Intenzív szellemi munka 2-3. munkanap 9-11-ig.
Homogén gátlás: hasonló tartalmú órák egymásutánisága), fizikai megterhelés után ne legyen finomabb mozgást
igénylő foglalkozás, tantárgyak arányos heti elosztása
Óratípusok:
- új ismeretet feldolgozó óra
- alkalmazó (feladatmegoldó) óra: készségfejlesztő, gyakorló, munkáltató, kísérletező
- rendszerező-ismétlő óra: összefoglaló, komplex gyakorló
- ellenőrző, értékelő óra
Egyéb szervezeti formák:
- tanulmányi kirándulás
- múzeum látogatás
- könyvtári foglalkozás
- erdei iskolák
A tanítási óra menete:
Az óratípus függ:
- az óra szerepe a tanítási folyamatban
- az adott osztály sajátosságai
- rendelkezésre álló eszközrendszer
A tanóráknak vannak bizonyos logikai szükségszerűségei:
- ilyenek elsősorban a feldolgozandó anyag tartalma
- és az adott osztály jellemzői.
Új tanagyag feldolgozásakor nem nélkülözhető az előzetes ismeretek feltárása, az új információk biztosítása,
alkalmazása és rendszerbe illesztése, később pedig a rögzítésük és gyakorlásuk.
A tanítási óra – szinte mindenütt a világon - osztálykeretben zajlik.
Az osztály nemcsak a tanulás – tanítás szervezeti kerete, de folytonosan változó közösség is. Az osztályban közel
azonos életkorú gyerekek járnak, csak azt szabad feltételezni, hogy a tanulók hasonló fejlettségi szinten vannak, és nem
azt, hogy egyformák.
A differenciálásra szükség van, hiszen nincs két egyforma kisgyerek (sokféle képesség, sokféle érdeklődési irány).
Fontos, hogy a pedagógus ezt ne nyomasztó teherként élje meg, hanem sokszínű lehetőségként.

Befolyásolják az iskolai munkát a tanulók közötti különbségek:

1. fiú-lány különbség (lányok verbális képessége fejlettebb, fiúk numerikus, logikai kép.)
2. általános értelmi képességek (egyikünknek kiváló a memóriája és csapnivaló a beszédkészsége, másnál ez
esetleg fordítva van)
3. szociális háttér (környezet, szülők kultúráltsága, anyagi háttér)
4. egyéb személyiségjegyek (empátia, kudarctűrés v. sikerorientáltság, szorongásra való hajlam, kontaktusteremtő
képesség / felelésnél/, együttműködési képesség).
A differenciálás pedagógiai érzékenység:
Célja:
- minden tanuló lehetőségeinek megfelelően fejlődjön,
- sikerélményt kapjon, így a tanuláshoz való viszonya pozitívan alakuljon,
- képes legyen együttműködésre, önálló munkára.
Tanulói sajátosságok:
- előzetes tudás,
- aktivizálhatóság,
- önálló munkavégzés fejlettsége,
- együttműködései képesség színvonala,
- társas helyzet jellemzői.

63
Ezek alapján lehet eldönteni, hogy egységes vagy differenciált munkaformát alkalmazzunk.

A legáltalánosabb szervezési mód vagy munkaforma a frontális oktatás. (direkt irányítás dominál)
- Ennek lényege, hogy a tanulók ugyanazért a célért, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban
és gyakran azonos ütemben, párhuzamosan vesznek részt az elsajátítás folyamatában.
- Jellemzői: magas tanulólétszám a meghatározó, pedagógus irányításával közös anyagfeldolgozás,
osztályközösség együttes motiválása
- Akkor célszerű alkalmazni, ha a tanulók előismeretei közel azonosak és biztosítható az aktivizálás. Pl. új
anyagrész feldolgozásakor
- Pozitívuma: a tananyag leggyorsabb átadása, a tömegoktatás a legolcsóbb, nagy osztálylétszámnál jól
használható, módot ad a pedagógusnak önmaga kiteljesedésére, a pedagógus is így tanult, ezért jól ismeri, társak előtti
szereplés
- Negatívuma: csak azok a diákok vesznek részt, akik tudnak és akarnak, nem biztosítja az egyéni tempót,
különbözik a diákok: érdekeltsége, előzetes tudása, a tanulási folyamatban való részvétel intenzitása, tanulási
tejesítménye
- Személyiségfejlesztő hatása: pedagógussal való együttműködés, mintát nyújt egy logikus folyamatról, segíti a
tartós beépülést a pedagógus magyarázata, jó pedagógus-diák viszony motiváló ereje,
- Problémák: nem minden tanuló érti a pedagógus magyarázatát, nem biztosít azonos sikerélményt mindenkinek,
kevés a lehetőség az aktivitásra, lehetőség van az „elbújásra”, tanulók közötti kapcsolatok hiánya.

Ha szükség van a differenciálásra (ez gyakran előfordul) lehetőség van a csoportokban folyó munkára. (indirekt
irányítás dominál)
A gyermekek természetes élettere a csoport (család, óvoda, barátok – csoporttagként szerepel).
- Csoportmunka esetén az osztály tagjai 3-6 fős egységekben közös munkát végeznek.
- Alkalmazható: új anyag feldolgozásakor, az alkalmazás-gyakorlás érdekében, a rögzítés elősegítésére,
rendszerezésre, egységes vagy különböző előismeretek esetében, hiszen a feladatok differenciálása és a gyerekek
együttes munkája biztosítja az előrehaladást mindenki számára. A kulcskérdés tehát a csoportképzés és a feladat
minősége. (A jó feladat aktivizálja a csoport minden tagját!)
- a csoport kialakulása: létrehozhatja a tanár vagy a diákok, kialakulhat: mechanikusan(ülésrend szerint), vagy a
diákok képességei szerint (homogén, heterogén)
- A legcélszerűbb csoportalakítás az, amely a rokonszenvi kapcsolatokon alapul, és amely nem állandósul.
- Az időnkénti változtatás előnye, hogy képesek lesznek a tagok bárkivel együttműködni.
- Úgy differenciál ez a munkaforma, hogy a feladat elvégzése a tagok egyéni sajátosságainak megfelel.
- a csoportmunka szakaszai: hangulati előkészítés frontálisan, csoportfeladatok kiosztása(ugyanaz, különböző),
az idő meghatározása, munka a pedagógus indirekt irányításával, a csoportok bezsámolója frontális munkaformában,
szóbeli értékelés
- Lényeges, hogy a munka értékelése ne az egyénre, hanem az együttműködésre irányuljon.
- Személyiségfejlesztő hatása: empátiás képességek fejlődése, egymás jobb megismerése, együttműködés
tanulása, szorongás csökkenése, sikerélmények hatására nő a tanulási kedv, beszédkészség fejlődése, minden tanuló
számára esélyek biztosítása, teljesítmény növekedése
- Problémák:
1. tervezés, feladatok kidolgozásának nehézsége,
2. csoportképzés =>figyelembe kell venni, hogy azonos képességű (homogén) vagy különböző képességű (heterogén)
gyerekek tanulnak-e együtt
3. együttműködés szabályainak kialakítása

Páros munkaforma:
- két tanuló működik együtt egy feladat megoldása érdekében
- két változat: - hasonló képességű tanulók = páros munka (a megoldás esélye belátható)
- különböző képességű tanulók = tanuló pár (eseteges kölcsönös segítség)
- a páros munka tényezői: együttműködési tapasztalat, egymás kiegészítése, szociális és tanulási tapasztalat,
pedagógus ösztönző segítsége

Egyéni munka:
- a diákok önállóan megoldandó egyéni feladatot kapnak
- munkaszervezési módozatok:
- ugyanazok a feladatok (a képességük szerint oldják meg a diákok, a jobbak többet)
- minden diák egyénre szabott feladatot kap
- a diákokat képességeik szerint csoportokra bontják és a csoportok kapnak egyforma
feladatot
- egyéni munka a gyakorlatban: az egyéni munkára alkalmas feladatok meghatározása, a szükséges segítség
biztosítása, értékelés

64
- az elakadás okai: nem megfelelő feladat, rossz értelmezés, a diák megerősítést vár, gyengül a motiváció

A differenciálás leghatékonyabb módja az egyénre szabott munka. (nem egyéni!!!)(indirekt segítségnyújtás)

- Lényege nem az egyedül munkálkodás, hanem az, hogy a tanulók sajátosságait figyelembe vevő feladatokat
egyéni ütemben oldhatják meg.
- Beszélhetünk részben vagy teljesen egyénre szabott munkáról. Ez utóbbit nevezzük individualizált tanulásnak,
mert az a forma teljesen az egyes tanulóhoz igazodik, nem igazán megvalósítható tanóra és osztálykeretben a jelenlegi
eszközhiányok mellett. (a differenciálást a feladatok milyensége jelenti!)
- Személyiségfejlesztő hatása:
1. az elért teljesítmény, siker pozitív beállítódást alakít ki a tantárgyhoz és a tanuláshoz,
2. önálló tanulásban való jártasság kialakulása
3. helyes önértékelés
- Problémák:
1. tanóra és osztálykerethez való igazodás,
2. tervezés, feladatok kidolgozásának munkaigényessége
3. eszközellátottság

65
 10/B. TÉTEL Az óvodai nevelés módszerei, kiválasztásának szempontjai, alkalmazásuk.

Nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a közvetlen és közvetett nevelési hatásrendszer szervezésére irányulnak.

Kettős funkciót töltenek be:

1. szabályozzák a gyermek aktivitását, magatartását, tevékenységét.
2. formálják a magatartás és a tevékenység személyiségi vonásait.

Csoportosításuk:
I. KÖVETELÉS MÓDSZEREI
II. MEGGYŐZÉS MÓDSZEREI
III. GYAKORLÁS MÓDSZEREI

I. KÖVETELÉS MÓDSZERE:
1. Serkentés
2. Kényszerítés
3. Gátlás

1. Serkentés:
Formái
- biztatás
- ígéret
- helyeslés
- elismerés
- példa
- dicséret
- jutalmazás

Ezek a módszerek természetes örömforrást jelentenek a gyermek számára.

a) Biztatás:
- Óvodapedagógus bátorító biztatása jelentős szerepet játszik a félénkebb gyerekek bátorításában, jó lélektani
feltételeket teremt a tevékenység megkezdéséhez – folytatásához – megismétléséhez.
- Bátorításra minden gyermeknek szüksége van.
Célja:
- nagyobb teljesítmény elérése,
- a vállalt feladat melletti kitartás biztosítása,
- a gyermeki fáradtság és kényelem leküzdése,

b) Példa:
Az óvodapedagógus példája a nevelési folyamat mindhárom fázisában meghatározó és mindegyik nevelési feladat
megoldásának szerves része. A példa sokszor önmagában is hatásos (viselkedés,beszédstílus), legtöbbször azonban
magyarázattal,utólagos megjegyzésekkel is párosul.
Példa lehet:
- Óvodapedagógus kulturált viselkedése és magatartása.
- Gyermekek is hatnak egymásra (negatív és pozitív irányba).
- Számolnunk kell a nagyobb gyerekek és felnőttek példájával is.
- Negatív, pozitív hatásokkal találkozhatnak utcán, séták alkalmával.

c) Jutalmazás:
- Óvodapedagógus testi érintése (simogatás, ölbe vétel stb.)
- Valamiben elsőbbség élvezése.
- Valamilyen tevékenységben való jutalomszerű részvétel.
- Szólhat az egyénnek, néhány gyereknek vagy az egész csoportnak

d) Dicséret:
- A jutalmazás egyik legnépszerűbb formája.
- Dicséretnél több szempontot is mérlegelnünk kell:
• teljesítményt,
• a ráfordított energiát,
• az igyekezetet,

66
• az egyéni fejlettségi szintet,
- Meleg hangvételű és bátorító legyen.
- Egyben üzenet a szülőnek is.
- Dicséretünkkel ne ébresszünk másokban irigységet, és mindig konkrét legyen.

2. Kényszerítés

Eszközei:
- büntetés,
- felszólítás,
- parancs,

a) Büntetés:
- Büntetés nélkül nem képzelhető el nevelés, de nagyon fontos annak gyakorisága és mértéke.
- Szükséges rossznak tekintsük, amivel csak a végső esetben éljünk.
- Gyakori büntetéssel eljátszhatjuk a gyermek ragaszkodását, felébresztjük dacosságát, káros tulajdonságokat
alapozhatunk meg benne.

b) Felszólítás, parancs:
- Valamilyen cselekvésnek, magatartási formának az elkerülésére vagy megtételére, betartására vonatkozik.
- A nevelő azt várja el, hogy a gyermek azonnal, ellenkezés nélkül cselekedjen (túl sokáig mos kezet)
- Csak a legindokoltabb esetben alkalmazzuk

3. Gátlás

Eszközei:
- felügyelet,
- ellenőrzés,
- tilalom,

a) Felügyelet:
- Nélkülözhetetlen módszer, melyet a gyermekek biztonságának biztosítása, a szokástanulás érdekében
alkalmazunk egyéb más módszerrel együtt (megerősítés, ellenőrzés).
- Minél kisebb a gyermek annál inkább szüksége van a felügyeletre.
- Az óvodapedagógus személyével, megjegyzéseivel erősítheti a szabálytudatot, távolléte viszont gyengíti azt.
- Amíg valamilyen szabály betartása nem válik szokássá, addig a felügyeletre különösen szükség van.

b) Ellenőrzés:
- Az ellenőrzés jelentősebb kisebb korban, mert a gyerekeknek ebben az életkorban nehezebb megérteniük a
feladatok lényegét.
Egy-egy tevékenység könnyen átmehet más tevékenységbe (a csoportszoba rendbetételekor elkezdenek játszani).
- Az óvodai ellenőrzésben benne van a gondoskodás és a védelem is.
- Ellenőrzéskor mérlegelnünk kell azt pl., hogy hol áll a csoport az önállóság területén.
Az önállóság biztosításával érhetjük el a szabályok, normák beépülését a személyiségbe.
Fontos:
• az ellenőrzés folyamatos és állandó legyen,
• legszükségesebb esetben nyújtsunk csak segítséget,
• az ellenőrzéssel kapcsolatos minden egyéb tevékenységünk (segítés, ötletadás, bátorítás, dicséret) a gyermek
adottságaihoz igazodjon.

c) Tilalom:
- veszélyhelyzetben, antiszociális gyermeki viselkedés esetén alkalmazzuk,
- A tiltás és a követelés gyakran együtt jelentkezik.
Miközben tiltunk a szabályok felidézésével alternatív megoldást is javasolunk.
- A tiltás helyett eredményes lehet az átterelés is. (Az épület falára firkálóknak javasolhatjuk a járdát.)

II. MEGGYŐZÉS MÓDSZEREI

1. Példa (erről már szóltunk)
2. Értékelés
3. Etikai beszélgetés.

67
1. Értékelés
- Legtöbbször ellenőrzéshez és dicsérethez kapcsolódik:
• személyre szóló legyen,
• pozitívumokra épüljön (vannak esetek, amikor nem hallgatjuk el a hiányosságokat sem)
• konkrét helyzethez kötötten van jelentősége
• alkalomszerűen vonjuk be a csoportot is,

2. Etikai beszélgetés
- Ennek is konkrét helyzethez kötötten van értelme:
• nemkívánatos gyermeki viselkedésnél,
• szabály be nem tartásánál,
• megfélemlített – megbántott gyermek megnyugtatásánál,
• amikor, valamilyen óvodán kívüli esemény, vagy mese cselekménye/szereplői erős pozitív vagy negatív
reakciót vált ki,
• amikor valaki hátrányos helyzetbe került a csoporton belül (nem játszanak vele a többiek)
- Ezek a beszélgetések:
• rövidek legyenek,
• ne dramatizáljuk túl az eseményt
• fogadó készek legyenek rá a gyermekek,
• tanulságosak és ne kioltó jellegűek legyenek,

III. GYAKORLÁS MÓDSZEREI:

Sokszor csak a szokásalakítás módszereként aposztrofálják.

- A szoktatás nélkülözhetetlen módszere, de ettől tágabb alkalmazási lehetősége is van. Ugyanis a viselkedési
formák kialakításához jártasságra is szükség van, amely gyakorlás nélkül nem sajátítható el.
- Óvodai sajátossága az, hogy nem mindig köthető össze a belátással.
A társadalmi követelményekkel hamarabb találkozik a gyermek, mint ahogy annak értelmét/szükségességét
felfogná.
- Minél fiatalabb a gyermek a gyakorlásra szánt tevékenységet (társas érintkezés, tárgyak használata) annál
részletesebben kell megmagyaráznunk.
- Legyünk tisztelettel a gyermek neveltségi szintjére.

A MÓDSZEREK MEGVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI:

1. A pedagógus kommunikációs, nonverbális és verbális képessége:

A módszerek alkalmazása mindig legyen összhangban a kommunikációs kifejezésekkel (kongruencia)= összhang a
verbális- és metakommunikáció között.

2. A kommunikáció kétirányú áramlásától: kölcsönös kommunikációs – fogadókészség a pedagógus és a

gyermek részéről:
1. A kisgyermek a felnőttekhez való erős kötődése miatt érzékenyen reagál minden feléje irányuló jelzésre.
2. A gyermek kommunikációs üzenetének fogadása.
Az óvodapedagógus fogadókészségének segítségével tudja lemérni a ráhatásának eredményét és tud módszerein
korrigálni.

3. Az a tény, hogy az óvodáskor a szokások kialakításának időszaka, nagyban meghatározza a módszer

megválasztását.
A szokások és nevelési módszerek összefüggései:
- A módszer megválasztását még tovább árnyalja az alakuló szokások fejlődési/fejlettségi szintje illetve a
szokások alakulásának szakaszai.

A szokások alakulásának szakaszai:

• Szokások megalapozása:
Elvárt viselkedési és magatartási formák ismertetése. Külön hangsúlyt kap az a beszéd és a nevelői példa.
Óvodapedagógus megértő segítőkészsége.
E fázis alapvető módszerei: beszélgetés, bátorítás, buzdítás, magyarázat, példa.

• Szokásalakítás/alakulás folyamata:
A gyakorlás megkezdése és végig vitele. Hosszú folyamat, amíg a szabály elfogadása teljesen beépül a személyiségbe,
amíg a viselkedés és a magatartás meghatározó lesz.

68
E fázis módszerei: a példa már alárendelve érvényesül, buzdítás, segítségadás.

• Szokásalakítás/alakulás továbbfejlesztése:
A tanult viselkedési formák megvalósításának ellenőrzése = a gyermek tevékenységének figyelemmel kisérése.
A szabályok szerinti viselkedés és cselekvésbetartása.
E fázis módszerei: dicséret, elismerés.
- A szokásalakítás sajátos, de elég gyakori feladata a negatív magatartási formák megváltoztatása.
A negatív szokásokkal együtt él a gyermek, élete természetes részeként tekinti.
Feladatunk, ezen kötődések felszámolása.

Agresszív viselkedés: irányulhat személyre – tárgyra, lehet fizikai – verbális.

A lányokra a verbális agresszió jellemző, míg a fiúkra a rombolás.
Azok a gyermekek agresszívek, akiknél az agresszív megnyilvánulások az átlagosnál gyakrabban, de nem állandó
jelleggel fordulnak elő.
Az agresszív megnyilvánulásokkal szemben lépjünk fel – sosem a gyerekkel.
Az ok megszüntetésére kell koncentrálnunk (unatkozás, kudarcélmény, mellőzöttség érzése, irigység, kisebbségi érzés
stb.)
Kiemelt fontosságú a nyugodt, szeretetteljes légkör és a közvetlen hatások módszere: pl, figyelmen kívül hagyás
módszere.

4. Életkori sajátosságok (befolyásolhatóság, érzelmi kötődés, viharos érzelmi megnyilvánulások, érzelmi és

akarati labilitás) is befolyásolják a módszer kiválasztását.
5. Neveltségi szint.
6. Nevelési stílus.
7. Az óvoda belső élete, szerkezeti rendje:
- óvodapedagógus játékos szemléletmódja
- a gyermeki szabadságot biztosító légkör

69
 11./A A tanítás- tanulás módszerei, eszközei

Hogyan tanítsunk? Az oktatás módszerei:

A didaktika alapkérdései:
- Kinek tanítok?
- Mikor? Mit?
- Miért tanítom?
- Mivel?
- Mi lett az eredmény?
- Hogyan?
Ha arra törekszünk, hogy oktatásunk eredményes legyen, általában 3 feladatot kell megvalósítani.
1. A cél kiválasztása és megfogalmazása
2. A cél eszközei
3. A cél optimális eléréséhez a megfelelő eljárás kiválasztása és megvalósítása

A módszer fogalma:
Maga az elnevezés nemzetközi fogalom: metódus
A görög meta+ hodosz összetételéből származik. A módszer fogalmát előszőr comenius alkalmazta a XVII. sz-ban.

Pestalozzi: az oktatás menetét és a megismerési folyamatot tartotta fonosnak.

Herbart: belső menetét tartotta fontosnak, a gyermeki érdeklődést előtérbe helyzték
1. előadó
2. kérve kifejtő
3. bemutató
Weszely Ödön: a módszert logikai műveletek alkalmazásának tekinti.
Az angolszász szakirodalom nem ismerik a módszer fogalmát, technikai készségről beszél.
A németek, mindkét fél hajlandó arra hogy megváltozzon
A magyar nyelvű szakirodalom szerint a módszer az eljárások összessége.
A filozófiai lexikon szerint:” valamely cél elérésének módja, meghatározott módon rendezett tevékenység.

A módszer fogalma:
Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői,a tanár és a tanuló tevékenységének
részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákra szerveződve kerülnek alkalmazásra.

Ezzel válik lehetővé, hogy a tanulók:

- ismeret
- jártasság
- készség

A módszerek osztályozása elemzése

Báthory István: alapmódszerek

Tanári magyarázat: beszélgetés, kérdve- kifejtés, előadás

Munkáltatás: beszélgetés, kérdve- kifejtés
Individualizálás: házi feladat, egyéni feladatok
Motiváló módszerek: csoportmunka, játék, vita, labor munka

Stratégiák:
- programozott oktatás
- oktatócsomag
- mesterfokú tanítás, tanulás

A módszerek hagyományos osztályozás:

- Az információ forrása szerint:
- szemléltetés
- verbális
- gyakorlati módszer
- Az oktatás logikai iránya alapján:
- induktív
- deduktív
- A szóbeli közlő módszerek:
70
 - monologikus
- dialogikus
- A tanulási munka irányításának szempontjai:
- tanári dominancia (tanár van középpontban)
- közös tanári- tanulói dominancia (közösen)
- tanulói dominancia módszerek (gyerek van középpontba

Az oktatási folyamatban betöltött szerepük a didaktikai feladatok szerint:

- új ismeretek
- képességek
- alkalmazásnak módszerei

Az előadás:
Monologikus szóbeli közlési módszer, mely egy-egy téma részletes, hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Terjedelme
15-20 perctől 1,5- 2 óráig terjedhet. Jellemzője, hogy a tanár az aktív, a diák a passzív befogadó. Akkor alkalmazzuk az
előadást, ha információt szeretnénk közölni.
Előadás szerkezete:
- bevezetés
- kifejtés
- összegzés
Kifejtés lehet: hiearchikus, szekvenciális( időbeli, vagy tematikusan épüljön fel), több de azonos szempontból való
történő elemzése, kölcsönös kapcsolatok.

A magyarázat:
Olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok tételeket segíti elő.
Terjedelme: 5-10; 20-25 perc
- értelmező magyarázat
- leíró (folyamatnak bemutatása) Hogyan?
- okfeltáró (a jelenségek okait próbáljuk feltárni) Miért?

Az elbeszélés:
Olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy- egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes
bemutatása. Minden korosztályban alkalmazható rengeteg szemléltető eszközt lehet alkalmazni. Terjedelme: sokkal
rövidebb, mint a magyarázat.

A tanuló kiselőadásai:
Nem a tanártól, hanem a tanulótól származik. Alkalmazásban csak felsőbb osztályban lehetséges. Az időtartam 15 perc.

A megbeszélés (beszélgetés):
Dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a
tananyagot. Minden korosztályba alkalmazható, a tanuló és a pedagógus között állandó kapcsolat. Részletes
visszajelzést kap a pedagógus, így olyan tempóban tud haladni, amelyben gyermek bírja. A leghatékonyabb, és a
leggyakoribban használt módszer.

A megbeszélés három lényeges alkotóeleme:

- strukturálás (fontos gondolatok kiemelése)
- kérdezés (kérdések legyenek pontosak, egyértelműek a korosztály nyelvén, és világosan)
- visszacsatolás: a tanulók tevékenységét értékelik (dicséret, pozitív tartalma értékelés, differenciált értékelés)

Vita
Dialogikus szóbeli közlés módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs
készségek fejlesztése. A pedagógus a háttérből irányítja. A vitában mindenki egyenrangú. A vita során annyit beszél a
diák, mint a tanár. Kijelentések, állítások vannak amelyek szemben állnak. Nincsenek kérdések. Nincs helyes és
helytelen válasz, vagy egyetértek, vagy nem értek egyet. Nemcsak a tanár értékel, hanem a diák is. Értékelik egymás, és
a tanárt.

Szemléltetés (demonstráció, illusztráció)

Olyan szemléltetés oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok, észlelése
elemzése történik.
- a tanulók érdeklődésének felkeltése
- közvetett megfigyelés

71
A projektmódszer:
A tanulók érdeklődése, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot
projektek sorozataként szervezi meg.
A tanulók egy témát bőven, mélyen feldolgozzák. Mindig a tanulók érdeklődésére kell koncentrálni. Soha nem a tanulás
a cél az csak egy eszköz.

Négy féle projekt dolgozható ki:

- gyakorlati feladat
- esztétikai élmény
- probléma megoldása
- tevékenység

A projektmódszer alkalmazásának lépései:

- tervezés
- kijelölni a feladatot
- felelősöket kiválasztani
- helyszín
- kivitelezés
- zárás, értékelés
- be kell mutatni a projektet
- az értékelés kritériumait előre kell közölni a gyerekkel

A kooperatív oktatási módszer:

A tanulók 4-6 fős kis csoportban dolgoznak a tanulók. Ismeretek elsajátítása, képességeket, készségeket fejleszt. A
tanulók együttes munkát végeznek.
Az eredményesség akkor biztosítható, ha minden egyes tag teljesítményétől függmotiválják, biztassák egymást

A szimuláció, vagy szerepjáték és a játék

Olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalatai tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket,
sajátítsanak el, tevékenységeket gyakorolnak be.

Módszerek kiválasztása:
- óra céljával
- tanulók sajátosságaival
- tartalom jellegzetességeivel

Kritériumok:
- oktatás törvényszerűségei
- oktatás célja és feladatai
- az adott tantárgy, téma tartalma és módszerei
- külső feltételek sajátosságai
- a tanárok lehetőségei

Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei:

Taneszközök: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljának elérését segítő tárgy.

A taneszközök története:
1. azok a tárgyak, amelyek emutatása nem igényel semmi segédeszközt (tárgyak, makettek, képek)
2. előállításuk gépekkel történt, de önmaguk közvetítik az információt (könyvek, nyomda, termékek)
3. az információhordozók előállításához és közvetítéséhez gépi berendezésre van szükség (hangfelvétel, filmek)
4. taneszközök a tanulás irányítását is képesek ellátni (oktatógépek, programozott tankönyvek)
5. videó rendszerek, internet

Az információközvetítés érzékszervi csatornája szerint:

- auditív (hangfelvétel)
- vizuális (diafilm)
- audiovizuális (film)
- taktilis (tapintásos, manipulációs, eszközök)
- komplex taneszköz (szimulátor)

72
 Pedagógiai Lexikon szerint:
- háromdimenziós taneszközök (szemléltetőeszközök, makettek)
- nyomtatott taneszközök (tankönyvek)
- oktatástechnikai anyagok (szoftver)

Taneszközök jegyzéke:
- taneszköz jegyzék az ajánlott taneszközökről (19.sz)
- NAT után három dokumentum készült
- funkcionális taneszköz lista (taneszköz igény)
- taneszköz jegyzék (forgalomban lévő taneszközökről)
- tankönyvjegyzék

A taneszköz jellemzője:

- Dokumentumszerűség: lehetővé teszi egy tárgy vagy jelenség megörökítését felidézhetőségét

- Manipulálhatóság: események valóságos idő és térbeli viszonyainak megváltoztatása pl. visszaidézhető,
megváltoztatható
- sokszorozhatóság (filmek, hanganyag)

Taneszközök tanítási órán:

Tankönyv:
- információátadó
- gyakoroltató
- feladatokat tartalmaz
- munkáltató
- önálló munkát segíti
A jó tankönyv motiváló hatású, megbízható ismereteket közvetít a diákok tanulási tevékenységét segíti.

Auditív eszközök:
- tartalmi és tanulásirányító információk
- új ismeretek nyújtása
- beszédfejlesztés
- idegen nyelv tanulása
- archív felvételek
- saját felvételek készítése

Vizuális eszközök:
- szemléltetést segítik
- áttekinthetőség (írásvetítő, projektor)
- változások bemutatása (területi változások)
- képrögzítés, visszajátszás (dia)

Audiovizuális eszközök:
- teljessé teszik a valóság megismerését
- változások bemutatása (kinyíló virág, háború)
- a múlt felelevenítése
- a jövő elképzeltetése
- esztétikai élmények nyújtása
- problémák felvetése (konfliktus bemutatása)
- oktatófilmek
- rögzítés, visszajátszás

Taneszközök kiválasztását befolyásolja:

- tanulók jellemzői
- az óra célja
- követelmény
- tartalom
- feladatok
- gazdaságosság
- lehetőség

73
A módszer fogalma:

 Oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a pedagógus és a tanuló

tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében kerülnek alkalmazásra.

Előadás:

 Olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy téma logikus, részletes, hosszabb ideig tartó kifejezésre
szolgál.
 Szerkezete:
o bevezetés
o kifejtés
o összegzés

Magyarázat:

 Olyan monologikus tanára közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek megértését
segítjük el.
 Fajtái:
o értelmező
o leíró
o okfeltáró

Elbeszélés:

 Olyan monologikus szóbeli közlés, amely egy jelenség, esemény, személy, tárgy szemléletes bemutatására
szolgál.
 Elsősorban az érzékszervekkel felfogható tulajdonságokat közöljük.
 Érzelem gazdag módszer: a gyermek átéli az eseményeket.

Tanulók kiselőadásai:

 Olyan monologikus módszer, amikor a szóbeli közlés nem tanártól, hanem a tanulótól származik.
 Felsőbb osztályokban, bizonyos tantárgyaknál alkalmazható.

Megbeszélés:

 Dialógikus szóbeli közlési módszer, amikor a tanulók a pedagógus kérdéseira válaszolva dolgozzák fel a
tananyagot.
o állandó kontaktus
o rendszeres visszajelzés
o a tanuló önállóan jön rá a megoldásra

A megbeszélés lényegesebb eleme a kérdezés:

 A kérdezés jellemzői:
o legyen pontos
o feleljen meg a tanulók életkorának
o mozdítsa elő a gondolkodást
o legyen idő a gondolkodásra
o az egész osztálynak tegyük fel
o szólítsunk fel több tanulót
o kezeljük differenciáltan a válaszokat

Vita:

74
  Dialógikus szóbeli közlési módszer, mely célja az ismeretek elsajátítása, a gondolkodás és a kommunikációs
készségek fejlesztése.
 Jellemzői:
o a diákok nagyfokú önállósága
o a pedagógus a háttérből irányít
o az interakciót a tanulók kezdeményezik
o értékelés: egyet értek, vagy nem értek egyet

Szemléltetés:

 A tanulmányozandó tárgyak, jelenségek bemutatása, elemzése

 A szó és a szemléletesség kapcsolata:
o a pedagógus irányítja a megfigyelést
o a megfigyelésre alapozva összefüggések feltárása
o a szóbeli közlés megerősítése

Projektmódszer:

 A tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési feladatot projektek
sorozataként szervezi meg.
 A projekt olyan komplex feladat, melynek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll (pl.: hajó
makett)

Kooperatív oktatási módszer:

 Kis csoportban végzett tevékenységen alapul, segíti az együttműködést.

 A kooperatív tanulás fogalma:
o tanulók párban vagy 4-6 fős csoportokban végzett tevékenysége
o együttműködve oldanak meg közös problémát
o kutatnak közös témát
o hoznak létre új gondolatokat
o a tanuló aktív gondolkodással alkot
o együttműködéssel jut új ismeretekhez
o kommunikációban diák-diák közti interakció
 Fejlesztési szintek, kooperatív tanulás:
o kritikai gondolkodás fejlesztése (problémamegoldás, információkezelés, döntéshozatal)
o másokkal együtt többet érhetnek el, mint egyedül
o egymás munkájának jóindulatú kritikusai
o kommunikációs képességek fejlődése (kérdezés, előadás, vita, figyelem, értékelés)
o felkészültebbek – önálló élethosszig tartó tanulásra

Szimuláció, szerepjáték:

 A szimuláció során a valóság bizonyos elemeit elvonatkoztatjuk, így a diákok azzal kapcsolatba léphetnek.
 Fajtái:
o gép-ember (repülőgép szimulátor)
o ember-ember (mikrotanítás)
 Szerepjátéknál a diák más szerepét veszi fel
 Élet közelbe hozza az időben, térben távoli embereket, eseményeket, nézeteket

A módszerek kiválasztása:

 Függ:
o tananyag tartalmától
o a diákok tulajdonsága (életkori sajátosságok, értelmi képességek, aktuális hangulat)

75
 11. B) Az intézmény és a család együttműködési formái

A család, az óvoda, és az iskola kapcsolata

1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény

A szülő joga különösen, hogy:

- megismerje a nevelési – oktatási intézmény
- foglalkozási, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról
- gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteleiről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a
neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon.
- a nevelési – oktatási intézmény vezetője, vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon
- részt vegyen az óvodaszék megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy
- kezdeményezze a szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében.

A szülő kötelessége különösen, hogy:

- rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal
- elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedést, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi
élet magatartási szabályainak elsajátítását

A pedagógus kötelessége különösen, hogy:

- a szülőket és a tanulókat, az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke
jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek
- a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon
- a foglalkozási, illetve pedagógiai programok nyilvánosságra hozza, a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztassa
azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szüksége van

Miért fontos a kapcsolattartás?

- Ha a szülő érzi, hogy gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni, és erre, mint alapra
támaszkodva építsen tovább a személyiséget, akkor ehhez a szülő segítséget fog adni.
A kapcsolattartás hagyományos formái:
- A szülői értekezlet, a fogadóóra, a családlátogatás, a szülőknek küldött üzenetek, a nyílt napok látogatásának
lehetősége. Ezek az alkalmak többnyire egyirányú kommunikációban zajlanak, amiben a pedagógus tekintély szerepe
nyilvánul meg.

Szülői értekezlet:
Leggyakrabb formái:
- vita jellegű (pl. kirándulás helye, időpontja ..stb)
- tájékoztató, információ jellegű

Tanácsok a szülői értekezlet megtervezéséhez:

- A szülői értekezlet időpontjáról egy héttel előbb kell a szülőket értesíteni.
- Ellenőrizze, hogy a tanulók az értesítést aláíratták e!
- Az előadásban törekedjen objektivitásra! Név szerint ne említsen egyetlen gyermeket sem, különösen a negatív
megjegyzésektől tartózkodjon.
- Igyekezzen az óvoda elképzeléseit, programjait vonzóvá tenni a szülők számára, hiszen szüksége lehet a
segítségükre, támogatásukra.
- Adott esetben a gyermekek kis műsorral kedveskedhetnek szüleiknek, mert a szülők szívesebben vesznek részt az
értekezleten, ha egyúttal gyermekük szereplésében is gyönyörködhetnek.

Fogadóóra:
Cél:
- A szülők bizalmának megnyerése.
- Segíti, hogy kölcsönösen jobban megismerjék egymást
- Lehetőség a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük előmenetelének, magatartásának
alakulásáról, teljesítményéről.
- Lehetőség az óvodapedagógusok számára, hogy párbeszédet, pedagógiai konzultációt folytassanak a szülőkkel,
közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra.
- A szülők által felvetett probléma megoldása, illetve megoldási lehetőségek közös számbavétele.
- Lehetőséget adnak a szülők pedagógiai kultúrájának fejlesztésére, gazdagítására is.
Módszertani vonatkozásai:
- szülők tájékoztatása a fogadóórák időpontjáról
76
 - a beszélgetéshez szükséges légkör megteremtése
- fogadóórák gondos szervezése és vezetése
Javaslatok a fogadóóra megszervezéséhez:
- A fogadóóra ne legyen panasznap, hiszen a szülőt nem elriasztani, hanem megnyerni kell.
- Lehetővé kell tenni, hogy nyugodt légkörben, négyszemközt beszélgessen a szülővel, hiszen senki sem szereti
személyes problémáit nagy nyilvánosság előtt kiteregetni.
- A problémák felvetése után beszéljék meg, mit tehetnek közösen a megoldás érdekében: mi legyen a továbbiakban
a pedagógus feladata és mi a szülőé.
- Az őszinte hangú, segítő szándékú beszélgetés végén érdemes megegyezni a szülővel abban, hogy tapasztalataikról
a legközelebbi fogadóórán beszámoljanak egymásnak.

12./ A: Ellenőrzés, értékelés a pedagógiában

Ellenőrzés: az a pedagógiai tevékenység, amely kiváltja és felfogja a tanulók személyiség megnyilvánulásaik

valamennyi területéről érkező információkat.

Értékelés: a tanulók képességeiről, tudásáról, magatartásáról való tájékozódás alapján történő visszajelzés,mely
történhet a pozitívumok megerősítése ,a hiányosságok jelzése, javítása, korrigálása céljából.

- Mind az ellenőrzés mind az értékelés a pedagógiai folyamat szerves részét képzi.

Az értékelés funkciói:
- Visszajelzést ad a pedagógusnak a munkája hatékonyságáról, a szükséges módosításokról, változtatásokról

- Visszajelzést ad a diákoknak, a képességükről, teljesítményükről, tudásukról, személyiségükről->ezáltal hozzájárul a

helyes önértékelésük kialakításához, mások helyes értékeléséhez.

- Elősegíti a pályaorientációt

- Visszajelzést ad a szülők számára

Az értékelés szerepe egyre fontosabb a személyiség fejlesztésében és a döntéshozatalban. Az értékelés lényege nem a
mérés és nem az ellenőrzés (mindkettő csak része az értékelésnek). Csak megbízható objektív adatgyűjtés után
következhet a nyert információk értelmezése, majd a tanulók minősítése.

Az értékelés eszköze a mérés.

A mérés az a tevékenység, amely eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más jelenségekkel
objektíve összehasonlíthatóvá válik.
77
A mérés során információkat, adatokat gyűjtünk a minősítéshez:
Ez történhet:- feleltetéssel, feladatlapokkal, vizsgáztatással, tesztekkel (tudást, intelligenciát, kompetenciát,
képességeket mérő tesztekkel)
Mérés alapszabályai: objektivitás
pontosság
érvényesség(tényleg azt mérjük-e amit akarunk)
megbízhatóság(jól méri-e azt a teljesítményt amit mérni akarunk)
kedvező pedagógiai feltételek (követelmények, ismeretek, hangnem korrigálhatóság)

Az értékelés akkor éri el a hatását, ha

 Folyamatos: szervezetten beépül a pedagógiai folyamatba
 Sokoldalú: változatos formákat ölt
 Dinamikus: nyomon követi a változásokat
 Árnyalt jelzéseket ad
 Differenciált
 Egyszerűen jelzi az információkat
 Kerüli a beskatulyázást
 Önértékelésre nevel

Értékelés fajtái:
1.Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés
Még a pedagógiai beavatkozás előtt van létjogosultsága
Célja: feltárni azt, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik az adott szakaszt, nem
célszerű osztályozni, tervezéskor a döntéshozatalban segít

2.Formatív (fejlesztő) értékelés

Az oktatási folyamat közben alkalmazandó
Célja: nem a minősítés, hanem a hibák, nehézségek feltárása nyomán a javítás, pótlás, differenciálás-> itt
lehetségesek a”nevelő célzatú osztályzatok”
A pozitívumok erősítése, a hiányosságok a hiányosságok feltárására, korrigálására irányul.

3.Szummatív (lezáró minősítő) értékelés

Az oktatási folyamat záró aktusa
Célja: az egész folyamatról tanulókról globális képet kapni.
Szükséges az egyértelmű minősítés

4.Szöveges értékelés
Leginkább alkalmas arra, hogy differenciált, személyes hangú és fejlesztő javaslatokat is megfogalmazó
értékelést nyújtson a tanulókról.

A tanulók ellenőrzése, értékelése és osztályzása a padagógusok munkájának egyik felelősségteljes, nehéz része.

Értékelés módszerei:
1. Rangsoroló értékelés
- folyamatban: érdemjegy, témazáró, százalék, pontérték, tesztek
- folyamatot lezáró (összegző osztályzat): félévi, év végi, érettségi, alapműveltségi vizsga
2. Nem rangsoroló értékelés
- metakommunikációs jelzések (arckifejezés, tekintet, kézjelzés, stb.)
- számszerű és szöveges értékelés együttes értékelés
- érdemjegy osztályzás nélküli értékelés
- közoktatási rendszer hatékonyságát mérő értékelés stb.

Értékeléshez kapcsolódó fogalmak:

- megerősítés: egy választ követő bármilyen esemény, mely növeli annak valószínűségét, hogy a válasz újra
megjelenik amikor újra szoros helyzet áll fenn.
- Osztályozás: megerősítés egyik formája – jó mérce és motiváló eszköz is lehet, de kísérletek is bizonyítják,
hogy osztályzás nélkül is van tanulás (Waldorf iskolák)
- Pygmalion –effektus: Az a jelenség, hogy ha valakitől eleve jó teljesítményt várunk el, akkor ez az elvárás
tudatos és nem tudatos módon közvetítődik is. Következtében pedig az illető valóban képes lesz megfelelni
ennek, vagyis jó teljesítményt nyújt.

78
 12. B-Tankötelezettség, Rugalmas beiskolázás, Iskolaérettség

Tankötelezettség
- A tankötelezettség azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaságban minden – a törvényben megállapított korú
gyermek köteles iskolába járni, a szülők,gondviselők
pedig kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.

- A tankötelezettség teljesítésének intézményi feltételeit a Magyar Köztársaság alkotmánya szerint az állam

ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető ingyenes
gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai nevelés és oktatás, valamint kollégiumi ellátás megteremtésével
biztosítja.

- A szülőket megilleti az a jog is, hogy a gyermeküket – az ő véleménye tiszteletben tartásával- vallási és
világnézeti meggyőződésének megfelelő oktatásban és nevelésben részesítsék.

- Magyar állampolgár tankötelezettségét külföldi nevelési- oktatási intézményben is teljesítheti.

A tankötelezettséggel kapcsolatos alapvető szabályokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény határozza
meg.

A főszabály szerint ( 6.§ (1) bekezdés) a Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles.

 Kezdete : A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben,
amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik.

 A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik
életévét május 31-ig napjáig betölti , megkezdi a tankötelezettség kezdetét.

 A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét
december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség annál a gyereknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus
31. utáni időpontban született.

 A tankötelezettség kezdetéről mindig az iskola igazgatója dönt, de a döntéskor köteles figyelembe venni a
gyermeket már ismerő szakemberek véleményét:
-Ha óvodás volt – óvodai szakvéleményt
-Ha nem járt óvodába- nevelési tanácsadó véleményét
-SNI-s gyermek esetén a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy az
Országos Szakértői és Rehabilitációs tevékenységet végző bizottságok szakértői véleményét.

 Akkor is be kell íratni a gyermeket az iskolába, ha a gyermek eléri a tanköteles kort, de még az óvodában
marad.

 A tankötelezettség – a szülő választása alapján- iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.

 A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betöltötte.

Rugalmas beiskolázás

A Tankötelezettségi Törvény lehetővé teszi a rugalmas beiskolázást, ennek következtében a problémás gyermekek
lehetőséget kapnak a beiskolázás elhalasztására. A tapasztalatok szerint az iskolakezdési időszak kitolásával, és spontán
érési folyamatokra alapozva nem oldható meg a sikeres iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakítása.

A rugalmas beiskolázást lehetővé tevő törvény Nagy József tudományos érveire hivatkozva született 1986-ban.
Rugalmas beiskolázás alatt azt értjük, hogy bár hivatalosan a május 31. előtt hatodik életévüket betöltött gyerekek
kezdhetik meg az adott év szeptemberében az iskolaévet, külön eljárás nélkül még egy évet maradhat a gyermek az
óvodában, ha a szülő ezt így gondolja, illetve további egy évet, ha a szakemberek látják ezt szükségesnek.

A rugalmasság elvben fordítva is érvényesül, a nyári gyerekek akkor is beírathatók az első osztályba, ha a hatodik
életévüket az első iskolai tanévben (december 31-ig) töltik csak be.

Iskolaérettség

79
Az iskolaérettség iskolai tanulásra valókészenlétet jelent.

Azok a testi és pszichikai funkciók tartoznak ebbe a fogalomkörbe, amelyek meghatározott szintű fejlettsége 6 éves kor
körül lehetséges. Az iskolai élethez való alkalmazkodás, szociális érettség szempontjából pedig szükséges.

Az iskolaérettség kritériumai, fejlettségi mutatói: azt takarja, hogy milyen fejlettségi szintet kell elérni az iskolába lépő
gyermekeknek.

Az iskolaérettség kritériumai:
 Testi fejlettség
 Befejeződik az első alakváltozás, testarány fejlettebb
 Idegrendszeri, értelmi fejlettség
 -Kialakul a serkentés –gátlás aránya
 -Kialakul a szándékos és tartós figyelemre való képesség
 -Elemi fogalmakkal rendelkezik
 -Ismernie kell a legegyszerűbb mennyiségi és számfogalmakat
 -Tudja megnevezni testrészeit
 Emlékezet
-Rövid és hosszútávú memória jól működjön
 Képzelet
-Alakuljon ki a kettős tudat
 Érzékszervek, látás, hallás
-Ezeképpsége teszi alkalmassá at ismeretek befogadására
 Érthető, bővített mondatokban beszéljen.
 Észlelési funkciók
-Alaklátás---Gestalt-látás(az egészet a részeivel együtt képes értelmezni)
-Formaészlelés---több tárgyat képes elrendezni szín, forma, nagyság szerint
-Színfelismerés---képes az árnyalatok felismerésére
-Térészlelés---térirányok stabilizálódnak
 Motoros funkciók
Kialakul a biztos járás, egyensúlyozás, normális testtartás.(nagymozgások)
Hat éves kor táján nagyobb lendülettel fejlődik a finommotorika.
 Szociális és munkaérettség
-A közösségi életbe való beilleszkedési alkalmasság
-Szabályokhoz alkalmazkodás
-Együttműködés társakkal, felnőttekkel
-Szükségletek szabályozása
-Feladattudat, feladattartás
 Érzelmi, akarati élet fejlődése
-Érzelmein tud uralkodni
-Viselkedését kontrollálja
-Szabályok ismerete
-Önkontroll fejlődése
-Beilleszkedni, alkalmazkodni tudás
-Akaratifejlődés(feladattudat, feladattartás)

80
 13/A TÉTEL A tanulási motiváció. A tanítási – tanulási stratégiák.
1.A tanulási motiváció:
 A mindennapi megismerésben a gyerekeket/felnőtteket az érdeklődése, érdekei, szükségletei hajtják.
 Az iskolai tanulásban ez a belső késztetés nem mindig áll fenn.
 A tanulóknak olyan ismereteket is el kell sajátítania, amely hasznosságát az adott pillanatban még nem látja.
 Olyan órán is részt kell vennie, amely nem érdekes a számára.

Motiváció:
 Olyan indítékok együttese, amelyek a tanulót ráveszik a tanulásra és a tanulási kedvet ébren tartják.
 A tanulás pszichikus feltételeinek biztosítása.
 Fontos:
- a tanuló motivált legyen, kedvvel vegyen részt a munkában,
- motiváltság nélkül a tanulási folyamat lelassul,
- a pedagógus törekvései találkozzanak a gyerekek érdeklődésével,
- az egyes tanulói motívumok eltérőek lehetnek,
Tanulói motívumok (egyes diákot mi motivál):
 új ismeretek megszerzésének vágya,
 összefüggések meglátásának igénye,
 elismerés szükséglete,
A tanuló motivációját befolyásolja:
 a tanuló hozzáállása a tanuláshoz,
 a tanulás öröme,
 a tanuló pozitív és negatív érzelmei,
 az iskola légköre,
 a pedagógus személyisége,
 a tantárgyak jellege (kedvelt, kevésbé kedvelt tantárgyak)
A kevésbé kedvelt tantárgyak tanításakor van jelentőségük a motiváló technikáknak.
A pedagógus:
 ismerje a motiváló eljárásokat,
 ismerje az egyes tanulók motívumait,
 törekedjen motívumaik gazdagítására,

A tanulási motivációnak 4 szintjét különböztetjük meg:

 Beépült (interiorizált) tanulási stratégia:
- a tanuló lelkiismereti okokból, kötelességtudatból tanul
- a tanulás erkölcsi kötelességgé válik
- függetlenedik a külső megerősítőktől
 a tanulási magatartás vezérlését belső tényezők veszik át
 Belső (intrinsic) tanulási stratégia:
- abban az esetben áll fenn, ha a motivált állapot:
81
 a tanuló személyiségjegyei révén jön létre
a tanulási helyzet sajátosságai révén jön létre
- a követelményeknek a kíváncsisága, és a tananyag iránti érdeklődése miatt tesz eleget
 Külső (extrinsic) tanulási stratégia
- a tanulás külső, a tanuláson kívül levő cél elérése érdekében történik
- tehát a tanulás csak eszköz
- ilyenkor külső jutalmakért:
Pl.: jó jegy, tárgyi jutalom
- referenciális személyeknek akar megfelelni:
Pl.: szülők, tanárok, iskolatársak
 Negatív következmények (rossz jegy, büntetés stb.) elkerüléséből fakadó motiváció

Az oktatási folyamat feladata és célja, hogy a tanulók tanulási motivációját fejlessze. A tanulóban már meglévő
motívumokat fel kell tárni, meg kell ismerni s a pedagógia eszközeivel működésbe kell hozni, tovább kell fejleszteni
vagy éppen ki kell alakítani az ismeretek megszerzésének elősegítése érdekében.

2.Tanítási – tanulási stratégiák:

Stratégia: A módszereknek és eszközöknek, valamint szervezési módoknak egy adott cél érdekében létrehozott
kombinációja.
Tanítás: A tanár célszerű tervező, szervező, szabályozó, értékelő eljárásai, amelyekkel a tanulók tanulási munkáját
ösztönzi, irányítja, segíti
Tanulás: Az idegrendszerben bekövetkező változás, amely bekövetkeztével alkalmazkodásra vagyunk képesek.

A stratégiáknak két csoportját különböztetjük meg, azt, ahol a cél játssza a központi szerepet:

A. Célközpontú stratégiák:

 Információ tanítása bemutatás segítségével.

Lényege: hogy kapcsolatot teremtsünk a meglévő és kialakítandó struktúra között.
A tanár:
- motivál
- feltárja az ismereteket (strukturáló elv)
- a tananyagot logikusan közli,
- gondolkodás elősegítése.
 Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével:
- a fogalmakat ismertetőjegyeik alapján csoportosítja,
- a tanár definiálja a fogalmat – direkt bemutatás
- fogalomelsajátítás – példák, ellenpéldák elemzése
 Készségtanítás direkt oktatás segítségével
- a célokat elemeire bontjuk,
- a diákot végigvezetem az elsajátítás menetén,
- határozott, de nem autokratív tanári irányítás
 Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével:
- az iskolában meg kell tremteni a társadalmi életre való felkészülés feltételeit(Dewey)
- az előítéleteket felszámolni (Allport)
- kölcsönös függőség-motiváció a közös cél elérésére.
 A gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével
- a tanulók maguk konstruálják gondolati rendszereiket (Brunner)
- A ped. nem készen nyújtja az ismereteket-felfedező tevékenység

B. Szabályzáselméleti stratégiák:
 Nyílt oktatás
- a tanulóban rejtőző képességek kifejlesztése
- individualizált tanulási lehetőség (egyénre szabott)
- a tanuló aktív felfedező tevékenysége
 Adaptív oktatás (gyerekhez igazít)
- minden gy. különböző
- a tanítás a gyerekek képességéhez igazodjon
- egymástól eltérő tanítási eljárások
 Programozott oktatás
82
- lineális oktatás programozás Skinner-a tananyag kis lépésekre bontása-egyéni ütem-folyamatos megerősítés
- elágazásos program (Crawder-a tanuló feleletétől függ a következő feladat
 Optimális eljárási stratégiák:
- a született adottságok különbözőek – különböző időkeret
- csak akkor térjünk új anyagra, ha a megelőzőt optimális szinten megtanítottuk.

83
 13/B TÉTEL Az óvodapedagógus új feladatai: szolgáétatások, PR-munka, alapítvány működtetése, pályázatok
írása, részvétel a szakmai közéletben

Egyes pedagógusok nemcsak a gyermekek nevelésével foglalkoznak, többet vállalnak:

 részt vesznek az óvoda működtetésében:
- ünnepségeket szerveznek,
- munkaközösség – szervezést vállalnak,
- képviselik az óvoda érdekeit fórumokon
Tehát bepillantást nyernek az óvodavezetés munkájába.

1. SZOLGÁLTATÁSOK:
Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások az óvodában:
 az óvodai nevelési foglalkozások;
 szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás;
 a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás;
 a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete;
 az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;

Mely esetekben téríti a szülő a költségeket?

 A nevelési program keretein kívül eső foglalkozások, kirándulások költségeinek viselésébe a szülőket be lehet
vonni.
 Viszont az ilyen alkalmakon való részvételt nem teheti kötelezővé az óvoda, emiatt a gyermeket nem érheti
hátrány.

2. INTÉZMÉNYI ARCULAT, PR – MUNKA (intézményi menedzselés):

Az intézmény, amely arculatot, imázst, identitást, specializálódást akart, az először nevet választott magának.
Az óvoda imázsának, sajátos arculatának megtervezése:
 az imázs "forrásai", meghatározói,
 az óvoda imázsának kialakítása, elfogadtatása,
 az óvoda belső felépítése és külső megjelenítése, népszerűsítése, óvoda-propaganda
 az óvoda-kép megjelenése a helyi sajtóban, lakossági szemlében, falusi - városi HAz

- Az intézmény menedzselésének fontos területe a helyi médiában való folyamatos közszereplés.

- A helyi médiában való megjelenés célja az intézmény népszerűsítése a város lakói körében, az óvoda
rendezvényeinek, életének, fontos eseményeinek, eredményeinek prezentálása által.

- Az óvoda nyílt rendezvényei – amellett, hogy a szülők részvételével zajlanak – jó alkalmat biztosítanak az
intézményi menedzselés szélesebb körű megvalósítására is.
- Ezért az óvoda nyílt rendezvényeire meghívót küldhetünk a legfontosabb partnereinknek, annak
érdekében, hogy minél nagyobb mértékben nyerjenek betekintést az óvoda működésébe.
- Partnereink felé intézményi munkánk menedzselése a minőségfejlesztési rendszer működtetésén keresztül
is megvalósulhat.
- Ennek fontos feltétele, hogy a minőségfejlesztés folyamatos eredményeit hatékonyan közvetítsük az
érintettek felé.

A közvetítés színterei:
 az óvodák folyosóján elhelyezett „szülők faliújsága” elnevezésű hirdetőtábla
 szülői értekezletek
 megbeszélés a tanítónőkkel
 vezetői beszámoló a fenntartó felé (vezetői értékelés)

Az egységes és kifejező intézményi arculat kialakításában fontos szerepet játszik az óvoda belső tereinek összhangja a
nevelési célkitűzésekkel, az intézmény múltjával, jelenével, jövőjével.

Főfolyosó Öltözők Csoportszobák

Az évszaknak, ünnepnek meg-felelő Faliújság: Az évszaknak, ünnepnek meg-felelő
dekoráció  csoport neve, a csoportban dekoráció

84
Az intézmény pedagógiai arcu-latát
tükröző fényképek a fala-kon
(mozgásos tevékenységek, óvoda-
család közös program-jai…)
Gyermekmunkák a falakon esztétikus
elhelyezésben, a folyamatos csere
biztosításával
dolgozó óvodapedagógu-sok, Labda!
dajka neve
Bordásfal (lehetőség szerint)
 gyermekek névsora
 napirend Mozgásos lehetőségek biztosí-tását
 hetirend elősegítő teremrendezés
 gyümölcsnap
 a csoport életével kapcso-latos A gyermekeknek egyéni táro-lók
aktuális információk biztosítása (rajzmappa, vagy fiók)
 házirend

„Szülők faliújsága”: A gyermekek jelei: Naposi jeltábla

 küldetésnyilatkozat - a ruháspolcokon Élősarok
 minőségpolitikai nyilatko-zat - a cipős polcokon
 intézményvezetés rend-szere
 az óvoda telefonszáma
 gyermekvédelmi felelősök Elvárás:
 az óvoda gyermekorvosa, Személyesség és esztétikussság
védőnője tükröztetése a kiírásokban
 a minőségfejlesztés aktuá-lis
információi

3. ALAPÍTVÁNY MŰKÖDTETÉSE:
Az óvodai nevelésről gondoskodhat alapítvány is.
Lehet: közhasznú minősítésű, így lehetőség van a jövedelemadó 1%-ának felajánlására.
Az alapítvány célja:
- Támogatja a gyermekek egészséges, kiegyensúlyozott, sokoldalú fejlődését
- Támogatja az óvodás gyermekek nevelésében részt vevő dolgozók szakmai továbbképzését
- A sokoldalú ismeretek elsajátításához szükséges információk és tárgyi felszerelések biztosításához anyagi
segítséget nyújt
- Segíteni kívánja az óvodai nevelőmunka fejlesztését, a helyi program cél- és feladatrendszerének teljesülését
- Közhasznú tevékenységként elsősorban az alapítványi célkitűzések megvalósítása érdekében anyagi
támogatást nyújt.
Az alapítvány működése:
- A kuratórium felelőssége az alapítvány céljára rendelt vagyon leghatékonyabb működtetése, kamatoztatása,
felhasználása.
- Így feladata mindent megtenni annak érdekében, hogy az alapítvány vagyonát a jogszabályoknak és a
törvényes gazdálkodási lehetőségeknek megfelelően gyarapítsa.
- Az összes jövedelem azonban csak az Alapítvány céljai által meghatározott körben és módon használható fel,
fel nem osztható. A kuratórium dönt a rendelkezésre álló vagyon felhasználásáról.
- A Kuratórium ülését legalább annak időpontja előtt nyolc nappal kézbesített, a napirendi meghívóval a
Kuratórium elnöke hívja össze. A Kuratórium határozatképes, ha a tagok közül legalább három fő jelen van.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
- A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Meghatározott kérdésekben a Kuratórium elnöke zárt ülést rendelhet el.
- Az Alapítvány tevékenységére vonatkozó éves beszámolót, így a közhasznúsági tevékenységről szóló jelentést
is, a Kuratórium elnöke állítja össze és terjeszti a kuratórium elé elfogadásra.
- A Kuratórium üléseiről és döntéseiről jegyzőkönyvet készít, melyből a meghozott döntés tartalma, időpontja és
hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya is megállapítható. A jegyzőkönyvet, az írásba foglalt
határozatokat, valamint a közhasznúsági jelentést bárki a Kuratórium elnökével egyeztetett időpontban
munkanapokon jogosult megtekinteni, illetőleg arról saját költségére másolatot kérni.
- A Kuratórium tagjai munkájukat társadalmi munkában látják el.
- A felügyelő bizottság felügyeli az alapítvány határozatait törvényességi szempontból.
- A felügyelő bizottság ellenőrzi az alapítvány működését és gazdálkodását.

PÁLYÁZATOK:

Pályázati kiírások:
- pályázatfigyelő honlap: www. paf.hu
- hirdetések
Pályázati űrlapok beszerzése
Pályázati űrlapok kitöltése:
85
 - pályázó adatai
- a támogatással megvalósítandó fejlesztési cél
- támogató ajánlások, nyilatkozatok

14. A) A PEDAGÓGUS TERVEZŐMUNKÁJA: NEVELÉSI, FEJLESZTÉSI TERV KÉSZÍTÉSE , TANULÁSI

TARTALMÚ TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE

Az óvoda a nevelés színtere! Nagy gondot kell fordítani ennek a tervezésére.

Az óvodai nevelés céljainak eléréséhez nélkülözhetetlen a pedagógiai tevékenység tudatos, célirányos megtervezése.

A tervezés: (a pedagógiában ez alapvető követelmény)

-felkészülés, ráhangolódás a pedagógusi tevékenységre
-lehetőségek számbavétele
-módszerek kiválasztása

A nevelés tervezése: gyermekszeretetre épül és a fejlesztést tartja szem előtt.

A nevelés tudatos tervszerű tevékenység. (írásban és gondolatilag tervezhető)
-a nevelés tervezhető---a tervezés pedig előrelátó (a pedagógusra legyen jellemző a pedagógiai előrelátás)
-az előrelátás végpontja a cél és ehhez viszonyítjuk az összes stratégiánkat(vagyis az oda vezető utat, eszközöket,
feltételeket, tevékenységi formákat) –iskolaérettséghez való eljutás
-mindezek rögzítése jelenti a nevelőmunka tervezését
A tervezés alapja:
-gyermekismeret (gyermeket meg kell ismerni és fejleszteni kell)
-cél ismerete kell (csak az a terv elfogadott, ami megvalósítható és konkrét)
A tervezés kiindulópontja- feladata
-Szubjektív tényezők számbavétele ( gyermekismeret, a gyermek története óvodába járás előtt és a változások)
- objektív tényezők számbavétele ( célok, feladatok, elvárások, tartalom, módszerek, szervezési formák)
–pedagógus jellemzői (általános és szakmai kultúráltsága, egyéni arculata, irányultsága, belső tartalékai)
A tervezés szükségessége :-átgondolásra késztet, gondolatok logikus rendbe terelése, objektív és szubjektív feltételek
koordinálása
A tervezés során figyelembe kell venni
:-az óvodai nevelés- tanítás a nevelési célok elérése érdekében történik
- a nevelés- tanítás a csoport követelményszintjéhez, a gyerekek egyéni különbségeihez, az óvoda
sajátosságaihoz igazodjon
- érvényesüljön a fokozatosság és folyamatosság elve
- a nevelés- tanítás tervezése rugalmasságot igényel, módosíthatja a témára szánt időt a gyerekek tájékozottsága
A tervezés lépései:
- a szükséges információk megszerzése, elemzése
-információk alapján döntések meghozatala
-tervek elkészítése
-pedagógiai tevékenység megvalósítása
tervek és megvalósítás összehasonlítása,elemzése, értékelése(az egyben a következő terv első lépése)
Tervezés lehet
-gondolati tervezés

86
-írásbeli tervezés
-szóbeli
A nevelés tervezése
-a helyi program szerint történik ( kiindulópont a gyermekismeret)
-általában csoportnaplóban vagy tervdokumentációban található meg
-a tervezés DOKUMENTUM: fontos információk vannak benne(pl:gyerekcsoport neve, milyen keretek között élnek a
csoportban a gyerekek, napirend, hetirend, a gyermek megismerését bemutató anamnézis-hogyan fejlődött óvodáskor
előtt, majd óvodáskorban(titkos, személyes infókat tartalmaz, csak akkor kell tudni, ha fontos)
A program úgy válik konkréttá, ha figyelembe vesszük az intézményi sajátosságokat, ez adaptációs (hozzáigazítani)
feladatot ad az óvónő számára.
HOP tartalmazza: Gyermekközpontúság!!!
-gyermek áll a középpontban a maga szükségleteivel, vágyaival, lehetőségeivel.
HOP kiindulópontja:
-társadalmi elvárások
-kik járnak ide, milyen gyerekek
-milyen óvónők
-milyen óvodakép, gyerekkép van előttünk
Tartalmazza:
-óvodakép
-gyerekkép
-cél, feladat
-tevékenységrendszer
-fejlesztési program
-szervezeti feladat
Írásbeli tervezésnél alapdokumentum a OAP, a mindenkori tanterv.( ez adja a keretét—minősített óvodai programok,
alternatív programok készítése)

TANTERVI ALAPDOKUMENTUM
ALAPPROGRAM
-az OAP-ból és az alternatív programokból készülnek a helyi programok=HOP
Az adott óvodára kell tervezni, az adott óvodai testület készíti el, van eszmeisége, összehangolt munka, nevelési
tradíciók jelennek meg, sajátos nevelési szemlélet jellemzi
Mit tartalmazzon a nevelési terv?
-Tevékenységeket tervezünk és annak tartalma és ehhez rendeljük hozzá a fejlesztési teendőt.
-Fontos hogy egy-egy tevékenységben milyen fejlesztési lehetőségek vannak (pl.:irodalmi tev.-anyanyelvi fejlesztés,
szókincsbővítés; vizuális- finommotorika fejl.)
A tervezésben a képességeknek, lehetőségeknek , szokásoknak összhangban kell lennie a HOP-mal.-A nevelés
tervezése sokszínű és sokféle
Létezik éves terv is, ez is a program sajátosságától függ (annak a minősége projekt jellegű)
A nevelés tervezésének helye:csoportnapló ,ami tartalmazza:
-csoport adatai
-napirend
-hetirend
-csoport általános jellemzői
-nevelési terv
Tervezés szintjei: -óvodai helyi nevelési program (ONOAP-mal korrelál),- csoport terv (3-4 éves időszak, hosszútávú
terv). Lehet tervezni 1 hétre, 1 hónapra, 1 negyedévre, félévre. 1 hét a legjobb, mert belátható.
A tervezés jellemzői:
--nevelésközpontú,
-szükségletekhez való igazodás,
-aktuálisan domináns szükségletekhez való igazodás
-egyéni sajátosságokhoz igazodás
-játék dominanciája-tapasztalatszerzés sokoldalúsága
-élményszerűség, önmegvalósítás, felfedezés, alkotói tevékenység
-életkori sajátosságok figyelembevétele,
Közvetlen felkészülés menete: -tartalom (anyag) kiválasztása,
-cél, feladat, értékek megállapítása az előzmények tükrében, tartalom megjelenítése
-módszerek, eszközök megválasztása
-szervezeti és munkaformák megválasztása
-tevékenység menetének megválasztása, eszközök kipróbálása, előkészítése, ellenőrzése
-tevékenység lebonyolítása
-az eredmények számbavétele, elemzése, értékelése

87
Régen egységes volt a nevelési terv, formanyomtatvány volt.
Ma többféle programot használunk.
Minden gyerekről készül fejlesztési lap, vagy személyiséglap.
Tartalmi elemei:
-beszoktatás jellemzői: akkor nehéz, ha nem készítik fel, anyától való leválás
-értelmi képesség szintje:mérés, értékelés alapján tudjuk ezt felmérni
-szokásrend: hogyan alakul
-az óvodáskorra elért fejlettségi mutatók: kimagasló vagy elmaradt jellemzők
-mozgásfejlődés
-szocializáció jellemzői
-tevékenységhez való viszonya
-anamnézis:( a gyermek élettörténete az óvodába lépésig) fontos a gyerek fejlődésének alakításához
-ezeket folyamatosan vezetni kell, így óvodáskor végére könnyebben el tudjuk dönteni, hogy iskolaérett e.

Tervezés másképp
Projekt: tanulásszervezési mód, aminek lényege, hogy a világ egyben marad. A holisztikus látásmód kialakulását segíti.
Sajátossága:
-komplex tevékenységet kíván
-problémafelvetéstől eljut a megoldásig
-az egyén aktív részvételét kívánja
-pedagógus és gyermek egyenrangú társak
-önállóság
Projekt jellemzői:
1. Tartalmi ismérvek
-Probléma sokoldalú megközelítése
-tevékenységorientált
-élethelyzetekben tanulás
-ismeretek összekapcsolása
-alaptevékenységek ötvözése
-kiscsoportos kooperáció
-több nap alatt lesz kész
2. Gyakorlati megvalósítás
-témakeresés
-tervkészítés
-témaintegrációk vázolása
-források feltárása
-projektvéglegesítés
-mindig van produktum
3. Projektszerű tanulás jellemzői
-cselekvésekben fejleszt
-integrálja a műveltségtartalmakat
-módosítható, kiegészíthető
-részképességek fejlesztése
-hatékony tanulási mód
-együttműködési, tanulási technika
-ismeretszerzés folyamata fontos
4. Pedagógusszerep alakulása
-szerteágazó, előkészítő
-eszköz, tevékenység biztosítása
-előzetes ismereteket aktiválni
-gyermekekkel való együttműködés
-ösztönző stílus
-integrálni módszertani ismereteit
-szülőkkel való együttműködés

88
 14.B. PEDAGÓGIAI MUNKA SEGÍTÉSE: PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT SZAKMAI
SZOLGÁLTATÁSOK

Pedagógiai szakszolgálat
A pedagógiai szakszolgálatok szükségességéről a különleges gondozásra, a rehabilitációs célú foglalkoztatásra szoruló
gyermekek, tanulók esetében beszélhetünk elsősorban. .A különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú
foglalkoztatáshoz való jogot a testi-, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos vagy
pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott ( pl. dyslexia,
dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar ) gyermek, tanuló számára a közoktatási törvény
30.§-a biztosítja.
Különleges gondozásban és rehabilitációs célú foglalkoztatásban az a gyermek részesülhet, akinél a szakértői bizottság
(sajátos nevelési igényt) megállapította.
A különleges gondozást – a gyermek , tanulók életkorától és állapotátólfüggően:
-korai fejlesztés és gondozás
-óvodai nevelés
-iskolai nevelés és oktatás
-fejlesztő felkészítés keretében kell megvalósítani.

A Közoktatási Törvény szerint 34. §: A szülő és a pedagógus munkáját és a nevelési- oktatási intézmény feladatainak
ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.
A törvény a pedagógiai szakszolgálat alatt az alábbi tevékenységeket nevezi meg:
-gyógypedagógiai tanácsadás
-korai fejlesztés
-fejlesztő felkészítés
-tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység
-nevelési tanácsadó
-logopédia
-továbbtanulás, pályaválasztási tanácsadás
-konduktív pedagógiai ellátás
-gyógytestnevelés
35.§ (1)A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításától
kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülőbevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása .Ha a
gyermek 3. életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be sz óvodai
nevelésbe.
(2) A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyerekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük
miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére
tanácsadás nyújtásával.
(3) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs
tevékenység keretében kell
-a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő
ellátásra, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra
vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.
(4) A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak
feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő
bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni
adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi.
(5) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása,
dyslexia megelőzése és gyógyítása.
(6) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának
szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.
(7) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése,
gondozása.
(8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az
iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.
(9) Pedagógiai szakszolgálatot az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban előírt feltételeknek.
Látható hogy a pedagógiai szakszolgálat - a pályaválasztási tanácsadást kivéve- a gyermek valamely speciális
szükségletéből fakadó, és annak kielégítésére irányuló tevékenység.
A szakszolgálat körébe tartozó feladatokat különböző intézmények látják el.

Pedagógiai szakmai szolgáltatások

89
Célját és feladatait a közoktatási törvény 36.§ (1) pontja így definiálja: „ A közoktatási intézmények és fenntartók ,
valamint a pedagógusok munkáját , továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai szakmai
szolgáltatások segítik.
Célja tehát a szülők, nevelők, fenntartók neveléssel összefüggő munkájának teljeskörű segítése, valamint a tanulók,
gyermekek érdekvédelme. Ennek megfelelően a pedagógiai szakmai szolgáltatások fő területei:
-pedagógiai értékelés
-szaktanácsadás
-pedagógiai tájékoztatás
-igazgatási, pedagógiai szolgáltatás
-pedagógusok képzése, továbbképzése
-tanulmányi és tehetséggondozó versenyek
-tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat
Pedagógiai szakmai szolgáltatást az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott feltételekkel (döntően a
megyei, fővárosi, kerületi önkormányzatok) által fenntartott intézetek.
Ezek közül a tevékenységek közül a szaktanácsadás, a pedagógiai tájékoztatás, a továbbképzés illetve a versenyek
szervezése azok a szolgáltatások, amelyek közvetlenül segítik a pedagógus munkáját.
A pedagógiai szakmai szolgáltatást a megyei pedagógiai intézetek (ill. a Fővárosi Pedagógiai Intézet ) szervezik.
Hasonló szolgáltatások megvalósítására – elsősorban az alapítványi és magániskolák igényeinek kielégítésére – alakult
2001-ben a Független Pedagógiai Intézet. Általában a megyei pedagógiai intézetek látják el ( a felsorolt feladatok
mellett) a szolgáltatások körébe sorolt feladatok közül a gyógypedagógiai tanácsadást, a gyógytestnevelés és a
konduktív pedagógiai tevékenységek koordinálását, mivel ezek a szolgáltatások – a csekély igény miatt- egy-egy
településen nem tarthatók fenn. Az ellátást általában utazó szakemberek hálózatával működtetésével oldják meg.
Szintén –általában- a megyei pedagógiai intézetek keretein belül , külön szolgálat keretében valósul meg a
pályaválasztási tanácsadás. A megyei pedagógiai intézetek szolgáltató intézményként segítik a pedagógusok munkáját.
A tájékoztatás feladatát hírlevelekkel és internetes honlapjuk folyamatos frissítésével látják el. A szakmai fejlődés-
fejlesztés elősegítésére ma már nemcsak továbbképzéseket, de mind gyakrabban szakmai- módszertani konzultációs
csoportokat működtetnek az azonos feladatot ellátó pedagógusok (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő
szervező, stb.) számára. Ugyancsak újszerű szolgáltatásként jelenik meg a hazai pedagógiában nem alkalmazott
csoportos szupervízió lehetősége.
A pedagógiai szakmai szolgáltatás legfőbb beszállítói körét a szaktanácsadók adják. A szaktanácsadás feltételrendszere
jogilag nem tisztázott, így alig van olyan megye, ahol állandó megbízással térítésmentes szolgáltatásokat nyújtanak a
szaktanácsadók.

90