TÁRSADALMI STRUKTÚRA

Szociológia alapjai – 5. hét

Miért foglalkozik ezzel a szociológia?
• E nélkül lehetetlen szociológiát vagy bizniszt „csinálni”
• A különböző társadalmi rétegekről beszélni
• Összehasonlítani őket
• Értelmezni az egyenlőtlenségi viszonyokat a társadalomban
• A kutatások / megrendelések java a társadalom egy-
egy szegmenséről szól
• „X társadalmi réteg hogyan viszonyul más rétegekhez? Miben
különbözik a véleményük? Mit fogyasztanak másképp?”
• Tehát miben hasonló és miben tér el a társadalom többi
rétegétől?
• pl. gyári munkások és elit, diplomások és képzetlenek, befektetésekből,
vállalkozásokból és bérből élők, szülők és gyermektelenek, eltérő
korúak, vallástalanok, vallásosak és azon belül az eltéről vallásokat
követők stb. – a végtelenségig lehet boncolgatni a társadalmat.
ALAPFOGALMAK
Társadalmi szerkezet
• Társadalom ≠ egyének formálatlan halmaza
Ősemberi szinten:
• Te vagy a legöregebb, te bíráskodsz;
• Te vagy a legokosabb, te vezetrsz minket;
1. A társas lények között viszonyok alakulnak
• Ti vagytok ki
a legerősebbek, ti védtek meg;
• Ti jól vadásztok, ti láttok el minket;
Vezető
• Te ismered a növényeket / szellemeket, te
Katona
2. E viszonyok alapján az egyének eltérő
gyógyítasz társadalmi
minket pozíciókat
és varázsolsz
Vadász/gondoskodó jó időt;
foglalnak el • Te vagy a legtapasztaltabb, te tanítod a
Orvos
gyerekeket;
Tanár
• Te szimpatikus vagy, te leszel a társam
Házastárs
3. E pozíciókban többé-kevésbé• Temegmaradnak,
alávaló vagy, te szolgálsz
sőt egyesminket
Szolga
társadalmakban pozíciójukat a gyermekeikre is átörökítik.
• Ebből fakadóan a társadalmaknak kialakul egyfajta szerkezete
Társadalmi szerkezet tanár-diák
• Definíció tehát: a társadalmon belüli kormány-nép
különböző pozíciók közötti viszonyok
vezérigazgató-beosztott
burzsoázia-proletariátus
• A pozíciókat emberek vagy csoportok foglalják el (pl. tanár, kormány stb)
• tehát a szerkezet az egyes egyének és az egyes csoportok közötti viszonyokat jelenti
• Ezek a pozíciók sokszor egyáltalán nem egyenlőek
• Egyes pozíciókban: nagy hatalom, jó anyagi körülmények, privilégiumok
• Más pozíciókban: nincs hatalom, rossz anyagi helyzet, nincs privilégium
Társadalmi szerkezet
• A pozíciók közti hasznos és szükségszerű együttműködés mellett
tehát szükségszerű egyenlőtlenség is van
• A szociológia a társadalmak szerkezetét és a szerkezetben
megfigyelhető egyenlőtlenségeket vizsgálja
• Hogy ezek vajon igazságtalanok vagy igazságosak?
Beszéljük meg!
Oké-e a társadalmi egyenlőtlenség?
• Manapság mainstream nézet, hogy ezek az egyenlőtlenségek
igazságtalanok, és meg kell szüntetni, vagy redukálni kell őket

• Szükségszerű-e, elkerülhetetlen-e a társadalmi egyenlőtlenség

megléte? – MENTI.COM
• Igazságos vagy igazságtalan, hogy vannak társadalmi
egyenlőtlenségek? – MENTI.COM
• Szükséges-e a megszüntetésére törekedni?
• Ha igen: teljes mértékben vagy van egy elfogadható mértéke az
egyenlőtlenségeknek?
• Ha nem: Miért nem?
Státus
pl: egyszerre apa, férj,
• A társadalmi szerkezeten belül státusok
gyermek, tanárvannak
és valamely
• A státus lényegében azonosegyesület
az egyén vezetőségi tagja
által a társadalomban /
társadalmi intézményekben elfoglalt pozícióval
• Többféle státuszt foglalunk el
Szerep Pl. a munkásnak követnie kell az
igazgató utasításait, de az
igazgatónak is figyelemmel kell
• Minden státuszhoz elvárások (szerepek) kapcsolódnak, amelyeket a
lennie a munkás jogaira, igényeire
társadalom támaszt a státuszt betöltők viselkedését illetően
• A szerep tehát különböző társadalmi státuszokhoz tartozó viselkedési
minták, jogok és kötelezettségek együttese
• Társadalmi elvárás, hogy ezeknek megfeleljen az adott szerepet betöltő
Társadalmi rétegződés
• Definíció : Az emberi társadalmakon belül az egyének és csoportok között
fennálló strukturált egyenlőtlenségek egyfajta rendszere
• Egyenlőtlenség: Az egyes pozíciókhoz (pl. vezető és beosztott) különböző előnyök
kapcsolódnak. Az eltérő pozíciókban lévők nem egyenlő módon férnek hozzá a különböző
előnyökhöz, javakhoz, lehetőségekhez
• Főleg tulajdon, vagyon alapján, de nézhetjük a rétegeket életkor, nem, felekezeti
hovatartozás, katonai rang stb. alapján is
• Földkéreg-hasonlat
• A társadalom rétegei egymásra rakódottak:
• privilegizált rétegek a rendszer csúcsán,
• a hátrányosabb helyzetűek az alján
TÖRTÉNELMI RÉTEGZŐDÉSI
RENDSZEREK
Látható a következő képeken is, hogy rétegződés (legtöbbször piramis
alakot formálva) a Föld lényegében minden társadalmában létezik
valamilyen formában és szabályrendszer szerint
Rabszolgaság – rég megszűnt (?)
• Mára megszűnt minden rabszolgatartó társadalom.
• AZAZ: Nincs már olyan ország, ahol legális lenne a rabszolgatartás.
• Léteznek még rabszolgák a világban?
• Többen vagy kevesebben vannak, mint mondjuk az ókorban, vagy Amerika déli államaiban?
• MENTI.COM
• A The Global Slavery Index 2016 szerint 45,8, 2018 szerint 40,3 millió fő él ma rabszolgaként a
világon.
• A Római Birodalom csúcsán: nem egészen 5 millió rabszolga volt (50-60 millió lakosra) – Kr. u. 1. sz.
• Az ókori Athénban a csúcs 80 ezer fő körül alakult – Kr. e. 5-6. sz.
• Na de Magyarországon vannak rabszolgák?
• 2016-ban 22.500, 2018-ban 36.000 főre becsülik a hazai rabszolgák számát. Ez a népesség
0,37%-a.
• Európa összes rabszolgájának becsült száma 1.243.400 fő.
Nézzék meg az alábbi 2 perces animációt az Afrikából Amerikába vitt
rabszolgák tömegéről.
• https://www.youtube.com/watch?v=aMyg2Cmukmo&feature=youtu.be
Rabszolgaság ma?
• Asszociáció:
• Mi az első kép, szó, ami beugrik a „modern rabszolgaság” hallatán?
• A rabszolgaság milyen mai formáit ismeri / jut eszébe?
• Ki számít ma rabszolgának?
• Hogyan lehet ma rabszolgává válni?
• Hogy lehetséges, hogy ma ennyi rabszolga van?
• Mi is finanszírozzuk / fenntartjuk a modernkori rabszolgaságot?
• Hogyan tehetnénk ellene?
• Eltűnik valaha a rabszolgaság?
• Akik kevesebb bért kapnak a megélhetéshez elegendőnél, ők rabszolgák?
• A gyermekmunkások rabszolgák?
• Mit tenne, ha külföldön (pl. Távol-Keleten, Afrikában) nyaralna és
kikövetkeztetné, hogy a vendégházban dolgozók lényegében rabszolgák?
Rabszolgaság
• Egyenlőtlenség szélsőséges formája
• Embereket mások szó szerint birtokolnak
• Jogi feltételei különböztek az egyes
társadalmakban
• USA déli államai: A rabszolgáknak semmi jogot nem
biztosítottak
• Ókori Athén: Inkább szolgák, egyes rabszolgák jelentős
pozíciókat töltöttek be
• A rabszolgatartás költséges és veszélyes
• Kritikus létszám fölött fellázadhatnak
• Történelmi tapasztalat: ezek a rendszerek – ahol legális
volt a tartásuk – végül mind megszűntek vagy
összeomlottak, így ma már sehol sem legális, max.
lokális szinten legitim
Kasztrendszer
• Társadalmi rendszer, ahol az ember társadalmi
státusa egy életre szól
• Mindenkinek a születése szerinti kasztban kell leélnie
az életét
• A különböző társadalmi szintek elzártak
egymástól
• Más kasztok tagjaival a közvetlen érintkezés sem
megengedett
• A kaszt „tisztaságát” endogám házassági szabályokkal
tartják fenn: csak kaszton belüli házasság lehetséges
• Kasztok közti házasság esetén a magasabb kasztú az
alacsonyabb kaszt tagjává válik
• Épp fordítva, mint akár a feudalizmusban, vagy akár a mai
társadalmunkban, amikor házassággal könnyen lehet felfelé
nivellálni.
Kasztrendszer
• Az emberek társadalmi státusa olyan személyes
jellemzőktől függ,
• mint az etnikai vagy faji hovatartozás (Dél-Afrikai
Köztársaság egykor), a szülők vallása vagy kasztja (India)
• Ezeket a „tulajdonságokat” az illető születésével kapja, ezért
azokat megváltoztathatatlannak tekintik, főleg a bőrszín esetén
ez fizikailag is lehetetlen.
• Tipikusan olyan (agrár)társadalmakban, ahol még
nem jelent meg a kapitalista gazdaság
• Egy ideig ott is tovább élt, majd törvényileg tiltották
• Így sokan kötődnek hozzá, ítélkeznek lokális, falusi szinten
ennek megfelelően ma is Indiában
• India 1949 óta törvényileg tiltja
• Dél-Afrikában 1991-ben szűnt meg az apartheid
Az indiai kasztrendszer
• Az indiai kasztrendszer vallási alapú,
több mint kétezer éves.
• Négy(+1) fő kaszt van, egy-egy tág
foglalkozási kategóriához köthetően
• Brahminok / bráhmanák
• tudósok, értelmiség, papok és szellemi
vezetők
• Ksatríják
• katonák, nemesek és uralkodók
• Vaisják
• parasztok, kézművesek és kereskedők
• Súdrák
• munkások és szolgák
• Dalitok (érinthetetlenek)
• Kaszton kívüliek
Rendi tagolódás
• Főleg az európai feudalizmus része
• Ott figyelhetjük meg, ahol létezett nemesi származáson alapuló arisztokrácia
• A feudális rendek eltérő kötelezettségekkel és jogokkal felruházott rétegekből
álltak
• Legmagasabb rend: uralkodó, arisztokrácia, nemesség,
• Papság: külön rend, sajátos kiváltságokkal
• Közemberek, jobbágyok, szabad parasztok, kereskedők és kézművesek
• Megtűrt volt a renden kívüli házasodás
• Lehetőség nyílt némi személyes mobilitásra is
• Közemberekből is lehetett katona, majd lovag, így valamiféle vezető is
• A kereskedők nemesi rangot vásárolhattak maguknak
Osztálytagozódás
• Az emberek olyan nagyléptékű csoportja, ahol az osztály tagjai azonos
gazdasági erőforrásokon osztoznak, amelyek befolyásolják azt az
életstílust, amelyet követnek.
• Az osztálykülönbség alapját a vagyontárgyak birtoklása és a foglalkozás
együttesen alkotja.
Az osztálytagozódás jellemzői
• Az osztályok közti határok képlékenyek
• Nem jogi vagy vallási előírások hozzák létre (vö.
kaszt)
• Nem egyértelmű, kik tartozhatnak pl. a
felsőosztályba
• Az osztályon kívüli házasságnak nincs (formális)
akadálya
• De lehetnek szokáson alapuló korlátai
• Az osztálypozícióknak csak egy része
szerzett
• A pozíció nem csak születéssel szerezhető meg
• A társadalmi mobilitás jóval gyakoribb
Az osztálytagozódás jellemzői
• Az osztály gazdasági alapon nyugszik
• Az osztályok közti különbség főleg az anyagi erőforrásokon
alapszik
• Más rendszerekben nem gazdasági tényezők a fontosabbak
• Pl. Dél-afrikai kasztrendszerben: a faj
• Az osztályrendszerek nagyszabásúak és személytelenek
• Az egyenlőtlenségek nem a szolga-úr, alacsonyabb-magasabb
kaszthoz tartozók között fennálló kötelezettségek viszonyában
fejeződnek ki
• Az osztálykülönbségeknek alapja inkább a jövedelmi
esélyegyenlőtlenség
Társadalmi rétegződés
• Osztály helyett kezdjük használni
• Személyek vagy háztartások csoportja, akiknek a társadalmi helyzete
megközelítőleg azonos
• Meghatározásuk eltérő kategóriákra épülhet:
• Foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelemnagyság, vagyon
• A magyar szociológia tipikusan a foglalkozás jellege alapján szokta a
rétegeket megkülönböztetni, de nem kizárólag
• pl. beszélünk jövedelmi vagy vagyoni felső rétegről is, vagy diplomás rétegről
Példa foglalkozás jellege szerinti csoportosításra (2011-es
népszámlálás alapján)
KÖZÉPOSZTÁLY
Minek a közepe? Mettől meddig közép? Miért fontos ez?
Miért fontos?
• Kik ők? Kik tartoznak a középosztályba?
• Miért fontosak ők a politikának, gazdaságnak, döntéshozóknak, a piacnak?
Nagy arányú jelenlétük esetén inkább ők viszik a hátukon a gazdaságot,
nem (csak) az elit
Mi az, hogy középosztály?
• Főleg a jövedelmek nagysága, de más mérvadó szempontok alapján is a társadalom középső rétege
• Negatív (kizáró) definíció: Szimbolikusan elkülöníti magát az alsóbb osztályoktól, és objektív
(fogyasztási, foglalkozási és életstílusbeli) jellemzők mentén elkülönül a társadalom aljától és az
elitcsoportoktól is

• ~Jellemzők:
• Önérdek-érvényesítő
• Társadalmi tőkéje kiterjedt
• Képzett (leginkább diploma), gyermekeit taníttató
• Tehetős
• Anyagilag jövőorientált (biztos jövedelem, tud félretenni)
• Megengedhet egyfajta luxust is
• Saját ingatlana, saját termelőeszköze van
• Felelősségvállaló
• Tesz a társadalomért, civilként kiáll ügyekér, adományozik
• A szavazáson túl is részt vesz a „demokráciában”, „politikában”
• Akár a pártpolitikában is, de akár helyi szinten segíti a döntéshozást
• Innovatív
• Szívesen kipróbál új dolgokat, vagy maga fejleszti tovább a lehetőségeket.
MOBILITÁS
Vannak rugalmasabb és kevésbé rugalmas társadalmak, de a társadalmi
rétegek nem fixek. A régetek között átjárás lehetséges még a legmerevebb
társadalmakban is. Le is csúszhatunk, de fel is kapaszkodhatunk. Ennek
vizsgálatával foglalkozik a társadalmi mobilitás-kutatás.
Társadalmi mobilitás
• Az egyén, család, csoport vagy réteg társadalmi térben való
bárminemű (vertikális vagy horizontális) elmozdulása
• Társadalmi-gazdasági helyzetük megváltozása
• Munkásból értelmiségi
• Valaki jobb / rosszabb jövedelemhez jut, mint a szülei vagy ő maga korábban
• Magasabb iskolai végzettséget szerez
• Kedvezőbb / kedvezőtlenebb lakóhelyre költözik
• Az előzővel azonos presztízsű, de más munkát
talál
Horizontális mobilitás
• Adott társadalmi rétegen belül történik az elmozdulás
• A taxisofőr foglalkozást változtat és autószerelő lesz
• E foglalkozások kb. azonos szinten vannak
• Társadalmi hierarchiában
• Presztízsben
• Jövedelmi szintben
Vertikális mobilitás
• A társadalmi-gazdasági hierarchiában történő
fölfelé, vagy lefelé mozgás
• Azok, akiknek növekszik a vagyona, jövedelme vagy
státusa, felfelé mobilisak
• Azok, akik rosszabb helyzetbe kerülnek, lefelé
mobilisak
• Romló munkalehetősek,
• Romló munkaerőpiacai helyzet
• Idősödés, betegség
• Rossz makro-, mikrogazdasági környezet
• Gazdasági válság; már nincs szükség a vállalkozásom
kínálta szolgáltatásra
• Csökkenő segítség az állam vagy az NGO-k részéről
Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitás
• Valaki társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg
• a gyerekek követik szüleik foglalkozását vagy társadalmilag magasabb /
alacsonyabb presztízsű foglalkozást választanak?
• pl. a munkás gyermeke mérnökké válik
Nemzedéken belüli (intragenerációs v. karrier) mobilitás
• Valaki a foglalkozási életpályája folyamán lép át magasabb vagy
alacsonyabb társadalmi pozícióba, rétegbe
• pl. szocializmusban a termelőszövetkezeti paraszt kilépett a szövetkezetből
és segédmunkásként vállalt munkát egy ipari üzemben
Házassági mobilitás
• Valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe
• pl. egy eü-i ápoló házasságot köt a főorvossal
Cirkuláris / strukturális mobilitás
• Cirkuláris mobilitás:
• Bizonyos egyének vagy kisebb csoportok pozíciót cserélnek
• ám a társadalom szerkezete lényegében nem változik
• Strukturális mobilitás:
• A társadalom szerkezeti átalakulása
• Egész tömegek, komplett rétegek kerülnek feljebb vagy lejjebb vagy horizontálisan más
pozícióba
• Mikor?
• Szocializmus, iparosodás, kapitalizmus
• Új technológiák megjelenése
• Oktatás, iskolázottság növekedése, expanziója
Kizárás
• Valaki felfelé mobilitásának megakadályozása
• a kizsákmányolás egyik fajtája
• egy réteg a saját javait maximalizálja, de elzárja azokat a többiek elől.
PITIRIM ALEKSANDROVIČ SOROKIN
(1889-1968)
Pitirim Aleksandrovič Sorokin (1889-1968)
• Paraszti származás
• Szentpétervári Egyetem
• 1911-től a szociológia professzora
• A cári rendőrség többször letartóztatta
• 1917-es forradalmi kormány tagja
• 1922-ben halálra ítélték, végül csak kiutasították
• Már túl híres volt…
• Amerikába emigrál
• Minnesotai Egyetem (1924-1930)
• Harvard (1930–1959)
• ő alapította meg a szociológia tanszéket

• A bevándorlók társadalmi pozíciója érdekelte főleg

• Ő definiálta a társadalmi mobilitást először
• Vertikális és a horizontális mobilitás fogalma
Sorokin – nyílt és zárt társadalom
• Nyitott társadalom: általános a mobilitás
• Egy társadalom minőségét nem az egyenlő vagy egyenlőtlen
viszonyok határozzák meg
• Fontosabb: a személyeknek mennyire van lehetőségük
olyan pozíciókba jutni, amelyet „megérdemelnek” –
képességeik, tehetségük alapján
• Pl. demokrácia
• Zárt társadalom: nincs lehetőség a pozícióváltozásra
• Pl. kasztrendszer
• Az abszolút nyitott és zárt társadalom csak
ideáltípus, nem létezik!
• Ciklikusság: ugyanaz a társadalom hol nyitottabb,
hol zártabb
• Az intenzitás lehetősége is ciklikusan változik
 A VERTIKÁLIS MOBILITÁS
CSATORNÁI (1964)
Azon intézmények, amiken keresztül előre lehet jutni, vagy le lehet csúszni
a társadalomban
Mondjunk példákat!
• Milyen mobilitási csatornák létezhetnek ma?
• Ezek hogyan „segítik”, idézik elő a felfelé mobilitást?
• Hogyan idézhetik elő az egyén lefelé történő elmozdulását?
• Melyik a legfontosabb csatorna ma?
• A világon?
• Európában?
• Magyarországon?
Hadsereg
• Háború, hadsereg mindig a „társadalom lépcsőháza”
• Főleg fegyverkezés, háborúk, polgárháborúk idején
• Alsóbb rétegek gyermekei könnyen felkapaszkodhatnak parancsnokká, tábornokká, uralkodóvá
• A tehetséges katona sikere sorsfordító lehet
• elismerésben részesülhet
• 92 római császárból 36-nak a katonaság szolgált kapaszkodóként
• 65 bizánci császárból pedig 12-nek
• Meroving- és Karolin-dinasztiák alapítói
• Jobbágyok, útonállók, deviáns hátterűek léphettek szintekkel feljebb
• Másik oldal: a felsőbb osztályok tagjai alkalmatlanságuk esetén elveszthették pozíciójukat
• vagyonukat, szabadságukat, életüket
• Az emberveszteség is gyors mobilitást tesz lehetővé
• A hadsereg békeidőben is jó mobilitási csatorna, de nem olyan látványos
Egyház, mint intézmény
• Mobilitási főcsatornává válik, ha az egyház társadalmi jelentősége
növekszik
• hatalma csúcspontján már nem
• a legmagasabb tisztségek társadalmilag zártabbakká válnak

• A keresztény vallás elismerése után a társadalmi felemelkedés kiváló

terepe volt
• híveiket az egyházon belül és a társadalmi ranglétrán is feljebb segítették
• Egy püspök a nemesi hierarchiában is magas pozíciót töltött be
• Szolgák, parasztok, rabszolgák, kisebb nemesek is feljebb léphettek
• A vallás követői eleinte az alsóbb rétegekből verbuválódtak
• VII. Gergely pápa egy ács fia volt
• 144 pápából 28 alacsony, 27 a középrétegből került ki (Sorokin saját meghatározása alapján)
Egyház, mint intézmény
• A papi nőtlenség még erőteljesebbé tette
a mobilizáció szerepét
• A papoknak (jogi értelemben) nem lehetett
utódjuk
• Tisztségük nem volt örökölhető, hanem új
emberekkel kellett betölteni
• Ez folyamatos felfelé áramlást idézett elő
• komplett családok felfelé mobilitását segítette elő (pl.
Mediciek)
Egyház, mint intézmény
• Lefelé mobilitás az egyházban
• eretnekek, egyházzal szembefordulók
• üldözés, jogoktól megfosztás, kiátkozás, kivégzés
• királyok, uralkodók, magas rangú arisztokraták is
lezuhanhattak így

• A keresztény egyházak társadalmi befolyása

mára lecsökkent
• mobilitásban játszott szerepe gyengült
• de ugyanúgy lehetőséget ad még a mobilitásra
Iskola
• Mindig a vertikális társadalmi mobilitás csatornája volt
• Formától függetlenül
• Ha az iskola mindenki számára elérhető, lift szerepet tölt be, a legalsóbb szinttől a
legfelsőbbig
• Ilyennek látja Kínát
• A „képzési kiválasztás” vagy „oktatási szelekció” rendszere
• A felsőbb társadalmi és politikai pozíciókba a jelöltek kiválasztása az iskolai
intézményrendszeren belül történik
• társadalmi helyzettől függetlenül támogatják őket a kiemelkedésben
• Nem engedi tovább jutni azokat, akik nem felelnek meg
• az előkelőbb származásúakat sem!
• Konfucius: Mindenkinek esélye van arra, hogy miniszterelnök legyen
Iskola
• Ilyennek látja Törökországot Nagy Szulejmán
idején
• a janicsárok alakulataiból kerültek ki:
• szultáni arisztokrácia
• testőrség
• hivatalnok réteg
• minden társadalmi réteg megtalálható volt köztük
• Toborzó tisztek járták az országot és választották ki a
legkiválóbbakat
• ők jobb képzést kaptak
• Személyes képességüktől függött, milyen pozícióig jutnak el
Iskola
• Ilyennek látja a Nyugati civilizációt is
• Diploma nélkül (elvileg) nem lehet jelentős pozíciókhoz jutni
• de jó diplomával szép karrier futható be
• Sokaknak az iskolarendszer biztosítja a felemelkedést
• Az iskola olyan feladatokat is ellát, amit régebben az egyház, vagy a család
(szocializáció)
• A megnövekedett társadalmi szerep miatt kritikusan fontos a jól
szervezettsége
• Óriási kárt okozhat a hiányos szervezettség
Iskola
• Ahol az iskola csak a felső rétegek számára elérhető, ott a „lift” csak a
felső rétegek között közlekedik
• Alsóbb rétegekből csak kivételes esetekben látni felkerülést
• Ilyennek látja Indiát
• A (ma hivatalosan már nem létező) kasztrendszer miatt
• csak a felsőbb rétegeken belül lehetséges a felfelé mobilitás
• A tanulást és tudást még a szent könyvekben is kimagasló szintre emelték
• A tudás a világ rendjét fenntartó és az Univerzumot kormányzó hatalom
• A megismerés egyfajta második születés
• az első születés a szülőknek köszönhető, de az csak a test
• a második születéshez a tanító segít hozzá
Kormányzati érdekcsoportok, politikai szervezetek és
politikai pártok
• A politikai szervezetek mindig lift szerepet játszottak
• gyors felemelkedést is jelenthetett
• hivatalnoki pálya
• magas presztízsű döntéshozók asszisztenciájába lépés
• Középkorban: nemesi címekig lehetett így jutni

• Ma is hasonló a helyzet
• Számos államférfi a döntéshozói intézményrendszer alján kezdte
• titkár, asszisztens, alacsonyabb rangú államhivatalnok
• Sokszor őket gyermekeik is követték a pályán
• 2-3 generáció alatt családok léphettek feljebb jelentősen
• Pl. Justin Trudeau,

• Ami érvényes a nagy politikai pártokra, érvényes helyi szinten is

Szakmai szervezetek
• Tudományos, irodalmi, művészeti intézmények
• (Többnyire) társadalmi helyzettől függetlenül szabad a belépés annak, aki
bizonyítani tudja rátermettségét

• Különböző országok tehetségeit vizsgálta

• jelentős arányuk emelkedett fel alsó társadalmi rétegből így
• Németország: a vizsgált populáció 16,8%-a származott munkásosztályból
• Franciaország: Kiemelkedő írók 13%-a jött a munkásosztályból
• USA: 1000 író és tudós vizsgálata: 18,7%-uk emelkedett fel az alsóbb rétegekből
• Oroszország: A legtehetségesebb írók, tudósok 4%-a volt felfelé mobil ezen a csatornán
Szakmai szervezetek
• Ide tartozó, de önálló intézmény/csatorna: Sajtó / napilap
• A mobilitás legzajosabb, leghatékonyabb és leggyorsabban mozgó liftje
• Jelentéktelen szereplőknek is jelentős karriert csinál
• vagy kettétöri azt egy nap alatt
• akár csak időszakosan is (elfelejtjük, ha nincs napirenden)
• Publicitás nélkül nehéz ma bármilyen gyors sikert elérni
• Vö. tudomány a Twitteren

• Napjainkban már ide tartozik a közösségi média is a megosztások révén

Vagyonteremtő szervezetek
• Bármi lehet: földtulajdon, cég, ipar, bányászat, halászat, spekuláció, rablás,
üzérkedés, háborús fosztogatás stb…

• A megfelelő (legális vagy illegális) csoportok a gyors felemelkedés vagy bukás

csatornái

• Mindig megfigyelhető a vagyon és az arisztokrácia korrelációja:

• a nemes egyben gazdag volt, a gazdag könnyen vált nemessé
• az elszegényedett nemes erőszakkal vagy jó üzlettel újra vagyont szerezhetett, vagyonnal
pedig kiváltságokat
Család, házasság
• Általában valamely fél valamelyest felfelé vagy lefelé mobilitását
idézi elő
• Kirívó esetek:
• Római jog:
• Szabad nő rabszolgával házasodik, maga is rabszolga lesz
• Férfinak rabszolgától lesz gyermeke, a gyermek is rabszolga lesz
• India:
• Alacsonyabb kasztbelivel való házasság a felsőbb kasztbelit is az alsóbb kasztba húzza
Család, házasság
• Általános, hogy a szülők intelligenciájából, társadalmi státusából
következtetnek az utód képességeire is
• Így alakult ki a társadalmi státus átörökítésének intézménye
• Aki magas rangú családban született, érdemes rá, hogy szintén magas rétegekbe kerüljön
• Így egyes társadalmakban a család az elsődleges kritérium az egyén
képességeinek és betöltendő társadalmi pozíciójának kijelölésében
• Két megfontolás e mögött: örökség, neveltetés
• Valószínűsítették: a jó hírű család sarja megfelelő örökséghez jut, jó nevelést is kap
• A szegény család sarja rossz társadalmi pozíciót, gyenge örökséget szerez, és
iskolázottsága, neveltetése sem jó
Források
• Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris. Budapest
• Giddens, Anthony (2008): Szociológia. Osiris. Budapest
• Griffiths, Heather (2015): Introduction to Sociology. OpenStax College. Houston
• Hammond, R., Cheney, P, Pearsey, R. (2015): Introduction to Sociology
Textbook (http://www.freesociologybooks.com)
• Róbert Péter (1990): Társadalmi mobilitás. TÁRKI. Budapest
• Sorokin, P. A. (1964): A vertikális mobilitás csatornái. In: Róbert P. (szerk.) A
társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Új Mandátum Kiadó,
Budapest
• Boliver, V. és Byrne, D.: Social mobility: the politics, the reality, the alternative -
For the right social mobility offers an individual solution to the problem of
inequality