POLITIKA, KORMÁNYZÁS, CIVIL

TÁRSADALOM, TÁRSADALMI
MOZGALMAK – ÉN IS BELESZÓLHATOK!

Szociológia alapjai – 11. hét

POLITIKA, ÁLLAM, KORMÁNYZÁS
Beszéljük meg! Egyetért vagy nem?
• A politika leginkább a középkorú férfiak birodalma
• A demokráciánál nincs jobb államforma
• Miért vált a demokrácia ilyen népszerűvé?
• A demokrácia elősegíti a gazdasági fejlődést
• A gazdasági fejlődés elősegíti a demokrácia kialakulását
• Látunk ellenpéldát?
• Tisztességes ember nem áll politikusnak
• Be kellene vezetni a női kvótát a parlamentben
• A szavazati jogot meg kéne vonni arra „alkalmatlan” személyektől
• 8 általánossal nem rendelkezőktől?
• Helyes, hogy az értelmi fogyatékosok nem szavazhatnak Magyarországon?
• Mi, mint magánemberek, képtelenek volnánk bármilyen közügyet érintő akaratunknak
érvényt szerezni
• A demokratikus politikai rendszer működéséhez erős civil társadalom szükséges
Állam
• Politikai intézmény, amely pontosan megszabott földrajzi határokkal rendelkező
területen belül egyedül alkalmazhat kényszert (Max Weber)
• Milyen kényszereket alkalmazhat egy
állam?
• Adók kivetése, beszedése, adókerülők
szankcionálása
• Rendfenntartás, bebörtönözés
• Hadüzenet más államoknak

• Ha egy állam mellett vagy helyett más

„intézmények” is alkalmazhatnak
erőszakot, az az állam hiányának
vagy gyengeségének jele
Kormányzat
• Egyének csoportja, akik állami hivataluk által jogosultak
erőszakot alkalmazni
• De míg az állam fennmarad, a kormányzat és annak tagjai cserélődhetnek
• A végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve:
• az egyes kormányzati ágak vezetőinek (minisztereknek) és a képviselők
összessége
• irányítja a közigazgatást
Politika 
• Szűk értelemben: egy tevékenység, amely révén a társadalom
tagjai / csoportjai megpróbálnak…
• hatalomhoz, állami döntéshozói pozícióba jutni
• azt megtartani
• döntéseket befolyásolni
• Tágabb értelemben: A döntéshozásra hatni akaró,
nyomásgyakorló csoportok, mozgalmak tevékenysége is ide
tartozik (ld. civil társadalom később)
• akár legális vagy illegális, formális vagy informális
• A politika szférájában mindenki érintett (Önök is…)
Hatalom vagy uralom? (Max Weber)
• Hatalom: Olyan viszony a hatalmat birtokló személy és a
hatalmának alávetett személyek között, amelyben a hatalmat
birtoklónak módja van arra, hogy az alávetett személyeket
szándékainak megfelelően viselkedésre bírja, akár egyetértenek,
akár nem
• keresztülviheti a saját akaratát, akkor is, ha ezt mások nem akarják
• Pl. 2003, iraki háború: az ENSZ nem adott rá felhatalmazást, így a háborút
sokan máig illegitimnek, a hatalom kényszerítő jellegű felhasználásának
tekintik
• Uralom (legitim hatalom): Ha az uralkodó hatalmának alávetettek
elfogadják azt, hogy ezt a szándékot szolgálniuk kell.
Az uralom három típusa (Weber)
• Tradicionális: a hatalomnak alávetettek elfogadják a hatalmat birtokló
személyt, mert az kulturális minták tiszteletben tartásán, a hagyományokon
alapul (öröklésrend, „Isten kegyelméből”)
• Pl. királyság

? ?
Az uralom három típusa (Weber)
• Karizmatikus: az alattvalók meggyőződve vallják, hogy az uralkodó
személyisége alapján jogosult az uralkodásra (bölcs, bátor, jó, igazságos)
• Jézus, Gandhi, Caesar, Napóleonon, Hitler, Sztálin… Ma ki?
• Weber: a tradicionális uralmat olykor egy karizmatikus vezető előretörése megszakíthatja
Az uralom három típusa (Weber)
• Racionális-legális: az elfogadott szabályok szerint hatalomra került uralkodó,
aki a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja uralmát
• Többpártrendszer, demokratikus társadalmak
NO, I, SVE 1-3.
hely

57. hely (6,63

pont)

É-Korea (167.
hely)
 NO, I, SVE 1-3.
hely

55. hely (6,56

pont)

É-Korea (167.
hely)
Democracy Index 2021
NO, NZ, F 1-4.
hely

Magyarország 58.
hely (6,5 pont)

Afganisztán
(167. hely)
Totalitarizmus
• Diktatórikus politikai rendszer
• Nem tűr politikai ellenzékiséget
• Általában egypártrendszerű
• Beleszól a magánéletbe is
• Vallás, divat, mit lehet olvasni, hallgatni, nézni stb.
• Ellenőrzi, szabályozza a gondolkodást
• A néptől megtagadják vagy korlátozzák a döntésekben való részvételt
• Hivatalos ideológiája van, amivel ellentétes világnézetet nem tűr meg
• A kommunikáció csatornáit uralma alatt tartja
• Közvetlenül irányítja a gazdaságot, a fegyveres testületeket
• Politikai pereket rendez, bebörtönöz, megkínoztat, kivégeztet
• Nincs jogi mechanizmus, amellyel a vezető, kormány leváltható volna
• Tipikusan XX. századi jelenség
 ??
Autoritarizmus
• Diktatórikus politikai rendszer
• Nem tűri a nyílt ellenzéket
• Általában egypártrendszerű
• Esetleg „kirakat” ellenzékkel

• Tartózkodik magánéletbe és gondolkodásba való beleszólástól

• Vallás, divat, mit lehet olvasni, hallgatni, nézni stb.
• A néptől megtagadják vagy korlátozzák a döntésekben való részvételt
• Könnyen átcsúszhat az autoriter hatalom totalitáriusba és vissza
• Dél-amerikai diktatúrák
• Kádár-rendszer (1963-tól)
Demokrácia (demos: nép; kratos: uralom)
• Politikai rendszer
• Biztosítja a
• Politikai egyenlőséget
• Szabadságot
• Egyéni szabadságjogokat
• Védelmezi a közérdeket
• Kielégíti az állampolgárok igényeit
• Hatékony döntéshozatalt tesz
lehetővé, ami mindenkinek az
érdekeit számításba veszi (Held
1996)
Mi a demokrácia?
• Karl Popper:
• A társadalom többsége erőszak nélkül leválthatja az uralmon lévőket.
• Megszabott időközönként parlamentáris választás
• Több párt indulhat és a többséget kapó párt vagy koalíció alakít kormányt
• Ralf Dahrendorf:
• Ha már min. két alkalommal volt parlamenti választás miatt kormányváltás.
• Neil Smelser:
• A döntéshozók formális versengéssel kerülnek hatalomra
• A döntéseket versenyhelyzetben hozzák
• A pártok és más csoportok próbálják befolyásolni a döntéseket
• A hatalom gyakorlása intézményi mechanizmusokon keresztül történik
(parlament)
• A hatalmat intézményes korlátok (alkotmány, a jog uralma) között gyakorolják
• A társadalom tagjai közösségnek érzik magukat
Részvételi / közvetlen demokrácia
• A demokrácia eredeti formája
• A döntéseket közösen hozzák meg az
érintettek
• Ma már csak korlátozott fontosságú
• Többeknek vannak politikai jogaik
• Lehetetlen mindenkinek a részvételét biztosítani
a döntéshozásban
• Ma még létező formái:
• Belátható lakosságú kistelepülések / tömbházak
közgyűlései, ahol közösen döntenek
• Népszavazás
Képviseleti demokrácia
• A részvételi demokrácia gyakorlati nehézségei miatt hívták életre
• A közösséget érintő döntéseket az erre a célra megválasztottak (képviselők)
hozzák
• Pl. a Parlamentben
• Bírálata:
• A politikus fő érdeke a következő választás megnyerése, a népszerűtlen, de közjót
szolgáló intézkedések meghozatala nem áll érdekükben
• A 4 éven túlmutató fejlesztések gyakran bizonytalan sorsúak
• A választásokon a retorikának nagyobb a szerepe
• A képviselők visszaélnek helyzetükkel
• Közpénzek felelőtlen használata, szórása
Miért olyan népszerű a demokrácia?
• Minden más hatalomgyakorlási típus sorra kudarcot vallott
• Globalizációs folyamatokkal együtt jár a kulturális kapcsolatok
szaporodása, ami sok országban felélénkítette a demokratikus mozgalmakat
• A média és internet által sok antidemokratikus országba jutott el a demokrácia
eszménye
• szabad választások követelése
• A demokratikus forradalmak és a mozgósítási folyamatok gyorsan terjednek
• A nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU) nyomást gyakorolnak a nem
demokratikus államokra, hogy tegyenek lépéseket a demokratikusság felé
• Pl. embargó, hitelek, segélyek visszatartása
• Világkapitalizmus: A multinacionális vállalatok szívesebben üzletelnek
demokratikus államokban (nem jófejségből, hanem a stabilitás okán)
A civil társadalom felé
• A politika nem csak a pártok, a szavazás és a képviselet területe
• Olykor egyes csoportok nem tudják céljaikat vagy eszményeiket elérni a szűk
politika keretén belül, ami akár akadályozhatja is őket ebben
• jelentős változások előidézése a meglévő politikai struktúrákon belül nem mindig
lehetséges
Forradalom
• A nem hagyományos politika legdrámaibb és
legnagyobb hatású példája
• Tömeges megmozdulás
• Erőszakos ezközök
• A fennálló politikai rend megbuktatása
• Nagyon drámaiak és látványosak, de ritkák
és nem mindig „sikeresek”

Ez
ér
• Pl. a Francia forradalom sikeres volt?

t
jö
• 1848-49 sikeres volt?

nn
ek
• Az Arab Tavasz sikeres volt?

lé
• 1956 sikeres volt?

tre
a
• A 2006-os megmozdulás forradalom volt? Sikeres

…
volt?
Társadalmi mozgalmak
• Csoportosulás, amelynek célja a társadalmi változás, egy közös érdek
előmozdítása vagy mások ebben való megakadályozása
• Adott esetben egymás ellen alakulnak.
• Pl. pro-choice vs. pro-life mozgalom
• Megalakulásának egyik fő oka, hogy a meglévő intézmények nem képesek /
nem akarnak kreatív választ adni egy adott problémára
• Környezetszennyezés
• Nők elnyomása
• Nők jogai
• Abortusz
• Fekete / fehér fajvédelmi mozgalmak
• Magyar Gárda
Hogyan indíts „társadalmi mozgalmat” „3 perc” alatt?
• https://www.ted.com/talks/derek_sivers_how_to_start_a_movement#t-170412
A társadalmi mozgalmak főbb jellemzői
• Közös értékeket valló, határozott célú csoport
• A tag aláveti magát bizonyos fegyelemnek, a csoport sajátos normáinak
• Célja: lojalitás, elkötelezettségérzet, lehatárolódni a „külvilágtól”, útmutatás, a „helyes”
állásfoglalás biztosítása
• Viszonylag hosszantartók 
• Függ a szervezetiségtől, társadalmi háttértől is
• Nehéz a pontos méretének meghatározása a kvázi-formális szerkezetiség
miatt
• Nyilvánosság kérdése
• „Egy mozgalom, amelyről senki sem tudósít, nem is létezik” (Raschke, 1985).
• A mozgalom általában végül vagy felbomlásához vezet, vagy
intézményesüléshez
A társadalmi mozgalmak osztályozása
David Alberle (1968)
• Transzformatív mozgalmak:
• Messzemenő változásokat akarnak elérni, a változások kataklizmaszerűek, mindent
átfogók, sokszor erőszakos jellegűek. (pl. forradalmak, radikális vallási mozgalmak)
• Reformmozgalmak:
• Céljai korlátozottabbak, a fennálló rendek bizonyos elemeit szeretnék csak megváltoztatni
(pl. társadalmi egyenlőtlenségek, igazságtalanságok.)
• Megváltási mozgalmak:
• Arra törekednek, hogy megmentsék az embereket a rossz életmódtól. (pl. vallási
mozgalmak)
• Alternatív mozgalom:
• Az egyén egy-egy részleges megváltozása: szokások, sajátos vonások (fitness
mozgalmak, Anonim Alkoholisták stb)
Teljes vagy viszonylagos „sikert” elért mozgalmiságok
(a siker olykor relatív, nem mindig teljes a társadalmi támogatottság)
• Sztrájkjog kiharcolása
• Abortuszhoz való jog
• Nők szavazati jogának kiharcolása
• Magyarország: Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Feministák Egyesülete, 1919
• USA: Susan B. Anthony, 1920
• UK: Emmeline Pankhurst, 1928
• Az amerikai polgárjogi mozgalom: illegálissá tették a faji megkülönböztetést az
iskolákban és a nyilvános helyeken
• Egyes nőmozgalmaknak: nők gazdasági és politikai helyzetén való javítás
• LMBTQ-mozgalom
• Zöldmozgalmak: környezettudatosabb szemléletmód
• #MeToo mozgalom
• az megvan, hogy igazából 2006-ban indult ugyanezzel a céllal, csak végül 2017-ben terjedt el a hirtelen
és látványos botrányok miatt?
• Szabad / ingyenes szoftver mozgalmak (Linux, R stb.)
Rossz civil?
• Létezik-e olyan, hogy „jó” és „rossz” civil társadalom? Tekinthetünk-e pl. civil
szervezeteket vagy mozgalmakat valamilyen szempontból nem kívánatosnak?
• Magyar Gárda
• Civil Összefogás Fórum (CÖF, vö. Békemenet)
• Társaság a Szabadságjogokért (TASZ),
• Amnesty International
• Green Peace
• #MeToo
• LMBTQ mozgalom
• Greta Thunberg klímamozgalma
• Skinhead mozgalmak
• Antirasszista mozgalmak
• Antifa
Mezítlábas mozgalom
• https://www.ted.com/talks/bunker_roy#t-1096117

• David Alberle melyik mozgalmi „osztályába” sorolható a Mezítlábas Főiskola?

• Transzformatív mozgalmak
• Reformmozgalmak
• Megváltási mozgalmak
• Alternatív mozgalom

• Mi történt sorrendben?
• Hol volt az áttörés?
• Mi kellhet ahhoz, hogy akár mi is hasonlót érjünk el egy hasonló mértékű problémára?
• Elért-e valamit ez az ember?
• Van-e szükség az ilyen mozgalmak tevékenységére vagy az államnak kellene ezeket
megoldania?
Harc a szexrabszolgaság ellen
• https://www.ted.com/talks/sunitha_krishnan_tedindia#t-724386
CIVIL TÁRSADALOM
Miért foglalkozunk mi ezzel? Miért fontos?
Miért foglalkozunk mi ezzel?
• Ez egy relatíve nagyon újszerű gondolat, hogy az „állam” (az uralkodó, a
hatalmi kurzus) mellett van egy társadalom is, amely tehetne is magáért…

• Csak a 18. század környékén vált széleskörűbbé ez a felfogás

• ekkor kezdett csak szétválni a szóhasználat szintjén is az „állam” és a „társadalom”, a „civil
társadalom” fogalma…
Emile Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról (1893)
• „Az olyan társadalom, amely nagyszámú szervezetlen egyénből
áll, akiket a hipertrófiásan nagyra nőtt állam kénytelen kordában
tartani, valóságos szociológiai szörny. (…) Az állam emellett túl
messze van az egyénektől; a kapcsolatok, amelyeket létesít velük,
túl külsőségesek és ritkák ahhoz, hogy mélyen behatoljanak az
egyének tudatába, és belsőleg szocializálják őket. (…) Egy nemzet
csak akkor tartható fenn, ha az állam és az egyén között
másodlagos csoportok egész serege alakul ki, olyan
közösségek, amelyek elég közel vannak az egyénekhez ahhoz,
hogy tevékenységi szférájukba vonhassák, s így a társadalom
életének általános áramába juttathassák őket.”
Mi a civil társadalom?
• Nincs pontos definíciója
• Szűk értelmezés: Csak a civil-nonprofit szervezetek köre (alapítványok,
egyesületek stb.)
• Tágabb értelmezés: A társadalom államtól független autonóm szervezetei
(egyesületek, alapítványok, egyházak, magánvállalatok)
• Legtágabb értelmezés: Az előbbiek mellett maga az egyéni magatartás és
mentalitás is, amikor az állampolgárok részt vesznek a közügyekben és
nemcsak saját hasznukat keresik

• A civil társadalom szerzői hiszik, hogy a demokratikus politikai rendszer

működéséhez erős civil társadalom szükséges
Nonprofit / civil / öntevékeny szervezetek definíciója
• Magán, azaz nem állami szervezetek

• Nem profitcélok által vezérelt szervezetek

• Bizonyos fokú intézményesültséggel kell rendelkezniük.

• Fel kell mutatniuk az önigazgatás egy minimális szintjét

• Az önkéntességnek legalább egy minimális szintje kell, hogy jellemezze

Mi újság a politikai pártokkal és az egyházakkal?
• Ők definíció szerint nem tartoznak a nonprofit szektorhoz
• Kivéve: pártfogói, polgárjogi szervezetek, vagy vallásilag elkötelezett jótékony
szervezetek
• de nem pártok, nem egyházak
A részvételi (aktív) demokrácia és a társadalmi részvétel
• A képviseleti demokrácia már nem képes az érdekeket megfelelően
érvényesíteni
• Különösen a helyi kisebb érdekeket
• A 20. sz. második felétől egyre inkább megjelenik az az állampolgári igény,
hogy ők is beleszólhassanak saját ügyeikbe
• nem csak a választások alkalmával, hanem a köztes időszakokban is
• A részvételi demokrácia azon alapul, hogy az állami szereplők mellett a
társadalom és a gazdaság szereplői is részt vesznek a környezetüket
alakító folyamatokban. (Sartori 1999).
A társadalmi részvétel módszerei
• A társadalmi részvétel eszközeit és technikáit a szakirodalom két nagy
csoportba sorolja (Ploštajner–Mendeš 2005):
• Tradicionális / hagyományos technikák: elsősorban az önkormányzati működéshez
kötődnek,
• Pl. helyhatósági választások, népszavazások, lakossági fórum stb…
• Új /modern technikák: A társadalmi komplexitás hívta életre
• Célja: az állampolgárok, civil /nonprofit szervezetek a fentieknél több lehetőséget kapjanak a
részvétel során.
• Legyen lehetőség jóval modernebb, komolyabb szintű beleszólási lehetőséget adni a helyi
szereplőknek
• Legyen lehetőség egymással együttműködni a fejlesztési célokért.
Hogyan szólhatnak bele Önök informálisan vagy formálisan is?
• https://talkingeurope.com
• Velünk ellentétes állásponton lévő európaiakkal vitázhatunk közügyeket érintő
kérdésekről…
• https://www.peticiok.com/
• Bárki indíthat petíciót (sok az eléggé jelentéktelen ügy)
• https://citizengo.org/hu
• Kifejezetten konzervatív petíciók indulnak, nagyon moderált, de világszerte jelen vannak
• https://www.kialo.com/
• Angolul lehet vitázni pro és kontra alapon nagyon sok közügyeket érintő témáról
• Mondjon véleményt az európai szakpolitikákról!
• https://europa.eu/european-union/law/have-your-say_hu
Forrás
• Bocz János (2009): A nonprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországon - A
magyar nonprofit szektor az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig (
http://phd.lib.uni-corvinus.hu/375/1/bocz_janos.pdf) 126-139. o.
• Bartal Anna Mária (2005): Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Budapest, Századvég
• Reisinger Adrienn (2010): Civil szervezetek és a civil elit szerepe a társadalmi
folyamatokban. Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 107-119. o.
• Reisinger Adrienn (2012): A társadalmi részvétel a helyi fejlesztési politikában
Magyarországon – fókuszban a civil /nonprofit szervezetek. Civil Szemle. 30. sz. 2012/1.
23-44. o.
• Nizák Péter (2010): A nagykorú magyar civil társadalom. Politikatudományi Szemle. XIX
évf. 2. sz. 129–136. o.
• Csanádi Gábor, Csizmady Adrienne, Kőszeghy Lea (2010). Nyilvánosság és részvétel a
településtervezési folyamatban. Tér és Társadalom 24. évf. 1. sz. 15-36. p
http://www.epa.oszk.hu/02200/02251/00038/pdf/EPA02251_Ter_es_tarsadalom2582.pdf