KULTÚRA

Bevezető gondolatok
• Viselkedési szabályok vonatkoznak ránk számos szituációban
• Kultúrkörönként el-eltérnek
• Csak félig-meddig tudatosak
• A kultúránk része…
• Kihez hogyan viszonyulunk (pl. megérinthetjük-e)
• Dresszkód - milyen ruha számít megvetendőnek
• Miről lehet beszélgetést kezdeményezni egy idegennel
(más neművel?)
• Mit eszünk, azt hogyan szerezzük meg és készítjük el
• Hogyan fejezhetjük ki érzelmeinket
• Miben hiszünk, mi a közös múltunk, legendánk
• Hogyan választunk párt, hogyan házasodunk
• Ld. Következő dia
Bevezető gondolatok
• Ami nálunk belefér / elvárt, máshol utálatos
lehet, nem része a kultúrának

• Tudunk erre példákat hozni?

• Mi az, ami nálunk elfogadott / elvárt, de
más kultúrában fura vagy utálatos?

• Mi az, ami máshol elfogadott / elvárt, de

nálunk fura vagy utálatos?
A kultúra központi fogalma a szociológiának
• Minden társadalomnak van saját kultúrája
• Meghatározza, hogyan kell viselkedni, kinézni, építeni, zenélni, mi szép, mi elfogadott
• Ha ettől eltérünk, az furán hat, de akár büntetést is vonhat maga után

• Mi a kultúra és honnan származik?

• A homo sapiens ~negyedmillió éve
csoportokba verődött, közösségeket hozott
létre a túlélés érdekében
• Ez az EGYÜTTélés csak közösen elfogadott
érékrend és viselkedési normák és
szokások útján volt lehetséges
• …akkor is és ma is…
ALAPFOGALMAK
Kultúrafogalom a szociológiában
• A szociológiában használt kultúrafogalom a
hétköznapi kultúra fogalomnál sokkal tágabb
• A szociológia kultúra fogalmába tartoznak:
• viselkedési szabályok (normák), az azokat alátámasztó
értékek, hiedelmek, vallás(ok), közös tudás, hétköznapi és
tudományos ismeretek, nyelv, szimbólumok, életmód
• irodalmi, művészeti, zenei alkotások, azok ismerete és
élvezete is
• az emberek alkotta és használta tárgyak
• épületek, bútorok, a BKV-bérlet, IBS-es belépőkártya, a
Moodle, a modernizációs eszközeink, de az is, ahogyan
használjuk
Kultúrafogalom a szociológiában
• Minden emberi közösségnek volt/van kultúrája, mert
• követ viselkedési szabályokat, amelyeket sajátos értékekre fűz föl
• vannak közös tudásai a világról, amelynek átadásáról gondoskodik
• épít, készít tárgyakat, és meghatározza használatának módját
• Szociológiailag az afrikai népi társadalmak ugyanúgy kulturáltak, mint
a nyugati társadalom
Értékek
• Olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott
társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak
vagy rossznak
• Az értékek és azok hierarchiája társadalmanként és
korszakonként eltérő lehet
• Feudalizmus: kézi tusa, erő, bátorság
• Iparosodás és a kapitalizmus: üzleti képességek, menedzsmenti skillek,
iskolázottság
• Társadalmi osztályonként is nagy különbségek
• Munkásréteg (?): Képes vagy dolgok elintézésére, megoldására
• Felsőbb rétegek (?): Műveltség, zenei képzettség, menedzsment
Norma
• A kultúra magatartáselőírása a helyes és a
követendő viselkedést illetően
• Követése biztosítja egy közösség (IBS), egy
nemzeti társadalom (magyarok), egy nemzetközi
társadalom (EU) működését
• Normakövetés nélkül viselkedésünk
kiszámíthatatlanná válik, és kritikus mennyiségben
lehetetlenné teszi a társadalmi együttműködést
• Anomikus állapot állhat be (ld. 1. óra: Durkheim)
• A norma megszegéséért (rajtakapás esetén)
többnyire valamilyen formális vagy informális
szankció várható
Normák sokfélesége
• Formális / jogi normák
• Megtartását az állam vagy egy intézmény (IBS) kényszeríti ki.
• Informális normák / erkölcsi szabályok
• Megfigyeléssel, tapasztalással tanuljuk, megszegését rosszallással büntetik
• Írott és íratlan valláserkölcsi normák
• A szankció a többi ember ítélete mellett természetfeletti is
• Népszokások, illemszabályok, divatszabályok, étkezési vagy udvarlási
szokások stb.
• Megszegésük nem ütközik törvénybe, formálisan nem szankcionálható, büntetése
helytelenítés, elutasítás, kizárás egyes körökből
Szankciók és társadalmi kontroll
• A normakövetésre ható motivációk:
• Külső kényszer: az egyén fél a normaszegést követő társadalmi vagy törvényi
szankcióktól, ezért elkerüli a deviáns viselkedést.
• Belső kényszer: hatékonyabb, ha a külső nyomás nélkül is értéknek tekintjük,
azaz internalizáljuk, belső meggyőződésből is követésre méltónak ítéljük a
normákat.
• Émile Durkheim (1911): a normaszegésnek végeredményében
pozitív hatásai is vannak:
• Ha csírájában elfojtanánk a normaszegést, a legkisebb bűn is
megbotránkoztató volna és súlyos megtorlás követné
• A bűn és a bűnöző elítélése lehetőséget teremt a közösségnek az
összefogásra, a normák megszilárdítására
• Csírájában elfojtva a normaszegést várhatóan minden fejlődés leállna, hisz
nem kapna teret egy (politikai, ipari, technológiai, oktatási stb) forradalmár
Normákkal kapcsolatos tények
• Ellentmondások is lehetnek a normák között
• Pl. a büntetőjog büntet valamit, amit a nép nem helytelenít erkölcsileg
• Mi lehet ilyen?
• A normák idővel változnak
• Mi lehet ilyen?
• Léteznek örökérvényű normák
• Mi lehet ilyen?
• A különböző társadalmakban egymástól akár gyökeresen eltérő normákat
fogadnak el
• Ami nálunk norma, kvázi elvárás, máshol deviancia
• Mi lehet ilyen?
• Egy elfogadott norma nem feltétlenül előnyös a társadalomnak vagy az
egyénnek
• Mi lehet ilyen?
Az ideális és valós kultúra
• Az értékek és normák az ideális kultúrát
ábrázolják
• Szabványokat, standardokat, amelyeket egy
társadalom szeretne élni.
• A valódi kultúra különbözik az ideális
kultúrától
• Egy ideális kultúrában nem lenne közlekedési
baleset, gyilkosság, szegénység vagy faji
feszültség
• De a valós kultúrában mégis szükség van
rendőrre, bíróra, szociális munkásra
Az értékek nem statikusak
• Az értékek időben és csoportok között változnak
• Az emberek felülértékelik, újravitatják, megváltoztatják a társadalmi meggyőződést. Az
értékek kultúrák közt is el-eltérőek.
• Egymásnak ellentmondó értékek is élnek egymás mellett
• Egyes társadalmak egészen más értékek szerint is felépülhetnek

A nyugati civilizációban nem

elfogadott, ha két férfi kézen fogva
jelenik meg (ez a romantikus érzelmek
szimbóluma, így max.
homoszexuálisok között, vagy az őket
elfogadók körében elfogadott)

Több társadalomban ez elfogadott a

férfi barátok között
KULTÚRÁHOZ TARTOZÓ
KULCSFOGALMAK
A kultúrához tartozó kulcsfogalmak:
1. Szubkultúra
2. Ellenkultúra
3. Kulturális pluralizmus,
multikulturális társadalom

4. Kultúrsokk
5. Akkulturáció
6. Kulturális tudás

7. Policentrizmus
8. Etnocentrizmus
9. Xenocentrizmus

10. Kulturális relativizmus

11. Kulturális imperializmus

12. Kulturális univerzálék (Cultural Universals)

13. Kulturális késés (cultural Lag)
Szubkultúra
• A társadalom bármely szegmense, amelynek kultúrája eltér a többség
kultúrájától – de nem (feltétlenül) megy szembe a többségi kultúrával
• Legegyszerűbb esetek: eltérő anyanyelvű, etnikumú, vallású társadalmi csoportok
• Ma más elválasztó vonalak mentén is differenciálódnak:
• életkor szerint
• Pl. ifjúsági szubkultúrák: divatok, irányzatok,
zenei irányzatok mentén
• nemek szerint
• szexuális orientáció szerint stb.
• Egészen különlegesek a deviáns szubkultúrák
• Pl. bűnözők bizonyos csoportjai, kábítószer-fogyasztók, alkoholisták stb.
Ellenkultúra
• Egyfajta szubkultúra, amely viszont elutasítja a
nagyobb kultúra normáinak és értékeinek egy
részét vagy egészét.
• A többségi társadalomban él
• de gyakran a közösségen kívüli közösségek létrehozása
révén aktívan ellenzik, lenézik a többségi társadalmat,

?
azok értékeit

Példa?
Kulturális pluralizmus, multikulturális társadalom
• Több kultúrának (szubkultúrának) egy társadalmon belüli (elméletileg
egyenrangú) együttélése
• Az ilyen társadalmat multikulturális társadalomnak is nevezzük

• Magyarország multikulturális társadalom?

• Ha az: Ez jó nekünk?
• Ha nem az: Ez jó lenne nekünk?
• Mik az előnyei / hátrányai?
• Mit nyer / veszít egy társadalom hosszú távon
a multikultival? (próbáljuk objektíven szemlélni)
• Az IBS multikulturális iskola?
• Önök mit nyernek ebből?
Kultúrsokk
• Egy pszichológiai irányvesztés, amelyet az egyén egy idegen kultúrába való
beilleszkedés során, az általa korábban általa megszokott jelek és
szimbólumok elvesztése következtében érez.
• A sokk időtartama általában véges
• Fordított kultúrsokk: mikor az egyén visszatér eredeti kultúrkörébe
Akkulturáció
• Az a folyamat, melynek során egy idegen kultúrában hosszabb ideig
tartózkodó egyén idővel átveszi és magáévá teszi a fogadó kultúra
értékrendszerét és gondolkodásmódját, miközben megtartja saját
megkülönböztetett kultúráját is.
• Kétirányú folyamat:
• A befogadó társadalom is sokszor átvesz elemeket a letelepedőktől
Kulturális tudás
• Olyan tudás, amely elsősorban nem kulturális tények és követendő normák
ismeretén, hanem a mögöttük rejlő indokok és összefüggések megértésén
alapszik, mind az idegen-, mind a saját kultúra tekintetében.
• Még nem asszimilálódtam, egyszerűen csak összeszedtem annyi tudást egy társadalom
kultúrájáról, hogy értem, mit miért tesznek.

• Még nem asszimilálódtam, csak

összeszedtem annyi tudást egy
kultúráról, hogy értem, mit miért
tesznek
Policentrizmus
• Az a képesség, hogy interkulturális szituációkban a más kultúrák képviselői
által mutatott értékeket, cselekedeteket ne saját kultúránk alapján ítéljük meg,
hanem elfogadjuk minden önálló kultúra szuverén értékítéletének jogosságát

• https://twitter.com/FuryBlazing/status/865840767809474561/video/1
• A Korán tiltja a kézfogást a muszlim férfiak és nem-muszlim nők között.
• A szaudi király Donald Trump 2017. május 21-i látogatása során túllépett ezen a szabályon
és maga nyújtotta kezét Melanie Trump-nak.
Etnocentrizmus
• Más kultúrák és azok képviselőinek megítélése saját kultúránk mércéje
szerint, abban a hitben, hogy saját kultúránk értékrendje feljebb való.
• A saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű, mint a többiek.
Xenocentrizmus
• Az a meggyőződés, hogy a másik kultúra jobb, értékrendjük, viselkedésük
feljebb való a saját kultúránál.

d a lo m
tá rs a y
gy ar n va g
a
A m ntrikus an a
no c e r i ku s
et o ce n t
xen o d ik ?
n d o l k
go
Kulturális relativizmus
• Az a meggyőződés, hogy egyetlen kultúra sem rendelkezik olyan abszolút
kritériumrendszerrel, amely alapján bármely más kultúra cselekedeteit „jónak”
vagy „rossznak” minősíthetné
• Annak képessége, hogy a másik kultúrát – sajátunk helyett – annak saját
normái szerint vizsgáljuk és ítéljük meg
• Az öngyilkosság kultúrától függően lehet bűn és erény is:
• Van, ahol normasértő deviancia, elmebetegség
• Van, ahol a becsület, a bátorság jele (kamikáze, harakiri, öngyilkos merénylők).

• A nyitottság nem kell, hogy feltétlen elfogadást jelentsen

• Nem kell elfogadnunk a nők elnyomásának széles körű gyakorlását; a becsületből
elkövetett öngyilkosságot stb.
Kulturális imperializmus
• Segítő vagy offenzív szándékú „segítségnyújtás” / beavatkozás egy (sokszor
elmaradottabbnak tekintett) társadalomba
• A saját kulturális értékek és normák szándékos átruházása, betanítása,
ráerőltetése egy másik kultúrára
Kulturális univerzálék (Cultural Universals)
• Olyan rendszerek, minták, vonások, esetleg szimbólumok, amelyek világszerte
közösek minden társadalomban
• Egyfelől bizonyos tételek, melyek minden társadalomban megtalálhatók:
• Társadalmi szervezetek
• család
• társadalmi osztályok / rétegek
• Nyelv
• Szokások, hagyományok
• Művészetek, irodalom
• Vallások
• Uralmi rendszer
• Gazdasági rendszer
• Másfelől bizonyos szimbólumok, gesztusok, amelyek ténylegesen a föld legtöbb
kultúrájában azonosak
• Mik lehetnek ezek?
• mosoly, ökölbe szorított kézzel fenyegetés, középső új bemutatása (?), ölelés, integetés, fehér zászló,
kézzel számok mutatása, oké-jel mutatása a hüvelykujjal (?)
Kulturális késés
• Ahogy a szükségletek változnak, úgy módosul lassan a kulturális
alkalmazkodás is.
• A konkrét szükségletek, a természeti, gazdasági, társadalmi körülmények
változása általában gyorsabb, mint a kultúra, más szóval a kultúra elmaradhat
a külső feltételek változása mögött. Ilyenkor szokás kulturális késésről (cultural
lag) beszélni
SZOCIALIZÁCIÓ
Szocializáció
• Folyamat, amely során
• emberi személyiségünk kialakul,
• társadalmi lényekké válunk,
• megismerjük csoportunk, kultúránk normáit,
értékeit, attitűdjeit
• Egy még aszociális ember egyéniségének
„szociálissá alakítása” megtanítva neki
• az érzékelés
• a gondolkodás
• és a cselekvés módjait
Internalizáció
• …mindezt azért, hogy a determinált normák és értékek
megszilárduljanak, végül az egyén részévé váljanak,
• azaz internalizálódjanak
• Értékek és normák olyan szintű elsajátítása, hogy
akkor is azoknak megfelelően viselkedünk, ha nem
számítunk szankcióra
• Pl. állunk a piros lámpánál akkor is, ha mehetnénk
• Belső meggyőződésből viselkedünk a normáknak megfelelően,
mert a normakövető viselkedést értékesnek tartjuk
• A társadalom összetartását, együttműködését segíti
• Minél sikeresebb a „bensővé tétel”, annál kevésbé fogjuk
megszegni a felállított szabályokat
• így szankcióhoz is ritkábban kell folyamodni
Csak az ember tudja, hogy „van”?
• Az embert részben az különbözteti meg az állatvilágtól, hogy öntudata van
• Az állatoknak vannak ösztöneik, érzelmeik, de nincs öntudatuk

• Első hónapjaiban a csecsemő sem érzékel különbséget önmaga, más

emberek és tárgyak között (nincs éntudata)
• Kétéves kora előtt sem tudja, mi a különbség önmaga és mások között
• Fokozatosan érti meg: másoknak az övétől eltérő identitása és szükségletei
vannak
Gerge Herbert Mead énfejlődés-elmélete
• Csecsemő, kisgyermekkor: utánzás révén válnak társadalmi
lényekké
• Szerepjáték (play): játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák

• 4-5 éves kortól: bonyolultabb szabályzójáték (game)

• Kezdi megérteni az értékeket és szabályokat, amelyek a társadalmi
életet irányítják
• Együttműködést segítő játékszabályok,
• Igazságosság megértése
• Felnőtt szerepét játssza („szerepátvétel”)
• Tűzoltó, rendőr, katona, mama, óvónéni, rakétát és autót vezet
• Kialakul a fejlett éntudat
• Kívülről, mások szemével tudja látni magát
Gerge Herbert Mead énfejlődés-elmélete
• Általános másik: szervezett közösség, amelyben az egyén felépíti
identitását
• kezdi felfogni az őt körülvevő kultúra általános értékeit és erkölcsi szabályait
• Jelentős mások: Konkrét vonatkoztatási személyek, akik a társadalom
normáit, értékeit közvetítik a gyermekek felé
• Anya, apa, konkrét rokon, osztálytárs, barát, tanár, példakép, sztár, Pókember,
Batman stb.
SZOCIALIZÁCIÓS KÖZEGEK
Gyermekkori család
• Legfontosabb szocializációs közeg
• A gyerekek leginkább szüleik, közösségük tagjainak viselkedésformáit veszik
át
• Normák és értékek elsajátítása elsősorban szülőktől, testvérektől
• Modern társadalmakban: szűk családi kör (szülők és esetleg egy-két tesó)
• Más kultúrában: tágabb család (nagyszülők, nagynénik, -bácsik, unokatesók ugyanannak a
háztartásnak a tagjai)

• Több tradicionális társadalomban a család nagyrészt meghatározza a

társadalmi helyzetet egész életére
• A modern társadalmakban a társadalmi pozíciót nem jelöli ki (formálisan!) a
születés
Óvoda, iskola
• Modern társdalomban növekvő szerephez jutnak
• Legszabályozottabb szocializációs közeg
• Házirend, törvényi előírások, tanterv, dresszkód stb.
• Rejtett szocializációs szerepek:
• Írott és íratlan szabályok követésére nevelés
• Precíz munkavégzésre nevelés
• Ránevel a tekintély elfogadására
• Növeli az önmagunktól elvárt szintet
• Ezek a későbbiekben is kihatnak a munkával kapcsolatos tapasztalatainkra is
• Az iskolában gyakran jönnek létre kortárscsoportok is 
Kortárskapcsolatok
• A nyugati társadalmakban 4-5 éves kor fölött időnk jó
részét azonos korú barátokkal töltjük (óvoda, játszótér,
suli, utca? stb)
• Negatívan hat, ha deviáns értékekre és normákra
szocializál
• A kortársak mikrotársadalmi szereplők is
• Hangadók („főnök”) többek általi követése, az általa követett
normák átvétele
• Gyakran életünk végéig fontosak maradnak
• Egyes kultúrákban a kortárscsoportok formálisan is
léteznek, mint életkori osztályok
• Sajátos rítusokkal ünneplik meg, hogy a fiatal férfi magasabb
életkori osztályba lép
Munkahely
• Iskolánál (és a családnál?) is több időt töltünk itt
• A munkahely újabb (mikro)szocializációt követel
• materiális értelemben (hogyan kötelező használni a fénymásolót),
• nem-materiális értelemben (elvárt viszonyok, dresszkód, hűtőgép
felosztása)
• Régen: Akár egész életünkben egy munkahelyen
• Ma: Számos munkahelyet, pozíciót is megjárunk
• Ennyiszer új szocializációt is jelent
• Munkahelyek között ellentétes viselkedési szabályok

• 2014 (USA):
• a 18 év fölöttiek 46 éves korukig átlagosan 11,3 munkahelyen dolgoznak
Tömegmédia
• Milliárdok mindennapi életének része
• …alakítva attitűdjeiket és véleményüket
• …befolyásolva, mit tartsunk igaznak, fontosnak (értéknek), normának
• Egyes témákkal (a fiatalok) itt találkoznak először
• pl. szüleik és a suli helyett
• Szexualitás, testkép, erőszak, hírek a nagyvilágból
• A teljes elzárás sem biztos, hogy megoldás
• A média versenyzik a szocializációs közegekkel
• akár felül is kerekedhetnek a többi fölött
• Pl. szülőkétől, iskolától ellentétes értékrend közvetítése
Közösségi média, digitális identitás
• Identitásunk megalkotása áttevődik internetes színterekre
• Létezhet külön digitális identitásunk
• azon adathalmaz, amely az „én”-t reprezentálja a digitalizált felületeken
• úgy alakítjuk mi és mások, ahogy akarjuk

• A serdülők életének szerves részévé vált

• „Online agora”: infók és vélemények színtere nagy közönség előtt
• (relatíve) demokratikus módon

• Fontosak a mások részéről érkező visszajelzések

• Tevékenységünk elfogadott-e, tetszik-e
• Az elismertség igénye igaz online is
• Komment és lájk-függőség (?)
Államhatalom
• Kevesen gondolják szocializációs közegnek
• hatása mégis jelentős
• Meghatározza a felnőtté válás kritériumait
• A felnőtt kort (16, 18, 21?)
• Újabb szerepekbe kell szocializálódnunk
• újabb fejezetek lesznek érvényesek
mind a büntető, mind a polgárjogból
• A beavatási „szertartást”
• érettségi, diploma, végzettségek
• Néhol: sorkatonai szolgálat
Vallás
• Fontos szocializációs út sokaknak
• A világnak csak ~16,4%-a
nem tartozik felekezethez
• Tanításokat fogalmaz meg:
• Miképpen kell interakcióba lépni a többi emberrel
• Milyen morális szabályokat kell betartanunk
• A társadalommal vallott közös értékek átadásában is segítenek
• törvények tisztelete
• Fontos mérföldkövek az egyes ceremóniák
• szentségek felvétele, házasság, keresztelő, életkoroknak, életállapotnak
megfelelő beavatások
• Egyes társadalmakban éppen a konfliktusok forrását biztosítják
Források
• Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris. Budapest
• Giddens, Anthony (2008): Szociológia. Osiris. Budapest
• Griffiths, Heather (2015): Introduction to Sociology. OpenStax College.
Houston
• Hammond, R., Cheney, P, Pearsey, R. (2015): Introduction to Sociology
Textbook (http://www.freesociologybooks.com)