Óvodai fejlesztő program

Nyírteleki Kastélykert Óvoda és Bölcsőde Manókert Tagóvoda

2023/2024

1
 1. Bevezető
„Vigyázzatok, hogy egyet se vessetek meg e kicsinyek közül!”
(Máté,18,5.10.14.)

Azt nem szoktuk mondani senkiről, hogy „előnyös” helyzetű, hiszen annak csak örülünk.
„Átlagos” helyzetű gyerekről sem beszélünk, mert abból van a legtöbb. Viszont létezik
„hátrányos” helyzetű gyerek. Ezeknek okai többfélék lehetnek.
Lehetnek családon belüli okok: öröklött tényezők, veleszületett vagy szerzett betegségek,
vagy testet-lelket romboló fogyatékosságok.
A családon belüli okok igen sokrétűek. Kis ,szűk, sötét lakás egy szobával ,ahol tisztálkodásra
lehetőség nincs.
Italozó apa vagy anya, esetleg mind a kettő. Egymást verik, a gyerek nem tudja, hogy melyik
szülőjét védje.
A szülő vagy a szülők éjjel dolgoznak, nappal alszanak. Gyakorlatilag az utca vagy az iskola
neveli őket.
Nemzedékek nőnek fel apa példakép nélkül, vagy anyakép nélkül félárván, vagy „válási”
árvaként.
Gyakori a családokban a munkanélküliség, mert nem kapnak munkát a szülők, vagy nem is
keresnek.
A szűkös anyagi helyzet miatt kevés ennivaló jut, nincs megfelelő ruházatuk és fűtésre sem
telik.
A problémák melegágya lehet, ha a család az etnikai kisebbséghez tartozik, különösen ha
roma gyermek.
Ahhoz hogy a roma gyerekek tudjanak hinni, emberhez méltóan élni, és büszkén feltartott
fejjel eltudják viselni roma voltukat, nagyon sok előlegezett szeretetre van szükségük. Ezek a
gyerekek már hat éves korukra nehéz helyzetbe kerülnek, ezért fontos egy olyan” lelki
karbantartó” vagy „megmentő” személy, akinek hatására valamennyire bele tudnak
kapaszkodni abba a személybe, aki segít nekik. Remélem a drámapedagógia segítségével
mentőövet dobok az ilyen gyerekek elé.
A beilleszkedésükhöz ki kell deríteni, hogy melyiküknek mi a gyengéje, hogy és mikor szorul
segítségre. Ha nem szeretik eléggé vagy jól, akkor ott kell segíteni. Ha nem tud
megszabadulni a rossz élményeitől, vagy éppen nem talál barátot, akkor abban kell
felkarolni.
De ezt nem lehet jól csinálni ott, ahol tömegével vannak gyerekek. Ehhez személyre szabott
tevékenységekre lenne szükség. Tájékozódni kell, hogy melyek azok a gondokat okozó
tényezők, amelyek miatt nehezebb az életük.

2
Pályánk elején, fiatalos lendülettel, „ majd én megmutatom ” felkiáltással leginkább csak a
gyermekek értelmi képességeit fejlesztettük. Elhalmoztuk őket furfangosabbnál
furfangosabb feladatokkal. Teltek az évek. A ránk bízott gyermekek okosak is voltak, szépek
is, de valami mégis hiányzott. Szociálisan nem voltak elég érettek, nem kovácsolódtak össze
igazi kis közösséggé. A közösségi nevelés sziszifuszi és kevésbé látványos része a
munkánknak, de szerintünk nagyon fontos!
Az emberré nevelés kiemelkedő feladat s hisszük, hogy óvodásaink további életére
meghatározó jelentőségű. Különösen igaz ez ma, mikor az információdömping áradata miatt
a gyerekek értelmileg gyorsabban fejlődnek, és ez az a terület, amit a legtöbb szülő és sajnos
egyre több pedagógus is kiemelt fontosságúnak tart. Nem szabad, hogy háttérbe szoruljon
az érzelmi nevelés, és a felszabadult játék fontossága.
Egyre inkább eltávolodunk egymástól, egyre kevesebbet törődünk a másikkal a mai rohanó
világunkban. Lassan már az sem jelent semmit, ha mellettünk rugdosnak vagy vernek valakit.
Pedig lehetnénk megértőbbek, segítőkészebbek, jobbak. Manapság egyre többen szorulnak
segítségre. Mi pedagógusok sok családdal találkozunk, olyanokkal is, akiknek szüksége van a
támogatásra.
A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra
neveli a gyermekeket, hogy képesek legyenek elfogadni mindenkit olyannak ,amilyen.
Mindez pedig a táradalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül
szükséges. Idetartozik a mások tisztelete és szeretete is. Ilyen légkörben fejlődik a gyermek
ítélőképessége, és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni
tolerancia, lehetőséget kap az önálló vélemény nyilvánításra, önbizalmának növelésére.

Az intézmény rövid bemutatása

Helyzetelemzés

Nyírtelek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye kialakult településszerkezeti sajátossága

révén a tanyás térségek közé sorolható. A város közigazgatási területe 67,92 km, mely
kiterjedés nagyvárosokra jellemző.
A belterületként nyilvántartott Nyírtelek is a múlt század közepén jött létre. A
bokortanyák, a település bekötő útjai a 3635-ös számú Nagycserkesz-Nyírtelek
összekötő, illetve a 36127-es számú Ferenctanyai bekötő út mentén továbbá gazdasági
központok környezetében, illetve a központi belterület közelében alakultak ki.
A megye székhelytől 10 km-re, a 38-as közlekedési főút mentén fekszik, a Nyírség Észak-
Nyugati részén. A központi belterületi részhez 14 külterületi településrész, úgynevezett
tanyabokor tartozik. Ezek 3-12 km-re esnek a központtól. A város legtávolabbi pontjai 22
km-re találhatók egymástól.
A településen egyre nagyobb gazdasági, társadalmi kihívást jelent a hátrányos helyzetű
népesség társadalmi felzárkózásának, társadalmi integrációjának ügye. Az ide vonatkozó

3
kutatási adatok is alátámasztják hogy évről évre növekszik a társadalmi leszakadók
rétegének aránya. A demográfiai mutatók szerint a következő években számolni kell
azzal, hogy az oktatási rendszerbe belépő gyerekek között egyre magasabb számban
lesznek a hátrányos helyzetű családok gyerekei.
A Nyírteleki Kastélykert Óvoda és Bölcsőde intézménye a település szórtságának
megfelelően 3 feladatellátási helyen működik, egy központi és két tagóvodából áll.
Gyermeklétszámunk 170 fő 9 csoportban. Az óvodapedagógus hiány sajnos
intézményünket is utolérte, ezért nem minden csoportban biztosított a szakképzett
óvodapedagógus ellátottság. Hiányukat pedagógiai asszisztenssekkel pótoljuk,
munkájukat szakképzett dajkák segítik.

Az intézmény Manókert Tagóvodája (Nyírtelek, Belegrád-tanya 15.) a központi óvodától

12 km-re helyezkedik el, és 3 tanya település- Varjúlapos, Belegrád, Görögszállás- óvodás
gyermekeinek biztosít ellátást.
A jegyző által kiadott határozatok szerint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek száma területrészenként változó.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek száma itt a legmagasabb.
Belegrádon eleinte csak a dél-nyugati részen koncentrálódott a roma lakosság. Jelenleg
100 fő körüli a lakosok száma, a roma lakosság aránya 25-50% között mozog.
Görögszállás tanyán a lakosság száma 320 fő körüli, itt a roma lakosok aránya 75%
feletti. Varjúlapos tanyán néhány roma család él.
A tagóvoda gyermekeinek 98%-a roma származású gyermek. Ezek az arányok a
rendszerváltás után fokozatosan alakultak ki. A munkahelyek megszűnésével a fiatal
magyarok elvándoroltak, a lakosság átlag életkora egyre magasabb lett, és az
elhalálozások után az ingatlanok sorra eladóvá váltak, értékük drasztikusan csökkent.
Főleg olyan roma családok vásárolták meg, akiknek nagyon kevés fedezete volt ingatlan
vásárlására. A néhány helyi roma család mellé Nagycserkeszről, Nyíregyháza
Huszártelepről, Tiszaeszlárról, és más településről is települtek be.
A roma lakosság többségében rumungro származású. A cigány nyelvet néhány
szidalmazó szót eltekintve nem használják, nem ismerik. Szokásaikat, hagyományaikat
nem ápolják. Körülbelül 15 évvel ezelőtt a cigány kisebbségi önkormányzat egészen jól
működött, vezetőjük igyekezett a hagyományokat feleleveníteni, a közösséget
összefogni, az önkormányzat segítségével közösségi helyiség kialakításra is sor került.
Vezetőjük halála után ugyan jelenleg is létezik, de kb. 10 éve nincs közöttük egy
karakteres vezető, akit elfogadnának, sok a viszálykodás.
Intézményünkben mindig is fontos volt a családi háttér megismerése, hiszen
tudnunk kell, hogy milyen alapokról kezdjük az óvodai nevelést, és megértsük a
gyermekek viselkedését, reakcióit. Ezen információk birtoklása a továbbiakban is
elsődleges szerepet játszik, különösen a hátrányos és halmozottan hátrányos
gyermekek esetében.
A település részen a családok megélhetését az ellátási rendszer változása miatt már
nem kizárólag a gyermekek után járó támogatások jelentik. Akik nem tudnak
elhelyezkedni a munkaerőpiacon, azok a településen lévő közmunkaprogramban
vesznek részt, és alkalmi munkák vállalásával is kiegészítik jövedelmüket.

4
Véleményünk szerint ez nagy előrelépés, hiszen egy generáció úgy nőtt fel, hogy
sohasem volt munkahelye, illetve sohasem dolgozott!

Lakások

A településünk belterületétől 15 km-re lévő Görögszállás tanya, Belegrád-tanya valaha

tisztességes megélhetést biztosított az itt élő embereknek, rendezett portákkal. A
rendszerváltás utáni munkalehetőségek megszűnését követő elvándorlás, elöregedés,
az ingatlanok értéktelenné válása olyan roma családok betelepedését indította meg,
akik máshol nem tudtak olcsón lakáshoz jutni. Sajnos ezek a házak egyre inkább
lepusztultak, néhány kivételével. Többségében komfort nélküliek, főleg egy
lakószobával, kopott bútorokkal berendezve. A vezetékes gáz rendelkezésre áll, de
nagyrészt ki van kötve. Sok helyen a vizet is közkútból biztosítják. A kertek
műveletlenek, az udvarok rendezetlenek. Okostelefon, tablet minden családban van.

Iskolázottság

Ahhoz, hogy szélesebb körű ismeretekkel rendelkezzenek, és el tudjanak helyezkedni

vállalatoknál, vállalkozásoknál, megfelelő képzettségre lenne szükség. Sajnos a szülők
többségének a 8 általános iskolai végzettsége, vagy attól kevesebb is csak úgy van
meg, amikor egy program keretében néhány hónapon belül megszerezhették, és
juttatást is kaptak érte.

Családok összetétele

Jellemzően 3-5 gyermekes családok vannak, de általában több generáció él egy

házban, ami növeli a konfliktusok forrását. Sok esetben az egyik szülő már hoz
gyermekeket a kapcsolatba, majd születik közös gyermek, és van, hogy nevelőszülőnél
is van elhelyezve gyermek. A lakásokban sokszor nincs megfelelő tér a magánszférára
sem gyermeknek, sem felnőttnek, egy szobában zajlik minden.
Egészségi állapotukról nem rendelkezem információkkal, de tudunk krónikus
betegekről, alkoholizálásról, előfordulnak elégtelen higiénés viszonyokból fakadó
fertőző betegségek, pl. rüh, fejtetű. Van látássérült és pszichiátriai kezelés alatt álló
szülő is. A gyermekek közül van, aki ételallergiában szenved. A családok
többségénél tapasztaltunk egészségtelen étkezési szokásokat – reggelire édesség,
szénsavas üdítők-, de vannak olyanok, akik reggelizés nélkül jönnek óvodába, és
esetenként a vacsora is kétséges.
A gyermekek játékeszközei néhány család kivételével nagyon szegényesek, a
mesekönyvek nem jellemzőek. Ami sajnos jellemző, az internet felügyelet nélküli
használata, felnőttek számára készített agresszív játékokba merülnek el, akció- és
horror, és egyéb felnőtt tartalmú filmeket néznek sokszor a szülők elalvása után is.

Érzelmi életük többségében tartalommal teli, de gyakran konfliktusokkal,

konfrontációkkal, frusztrációkkal terhelt. Tapasztaltunk érzelmi sivárságot az anya

5
részéről. Néhány esetben mintha a gyermek jobban kötődne az anyához, mint fordítva.

A családi viszonyokban többféle családmodell figyelhető meg. Jellemző az újra

alakult családmodell és a mozaikcsalád. Egy esetben a nagyszülő került szülői
funkcióba. Jelenleg védelembe vételi intézkedés, családból való kiemelés nem történt.
A településrészen előfordulnak roma-magyar párkapcsolatok.

Beilleszkedés a helyi társadalomba

Az óvodába járó gyermekek szüleinek többsége roma származású. A családok

életmódjából, temperamentumából, érzelmi vezérléséből, értékrendjéből adódóan
gyakoriak a konfliktusok, összetűzések.
Az intézményi elvárásokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás több esetben
okozott komoly problémát.
A roma lakosságon belül vannak alá-fölé rendeltségi viszonyok (higiénia,
egzisztencia, erőfölény). Pl.: Komoly konfliktus okozott az egyházi alapítvány által
működtetett szociális szövetkezethez hasonló intézmény, ahol növénytermesztéssel
foglalkoznak, s néhányan úgy ítélték meg, hogy a vallást gyakorló családok kedvezőbb
juttatásban részesülnek.

Egyéni arculat jellemzői:

- Óvodai fejlesztő program a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű

gyermekek integrálására.
- Mozgáskultúra fejlesztése sokszínű formában
- Óvoda - Iskola átmenetét segítő program megvalósítása
- Tehetségműhelyek többféle területen.

A nevelőmunka során kiemelt feladat a családok szociokulturális hátterének

megismerése, a gyermekek differenciált egyéni fejlesztése, a társas kapcsolatok
erősítése, élmény-és tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása

Az Oktatási Hivatal 2016-ban megkereste intézményünket, hogy vegyünk részt az EFOP-

3.1.3.-16-2016-00001 „Társadalmi felzárkóztatás és integrációs köznevelési intézkedések
támogatása” „Esélyteremtő Óvoda” kiemelt projektben.
Az „Esélyteremtő óvoda” projekt célja, hogy országszerte közösen létrehozzunk egy
olyan intézményhálózatot, melynek tagjai az esélyteremtő nevelési eljárásokat
eredményesen alkalmazzák és képesek azokat más óvodákkal is megismertetni. Ez a
program 2017 szeptemberében elindult a Manókert tagóvodában.

6
Az óvodai fejlesztő program célja

Az óvodai nevelés azon területeit elősegítse, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak a

hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek fejlődésére nézve.
Ilyen területek: - a gyermek fejlődésével kapcsolatos pedagógiai feladatok
- a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek
- az együttműködések kialakítása azokkal a szolgálatokkal, amelyek a
gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, és a gyermekek
számára szolgáltatásokat biztosítanak.
A program nem jelent külön programot az óvodai munkában, mert minden pontja a hatályos
jogszabályok figyelembevételével, valamint az Óvodai nevelés országos alapprogramjára
épül, figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
2003.évi CXXV. törvény 31.§-a szerinti helyi esélyegyenlőségi program és a köznevelési
esélyegyenlőségi intézkedési tervet, mely az óvodai fejlesztő program vonatkozásában a
172.§ bekezdésében foglaltak szerint nyújt szakmai támogatást.
Az óvodai fejlesztő program egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a hátrányos
és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében sokkal nagyobb tudatossággal, és
mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat középpontjába állítani.
A program legfontosabb jellemzője a családorientált és gyermekközpontú szemlélet,
melynek ösztönző hatásúnak kell lennie arra, hogy azokkal a szolgálatokkal, melyek a
szülőket támogatják és a gyermekek számára szolgáltatást biztosítanak, sikeres
együttműködést tudjunk kialakítani.

Kiemelt területek
Szervezési feladatok
Beóvodázási program:
Minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében a hátrányos és halmozottan
hátrányos gyermekek óvodai beíratásának támogatása.
Az önkormányzat nyilvántartása alapján az óvodáskorú gyermekeket nevelő családok
felkeresése, személyes beszélgetés a szülőkkel az óvodába járás előnyeiről, és annak
szükségességéről, valamint arról, hogy miért lenne fontos a minél hosszabb ideig tartó
óvodai nevelésben részt venniük.
Azoknál a családoknál, ahol az igazolatlan hiányzás meghaladja a 25%-ot, családlátogatást
kell beiktatni az igazolatlan hiányzások minimalizálása érdekében.
Óvodánk nyitva tartási ideje 11 óra, mely lehetővé teszi a szülők munkába állását.

7
Rendszeressé kell tenni a team munkát a nevelőtestület együttműködése érdekében, melyen
valamennyi munkatárs részt vesz, és melynek részei a 3 havonkénti értékelés, a hospitálások,
valamint az esetmegbeszélések.

Pedagógiai munka kiemelt területei

- Az óvodai életet megkezdő gyerekekről komplex állapotfelmérést , és

részletes anamnézist kell készíteni. Erre a célra előre elkészített
formanyomtatvány áll rendelkezésre, melyet családlátogatások
alkalmával töltünk ki.
- Érzelmi nevelés, szocializáció: Az intézményes nevelésbe illeszkedés
elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés kialakítása, erősítése
- Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása: a gyermekek
kezdeményezéseire épülő módszerek, drámapedagógia, differenciálás,
kooperatív technikák, mozgás, zene alkalmazása, szülőkkel való partneri
együttműködés módszereinek használata.
- Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése
- Egészséges életmódra nevelés( táplálkozás, egészségtudat kialakítása)
- Kommunikációs nevelés: szókincs, nyelvi kifejező készség, beszéd és -
szövegértés, beszédészlelés fejlődésének elősegítés.

A fejlesztő programban résztvevők: Tehetséges és felzárkóztató foglalkozást igénylő

gyermekek
Foglalkoztatási formák:
- egyéni
- kiscsoportos
- differenciált

Az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással, a gyermekvédelemmel kapcsolatos

munka
- Egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése minden probléma, illetve speciális esetek
alkalmakor az arra rászorulógyermek esetében:
- A gyermek regisztrálása,
- Fejlődésének nyomon követése,
- Szükség esetén szakorvosi vizsgálatának kezdeményezése, megszervezése (fülészet,
ortopédia, szemészet, allergia vizsgálat)

8
-Védőnői tanácsadás, gyermekorvosi vizsgálatok rendszeres elvégzése - A szülők számára az
együttműködő partnerekkel kialakított közös programok
-A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés- Egyetlen gyermek se maradjon ki az
óvodából a szülők anyagi helyzete, vagy az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli
hozzájárulások fedezetének hiányában.
-Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése és szervezése - Ruhák, játékok, könyvek
gyűjtése, azok adományozása, az ”Örökbe fogadok egy ovit” támogatókkal való
kapcsolattartás, kirándulások szervezése, rendezvények látogatása.

Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal:

- Védőnői hálózat: A gyermek óvodai beíratásának támogatása, tanácsadás
a korai képességgondozással kapcsolatosan.
- Szakmai szolgáltatók: A szolgáltatások biztosítása, megszervezése.
Konzultációk a gyermek fejlődéséről.
- Civil szervezetek: Pályázatok során partnerségi viszony kialakítása, a
gyermekek óvodai életének támogatása, szülői programokkal kapcsolatos
együttműködés.

Óvoda-iskola átmenet támogatása

Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka:

- A tanulási képességek megalapozása
- A tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése
- Monotónia tűrés
- Figyelem, koncentráció
- Megoldási késztetés
- Alkotói vágy szükséges szintjének kialakítása

Iskolaválasztás segítése, támogatása:

- A kijelölt iskolával való együttműködés
- Az iskola és az óvoda kapcsolattartásának rendszeressé tétele
- Iskolalátogatás a leendő elsősökkel, közös foglalkozás az első osztályosokkal
- Az iskolások kulturális rendezvényeinek, ünnepségeinek rendszeres látogatása a
nagycsoportosokkal
- A pedagógusok ismerkedése az iskola leendő tanulóival

9
 - A szabad iskolaválasztás lehetőségének ismertetése
- A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek előnyben részesítése az
iskola férőhelye irányában.
- A sajátos nevelési igényűvé, valamint a BTMN-es minősítéssel kapcsolatos
felvilágosítás, tanácsadás.

Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés:

- Minden szülővel személyes kapcsolat kialakítása

- A gyermek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása
- Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése
- A család értékrendjének, szokásrendszerének megismerése, megértése
- Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermek fejlődéséről
- A fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése
- A gyermekek alkotásainak megmutatása, elemzése
- Szülői közösségek kialakítása
- Rendezvények szervezése
- Szülői igények kiszolgálása, partnerközpontú működés

Eredményesség
- Intézményi önértékelés készítése
- Eredményesség:- 100% beóvodázási arány, és a hiányzás csökkenésének teljesülése,
- Iskolakezdés megfelelő időben,
- Sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkentése,
- Szabad iskolaválasztás érvényesülése,
- Normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás,
- Iskolaérettség elérése

10
Gyermekképünk
Óvodánkban a gyermekeinket szeretetteljes, nyugodt légkör vegye körül. Minden egyes
gyermeket kötelességünk megismerni és megérteni, s ezáltal elfogadni olyannak, amilyen.
Tisztában vagyunk azzal, hogy egy gyermek senkihez sem hasonlítható, egyedi, mással nem
helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális
lény.
A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését meghatározzák a veleszületett genetikai
adottságok, az érés törvényszerűségei, valamint a környezeti hatások, ezért csakis
önmagához képest szabad fejleszteni. Életkori sajátossága az érdeklődés, befogadni akarás,
az önmegvalósításra törekvés igénye.
E tényezők hatásának következtében a gyermekeknek életkoronként változó, sajátos testi és
lelki szükségleteik vannak, ezért programunkban egy-egy gyermek személyiségét is
differenciáltan, a különböző képességek fejlődésbeli eltéréseit tolerálva közelítjük meg.
A családi nevelést tiszteletben tartva, azt segítve, szeretnénk, hogy az óvodánkba járó
gyermekek boldog, vidám, gondtalan éveket töltsenek nálunk érzelmi biztonságban és
szeretetben. Az óvodai élet során olyan élményekkel, ismeretekkel és tapasztalatokkal
gazdagodjon, amely segíti őt a későbbi társadalmi életbe való optimális beilleszkedésben.

Óvodaképünk

Intézményünk legyen esztétikus, színes, vidám. Árasszon magából derűt, nyugalmat, olyan
módon, hogy a szülő szívesen hozza gyermekét és egész nap biztonságba érezhesse.
A szülők felé nyitott, hiszen a szülőkkel kialakítandó új és minőségi kapcsolatra, a szülőkkel
való szoros együttműködésre építjük az óvodai nevelésünket. Az óvoda a családi nevelés
kiegészítője még akkor is, ha funkció zavarai következtében nem mindig működik jól, hiszen
családi értékeket közvetít.
A családi nevelés kiegészítésére törekszünk azáltal, hogy:
- Bevonjuk a szülőket az óvodai életbe
- Szakmai támogatást adunk a neveléshez
- A családokkal közösen gyarapítjuk a gyermekek tapasztalatait
- A szülők igényeihez igazítva gazdagítjuk pedagógiai, pszichológiai
ismereteiket
- Közvetítői szerepet vállalunk a speciális szolgáltató, a szociális ellátó
intézmények és a családok között
- Közreműködünk az etnikai kisebbség kulturális értékeinek megőrzése
érdekében

11
El kell fogadnunk, hogy a gyermekek érdekében fel kell vállalnunk a családi nevelést pótló
tevékenységeket is, melyre a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok
esetében gyakrabban kerülhet sor. Szeretetteljes légkört kívánunk kialakítani, melyben a
következetesség nagy hangsúlyt kap. Biztosítani kívánjuk az élmény gazdag mindennapokat.
Különös figyelmet fordítunk a segítőkészség kialakítására, a toleráns magatartásra, az
egymás testi épségének megóvására.

Óvodai nevelésünk célja és feladata

A fő cél a jó szülői ház pótlása, a személyiség formálása, igényes életforma kialakítása,

társadalmi beilleszkedés segítése. Az életben elkerülhetetlen kudarcok elviselésének
megtanítása, legyőzve hátrányos helyzetét, azt, hogy önhibáján kívül él kiegyensúlyozatlan
családban. Mindezt oly módon végezzük, hogy a gyermekek ne érezzék, hogy „pedagógiai
munka” tárgyai.
A gyermek harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése
az életkori egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, a családi
nevelés kiegészítéseként.
A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz
igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, differenciált személyiségfejlesztés,
öndifferenciálás fejlődésének elősegítése, hátránykompenzálás és tehetséggondozás, a
tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett
tevékenységekbe egyaránt.
Harmonikus, kiegyensúlyozott, toleráns, békeszerető, békére törekvő, egészségesen élő,
egymást megértő és segítő, alkalmazkodó, a szépséget felismerő, a tudást megbecsülő, a
tanulást és munkát kedvelő, a természetet szerető, ápoló és védő, általános emberi és saját
specifikus értékekkel bíró, önálló gondolkodásra, döntésre, cselekvésre képes, művelt és
boldog emberek nevelése.
Az egyedit, a másságot, a különbözőséget felismerve, értékként elfogadva közelítünk a
gyermekekhez. Kiemelten alapozzuk meg:
- a személyiség autonómiáját
- a saját szükségleteinek kifejezésének képességét
- az érzelmi gazdagságot
- az önfejlesztő képességet
- a társakkal való együttműködést
- a másság tolerálását
- a kulturált magatartás szabályait
- a problémamegoldó gondolkodás képességét
- a döntés és választás képességét
- a kreativitás képességét

12
 - a természeti és társadalmi környezetük iránti való érzékenységüket
- a művészetek iránti érzékenységüket

Az óvoda szociális ellátó funkciója

Az óvodánk mással nem helyettesíthető szerepe a teljes személyiséget formáló fejlesztés és
nevelés, ezért egyszerre individualizáló és szocializáló. Az egyéni különbségeket és a
másságot toleráló fejlesztés különös hangsúlyt kap. Ez a fejlesztés azonban nem zárja ki az
együttélésre, együttes tevékenységekre, együttműködésre való felkészítést. E két folyamat
egyensúlyának megteremtésére törekszünk, hiszen az egyén fejlődése együtt zajlik az őt
körülvevő társaik fejlődésével, mivel óvodai csoportban van jelen. A fejlesztés módszere a
differenciálás, valamint az egyéni képességek figyelembe vételével a másság, a tolerancia, az
identitástudat alapjainak lerakása, melyek hangsúlyos szerepet kapnak.
Feladataink:
1. A gyermekek egyéni erősségeinek és hátrányainak feltárása
2. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segíteni a gyermekek személyiségeinek
kibontakozását figyelembe véve az:
- egyéni adottságokat, szokásokat, képességeket
- nembeli, vérmérsékleti, érésbeli különbségeket
- a családok értékrendjének sokféleségét
- a szociális háttér determinációját

A gyermek testi és lelki egészségének fejlesztése

A tevékenységeken belül:
- A gyermeki szabadság biztosításával és az óvodapedagógusok
összehangolt munkájával támogatjuk a szocializáció szempontjából fontos
magatartás módokat és szokásokat.
- A kontaktus keresés, a kommunikáció, a társalgás technikájának
elsajátíttatása
- A konfliktusok békés megoldása a társaskapcsolatokban, kevésbé
bevonva a felnőtteket
- Önkontroll, önszabályozás alakulása
- Az együttműködés kiteljesedése a gyermekek játékában is

13
Az értelmi fejlődésben:
- A közös élményekre, érdeklődésükre, kíváncsiságukra, de a gyermekek
eltérő tapasztalataira építve biztosítjuk a gondolkodás egységét.
- Alapvetőnek tartjuk, hogy a különböző képességek alapjait jelentő
veleszületett hajlamok, készségek, képességek egy személyiségen belül is
különböznek.

Individuális nevelés

Az individualizáló nevelés olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi , amit a

gyermekek egyéni különbségként magukkal hoznak. Ezeket a különbségeket toleráló felnőtt
magatartása modell értékű kell, hogy legyen a gyermekek számára!
Programunkban az individualizáló nevelés egyszerre erősíti az egyéniséget, és fogékony az
együttműködésre. Áthatja az óvodai élet minden tevékenységét, és támogatja a gyermekek
szocializációját. A
Az azonos életkorú gyermekek között is jelentős fejlődésbeli különbségek vannak, melyek az
alábbiakban nyilvánulnak meg:
- a gyermekek eltérő biológiai szükségleteiben
- az adottságaikban
- az érdeklődésükben és egyéni élményeikben
- a tapasztalataikban
- a mozgásigényükben
- a kontaktus teremtésükben
- a szociabilitásukban
- az én-képükben
- a tanulás stílusában
Nagy hangsúlyt kell kapjon a másság szakszerű kezelésének szükségessége, a családok
szokásainak az óvodai életbe való beillesztése csak egy családias hangulatú, derűs,
harmonikus légkörű óvodában lehetséges. A szociokulturális hátrányt kompenzálni kell,
segítséget kell adni a hátrány leküzdéséhez. A cigány gyermekek esetében súlyosbítja a
helyzetet, hogy eltérő kultúráról van szó, bár az óvodánkba járó roma gyerekek nagy része,
sőt már szüleik sem, rendelkeznek megfelelő identitástudattal. Probléma tehát, hogy sem
kulturálisan, sem szociálisan, sem mentálisan nem tartoznak már a cigányok közé, de
romáknak tartják magukat.
Fontos, hogy a türelem, a megértés, az elfogadás, az előítélet mentesség legyen a vezérlő
alapelvünk, hiszen a cigányokkal kapcsolatban a bizalom, a tisztelet, a segítőkészség
elengedhetetlen a velük foglalkozóknál. Aki képtelen a megértésre, a szeretetre, az nem ide
való, ő kárt okoz.

14
 A cigány gyerekek sorsát az óvodában és az iskolában a velük szembeni előítéletek
határozzák meg. Az eloszlatásának egyetlen módja van, a megismerés. A bántalmazóan,
lenézően nyilatkozó pedagógus önmagát minősíti, csak nem veszi észre, hogy a belőle
sugárzó „ gyűlölet” teszi agresszívvá a cigány gyermekeket.
A legfontosabb nevelő tényező a példaadás, a differenciálás és a türelem. Nem a
különbözőségekre helyezzük a hangsúlyt, hanem az azonosságokat keressük sok-sok
türelemmel.

Differenciálás
A differenciálás az individualizálást megvalósító:
- szemléletmód
- szervezeti keret
- metodikai eljárás
- tevékenységi munkaforma
- a tartalom feldolgozásának módja
A gyermekek közötti fejlődésbeli eltérésekhez, különbözőségekhez való alkalmazkodás,
amely alapján az óvodapedagógus minden gyermeket az egyéni képességeinek
figyelembevételével és a saját fejlődési ütemében fejleszt.

A differenciált fejlesztés feltételei:

1. Egyénenként meg kell ismerni, és regisztrálni kell a gyermekek képességeit,
erősségeit és gyenge pontjaikat. A gyermek óvodába lépésétől kezdve vezetni kell
a Fejlődési naplót, családlátogatás alkalmával felvenni a gyermekek anamnézisét,
és az összes olyan adatot, mely a gyermek értelmi képességével, testi, nyelvi
fejlettségével, érzelmi és akarati tulajdonságaival, valamint a szociabilizációs
fejlettségével kapcsolatos. Kerüljenek be ezekhez az adatokhoz az egyénre szóló
fejlesztési tervek, azok a feladatok, amelyek egy-egy részterület felzárkóztatását
szolgálják, vagy a tehetséges gyermekek továbbfejlesztését, tehetséggondozását
célozzák meg.
2. A gyermekek folyamatos megfigyelése ,megismerése szabadjáték,
tevékenykedések, étkezések, gondozási teendők, gyermek munka közben. A
megfigyelés segítséget nyújt megismerni a gyermek viselkedési szokásait,
kedvenc tanulási területeit, kiugró képességeit, vagy elmaradottságát, és fejlődési
folyamatát.
3. A gyermek boldogan beszél önmagáról, és szívesen tevékenykedik együtt a
felnőttel. Napjainkban a gyerekek sokkal jobban igénylik az odafordulást, a rájuk
figyelést, a beszélgetéseket. Beszélgessünk sokat a gyerekekkel, és hagyjuk, hogy
ő legyen a főszereplő.

15
Differenciálás a szabad játékban és tevékenységek közben:

A szabadjáték során a játék önkéntessége sérthetetlen!

- Szervezzünk közös élményeket, melyekből tevékenységek kerekedhetnek

- Segítsük, támogassuk, lendítsük tovább a holtpontra jutott
tevékenységeket
- A gyermekek eltérő érdeklődésükre építve biztosítsuk az eszközöket
- A technikák megválasztásánál is törekedjünk a differenciálásra
- Szerepjátékok során az eszközökkel, szerepekkel, tevékenységekkel
differenciáljunk
- Differenciáljunk a manipulációs, és konstrukciós építőjátékok során is

Szocializáció

A hátrányos helyzetű gyerekekre oda kell figyelni. Figyelni kell érzéseikre, előmenetelükre.
Nem előnyt kell nekik adni, hanem esélyt. Ami érték van bennük, azt kellene belőlük kihozni.
Az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolatának legfontosabb alapelvei:
- Személyre szóló pedagógiai hatások
- Szeretetteljes elfogadás
- Pedagógiai optimizmus a kommunikációban
- Segítségadás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában
- Törődés a gyermek testi-lelki szükségleteivel
- A személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadtatása a többiekkel

A szocializáció fejlesztése során:

- A gyermek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása: erősíteni a

baráti kötődéseket, és társakhoz segíteni a magányosokat
- A társadalmi tapasztalatok körének bővítése, közös élmények gazdagítása
- Reggelente szervezzünk a gyermekek vagy az óvodapedagógus által
javasolt témában beszélgetőkört, hogy a gyerekek jobban
megismerhessék egymást, kifejezőkészségük javuljon, és tartsák
tiszteletben egymás beszédét és véleményét.
- Motiválás az akadályok leküzdésére
- A megkezdett feladatok befejezésére való ösztönzés

16
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztő
programjának alapelvei

1. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet és

eszközrendszer:
- Hangulatosan berendezett csoportszoba és udvar
- Lehetőségek kuckók kialakítására

2. A gyermekek helyes gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényeiknek kielégítése:

- Az eltérő egyéni igények kielégítése
- Az éhesen érkező gyermekek étkeztetése
- W.C. használatakor a személyes intimitás védelme, és más esetekben is ha a gyermek
igényli
- A különböző családi háttérből érkező gyermekek helyes higiéniai és étkezési szokásainak
kialakítása
- Személyes gondozottság kialakítása
- Fontos a mozgás és pihenés összhangjának megteremtése
- Helyes biológiai ritmus kialakítása

3. A gyermekek lelki egészségének védelme, edzése:

- Az óvoda pszichés klímájának folyamatos szinten tartása: Nem mindegy, hogy milyen
légkör, klíma vesz körbe bennünket, legyen szó a levegő tisztaságáról, a minket körülvevő
zöld felületek és épületek arányáról, és azokról a dolgokról, melyek befolyásolják
hangulatunkat, érzelmeinket, kapcsolatainkat, és melyek fontosak életünk minden területén.
- A gyermek szociális biztonságérzetének megteremtése
- A gyermek viselkedésében jelentkező zavarok kiszűrése, az okok feltárása, és a segítségadás
módjának meghatározása
- Az óvodai alkalmazottak empátiás készségeinek fejlesztése, a személyes autonómia
védelme: A munkavállaló méltóságának védelmét jelentősen befolyásolják a magasabb
összegű munkabér, a megfelelő szintű személyzet és erőforrások biztosítása, a
továbbképzéshez való hozzáférés, valamint a megfelelő mértékű munkafeladat ellátására
adott utasítás, amelyek a munkavállaló autonómiáját erősítik.

17
Érzelmi nevelés
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek leginkább az érzelmi biztonság
hiányzik. Olyan óvodára van szükségük, ahol szeretik őket, ahol fontosak, ahol segítik
előmenetelüket. Ha a pedagógus mindenkivel szemben következetes és igazságos, akkor ezt
a gyermek igen tudja tolerálni, és meg is szereti őt. Akit megismernek és elfogadnak, ahhoz
végérvényesen ragaszkodnak, nemcsak a gyermekek hanem a szülők is. A bizalom,
példaadás, tisztelet, és következetesség elengedhetetlen a hátrányos helyzetű gyermekek
nevelésében. Mentesítsük őket a megaláztatásoktól! Csak kis lépésekkel lehet előre haladni,
együttesen, jókedvűen, a másság elfogadásával.

Anyanyelvi nevelés
Az óvodánkba járó roma gyerekek nem beszélik őseik nyelvét, legfeljebb néhány szlenget,
gyakran használt kifejezést ismernek. Gyakran használnak viszont a köznyelvben obszcénnek,
durvának, sértőnek tartott szavakat, melyeket ki kellene törölnünk szókincsükből azzal, hogy
kulturált kifejezésekkel helyettesítjük be, és dicsérettel erősítjük meg ezek használatát.
A hátrányos helyzetű családokban élő gyermekeknek a beszéd és kommunikációs
készségeiknek hiányai szembetűnőek:
- Hiányos szókincs
- Kiejtési hibák
- Rossz névelő használat
- Igekötők, határozó szók, ragok helytelen használata
- Tetszés szerinti szórend
- Szavak összeillesztésének rendszertelensége
- Gyenge mondatszerkesztés
- Egyéni kommunikációs stílus, amit a családból hoz, mely sokszor
ellentétben áll az óvoda gyakorlatával, a kulturált beszéddel
Ezeket a hiányokat az iskolakezdésig feltétlenül korrigálni kell, ezért kiemelten foglalkozunk a
beszédkészség fejlesztésével, a beszédhibák javításával, a hangok kiejtésével, valamint a
kommunikáció fejlesztésével. Az intézményünkben heti két alkalommal logopédus is
foglalkozik a beszédhibás gyerekekkel.
Az óvodapedagógus feladata itt is a példaadás, valamint a beszédjavító foglalkozások,
szituációk szervezése:
- Élmény gazdag környezetet teremt, anyanyelvi játékokat szervez,
amelyekben: beszédszerve ügyesedik, beszédkedve erősödik, hallás,
beszédhallása fejlődik, auditív ritmusa és emlékezete bővül
- Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes csoportlégkör kialakításával
eléri, hogy a gyerekek szívesen és bátran beszélnek, kérdeznek a
felnőttektől és társaiktól egyaránt.
- Állandó lehetőséget biztosít a kérdéseknek-válaszoknak.

18
 - A gyermek meghallgatása, kommunikációs kedv kialakítása, ösztönzése.
- Beszédfegyelem kialakítása (gyermeki kérdések érvényesülése, válaszok
igénylése).
- Szókincsbővítés, önkifejezés segítése. Beszélgető kör
- Célzott beszédfejlesztés (beszédészlelés, - megértés, artikuláció,
beszédprodukció javítása).
- Korrekció szakember segítségével.
- Együttműködés a családdal
- A személyes példa, a helyes minta adása kiemelt jelentőségű.

Verselés, mesélés

A mese és a vers nemcsak szórakozást nyújt, hanem hagyományokat, értékeket közvetít a

gyerekek érzelmi, értelmi, etikai, kommunikációs képességét is fejleszti. Szorosan összefügg
az anyanyelvi neveléssel, amely az óvodai élet minden mozzanatát átszövi, kapcsolatban áll a
zenével és a mozgásos játékokkal is. A mindennapos mesélés a kisgyermek lelki
egészségének elmaradhatatlan eleme, és szükséglete.

Az óvodapedagógus feladata:
- Megfelelő, érzelmi biztonságot nyújtó helymegteremtése, amelynek
hangulata magával ragadja a gyermeket.
- Kezdeményezéskor mese bevezető (mesére hívó mondóka,
gyertyagyújtás, zeneszignál, mesepárna stb.)használata, amely az irodalmi
élmény befogadására motiválja a gyermeket
- A gyermek és óvodapedagógus közötti érzelmi kapcsolat kialakítása
- Esztétikus, jó minőségű eszközök beszerzése /könyvek, bábok, mini
enciklopédiák/,
- Az óvodapedagógus sok verset és mesét ismerjen, gazdag irodalmi
tárházzal rendelkezzen,
- A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása
- A gyermekek, nyelvi kifejezőképességének fejlesztése az irodalom
eszközeivel,
- A gyermekek absztrakt gondolkodásának elősegítése, memória,
intelligencia, kreativitás elősegítése, belső képvilágának fejlesztése,
- Népi értékek, hagyományok, klasszikus és kortárs irodalmi művek
közvetítése
- Az irodalom szeretetének megalapozása, az olvasásra nevelés elindítása,

19
 - Mondókák, dúdolók, versek, ölbeli játékok ritmusával, mozdulatok, szavak
egységével, érzéki-érzelmi élmény adása,
- Gyermekszínház látogatásokat szervezünk a szülők bevonásával,
- A mesék és versek komplexen kapcsolódjanak más tanulási
tevékenységek tartalmához, pl. évszakok, ünnepek, egyéb aktualitások

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A zenei nevelés teljes személyiséget formáló, minden tevékenységben benne rejlő lehetőség.
Minden gyermekre egyformán jellemző a zenei érdeklődés.
Az óvodapedagógus feladata:
- Vegyük figyelembe a gyermek fejlettségét, etnikai hovatartozását, ehhez
mérten differenciáltan határozzuk meg a zenei fejlesztési feladatokat,
pozitív megerősítéssel segítsük őket.
- A zenei nevelést minél korábban el kell kezdeni, már a beszoktatás alatt
ringató, táncoltató, tapsoltató- szorongást old, kötődést elősegít
- A nap folyamán bármikor énekelhetnek az óvónők, így a gyerekek is
követik ezt a példát, és számukra is természetessé válik az énekszó.
- Mozgás és testtartás megalapozása, amelyet a gyermek mondókái, dalai
kísérnek
- Énekes játékokban, közös zenélésen keresztül - közösségi élmények
nyújtása
- Ünnepekhez kapcsolódó szokások - néphagyományok ápolása
- A népi, a hagyományok, a műzenei és más népek dalainak, zenéjének
megismertetése
- A környezet hangjainak megfigyelése,
- Közös zenei élmények biztosítása, énekes játékok, közös zenélés, az
óvónő éneke, vokális és hangszeres zene segítségével
- Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése
- Ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, zenei kedv fejlesztés.

Rajzolás, festés, mintázás

-
A vizuális nevelés önmagában is összetett sokszínű nevelési terület, mely az óvodai nevelés
egészét áthatja. Az óvodai ábrázolás a képzőművészeti nevelés alapja: rajzolás, festés,
mintázás, szobrászat, képalkotás, képek, tárgyak készítése, ezek díszítése, kézimunka,
környezet alakítás, vizuális élmények, gondolatok ábrázolással való kifejezése.

20
Az ábrázoló tevékenység ugyanúgy alaptevékenység, mint a játék. Hagyjuk, hogy a kacatok
világából csodákat hozzanak létre. Minél változatosabb technikák alkalmazásával adjunk
lehetőséget az önkifejezésre, és miközben átélik azalkotás örömét, buzdítsuk őket arra, hogy
be is fejezzék a munkát. Ez sikerélményt nyújt, önbizalmuk erősödik, és újabb alkotásra
serkent. Ösztönző, motiváló környezetben a gyermekek örömmel tevékenykednek, közben
fejlődik finommotoros és ábrázolási készségük, és képzeletük.

Az óvodapedagógus feladatai
- Megfelelő eszközök biztosítása /mennyiség, minőség/.
- Megfelelő, állandó hely biztosítása az ábrázolási tevékenységhez, és az ezt
segítő eszközöknek
- Nyugodt légkör biztosítása, elegendő idő ,ameddig jólesik a nap bármely
szakaszában biztosítva legyen a lehetőség az ábrázolási tevékenységhez, a
napirend által biztosított kereten belül
- Az egész nap folyamán változatos eszközök lehetőségek biztosítása, a
gyermekek pozitív ráhangolása, dicsérettel, biztatással, ötletadással.
- Az udvaron is biztosítsuk a lehetőségeket az egész év folyamán /kréta,
homok, hó/
- Az egyéni fejlettség figyelembevétele, differenciált fejlesztés, tolerancia,
empátia érvényesítése
- A gyermekek megismertetése a vizuális technikákkal, eszközökkel,
eljárásokkal

Külső világ tevékeny megismerése

Ez a tevékenységi terület megalapozza a környezettudatos, környezetére figyelő

magatartást. Kialakíthatók azok a viselkedési szokások, melyek a környezettel való
harmonikus együttélést biztosítják majd a későbbiekben. A falusi gyermekeknek jó a
természethez való viszonyuk, hiszen természet-közelben nőnek fel, ismerik a növényeket,
állatokat. Fontos a minél több, minél sokoldalúbb tapasztalat szerzés. Nyissuk ki előttük az
utat sok-sok sétával, kirándulással tegyük színesebbé mindennapjaikat. Ismeretszerzés
közben mód nyílik szerepek, magatartásformák elsajátítására, és a környezeti értékek
felismerésére, az élet tiszteletére, az állat és növényvilág védelmére. Alakítsuk ki a
környezetükkel kapcsolatos igényszintjüket. Önálló tapasztalatszerzéskor használjuk ki a
véleménykérés, és a kommunikáció lehetőségeit.

21
Az óvodapedagógus feladata:
- A gyermekeknek tervezhető, hagyományos és helyi témák összeállítása, a
környezetük értékeinek felfedezése, és tudatos kapcsolása más nevelési
területhez.
- Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás
megalapozására, alakítására, az óvoda dolgozói, egész felnőtt közössége,
a gyermekek szülei környezettudatos szemléletének formálására.
- A környezetismereti neveléssel alakítjuk ki a gyermekekben kulturált élet
szokásait, az elfogadott viselkedési formákat, az érzelmi és erkölcsi
viszonyokat. Általa közvetítjük az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit,
hagyományait.
- Matematikai tartalmú tapasztalatokra, ismeretekre is szert tesz a
gyermek. Alka-lom nyílik megláttatni mennyiségi, alaki, nagyságbéli és téri
viszonyokat, így ala-kul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík,- és mennyiségi
szemlélete.
- Hangsúlyt fektetünk a családi és tárgyi kultúra megismerésére, ápolására,
védelmére.
- A gyermeki tevékenységek szervezése és irányítása során alkalmazott
módszereit a gyermekek egyéni sajátosságaihoz, fejlettségi szintjéhez
igazítva, tudatosan alkalmazva a gyermekek egyéni képességeihez
igazodó eljárásokat.
- Nemzeti értékeink megismertetése óvodásszinten, a hazaszeretet és a
szülőföldhöz való kötődés kialakítása óvodásszinten.
- Néphagyományaink megismerése, a kultúránk értékeit megtanulja
szeretni, védeni.
- „Zöldkönyvek” gyermekkönyvtár kialakítása
- A világ megismerése iránti érdeklődés felkeltése közvetlen
tapasztalatszerzéssel.
- A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési
vágyára alapozott tevékenykedtetés, folyamatos és alkalmi megfigyelések
biztosítása, egyszerűbb kísérletek végzése.
- A gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozása,
rendszerezése, értelmi képességeinek fejlesztése.
- Tapasztalat és ismeretszerzés lehetőségeinek biztosítása (érzelem gazdag
légkör, alkalom, idő, hely, eszköz).
- A gyermeki önállóság, döntési képesség, véleményalkotás tiszteletben
tartása, elősegítése.
- Ismeretek nyújtása komplex módon játékos formában,
problémahelyzetek teremtésével.
- A viselkedéskultúra és egészségünk védelmével kapcsolatos szokások
szabályok megalapozása.
- Környezet szeretetére, védelmére nevelés.

22
 - Motiváló eszközökkel, tevékenységekkel az előzetes élményekre utalással
kérdéseivel előhívja a gyermekek korábban szerzett tapasztalatait, melyet
értékként kezel, és azokhoz illeszti fejlesztését.

Matematikai tartalmú tevékenység:

- A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése.
- A gyermek környezetének mennyiségi - formai kiterjedésbeli
összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása, alkalmazása játékos
formában.
- Elemi ok-okozati összefüggések felismertetése.
- Logikus gondolkodás megalapozása, fejlesztése.
- Tudatos, tervszerű, differenciált egyénre szabott fejlesztés.

Környezet védelme, megóvása, környezettudatos magatartás megalapozása:

Célunk, hogy a gyermekek, életkorukhoz igazodó szinten tudatában legyenek annak,
mennyire fontos számunkra a környezetünk egésze (globális) és helyi része (lokális) részesei,
alakítói, felelősei és hatásának szenvedői vagyunk.
 Holisztikus látásmód formálása, amely ráirányítja a figyelmüket arra, hogy a
környezetben minden hálószerüen összekapcsolódik.
 Az óvónők, dajkák, szülők - tudatának formálása, olyan értékrend, szokások, attitűd
kialakítása, amely elősegíti a környezettel való harmonikus kapcsolatot.
 a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása
Megvalósulás folyamata:
A környezet megismerését óvodai nevelésünk egészében érvényesülő folyamatként
kezeljük.
 Az óvoda környezetének (kert, udvar, tündér kert…) kialakítása, gondozása.
 Környezettudatos magatartás: takarékosság, újrahasznosítás, szelektív
hulladékgyűjtés, komposztálás.
 A természet mélyebb megismerésével és védelmével kapcsolatos jeles
napokat is megjelenítjük az óvodai életben.
 A környezet fenntarthatóságára nevelés erősítése „Öko” tehetségműhely
működtetésével kiegészülve.

23
Mozgás
Célunk, hogy minden gyermek megtalálja fejlettségének, érdeklődésének,
temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőséget.
Feladatunk mozgásra inspiráló, biztonságos környezet, hely, idő, eszközök biztosítása a nap
folyamán, mozgásos tevékenységekre lehetőség biztosítása a csoportszobában és az udvaron
egyaránt, valamint séták, kirándulások során.

Az óvodapedagógus feladata:
- Minden nap legyen játékos mozgás, szervezetten és spontán, amely
rugalmasan beépül a napirendbe
- A feltételek biztosítása a helyi adottságok maximális kihasználásával,
változatos eszközök biztosításával, játékos mozgáslehetőségek
alkalmazásával
- Udvari és csoportszobai mozgásfejlesztő berendezések folyamatos
fejlesztése.
- A pedagógusok megfelelő speciális képzettsége. Óvónői minta, empátiás
készség, sportszeretet, tudatos nevelői munka.
- A helyszín-megválasztásának feltételei, balesetmentes környezet
kiválasztása, kialakítása.
- Megfelelő kézi-szerek, tornaszerek használata,
- Higiénés szokások betartása: portalanítás, szellőztetés, lehetőség szerint
megfelelő szabad levegő,
- A mozgásintenzitás fokozatos és fokozott terheléssel járjon,
- A mozgásos játékokat szabadidős tevékenység alatt tanulják meg, illetve a
tevékenység folyamán tanult mozgásokat a szabadidőben is gyakorolják.
- A mozgás épüljön be az életmódba (családi sportnap, sportrendezvények)
- Minél több mozgás szerveződjön a szabadban és a tevékenységekben
- Az óvodai életben kiemelt helyen kell, hogy szerepeljen a sport, a mozgás
prevenció hangsúlyosságával.

Családok bevonása az óvodai életbe

A cigány gyermekek többsége nem különösebben vágyik az óvodába, hiszen jól érzi magát
saját közösségében. A cigány családok nagy része nem szívesen adja gyermekét óvodába.
Nehezíti a beilleszkedést az óvoda és a család eltérő értékrendje. Csak azoknak a
szokásoknak az áthangolására vállalkozunk, melyek a gyermek egészségét, személyiségének
fejlődését jobban szolgálja, pl. a réteges öltözködés hiánya. Gondozottságukat, szokásaikat
nem szólhatjuk meg, hiszen ezeknél a családoknál a szobában vagy a konyhában füstöl a
kályha, csepeg a ruha, nincs mosógép vagy centrifuga, az ő higiéniai szokásaik mások. A

24
felülbírálatok helyett mindig a jó kimozdulásokat vesszük észre. Nem vitatkozunk
feleslegesen, ha a szülők hirtelen felindulásaival találkozunk, inkább együttérzésünket
fejezzük ki.
Programunkban minden szülői részvételt szívesen fogadunk, hiszen a szülők felelősségérzete
is megnő azáltal, hogy bevonjuk őket az óvoda életébe, megtapasztalja az óvodapedagógus
felkészültségét, a gyermek fejlesztésére tett erőfeszítéseket, és hogy családjával szemben
nincsenek előítéletek. Az ilyen alkalmakor az óvodapedagógus sok-sok információt szerezhet
a családokról, a gyermek otthoni hátteréről. Ez segít abban, hogy jobban megismerhessük a
gyermekek egyéni eltéréseiket, adottságaikat, érdeklődésüket, erősségeit, valamint a szülők
elvárásait a gyermekükkel szemben. Az őszinteség, a segítőkész emberi hangnem bizalmat
kelt a hátrányos helyzetű szülőkben, különösen ha látja, és tapasztalja, hogy gyermekét
elfogadjuk. A cigány családok szokás és értékrendje különböző, ám az a szülő. aki maga is járt
óvodába, és onnan pozitív élményei, emlékei vannak, ő szívesen engedi gyermekét is,
örömmel fogadja az óvodapedagógusok iránymutatásait. Tegyük hát az óvodát olyanná
számukra, hogy szívesen fogadják tanácsainkat, azt látva, hogy mi sem teszünk különbséget,
és szívesen és szeretettel neveljük, oktatjuk gyermekeiket.

Gyermekvédelem

A gyermekvédelmi munka óvodánkban egyre fontosabb jelentőségű. A társadalmi és

gazdasági viszonyok megváltozásával magasabb lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel
küszködő családok száma. Gyermekvédelmi munkánk hosszútávú célja a helyi sajátosságok,
mentálhigiéniés óvodai rendszer kialakítása, minden óvodás korú gyermekre kiterjedő
preventív tevékenység megszervezése, a speciális segítséget igénylő gyermekek komplex
gondozása.
Programunk személyiségelvre épül, enyhíti a szociokulturális ártalmakat, megelőzheti a
magatartási és tanulási zavarok kialakulását.
Az óvodai gyermekvédelem magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen
belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai
tevékenységet.
Feladatunk megőrizni, enyhíteni, elhárítani azokat a hatásokat, amelyek a gyermekekben
károsító jellegűek, másrészt segítenünk kell azoknak a hatásoknak az érvényesülését, melyek
hozzájárulhatnak a gyerekek zavartalan fejlődéséhez.
A gyermekekre való fokozott odafigyelés teszi lehetővé, hogy időben fedezhetjük fel a
személyiségfejlődési problémákat( testi, szellemi fejlődésben való elmaradás, nehezen
nevelhetőség)
A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése is csak a korai felderítés alapján lehetséges.

25
A gyermekek zavartalan fejlődéséért , a gyermekek védelméért az óvodai nevelőtestület
együttesen felelős.

A gyermekvédelmi megbízott feladatai:

- Minden tanév elején összegyűjti a hátrányos és halmozottan hátrányos,
és a veszélyeztetett gyermekek adatait.
- Munkatervet készít, mely tartalmazza a kapcsolattartás formáit
- A feladatokat időrendben rögzíti, javaslatokat tesz a Pedagógiai
Szakszolgálatnak,
- Segíti a csoport gyermekvédelmi munkáját
- Gyermekvédelmi továbbképzéseken vesz részt. az ott hallottakról
tájékoztatja kollegáit

Speciális feladatok
Az óvodába érkező gyermeket a háziorvos előzőleg megvizsgálja. Ha a gyermeknek fejlődési
rendellenessége van, vagy speciális fejlesztést igényel, lehetőség szerint az óvodapedagógus
megszervezi a fejlesztését óvodán belül, vagy a Pedagógiai Szakszolgálatokon keresztül.
Óvodánkban az a szerencsés helyzet állt elő, hogy saját fejlesztő pedagógussal rendelkezünk,
aki heti egy alkalommal foglalkozik gyermekeinkkel. A logopédus heti két alkalommal
látogatja intézményünket. A Gyermekjóléti Szolgálattól hetente egy alkalommal látogat el
hozzánk a családsegítő munkatárs, aki bekukkant a csoportjaink életébe, hogy a gyermeket
megfigyelje játék közben, valamint prevenciós előadásokat is tart gyermekeinknek.

Korrekciós feladatok:
- Felzárkóztatás érdekében fejlesztési feladatok meghatározása, fejlesztési
terv alapján egyéni fejlesztés, egyéni bánásmód szerint.
- Szülőkkel megfelelő partnerkapcsolat kialakítása, szükség és igény esetén
tanácsadás, szakemberek bevonása.
- Partnerkapcsolat kiépítése, fenntartása gyermekvédelmi szervekkel,
személyekkel.
- Különleges bánásmódot igénylő gyermekek, integrált, differenciált,
nevelése, fejlesztése.
Amennyiben a gyermek egészségügyi problémái, magatartása, viselkedésének zavara
meghaladja az óvodai nevelés lehetőségeit, az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermeket
és szüleiket a megfelelő szakemberhez irányítsa. Ezekben az esetekben igen nagy tapintatra
van szükség, legjobb ha a szülő maga győződik meg a problémáról az óvodai tevékenység
közben. Így elérhető, hogy a szülő jogának tiszteletben tartásával a gyermek nevelése,
fejlesztése bizalmon alapuló közös üggyé váljon.

26
27