A szegénység, mint szociális probléma

Barát Beatrix.- Szociális munka I év.

Mi a szegénység?
A szegénység több tényezőre vezethető vissza és mind formájában, mind fajtájában igen
eltérő lehet. Legfőbb okai közé a pénzhiány sorolható. Ennek következtében az emberek
olyan tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek, melyből saját erejükből általában nem
tudnak kikerülni. A szociológusok két különböző szegénységfelfogást különböztetnek meg:
az abszolút szegénység és a relatív szegénység fogalmát. Az abszolút szegénység
meghatározásának alapja az életben maradáshoz szükséges dolgok köre - azok az alapvető
feltételek, amelyekre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy az ember fizikailag egészségesen
életben maradhasson. Akiknek az emberi létezéshez szükséges ezen alapvető igényeket -
például az elegendő élelem, hajlék és ruházat - nem sikerül kielégíteniük, azokról mondjuk,
hogy szegénységben élnek. Az abszolút szegénység fogalmát egyetemesen alkalmazhatónak
tekintjük, tudniillik az ember életben maradásához elengedhetetlen, kívánatos szükségleti
szint többé-kevésbé minden hasonló korú, fizikai adottságú ember számára azonos,
függetlenül attól, hogy hol él. A világ bármely táján élő bármely személyről akkor mondjuk,
hogy szegénységben él, ha az illető ezen egyetemes standard alatt létezik.. A relatív
szegénység fogalmának hívei szerint a szegénység meghatározása kulturális alapon történik,
és azt nem szabad a depriváció valamilyen egyetemes standardjával mérni. Téves az a
feltételezés, hogy az emberi szükségletek mindenhol azonosak - valójában nagyon is
különböznek: akár csak egy adott társadalmat nézve, akár több társadalom
összehasonlításában. Az egyik társadalomban nélkülözhetetlennek tekintett dolgokat a másik
társadalom luxusnak tartja. Például a legtöbb iparosított társadalomban a vezetékes víz, az
angol WC, a gyümölcs és zöldség rendszeres fogyasztása az egészséges élet nélkülözhetetlen
kellékének számít, s azokat az embereket tekintik szegénynek, akik ezek híján élnek. Ennek
ellenére számos fejlődő országban ezek a kellékek nem szerepelnek a lakosság többségének
lehetőségei között, és nem lenne értelme a szegénységet ezek jelenléte vagy hiánya szerint
értelmezni. Mind az abszolút, mind a relatív szegénység fogalmának meghatározása
nehézségekbe ütközik. Az abszolút szegénység mérésének egyik gyakori technikája a
szegénységi küszöb (létminimum) megállapítása, amelynek meghatározása az adott
társadalomban a megélhetéshez szükséges alapvető javak árai segítségével történik. Ennek
alapján azok az egyének vagy háztartások számítanak szegénynek, amelyeknek a jövedelme a
létminimumot nem éri el. Enyhébb anyagi gondoknak tekinthetjük ha a lakás fenntartása
nehézségekkel jár, a számlák kifizetése gondot okoz, ha nem engedheti meg magának az
egyén a jobb minőségű élelmiszereket, vagy csak az olcsóbb gyógyszerekre futja. Súlyos
anyagi gondnak számít ha nincs fedél az egyén feje felett,ha nem tudja befizetni számláit, ha
élelmiszerhiányban él, ha gyógyszerhiányban szenved, valamint ha az évszaknak nem
megfelelő ruházatot visel.

A szegénység hatása a különböző életszakaszokban :

Létezik gyermekkori szegénység illetve felnőttkori szegénység. A gyermekkori hátrányos
helyzet felismerhető a nem megfelelő mennyiségű étkezésről, az évszaknak nem megfelelő
öltözködésről, a ” túlhordott” ruhadarabokról, jelentkezik a könyvek hiánya, az
osztályközösségbe szükséges befizetések nehézkesen történnek. A felnőttkori hátrányos
helyzet továbbtanulási nehézségeket eredményezz. Ha sikerül valamely felsőoktatási
intézményben továbbtanulni, otthonához közel eső intézményben kell tanulnia általában. A
tanulás mellett diákmunkára kényszerül. A családalapítás is nehezebben alakul ki,mint egy
átlagos ember életében. A nem megfelelő anyagi háttérrel rendelkezők életében a külön
költözés is nehezen oldható meg. Valamint az anyagi szegénység miatt hátrányos helyzetben
élő személy mobilitás szempontjából jelentősen elmaradottabb, kevesebb helyre utazik,
kevesebb ismeretre tesz szert. A szegénységnek különböző következményei lehetnek, mint
például az alacsony iskolázottság, munkanélküliség, kirekesztődés, elszigeteltség, az anyagi
terhek súlyossága miatt kialakult családon belüli nehézségek, tapasztalathiány, mobilitás
hiánya, depresszió, társadalmi kapcsolatok hiánya, illetve hasonló helyzetűekkel fenntartott
kapcsolatok kizárólagossága. Akinek a keresetük nem elég arra, hogy fenntartsák magukat a
korosztályuknak megfelelő államilag támogatott intézménybe találhatnak menedékre.

Gyermekotthon a nagykárolyi zárdában.

A nagykárolyi gyermekotthon azzal a céllal jött létre, hogy hátrányos sorsú, magára hagyott
gyermekeknek nyújtson otthont .A rend, melyet 1725-ben Károlyi Sándor telepített a városba,
2004 óta van ismét jelen Nagykárolyban. A nővérek az elmúlt években is felvállalták árva,
illetve hátrányos helyzetű gyerekek segítését, nevelését. Jelenleg két lánycsaládban 22
kiskorút nevelnek a Kalazanczi Szent József-plébánia mellett lévő régi piarista rendházban,
továbbá fenntartanak egy napközit is a zárda egyik melléképületében, ahol körülbelül 40
nagykárolyi gyerekkel foglalkoznak.

Ki kérhet felvételét az intézménybe?

Olyan hátrányos sorsú kiskorúak számára alakult ki az intézmény akikről szüleik lemondtak,
vagy akiknek a családja nem tudja biztosítani az alapvető szükségleteket. Mindezek mellett
olyan gyerekekkel is foglalkoznak akik csak napközben szorulnak segítségre különböző
családi okok miatt.

Elhelyezés:

A szobák 25 négyzetméter nagyságúak, alapbútorzattal rendelkeznek, egy szobába, négy

azonos nemű gyermeket helyeznek el. Valamint az intézet biztosítja a gyermekek számára a
megfelelő tisztálkodási szükségleteket.

Amit még kínálni tudnak:

 Napi háromszori étkezést.
 Az ágynemű és az ágyneműhuzatol biztosítva vannak.
 A gyermekek saját ruháik vannak amiket a szatmári püspökség adományaiból
vásárolnak meg a nővérek , illetve sok adományt kapnak a környékbeli jómódú
családoktól.
 A ruházat tisztításáról a nővérek gondoskodnak, a fürdőszoba mosógéppel van ellátva
 Orvosi ellátást is biztosítanak.
 Szükség szerinti gyógyszerellátást.
 Valamennyi költőpénzt.
 Az iskolázottságot.
 A konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében egyéni valamint
csoportos megbeszéléseket tartanak.
 A hitélet gyakorlását.
 Keresztény nevelést.
 Segítik, támogatják az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok
kialakulását és működését.
 Segítséget nyújtunk a hivatalos ügyek intézésében.
 Egy nagy gyermekbarát udvart teli növényzettel és padokkal.
A piarista nővérek feladatuknak tekintik a hitre, a tudásra, a szép életre, a jóra való nevelést,
szemük előtt tartva az emberi jogok tiszteletben tartását.

Források: Anthony Giddens- Szociológia, Wikipédia, kronikaonlin.ro

A nagykárolyi gyermekotthon épülete

2015-ben az épület felújítása utáni megnyitó