Romológia

Roma szubkultúra főbb jellemzői:

A roma kultúra egy fajta alávetett kultúra. Kisebbségi helyzetben vannak, többségében nem
ismerik el őket. Erősen támaszkodik a szóbeliségre. Cigányság maga az időben és térben
természetszerűen váltakozott, más korokban más jellemzői lettek, máshogy alkalmazkodtak
ők is.

Romák a világ számos részén megtalálhatóak. Éppen ebből következik hogy a világ különböző
területein különféle neveik ismertek a cigány népnek. A roma megnevezést az első Roma
Világkongresszuson fogadták el, mint egy egységes hivatalos elnevezésük legyen.
Magyarországon a cigány elnevezést negatívan hat. Mégis sokan nevezik magukat cigánynak
a mai napig.
Évszázadok során rengeteget vándoroltak, útjaik során mindenhol próbáltak idomulni,
megtanulni a helyi szokásokat, mesterségeket. Csoportok különféle mesterségekre
szakosodtak, a zenélés a mai napig a cigányság egyik ismert jellemzője. Történelem során is
már több helyen üldözték őket, nem fogadták el a velük való kereskedelmet, születtek
ellenük törvények. Sokukat kivégezték, elfogták. A határok mentén éltek és egyik országból a
másikba Kellett menekülniük. Magyarországon a 20. század végén volt egy roma
népességrobbanás, ami miatt mai napig rengeteg feszültség fellelhető. Mai napig a
legnagyobb arányban az ország észak keleti részén élnek.
Igaz a hagyományos életmódjukra jellemző volt a vándorlás, ma már kelet európai cigányok
többsége már letelepedett életmódot folytat,
Vallásuk általában ahhoz alkalmazkodott, hogy kikkel éltek együtt. Arab világ béli cigányok
inkább muzulmánok, észak-európai cigányok protestánsok, kelet Európában az ortodox
vallás a jellemző náluk. Ez is jól reprezentálja hogy mennyire is jól megtanultak
alkalmazkodni az évek során.

Értékrendjüket nagyban befolyásolja az hogy kisebbségi helyzetükből adódóan alá és fölé

rendeltségi kapcsolatban állnak sok helyen. Az életüket a legtöbb területen kisebbségi
státusz, ellenszenv és előítéletek kísérik végig. Az előítéleteknek Európa szerte elég nagy
hagyományai vannak. Közösségileg soha nem tartoztak egy elismert csoportba. Ha valakinek
is jó kapcsolata volt egy romával, az általában egy romát jelent, nem az egész
csoportját/családját. Magyarok is az önös érdekük alapján helyezik őket bizonyos
megítélésbe. Úri cigánynak tekinthetőek a muzsikus cigányok, akiknek a megélhetése a
magyarokkal való jó kapcsolaton múlt hazánkban. Nagy jelentősége van hazánkban a
hungarikumnak számító 100 tagú cigányzenekarnak, akiknek a többsége roma származású,
komolyzenék mellett hagyományos magyar cigánymuzsikát is játszanak. De több országban
is jelentős szerepet töltenek be a cigányok a szórakoztató iparban. Hivatásos cigány zenészek
az országok, népek zenéit játsszák és éneklik a sajátot cigány stílusukban. Spanyolországba
például a cigányok nagy szerepet töltöttek be a flamenco zene kialakulásában.
De a többség lenézi a romákat, ezen belül legrosszabbnak tartják az oláh cigányokat.
Köztudatba már elterjedt a kép, hogy lusták és egésznap nem dolgoznak. Hiedelem maga, azt
gondolni hogy a cigányéletmód együtt jár a lopással és koldulással.
A magyar anyanyelvű cigányok életmódja is hierarchikusan épül fel. Elfogadják a külső
megítéléseket, de közbe magukat helyezik felülre.

Cigány testvériség rendszere is ez alapján alakult ki. Védekező – mechanizmus hatására

bezárkóztak, elkezdték külön választani és külön kezelni az otthont és a külvilágot. Az évek
során megtanultak rendkívül rugalmasan alkalmazkodni és elzárkózni. Pont ezek segítségével
tudták megőrizni a saját társadalmi identitásukat. Saját közösségükön belül egymást a romák
egyenlőnek kezelik, ők „testvérek” egymásnak, nem akarják éreztetni a másikkal ezt a
kirekesztést amit a külvilágban tapasztalnak meg. Épp ezek miatt a vagyon megosztásra is
nagy hangsúlyt fektetnek, a romák nem ragaszkodnak annyira a magántulajdonhoz. Ez
visszavezethető a történelmi múltjukra, soha nem volt lehetőségük a dolgok felhalmozására,
kerülhettek olyan helyzetbe hogy menekülniük kellett. Épp ezért manapság is gyakori hogy a
cigányok máról a holnapra élnek. Számukra az a tiszteletlenség egy formája ha egy testvérük
nem vendégeli meg őket rendesen, nem osztja meg vele a „vagyonát”, nem tesz mindent
elé, nem üdvözli megfelelően. Ha valaki nem adja meg a tiszteletet a másiknak, akkor
onnantól ő sem érdemli meg a tiszteletet. Amikor megvendégelik egymást mindig több ételt
készítenek mint amennyit a látogatóik eltudnak fogyasztani, kínálni kell a vendéget (amit el is
kell fogadnia a vendégnek, különben tiszteletlen lesz) , máskülönben zsugorinak tartják őket.
Közös étkezésre nagy hangsúlyt fektetnek, mert ezzel is éreztetik a az egyenlőséget és építik
a csapat szellemet.
A hagyományőrzőbb közösségekbe a cigány nyelv használata fontos, főleg üdvözléskor.
Megszokott náluk egymástól mindent kölcsönkérni, amit nem is illik visszautasítani, ha csak
nincs az illetőnek tényleg nagy szüksége rá. Mivel az értékrendjük egyik alappillére a
bőkezűség, a pénzüket is így osztják. Ha pénz kérnek kölcsön azt nem illik visszautasítani,
csak ha égetően nagy szüksége van rá és épp emiatt visszakérni sem gyakori, megkell várni
míg a másik visszaadja.
De az állandó segítség a másikon az életük minden területén megjelenik, a gyereknevelés is a
közösségi feladata, mindig van aki figyel, igazából mindenki figyel a másik gyerekére ebből
kiindulva a gyermek is bárkitől kérhet segítséget. Csoport náluk sokkal fontosabb mint maga
az egyéb. Alapegység: a család. Ezért van hogy gyakran ha valaki megbetegszik a
csoportjukból, nem csak a közvetlen családtagok kísérik el, hanem az mindenki. Az idősek
tiszteletére is nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen ők is jelentős tagjai a csoportnak és a
mindennapi életüknek. Fontos szerepet játszanak a fiatalok életében is, hiszek tőlük kapják a
támogatást, a tanácsokat.
A roma nők is kulcsfontosságú szerepet képviselnek a családban. Ők, akik tanítanak,
gondoskodnak, ők felelősek a kultúra tovább adásáért. Ők állnak az oktatás és az
egészségügyi programok középpontjában, vezető szerepeik is ismertek.A fiatal nőket néha
akár még túlzottan is védelmezik, már fiatal korba készítik őket a házasság gondolatára, a
roma férfiaknál nem mondható el ugyan úgy. Több hiedelmük is van a várandósság alatt, ez
alatt az időszak alatt nem szabad megvásárolni a babakelengyét, mert hogy az halálát
okozhatja a megnem született gyermeknek, nem érheti semmi bántódása egy terhes nő
hasának mert az szerintük meglátszódhat a babán. A terhes nőnek mindent megkell adni. De
ettől független a roma nőknek is ugyanúgy megkell küzdeniük a társadalom által kínált nemi
szerepekkel. Egyre több roma nő szeretne tanulni és dolgozni. Nem minden roma nő akar
háztartásbeli. Ez máris szembe megy egy sztereotipiával, amik az évek során végig kisérik az
életüket. Sokan hiszik hogy az összes cigány nő szereti a feltűnő színes ruhákat, arany
ékszereket, hogy ők alárendelik magukat a férfiaknak.
A cigánysággal kapcsolatos sztereotipiákért nagyban felelős a média káros befolyása, ritkán
mutat pozitív példékat, általában a romákat bűnözőként, nyomornegyedben élő
kisebbségiként, áldozatkén mutatják be. Ebből következtethető hogy a legtöbb emberben
egy negatív kép él a cigányságról. Ezekben a bulvárlapokban és egyéb médiai platformón a
cigányság csak egy fajtájával találkozunk. Sok gyereknem nem tanítják meg hogy ezeket az
információkat hogyan is kell használni és befogadni, a média nem feltétlenül a valóság tükre.
Emiatt már gyerekkorban érik negatív élmények a roma gyermekeket az iskolában. Ami
biztosan nem segít nekik a már amúgy is hátrányos oktatási helyzetükben.

Roma gyerekek oktatása:

Pont ezen az előítéletességek miatt is elmondható, amik az iskolába is beszivárognak,
hozzájárulnak ahhoz hogy a roma népesség iskolázottsági szintje jóval alacsonyabb átlagban.
Először a kilencvenes években nőtt meg a számuk és arányuk a magyarországi iskolákban. A
múlt század végén a roma gyerekek 31 százaléka járt iskolába. Az iskolák maga nem voltak
felkészülve a roma gyerekek érkezésére, nagyrészt még a mai napig sincsenek. A központi
tantervi követelmények sem kedveztek a cigány diákoknak, nem tudták megfelelően az
esetleges elmaradottabb cigánysággal felvenni a rendszert, hogy kicsit személyre szabott
legyen, amivel ők is jobban tanulhattak volna. Ezek hiányába az iskolák taktikai fogásokra
kényszerülnek néha még manapság is. Ilyen az is mikor megpróbálják tartósan az alsó
tagozatban tartani a gyermeket, és hamar szabadulni tőle, vagy úgynevezett felzárkóztató
osztályokban tartani, ahol a nagyon minimumot nyújtják nekik a tantervből, aztán nyolcadik
után útjukra bocsájtják őket. De már az óvodába is alkalmaztak és alkalmaznak is hasonlókat,
az iskolaérettséget kijátszva gyakran visszatartják a gyermekeket és aztán kisegítő iskolákba
küldik őket. Ezek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy esetlegesen analfabéták legyenek.
Nehezítő körülmény a tanárok felkészítése az érkező roma gyermekekre, hogyan kell az
érzékenyítésen dolgozni az osztályokon belül, elkerülni az esélyegyenlőtlenségeket. Hogyan
lehet megfelelően kommunikálni egy esetleg aluliskolázottabb roma szülővel, problémát
okozhat, hogy nehezebb elérniük a motivációt a tanuláshoz.
De maga a családiháttér is kedvezőtlen lehet az beiskolázásra, hiszen a gyerekeknek szükség
van az otthoni tanulásra, kikérdezésre, házifeladat megoldása. Nehéz kiküszöbölni ezeket,
több felmérés alapján, a megkérdezett pedagógusok arról számoltak be, hogy gyakori hogy a
szülő maga írástudatlan, így mind a tanár mind a gyermek munkája megnehezedik. Túl nagy
a szakadék a családi légkör és az iskola elvárásai között, amit nagyon nehéz áthidalni.
A gyerekek nem kapnak elég információt a tovább tanulásról sem, amire sokkal nagyobb
hangsúlyt kellene fektetni, több figyelmet igényelnek, és felvilágosítást. A roma szülők
sokkal kisebb arányban választják gyermekük számára az érettségit adó középiskolát, sokkal
inkább preferálják a szakmunkás iskolákat, vagy a munkavállalást. Ezen döntéseknél nagy
szerepet játszik mennyire nehézkes bejutni az iskolába, a drága tömegközlekedés, és maga a
nagyobb mértékű szegénység is, ami miatt nehezen tudják megoldani a középiskolába
járatást.
A romák szegénységi helyzete

Kemény István úgy fogalmazott: „cigányok legtöbb csoportjának életét a hiány jellemzi.”