Az integratív pedagógia

Történeti áttekintés:
- Ókor
o Mezopotámia
o Hellén kultúrák
o Róma
o Zsidó társadalom, korai kereszténység
- Középkor
- Reneszánsz, humanizmus
- Újkor
- 20.század

Mezopotámia:
- gazdag leletanyag
- „Diagnosztikai kézikönyv”
o betegségek
o fogyatékosságok
- A gyermeket aggodalommal vegyes örömmel várták.
- Súlyosan sérült gyermek
o A probléma „gyökeres” kiirtása
o Mintha halva született volna
- Nem feltétlen ölték meg a gyermeket
o Gondoskodott róluk a család
o Uralkodói „pátosz” (árvák, özvegyek segítői)
- Nem ismerték az integrációt, nem is foglalkoztak vele.
- Nem emberjogi szempontok, hanem a család fennmaradása, túlélési, jó név
fennmaradása volt a cél
Hellén kultúrák:
- görögök
- Kalokagathia fogalma
o szépség
o tökéletesség
o erkölcsösség
- Szerzett fogyatékosság (pl. háborús sérülés)  megbecsültség, nyugdíj !  Athén
- Spárta
o Taigetosz
o Kitették (nem ledobták Apothetai sziklái közé)  rengeteg csecsemő ott volt,
el lehetett vinni és felnevelni. A rabszolgák így tudtak általában gyermekhez
jutni.
o Lányok hátrányba kerültek (hozomány). Nem azért, mert testileg nem voltak
elég fejlettek, hanem azért, mert a 2.,3. lány hozományt már nem tudott adni,
csökkent a hozomány megszerzésének esélye.
 o A vének döntöttek és nem az apák (!)
- Róma
o Szegénység összefügg a gyermekelhajtással
o Értelmi károsodással született gyermek „biztos” halál várt
 Létbizonytalanság (ha mégsem ölték meg)
o Apa joga (pl. házasságtörés, mélyszegénység, örökség, fogyatékosság)
Zsidó társadalom, korai kereszténység
- Tiltott a szidalmazás, gúnyolódás
- Bűnösség (szerzett, veleszületett)
- A bűn következménye
- Leviták könyvéből származó idézet: „Ne átkozd a némát és ne tégy akadályt a vak
útjába, hanem féld Istenedet.”
Középkor
- váltott gyermek (alátett gyermek): amikor a gyermek született, a bába egy pillanatra
nem figyelt oda, és akkor az ördög kicserélte a gyermeket. Hívták úgy is, hogy
ördögfattya.
- Szent Ágoston felfogása
o ellentmondásos
o foglalkoztatta a gyógyulás
- kolostorok (emberségesebb bánásmód)
- elesetteket befogadó intézmények (asylumok)
Reneszánsz, humanizmus:
- boszorkényüldözés
- törzszülöttek
o Luther Márton: középkori felfogás a fogyatékos gyermekről
- udvari bolondok
Újkor:
- fokozatos változás
o elzárás (börtön, láncok)
o leleplezés, vásári mulatságok
o orvosi rehabilitáció
o tolerancia csökkenése  intézetbe kerülés
20.század:
- Radikális társadalmi változások
o társadalmi változások
o szociáldarwinizmus eszme terjedése  eugenika (genetikai tanácsadás,
Dalton). Pozitív eugenika: bizonyos társadalmi rétegeknek nem kellene
gyermeket vállalniuk. A negatív üldözte ezeket az embereket.
o Náci Németország (T4 művelet): a fogyatékos gyermekeket elvitték és
elgázosították. Asperger diagnózis után továbbadta a gyermekeket, és nem
biztonságos intézetbe kerültek, hanem a T4-es programba.
o USA, Virginia állam: Racial Integrity Act (Faji Integritás Törvénye) 1924-
1945. Innen vette a példát Németország, hogyan kell táborokba zárni az
embereket. Amennyiben sérült gyermek születik, annak, hogy utódokat
vállalhasson, a bíróság előtt meg kellett jelennie, a bíró eldöntötte, mennyi
esélye van, hogy az ő gyermeke is fogyatékossággal jöjjön a világra.
Elrendelhette a kémiai kasztrálást. 1965-ben eltörölték a törvényt, 1968-ban
Virginia kormányzója elnézést kért az elkövetett bűnökért.
o 1930-as évek: Bárczin volt eugenika tanszék – kevés információ
o Czeizel Endre: Egy orvosgenetikus etikai gondjai
 Az integratív pedagógiai fogalmak
Fogalmak:
- normalizáció
- integrált nevelés
- inklúzív nevelés
- SNI
- Magyarországi adatok
Normalizáció:
- A 20. század közepén erősödik az emancipációs folyamat a gyógypedagógiában is. - -
Magyarországon a fogyatékosokról szóló diskurzus megszűnt. A nagy vidéki
intézményekbe szervezték ki a gyógypedagógiát. Ott biztosítottak lakhatást is, itt
elzárva a várostól volt lehetőség arra, hogy létezzenek. Nem voltak olyan jólétben,
mint nyugat európai sorstársaik. Az állam elszeparálva, eldugva, létfenntartás
minimális feltételeire ítélte őket.
- Bengt Nirje (svéd érdekvédelmi vezető)  normalizációs elv
o Az elszigetelés (izoláció) és az elkülönítés (szegregáció) a társadalom
tudatlanságából és előítéleteiből táplálkozik. Az értelmi fogyatékos emberek
kisebb csoportjai életmódjának integrációja és normalizációja ezzel szemben
lehetőséget biztosít a mindennapi személyközi kapcsolatok fejlesztésére,
amelyek alapot képeznek a megértés, a szociális elismerés és az egyének
integrációja számára.”
o A hátrányos megkülönböztetés árt az egyénnek és a társadalomnak is.
- 1970-es évekre erős hatás, befolyás
- 1975: norvég speciális nevelési törvény eltörlése
o koedukáció bevezetése
o az osztályokba kizárólag életkor szerint lehet bekerülni
o jogegyenlőség és „adaptált nevelés” biztosítása a helyi iskolában: olyan
nevelésben részesítsék, ami lehetővé teszi az integrációt.
- önálló életvitel (normalizációval párhuzamosan indul): képesek legyenek minél
önállóbb életre.
- A normalizáció nemzetközi hatása:
o USA
 1975 új oktatási törvény  legkevésbé korlátozó környezet (a
környezet miatt a lehető legkevesebb akadályba ütközzön a SNI tanuló)
 többségi iskolában létesített speciális osztály
o Olaszország
 antipszichiátriai mozgalom  speciális, bentlakásos intézmények
felszámolása (1977). A nagy intézményeket azért számolták fel, mert a
pszichiátriai betegeknek sem kell, és a speciális nevelési igényű
diákoknak sem szükséges bent élni.
  integráció kiterjesztése („hideg integráció”). Kötelező beintegrálás volt
minden intézményben. Azért hideg integráció, mert a gyermek részt
vesz az órán – függetlenül a sérülés fokától – ugyanakkor nem kapja
meg a megfelelő segítséget (akár asszisztens, akár többletidő).
Beintegrálódik, mert ott van az órán, de ennél több nem történik.
Integrációnak tekintjük, de a mai fogalom szerint nem történik meg,
passzív részt vevője a gyermek a képzésnek.
o Anglia
 Warnock Bizottság (1974.): „special educational need” fogalma 
átalakították a jelentés hatására az oktatási rendszert.
 valamennyi speciális szükségletű gyermeket integrálni kell
(„képezhetetlen” fogalmának megszüntetése, 1975.)
o (Nyugat-) Németország
 elsősorban szülői mozgalom révén alakult (súlyos fokban értelmi
fogyatékos személyeknek is kötelező legyen az iskoláztatás)
 1973.: megjelent az integráció (nyugatnémet oktatáspolitikai
ajánlásban)
Integráció fogalmak
- többféle definíció létezik
- neveléstudományi hatás
- többféle tudományterület használja
- „Általános szociális értelmezése szerint az akadályozott emberek részvételének
biztosítását jelenti a társadalmi folyamatokban az óvodától az iskolán át, a
szabadidőben, otthon és a munkában.”
- „Az integráció mint pedagógiai feladat azt jelenti, hogy megkísérli az akadályozott és
nem akadályozott gyermekek tanulását és életét egyaránt didaktikai és módszertani
eszközökkel professzionális módon felügyelni, védelmezni, segíteni. Ez nem puszta
fizikai együttlétre korlátozódik, hanem minden gyermek a maga lehetőségeihez
mérten közös tartalmú, kooperatív, kommunikációs tevékenység aktív részese. A
buberi Én-Te kapcsolat értelmében ez a speciális nevelési szükségletű és azt nem
igénylő emberek kölcsönös megértését, elfogadását jelenti.”
- „Az integráció azt jelenti, hogy az emberi kapcsolatok a másik integritásának
kölcsönös elismerése, a közös alapértékek és jogok alapján működnek. Ha ez az
elismerés hiányzik, akkor következhet be az elidegenedés, elszakadás és kiközösítés.”
Nirje és munkatársa
- Reiser és munkatársai (1986) folyamatként értelmezik az integrációt. Az egyén belső
világától a társadalmi cselekvésekhez vezet.
- Öt szintet különböztetnek meg:
o Az egyes individuum belső-pszichikai szintje
o Különböző személyek közötti integrációs szint
o Az oktatás didaktikai szintje
o Az iskolaszervezet intézményi szintje
o Kulturális normák és értékek társadalmi szintje
- Evans és mtsi: az integráció „az a folyamat, amely a fogyatékos és nem fogyatékos
tanulók közötti interakció maximális megvalósítását célozza”
 - Alkalmazkodás három fázisa:
o Asszimiláció: a speciális szükségletű személy alkalmazkodik a többséghez
o Akkomodáció: az alkalmazkodás a többség feladata
o Adaptáció: mindkét féltől kölcsönös alkalmazkodást várja el
- Muth 10 tézise
- Alapgondolata: az integráció az emberi együttélés formája, éppen ezért nem annak az
alkalmazását kell indokolni, hanem az ettől való eltérést
- Az inklúzió előrevetítése jelenik meg nála
Inklúzió fogalma
- szociálpolitikai terminusként jelenik meg eleinte
o felülről kezdeményeznek, direkt beavatkozás
- pedagógiai értelemben először a Salamancai Nyilatkozat és Cselekvési Tervezet
(1994) használta először
- az integráció fő célja, hogy minél több gyerek tanuljon többségi általános iskolában
- az inklúzió fő célja, hogy szinte valamennyi gyermek a lakóhelyéhez közel eső
iskolában tanulhasson
- rendszerszintű változást takar
o a probléma nem a gyermeké
o a tanárok felelősségére hívja fel a figyelmet  a pedagógusok segítségért
folyamodhatnak környezetükhöz, felülbírálhatják saját gyakorlatukat
- „Az inkluzív pedagógia megjelenése tehát egy iskolai átalakulási reformként
értelmezhető, amelynek eredményeként az iskola alkalmassá válik minden egyes
gyermek nevelési szükségletének a kielégítésére.”

SNI fogalma
 - „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő
gyermek, tanuló, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,
érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság
együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral
vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd”
Differenciálás
- A pedagógiai tevékenységet „specializálni” kell – vagyis differenciálni: figyelembe
véve a fejlődési szintet és az egyéni életutat aktuális állomását (szegregáció helyett)
o elkerülhető a szegregáció
- szemléletmód(váltás)
Az intergáció 4 eleme:
1. Individualizálás (egyéni életúr és fejlődés figyelembevétele)
2. Belső differenciálás (frontális munka, csoportmunka, egyéni tanulás))
3. Kooperatív tevékenység (közösség közös tevékenységben, közös cél felé halad, egyéni
képességek révén)
4. Közös tárgyon való munkálkodás (projekt, terv, tartalom – középpontban a folyamat)
Differenciálás
- Az integrált pedagógiában nem „egyéni tantervet” jelent, hanem az „egyénhez
igazított”-at (individualizált) jelent.
o cselekvő gyermek
o tudás birtokában hatás másokra
o tapasztalat nyújtása másik számára
o identitás formáló (saját identitás mások által felépítve  Buber)
Integráció gyakorlata szervezetileg
- lakóhelyhez közel
- decentralizált
- pedagógiai tudás helyben biztosítása (gyógypedagógiai segítség, gyógypedagógiai
asszisztens)
- integrált pedagógia (csoportosan, preventív jellegű, kooperatív)
Az integráció nehézségei
- homogén csoportok kialakítása (teljesítménykritériumok mentén) a heterogén
csoportokkal szemben
könnyebb tanítani  nehezebb tanítani (eltérő társadalmi háttér)
alig kell differenciálni differenciálás (órára készülés)
- verseny (individuum) a kooperációval szemben
- mérés értékelés szempontjai

A differenciálás feltételei
 - Első feltétel
1. Célok individualizálása (eltérő célok gyermekenként) – célorientált differenciálás
2. Módszerek individualizálása (gyermekhez igazított módszerek, differenciált tanulási
segítségnyújtás elve)
3. Teljesítmény értékelésének differenciálása (egyénre szabott értékelés)
- Második feltétel (kéttanáros modell)
o A differenciálás folyamat, célja a tanítást a tanulók egyéni szükségleteihez
igazítja
o A hagyományos didaktika
 Tartalom (azonos feladat, eltérő területek)
 Érdeklődés (azonos tevékenység eltérő érdeklődés mentén)
- Tempó (egyéni haladási ütem, más szintű teljesítmény)
- Szint (azonos feladat, eltérő megközelítés)
- Információ-szerzés elsődleges forrása szerint (auditív, vizuális, kinesztetikus-eltérő
csatorna)
- Eredmény(rajz, leírás, videokészítés, stb.)
- Sorrend (tananyag-feldolgozás sorrendje)
- Szerkezet (a tananyagot egységben kapják vagy lépésről lépésre dolgozzák fel)
- A tanár tanulókra fordított ideje (eltérő idő/tanuló, elvárások, stb. van akit tovább
figyel)
- A tanítás stílusa (a tanítási stílus tanulási stílushoz köthető, pl. előadás auditív
figyelem)
- Csoportalkotás (csoportrendezés által differenciál)
Melyik a hatékony módszer?
- Csoportosítás
1. A frontális munka kevésbé lehet hatékony (önértékelés csökkenése)
2. A képesség szerinti homogén csoportok „elméleti” feladatok esetén jobbak
3. Kreativitást igénylő feladatok esetén jobbak a heterogén csoportok
- Strukturálás
1. Feladatok sorrendje, célok lebontása
2. Az ismeretek közötti transzfer megléte
3. Kerülendő a túlzott leegyszerűsítés és begyakorlás (a tudást nem tudja átvinni más
területre)
- Tartalom
1. Részképességek fejlődése
2. Tágabb célokban meghatározott területeken nyújtott teljesítmény esetében nincs
összefüggés
Ainscow kutatásai
- A differenciálást a speciális szükséglet fogalmának újraértelmezésével értelmezik
- Öt szempont szerint
1. Címkézés (önbeteljesítő jóslat, a címke szerint fog bánni a tanár a diákjával)
2. Speciális utak (önmagában véve az egyénhez igazított speciális utak nem segítik a
tanulást)
 3. Lehetőségek korlátai: egyénre szabott oktatás esetén nincs kooperáció  a
gyermek egyedül van, kettesben a tanárral  ösztönző, támogató hatások hiánya
(kooperáció)
4. Eszközök felhasználása: túl sok eszköz elriaszt  anyagi vonzat  érdekek
érvényesítése
5. Status quo fenntartása: a probléma a gyermeké, iskolák, tantestületek szerkezete
érintetlen marad, a felelősségvállalás késik  hiányzik az előrelépés, a fejlődés
- Tantervi megközelítés ajánlása az egyéni megközelítés helyett
(összefüggésrendszerben kezelik a személyt)

Az integráció típusai
- spontán integráció
- lokális integráció
- szociális integráció
- funkcionális integráció
- fordított integráció
Spontán integráció:
- hiányzik: a tudatos, tervszerű fejlesztés
- előkészítés nélküli az együttnevelés
- szakértői vélemény nincs, a befogadó – többségi – intézménynek nincs információja a
gyermek SNI-ről  A gyermek szervezett megsegítésben, habilitációs/rehabilitációs
megsegítésben nem részesül.
- A pedagógus maga oldja meg a problémákat, enyhíti a károkat.
Lokális (fizikai) integráció
- az együttnevelés legegyszerűbb/legalacsonyabb szintű változata  térbeli távolság
csökkentése
- közös épület, de nincs kapcsolat
- gyógypedagógus foglalkozik velük
- sok potenciál van benne  szabadidős foglalkozások – ritkán alkalmazzák
Szociális integráció
- az együttnevelés második szintje  szociális közeledés, kapcsolatok kialakítását teszi
lehetővé
- köznevelési intézményben tudatosan vegyítik az SNI-s és nem SNI-s csoportokat
(óvodai csoportfoglalkozásokon és (iskolai) tanórán kívül)
- a gyermekek keveredése
o rendszeresen, folyamatosan (pl. szabad játék, séta, étkezés, sporttevékenység,
stb.)
o alkalmi jellegű, időszakos (pl. kirándulások, rendezvények, tanításon kívüli
tevékenységek)
Funkcionális integráció
 - az együttnevelés legmagasabb foka  nincs szétválasztás, együttnevelés és/vagy
fejlesztés folyik
- részleges integráció (egyszerűbb változat)  az idő egy részét töltik közösen (pl.
ének-zene, rajz, testnevelés óra)
- teljes, funkcionális integráció  a teljes időt együtt tölti a két csoport
Fordított integráció
- A nem SNI-s gyermeket valamilyen speciális intézmény fogadja be
A kéttanáros modell
A kéttanáros modell definíciója
- „A kéttanáros modell során egy többségi pedagógus és egy gyógypedagógus dolgozik
együtt azért, hogy közösen irányítsanak egy heterogén összetételű osztályt.”
- sikeres megvalósításhoz közösen kell
o tervezniük
o tanítaniuk
o értékelniük
Típusai
- A professzionális asszisztencia
- A differenciálás támogatással
- A team teaching
- A kooperatív tanulás, kooperatív tanítás
A professzionális asszisztencia
- frontális osztálymunka
- a gyógypedagógus feladata az integrált tanulók segítése (lépést tartani)
- egy-egy ygermek aktuális nehézségeinek megoldásban segédkezik a gyp-s
- csak a célokat egyeztetik  elkülönítve végzik a munkájukat, a kooperáció hiánya
nehezíti a munkájukat
A differenciálás támogatással
- képességek szerinti differenciált (homogén) csoportok megjelenése  nem csak
frontális munka zajlik
- a gyógypedagógus ezen csoportok munkáját segíti
- a többségi pedagógus vezeti az órát  a gyp-s az SNI-s, gyengébb képességű,
lemaradozó tanulók csoportjával foglalkozik
A team teaching
- kapcsolat a gyp.-s, többségi pedagógus között a tanóra keretein belül
- egyenértékű a két pedagógus (!)
- valódi együttműködés, jól körülhatárolható feladatok
- szakmai egyetértés, tudatosan irányított munka azonos elvárások jellemzik
- a figyelem egyenletesen oszlik meg a tanulók között  csökkentheti a stigmatizálást
A kooperatív tanulás, kooperatív tanítás
 - a tanítás heterogén csoportokban zajlik (p, gyp egyenrangú félként vezetik az órát (!))
- mindketten minden csoport számára elérhetőek
- kooperatív csoportmunkát alkalmaznak
- a gyermeki önállóság áll a középpontban  konfliktusok tudatos feldolgozása
- segítő-támogató viselkedésformák elsajátítása
- leginkább érvényesül az integráció pozitív szocializációs hatása
A kéttanáros modell, Cook-féle
- Egy tanít, egy megfigyel (one teach, one observe)
o az egyik tanít, a másik előre meghatározott szempontok szerint megfigyel
o az együttműködés elején használják – még ismeretlenek egymás számára
o diákokkal kapcsolatos kérdések esetében jó lehet (pl. ki kezdi a munkát, mit
tesz, ha elakad, miként hat egy figyelmetlen diák a többiekre)
- Egy tanít, egy asszisztál (one teach, one drift)
o az egyik pedagógus vezeti az osztályt, a másik körbejár és segít azoknak,
akiknek erre szüksége van
o az együttműködés korai szakaszában érdemes használni
o a diákok időben kapnak segítséget
o a magyar professzionális asszisztencia fogalmának felel meg
- Állomásozó tanítás (station teaching)
o csoportos tanítás valósul meg (külön csoportokban tanítják meg (mindenki a
maga részét) majd a diákok forognak a csoportokban). A diákok akár külön is
dolgozhatnak („állomáson”).  több állomás is létrehozható
o jól alkalmazható összetett tananyag esetében, összefoglaló órákon, vagy nem
hierarchikusan szervezett tananyag esetében
- Párhuzamos oktatás (paralell teaching)
o két heterogén csoportot hoznak létre
o ugyanazt tanítják meg mind a két csoportnak, de más módszerekkel
o ez könnyíti a differenciálást és nagyobb aktivitást enged a diákoknak
- Alternatív tanulás (alternative teaching)
o a pedagógus egy nagyobb csoporttal dolgozik, a gyógypedagógus egy kisebb,
homogén csoporttak
o óra elején és végén vagy egész órán alkalmazható
o a differenciálás támogatással modellnek felel meg
- Team teaching
o ketten vezetik az órát, egyidejűen ugyanazt a tananyagot tanítják
o vitában az ellentétes álláspontot képviselik, vagy kétféleképpen illusztrálják a
problémamegoldást
o együtt felelősek az óra megszervezéséért, az oktatás egészéért , minden tanulót
együttesen bevonnak, megosztják egymás között az oktatási folyamat egészét
o a diákokat próbálják bevonni a vitákba, megbeszélésre ösztönzik őket
o kreativitást, spontaneitást leginkább ez támogatja
o a pedagógusok nem szeretik a közös tervezés miatt
Az együttműködés a kéttanáros modellben
- 3 szakasz
1. Bevezető szakasz(együttműködés kezdetén valósul meg)
2. Kompromisszumos szint (közös munka hatására alakul ki)
3. Együttműködési szint
- Hat tényező (Gately és Gately nyomán)
o Hatékony kommunikáció: rendkívül fontos, a bevezető szakaszban
megfontoltan történik, ismerkednek egymás verbális és nonverbális jelzéseivel
 a kommunikáció mennyiségileg növekszik, a stílusok szabadabb
alkalmazása, a humor megjelenése a magasabb szintre lépést jelentik
- Az osztálytermi eszközök használatához először engedélyt kér a gyp a többségi
pedagógustól, esetleg utóbbi kiválasztja a gyp és az SNI-s tanulók állandósult
kuckóját, ahol külön tanulhatnak a többiektől (később megfelelően ki tudják használni
az osztályterem lehetőségeit, adottságait)
- A tantermi folyamatokban eleinte az egy tanít, egy támogat vagy a professzionális
asszisztencia modell valósul meg. Előfordulhat, hogy a gyp csak az SNI-s tanulókkal
foglalkozik. Idővel többet dolgoznak együtt a pedagógusok, gyakoribbak az
improvizációk  az egyéni ötletek megosztása és megvalósítása mindennapos
- A tanórák megtartása során eleinte szerepproblémák léphetnek fel, idővel jobban
megosztják a tanórák irányítását, bármelyik pedagógushoz bátrabban fordulhatnak a
gyerekek, mert már közösen vezetik az órát.
- Osztály vezetése, fegyelmezése. Sokszor, eleinte a gyp csak figyeli az osztályt, annak
viselkedését, fegyelmezi őket, a többségi pedagógus tanítja. Az együttműködési
szinten mindkét pedagógus egyformán vesz részt az osztály vezetésében és a
szervezést érintő kérdésekben  idővel a szabályok, szokások összerendezettebbekké
válnak.
- Az értékelés eleinte külön rendszer szerint valósul meg, vagy a többségi pedagógus
által kialakított értékelési rendszert használják. A kompromisszumos szakaszban a
pedagógusok felismerik az alternatív értékelési lehetőségeket  az együttműködő
szintű kapcsolat során a pedagógusok megfelelően tudják alkalmazni a közös
értékelési normákat és együtt értékelik a tanulókat.
- Svájci kutatás, négy dimenzió (Mesterházi és Szekeres, 2021. pp. 479-481)
o Kölcsönös elismerés és bizalom: jól tudnak egymással kommunikálni,
megfelelően kezelik a problémákat, alapvetően nem konkurálnak egymással.
o Tanulás egymástól, megfigyelés, reflexiók és visszacsatolás által: megváltozhat
a korábbi elképzelés, átértékelhetik addigi tudásukat, megoldásaikat, új
szemszögből nézhetik a tanulót
o Rugalmasság a szerepek kivitelezésében: váltakozó szerepek, a többségi
pedagógus kipróbálhatja a gyógypedagógusi szerepet és fordítva  megoszlik
a felelősség, jól tudnak alkalmazkodni előre nem látható szituációkhoz is
o Didaktikai-metodikai pozicionálás: meghatározzák a célokat, egyeztetik az
eltérő elképzeléseket, módszereket, megbeszélik az elvárásokat az osztályra,
csoportra, egyénre nézve.
 SNI státusz
Jogszabályi háttér
- Jogszabályok
o 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
o 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények
működéséről
o 223/2012 (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
Pedagógiai szakszolgálat

- Nktv. 18.§ (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási

intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.
o (2)Pedagógiai szakszolgálat
 a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás,
 b) a szakértői bizottsági tevékenység,
 c) a nevelési tanácsadás,
 d) a logopédiai ellátás,
 e) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
 f) a konduktív pedagógiai ellátás,
 g) a gyógytestnevelés,
 h) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
 i ) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
o (3) A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek,
feladatai ellátásának részletes szabályait a köznevelésért felelős miniszter
rendeletben állapítja meg.

Szakértői bizottság

- 15/2013 (II.23.) EMMI rendelet, 7.§ az intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a

tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai.gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint
orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex pszichológiai, pedagógiai-
gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít.
o a) a korai fejlesztésre és gondozásra való jogosultság megállapítása vagy
kizárása,
o b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy
kizárása,
 o c) a sajátos nevelési igény – a mozgásszervi, az érzékszervi (a látási, a hallási),
az értelmi, a beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes előfordulása
esetén a halmozott fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy az egyéb
pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavar – megállapítása vagy kizárása,
o d) sajátos nevelési igényű tanuló esetében
 da) az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott
közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség alóli
mentesítés,
 db) a tankötelezettség meghosszabbítása
- céljából, és a vizsgálatok eredményeinek alapján javaslatot tesz a beilleszkedési, a
tanulási, a magatartási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók különleges bánásmód keretében történő ellátására, az ellátás módjára,
formájára és helyére.

Szakértői vizsgálat típusai:

- 8.§ A szakértői vizsgálat típusai

o a) az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat,
o b) a fejlődést nyomon követő, a korábbi diagnózis megalapozottságát, a
nevelés, oktatás formájának megfelelőségét, a fejlesztés eredményességének
mérését célzó felülvizsgálat

A járási szakértői bizottság

- 11.§ (1) A járási szakértői bizottság feladata

o a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a
gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai,
továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,
o b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy
kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése
o c) a korai fejlesztésre való jogosultság megállapítása vagy kizárása, és – ha
kiegészítő vizsgálat nem történt, vagy a kiegészítő vizsgálat sajátos nevelési
igényt nem állapított meg – az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,
o d) a jogszabályban (4.§ (2a) bekezdésében) meghatározott szakértői vélemény
elkészítése és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése.
- (2) Ha a járási szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési
igény valószínűsíthető, saját vizsgálatának dokumentációját és annak eredményeit, a
vizsgálat alapján tett megállapításait, valamint a rendelkezésükre álló egyén iratokat
megküldi a vármegyei szakértői bizottság részére.

A vármegyei szakértői bizottság

- 12.§ (1) A vármegyei szakértői bizottság koordinációs feladatai:

o a) a járási szakértői bizottság szakmai működésének koordinációja
o b) a szakértői vizsgálatoknál alkalmazott protokoll eljárások folyamatos
ellenőrzése és fejlesztése
 o c) speciális diagnosztikai feladatok koordinálása
- A vármegyei szakértői bizottság diagnosztikai feladatai:
o a) sajátos nevelési igény megállapítására irányuló vizsgálatoknál a gyermek,
tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá
szükség szerint orvosi vizsgálata,
o b) a gyermek, a tanuló vizsgálatának eredményei alapján szakértői vélemény
készítése
o c) szükség esetén a kiegészítő vizsgálat végzése, a korai fejlesztésre és
gondozásra való jogosultság , a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a
tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, a szakértői
vélemény elkészítése és kiadása
o d) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a felülvizsgálat
elvégzése
o e) jogszabályban meghatározott esetben a sajátos nevelési igényű gyermek,
tanuló családja részére a juttatások és kedvezmények igénybevételéhez
szükséges igazolások kiadása
o f) jogszabályban meghatározott esetben javaslattétel a súlyos és halmozottan
fogyatékos gyermekek, tanulók ápoló-gondozó otthoni ellátására, a három
évnél idősebb gyermekek bölcsődei ellátására, fogyatékos fiatalok
lakóotthoni ellátására.
o g) a 4.§ (2a) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény elkészítése,
valamint a vármegyei szakértői bizottság előtt közvetlenül indított
vizsgálatoknál a korai fejlesztésre és gondozásra való jogosultság, a sajátos
nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség
megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó szakértői vélemény
elkészítése.

A szakértői vizsgálat megindítása

- 13.§ (1) A szakértői vizsgálat

o a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő
egyetértésével indul
o az Intézmény szakértői bizottságként eljáró azon feladatellátási helynél kérhető
vagy kezdeményezhető, amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló
lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amelynek
működési körzetében a gyermek, tanuló intézményes ellátásban részesü
- (2) A szakértői vizsgálat indítható
o a) hivatalból
o b) hatósági megkeresésre
o c) szülői kérelemre
o d) illetve a szülő egyetértésével
o da) a nevelési-oktatási, illetve a szakképző intézmény
o db) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya
alá tartozó család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti
központ, bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, gyermekotthon,
területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelőszülői hálózat működtetője,
 o dc) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá
tartozó fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs
intézménye, fogyatékosok nappali intézménye
kezdeményezésére.
- (3) Ha a nevelési-oktatási, illetve a szakképző intézmény, vagy a gyermekjóléti, a
gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság megítélése szerint a
gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges.

A szakértői vizsgálat

- 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

o 42.§ (1) Az illetékes tankerületi központ közigazgatási hatósági eljárás
keretében hoz döntést a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség
vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben
foglaltakkal összefüggésben.
o (2) Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért egyet a szakértői
véleményben foglaltakkal illetve a szakértői bizottság eljárásával.
o (3) Az eljárás megindítását köteles kérni
 a) a nevelési-oktatási, a szakképző, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi,
szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői
vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem
írja alá.
 b)a szakértői bizottság, ha a szülő a gyermekével a szakértői
vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg vagy a szakértői
vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben
foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet
 c) a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő, ha a szakértői bizottság
eljárásában megszegték a vizsgálat eljárási szabályait
 d) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény igazgatója, ha a gyermeket a
szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe
nem íratják be.
o (4) Az eljárásra az a tankerületi központ illetékes, amelynek a működési
területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem
állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található.
o (5) Ha a gyermeket, tanulót a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette
a tankerületi központ illetékességét a gyermek tartózkodási helye határozza
meg.

Intézményjegyzék

- 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

o 16.§ (2.) A szakértői bizottság a (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított
intézményjegyzék alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről,
amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és
gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt
vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A köznevelési, illetve szakképző
intézményt a szülő választja ki a szakértői biztosság által javasolt
 intézmények közül. Ha a szülő által választott óvoda, iskola nem azonos a
kötelező felvételt biztosító óvodával iskolával, és az óvoda, az iskola a
gyermeket, a tanulót nem veszi fel, a szakértői biztosság a szakértői
véleményben a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerinti, kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát határozza meg az óvodai
nevelés, az iskolai nevelés, oktatás ellátására.
o (3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő
köznevelési, illetve szakképző intézményeket tartalmazó jegyzék
összeállításához a vármegyei szakértői bizottság részére
 a) a bármegyében lévő települési önkormányzat, a fővárosi kerületi
önkormányzat
 b) a kormányhivatal
 c) a tankerületi igazgató
 d) a Hivatal
minden év január 31-ig megküldi.

A szakértői vélemény

- 17.§ (1) A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges

bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátásra, az ellátás módjára, formájára és
helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusira, a szükséges
szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell
o a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét,
lakóhelyét és tartózkodási helyét
o b) a szakértői vizsgálat rövid leírását
 ba) a beilleszkedési, a tanulási vagy a magatartási nehézségre, vagy
annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket
 bb) a sajátos nevelési igényre, vagy annak kizárására vonatkozó
megállapítást, az azt alátámasztó tényeket
o c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott
szolgáltatásokat, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint
annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében mely
intézmény biztosítja.