November 29. Zh!

A normalizációs elv értelmezése

A fogyatékos személyek életkörülményeit amennyire lehet közelítsük az ép emberek
életminőségéhez.

Bank- Mikkelsen (1919-1990)

 1944-ben Koppenhágai Egyetemen jogi végzettséget szerzett
 kidolgozta a normalizáció fogalmát
 Kiindulási megfigyelése:
 1950-től a Dán Értelmi Akadályozott Emberek Ellátása elnevezésű
szervezetnél dolgozik
 1959-ben ennek az elnöke lesz
 1959-ben bevezette az úgynevezett „Mentális retardáció” (=értelmi fogyatékos
személyeket érint) – törvénycsomag
 Kezdeti célja Bank- Mikkelsen (1969):
 Az elméleti formálás kidolgozója
 Szerinte nincs kétfajta ember (fogyatékos és ép), emberek vannak
különbözőségekkel
 csak egyféle bánásmód létezhet. az emberhez méltó

Bengt, Nirje (?-2006)

 1924-ben született Svédországban
 jogot kezdett tanulni, de érdeklődése az irodalomtudományok és a szociális
problémák
 Visszatérve Svédországba cerebral (=idegrendszeri bénulás)

 Nirje sokat tett az értelmi sérült emberek életének javításáért

3 féle:
1. valódi értelmi akadályozottság: kognitív akadályozottság, alkalmazkodó
képesség gyengülés
2. Következményes, szerzett akadályozottság: az első következtében alakul ki:
magatartászavarként és alulterheltségként jelenik meg- a környezet
lehetőségeinek hiánya következtében alakul ki (sivár intézmények, inger- és
élményszegénység, elégtelen tanulási és fejlesztési kínálat, hiányzó emberi
kontaktusok) (mivel nem kapnak elég figyelmet, ezért azokat a dolgokat sem
 tudják elvégezni, amikre egyébként képesek lennének) /amikor nagyon kevés
inger éri a fogyatékossággal élő személyeket az intézményben, nagyon
kedvtelenek lesznek, ez elkerülhető, ha megpróbáljuk optimissá tenni a
környezetet/

3. Akadályozottság tudata: Értelmi akadályozottság felfogása megélése- torz

énkép, alhárító mechanizmusok (sérült identitás kifejlődése, esetleg elhárító
mechanizmusok kialakulása) /hogyan éli meg a személy a saját
fogyatékosságát/

A 3 fajta fogyatékosság nem független egymástól,

 Értelmileg akadályozott emberek számára olyan életmintát,

életfeltételeket kell lehetővé tenni, amelyek a társadalom megszokott
feltételeinek a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek.
 A normalizáció alkalmat biztosít, hogy olyan tapasztalatokat
közvetítsünk, melyek a normális életciklus egészséges fejlődésének
felelnek meg: biztonságos gyermekkor, iskoláskor-környezet
megismerése, ifjúkor – felkészít a felnőt létre
Születéstől fogva fontos mérföldkövek: az anyai gondoskodás, majd
leválás az anyáról bölcsöde/óvoda korban, szakma tanulás iskolában,
szerelem, önálló életvezetés, munkavállalás (integrált munkahely- olyan
munkahely, ahol ép emberek is dolgoznak, védő munkahely- csak
fogyatékos személyek dolgoznak ott), családalapítás

A fogyatékos személyek életében is meg kell jelenniük ezeknek a

mérföldköveknek.

/Hét év című film: Egy értelmi fogyatékossággal élő házaspár és

gyermekeik életét követi 7 éven keresztül/

A normalizációs elv összetevői:

1. Szabályos, rendszeres napirend (strukturálva van az élet, biztonságot ad)
2. Szabályos, rendszeres hetirend (lakás, munkahely, szabadidő lehetőség
szerint ne egy helyen legyen /egy intézetben élő személynek ezek az
események könnyen összemosódnak/)- szociális tanulási lehetőségeket
biztosít (munka: kommunikációs képességek fejlődése, megfelelő viselkedés,
együttműködés, csapatban dolgozás; szabadidő: időbeosztás, stb)
 3. Rendszeres éves tevékenységek (ünnepnapok, szünidő, családiünnepek
megtartása) /ezekre készülni kell, ajándék készítés, sütés-főzés – ezek színt
visznek az életébe/
4. Életciklus normális tapasztalati
5. Megfelelő tisztelet
6. Kétnemű világban élni (párkapcsolat)
7. Megfelelő életszínvonal (pénzre van szükség, munkahely)
8. Megfelelő környezeti feltételek (lakóotthonok, infokommunikációs
akadálymentesítés (=bármilyen fogyatékos ember hozzá tudjon férni az
információhoz, pl. jelnyelv, folyamatábra, vizuális akadálymentesítés, stb.)
Normalizáció elv félreértelmezései (Perrin BURT) /ebből 5 fel kell tudni sorolni/
 „ a normalizácioó azt jelenti, hogy normálissá tesszük az embereket”
 „ A ….. azt jelenti, hogy az embereket mindenfajta megsegítés nélkül
helyezzük egy közösségbe”
 „a…… egy mindent vagy semmit koncepció” – teljesen független élete tűz ki
célul, ez nem igaz
 „csak az enyhébb fokban sérültek számára alkalmas”
 „az lrt.akad. ember csak a hozzá hasonlókkal érzi magát a legjobban, távol a
társadalom könyörtelenségétől”
 „a ….. egy skandináv találmány, amit nálunk nem lehet alkalmazni”
 „ugyan humánus

Ma már: olyan normalizációs elvről beszélünk, amely a fogyatékossággal élő

emberekről történő gondoskodás megváltoztatását, emberhez méltó életük
elismerését, életfeltételeik normilizálását célzó

Normalizációs elv és lakókörnyezet

39 lépés a „normalizált lakókörülményekhez” az értelmi akadályoz

Néhány példa:
1. A fürdőszobákban:
 egységes a vízhőmérséklet,
 külön hideg és meleg vizes csapok vannak.

WC-k:
 könnyne ellenőrizhetőek (hiányuó vagy alacsony, nem zárható ajtók)
 megfeleő, normális privát teret nyújtanak
Függönyök és szőnyegek:
 az egész lakóegységben

A nappali ülőalkalmatosságai
többé-kevésbé megegyező formájúak

A személyzet
külön étkezik
a lakókkal együtt étkezik