2.

TÉTEL Nemzetközi elvek, egyezmények, hazai törvényi szabályozás az értelmileg akadályozott

személyek támogatásában, ellátásában
Kulcsfogalmak: normalizációs elv, participáció, kiváltás, integráció-inklúzió, sajátos nevelési igény
● Nemzetközi állásfoglalások és ajánlások (ENSZ, WHO, Európa Parlament stb.)
● A normalizációs elv, kifejlesztői, tartalma, félreértelmezései
● A családi, iskolai és társadalmi integráció (jogi aspektus)
● Az autonómia, a participáció elve, empowerment
● Támogatási szükséglet, szükséglet alapú ellátás - jelentése, jelentősége
● Ésszerű alkalmazkodás és egyetemes tervezés
● Fogyatékosságügyi törvények, rendeletek Magyarországon
o Ellátáshoz való jog, tankötelezettség
o Az intézményi kiváltás elvi alapja, gyakorlati jelentősége
o Foglalkoztatás
o Szociális ellátás
o Támogatott döntéshozatal

1. Nemzetközi állásfoglalások és ajánlások (ENSZ, WHO, Európa Parlament stb.)

Az Európai Parlament egyöntetűen támogatta a fogyatékos személyek mobilitását és befogadását.
Az ENSZ nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a
nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a
világbéke elérésében.
Az ENSZ kezdetektől fogva meghatározó szerepet játszik a fogyatékosügy előre mozdításában.
Magyarország az Európai Unió tagjaként kedvezőbb lehetőségeket kell, hogy biztosítson a társadalom
minden részterületén a fogyatékos emberek számára.
Fontos irányok és cselekvések:
– a fogyatékos emberek előnyben részesítése,
– a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
– a fogyatékosokat segíti_ társadalmi integrációs törekvések,
– a munkavállalási esély növelése érdekében a foglalkoztatás fokozott támogatása,
– a társadalom számára az elfogadás, a segítés, a társadalmi és a kommunikációs akadályok leküzdése
 1948 ENSZ - Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – a minden embert megillető alapvető jogok
 1961 Európai Szociális Charta: elismeri a fogyatékosok jogát a társadalomba való beilleszkedéshez.
 Európai Szociális Alap (ESZA – 1965 óta) létrehozása.
Az ESZA az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításának legfontosabb politikai és pénzügyi eszköze,
amely a Nemzeti Fejlesztési Tervhez igazodva az alábbi öt területen nyújt támogatást a tagállamokban:
– az aktív munkaerő-piaci politikák fejlesztése,
– a szociális integráció, azaz a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem,
– az életen át tartó tanulás keretében a képzés, oktatás és tanácsadás támogatása és
fejlesztése,
– a gazdasági és szociális változásoknak való megfelelés segítése,
– a férfiak és nők esélyegyenlőségének támogatása a munkaerőpiacon
 1971. ENSZ - Az értelmi fogyatékosok általános és különleges jogai
A deklarált jogok: a fogyatékosok és a nem fogyatékosok jogegyenlőségét mondja ki

1
a fogyatékosoknak joguk van:
 az oktatáshoz, nevelésre, képzésre, habilitációra
 foglalkoztatáshoz
 egészségügyi ellátáshoz
 családi élethez
 részt venni a közöségi életben
 részesülni a szabadidő megfelelő tevékenységeiben
 a szakképzett gyámra.
 a kizsákmányolástól, visszaéléstől és lealázó bánásmódtól való védelemre.
 Ha vádat emelnek ellene, joga van igazságos bírói eljárásra, felelősségi fokának mértéke
szerint.
 1972 Párizsi Találkozó Záró Nyilatkozata teljes jogú állampolgárságot és az egyenlő jogokat mindenki
számára. Jogi eszközökkel biztosítani kell a jogokhoz való egyenlő hozzáférést, támogatni kell a
társadalmi integrációt
 1981 Fogyatékosok Nemzetközi Évének nyilvánítják
1982 ENSZ Világprogram: ajánlásokat tesznek közzé, melyek a fogyatékosok ellátásáról,
rehabilitációjáról szólnak
 1992. Európai Parlament határozata az értelmileg akadályozottak jogairól
 1993 ENSZ meghatározta a fogyatékosok esélyegyenlőségének kritériumait- az esélyegyenlőségi
törvény alapja is
 1994 ENSZ- „A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai”
 Az EU és a fogyatékos emberek közötti hatékony kapcsolatot az 1996-ban alapított az Európai
Fogyatékosügyi Fórum jelenti. Ez a fogyatékos emberek egyik legfontosabb uniós érdekvédelmi
szervezete, amelynek véleményét az őket érintő minden jogszabály kidolgozásánál figyelembe veszik.
 Az Európai Unió fogyatékos emberekkel kapcsolatos irányelveit – foglalkoztatási politikák
harmonizálása – az Amszterdami Szerzôdés (1997) mutatta be.
 A 2003 évet az Európai Fogyatékos Emberek Évének nyilvánították. A Madridban megrendezett Európai
Fogyatékosügyi Kongresszus nyilatkozatban határozta meg azt a cselekvési koncepciót, mely a
fogyatékosügyi tevékenység nemzeti, regionális és helyi szintű irányelveit tartalmazza
 2003 Madridi Nyilatkozat: a fogyatékosokat is megilletik ugyanazok a jogok, amik a nem
fogyatékosokat.
 önálló állampolgároknak és fogyasztóknak kell őket tekinteni
 nagyobb önállóságot, felelősséget kell biztosítani az őket érintő ügyekben
 támogató, hozzáférhető környezet kialakítani (pl. akadálymentesítés)
 2006 ENSZ konvenció - Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz
kapcsolódó
Fakultatív Jegyzőkönyv: (CRPD) hazánk volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt, mind
pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel. (Braille-változatban, a siketek és nagyothallók
számára készült jelnyelvi, az olvasási és megértési problémákkal küzdő embereknek készült ún. könnyen
érthető formátumban is)
Az egyezmény célja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának
előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük
született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása.

2
Az egyezmény alapelvei a következők: a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, beleértve
a saját döntés meghozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét; a hátrányos
megkülönböztetéstől való mentesség; teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás; a
fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete és elfogadásuk az emberi sokszínűség,
valamint az emberiség részeként; esélyegyenlőség; hozzáférhetőség; a nők és férfiak közötti egyenlőség; a
fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a fogyatékossággal élő gyermekek
identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása.
Az egyezmény cikk – ei meghatározzák a:
 Hozzáférhetőség (Accessibility)
 Az élethez való jog
 A törvény előtti egyenlőség
 Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
 A személy szabadsága és biztonsága
 A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma
 Mentesség a kizsákmányolástól, erőszaktól és visszaélések
 Az egyén integritásának védelme
 A mozgásszabadság és az állampolgárság szabadsága
 Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás
 Személyes mobilitás
 A véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága, valamint az információhoz való hozzáférés
 A magánélet tiszteletben tartása
 Az otthon és a család tiszteletben tartása
 Oktatás
 Egészségügy
 Habilitáció és rehabilitáció
 Munkavállalás és foglalkoztatás
 Megfelelő életszínvonal és szociális védelem
 A politikai életben és közéletben való részvétel
 A kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvétel
https://www.un.org/disabilities/documents/natl/hungary-ez.pdf
Az Európai Közösség nyilatkozata
Az egyezményhez csatolták az Európai Közösség nyilatkozatát, amely felkéri az Egyezmény részes államait,
hogy vegyék figyelembe a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános
kereteinek létrehozásáról szóló irányelveket.
Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival foglalkozó Bizottság az alábbi megállapítást tette Magyarország
2012-es felülvizsgálata során: Dunás diák
„A Bizottságot nagy aggodalommal tölti el a részes állam új Alaptörvényének azon rendelkezése, amely
lehetővé teszi, hogy a bíró „belátási képességük korlátozottsága miatt” megfosszon személyeket a
szavazati jogtól, illetve az, hogy a jogszabály az értelmi vagy pszicho-szociális fogyatékossággal élő
személyek esetében lehetővé teszi a választójog korlátozását, ha az érintett személyt korlátozottan
cselekvőképessé vagy cselekvőképtelenné nyilvánították. A Bizottság azt javasolja, hogy az összes
vonatkozó jogszabály kerüljön felülvizsgálatra annak érdekében, hogy valamennyi fogyatékossággal élő
személy, a fogyatékossága típusától, jogállásától vagy lakóhelyétől függetlenül rendelkezzen szavazati
joggal, és hogy másokkal egyenlő alapon részt vehessen a politikai és közéletben.”

2. A normalizációs elv, kifejlesztői, tartalma, félreértelmezései

Az 1960-as években Skandináviában jelent meg a normalizációs mozgalom. Az elmélet atyja Nirje

3
 szerint a normalizáció elve azt jelenti, hogy minden értelmileg akadályozott ember számára, olyan
életmintát és hétköznapi életfeltételeket teszünk elérhetővé, amelyek a társadalom megszokott
feltételeinek a lehető, legnagyobb mértékben megfelelnek.
 A normalizációs elv nem azt jelenti, hogy a fogyatékos embert mindenáron hasonlóvá kívánjuk tenni a
nem fogyatékosokhoz, vagyis nem a sérültet akarjuk normálissá varázsolni.
 Az elv elismeri, hogy a súlyosabb fogyatékosság tartós akadályozottságot jelenthet – ezen korlátok
elismerésével kívánja a sérült ember életét emberhez méltóvá tenni, vagyis a vele való bánásmódot
kívánja normalizálni, életfeltételeit a lehető legnagyobb mértékben közelíteni a nem fogyatékosok
általános életfeltételeihez.
Nirje szerint a normalizációs elv gyakorlati érvényesítésnek 8 területen kell bekövetkezni:
 normális napirend kialakítása- szabályosan tagolt, értelmes tevékenységekkel kitöltött napirend
 normális hetirend kialakítása
 az otthon – munkahely/iskola – szórakozás színterei elkülönülnek
 a gyermekek, illetve felnőttek számára biztosított szolgáltatások különválasztása
 az év szokásos rendje - ünnepek, évszakok figyelemmel kísérése, kapcsolódó közösségi alkalmakon
részvétel
 a kívánságok normális figyelembevétele
 átlagos életszínvonal
 átlagos életkörülmények
 Az életciklus normális megtapasztalása, amely lehetőségeinek legszélesebb kibontakozását teszi
lehetővé
 kora gyermekkor, iskoláskor, felnőttkor, időskor
 magától érthető tisztelet a személyiség előtt és annak joga az önmeghatározáshoz
 normális lehetőség a heteroszexuális világba történő beilleszkedésre
 koedukáció - emóciók feldolgozása, szexuális problémák -párkapcsolatok kialakulásának
tiszteletben tartása
A normalizációs elv félreértelmezései
1. „A normalizáció azt jelenti, hogy normálissá tesszük az embereket.”
Nem jelenti: normális magatartás, a társadalom standardjainak megfelelő viselkedés elvárása
Jelenti: az ember elfogadását az akadályozottság ellenére, azonos jogok, felelősség, lehetőségek
2. „A speciális segítségnyújtás összeegyeztethetetlen a normalizációs elvvel.”
Ellenkezőleg a megfelelő támogatással, segítségnyújtással. Szükség esetén speciális szolgáltatások, amelyek
segítik a normális életben való részvételt.
3. „A normalizáció azt jelenti, hogy az embereket mindenfajta megsegítés nélkül behelyezzük egy
közösségbe.”
Ellenkezőleg, egy adott közösségbe való behelyezés nem feltétlenül jelent integrációt, normalizációt.
4. „A normalizáció egy „mindent-vagy-semmit” koncepció”
Nem a teljesen független élet a cél. Hanem az egyéni szükségleteknek, képességeknek megfelelő optimális
segítségadás és optimális szint elérése  a normalizációnak több fokozata van.
5. „A normalizáció csak az enyhébb fokban sérültek számára alkalmas.”
Ellenkezőleg, mindenkire érvényes, a súlyosan sérültek esetében vannak a legmesszemenőbb
következményei.
6. „Az értelmileg akadályozott emberek egymást közt érzik magukat a legjobban, távol a társadalom

4
könyörtelenségétől. Eredete: képességeik alábecsülése  következménye: nem is érik el képességeik
csúcsát.
7. „A normalizáció egy skandináv találmány, amit nálunk nem lehet alkalmazni.”
alkalmazása a fejlődő országokban egyszerűbb lehet ott a szegregációnak nincs hagyománya
8. „A normalizációs elv nagyon humánus koncepció, ám idealizált és nem gyakorlatias.”
Ellenkezőleg, a konkrét tevékenységekhez ad fő irányvonalakat

3. A családi, iskolai és társadalmi integráció (jogi aspektus)

Családi integráció
http://www.eltereader.hu/media/2017/02/Radvanyi_Legbelso_kor_a_csalad_READER.pdf
Eltérő fejlődésű gyermek születése az épen fejlődő gyermek születéséhez képest olyan jelentős
megterhelést jelent a szülök és az egész család számára, valamennyi résztvevő további
személyiségalakulására, énképére, élet minőségére hatással van, és amely visszahat a gyermek fejlődésére
is. A szembesülés a fogyatékosság tényével krízishelyzetet okoz a családban, szülők veszteségként élik meg
a helyzetet. A fogyatékos gyermek elfogadására vagy elutasítására mindig hatással van a környezet
hozzáállása, a család barátainak, a rokonoknak, a szakembereknek, illetve a kisebb-nagyobb társadalmi
csoportoknak a helyzettel és a fogyatékossággal kapcsolatos attitűdje.
négy fő válság időszakot van az eltérő fejlődésű gyermeket nevelő családokban.
 Az első akkor jelenik meg, amikor a szülök megtudják, hogy gyermekük sérült
 A második, amikor a gyermek szolgáltatásokat kap. Eltérő fejlődés vagy krónikus betegség esetén a
szülök részéről gyakran extrém energiabefektetést igényel a gyermek számára ideális fejlesztés
helyének
 A harmadik válság időszakot arra az időre teszik, amikor a gyermek elhagyja otthonát és az iskolát
 A negyedik akkor következik be, amikor az idősödő szülő már nem tudja gondját viselni gyermekének
ÉA gyermek születése esetén a szülők és a gyermek közötti kapcsolatban zavar állhat be, amely a további
szocializációs folyamatra jelentős hatással lehet, meg nem fogalmazott gyász érzése a szülőknél, amelyet a
várt tökéletes, de meg nem született gyermek elvesztése miatt éreznek.

A társadalmi beilleszkedés az egyén és környezete kölcsönhatásának folyamatában kialakuló tartós,

dinamikus egyensúlyi állapota.
A környezet fizikai (lakhely, lakás, közlekedés), mikroszociális (család, iskola) és makroszociális (gazdasági-
politikai struktúra, törvények) tényezői így objektíve és szubjektíve is meghatározói a társadalmi
beilleszkedésnek.
A társadalmi integrációhoz vezető út
 földrajzi integráció: lakóotthon, iskola, szabadidő nem szegregáltan szervezve  kapcsolatok
kialakulhatnak
 funkcionális integráció:  akadályozottság ellenére hozzáférés a környezet szolgáltatásaihoz
 szociális integráció: kapcsolatok működtetésének rendszere, beállítódás, elfogadás, egymásra figyelés
 társadalmi integráció: jogok, a teljes élethez szükséges feltételek megteremtése, önálló döntés
 organizatorikus integráció: olyan szervezeti formák és struktúrák, melyek elősegítik a fenti szintek
megvalósulását
Ezek együttes teljesülése esetén beszélhetünk sikeres beilleszkedésről
A társadalmi kirekesztődés kialakulásában jelentős része van annak, hogy a közösség mennyire toleráns a
mássággal, milyen beállítódásai, előítéletei vannak a közösség tagjainak a fogyatékos emberekkel
5
kapcsolatban.
„Durkheim a társadalmi integráció feltételei - közös értékek, a társadalom tagjait összekötő szolidaritás
szükséges, az épületeket, tömegközlekedési eszközöket akadálymentesítjük. Segíteni kell őket abban, hogy
szabadon tudják gyakorolni jogaikat, be kell vonni őket a döntéshozatalba, támogatásra, védelemre van
szükségük. Ugyanakkor az önállóság és a függetlenség nagyon fontos számukra. A fogyatékos emberek
számára a legfontosabb az esélyegyenlőség vagy esélyteremtés (társadalmi befogadás) és a
hozzáférhetőség.
http://epa.oszk.hu/02900/02936/00012/pdf/EPA02936_kultura_es_kozosseg_2013_01_007-012.pdf

Iskolai integráció
Az integrált iskoláztatás főbb típusai: Csányi Y – Gyógypedagógiai lexikon
 a lokális integráció (közös épület, külön osztályban - nincs kapcsolat a gyermekek között),
 a szociális integráció (elkülönített foglalkozások, de tervezett, közös szabadidős program),
 a funkcionális integráció (közös tanulás), lehet teljes időtartamában integrált, vagy részleges,
amikor csak annak egy részében van együtt minden kortárs tanuló.
 Sajátos forma a fordított integráció, amikor a speciális iskola vesz fel nem fogyatékossággal élő
tanulókat.
Integráció – fogadás: beolvasztják az iskola meglevő struktúráiba az egyéneket
Inklúzió - befogadás: újra gondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket,
amikkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják, valamennyi gyerek szükségleteit kielégítve.
 a fejlődési tempó lassúbbodásának, a fejlődés egyenetlenségeinek elemzése, társuló fogyatékosságok
figyelembe vétele
 a gyermek tanulási jellemzőinek felmérése, ennek megfelelő tanítás - tanulásszervezés pl. cselekvéses
tapasztalatszerzés, elegendő idő
 az értelmileg akad. gyermekek tanulási jellegzetességeit figyelembe vevő cselekedtető eszközök
alkalmazása
 perszonális és szociális integrációs képesség kialakítására irányuló oktatási tartalom  a tanulás
közege a cselekvést biztosító tárgyi világ: életorientált tanulás
 az Irányelveknek megfelelő oktatás biztosítása:
 Egyéni differenciálás, Változatos óraszervezés, Rugalmas tanterv, Változatos értékelési eljárás, A
pedagógus felelőssége a problémák megoldása, A gyógypedagógus, mint partner jelenléte, Szülők
bevonása, Szociális befogadás

4. Az autonómia, a participáció elve, empowerment

Az autonómia elve: A fogyatékkal élő személy egyéni lehetőségeinek a kiterjesztését, önálló életvitelének
és egyéni képességeinek megfelelően a szabad döntés lehetőségének a biztosítását jelenti. Elismeri, hogy a
fogyatékos embernek is joga van az önálló élethez, és ezt próbálja minél jobban elősegíteni a
szükségleteknek megfelelően.
A participáció elve szerint: a sérült embernek joga van a társadalmi életbe való bekapcsolódáshoz
A normalizáció és a participáció elve azt is jelenti, hogy a képességekhez mért lehető legjobb szintű
társadalmi beilleszkedést érjük el, s ehhez nem a fogyatékos személy hiányzó képességeit kell pótolni,
hanem életkörülményeit úgy alakítani, hogy abban képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi életet
élhessen, illetve részt vehessen a társadalom életében. A részvételt, a beilleszkedést befolyásolja a
fogyatékos személy életkora – a felnőtt korú halmozottan fogyatékos emberek számára felnőtt emberhez
6
méltó bánásmódot és megsegítést kell biztosítani, tiszteletben tartva az életkori sajátosságokkal együtt járó
szükségleteket és igényeket.
Empowerment –(önmegerősítés, hatalommal való felruházás, képessé tétel).
 Az empowerment különféle erőket és erőforrások mozgósítását jelenti, hogy támogatásunkkal az értak
személyeknek több önirányítás legyen a saját életükben, hogy legyen szavuk az intézményekben, a
szolgáltatásokban és az életükre ható helyzetekben, amelyek keretében gyakorolhatják a hatalmat,
ahelyett, hogy a hatalom befogadói vagy elszenvedői lennének.
 Az érintett személyeket be kell vonni a számukra biztosított ellátást és támogatást érintő döntésekbe,
és biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékű irányítással rendelkezzenek a saját életük felett.
 Az empowerment folyamatot segítő személy koordinál, facilitál, bátorítja a fogyatékossággal élő
embert a saját tudásának, képességének felismerésében.
 Az egyéni szinten a cél, hogy az egyén minél több kontrollal rendelkezzen a saját élete felett
 Strukturális szinten cél, hogy legyenek hatással az életüket érintő politikai döntésekre, jóléti
szolgáltatásokra.
 Az empowerment célja az individuális és a közösségi erőforrások, erőtartalékok felismertetése,
feltárása, kiaknázása és „képessé tevés” ezek használatára.

5. Támogatási szükséglet, szükséglet alapú ellátás – támogatott lakhatás, kiváltásnál, kitagolásnál

használják
 Szükségletalapú ellátás, azaz az egyén igényeire szabott ellátás – az egyéni szükségletekhez igazodva.
 A sérülés-specifikus, a fogyatékosság mértékét és kategóriáját hangsúlyozó megjelölés helyét átveszi a
támogatási szükségletet előtérbe helyező fogalomhasználat- FNO szemléletének is megfelel.
 Az egyén és környezetének azokra a kölcsönhatásaira irányul, amelyek a társadalmi részvétel
szempontjából kiemelten fontosak: kommunikáció, önkiszolgálás, lakhatás, szociális viselkedés,
önrendelkezés, nyilvános szolgáltatások és infrastruktúra használata, funkcionális és a gyakorlati élet
számára releváns iskolai képzés, munka, szabadidő, egészség és biztonság.
 E területen a személyes és szociális erőforrásokra és erősségekre építve próbálja meghatározni a
szükséges támogatás formáit
 A komplex támogatási szükségletmérő rendszer célja, hogy információt adjon arról, hogy egy adott
személynek milyen mértékű, típusú és gyakoriságú támogatás szükséges ahhoz, hogy az adott területen
a társadalomban elvárható, szokásos módon funkcionálni tudjon
A támogatási szükséglet felmérése nyolc területet foglal magában: személyi higiéné, személyi függetlenség,
mobilitás, életvezetéssel kapcsolatos támogatási szükséglet, kapcsolatok, közösségi részvétel,
egészségmegőrzés, egészségügyi kockázatok.
 A felmérés négy szempontot rögzít az egyes alpontokhoz kapcsolódóan: támogatás típusa, gyakorisága,
időigénye, illetve annak forrása, azaz ki az, aki segít a fogyatékos személynek.
 A támogatás típusának az egyéni szükségletekhez és preferenciákhoz igazítottnak kell lenniük.
 A támogatásnak rugalmasnak kell lennie. A szükségletek folyamatosan változnak – ehhez igazodás.
 Némely beavatkozás az egyén számára fontosabb, mint más. A maslowi szükségletpiramis - Az érzelmi
és fizikai biztonságra való törekvés legfontosabb.
 A támogatási tervnek a szükségletek szisztematikus felvételére és felülvizsgálatára kell épülnie.

5. Ésszerű alkalmazkodás és egyetemes tervezés 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékos személyek jogairól

7
 szóló egyezmény
Az egyetemes tervezés elve azt jelenti, hogy a minket körülvevő világot (épített és mesterséges
környezetet, eszközöket és szolgáltatásokat) nem átalakítani szükséges a fogyatékossággal élő személyek
szükségletei szerint, hanem eleve úgy kell azt megtervezni, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára
is hozzáférhető és használható legyen. Kiemelendő cél, hogy a közösségi alapú szolgáltatások kialakítása
ezen alapelv mentén történjen. Az egyetemes tervezés nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek
csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő
használatát.

A „Semmit rólunk, nélkülünk” elve azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő személyek saját jogon vagy a
maguk választotta képviselőik útján, értelmi fogyatékossággal élő, autizmus spektrumzavarral élő és
súlyosan-halmozottan fogyatékossággal élő emberek esetében saját jogon vagy szüleik útján részt vesznek
az életüket meghatározó döntések előkészítésében, a döntések meghozatalában és a döntések
végrehajtásában. Különösen vonatkozik ez a kormányzati és önkormányzati jogalkotásra, a
fogyatékossággal élő személyek életkörülményeinek javítását célzó fejlesztési források elosztására.
Észszerű alkalmazkodás az akadálymentes környezetben az egyéni igényekhez alkalmazkodó kisebb
átalakításokat jelenti azért, hogy az adott személy igénybe tudja venni a szolgáltatásokat.
http://fszk.hu/wpcontent/uploads/2017/10/IFKT_M%C3%93DSZERTANI%C3%9ATMUTAT
%C3%93_EGYBEN_v%C3%A9gleges.pdf

6. Fogyatékosságügyi törvények, rendeletek Magyarországon

1998. évi XXVI. tv módosításáról (módosítás egyes pontokon: 2013. évi LXII. tv)
1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása,
továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek
eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben
való aktív részvételének biztosítása.
17. §-a rendelkezik arról, hogy a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb
férőhelyszámú szociális intézményeket ki kell váltani
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (Mo. ratifikálta 2007-ben)
19. cikk: Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás
 egyenlő jog a közösségben való szabad élethez és a szabad döntéshez
 a lakóhely (hol, kivel) megválasztása
 támogató szolgálatok igénybevétele
 személyes segítség a közösségben éléshez és a beilleszkedéshez
 a közösségi szolgáltatások és létesítmények azonos alapon hozzáférhetők a fogyatékossággal élő
személyek számára is, és igényeikhez igazítottak.

Magyarország Alaptörvénye (2011)

 Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani.
 Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz.
 A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
 Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.
 A törvény előtt mindenki egyenlő. Mindenki jogképes.
 Magyarország az alapvető jogokat bármilyen megkülönböztetés nélkül biztosítja.

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

8
12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.
25. * sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a
szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus
spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd
7. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól
kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a
szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a
Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
3. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő
nevelés-oktatása
A súlyos és halmozott fogyatékosság meghatározása
 A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi
struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók - mint a kommunikáció, a beszéd, a
mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés - minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb
mértékű zavar mutatható ki.
 Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az
átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen
korlátozott lehet.
 A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a
központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb
kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg.
 A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés, nevelés,
oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek.
 E tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a
dologi és természeti világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktív részvétel
érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex segítségére,
támogatására utaltak; személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében nevelés-
oktatásra van szükségük.

A 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

- vény1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek
meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció

9
 szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló
életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.
- Meghatározza:
 Ki a fogyatékos személy
 Fogyatékos személyeket megillető jogokat:
— akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre
— egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz
— közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésre
— Közlekedés biztonságos, akadálymentes igénybevételére
— szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat, segédeszköz igénybevételére
 az esélyegyenlőség célterületeit – Egészségügy, Oktatás, képzés, Foglalkoztatás, Lakóhely,
közösségbe való befogadás, önálló életvitel, Kultúra, sport
 rehabilitációjuk szabályozása, biztosítása,
 fogyatékossági támogatások szabályozása,
 Országos Fogyatékosügyi Tanács feladatai,
 Országos Fogyatékosügyi Program előírásai

2003. évi CXXV. törvény. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.

 hátrányos megkülönböztetés tilalmának szabályozása,
 zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás szabályozása,
 eljárási szabályok az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén,
 az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése egyes területeken

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

 a szociális igazgatás szervei,
 a szociális ellátások formái
 pénzben nyújtott szociális ellátások,
 természetben nyújtott szociális ellátások,
 szociális intézményi jogviszony szabályozása
— szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.
— Szakosított ellátás pl. támogatott lakhatás
75. § * (1) A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek - ide nem értve a demens
személyeket - és a szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak
és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése
érdekében biztosítja
 a lakhatási szolgáltatást, az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján - a felügyeletet, az
étkeztetést, a gondozást, a készségfejlesztést a tanácsadást, a pedagógiai segítségnyújtást, a
gyógypedagógiai segítségnyújtást, a szállítást, a háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást.

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

 A CSELEKVŐKÉPESSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
 A GONDNOKRENDELÉS; A GONDNOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGE
 A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS
 A CSELEKVŐKÉPESSÉGET NEM ÉRINTŐ TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL - A támogató kirendelése
10
  SZEMÉLYISÉGI JOGOK
 A GYÁMSÁG
 A KISKORÚSÁG MIATTI KORLÁTOZOTT CSELEKVŐKÉPESSÉG ÉS CSELEKVŐKÉPTELENSÉG
 A NAGYKORÚ CSELEKVŐKÉPESSÉGÉNEK KORLÁTOZÁSA
 A CSELEKVŐKÉPESSÉGET NEM ÉRINTŐ TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL - [A támogató kirendelése]
 kizáró és általánosan korlátozó gondnokság megszűnése
 előzetes jognyilatkozat lehetősége

2013. évi CLV. Törvény a támogatott döntéshozatalról – csak ezt tartalmazza, ki van véve az előbbi tv-ből

z. Ellátáshoz való jog, tankötelezettség – 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes
nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év
kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A kötelező óvodai nevelés korai
fejlesztésben és gondozásban is teljesíthető.)
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti tankötelessé válik
(szülői kérelemre halasztható). A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a
tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak
a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. (iskolába járás – egyéni munkarend
A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik
életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-
oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a
tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a
huszonharmadik életévét.

7. Az intézményi kiváltás elvi alapja, gyakorlati jelentősége

 Az intézmények városoktól, községektõl távol helyezkednek el – pl. izoláltan, város külterületén
 Az épületek nagy része nem felel meg a funkciójának
 Az intézetek távol vannak az érintettek eredeti lakóhelyétől - távolság korlátozza a családtagokkal való
kapcsolattartás
 A felnőtteket ellátó intézmények szakember-ellátottsága nem megfelelő
 A nagy létszámú otthonokban az önmegvalósítás akadályozott
 A lakócsoportok mesterségesen összeállított közösségek
 A mindennapi tevékenységek az intézmény ritmusához alkalmazkodnak, nem pedig a lakók igényeihez.
 Sok intézményben az előír gondozási rendszer miatt korlátozottak az egyéni aktivitás és egyéni
felelősségvállalás lehetőségei, pedig ezek a kompetenciák fejlődésének és az önértékelés növelésének
alapfeltételei.
A ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye kimondja, hogy a fogyatékos
személyeknek joguk van az önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz. A nagylétszámú
intézményi elhelyezés helyett a fogyatékos emberek számára olyan szolgáltatásokat kell kialakítani,
amelyek a helyi közösségben való életvitelt támogatják, és személyre szabott lakhatást és szolgáltatásokat
kínálnak.
célcsoport
11
  akik jelenleg nagy létszámú intézmény által nyújtott ellátásban részesülnek
 azon fogyatékos személyek is, akik szenvedélybetegséggel, pszichiátriai zavarral küzdenek
 nem terjed ki a kizárólag pszichiátriai beteg ellátottak intézményi férőhely kiváltására.
 a jelenleg saját otthonukban élő fogyatékos személyek.
A célok az alábbi rendszerben határozhatók meg:
 Csak annyi segítséget kell nyújtani, amennyire az egyénnek szüksége van - nem szabad megfosztania a
fogyatékos embereket mindattól, amit önállóan is el tudnak érni, amit önállóan is képesek
megvalósítani.
 A fogyatékos emberek új otthonait a településbe integráltan helyezzék el.
 A fogyatékossággal élő ember otthonát lehetőleg a megszokott környezetéhez hasonló környezetben
kell kialakítani.
 A fogyatékossággal élő embernek a lakás, lakókörnyezet kialakításában, berendezésében részt kell
vennie.
 biztosítani kell, hogy együtt lakhasson barátjával, házastársával, élettársával.
 Adekvát munkahelyeket kell biztosítani, szükség szerint a Támogatott Foglalkoztatás keretein belül.
 A közszolgáltatások eléréséhez egyenlő esélyt kell biztosítani - a szociális ellátás mellett az egészségügy,
a közoktatás és a foglalkoztatás területén is.
 Az eddigi, bentlakásos intézmény által nyújtott komplex szolgáltatás az önálló életvitelt segítő
szolgáltatásokra, valamint a lakhatási szolgáltatásra bomlik szét.
 A normalizáció elve mentén megvalósul az életterek, azaz a lakhatás és a napközbeni tevékenységek
szétválasztásán alapuló, személyre szabott és szükségletekre épülő ellátás.
 az ellátottak szükségleteikhez, képességeikhez, készségeikhez igazodó segítő szolgáltatások mellett
önálló életvitelt folytathatnak, a településbe integráltan.
 A támogatott lakhatás a támogatás szükséglet felmérésén alapul és annak változása során módosul.
 A támogatott döntéshozatal alapján meg kell adni a lakóknak minden segítséget, hogy olyan döntések
szülessenek az egyes kérdésekben, amelyek a saját akaratukat fejezik ki. Támogatni kell döntéseik
meghozatalát az olyan kérdésekben is, mint például a lakótársak megválasztása, a szabadidő eltöltése.
http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_4/01bandraczy.indd.pdf

8. Foglalkoztatás
A fejlesztő foglalkoztatás kétfajta jogviszonyban valósítható meg:
1. Szociális törvény (Szt.) szerinti fejlesztési jogviszony - ha az ellátott kompetenciái nem érik el az
önálló munkavégzéshez szükséges szintet.
2. Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszony.
A fejlesztő foglalkoztatásba az a személy vonható be, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:
a) szociális szolgáltatást vagy ellátást vesz igénybe, és
b) állapota szerint fogyatékossággal élő, vagy pszichiátriai beteg, vagy szenvedélybeteg, vagy hajléktalan
személy, és
c) megfelel az Szt. szerinti általános feltételeknek.
Szt. szerinti általános feltételek a következők:
 A 16. életévét betöltötte
 Nem érte el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt - 65. életév.
 Más kereső tevékenységet nem végez -– 2019. január 1-jétől bevezetett új szabály.
12
 A munkaviszonyban történő foglalkoztatást foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat előzi meg.
1. MUNKAVISZONYBAN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁS
 Célja az önálló munkavégzést segítő képességek, készségek fenntartása, fejlesztése, új
munkafolyamatok megismerése, új szakma elsajátítása, felkészítés a nyílt munkaerő-piacra történő
kilépésre.
 A munkaviszonyban történő foglalkoztatásra alapvetően az Mt. rendelkezései az irányadóak – díjazás,
munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló között
 A munkaidő nem haladhatja meg a napi 8 órát, a heti 40 órát.
 az érintett szociális szolgáltatást vagy ellátást már nem vesz igénybe vagy jogviszonya megszűnik, ezzel
egyidejűleg a munkaviszonya is megszűnik.
2. FEJLESZTÉSI JOGVISZONYBAN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁS
célja az egyén testi és szellemi képességeinek és a munkavégzéssel összefüggő készségeinek a
helyreállítása, megőrzése, fejlesztése és felkészítése az önálló munkavégzésre. - akkor amikor az ellátott
kompetenciái nem érik el az önálló munkavégzéshez szükséges szintet.
A fejlesztési jogviszonyban való részvételhez szükséges szakvélemények:
− a foglalkozás-egészségügyi orvos, a munka-szakpszichológus vagy munka- és szervezet-szakpszichológus,
valamint a szociális szolgáltatást biztosító intézmény vezetőjének együttes javaslata - vagy -
− rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredményeképpen kiadott, hatályos, munkarehabilitációt javasló
szakvélemény
 Szt. szerinti fejlesztési jogviszonyt lehet létesíteni, a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, vagy
intézmény vezetőjével.
 a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 órát és a heti 30 órát
 A fejlesztési jogviszonyban nincs önálló munkakör, nem minősül önálló munkavégzésnek, a
foglalkoztatás keretében csak olyan feladatot végezhet, amelyet egészségi állapota és értelmi
képességei alapján tartósan és folyamatosan képes ellátni
 A fejlesztésben részt vevő ellátott fejlesztési foglalkoztatási díjra jogosult, az Szt. szerint a fejlesztési
foglalkoztatási óradíj összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb órabér 30%-ánál
http://szocialisportal.hu/documents/10181/206271/Utmutato_Fejleszto_foglalkoztatas_20190322.pdf/
6c61931a-7af9-f7b9-e2cb-7dcf6a55d32d

támogatott foglalkoztatás
— A támogatott foglalkoztatás módszere azért alakult ki, hogy speciális támogatással segítse a
fogyatékossággal élő munkavállalókat alapvető emberi jogaik gyakorlásában és abban, hogy
értelmesebb életet éljenek.
— a fogyatékossággal élő emberek képességeiknek és képzettségüknek megfelelően a nyílt
munkaerőpiacon, „normál” munkahelyen, nem fogyatékos kollégákkal dolgoznak - cél nemcsak a
munka világába történő beillesztés, hanem a közösségi integráció, vagyis a társadalom életében való
aktív részvétel
— A TF szolgáltatás segíti a munkavállaló és a munkáltató felkészítését, a munkahelykeresést, a
munkakör kialakítását – esetleg annak átalakítását –, a munkafeladatok megoldásának elsajátítását és
a munkahelyi problémák megoldását
— A TF szolgáltatás feladata, hogy bővítse a hátrányos helyzetű emberek beszűkült választási
lehetőségeit.
— Különféle munkalehetőségek feltárásával igyekszik megadni azt a lehetőséget, hogy képességeiknek
13
 megfelelően választhassanak a nyílt munkaerőpiaci munkahelyek között
— senkit, aki támogatásra szorul, nem zárnak el a valódi munkától még akkor sem, ha súlyos
fogyatékossággal él → A TF szolgáltatás feltételezi, hogy megfelelő segítséggel mindenki dolgozhat
— bevonják a jelentkezőt a vele kapcsolatos döntésekbe→ törekednek a segítő és a segített
egyenrangúságának kialakítására, a kölcsönös tiszteletre és elfogadásra
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása a munkáltatók részére
 Rehabilitációs hozzájárulás
 A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény -
 Költségvetési támogatáspályázati úton
a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,
b) bér- és költségtámogatást nyújthat,
c) képzési támogatást nyújthat,
 Munkába járás támogatása
http://szocialisportal.hu/documents/10181/202583/
MMK_szemelyek_foglalkoztatasanak_tamogatasa_2019/399e201c-3583-d0df-27b5-ee61b3af1f76

9. Szociális ellátások
Pénzbeli ellátások – járási hivatalok
A szociálisan rászoruló személyek részére 1993. évi III. törvény ellátásai (a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról)) függ
 időskorúak járadéka
 egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, (korábban rendszeres szociális segély),
 gyermekek otthongondozási díja - a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen
gyermekéről, vagy - a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik.
2022-ben 180,000.-Ft
 ápolási díj: alapösszege 2022-ben 180.000,- Ft
 súlyosan fogyatékos személy, valamint a 18 év alatti tartósan beteg gyermek után alap összegű ápolási
díjat,
 a súlyosan fogyatékos személy fokozott ápolási igénye esetén járó emelt összegű ápolási díjat, valamint
 kiemelt ápolási díjat állapít meg.
 Települési támogatás - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
 a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
 a gyógyszerkiadások viseléséhez,
Természetben nyújtott szociális ellátások
- közgyógyellátás
- Köztemetés
- egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - Egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított személy,
valamint az a személy, aki szolidaritási alapon jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. - megváltozott
munkaképességű, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban,
időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül

1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások

 Parkolási igazolvány

14
  súlyos mozgás-korlátozott személyek közlekedési kedvezménye
 Fogyatékossági támogatás A 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult,
Gyermekek után járó ellátások
 Gyermek-gondozást segítő ellátás- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetén 10 éves
koráig.
 Magasabb összegű családi pótlék

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok
biztosítják.
I. Szociális alapszolgáltatások
 falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás - az alapvető szükségletek kielégítését segítő
szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, gyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a
szükségletek teljesítésének segítése.
 étkeztetés,
 házi segítségnyújtás,
 családsegítés - a szociális v. mentálhigiénés problémák, krízishelyzet miatt segítségre szoruló
személyek, családok számára, a krízishelyzet megszüntetése, az életvezetési képesség megőrzése
céljából nyújtott szolgáltatás.
 jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
 közösségi ellátások - a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére
 támogató szolgáltatás - célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, a lakáson
kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, életvitelük önállóságának megőrzése mellett speciális
segítségnyújtással
 utcai szociális munka - hajléktalanoknak
 nappali ellátás - Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is
biztosítható
II. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások
 az ápolást, gondozást nyújtó intézmény
 a rehabilitációs intézmény - A fogyatékosok rehabilitációs intézménye, akiknek oktatása, képzése,
átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg.
(2) előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, megszervezi az intézményi
ellátás megszűnését követő utógondozást.
 a lakóotthon - fogyatékos személyek lakóotthona esetében - rehabilitációs célú, ápoló-gondozó célú
lakóotthon
 az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény - A fogyatékosok gondozóházában azok akiknek ellátása
családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.
 a támogatott lakhatás – 18-as tételnél https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300003.tv

10. Támogatott döntéshozatal A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

 A támogatott döntéshozatal célja, hogy azoknak nyújtson segítséget, akik nem állnak
cselekvőképességet korlátozó gondokság alatt, azonban úgy érzik, hogy vannak olyan élethelyzetek,

15
 amikor szükségük lehet külső segítségre ahhoz, hogy a döntésüket körültekintően és megalapozottan
tudják meghozni.
Mik a támogató feladatai? Dunás diák
Ha a támogatott személy kéri, a támogató jelen lehet olyan hivatalos ügyeknél, amelyekben a támogatott
személy érintett. A támogatott személy a támogatójával ezeknél az eljárási cselekményeknél egyeztethet. A
támogató a támogatott személy jognyilatkozatainak megtételekor jelen lehet, és tanácsaival,
tájékoztatásával elősegítheti a jognyilatkozatok megtételét. A támogató személy a tanácsait szóban adja
meg, azonban kérés esetén írásba kell foglalnia.
A támogató kirendelése
(1) A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb
mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére - cselekvőképessége
korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendeléséről határoz.
(2) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a
cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei
intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá
helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság
határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki.
A támogatott döntéshozatal fogalma
(1) A bíróság a külön törvényben meghatározott vagy a gondnokság alá helyezési eljárás során hozott
határozatával a jognyilatkozatának megtételekor értelmi képessége, pszichés állapota vagy
szenvedélybetegsége miatt segítségre szoruló cselekvőképes nagykorú személy számára meghatározott
ügycsoportokban támogató személy vagy személyek (a továbbiakban együtt: támogató) kinevezéséről
határozhat.
A CSELEKVŐKÉPESSÉGET NEM ÉRINTŐ TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL
● Jelentősége: nemcsak a PTK külön pontja, hanem törvényi erejűvé vált
● Gyámhatóság vagy bíróság kirendelésére
● Hivatásos vagy választott támogató személy
● Nem helyette, hanem vele
● Bármikor, adott élethelyzetben igénybe vehető, bárkinek
.

16