2321-06 Interakcio

2321-06 Interakció az egészségügyi ellátásban követelménymodul
szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat: Munkahelyén etikai probléma merül fel az ellátás kapcsán. Osztályértekezleten

megbeszélik az esetet. A megbeszélést Ön vezeti.
A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki:
- etika és az erkölcs megjelenése a hétköznapokban
- normák és erkölcsi szokások a társadalomban
- döntési szabadság és morális autonómia
- az egészségügy etikai alapjai
- etikai értékek az egészségügyben
1.) Etika és az erkölcs megjelenése a hétköznapokban

Az etika erkölcsi jelenségekkel foglalkozó tudomány, nevel a görög ethosz szóból származik, melyet a
közösségi lét kialakult szokásaira alkalmazták. Az etika, mint az erkölcsre vonatkozó filozófiai tudomány
magatartásunk alapvet normáit vizsgálja. Akkor alakul ki az erkölcsös viselkedés, amikor az egyén a
helyesnek tartott viselkedést már a saját elhatározása, értékítélete nyomán követi. (interiorizálta!- a
szabályok bels vé válása a fejl déslélektanban, amikor már küls kontroll bels vé vált- mindez
szocializációs folyamat, azaz a nevelés által megy végbe)
Egy cselekedet akkor erkölcsös, ha összhangban van a közösség által elismert normákkal, szabályokkal.
A cselekedet morális jellege viszont kizárólag a cselekv egyén lelkiismerete alapján d l el.
2.) Normák és erkölcsi szokások a társadalomban
Normák és erkölcsi szabályok az adott társadalomban megjelenhetnek írott és íratlan formában is, az
írottat törvény és jogszabályok szabályozzák, betartásukat az állam szankciókkal felügyelheti. Az íratlant a
szokásjog és a kialakult morális magatartások jelentik, melyek általában alapjául szolgálnak a
jogszabályalkotásnak is.
3.) Döntési szabadság és morális autonómia
A morál szó a közösség által elismert, kötelez érvény nek tekintett cselekvési és magatartási mintáknak
az összességét hordozza magában. Jelentése: akarat.
4.) Az egészségügy etikai alapjai
Az egészségügyi etika alkalmazásánál a humánum kiemelked értéket képvisel. A közösségi
döntéshozatal élvez preferenciát az egyéni döntésekkel szemben. A társadalomban olyan alrendszer,
melyben az egészségmeg rzést és a gyógyítást a szakma szabályainak szem el tt tartásával kell végezni.
A gyógyító tevékenység els sorban az egészség helyreállítását t zi ki célul, de ha ez elérhetetlen, akkor
az alacsonyabb rend célkit zés is érték, mert kevesebb is elég az egyén létének fenntartásához.
Az eü. dolgozó tevékenységének végzése során els dleges erkölcsi kötelessége a beteg ember
érdekeinek szem el tt tartása, fontos követelmény az elvárások és a lehet ségek összeegyeztetése. Az
ápolói és dolgozói hivatás akkor töltheti be szerepét, ha képvisel i tudatára ébrednek felel sségüknek. A
team munka fontos kritériuma a modern társadalmaknak, tevékenységének összehangolását csak
kommunikatív közeg teszi lehet vé, feltétele, hogy a team tagjai egyenrangú partnerként fogadják el
egymást.
Az együttm ködés és a felel sség témakörében az etika nem ismeri a kollektív felel sség fogalmát, mert
etikai értelemben minden ember szabadon dönt egy adott feladat elvégzésér l.
Etikai elveit szem el tt tartva az eü.-i szakdolgozó szakmai tevékenysége végzésekor tudása
legmagasabb színvonalát nyújtja, felel sséget vállal szakmai és egyéni döntéseiért, együttm ködik az eü.-i
dolgozókkal és mindig olyan magatartást tanúsít, amely erkölcs-értékítéletével megegyez .
- esélyegyenl ség
- multikulturalitás
- etnicitás
Egészségügyi etika Mo.-on a 60-as évekt l, akkoriban orvosi kérdésekkel foglalkozott, ma már komplex
alrendszerekkel.
5.) Etikai értékek az egészségügyben
1
Az etika sok-sok területen érvényesül az egészségügyben is. Itt is vannak erkölcsi alapelvek és normák.
Az egészségügyben az értékrendszer elején szerepel az emberi élet, egészség védelme, az emberi
méltóság alapvet tisztelete.
A legfontosabb erkölcsi követelmény az ápolással szemben a beteg jólétének biztosítása.
Az Ápolói Szakkollégiumok Egyesülete 1986-ban 7 pontban meghatározta az ápolási munka alapvet
értékeit. Ezek: esztétika, önzetlenség, egyenl ség, szabadság, emberi méltóság, igazságosság,
igazmondás.
Alapelv:
1., anatómia tisztelete, az önrendelkezés és önállóság elve
2., ne árts elv! A beteg javát szolgálni
3,. Hasznosság elve
4., jótékonyság elve- el zzük meg a rosszat, tegyünk valami jót
5., igazságosság elve
Általános alapelvek:
- a beteg jóléte mindenekfelett
- a beteg autonómiájának tiszteletben tartása
- egyenl bánásmód elve
- szaktudás folyamatos fejlesztése
- tájékoztatási kötelezettség
- titoktartás elvének érvényesítése
- magánélet tiszteletben tartása
- személyes el nyt nem szerezhet bel le
2
2. feladat: Munkahelyén az egyik beteg/kliens megtiltotta, hogy bármilyen információt kiadjanak

róla hozzátartozóinak. Tájékoztassa munkatársait az adatvédelmi szabályokról!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
- a jogalkotás lépései, emberi és állampolgári jogok
- jogi és etikai szabályozás az egészségügyben, különös tekintettel az önrendelkezésre és
titoktartásra
- adatvédelem, személyes adatok védelme és közérdek adatok nyilvánossága
- családjog, a házasság és a család, mint jogi fogalom
1.) A jogalkotás lépései, emberi és állampolgári jogok

Jogalkotás: Törvényjavaslat (köztársasági elnök, kormány, országgy lési képvisel és bizottság vethet fel
javaslatot) -> általános és részletes vita -> ha a zárószavazáson elfogadja az országgy lés a
törvényjavaslatot, az országgy lés elnöke aláírja -> köztársasági elnök elé terjeszti, aki ha aláírja ->
Magyar Közlöny. A megjelenésekor válik hatályos jogszabállyá. De lehet normakontrollt kérni az
Alkotmánybíróságtól, amennyiben vélelmezhet , hogy a Magyar Alkotmányban megfogalmazottakkal
ellentétben áll. Semmilyen törvény nem ütközhet alkotmányba!
Emberi jogok olyan jogok, amelyeket minden demokratikus államnak alkotmányosan biztosítania kell az
összes joghatósága alatt tartózkodó személynek, tekintet nélkül az illet állampolgárságára.
Állampolgári jogok és kötelezettségeket a Magyar Köztársaság Alkotmánya tartalmazza, mely
meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvet szabályokat. Kollektív szabadságjogok, Személyi
szabadságjogok, gazdasági, szociális és kulturális jogok, polgárok részvételi jogai.
2.) Jogi és etikai szabályozás az egészségügyben, különös tekintettel az önrendelkezésre és
titoktartásra
A beteg ember különösen kiszolgáltatott. Éppen ezért a személyiség tiszteletére, az emberi méltóság
megbecsülésére, az autonómia, az önrendelkezésre való jog érvényesítésére fokozott figyelmet kell
fordítani. Az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyr l megfogalmazza a betegjogokat: az
egészségügyi ellátáshoz való jog, emberi méltósághoz való jog, kapcsolattartás joga, intézmény
elhagyásának joga, tájékoztatáshoz való jog, önrendelkezés joga, az ellátás visszautasításának joga, az
egészségügyi dokumentum megismeréséhez, az orvosi titoktartáshoz f z d jog.
Az ápoló mint érdekképvisel jelenik meg az olyan esetekben, amikor a gyermek nem képes az
önrendelkezésre ( pl. gyermek, eszméletlen betegek, elmebetegek). Hivatása etikai normái kötelezik arra,
hogy megfelel en védje a kiszolgáltatott helyzetben lév beteg jólétét.
A betegek saját érdekcsoportjaikon keresztül tudják jogaikat biztosítani, többek között
egészségkárosodásuk mértékét l függ en lehetnek olyan helyzetben, amikor képtelenek saját érdekeiket
érvényesíteni. Ekkor betegjogi képvisel -olyan személy, aki a kórházban segíti a beteget abban, hogy
jogait megismerje, érvényesítse-képviselheti érdekeit.
A páciens adatainak kezelése igen fontos kérdés. Személyes adatnak számít bármely meghatározott
(azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat ( különösen akkor tekinthet
azonosíthatónak, ha t név, azonosító jel, illet leg egy vagy több ,fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági,
kulturális, vagy szociális azonosságára jellemz tényez alapján azonosítani lehet).
Az orvosi titoktartás nem csak a kezel orvost, hanem az adatkezel és adatfeldolgozó bármely személyt
köti. A jogszabály szerint egészségügyi szakember- képzés céljából az érintett hozzájárulásával lehet jelen
gyógykezelés során orvos, orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi f iskola,
egészségügyi szakképz iskola hallgatója. Az egészségügyi szakemberek képzésére kijelölt
intézményekben az érintett hozzájárulására nincs szükség, de err l legkés bb a felvételt közvetlenül
megel z en az érintettet tájékoztatni kell.
Az orvosi titoktartás tehát adatvédelem. Ez azt jelenti, hogy jogellenes, ha a betegekr l, megfelel
engedély nélkül, személyes adatokat közölnek arra illetéktelenekkel. Még az érdekl d hozzátartozóknak
sem lehet információkat kiadni a beteg egészségi állapotáról. Kivéve azokat, akiket a beteg írásban
megjelöl, illetve a törvényes képvisel t (pl. szül t, gyámot).
3
Önrendelkezési jog: Ez az egyik legterjedelmesebben szabályozott betegjog. Az önrendelkezés nemcsak

a beteg embert illeti meg, hanem általánosan mindenkit. Eredend en alkotmányos alapjog, az alkotmány
rendelkezésein nyugszik, ezért az ilyen jog csak rendkívüli esetben korlátozható, akkor is csak úgy, hogy a
jog lényeges tartalmát ez a korlátozás nem érintheti. Els dlegesen azt jelenti, hogy a beteg szabadon
eldöntheti, kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, és az ellátás során mely beavatkozások
elvégzéséhez járul hozzá, illetve melyeket utasítja vissza. Joga van arra is, hogy a kivizsgálását és
kezelését érint döntésekben a folyamatokat befolyásoló módon részt vegyen. Az önrendelkezési jog
érvényesülésének egyik alapvet biztosítéka, hogy minden egészségügyi beavatkozás esetén a beteg
eldöntheti, hogy - kényszert l és fenyegetettségt l, esetleg megtévesztést l mentesen - az orvos részér l
kapott tájékoztatást követ en az egészségügyi beavatkozáshoz a beleegyezést megadja-e vagy sem.
További lényeges garanciális szabály, hogy a beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését
bármikor visszavonhatja. Ez a jog a beteget bármikor, a beavatkozás során is megilleti. Ez a jog azonban
visszaélésre is adhat okot, vagyis ezzel a jogával a beteg akár vissza is élhet. A visszaélés
megakadályozására a törvényhozó azt a koncepciót alakította ki, hogy ha a betegnek nem volt kell alapja
ahhoz, hogy az ellátást visszautasítsa, és ezzel esetlegesen kárt okoz, úgy az ebb l ered kárt köteles
megtéríteni.
Az egészségügyi beavatkozás elvégzéséhez szükséges beleegyezését a beteg - a mindennapi élet által
teremtett helyzeteket figyelembe véve - f szabályszer en bármilyen formában megadhatja. Így
rendelkezhet a beavatkozásról szóban, írásban, de akár ráutaló magatartással is. Ugyanakkor a
bels leges (invazív) beavatkozás elvégzéséhez a beteg írásbeli hozzájárulása szükséges, vagy ha erre a
beteg állapotánál fogva nem képes, úgy két tanú együttes jelenlétében ezt más formában - szóban vagy
ráutaló magatartással - is megteheti.
A beteg önrendelkezési joga azonban nem korlátlan, abszolút jog. Ez azt jelenti, hogy vannak esetek,
amikor nem kell a beleegyezést kérni a beavatkozások elvégzéséhez. Ez pedig akkor lehetséges, ha a
beteg közvetlen életveszélyben van. Továbbá, ha a beavatkozás elmaradása mások életét, egészségét
vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti - ide értve a 24. hetet betöltött méhmagzat életét.
A beteg az önrendelkezési jog keretén belül rendelkezhet halála esetére a holttestét érint
beavatkozásokról is. A beteg megtilthatja, hogy a holttestéb l szervet vagy szövetet átültetés, valamint
egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.
3.) Adatvédelem, személyes adatok védelme és közérdek adatok nyilvánossága
A betegt l felvett személyi adatokat (név, születési dátum, lakhely, stb.) a gyógykezelés során rögzített
egészségügyi adatokat, mindazt, amit a beteg elmondott megbetegedése körülményeir l, tüneteir l,
korábbi betegségeir l, a vizsgálati eredményeket, a betegség megnevezését, az elvégzett
beavatkozásokat, a gyógyszeres terápiákat, ezeket az adatokat nevezik együttesen egészségügyi
dokumentációnak, függetlenül attól, hogy a rögzítés milyen formában történt (kézírással, írógéppel vagy
számítógépben). Az egészségügyi dokumentációt a kezel orvos a kezelés során folyamatosan vezeti,
abba a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos minden adatot köteles rögzíteni.
A törvény jogot biztosít a betegnek arra, hogy a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerhesse. Így
nemcsak szóbeli tájékoztatást kérhet kezel orvosától, de kérheti, hogy az adatait tartalmazó
dokumentumokat megnézhesse. A dokumentumokba nemcsak betekinthet, de annak egyes részeir l,
vagy akár az egészér l is másolatot kérhet. A másolatkészítés költségei a beteget terhelik, ezért nem árt
azokról el re tájékoztatást kérni - a másolás díja azonban nem lehet a szokásos áraknál annyival
magasabb, hogy ellehetetlenítse a betegek másolatkérési jogának gyakorlását.
A törvény el írja, hogy az egészségügyi dokumentumokat 30 évig kell meg rizni, a zárójelentéseket pedig
50 évig. Ez id alatt bármikor kikérhet k. A törvény el írja, hogy az egészségügyi dokumentumokat 30
évig kell meg rizni, a zárójelentéseket pedig 50 évig. Ez id alatt bármikor kikérhet k. A közeli
hozzátartozót is megilleti a tájékoztatás, az iratokba betekintés és a másolatkérés joga. A törvény
értelmében közeli hozzátartozónak min sül a házastárs, élettárs, szül , nagyszül , testvér, gyermek,
unoka. Azonban a nem egyenesági rokon - pl.: a sógor, nagynéni, unokatestvér - nem gyakorolhatja
ezeket a jogokat, nem min sül közeli hozzátartozónak! A beteg az általa megnevezett hozzátartozó(ka)t
4
kizárhatja a tájékoztatáshoz és betekintéshez való jog gyakorlásából. Ezt a szándékát azonban közölnie
kell a kezel orvosával. Amennyiben nem tesz tiltó nyilatkozatot, úgy tekintik, mintha beleegyezett volna a
közeli hozzátartozó tájékoztatásába. A tiltó nyilatkozat a beteg halála esetén továbbra is érvényben marad.
A közeli hozzátartozó hozzájuthat elhunyt családtagja egészségügyi dokumentációjához, és így
mindazokat az egészségügyi dokumentumokat megismerheti, amelyekb l megtudható, hogy mi volt a
halál oka, illetve hogy milyen kezelésben részesült a beteg a halálát megel z en. Az iratokról saját
költségére másolatot kérhet. Az iratok kiadása csak akkor tagadható meg, ha azt az érintett még életében
megtiltotta.
4.) Családjog, a házasság és a család, mint jogi fogalom
Családjog: A házasságról, családról és a gyámságról szóló törvény célja, hogy szabályozza és védje a
házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak
egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felel sséget és el remozdítsa az ifjúság fejl dését,
nevelését. 1952. évi IV. törvény.
Család: a társadalom legkisebb egysége, els dleges kiscsoport. Egymással közeli rokonságban álló
emberek által alkotott alapvet társadalmi egység, biológiai, társadalmi, kulturális és pszichológiai
értelemben. Olyan együtt él kiscsoport, melynek tagjait házassági vagy leszármazási kapcsolat köt
össze. A család funkciói: termel , fogyasztó, reprodukciós, feln ttek pszichés védelme, gyermekek
szocializációja. 3 családtípus: házaspár, házaspár gyerekkel, egy szül gyerekkel
Házasság: a szeretet nyilvános nyilatkozata, a szexuális kapcsolat legitimalizálása, gyermek nemzése és
nevelése iránti igény hozta létre. Két feln tt ember jogilag elismert és szabályozott életközössége. Szabad
és önkéntes szövetség, ellentétes nem ek köthetik, jogviszonynak számít.
Adatvédelem: 1992. évi LXII törvény a személyes adatok védelmér l és a közérdek adatok
nyilvánosságáról. A törvény célja, hogy személyes adatával mindenki saját maga rendelkezzen, és a
közérdek adatokat mindenki megismerhesse.
Személyes adat akkor kezelhet , ha törvény, vagy önkormányzati rendelet elrendeli, az érintett hozzájárul.
A személyes adat nyilvánosságra hozatalát a törvény közérdekb l elrendelheti, minden egyéb esetben az
érintett hozzájárulása szükséges.
Különleges adatok kezeléséhez az érintett írásbeli beleegyezése szükséges. (faji, nemzeti eredet, etnikai
hovatartozás, vallás…) Az egészségügyi állapotra vonatkozó adat különleges adat, ezért az érintett
írásbeli beleegyezése szükséges. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezelésér l és védelmér l szóló 1997. évi XLVII törvény célja, hogy meghatározza az egészségügyi
állapotra vonatkozó különleges személyes adatokat, és a hozzájuk kapcsolódó kezelésének feltételeit,
céljait. A törvény szabályozza az egészségügyi adatok kezelésének célját, amit :
- az egészség meg rzésének, fenntartásának el mozdítása
- a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének el segítésében,
- az érintett egészségi állapotának nyomon követése
- a köz és járványegészségügyi érdekb l szükségessé váló intézkedések megtételében jelöl meg.
5
3. feladat: Külföldi cserediák tölti gyakorlatát az Ön munkahelyén. Kollégái bizonytalanok, hogy
hogyan viselkedjenek vele, nem szeretnének modortalanok lenni, de nincs tapasztalatuk ilyen
helyzetben.Tájékoztassa kollégáit a felmerül kulturális különbségek lehet ségeir l!
- az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problémái
- az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt etikai követelmények
- el ítéletesség, másság, esélyegyenl ség, tolerancia, humanitás, empátia, karitativitás,
intimitás jellemz i
- a különböz kultúrák szokásai, hagyományai
1.) Az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problémái

Az egészségügyi etika alkalmazásánál a humánum kiemelked értéket képvisel. A közösségi
döntéshozatal élvez preferenciát az egyéni döntésekkel szemben. A társadalomban olyan alrendszer,
melyben az egészségmeg rzést és a gyógyítást a szakma szabályainak szem el tt tartásával kell végezni.
A gyógyító tevékenység els sorban az egészség helyreállítását t zi ki célul, de ha ez elérhetetlen, akkor
az alacsonyabb rend célkit zés is érték, mert kevesebb is elég az egyén létének fenntartásához.
Az eü.-i dolgozó tevékenységének végzése során els dleges erkölcsi kötelessége a beteg ember
érdekeinek szem el tt tartása, fontos követelmény az elvárások és a lehet ségek összeegyeztetése. Az
ápolói és dolgozói hivatás akkor töltheti be szerepét, ha képvisel i tudatára ébrednek felel sségüknek. A
team munka fontos kritériuma a modern társadalmaknak, tevékenységének összehangolását csak
kommunikatív közeg teszi lehet vé, feltétele, hogy a team tagjai egyenrangú partnerként fogadják el
egymást.
Az együttm ködés és a felel sség témakörében az etika nem ismeri a kollektív felel sség fogalmát, mert
etikai értelemben minden ember szabadon dönt egy adott feladat elvégzésér l.
Etikai elveit szem el tt tartva az eü-i szakdolgozó szakmai tevékenysége végzésekor tudása legmagasabb
színvonalát nyújtja, felel sséget vállal szakmai és egyéni döntéseiért, együttm ködik az eü-i dolgozókkal
és mindig olyan magatartást tanúsít, amely erkölcs-értékítéletével megegyez .
- esélyegyenl ség: diszkrimináció tilalma, illetve az egyenl bánásmód követelménye. Tiltott minden
olyan magatartás, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes
csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. Az esélyegyenl ség eléréséhez olyan
intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik. 2003. évi CXXV.
Törvény az egyenl bánásmód és az esélyegyenl ség el mozdításáról. Hátrányos megkülönböztetés
érheti: neme, faji hovatartozása, b rszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való
tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggy z dése, nemi
identitása, életkora miatt…
Érvényesíteni kell az oktatásba történ bekapcsolódás, követelmények megállapítása, teljesítmény
értékelése, oktatással összefügg juttatásokhoz való hozzáférés területén.
- multikulturalitás: egyazon társadalomban él különböz kultúrák közötti kölcsönös megértésre,
elfogadásra és elismerésre gondol. A különböz kultúrák megismerése segíti a különböz kultúrájú,
értékrendszer csoportok közötti együttélést, együttm ködést, egymás elfogadását. Gyakori helyszínei a
nagyvárosok.
- empátia: az ért empátia a személyiség olyan képessége, mellyel bele tudja élni magát a másik ember
lelkiállapotába. Alapja a másik ember ért figyelemmel történ meghallgatásának. Kommunikációba
ágyazottan a másik emberrel kapcsolatos érzelmeket, indítékokat, gondolatokat direkt módon átérezni,
megfogalmazni és kifejezni. Ez történhet verbálisan, vagy csak egyszer en ráhangolódunk a beteg
hangulatára. A segít beszélgetés alapja, nagyatyja Rogers.
Az empátia szintjei: - képesség a mások érzéseinek átélésére
- a másik lelkiállapotának átgondolása, felfogása
- képesség az ellentmondások felfedezésére, megsejtésére
- az érzelmek egyedisége, lelki folyamatok, érzelmi állapotok megértése
- lelki folyamatainak megnyilvánulásaiból következtetés a partner kulturális
6
közegére.
Az empátia munkaeszköz, az aktív hallgatás során ideiglenesen le kell tudni mondani a saját „tájékozódási
keretünkr l” és kizárólag a beteg „tájékozódási keretén” belül maradni. Kiemelked a szomatikus és lelki
betegeknél!
2.) Az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt etikai követelmények
Az etika sok-sok területen érvényesül az egészségügyben is. Itt is vannak erkölcsi alapelvek és normák.
Az egészségügyben az értékrendszer elején szerepel az emberi élet, egészség védelme, az emberi
méltóság alapvet tisztelete.
A legfontosabb erkölcsi követelmény az ápolással szemben a beteg jólétének biztosítása.
Az Ápolói Szakkollégiumok Egyesülete 1986-ban 7 pontban meghatározta az ápolási munka alapvet
értékeit. Ezek: esztétika, önzetlenség, egyenl ség, szabadság, emberi méltóság, igazságosság,
igazmondás.
Alapelv:
1., anatómia tisztelete, az önrendelkezés és önállóság elve
2., ne árts elv! A beteg javát szolgálni
3,. Hasznosság elve
4., jótékonyság elve- el zzük meg a rosszat, tegyünk valami jót
5., igazságosság elve
Általános alapelvek:
- a beteg jóléte mindenekfelett
- a beteg autonómiájának tiszteletben tartása
- egyenl bánásmód elve
- szaktudás folyamatos fejlesztése
- tájékoztatási kötelezettség
- titoktartás elvének érvényesítése
- magánélet tiszteletben tartása
- személyes el nyt nem szerezhet bel le
3.) El ítéletesség, másság, esélyegyenl ség, tolerancia, humanitás, empátia, karitativitás,
intimitás jellemz i
El ítéletesség: Ellenséges vagy negatív attit d valamilyen csoporttal szemben - olyan attit d, amely téves
vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul.
Megnyilvánulási formái: szóbeli el ítéletesség, elkerülés, hátrányos megkülönböztetés, testi er szak,
megsemmisítés
Másság: A másság tiszteletének elve csak egy olyan társadalomban nyerheti el igazi értelmét, amelyben a
szegénység, a testi vagy értelmi sérültségb l ered hátrányok nem válnak kirekeszt megkülönböztetések
alapjává. A fejlett demokráciákban a másság ugyanis els sorban az eltér etnikai, kulturális
hagyományokon s nem az önmaguk hiánylétét generációról generációra újratermel rétegek társadalmi
megkülönböztetettségén alapul.
Tolerancia: Alapvet en a másság elfogadását, a mássággal szembeni türelmet jelenti. Az individualizmus
kiegészít je, s egyben az individuális szabadságjogok alapfeltétele: az én szabadságom csak akkor
létezik, ha a másik elt ri.
A szociális munka lényegéhez tartozik, hogy elfogadja, és megérteni igyekezzen a másik életmódját,
kultúráját, s ezzel elejét vegye a mindig céltalan és er szakos jobbítási szándékának.
Humanitás: magában foglalja az erkölcsi és szellemi képzést, az emberi szellem nemességét és
méltóságát, tiszteletreméltóságát, humorát, finom érzékét, a nevelést, a képzést, az udvariasságot, a
kiegyensúlyozottságot, jóságot, nagylelk séget, szelídséget
Karitativitás: segítségnyújtás
Intimitás: Hatfield (1998, Urbán, 1994/b) az intim viszony jellemzéseit úgy foglalja össze, mint önmagunk
feltárulkozását mások felé, személyes információk közlése, és a másik figyelmes meghallgatása. Az
intimitás legtöbb meghatározása megegyezik ebben.
4.) A különböz kultúrák szokásai, hagyományai
7
Egy adott közösség által birtokolt, használt, alakított és közvetített tárgyi és szellemi világ, amelyet a
közösség tagjai azonos módon értelmeznek. A küld és befogadó olyan szimbólumokkal kommunikál,
amelyek mindkét fél számára ugyanazt jelentik (kódolás és dekódolás folyamata).
A kultúra lényege a tradicionális (történelem során lesz r dött és kiválasztott) gondolatokból, ötletekb l áll
és f ként a hozzájuk tapadó értékekb l. Kroeber és Kuckhohn
A kultúrák közös vonásai:
• Tanult, nem örökölt, nem veleszületett,
• Kollektív,
• Csoport specifikus,
• Relatív
„A hagyma modell”: A kultúra megnyilvánulásai különböz szinteken (rétegekben), olyan szavak,
gesztusok vagy tárgyak, amelyek sajátos jelentést hordoznak, ezt a jelentést azok ismerik, akik az adott
kultúrához tartoznak. Újak könnyen teremt dnek, a régiek hamar elt nnek.
8
4. feladat: Szomszédja 21 éves életer s fiatalember motorbaleset áldozata lett, már csak a
gépek tartják életben. Családja tanácstalan, segítséget kérnek Önt l, hogy mit tegyenek.
Tájékoztassa a családot a bekövetkezett tragédia folytán felmerül kérdésekr l és a
lehet ségekr l! Érintse a problémakör etikai és jogi vetületeit!
A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki:
- a haldokló és a halottellátás etikai kérdései
- a szervátültetés etikai kérdései
- etikai dilemmák
- a pszichés támogatás lehet ségei
1.) A haldokló és a halottellátás etikai kérdései

Önrendelkezés: A beteg önrendelkezési joga azonban nem korlátlan, abszolút jog. Ez azt jelenti, hogy
vannak esetek, amikor nem kell a beleegyezést kérni a beavatkozások elvégzéséhez. Ez pedig akkor
lehetséges, ha a beteg közvetlen életveszélyben van. Továbbá, ha a beavatkozás elmaradása mások
életét, egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti - ide értve a 24. hetet betöltött méhmagzat
életét.
A beteg az önrendelkezési jog keretén belül rendelkezhet halála esetére a holttestét érint
beavatkozásokról is. A beteg megtilthatja, hogy a holttestéb l szervet vagy szövetet átültetés, valamint
egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.
Az önrendelkezési jog fontos jogosítványa, hogy a beteg - amennyiben természetszer leg cselekv képes -
megfelel alaki szempontok figyelembevételével megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a személyt, aki
esetleges cselekv képtelensége esetén helyette az egészségügyi beavatkozáshoz szükséges belelegyez
nyilatkozatot megteszi. Ezt a nyilatkozatot már a l6. életévét betöltött kiskorú személy is megteheti.
A nyilatkozat formája lehet:
o közokirat (A közokiratot közjegyz vagy más hatóság készíti. Jelen esetben ilyen nyilatkozatot
közjegyz készíthet.)
o teljes bizonyító erej magánokirat (A nyilatkozattev aláírását két tanú aláírásával hitelesíti.
Lényeges szabály, hogy a tanúknak nem az okirat tartalmát, hanem az aláíró személy valódiságát kell
bizonyítaniuk, ami természetesen feltételezi a nyilatkozatot tev személy ismeretét a tanúk részér l.)
o írásképtelenség esetén két tanú együttes jelenlétében megtett szóbeli nyilatkozat. Természetesen
ez esetben is szükséges a tanúk részér l a nyilatkozattev személyes ismerete, és a nyilatkozat
nyelvének értése.
Ha a fentiekben megjelölt feltétel érvényesül - tehát a beteg elveszti id közben cselekv képességét -
helyette és a nevében a megjelölt személy fog nyilatkozni. Azonban el fordulhat az is, hogy a beteg
korábban nem jelölt meg olyan személyt, aki a nyilatkozatot helyette megtehetné. Ebben az esetben a
törvény egy sorrendet állít fel, minek figyelembevételével a beteg hozzátartozói ezt a nyilatkozatot
megtehetik. Ez a sorrendiség részben a rokonság vonalát követi, részben igyekszik bizonyos ésszer ségi
és logikai szempontokat felállítani.
Fontos megjegyezni, hogy a fentiekben felsorolt személyek beleegyez nyilatkozata kizárólag az invazív
(bels leges) beavatkozásokra vonatkozhat, ezek közül is csak azokra, melyeket a kezel orvos javasol.
A fentiek figyelembevételével felmerülhet a kérdés, mi a teend akkor, ha a betegnek nincs nyilatkozata,
illetve nincs olyan hozzátartozója, aki ezt a nyilatkozatot megtehetné, esetleg van ilyen személy, de a
nyilatkozatának beszerzése aránytalan késedelemmel járna. Ebben az esetben a törvény - a beteg
érdekeit mindenekel tt figyelembe véve - vélelmezi, hogy a beteg a beavatkozásba a beleegyezését adná,
és ez feljogosítja a kezel orvost, hogy a beavatkozást elvégezheti nyilatkozat hiányában is, feltéve, ha a
beavatkozás elmaradása a beteg egészségi állapotát súlyosan veszélyeztetné, vagy maradandó
károsodást eredményezne.
A beteg elhalálozása esetén a kórlapon rögzíteni kell a halál beálltának idejét. A halottról lábcédulát kell
készíteni és a hozzátartozókat értesíteni kell. Az elhalt tárgyait leltárba kell venni, a halál okát az orvosnak
meg kell vizsgálnia és err l jelent lapot kell kitöltenie.
9
2.) A szervátültetés etikai kérdései
Halottból történ szervátültetés etikájának f kérdései:
- Ki tekinthet halottnak? - országonként, vallásonként más a felfogás (pl: zsidók- szívhalál; keresztény –
légzés megsz nése)
- WHO javaslata az agyhalál - els ként Finnországban elfogadva 1971-ben, nálunk is ez az irányadó.
Agyhalott ténye: egymástól 3 független vizsgáló együttes eredménye alapján meghatározott id közönként
(3 óra) meghatározott vizsgálatokkal (reflexek, f leg arc) m ködésképtelen megfigyelés: 24-72 óra
- Hogyan osszák el? ( véletlenszer en, várólistán…)
- Valóban alkalmas-e felhasználásra?
- Eltávolítható-e vagy sem?
Szervkivétel lehet sége:

1., Pozitív beleegyezés (donor kártya)
- A donornak még életében nyilatkoznia kell pontosan, hogy milyen szervek távolíthatók el, használhatók
fel halála után.
- Ha nincs regisztrálva vagy nem nyilatkozik pontosan, TILOS a szervek felhasználása. Ez a gyakorlat pl.:
USA, Canada, Hollandia.
2., Feltételezett beleegyezés elve
- Ha nem adott tiltó nyilatkozatot életében, akkor potenciális donornak tekinthet .
Lehet:
- gyenge forma: hozzátartozót megkérdezik, ha nincs nyilatkozat
- er s forma: nincs tiltó nyilatkozat, akkor a hozzátartozót nem kérdezik meg
3.) Etikai dilemmák
’98 óta Magyarországon az er s és gyenge keveréke m ködik. A szabályozásban a gyenge forma
szerepel, de kórháztól függ , így használják az er s formát is. Nyilatkozni a háziorvosnál lehet, lehet ség
szerint hozzátartozó együttes megjelenésével (kés bbi vétójog elkerülésére). Szövetet él hozzátartozóból
lehet.
4.) A pszichés támogatás lehet ségei
A haldoklás fázisai: tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás.
A gyászoló hozzátartozó is hasonló érzelmekkel éli meg szerettének haldoklását, ezért a kísér , támogató
segít beszélgetés alkalmazása nagyon fontos.
1
0
5. feladat : Az Ön munkahelyére érvényes társadalombiztosítással nem rendelkez páciens/kliens
hozzátartozója érkezik. Beszélgessen el a hozzátartozóval a kialakult helyzet törvényi hátterér l!
- a társadalombiztosítás rendszere, járulékfizetés
- egészségügyi törvény, betegjogok és kötelezettségek
- a betegjog érvényesítése
- egészségügyi szolgálatokra, szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok
1.) A társadalombiztosítás rendszere, járulékfizetés

A társadalombiztosítás a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján m köd rendszere,
melyhez minden társadalombiztosítási jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal kell hozzájárulnia.
Állampolgár joga a szociális biztonság: öregség, betegség, rokkantság esetén a megélhetéshez
szükséges ellátáshoz.
A társadalombiztosítás egy sajátos biztosítási forma, az államháztartás része, ennek keretében
egészségügyi és nyugdíjszolgáltatásokat nyújt. Fenntartásához minden társadalombiztosítási jogosultnak
hozzá kell járulni. Forrásait a munkáltatók és a munkavállalók kötelez befizetései, a járulékok biztosítják.
Gyakorlatilag egy központi elosztó rendszer. Alanyai a biztosítottak, akik járulékfizetési kötelezettségük
van.
A foglalkoztató társadalombiztosítási járulékot fizet és hozzájárul a táppénz kiadásokhoz hozzájárulás
címén. A társas vállalkozás baleseti járulékot fizet. A biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot
fizet.
2.) Egészségügyi törvény, betegjogok és kötelezettségek
Az 1997. évi CLIV törvény az egészségügyr l rendelkezik minden, az egészségüggyel kapcsolatos
jogokról és kötelességekr l. A törvény célja el segíteni a lakosság egészségügyi állapotának javulását, az
egészséget befolyásoló feltétel és eszközrendszer meghatározásával; esélyegyenl séghez való
hozzájárulás; emberi méltóság feltételeinek megteremtése, valamint biztosítani az egészségügyi dolgozók
és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét; lehet vé tenni az egyéni és közösségi érdekek
harmónikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését.
A betegek jogai:
- az egészségügyi ellátáshoz való jog
- az emberi méltósághoz való jog
- kapcsolattartás joga
- az intézmény elhagyásának joga
- tájékoztatáshoz való jog
- a tanrendelkezéshez való jog
- az ellátás visszautasításának joga
- az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
- az orvosi titoktartáshoz való joga
A betegek kötelezettségei:
- igénybevétel esetén tiszteletben kell tartania az igénybevételre vonatkozó jogszabályi el írásokat,
valamint az intézmény m ködési rendjét.
- a beteg egészségi állapotának megfelel en köteles együttm ködni az ellátásban résztvev egészségügyi
dolgozókkal
- köteles tájékoztatni az egészségügyi állapotáról a helyes kórisme miatt
-Köteles betartani a gyógykezelésével kapcsolatban kapott rendelkezéseket és a gyógyintézet házirendjét
- köteles tájékoztatni az intézményt az általa korábban tett jognyilatkozatról
1
1
3.) A betegjog érvényesítése
A betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét a betegjogi képvisel látja el, aki segíti a
beteget a jogaik megismerésében és érvényesítésében:
- segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos kérdések
feltételében.
- segíti a beteget panasza megfogalmazásában, kezdeményezi annak kivizsgálását
- írásbeli meghatalmazás alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezet jénél, fenntartójánál
- képviseli a beteget
- rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról
-Tájékoztatja a betegjogok érvényesülésér l az egészségügyi szolgáltatót
- észlelt jogsért gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívja a szolgáltató figyelmét
-Különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságok miatt, egészségi állapotuk,
illetve társadalmi- szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lév k betegjogi védelmére
- egyenl bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra, meghatalmazás alapján
képviseli
Kötelez titoktartás rá is vonatkozik.
4.) Az egészségügyi szolgálatokra, szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok
Az egészségügyi törvény egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó passzusai:
- 1997. évi CLIV. törvény I. fejezet, 3. cím, 3.§. : fogalom meghatározások.
- 1997. évi CLIV. törvény V. fejezet: az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményei
- 1997. évi CLIV. törvény VI. fejezet: az egészségügyi dolgozók jogai és követelményei
A társadalombiztosítási ellátásokat a biztosított által fizetend egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból, a
foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási (együtt társadalombiztosítási)
járulékból, illet leg az ugyancsak a foglalkoztató által fizetett táppénz hozzájárulásból kell fedezni.
A foglalkoztató a törvényben meghatározott körben a biztosított betegsége miatt keres képtelensége,
valamint kórházi ápolása id tartamára folyósított táppénz 1/3-át fizeti hozzájárulás címén.
A kiegészít tevékenységet folytató, társas vállalkozó után a társas vállalkozás nem társadalombiztosítási
járulékot, hanem baleseti járulékot fizet, és ugyancsak baleseti járulékot fizet nyugdíjjárulék, és
társadalombiztosítási járulék helyett a kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is.
Járulékok:
- nyugdíjjárulék
- magánnyugdíj pénztári tagdíj
- egészségbiztosítási járulék
- nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék
- táppénz hozzájárulás
- baleseti járulék
Biztosított fizet: egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék
Foglalkoztató fizet: társadalombiztosítási járulék, ennek két része: egészségbiztosítási járulék
nyugdíjbiztosítási járulék
- Társas vállalkozás a kiegészít tevékenységet folytató társas vállalkozó után és a
kiegészít tevékenységet folytatónak min sül egyéni vállalkozó baleseti járulék fizetésére
kötelezett
- A foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keres képtelensége, valamint kórházi
ápolása id tartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti
1
2
6. feladat: 50 éves férfi betegr l egy rutin vizsgálat keretében váratlanul kiderül, hogy
gyógyíthatatlan betegségben szenved. A család – ismer sként – Önt l kér tanácsot a helyzet
elfogadásához, feldolgozásához. Tájékoztassa a családot a betegség egyénre gyakorolt
pszichológiai hatásáról!
- a személyiség, a személyiség összetev i
- a betegség megélése, betegségmagatartás,
- a betegség hatása a személyiségre
- megküzdési stratégiák
1.) A személyiség, a személyiség összetev i

A személyiség fogalma:
Ahány pszichológiai elmélet, annyi személyiség megfogalmazás található, a közös bennük, hogy
önmagában egy egészet képez , másoktól különböz egységet alkot. Személyiségünk befolyásolja
észlelésünket, beállítódásainkat, érzelmeinket, gondolatainkat, döntéseinket, viselkedésünket és
kapcsolatainkat. A segít szakemberek az átlagosnál nagyobb fizikai és lelki megterhelésnek vannak
kitéve a mindennapi munkájuk során, ezért fontos a személyiség folyamatos karbantartása.- ez általában a
humánszférában dolgozókra igaz!
A személyiség, mint fogalom a hétköznapi életben is gyakran használatos. Értünk alatta:
- jellemet: egy egyénre stabilan jellemz tulajdonság-együttest, amely megkülönbözteti t mindenki mástól
- személyiséget: egy neves, közismert egyént, és végül a kett nek egy keverékét,
- egyéniséget: ami egy jellegzetes karaktert jelent.
A személyiség összetev i: A személyiség összetev inél szintén nem mindegy, melyik irányzatot nézzük:
- Freud olyan zárt rendszernek tekinti a személyiséget, amelyben az ösztönök hajtóereje biztosítja a
személyiség m ködéséhez szükséges dinamikus er t. A személyiséget hármas egységbe osztotta, én
(ego) - felettes én (super ego) - és ösztönén (id) hármuk folyamatos harca teszi ki a létet. A super
egoban azok az erkölcsi normák találhatók, amik gyermekkortól kezdve alakulnak és az adott cselekedet
normakontrollját végzik. Az elszólások, elírások számára sokat mondanak a személyiség rejtett
tartalmairól.
- Allport, Rogers és Maslow humanista pszichológusok a személyiséget nyílt rendszernek tekintik, tehát a
személyiség nem függetlenül m ködik a környezetét l, hanem dinamikus kölcsönhatásban vannak
egymással. Maslow ennél realistábban megalkotta a híres piramisát, aminek a legalján a biológiai
szükségletek találhatóak, melyek kielégítése nélkül akármilyen zsenik is vagyunk nem vagyunk képesek
eljutni a piramis csúcsára. (hierarchiájának az alapja a biológiai szükséglet-> biztonság szeretet-
>tisztelet, megbecsülés->tudás->esztétikum->önmegvalósítás)
A személyiség alakulásánál figyelembe kell venni a genetikai és a szocializációs tényez ket. Pl. érdekes
ikervizsgálatokat folytattak, amikor elszakított ikerpárok alkoholfogyasztási szokásait vizsgálták- (nagyjából
azonos volt)
Carl Rogers a feltétel nélküli pozitív elfogadás fogalmának megteremtésével a segít beszélgetés
alapjaihoz járult nagy sikerrel.
A személyiség fejl dése egy életen át tartó folyamat, ahol az érés, mint biológiai folyamat befolyásolja az
alapvet képességek elsajátításának idejét. Az érés a biológiai alapja a tanulásnak.
Fejl dés alatt a személyiségre vonatkoztatva azt értjük, hogy egyrészt új ismeretek, készségek és
képességek jelennek meg az egyénnél, másrészt a személyiség szerkezetében, illetve m ködésében
jelennek meg pozitív változások.
1
3
2.) A betegség megélése, betegségmagatartás,
A betegségre való reagálási formák: Széls ségesen egyéniek lehetnek, mégis néhány gyakori típus
meghatározható. A betegség megélése függ az alapszemélyiségt l, a betegség típusától, a tünetek
súlyosságától és számos küls körülményt l. Az emberek többsége máshogy éli meg tüneteit a betegség
diagnosztizálása el tt és után.
A betegségekkel szembeni attit dök
- A betegség tagadása.
- A betegségt l való fokozott félelem.
- A betegség keresése.
- A betegséggel szembeni közöny.
- Invalidizmus.
A betegség tagadása
1. Bagatellizálja tüneteit, nem hajlandó tudomásul venni betegségét. Nem hagyja el magát, nem
panaszkodik.
2. Szorongás elhárítása. Állapotával ellentétesen viselkedik, vidámságba, jó kedélyállapotba rejti a
számára elfogadhatatlan szorongást, félelmeket.
A betegségt l való fokozott félelem
- Hangsúlyozottan foglalkozik testi állapotával, önmegfigyelése, betegségtudata fokozott,
aggodalmaskodása szinte állandósult.
- Apró panaszokat is súlyos tünetként értelmezhet és élhet át, így aztán könnyebben min síti magát
betegnek.
- Közérzetét befolyásolja mindaz, amit valódi vagy vélt betegségér l látott, hallott, elképzelt.
- Gyakran annyira er s a betegségt l való félelme, hogy szubjektíve többet szenved ett l, mint esetleges
valós betegség tüneteit l.
- Intellektuális élete, érzelemvilága besz kül a betegség problematikájára, más területr l jöv szorongásai
megjelenhetnek fokozott betegségtudat formájában. Ekkor érdemes a beteg aktuális élethelyzetét
megvizsgálni ebb l a szempontból.
A betegség keresése
- Organikus szempontból egészséges emberr l van szó, aki beteg szeretne lenni, vagy betegnek szeretné
felt ntetni magát. Ez lehet szándékos (szimuláció) vagy akaratlan, tudattalan.
• Pszichés nyeresége származik a betegség tényéb l.
o els dleges betegségel ny. A betegség ténye megoldást jelent az egyén rendezetlen
konfliktusainak, problémáinak szempontjából
o másodlagos betegségel ny: a beteg szociális, egzisztenciális vagy anyagi el nyöket próbál
elérni. E folyamat is részben vagy teljesen tudattalan.
A betegséggel szembeni közöny
• A betegségt l nem fél, de egészségével sem tör dik, a gyógyulásra nem törekszik.
• Gyakran csak a hozzátartozók hosszas unszolására jut el az orvoshoz, vagy a kötelez
sz r vizsgálaton fedezik fel betegségét.
• Az egészségügyi személyzet által nehezen befolyásolható, az utasításokat általában nem tartja be.
• Egysíkú, differenciálatlan személyisége folytán panaszait sem tudja jól megfogalmazni, nehezen
kooperál.
• Az ilyen típusú embernél jól alkalmazható a racionális meggy zés, a belátásra való apellálás. Fontos,
hogy velük szemben ne váljunk sért dötté vagy indulatossá, indulataik nem nekünk szólnak.
Invalidizmus
• Komplex alkalmazkodási zavar, amelyben az egyén állapotát torzan, túlértékelve, a valósággal össze
nem egyeztethet en ítéli meg.
• Küls leg látható, vagy valamilyen végleges károsodást okozó helyzetek, m tétek vagy maradandó
kozmetikai torzulások esetén lép fel.
1
4
• Amennyiben az egyén nem tudja állapotát elfogadni, mások reakcióit feldolgozni, úgy ez a
személyiség tartós károsodáshoz vezethet.
• Környezett l való elfordulás, bezárkózás, elmagányosodás, gyanakvó, túlérzékeny attit d.
• Olyan betegeknél tipikusabb ez, akiknek korábban igen fontos volt a testi épség, a küls megjelenés.
• Stigmatizáció? [megkülönböztet sajátossággal, széls séges esetben nemkívánatos sajátossággal,
rendelkez illet . Az ilyen eltérést (hiányt, fogyatékosságot, hátrányt) tekinthetjük stigmának]
3.) A betegség hatása a személyiségre
A betegség hatása a személyiségre feln ttkorban: Az emberek különféleképpen reagálnak a
betegségre és a betegség fenyegetésére. A betegség olyan állapot, amelyben az egyén biológiai, érzelmi,
intellektuális, szociális és lelki m ködései csökkennek, károsodnak a betegséget megel z állapothoz
képest. A beteg emberekre jellemz viselkedést betegség-magatartásnak nevezzük. Ennek része az a
mód, ahogyan az emberek szervezetüket szemmel tartják, tüneteiket észreveszik és magyarázzák, és az
egészségügyi rendszer kínálta lehet ségeket igénybe veszik. A betegségmagatartást bels és küls –
környezeti, szociális tényez k befolyásolják.
A rövid ideig tartó, enyhébb betegség csak szerény változást szokott el idézni az egyén és családja
életében. a súlyos betegség viszont jelent sen megváltoztathatja a beteg magatartását, érzelmi életét:
szorongást, lelki összeomlást, a betegség tagadását, dühöt vagy visszavonulást válthat ki. A betegség
okozta megterhelés leggyakrabban ezeket a reakciókat idézi el .
Szorongás: keveredik az aggodalom, a nyugtalanság, a bizonytalanság, valamint valamely jöv beli
eseményt l. Pl. a tünetek, panaszok kezdetekor a beteg attól fél, hogy ezek súlyos, halálos betegség jelei
lehetnek.
Összeomlás: a shockreakció markáns érzelmi állapot, amely általában akkor jelentkezik, amikor súlyos
betegség tényét közlik a beteggel. Egyes betegb l éppen a shockolás váltja ki a célszer viselkedést.
Tagadás: a nehézségek tudomásul vételének elutasítása, rövidtávon azonban a betegség leküzdésének is
eredményes módja lehet.
Düh: irányulhat a környezet, a betegség, vagy az egészségügyi személyzeti ellen. Ugyanakkor lehet, hogy
a családtagjai is dühöt éreznek a beteggel szemben. A harag, mint az érzelmek általában irracionális is
lehet. Befolyásolja az egyén társadalmi kapcsolatait és lelkivilágát is.
Visszahúzódás: a többiekkel való együttm ködés elutasítása. Lehet valódi depresszió tünete vagy a
betegségnek, a diagnózis ismeretének következménye. Lehet, hogy a családtagok is elzárkóznak a
betegt l.
Betegség esetén az egyén és a család szerepei is megváltoznak. A változás lehet enyhe és rövidtávú, de
drasztikus és tartós is – a hosszú távú változások alkalmazkodást igényelnek. A testkép az egyén saját
küls megjelenésér l kialakított szubjektív képzete. Ha a testkép romlik, az egyén viselkedése általában a
következ k szerint alakul: megdöbbenés, visszahúzódás, a tények tudomásulvétele, elfogadása és a
rehabilitáció.
4.) Megküzdési stratégiák
A daganatos betegséggel való szembesülés egy olyan hirtelen jöv és nagy mérték krízishelyzetet jelent
az egyénnek, melynek feldolgozása nem könny feladat. Az egész korábbi élet átértékel dik, és más
megvilágításba kerül a jöv is. A pszichés egyensúly helyreállításában kiemelt szerepet kap, hogy az adott
beteg hogyan értelmezi a vele történteket. Az, hogy milyen jelentést ad diagnózisának és az el tte álló
megpróbáltatásoknak, nagy mértékben meghatározza mind érzelmei er sségét és min ségét, mind pedig
a betegséggel való megküzdésének módját.
A problémaorientált megküzdés jellemz je, hogy az egyén speciálisan az t érint problémára vagy
helyzetre összpontosít, és mindent megtesz azért, hogy ezt elkerülje vagy megváltoztassa, vagyis aktív
cselekvéssel rögtön a “tettek mezejére lép". Az a rákos beteg, aki ezzel a fajta stratégiával él, a
diagnózissal való szembesülés után részletekbe men en tájékozódik az t érint ráktípusról, megismeri
nemcsak a kórt, annak okát és lefolyását, hanem az alternatív gyógyulási lehet ségeket is, szakmai
segítséggel alternatív terveket dolgoz ki a talpra állásra, illetve szembe néz a betegség lehetséges
kimeneteleivel is.
1
5
Ezzel szemben az érzelemorientált megküzdés során az egyén inkább a saját lelki terhelését igyekszik
csökkenteni: ebben az esetben nem magának a helyzetnek a megváltoztatásán van a hangsúly, sokkal
inkább az egyén problémához való személyes hozzáállásán. Ez a viszonyulás tehát az el z höz képest
cselekvésekben lényegesen passzívabb, érzelmekben viszont gazdagabb, sokrét bb. Ezt a stratégiát
alkalmazva a beteg hajlamos lehet szabadjára engedni érzelmeit (többek között az agresszivitását is), az
érzések tagadásával vagy elkerülésével “struccpolitikát" folytathat, illetve akár olyan feszültségcsökkent
pótcselekvésekhez is nyúlhat, mint a gyógyszerek vagy az alkohol. Sokan megrekednek a negatív
érzéseknél, a jöv pesszimista felfogásánál vagy az önsajnálatnál, viszont ezzel saját magukat zárják el a
tevékenyebb, megoldásokra fókuszáló hozzáállástól, vagyis az els sokk utáni továbblépést l. Ráadásul a
pesszimizmus, az önhibáztatás, a dolgokon való rágódás és az izoláció (vagyis a környezett l való
elzárkózás) együttesen lehangoltsághoz, s t, akár depresszióhoz is vezethetnek.
Ez a két megküzdési mód kiegészíthet egy harmadik, úgynevezett segítségközpontú megküzdési
stratégiával is, mely esetben a helyzet megoldására tett er feszítések az optimális küls segítség
megtalálására irányulnak. Az ilyen beteg általában a legjobb orvost, a legjobb intézményt..., vagyis a
legjobb támaszt szeretné megtalálni magának, és minden olyan szakmai és önkéntes segítséget igénybe
vesz (pl. egyéni vagy csoportos beszélgetések, betegklubok, telefonos lelkisegély-szolgálatok, internetes
honlapok...), ami el re mozdíthatja gyógyulását.
A betegségekkel kapcsolatos általános tapasztalat, hogy a korábban már vallásos emberek könnyebben
adnak értelmet bármilyen ket ért csapásnak. Így nem csak a magunkkal hozott vallásosság, hanem a
spiritualitás minden formájának fejlesztése segítheti a rákkal való megküzdést, hisz a gondolkodásbeli
nyitás, a betegség új néz pontból való szemlélése egy hatékonyabb copinghoz vezethetnek.
Szakemberek támogatásával és az önismeret fejlesztésével elérhet , hogy a rákos betegek újradolgozzák
megküzdési stratégiájukat, és a reaktív, tehát a múltra és a veszteségekre fókuszáló hozzáállás helyett
egy úgy nevezett proaktív, vagyis a fejl désre összpontosító magatartást tudjanak megvalósítani, mely
mindenképpen el remozdítja mind a lelki teherbírást mind a fizikai gyógyulást.
A haldoklás pszichológiai szakaszai:
1. elutasítás- én nem lehetek beteg- „Az ember barikádot emel saját maga ellen.” Tagore
2. düh, harag- miért pont velem történik meg??
3. alkudozás- csak a következ szülinapomat éjem meg
4. depresszió- ezt azt hiszem mindenki érezte már
5. belenyugvás- jöjjön, aminek jönnie kell
A gyász fázisai- lehet el revetített gyász is, ez általában akkor alakul ki, amikor a szerettjét már régóta
ápolta az illet :
Sokk, kontroll, regresszió- b ntudat, adaptáció
Gyász fázisai nagyjából hasonlítanak a haldoklás fázisaival:
Elutasítás stádiuma
Felszakadó érzelmek stádiuma
Keresés és elválás stádiuma
Önmagunkhoz és a világhoz f z d új viszony kialakításának stádiuma
A beteg kísérése és saját magunk lelki folyamatainak rendezése az els dleges feladata a
hozzátartozónak. Ha hallgatni szeretne, hallgassunk, ha beszélni szeretne, hallgassuk figyelemmel, ha
dühös, akkor a dühét fogadjuk el, mint ami nem nekünk, hanem a halálnak szól. Búcsúzik is és mi is. Ez
egy nehéz, de önmagában sokat rejt id szak.
1
6
7. feladat: Széleskör szociológiai felmérés keretében felkérik Önt a kutatásban való
közrem ködésre. A kutatás célja a szociálisan hátrányos helyzet családok társadalmi helyzetének
a feltérképezése. Számoljon be a kutatásról munkatársainak!
A beszámoló során az alábbiakra térjen ki:
- a kutatás célja, hipotézise
- alkalmazott kutatási módszerek
- eredmények, statisztikai adatok értelmezése
- szociális intézményrendszerek
1.) A kutatás célja, hipotézise

A hipotézis az, hogy a szociálisan hátrányos helyzet családok gyermekei szociális hátrányokkal indulnak
el az életben.
A kutatás célja a szociálisan hátrányos helyzet családok helyzetének feltérképezése.
2.) Alkalmazott kutatási módszerek
Alkalmazott kutatási módszerek:
- publikált statisztikai adatok másodelemzése
- - egyéni adatok formájában tárolt másodelemzése
- Dokumentumok elemzése
- Megfigyelés
- Esettanulmány
- Mélyinterjú
- Kérd íves adatfelvétel
Ki lehet térni a szül k iskolai végzettségére, a 3H gyerekekre, akik szüleinek iskolai végzettsége 8
általános, vagy az alatt van, az önkormányzattól rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban
részesülnek. Településenként eltér , hogy milyen összegt l adja mindezt az önkormányzat. A törvény
csak általánosságban fogalmaz, míg a helyi rendeletek szabályozzák az adott település pénzbeli és
természetbeli ellátását, valamit a település létszámából adódóan létre kell hoznia intézményeket a
kötelez en ellátandó feladatok végrehajtása miatt. Kötelez alapszolgáltatás a gyermekjóléti és a
családsegít . Adatokat én tuti az önkormányzattól nyernék, illet leg a Magyar Államkincstártól, de t lük
inkább azért, mert ahol fogyatékos gyermek van, ott általában van szociális hátrány is.
3.) Eredmények, statisztikai adatok értelmezése
Az elemzésnél igen óvatosan kell eljárni, s az adatok alapján az ok- okozati kapcsolatokra próbálunk
következtetni.
Abból, hogy két adatsor között korreláció áll fenn, vagy hogy valamely jelenség gyakoribb egy másik
jelenség vagy társadalmi jelenség jelenléte esetén, még nem következtethetünk minden további nélkül,
hogy az egyik a másiknak oka. Eredményeket értelmezem, ha mutatnak.
4.) Szociális intézményrendszerek
Szociális intézményrendszerekr l a 1993. évi III. törvény a szociális ellátásokról rendelkezik, mely
meghatározza az alap és szakellátások feladatát nappali és bentlakásos formába, az anyagi juttatásokkal
egyetemben.
Alapellátás: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés
Speciális ellátást nyújtó intézmények:
- ápolást, gondozást nyújtó intézmények
- rehabilitációs intézmény
- lakóotthon
- nappali ellátást nyújtó intézmény
- egyéb speciális intézmény
Az els hely, ahová az önkormányzat szociálpolitikai osztálya küldi a családot a Családsegít , amennyiben
a gyermeket veszélyeztet körülményr l tud a hatóság (Gyámhivatal), abban az esetben a családnak már
kötelez együttm ködése van a Gyermekjóléti Szolgálattal a gyermek érdekében és az ottani
családgondozóval megfogalmazott cselekvési tervet végrehajtania szükséges.
1
7
8. feladat: Munkahelyén a tanulók gyakorlati képzésével bízzák meg. A csoport heterogén
összetétel . Tervezze meg a tanítási-tanulási módszerek alkalmazási lehet ségeit!
A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki:
- tanítási-tanulási módszerek
- a tanulási folyamat szervezése
- tanulási technikák, tanulásmódszertan
- tanulási problémák, zavarok, akadályok
1.) Tanítási-tanulási módszerek

A tanítási módszerek, a tanulók ismeretszerzését segít , a tanításban a pedagógus által alkalmazott
egyes módok ismétl d , közös elemeib l spontán módon szervez d , vagy célszer en szerkesztett
eljárások együttese. A módszerek osztályozása sokféleképp történhet:
- tanítási módszer tárgya, vagyis az elsajátítandó tudás jellege szerint (ismeretek elsajátítását és képesség
jelleg tudás megszerzését segít módszerek)
- funkció szerint (új tudást segít , a tudás elmélyítését megszilárdítását szolgáló tan módszerek)
-Tanításban használt információs csatorna (verbális, nem verbális)
A tanulási módszerek olyan széles körben elfogadott és használt eljárások, amelyek megkönnyítik az
ismeretszerzés folyamatát. A passzív befogadással, magolással szemben a tananyag önálló, aktív
feldolgozását igénylik meghatározott lépéseken keresztül. Ezt általában kérdésfeltevéssel, az ismeretek
szerkezeti és oksági összefüggéseinek feltárásával és értelmezésével, rendszerbe helyezésével és önálló
felidézésével érik el. Ezáltal az új anyag megszilárdul és beépül az eddigi ismeretek rendszerébe. A
módszerek jelent s mértékben fejleszthetik a tanulók lényeglátását, kreativitását és szövegértését.
További el nyük lehet, hogy segítenek megismerni az adott tantárgy tagozódását, tárgyalási módját és
logikáját.
Tanulási módszerek: klasszikus kondicionálás (passzív folyamat, pl. Pavlovi módszer); operáns
kondicionálás (aktív folyamat, gondolkodni kell a megoldáson).
- Mozgás tanulás: a mozdulatok, cselekvéssor elsajátítása.
- Érzéki tanulás: külvilágból érkez ingerek agyi elraktározása (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás)
- Verbális tanulás:
- Szándékos tanulás: koncentrált figyelemmel
- Spontán tanulás: er feszítés nélkül.
ÁKEEE= Áttekintés, Kérdésfelvetés, Elolvasás, Elmondás, Elismétlés; gyorsolvasás, jegyzetelés

2.) A tanulási folyamat szervezése
A tanulási folyamat megszervezésében különböz stratégiák – rugalmas, merev, passzív és szétszórt
cselekvési stratégiák – játszanak szerepet (Lemos, 1999). Az elméletek szerint a rugalmas cselekvési
stratégia a jó önszabályozás stratégiája. Azoknak a tanulóknak, akik alkalmazzák ezt a stratégiát,
célirányos a viselkedésük, céljaikat dinamikusan tervezik meg, képesek alkalmazkodni a környezeti
változásokhoz. Ezzel szemben a merev cselekvés tanulók tevékenységük szabályozására
összpontosítanak. Az cselekvésükb l hiányzik a reflexió, a különböz szituációk és alternatívák
felderítése, jellemz a hasonló stratégiák ismétl dése a különböz tanulási helyzetekben. A passzív
tanulók elfogadják az adott szituációt, nem akarnak változtatni rajta akkor sem, ha az elvárásaiknak nem
felel meg. A szétszórt viselkedés tanulók nem tudnak alkalmazkodni, er sen a pillanatnyi helyzet hatása
alatt állnak, küzdenek a tevékenység befejezésével, de képtelenek tevékenységük végére érni. A
tevékenység folyamatában végig stressz és negatív hatás alatt vannak, ami meggátolja ket a felmerül
problémák hatékony megoldásában.
A tanulási folyamat megszervezése után a végrehajtás, a kivitelezés következik. Az önszabályozó tanulás
folyamatának végrehajtását különböz stratégiák határozzák meg.
3.) Tanulási technikák, tanulásmódszertan
A tanulásmódszertan egy módszer a tanulásra, ami használható és m köd képes technológiát ad a
tanulók kezébe, ami segíti ket abban, hogy hatékonyabban tudjanak tanulni, és ezáltal meg is értsék az
1
8
anyagot, amit alkalmazni is tudnak az életben.
Tanulási stratégiák: megértés- felidézés- feldolgozás- kiterjesztés
Elemi tanulási stratégiák: A tanulandó szöveg hangos és néma olvasása.
Az olvasott szöveg felmondása. A szöveg el zetes áttekintése és összefoglalása.
A szöveg utólagos áttekintése és összegzése. Ismeretlen szavak meghatározása az Idegen szavak
szótárának használatával. Lényegkiemelés, kulcsfogalmak keresése, értelmezése. A feldolgozott szöveg
összegzése. Ábrák készítése.
Összetett tanulási stratégiák:
A tananyag olvasása, ismerkedés a szöveg információival. Az olvasott információk átgondolása,
jegyzetelése. A megtanulandó szöveg kérdések formájában történ feldolgozása, kooperatív
munkaformában. A szöveg felidézése és reprodukálása
4.) Tanulási problémák, zavarok, akadályok
Tanulási problémák, zavarok, akadályok:
"Tanulási zavarnak tekintjük azt az - intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen - alacsonyabb
tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív
tünetegyüttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvet en nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás,
az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz
vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb id szakban alakul ki és tünetei feln tt korban is fellelhet k.
Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. Társuló tünetként megjelenhet különböz
fogyatékosságoknál.”
A tanulási zavar jellemz i
• A tanulási zavart legtöbbször részképesség-kiesések, egyes területeken történt fejl désbeli
elmaradások okozzák.
• Sok esetben valóban csak megkésett fejl désr l van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás,
írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött.
• A tanulási nehézségekkel küzd gyermekre jellemz , hogy figyelmetlen, ügyetlen, munkái
rendetlenek, rajzai csúnyák és teljesítménye ingadozó.
• A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítményprobléma nyomán fejl dnek ki.
• Túlnyomóan a probléma a fejl dés korai szakaszaiban, a pszichikus funkciók eltér fejl désének
következtében lép fel.
A tanulási zavar kritériumai
• a tanulási teljesít képesség és a tanulási teljesítmény eltérése
• a megismerési (kognitív) funkciók rendellenes m ködése
• sajátos magatartás (pl. kontrollképtelenség, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, hiperaktivitás)
A tanulási zavar típusai
Részképességzavarok
Részképesség: a komplex teljesítmények (pl. írás, olvasás, számolás) kivitelezését lehet vé tev kognitív
és motoros funkciók. A motoros és a kognitív funkciók területén megmutatkozó deficitet nevezzük
részképességzavarnak, amely az intelligenciaszintt l függetlenül lép fel.
• A kognitív funkciók zavarai
o A percepció zavarai
Az egyensúlyrendszer zavarai
Az auditív rendszer zavarai
A vizuális rendszer zavarai
A taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai
o Figyelemzavar
o Emlékezeti problémák
o A gondolkodás zavara
o Beszéd sajátosságainak zavara
• A motorikum zavarai
o Az izomtónus zavarai
1
9
hipotónus
hipertónus
o A nagymozgások zavarai
rosszul integrált reflexek
zavarok a testtartás-, állás- és egyensúly-reakciókban
o A finommotorika zavarai
o A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai
Komplex tanulási zavarok
A diszlexia a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképességzavar. F tünete az
olvasási képesség elmaradottsága az életkor, iskolázottság és intelligencia alapján elvárható szintt l.
Problémát okozhat a bet k, szavak, és számok felismerése, leírása, a leírt bet ket felcserélhetik, vagy
ellenkez irányban olvashatják. Az olvasott szöveget nehezen, és hibásan idézik vissza, lényegét nem
tudják visszaadni.
A diszlexiások a hagyományos tanítási módszerekkel nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megtanulni
olvasni, de alkalmas módszerekkel ez a nehézség kezelhet , vagy megel zhet , de például a nyelvtanulás
továbbra is nehéz marad. A diszlexiás egyén súlyos tünetekkel küzdhet az egyik nyelven, míg egy más
nyelven akár tünetmentes lehet. A speciális fejlesztést logopédus végzi.
A diszgráfia (latinul dysgraphia) jelentése: írászavar. A görög disz- és a graphia szavakból alkották, ahol
a disz- jelentése "rosszul", a graphia írás.
Hasonlóan a diszlexiához, óvodás korú gyerekeknél, akik nem tudnak még írni, itt is legfeljebb csak
veszélyeztetettségr l beszélhetünk. A diszgráfia esetében sem feltétlenül jelenik meg az összes tünet
minden esetben és itt is el fordulhat, hogy mindkét fajtája egyszerre jelenik meg egy gyerek esetében.
Ilyenkor megesik, hogy teljes írásképtelenséget okoz.
A diszgráfia megjelenhet önállóan is, vagy lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása. Lehet a rossz
mozgáskoordináció tünete is.
A diszgráfiások szakvélemény alapján használhatnak az iskolában szövegszerkeszt t kézírás helyett, és
felmentethet k az írásbeli számonkérés alól.
A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredet , a görög „disz” szóból („rosszul”), a
„calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered.
A diszkalkuliát els ként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt
nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának.
A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak küls sérülés okozhat számolási zavart, hanem az
öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli m ködésének széles területeire hat, úgymint a megértésre,
emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az
id érzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek.
Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejl dési diszkalkulia. Az újabb kutatások a
diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsem kori agytörzsi primitív reflexek rendellenes
fennmaradását valószín sítik.
A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érint , a matematikai teljesítményben bekövetkez
zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érint eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés
eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képesség ember éppúgy lehet diszkalkuliás,
mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet
nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényez t (pl. családi szokások, oktatási módszerek).
A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a kés bbi nehézségek leküzdését. A szakért i vizsgálat
elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a
középiskoláig rejtve maradhat.
A diszkalkuliás tanuló felmentethet a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt
mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat.
2
0
9. feladat: Munkaügyi központ által támogatott átképzés keretében tanuló középkorú hallgatók
oktatásában vesz részt.Tervezze meg az oktatás során alkalmazható oktatási eszközöket és
módszereket!
- az oktatás szervezeti és munkaformái
- az oktatás eszközei és módszerei
- új módszerek a pedagógiában
- andragógiai alapismeretek
1.) Az oktatás szervezeti és munkaformái

Oktatás munkaformái:
• Frontális munka
• Egyéni munka
• Párban folyó munka
• Csoportmunka
Szervezeti formák: tanítási óra, illetve tanórán kívüli (extracurriculáris) formák, mint pl. tanfolyamok,
üzemlátogatás, szakkör, stb.)
2.) Az oktatás eszközei és módszerei
Az oktatás módszere tehát nem más, mint az oktatási folyamat didaktikai feladatainak megoldására
alkalmazott „eljárás”.
Módszerek:
- Tanári: magyarázat, el adás, bemutatás, szemléltetés (kevés lehet ség a differenciálásra, motiválásra; a
tanulói aktivitás szintje alacsony)
- Tanár-tanuló közös munkája: megbeszélés, vita, kérdezve kifejtés
- Tanuló egyéni munkája: tankönyvvel, feladatrendszerrel, házi feladat, megfigyelés, kutató-felfedez
munka, gyakorlati munka, csoport munka, játék, programozott oktatás, oktatócsomag (lehet ség a
differenciálásra motiváló és aktivitást igényl munkaformák, egyéb pozitív személyiségvonások
fejlesztésére alkalmas)
El adás, magyarázat:
Az ismeretközlés leghagyományosabb módja a tanár el adása vagy magyarázata. Az új szabályok,
fogalmak megértéséhez nélkülözhetetlen a tanár a tanár szóbeli ismeretközlése, és f ként a magasabb
évfolyamoknál jól tölti be a funkcióját.
Közös jellemz ik:
- Logikus, világos, életkornak megfelel
- Kérdések, ismétlések beiktatása
- Fontos részek kiemelése
- Változatos, színes
- Jól válogatott példaanyag
- El zetes tapasztalatok felhasználása
- Bátorít kérdésfeltevésre, válaszol a felmerült tanulói kérdésekre
A tanár szóbeli közlésének el nyei:
- Jól tervezhet
- Rendszerezett ismereteket nyújt
- Id takarékos
- Nincs eszközigénye
Hátrányai:
- Kevés a tanulói részvétel lehet sége
- Rövid ideig képes a figyelmet, az érdekl dést fenntartani
- Nem képes figyelembe venni az egyéni különbségeket
- Inkább nagyobb életkorban alkalmazható
Bemutatás, szemléltetés:
2
1
- Az egyik legnagyobb múltú oktatási módszer a szemléltetés.
- Közvetlen szemléltetés: Ide tartoznak bizonyos tárgyak, kiosztása és tanulmányozása, vagy gépek,
m szerek helyszínen megtekintése, s t a pedagógus által bemutatott kísérletek is.
- Közvetett szemléltetés: nem pusztán elmondják vagy leírják a dolgokat, hanem „megmutatják” azokat
és képesek a dolgok jobb megértése érdekében a jelenségeket nagyítani, megeleveníteni. (videó)
Megbeszélés:
- A pedagógusok körében a legkedveltebb módszer a megbeszélés, melyet akkor célszer alkalmazni, ha
a tanulók többségének részvételével lehetséges egy új ismeretet feltárni vagy feldolgozni.
Az optimális megbeszélés ismérvei:
- Rendszerezett, jól irányított
- Helyesen tagolt világos célkit zés
- Kérdésekre és probléma feltevésekre épül, ezáltal aktivizálja és motiválja a tanulókat
- Nem szakad el a felvet dött tanulói kérdésekt l vagy eltér válaszoktól, így sikerélményt biztosít és
differenciál.
- A megbeszélés magasabb formája a vita, mely azonban inkább csak fels bb osztályokban
alkalmazható. E során a vitavezet a pedagógus. Alkalmas a magasabb rend értelmi képességek
fejlesztésére.
Kérdezés:
- A kérdezés a megbeszélés vezetésének f eszköze és az egész oktatási folyamat egyik „kulcsfigurája”.
- Sokféle kérdés fogalmazható meg és minden típus másfajta gondolkodási m veletet aktivizál. Nem
mindegy, hogy kihez/kikhez szól és mennyi gondolkodási id t hagy. Hosszabb várakozási id esetén
ugyanis gyakoribb a jó válasz és a következtetés.
- Sz k kérdezés: A tények felidézésére, összefoglalására irányulnak és egyetlen válasz adható rá.
- Tág kérdezés: Elemzéseket, értékeléseket, kreativitást várnak el a tanulóktól, így többféle jó megoldás
létezik.
A tanuló egyéni munkája:
- Gyakori ellentmondása az oktatási folyamatnak, hogy egyrészt elvárjuk a tanulótól, hogy önállóan
produkáljon, vagy reprodukáljon, másrészt ritkán bízunk abban, hogy önállóan is képes ismereteket
szerezni.
- Minden korcsoportban mások az optimális módszerek.
- Minden korosztályban közös vonás, hogy az aktivitást igényl , differenciálásra módot adó, meger sítést
kiváltó módszerek bizonyultak hatékonyabbnak.
- Az egyéni munka során felhasznált eszközök nem pusztán közvetlen ismeretforrások, hanem az
ismeretszerzés megtanulásának eszközei is.
- Az egyéni munkaformákat gyakorlás útján lehet elsajátítani, amikor az egyszer bb feladatoktól juthatunk
el az összetett, bonyolult, képességeket igényl önálló munkáig.
Az oktatási eszközök:
- Oktatási eszköznek nevezünk minden olyan tárgyat, amely meghatározott ösztönzéseket ad a
tanulóknak, és ez által megkönnyíti számunkra a valóság közvetlen és közvetett szervezését. Ezeket a
tárgyakat nemcsak szemlélni lehet, hanem vannak olyanok, melyek cselekvés elvégzésére is alkalmasak.
- Vizuális vagy taktilis eszközök (képek, térképek)
- Nyomtatott eszközök (tankönyvek, tesztek)
- Auditív vagy audiovizuális eszközök (TV, rádió)
- Komplex eszközök (nyelvi labor)
- Az egyes eszköznemzedékek jól illusztrálják a technika fejl dését.
- A legmodernebb eszközök magát a tanulási folyamatot forradalmasítják, hiszen az oktatóprogram
segítségével a tanuló az információszerzést l az ellen rzésig a legoptimálisabban tervezett utat járja be,
méghozzá a saját tempójában.
- A taneszközök egy része az új ismeretet önmaga hordozza, ezek az információhordozók. A csoporton
kívül vannak a segédeszközök, melyek az információt átalakítják vagy hozzáférhet vé teszik (filmvetít ).
Taneszköz-rendszerek:
2
2
- Több eszköz összekapcsolása.
- Nyelvi labor: látás+hallás
- Oktatócsomag: Ebben egy téma, pontosan megfogalmazott tanulási céljának eléréséhez szükséges
anyagok rendszere található benne. (feladatlap, hanganyag)
3.) Új módszerek a pedagógiában
A hagyományos oktatás szövegközéppontú, a diákok azonban képekkel teli világban élnek, és szívesen
fejezik ki magukat vizuális metaforákkal. Ahhoz, hogy a szoftvereket és az Interneten elhelyezett
információkat értékelni tudjuk, szükség van a kortárs vizuális kommunikáció szabályainak és trükkjeinek
ismeretére. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák)-alapú taneszközök talán a legnagyobb
hatással az írás-olvasás, szövegalkotás és szövegértés területén alkalmazhatók - amennyiben a
rendelkezésre álló eszközökben elég interaktív lehet ség rejlik. A hypertextalkotás valamennyi, a területen
végzett kutatás szerint jelent sen fejleszti a gondolkodást.
Pedagógiai módszerek és munkaformák
1. Önértékelés
2. Önellen rzés
3. Kooperatív csoportmunka
4. Dramatizálás
5. Verseny
6. Játék (pedagógiai módszer)
7. Páros munka
8. Önálló egyéni munka
9. Differenciált egyéni munka
10. Differenciált csoportmunka
11. Frontális osztálymunka
12. Frontális feladatadás
13. Frontális magyarázat
4.) Andragógiai alapismeretek
Az andragógia (görög eredet szó, jelentése: férfi + vezetés) a feln ttnevelés tudománya, amely a
feln ttnevelés társadalmi funkcióival, a feln tt korosztály iskolai és iskolán kívüli képzésének cél- és
feladatrendszerével, a feln ttek tanulásának-tanításának eszközeivel és módszereivel foglalkozik.
Az andragógia a feln ttnevelés tudománya, melynek területei:
Feln ttnevelés: a nagykorú és feln tt ember személyiségének meghatározott célok érdekében folyó,
céltudatosan szervezett fejlesztése.
Feln ttoktatás: a feln ttnevelés azon területe, amelyben a nevelés dönt en ismeretnyújtáson és –
elsajátításon keresztül valósul meg. A hangsúly a nagyobb önállósággal, több tapasztalattal rendelkez
feln tt egyéni tanulására helyez dik. .
Feln ttképzés: a feln ttek céltudatos és tervszer fejlesztésére irányuló tevékenység. Sz kebb
értelemben a feln ttek szakmai képzése, továbbképzése és átképzése.
2
3
10. feladat: Munkahelyén több tanulási nehézséggel küzd diákkal foglalkozik a munkája során.
Beszélgessen el velük a tanulási szokásaikról! A beszélgetés során az alábbi szempontokat
érintse:
- a tanulás és kondicionálás,
- a tanulás fajtái
- a tanulás módszerek és szokások
- tanulási rituálék
1.) A tanulás és kondicionálás,

Köznapi értelemben: elsajátítás, olyan tevékenység, melynek során olyan tudás, képesség birtokába
jutunk, amit addig nem tudtunk.
Pedagógiai értelemben: nevelés, oktatás során megszerzett tudás.
Pszichológiai értelemben: pszichikai jellemz kben történ változás, tapasztalat, gyakorlás során.
Tanulás: egész életünket átható folyamat, a viselkedés viszonylag állandó megváltoztatása a gyakorlás
eredményeképpen.
Négy féle tanulás:
1. habituáció: a tanulás legegyszer bb formája, azoknak az ingereknek a figyelmen kívül hagyását
magyarázza meg, amelyek ismer ssé váltak és nincs komoly következményük
2. operáns kondicionálás: az él lény azt tanulja meg, hogy egy általa adott válasz következményekkel
jár.- befolyással bír a környezetére.
Thorndyke kísérlet: macska a ketrecbe, kívül hal. A macska megtanulja, hogy a felesleges viselkedéseit
elhagyja és próba szerencse alapján kiválogatja a helyeset, tehát, rányom a pedálra és kimegy a halhoz.
3. klasszikus kondicionálás: azt tanulja meg, hogy egy bizonyos eseményt egy másik követ
Pavlovi híres reflex: a kutyát kondicionálták, hogy összekapcsolja a fényjelzést az étellel és nyáladzással
válaszoljon arra.
4. komplex tanulás: asszociációk kialakításán túl egy probléma-megoldási stratégia alkalmazását vagy a
környezetr l egy mentális kép készítését.
2.) A tanulás fajtái
Szándékos tanulás: koncentrált figyelemmel történik, összpontosítunk a tevékenységre.
Spontán tanulás: er feszítés nélkül a tanulás tárgyára összpontosítunk
Szociális tanulás: társas környezetben, emberi hatásra, minta alapú
Nem szociális tanulás
Ide soroljuk még:
- mozgás tanulás: mozdulatok, cselekvéssor elsajátítása.
- érzéki tanulás: külvilágból érkez ingerek agyi elraktározása
- verbális tanulás: speciálisan emberre jellemz
3.) A tanulás módszerek és szokások
A tanulás az emlékezettel szoros kapcsolatban áll, melynek két típusa a rövid és a hosszú távú memória.
A memória egy hatalmas tömeg ismeretanyag, melynek mindig csak egy csekély része aktív, a többi
passzív. A rövid távú memória az aktív, a hosszú a passzív memóriának felel meg.
A hosszú távú memória, ami a tények tárolására szolgál, különbözik attól, ami a készségek fenntartására
szolgál.
A rövid távú memória:
- akusztikus kódolás: megpróbáljuk gondolatban ismételgetve aktívan tartani az információt- jó, ha verbális
tételekb l áll
- vizuális kódolás: egyfajta fénykép- tudom, hogy a töri könyvben jobb alul volt az a szó, amit keresek, de
most nem jut az eszembe.
Ebben az esetben el nyben részesített az akusztikus kódolást.
Hosszú távú memória: néhány perces id tartamtól csaknem élethosszúságú id tartamig rz dnek meg.
A rövidtávú memóriából kerül át ide az ismeret ismétléssel és átvitellel. Persze van, ami kiszorítódik a
rövidtávúból a jelentést kódoljuk.
2
4
A tanulás és a felidézés között is összefüggés van, mint ahogy az emlékezés és a kódolás.
A jelentés alapján történ kódolással érhet el a legjobb felidézés, de ezen belül minél mélyebb és
kidolgozottabb a jelentés kódolása, annál tökéletesebb az emlékezés. Minél mélyebben kódoljuk az
anyagot, annál jobb az emléknyom.
A kés bbi felidézést megkönnyíti az információ megfelel szervezése (hierarchikus szervezés javítja az
el hívást.), illetve annak biztosítása, hogy a felidézés kontextusa hasonló legyen ahhoz, amelyben az
információt kódoltuk.
4.) Tanulási rituálék
Lehet sétálva tanulni- tacepaokkal a bútorokon. Fontos a hasonló érzelmi állapot is, mert így könnyebb a
felidézés.
Van aki külön jegyzeteket készít és a jegyzetekb l tanul, mert mialatt leírja, már azalatt is tanul.
2
5
11. feladat: Ismer sei körében, egy 28 éves fiatal n ben felmerül az öngyilkosság gondolata. A
baráti körben beszélgetnek az esetr l. Barátai kíváncsiak az Ön véleményére. Tájékoztassa barátait
a felmerül pszichológiai és etikai kérdésekr l!
- a személyiségfejl dés állomásai, törvényszer ségei
- a fejl dési szakaszok
- értelmi, érzelmi, testi fejl dés
- az öngyilkosság pszichológiai és etikai kérdései
1.) A személyiségfejl dés állomásai, törvényszer ségei

A személyiség fejl dése
Freud a személyiséget három összetev ben határozta meg:
Id: a személyiség legprimitívebb része- biológiai szükségletek
Ego: a gyerek már a valóság követelményeit is figyelembe veszi, megtanul késleltetni a szükségleteiben.
Superego: eldönti, hogy egy- egy cselekedet jó-e vagy sem. Általánosabban a társadalom értékeinek és
erkölcsi normáinak bels képvisel je, amely magában foglalja az egyén lelkiismeretét és erkölcsi ideáljáról
alkotott képet
2.) A fejl dési szakaszok
Fejl dési szakaszok (fejl dési fázisok)A személyiségfejl dés a születést l a halálig folyamatos,
egymásra épül fázisokban zajló folyamat. A pszichoszociális személyiségfejl dés élethosszig tartó
folyamat. A fejl dés folyamán a személyiségnek az adott életkorra, interperszonális viszonyokra,
tevékenységekre, szükségletekre stb. jellemz vonásai állnak el térben Én-identitás: a személyiség
jellegzetességeit az egyes szakaszokban identitásnak nevezzük, az identitások hierarchikus sorrendben
követik egymást.
A pszichoszociális fejl dés szakaszai
1. Orális-szenzoros szakasz (0-2. év) sbizalom versus Bizalmatlanság. Pszichofiziológiai-pszichológiai
szimbiózis az anyával. Meg kell tapasztalnia a világban, hogy a segítség, tör dés és szeretet elérhet . A
családba születve megváltoztatja annak életét is. Az anyai tör dés min sége közvetíti számára az els
tapasztalatokat. Kedvez kimenetel: bizalom és optimizmus 2. Muszkuláris-anális szakasz (2 - 3. év)
Autonómia versus Szégyen és kétely. A toilet-training folyamatában a szabályozás (visszatartás -
engedés) megtanulása, az akarat kifejl dése, vetélkedés a saját és szül i akarat között. Találkozás a
szabályokkal, elvárásokkal, renddel, fegyelemmel. Szociális nyomás, saját döntés. Kedvez kimenetel:
önkontroll és megfelelésérzés. 3. Lokomotoros-genitális szakasz (3-5. év) Kezdeményezés versus
B ntudat. Ébred szexuális érdekl dés, szül i szabályozás. A lelkiismeret fejl dése. A szándék és a cél
megjelenése a tér, id és fantázia felfedezésével. A játék szerepe. Identifikáció a nemi és szociális
szerepekkel, az ideálok prototípusai. Kedvez kimenetel: tervezés és megvalósítás, saját cselekvések
kezdeményezésének képessége 4. Látencia szakasza (6 -11. év)Szorgalom versus
Csökkentérték ség. Teljesítmény a tanulásban, a családon kívül; meger sítés a képességekben,
visszajelzések szerepe. A kompetencia kialakulása. Szorgalom, önértékelés. Kedvez kimenetel:
kompetencia intellektuális, szociális, fizikai képességekben 5. Pubertás és adoleszcencia (10-es
évek)
Én-identitás versus Szerepdiffúzió. Változások a testi fejl désben. A gyermekkori életmód feladása. A
kés bbi szociális szerepek különböz aspektusainak kezdeti elemei. Ahogy önmagát látja és ahogy t látja
a társadalom: kongruencia vagy annak hiánya. Milyen vagyok én, milyennek látnak? Feln tt - gyerek
létmód: befogadás a feln ttek közé. Barátságok, ideálok. Férfi - n : a nemi identitás meger sítése.
Pályaválasztás. Saját személyes története és lehet ségei, szerepek választása. Én-identitás krízis
kedvez tlen megoldásai:
- Korai zárás: az elvárásoknak és nem a személyes szükségleteknek megfelel szerepválasztás.
- Identitás diffúzió: az énkép elemei ellentmondásosak, integrálatlanok maradnak.
Kedvez kimenetel: Saját magáról, mint egyedi személyr l alkotott egységes kép.
2
6
6. Fiatal feln ttkor (korai 20-as évek ) Intimitás versus Izoláció. Szociális és genitális érettség.
Intimitásra való képesség. Szexuális és személyes identitás: képesség a másik nemmel valódi intim
kapcsolat kialakítására. A határok kontrollja. Kölcsönösség a szexualitásban és az orgazmusban. Elfogad
szerelem. (Freud: szeretni és dolgozni.). Kedvez kimenetel: szoros és tartós kapcsolatok
létrehozásának képessége, pályaelkötelezettség 7. Feln ttkor (50-es évekig) Alkotókészség versus
Stagnálás. Szerelem és intimitás: utódok nemzése. Tör dés a következ nemzedékkel. Alkotás a
munkában. Személyes biztonság. Kedvez kimenetel: tör dés a családdal, a társadalommal és a jöv
generációval 8. Érett kor (50-es évekt l) Én-integritás versus Kétségbeesés. Aktív készülés az
öregségre. Szembesülés az élet eljövend lezárásával, a halállal. Visszatekintés az életpályára,
mérlegkészítés. Visszavonulás a munkától, szeretett személyek elvesztése. Az egyéni létforma vállalása.
Kedvez kimenetel: a beteljesülés és az élettel való megelégedettség érzése; hajlandóság a halállal való
szembenézésre
3.) Értelmi, érzelmi, testi fejl dés

Értelmi fejl dés- Piaget szakaszelmélete
1. szenzomotoros szakasz: születést l 2 év - megkülönbözteti magát a tárgyaktól
2. m veletek el tti szakasz: 2-7 év- megtanul nyelvet használni és tárgyakat képekkel vagy szavakkal
megjelölni. Csoportosítja az azonos szín tárgyakat.
3. konkrét m veleti szakasz: 7-11 év- logikailag képes gondolkodni tárgyakról és eseményekr l. Több
tulajdonság alapján is tud osztályozni.
4. formális m veleti szakasz: 11 év- elvont kijelentésekben logikailag képes gondolkozni és
módszeresen ellen rizni hipotéziseit.
Látás kb. két éves korra lesz ugyanolyan, mint egy feln tté, el ször maszatok, színek, alakok
Hallás: már nagyon hasonló hangok közt is különbséget tud tenni, anya hangját kiválasztja
Szaglás: akárhány ember közül felismeri az anyát illat alapján!
Ízlelés: képesek megkülönböztetni és preferálják az édes ízeket
El ször megfordul, kúszik, mászik kapaszkodva áll, elindul, lépcs n még utánlépve megy, majd váltott
lábbal
3 hónaposan már kiváló emlékezetük van
4.) Az öngyilkosság pszichológiai és etikai kérdései
Az öngyilkosság és megel zése:
A pszichoanalitikus elmélet szerint az öngyilkosság a tárgyvesztésre adott reakció. A tárgyat
pótolhatatlannak éli meg a kliens, a veszteséget fenyeget folyamatként értelmezi.
Az az ember követ el öngyilkosságot, aki életének saját maga vet véget, mert megvan benne a meghalás
tudatos szándéka, egy módszer képzete, amely alkalmas az élet kioltására és kész a cselekedet
végrehajtására is.
Öngyilkossági kísérletr l akkor beszélünk, ha valaki a meghalás szándékával károsítja szervezetét, de
ennek következtében nem hal meg.
Az, hogy egy esemény az egyén számára traumatizálóvá válik-e több dologtól függ. Ha az esemény az
egyént a személyiségfejl dés kritikus id szakában éri, amikor többnyire gyengék a bels , védekezést,
vagy a feldolgozást segít lelki er k, akkor veszélyhelyzetbe kerülhet. Ilyen életkori szakaszok a
serdül kor, a terhesség, a klimax és az id skor.
Az is meghatározó lehet, hogy aktuálisan milyen pszichés állapotban van a kliens, tudja-e mozgósítani a
védekezést, feldolgozást szolgáló pszichés mechanizmusokat.
Freud szerint minden öngyilkosság során megölünk magunkban valakit. Megöljük magunkban –
szimbolikusan- azt a szeretett személyt, akivel azonosítottuk magunkat, de szeretetét elveszítettük. Minél
inkább visszaszorítja az egyén a kifelé irányuló agressziót, annál szigorúbb, annál agresszívabb lesz
önmagával szemben.
Az öngyilkosságot megel z tüneteknek három lényeges jegye van:
- fokozódó besz külés
2
7
- agresszivitás gátlás
- halál fantáziák
a személynek a külvilág felé érdekl dése, fogékonysága, motivációja csökken, érzelmileg besz kül, emberi
kapcsolatait redukálja, súlyos esetben izolálódik. A fontos dolgok már nem fontosak.
Az öngyilkosságot megel z tüneteknél tapasztaljuk, hogy az agresszív indulatok nem tudnak
megnyilvánulni, holott az egyén igen sok frusztrációt szenved el. Az indulatok önmaga ellen fordulnak,
önmagára haragszik, önmagával elégedetlen. A frusztrációkat ambivalens kapcsolatokban szenvedi el, a
másik iránti szeretete megakadályozza, hogy az agresszió felé irányuljon, holott a frusztrációt okozza.
Az élethez köt és az élett l eltávolító pszichés er k hozzák létre a cry for help- segélykérés- állapotát,
amikor a személy a környezete felé jelzéseket ad, még egy kísérletet tesz az életben maradásra. Ez lehet
írásos közlés, öngyilkossági fenyeget zés, vagy szimbolikus utalás a halálra. Emiatt fontos a
krízisintervencióban az öngyilkossági késztetésre rákérdezni az érzések mentén.
2
8
12. feladat: Intézményében egy új csoportot hoznak létre, melynek hatékony m ködéséhez
elengedhetetlen a tagok összehangolt munkája. Az els megbeszélésen melyet Ön vezet, a
csoportkohézió kerül szóba. A beszélgetés során az alábbi szempontokat érintse:
- társas kapcsolatok
- csoport, csoportok jellemz i
- csoportdinamika
- a csoportokat alakító tényez k
1.) Társas kapcsolatok

Az ember társas lény, kapcsolatigénnyel születik, még a beteg gyermek is. Az anya- magzat
kapcsolatanalízis pont az alapoknál fejti ki a hatását. Az anya- magzat kapcsolatanalízises gyermekek
mentálisan egészségesek.
2.) Csoport, csoportok jellemz i
Csoport: közösségi formáció, amelyben az emberiség sei tevékenykedtek. Két vagy több, egymással
interakcióban álló személy, akik hatással vannak egymásra. A mindennapi lét közege. Több személyb l
áll, akik kölcsönös függésben állnak egymással, individuálisan nem elérhet szükségletek kielégítésére.
A csoport néhány ismérve:
- egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek
- A tagok önmagukat mindenki mástól megkülönböztethet egységként szemlélik
- a tagokban célok és érdekek kölcsönös összefüggésének tudata élé
- a tagok interakcióban állnak egymással
- normarendszer alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit
- szabályok sora alakul ki a tagok tevékenységére, kötelezettségeire és jogaira vonatkozóan
Makrocsoportok: objektív vonatkoztatási rendszerek, társadalmi osztályok, életkor, lakóhely, munkahely
szerint.
Mikrocsoportok: az egyén személyes vonatkoztatási kerete (interakciók, státusok, szerepek, csoportcélok)
Csoporttípusok:
1. primér kiscsoport- család
2. sekunder- baráti kör, munkatársak
3. tagsági csoportok- amely csoportnak az egyén tagja
4. vonatkoztatási vagy referencia csoportok: amelyeknek normáihoz, értékeihez, elvárásaihoz az
ember alkalmazkodik (viszonyítja, vonatkoztatja magát.)
Jellemz i: ismertség, szemt l szembe kapcsolatok a tagok között. Létszáma korlátozott, csak annyi lehet,
amennyien személyesen jól ismerik egymást. Kialakulását tekintve a csoport lesz, mintegy önmagától
formálódik. Kibontakozásának hajtóereje a közös tevékenység. A tagoknak meghatározott pozíciójuk,
szerepük van.
Nagysága:
1. 2 vagy 3 f s csoport diád/ triád: m ködésük konfliktusos, kevésbé hatékony, kialakulásuk
kockázatos.
2. kiscsoport: 4-15 f között. Általában a 10 f alatti kiscsoport a leghatékonyabb.
3. nagycsoport: nagy létszámú, tagjai között nincsen személyes kapcsolat, többnyire valamilyen
függ ség, helyzet kapcsolja össze ket.
4. közösség: nagyságát tekintve nagycsoport méret , tagjait közös értékrend, közös, mindenki által
elfogadott és támogatott, önként vállalt tevékenység tartja össze. A jól m köd közösségek léte a
társadalom szempontjából meghatározó jelent ség .
hatékonysága:
a csoport hatékonysága az elvégzett munka eredményességével mérhet
eredmények lehetnek:
- a rábízott feladat megoldásának sikere
2
9
- a tagok elégedettsége
- a csoporttagokat megtartó képessége, biztonsága
- tanulási, fejl dési lehet ség
- megfelel alkalmazkodási képesség, rugalmasság
3.) Csoportdinamika
A csoportdinamika fogalma alatt a szociálpszichológia alapvet en 3 dolgot ért:
• A csoportdinamika a csoportokban zajló folyamatok összessége: Olyan er k, amelyeket
minden pszichológiailag leírható változások hívnak el , pl.: csoportképzés, szerepfejl dés,
vezetés, hatalom, befolyásolás.
A csoportdinamika a csoportfolyamatok tudományos feldolgozása:
• A csoportdinamika olyan eljárás, amellyel befolyásolni lehet a csoportfolymatokat: A
csoportfolyamatok irányításának módszertani tárháza, pl.: folyamatelemzés, brainstorming,
szerepjátékok, szociogram, kommunikációs gyakorlatok. A csoportdinamikával foglalkozó, ill. azt
felhasználó módszer-együttesek több formáját ismerjük.
Csoportdinamikán Lewin meghatározását értjük: az alakzatként felfogott együttes egyensúlyát, a mindig
változó, mégis fennmaradó társas forma tagjainak kölcsönhatását. „A csoport lényege nem a tagok
hasonlósága vagy különböz sége, hanem kölcsönhatása, egymástól függése (interdependenciája). Egy
csoportot dinamikus egészként jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely részletének az
állapotváltozása valamennyi többi részlet állapotát is megváltoztatja. ”
A személyiség változását, fejl dését maga a csoport m ködése, a csoporttagok egymásra való
kölcsönhatása idézi el .
A csoport fejl dési szakaszokon megy keresztül és válik csoporttá:
1. performatív fázis- csoporttagok visszafogott, tapogatózó viselkedése jellemzi. Tulajdonképpen
identifikációs folyamat, próbálja az egyén önmagát elhelyezni a csoportban.
2. Létrejön a csoport els dleges polarizációja egy csoporttag kijelentése nyomán. A csoporttagokban
látens módon felmerül ellentétek a verbális kommunikáció síkján artikulálódnak, beindul a csoport
konfrontációs folyamata.
3. az identifikáció és konfrontáció által teremti meg a csoport az egyensúlyát. Megszilárdul a csoport
affektív struktúrája, egyre inkább kirajzolódik, ki kivel tart.
4. munka fázisa: befektetett érzelmi és kognitív energia arányában megn a csoport fontossága,
jelent ség, vagyis referencia csoporttá válik. Ekkor már a csoport visszajelzései alakíthatják, s t
megváltoztathatják a csoporttag elképzelését önmagáról.
5. lezárás: a csoport végül minden esetben felbomlik
A csoportdinamika szintjei:
- ami a felszínen zajlik, küls konfliktusok. A viselkedésb l jól látszik
- mélyebb szint: a kapcsolatok függ sége és függetlenségi vágy között változik. Addig tart, amíg a tagok el
nem fogadják a kölcsönös függést.
- intrapszichés szint: a bizalom és bizalmatlanság mentén alakul ki. Kielégít , szorongásmentes
kommunikáció megtalálása a tagok egymás közt és a vezet vel.
A csoportvezet nek ezekre a történésekre rálátásának kell lennie és tudnia kell, hol van benne.
4.) A csoportokat alakító tényez k
Létrejöttének okai:
1. közös hiedelmek, értékek, érdekl dési kör
2. egyéni szükségletek, érdekek
3. társas együttlét óhaja
4. közös, eredményes munkavégzés igénye
5. magasabb szellemi teljesítmények iránti törekvés
6. vezet vé válás igénye, óhaja
3
0
13. feladat: Szeptember elején, iskolai közösségben, csoporton belüli villongások, er viszonyok
felmérése zajlik a társak között. Szül i értekezlet el tt beszélgetés alakul ki a szül k között.
Nyilvánítson véleményt a helyzet pszichológiai hátterér l! A beszélgetés során az alábbi
szempontokra térjen ki:
- a csoporton belüli tagolódás
- csoporttagok egymáshoz való viszonya
- csoporttagok egymást er sít tényez i
- szerepek, szerepkonfliktusok
1.) A csoporton belüli tagolódás

Csoporton belüli tagolódás:
Alcsoport képz dés: lehet az acting out megjelenési formája. Ez különösen korábbi ismeretségek, kialakult
barátságok esetén gyakori. Az is el fordul, hogy kialakul egy bizonyos ellenzéki frakció. Az alcsoportra
válás gyakori motívuma a vezet mellett, illetve ellene lenni.
Jellegzetes alakzatai:
1. Két személy kölcsönös választása, úgy, hogy másokat nem választanak: „pár”
2. Három személy kölcsönös kapcsolata; ha zárt, általában klikkesedésre utaló jegy: „háromszög”
3. Négy személy hat kölcsönös kapcsolata; ha a „négyzet” zárt, kifelé nem irányul választás, ez
maga a klikk.
4. Egy személynek több kölcsönös kapcsolata van, de azok között, akik hozzá köt dnek, nincs
kapcsolat; a „csillag” középpontjában lev személy ún. sztárhelyzetben van.
5. Nem lezárt párok egymáshoz kapcsolódása: a „lánc” elején és végén lév személyek között nincs
közvetlen kapcsolat.
6. Kölcsönös választás nélküli, magányos helyzet. Ha a „peremen” lév személy választ, de t nem
választják, akkor nevezzük elutasítottnak.
2.) Csoporttagok egymáshoz való viszonya
A csoporttagok elhelyezkedését, alá-fölérendeltségi viszonyokat nevezzük csoportstruktúrának. Ezen belül
minden egyénnek megvan a maga meghatározott helye, és ezzel valamilyen státusa, amelynek megfelel
szerepviselkedést vár el t le a csoport.
3.) Csoporttagok egymást er sít tényez i
Személyes viszonyok kialakulása:
Párképz dés, klikkek. Kiköltözés – szolidaritásvállalás
Csoportfeladat - személyes problémák megjelenése
Személyesség (énközelség) – távolságtartás
Kognitív (célra irányuló) - emocionális (kapcsolatra irányuló) szintek szabályozása
Normaképzés, szabályképzés
Közös élmények, „mi”-tudat, csoportkohézió
4.) Szerepek, szerepkonfliktusok
A szerep: Egy adott pozícióban (státusban) lév személy viselkedésére vonatkozó normák és elvárások
összessége. A normák általában a társadalom tagjainak megegyezésén alapulnak. Az egyének sokféle
szerepet foglalnak el egyidej leg és életük során.
Szerepkészlet: egy státushoz köt d szerepviszonyok.
Szerepek a csoportban:
minden csoportra jellemz sajátosság, hogy el bb utóbb szerepek szerint is strukturálódni kezd. A
szerepdefiníció összetett jelenségeket fed:
- az elvárt viselkedés összessége
- az érzékelt viselkedésnek együttese
- az eljátszott viselkedési módok.
A tagok magukkal hozzák a korábbi szereptapasztalataikat, készleteiket, s egy csoportba lépve összevetik
ezt a csoportban feltételezett elvárásokkal. Az így kialakított szerepek változatosak, vannak tagok, akik:
- okos magyarázatot adók
3
1
- nyitottságot mutatók
- van aki vonzó külsejét, fizikai adottságát mutatja
- vannak segít készek, megért k, empatikusak.
Feszültségek támadhatnak a tagok által eljátszott és mások által érzékelt szerepek között. Kommunikációs
gátak, gátlások, rokonszenv, ellenszenv, elfogadások és elutasítások képezik az eltéréseket. Feszültség
keletkezhet az elvárt és az eljátszott/ érzékelt szerepek között is. A csoport e folyamatban válogat. Van,
akit l elfogad egy adott szerepet, mástól ugyanezt elutasítja. Az is el fordul, hogy valakit belekényszerít a
csoport egy elvárt szerepbe. A keletkezett feszültség oldódására, megoldására törekszik. Ennek dinamikus
megjelenése a szerepek átalakulása, átstrukturálása, új szerepek kialakulása. Az új szerepek pedig új
feszültségeket teremtenek. Az eljátszott, érzékelt és elvárt szerepek, valamint az ebb l fakadó
csoportfeszültségek a tudattalanul megnyilvánuló jelenségek tudatosítása útján a csoportok jelent s
önismereti nyereséghez jutnak.
Jelenségszinten a szereplistából:
1, önirányultsági szerepek: egyéni feszültségek oldására valók.
- függ
- ellenszegül
- rivalizáló
- kitér
- párképz
- kilép
2. feladatra irányuló szerepek:
- kezdeményez
- információt kér
- információt adó
- kritikai tisztázás
- összegz
3. csoportfenntartó szerepek:
- összhangteremt
- bátorító
- kompromisszumkeres
- kognitív serkent
- feszültségoldó
3
2
14. feladat: Bels továbbképzés keretében munkatársainak a társadalmi rétegekr l, a szegénység
megjelenésér l kell beszélnie. Tájékoztassa munkatársait az adott témáról! A tájékoztatás során az
alábbi szempontokra térjen ki:
- a társadalom rétegz dése
- a szegénység megnyilvánulási formái
- a család jellemz i, funkciói
- a közösség fogalma a társadalomban
1.) A társadalom rétegz dése

Társadalmi rétegz dés:
A különböz ismérvek – mint a foglakozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely -
alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az
életkörülmények és az életmód különböz dimenzióiban.
A megkülönböztetett kategóriák lehetnek osztályok, rétegek vagy más társadalmi csoportok
A rétegek jellemz i:
a társadalmi zártság:
mindig a saját rétegen belül alakítjuk ki baráti vagy házassági kapcsolatainkat.
- id beli stabilitás:
egy meghatározott rétegbe született egyénnek nagyobb a valószín sége, hogy saját rétegében
marad, mint hogy megváltozik
A rétegek közötti eltér érdekek miatt feszültségek alakulhatnak ki.
Társadalmi rétegz désen – a legáltalánosabban – a társadalomban él egyének és csoportok hierarchikus
elrendez désének módját értik. Az anyagi-egzisztenciális, valamint a hatalmi pozíció alapján ugyanis az
egyének és a csoportok – egymáshoz viszonyítva – igen széles skálán helyezkedhetnek el. Az anyagi-
egzisztenciális helyzet többnyire jól körülírható foglalkozási pozícióhoz köt dik. A hasonló jellemz ket
felmutató foglalkozási csoportok pedig sajátos arculatú rétegeket alkotnak és a közöttük lev
különbségekr l, egyenl tlenségekr l meghatározott rétegz dési modellek alapján lehet képet alkotni.
A társadalom rétegz dése, illetve tagozódása különféle dimenziók szerint vázolható fel. Így például
elemezhet a foglalkozási pozíció, az iskolai végzettség, a jövedelem, a vagyon, az életkörülmények és az
életmód stb. szerinti rétegz dés. A leggyakrabban használt rétegképz tényez a foglalkozási pozíció.
Megkülönböztetett szerepét arra alapozzák, hogy a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt pozícióhoz
többnyire jól körülhatárolható anyagi-egzisztenciális helyzet köt dik. A foglalkozási pozíció, illetve a többi
rétegképz tényez közötti kapcsolat azonban gyakorta csak számos közvetít tényez n keresztül
érvényesül, illetve az is el fordul, hogy egy kedvez bb helyzet réteg bizonyos csoportjának a helyzete
jelent sen eltér a réteg egészét l. Emiatt az egyes rétegeket is igen bonyolult bels tagoltság jellemzi.
Alapvet en ennek a meglehet sen színes bels tagoltságnak köszönhet , hogy a modern társadalmakban
nem alakulnak ki a kasztjelleg társadalmakra jellemz vonások. Ez a bels tagoltság – a mobilitás révén
– egyúttal könnyebbé teszi az egyes rétegek közötti átjárhatóságot is.
2.) A szegénység megnyilvánulási formái
Szegénység (EU): szegény az az egyén, vagy család, akik nem rendelkeznek elég forrással ahhoz, hogy
úgy táplálkozzanak, olyan életfeltételekhez jussanak, olyan tevékenységekben és életfolyamatokban
vegyenek részt, amelyek a társadalomban általánosan elfogadottak.
Szegénység típusai:
- Abszolút szegénység: az a személy, vagy család, aki a létminimum alatt él.
- Relatív szegénység: azok a személyek, vagy családok, akik a társadalmi átlagjövedelem 40 – 50 –
60 %-a alatt élnek.
- Szubjektív szegénység: az a személy, vagy család, akik a megkérdezés pillanatában szegénynek
érzik magukat. Magyarországon 2003-ban 90 % tekintette magát szegénynek. A leszakadó
csoportokban jelenik meg a szegénység tudat leginkább.
- Objektív szegénység: azok a személyek, családok, akiknek a szegénysége statisztikailag,
matematikailag mérhet .
3
3
- Tartós szegénység: az a személy, aki már önmaga szegény családba születik, és ezt a
szegénységi kultúrát, tudatot átörökli.
- Átmeneti szegénység: azok a személyek, akik jelenleg szegények, de valószín leg rövid id n
belül ki fognak kerülni ebb l az állapotból. Pl. GYES-en, GYED-en lév k.
- Gyermek szegénység: 2003-ban a gyerekek 12 %-a volt szegény. Csak a legalapvet bb
szükségleteiket tudják kielégíteni. A gyerekek 20 %-a nem kap ajándékot.
A szegénység kategóriája egy jövedelmi korlátot, anyagi sz kösséget jelent.
Depriváció: megfosztottság. Anyagi sz kösséget is magában foglal, de mást is. Tágabb kategória.
Szegénységi tényez ket, amelyek a szegénység irányába tolják el az egyént.
Hátrányos helyzet: lemaradás. F ként az elmagányosodásra, széls séges individualizációra használják.
Pauperizmus: régen koldusok, ma hajléktalanok. Az a feln tt ember, aki küls segítség nélkül képtelen
önmaga eltartására, és fenntartására.
Társadalmi kirekesztés: új szegénység, az új kapitalizmus következtében jött létre. Nemcsak alacsony
jövedelemmel rendelkezik, EXKLÚZIÓ: minden a valóságos folyamatok, amelyek az új kapitalizmus
következtében jelentek meg. A társadalom kirekeszti ket, marginalizálódott csoporttá válnak, a
társadalom peremére kerülnek.
A szegénység a társadalmi egyenl tlenségek problémájával összekapcsolódik. A társadalmi
egyenl tlenségek kiélez dnek, n a különbség a szegények és a gazdagok között.
3.) A család jellemz i, funkciói

Család: a társadalom legkisebb egysége, els dleges kiscsoport. Egymással közeli rokonságban álló
emberek által alkotott alapvet társadalmi egység, biológiai, társadalmi, kulturális és pszichológiai
értelemben. Olyan együtt él kiscsoport, melynek tagjait házassági vagy leszármazási kapcsolat köt
össze. A család funkciói: termel , fogyasztó, reprodukciós, feln ttek pszichés védelme, gyermekek
szocializációja. 3 családtípus: házaspár, házaspár gyerekkel, egy szül gyerekkel
4.) A közösség fogalma a társadalomban
Közösség: Az emberi közösség az embereknek a családnál nagyobb, együtt él , illetve szoros társas
kapcsolatokat fenntartó csoportja. A közösségre jellemz , hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják
egymással, segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják. Általában nem
nevezzük közösségnek az egyesületeket, társadalmi szervezeteket és politikai vagy társadalmi
mozgalmakat, amelyek ugyan szintén sok önkéntes munkát igényelnek, de tagjaik els sorban csak egy-
egy konkrét tevékenységre, feladatra szövetkeznek. Ugyancsak nem hívjuk közösségnek azokat az
egyházakat és politikai pártokat sem, amelyek a hivatásszer , fizetett munkára épülnek.
A közösség kifejezést sokszor egyszer en a szoros egység értelmében használjuk, például
vagyonközösség, életközösség, nemzeti közösség
Azokat a közösségeket, melyek tisztán területi alapon szervez dnek, vagy egyéb olyan jellegzetességek
alapján, melyek nem tudatos döntés alapján válnak közösségképz tényez vé, eredend közösségeknek
hívhatjuk, míg azokat, melyek tudatos elfogadás eredményeként válnak közösséggé, nem-eredend
közösségeknek nevezhetjük. Így a közösségek, melyek a természeti adottságok, fajspecifikus
tulajdonságok, illetve rokoni kapcsolatok alapján válnak közösséggé, eredend közösségek, ellenben a
kulturális jegyek, megszerzett adottságok (tanult képességek, tudások, hivatások), nyelv alapján kialakult,
szervez dött közösségek nem-eredend közösségek. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy azok a
közösségek, melyekben különböz kódok határozzák meg a közösséghez tartozást, nem-eredend
közösségek, míg amelyekben a kódok nem töltenek be ilyen szerepet, eredend közösségnek min sülnek.
3
4
15. feladat: Munkahelyén a gyakorlatra érkez tanulók kommunikációs felkészítésével bízzák meg.
Készítse fel a tanulókat a kommunikációs alapismeretekb l! A felkészítés során érintse az alábbi
területeket:
- kommunikáció folyamata, jellemz i, fajtái
- a nyelv és a kommunikáció kapcsolata
- a verbális és a nem verbális kommunikáció jellegzetességei
1.) A kommunikáció folyamata, jellemz i, fajtái

Kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, és ily
módon befolyásolni egymás viselkedését. A kommunikáció az információ továbbítására, átalakítására
szolgáló folyamat.
A kommunikáció latin eredet szó, jelentése közölni, közzé tenni valamit. Olyan információ, melynek
tartalma az információ cseréje. Információnak csak azt nevezzük, ami új, ami csökkent egy fennálló
bizonytalanságot, ennek mértékegysége a bit. A leg sibb ilyen eszközünk a hangunk, melynek folyamán a
nyelvet használjuk. Ez a folyamat mindig legalább két személy között zajlik, az egyik a közl , a másik a
befogadó. Az információáramlás nem egy irányú folyamat, a szerepek állandóan felcserél dnek.
Folyamata:
A feladó egy meghatározott kód, azaz jelrendszer segítségével formába önti, azaz kódolja az információt,
azaz üzenetet, amit egy csatornán keresztül eljuttat a címzetthez, azaz fogadóhoz, aki dekódolja, azaz
fogadja az üzenetet.
Kódolás: jel segítségével megfogalmazzuk az információt
Adás: az üzenet eljuttatása a feladótól a vev ig
Visszacsatolás: a vev reakciója az üzenetre (nem szükségszer , hogy megtörténjen)
Csatorna: fizikai közeg, amin keresztül az üzenet eljut a feladótól a vev ig
Csatornazaj: mely befolyásolja az üzenet eljutását.
Közvetett kommunikációnál a csatorna lehet levél, vagy telefon, ez esetben a nem verbális vagy
metakommunikáció hiányzik.
Kód: a közlés módja, formai sajátossága, jelrendszeres.
Feed-back: a befogadó visszajelzése
A befogadó a jelzésekre négyféle viszont reakciót tehet:
- elzárkózik, nem engedi magához a közleményt
- magához engedi az információt, de nem veszi figyelembe
- magához engedi, de nem megfelel en módosítja az újraközlést.
Ezt a közl : feldolgozhatja és módosíthatja a visszajelzését, vagy nem veszi figyelembe.
Fontos, hogy a kódolás a befogadó számára érthet legyen és azt dekódolni tudja.
Fontos, hogy szavaink és tetteink összhangban legyenek egymással.
Jelek lehetnek természetes (füst és t zjelek) és mesterséges (vmely közösségben megegyezés alapján
jön létre) jelek
Története:
1. beszéd kialakulása
2. írás
3. nyomtatás
4. távközlés
5. informatika
kialakulásának elmélete:
1. naturista- csak az ember képes beszédre
2. tanulás elmélet- nevelés útján
3
5
2.) A nyelv és a kommunikáció kapcsolata
A nyelv a kommunikáció eszköze, mely kulturális fejl dés során alakult ki.
A nyelv és a kommunikáció:
• elválaszthatatlanok, nyelv nélkül nem lehet kommunikálni
• ezekhez szorosan kapcsolódnak a viselkedés, a nem nyelvi eszközök
• a nyelv állandó – mivel fennmarad -, de változó is – mert változik a szókészlete, új szavakkal
gazdagodik, néhány elkopik/t nik, más-más területen máshogy használják, tájszólás -.
3.) A verbális és a nem verbális kommunikáció jellegzetességei
Verbális kommunikáció az ember legspecifikusabb kommunikációs módja. Fontos a megfelel szókészlet.
Kerüljük az idegenszavak használatát!
4É: Értelmes, Értékes, Érdekes, Érthet .
Nem- verbális kommunikáció (metakommunikáció): vizuális kommunikáció.
A viselkedés szabályozásához szükséges nem nyelvi jelzések összessége.
Tekintet, kézmozgások, arckifejezések, testtartás, távolságtartás.
Testbeszéd: lehet tudatos (fejbiccentés), önkéntelen (nevetés).
Egyetemleges, vagy adott népcsoportra jellemz .
A metakommunikáció meger síti, vagy éppen törli a verbális kommunikációt. A hitelesség legfontosabb
mércéje a tekintet, a második legfontosabb a kéz.
1.) Vokális jelek: hangsúly, hangszín, hanger , szünetek
2.) Tekintet: szemöldök, szemhéj állása, nézési módok: bizalmas (szem alá), távolsági (homlokra),
hivatalos (szájat)
3.) Mimika: érzelmek kifejezése
4.) Mozgásos: gesztus: fej, kéz, kar mozgása
5.) Testtartás
6.) Térköz: illend ségi zónák (intimzóna: 15-45 cm, személyzóna: 46 cm-1,2 m, társadalmi zóna: 1,2-3,6
m, nyilvános zóna: 3,6 m-t l)
7.) Emblémák: ruházat, festék, testékszer, arcsz rzet (férfiaknál), tetoválás
A metakommunikáció tulajdonképpen kommunikáció a kommunikációról.

Hét alapérzelem kultúrától függetlenül megjelenik:
Öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor és érdekl dés.- hat születését l fogva süket és vak
gyermek vizsgálatából az is kiderült, hogy érzelemnyilvánításuk azonos a látókéval, csak kevésbé
szocializált.
Pupilla nagysága függ a megvilágítástól, de amikor valaki izgalomba jön, pupillája kétszeresére tágulhat,
dühös indulat hatására azonban összesz külnek a szembogarak.
A kommunikációban egész testünkkel részt vesz az ember.
Kézfogás típusok: uralkodó, behódoló, egyenl séget sugárzó
Proxemika:
Az emberek körül kialakultak úgynevezett zónák, melyekbe a különböz mélységben ismert embereket
engedjük be. Ha ezeket a zónákat megsértjük, a másik fél könnyen agresszívvá válhat. Nagysága függ
annak a helynek a néps r ségét l, ahol az illet személy nevelkedett.
1. szoros intim: 0-15 cm-re a testt l
2. intim zóna: 15-45 cm
3. személyes zóna: 46-1,2 m
4. társadalmi zóna: 1,2- 3,6 m
5. nyilvános zóna: 3,6 m felett
3
6
16. feladat: A gyakorlatra érkez tanulók segítséget kérnek a betegekkel/kliensekkel és/vagy
hozzátartozókkal való gördülékenyebb kommunikáció, együttm ködés érdekében. Tájékoztassa
ket azokról a témakörökr l, melyek segítségükre szolgálhatnak a helyzet megoldásában!
- verbális és nem verbális csatornák
- a közlési aktust befolyásoló tényez k
- a társmegismerés automatizmusai
- az ért figyelem, empátia szerepe a szakmai munka során
- empátia szintjei
1.) Verbális és nem verbális csatornák

Az emberi kommunikáció alaptételei:
- Nem lehet nem kommunikálni!: Az ember minden megnyilvánulásával üzen v.mit a külvilág felé.
Ez akkor is így van, ha nem mond semmit
- A kommunikáció egyszerre többcsatornás és többszint folyamat: A többcsatornás jelleg a
két f kommunikációs csatorna – a verbális és nonverbális – jelenlétét takarja, míg a
többszint ség egy tartalmi (a konkrét közleményben elhangzottak) és egy viszonyszintre (az
elhangzottakat parancsnak, óhajnak, vagy épp tréfának kell vennünk) utal.
- A kommunikáció dönt en egy kölcsönös interakció: a felek szerepe (adó és vev ) állandóan
cserél dik, miközben hatnak egymásra, a másik kommunikációjára az elmondottakkal.
A kommunikáció típusai:
- A kommunikáció a felek státusza szerint lehet egyenrangú, vagy egyenl tlen: ez attól függ,
hogy a beszél k viszonya mellé, vagy alá-fölé rendelt. A tranzakció analízis is ezzel foglalkozik.
- A kommunikáció irányultsága szerint lehet egyirányú és kétirányú: egyirányú a
kommunikáció, ha a folyamaton belül a hallgatónak nincs módja a visszajelzésre, nem töltheti be
a beszél (adó) szerepét (pl.: tv nézés, könyvolvasás), kétirányú pedig akkor, ha a beszél és a
hallgató állandóan szerepet cserél.
- A résztvev k térbelisége szerint lehet közvetlen és közvetett: Közvetlen, ha térben és id ben
együtt van a beszél és a hallgató, közvetett, ha ez nem valósul meg.
Kommunikációs csatornák
Az emberi kommunikációban az üzeneteket kétféle kódrendszerrel, a verbális (nyelvi) és a non-verbális
(nem nyelvi) jelekkel fejezhetjük ki. A non-verbális jelek jelent ségét jól mutatják azok a kutatások, melyek
eredménye szerint a kommunikációs tartalom, vagy más néven üzenet 65%-a nonverbális jelek útján jut el
a befogadóhoz, míg szóbeliség útján csupán az egyharmada. Ráadásul a nem nyelvi jeleket sokkal
nehezebb kontrolálnunk, mint a szavainkat. Nagy el ny, ha valaki megtanulja irányítani a saját nem nyelvi
kommunikációját és felismerni, helyesen értelmezni a másikét (kongruencia).
Verbális jelek:
A nyelv és a nyelvi jelek (írás és beszéd) használatát értjük alatta. Fontos elkülöníteni a nyelv és a beszéd
fogalmát: Nyelv a társadalom által létrehozott olyan szabályrendszer, amelyet az egyén a beszéd
megalkotásakor használ. A beszéd viszont egy minden egyénre külön jellemz jelenség összefoglaló
neve, amely alatt a szóbeliséget és az írást kell érteni.
A verbális kommunikáció összetev i:
- légzés
- beszédhang képzés és kiejtés
- hangsúlyozás
- hanglejtés (hangfekvés – egyénfügg , létezik mély- közepes és magas hangfekvés, hangköz –
egy melankolikus személy kisebb, egy kolerikus nagyobb hangközökkel beszél és hangmenet –
nyelvenként eltér – olasz dallamosság, magyarban ereszked , emelked és lebeg dallam)
- beszédszünet (belégzési, hezitációs – – és hatásszünet)
3
7
- beszédtempó (függ a nyelvt l, a beszédhelyzett l, a témától és a beszél érzelmi állapotáról és
egyéniségét l)
- hanger (függ a helyszínt l, az egyént l, a témától)
A non-verbális kommunikáció összetev i:
- vokális jelek: a beszél hangja, kiejtése
- arc: ezen belül tárgyalni kell a tekintetet és a mimikát. El bbi kifejezhet örömöt, meglepetést,
félelmet, haragot.
Érzéseinket, gondolatainkat arcizmaink mozgása, azaz mimikája is közvetíti
- gesztus: a non-verbális kommunikáció legkidolgozottabb jelrendszere. Ide soroljuk a fej, a kéz, a
kar és a láb mozgásait. A gesztusok között már több tudatos is van
A fej gesztusai jól elkülöníthet , értelmezhet jelek: egyetértés, tagadás
A kéz és a kar mozdulatai nagyon sok jelentést hordoznak: kérés, megtagadás, hívás, figyelmeztetés,
eskü, kigúnyolás, megtapsolás, áldás stb. Ezen kívül a keresztbe tett kar zárkózottságra utal, a nyitott
tenyér szinteséget, nyíltságot tükröz, a „tornyozás” a magabiztosság jele, a kéztördelés szorongás
közvetít je. Az arccal együtt vizsgálva egyéb kommunikációs üzeneteket is közvetíthet: fejtámasztás –
unalom, a száj elé tett kéz – meglep dés, kimondott szó megbánása, áll simogatása – döntést mérlegel
gondolkodás
A láb hasonló jelentéstartalmat hordoz, mint a kar (pl.: keresztbe tett lábak).
- testtartás
- térköz
- emblémák
2.) A közlési aktust befolyásoló tényez k
Közlést a csatorna milyensége befolyásolja, pl. hatalmas tömegben, zajban nem lehet beszélni.
Befolyásolja továbbá a befogadó és a közl kódrendszerének különbségei, illet leg egyéb fizikális
képességek.
3.) A társmegismerés automatizmusai
Az interperszonális (személyek közötti) kapcsolatok min sége az önismereten és a helyes társismereten
alapszik. A kapcsolatot kétoldalúság jellemzi, tehát interaktív.
A társmegismerés- személypercepció/ személyészlelés, érzékelés: az érzékelés és észlelés a külvilág és
a személyiség közötti közvetlen kapcsolat megteremtésének alapját képezik. Az ismeretszerzés els
lépcs fokát jelentik e folyamatok, általuk szerzünk tudomást a jelenségr l. A tudatunktól független, a
valóság visszatükrözése az érzékszervek által. A társmegismerés hibás mechanizmusainak jellemz i:
id takarékos és gyors, ugyanakkor nem pontos személypercepció.
Személypercepció során a következtetések a megismer re vannak bízva.
Kategória: alapegység, amibe az információkat gy jtjük. Soha nem egyszeri jelenségr l van szó.
Séma: a kategóriák rendszerezése.
Sztereotípiák: egy kategória leírásakor az általános tulajdonságokat emeljük ki. S ríti az egy kategóriába
tartozó elemek tulajdonságait az egyedi tulajdonságokat elhagyva, ezért nagy a tévedés esélye.
Hibás automatizmusok- els ként megnyilvánuló tulajdonságok alapján
- küls tulajdonságok alapján
- néhány megjelen tulajdonság alapján- hozzárendelem azt is, amit nem tapasztaltam meg. Negatív
változatai az el ítéletek.
- konstancia- beskatulyázás: lényeges ebben a társmegismerési automatizmusban, hogy milyen mércék
alapján nézem a személyt. Az így kialakított kép rögzül, illetve állandósul.
- polarizáció: széls séges társmegismerési forma. Pólusokon helyezzük el egymást, a két széls értéken.
Mentségeket keresünk arra, hogy igazoljuk saját ítéleteinket másokról.
- projekció: bizonyos beállítódásunkat, véleményünket, álláspontunkat szívesen ruházzuk rá a partnerre. A
másik ember megítélésében a saját lelkiállapotunkat hajlamosak vagyunk kivetíteni.
4.) Az ért figyelem, empátia szerepe a szakmai munka során
Ért figyelem szabályai:
- legyünk nyitottak a beteg problémáira, a türelem és a megértés nagyon fontos eleme a
3
8
beteggel és a hozzátartozóval való kapcsolattartásnak
- ha valamivel nem értünk egyet, ne nyilvánítsuk ki, mert ez értékítélet róla, fogadjuk el az
álláspontjait. Ha elkerülhetetlen a véleményformálás, azt tapintatosan tegyük, ezzel a
helyes irányba vezetjük.
- Az ápoló, illetve terapeuta egy katalizátor a probléma megoldására, próbálja rávezetni a
beteget a számára legoptimálisabb módon.
Azt aktív hallgatásnak nevezi Rogers, aminek a lényege, hogy végig hallgatva a klienst folyamatosan
visszajelzünk ühümmel és visszakérdezésekkel, s rítve, összefoglalva a mondanivalóját, hogy mi jól értjük
e. Az érzésekre is reflektálunk ez id alatt, tehát nem csak arra, amit mond!
- empátia: az ért empátia a személyiség olyan képessége, mellyel bele tudja élni magát a másik ember
lelkiállapotába. Alapja a másik ember ért figyelemmel történ meghallgatásának.. A segít beszélgetés
alapja.
Az empátia munkaeszköz, az aktív hallgatás során ideiglenesen le kell tudni mondani a saját „tájékozódási
keretünkr l” és kizárólag a beteg „tájékozódási keretén” belül maradni. Kiemelked a szomatikus és lelki
betegeknél!
5.) Empátia szintjei
- képesség a mások érzéseinek átélésére
- a másik lelkiállapotának átgondolása, felfogása
- képesség az ellentmondások felfedezésére, megsejtésére
- az érzelmek egyedisége, lelki folyamatok, érzelmi állapotok megértése
- lelki folyamatainak megnyilvánulásaiból következtetés a partner kulturális közegére
3
9
17. feladat: Munkahelyén két munkatársa között konfliktus támad, melynek feloldására egyedül
nem képesek. Segítsen nekik ebben, egyéni beszélgetés keretében!
- konfliktusok okai, kommunikációs zavarok
- konfliktus és verseny
- konfliktuskezelés típusai
- konfliktuskezeléshez szükséges készségek
1.) Konfliktusok okai, kommunikációs zavarok

Konfliktus: ellentétes, vagy egymást kölcsönösen kizáró érzelmek, vágyak, vagy késztetések egyidej
jelenléte.
A konfliktus ellenkez irányú érdekek ütköztetése.
Többféle oka lehet:
- ellentétes érdekek és érdekviszonyok
- a források, az id , a hatalmi viszonyok egyenl tlensége
-Ellentétes értékrendek, meggy z désrendszerek, ideológiák, érzelmi- kapcsolati szembenállás
- kommunikációs, kapcsolatteremtési zavarok
2.) Konfliktus és verseny
A konfliktus egymás ellen, a versengés egy cél elérésére irányul.
3.) Konfliktuskezelés típusai
Az, hogy miképpen viszonyulunk egy- egy konfliktushoz, az függ az adott konfliktus okaitól, kimeneteli,
megoldási lehet ségeit l, valamint saját érzelmi állapotuktól is. A konfliktushoz f z d viszonyunk abban
is megnyilvánul, hogy kezelésének mely fajtáját, típusát részesítjük el nyben a konkrét esetben.
Alapvet en öt típust különít el annak megfelel en, hogy a saját érdekünk és a másik fél érdeke a
megoldási stratégiánál milyen arányban érvényesül. Az egyes típusok nem alkotnak alá és fölérendeltségi
viszonyt egymás között, mert alkalmazásuk más- más feltételek között mondható optimálisnak.
A konfliktus valójában érdekek összeütközése, rejtett törekvések megnyilvánulása, emberek
szembekerülése egymással, amelynek mozgatórugója a korlátozott forrásokért való versengés, bizonyos
el nyök megszerzése, a környezetre való befolyás növelése.
A konfliktuskezelés típusai:
1. kompromisszumkeres típus: arra ügyelnek a felek, hogy mindkett jük érdeke érvényesüljön, de csak
részben, vagyis mindegyik engedjen a másik javára. Akkor el nyös, ha mindkét fél hatalmi pozíciója
egyforma és sürget az id .
2. verseng típus: az együttm ködést kizárja, egyoldalúan gy zni akar, és ennek érdekében minden
eszközt igénybe vesz. Általában kedvez tlen hatással van az emberi kapcsolatokra. .
3. problémamegoldó (együttm köd ) típus:nem akar mindenáron gy zni, elfogadja a másik fél érdekeit
is. Úgy érvényesíti a jogait, hogy tudomásul veszi a másikét. Akkor el nyös, ha konszenzust akarunk
kialakítani, megteremtve a felek elkötelezettségét a megállapodás végrehajtásához, ha fontos a pozitív
érzelmi viszony megteremtése, fenntartása.
4. elkerül típus: lemond mind a saját, mind a másik fél érdekeinek érvényesítésér l. Egyik fél gy zelmét
sem t zi ki célul. Akkor el nyös, ha a konfliktus megoldása el reláthatólag kisebb eredménnyel járna, mint
az elkerülése, ha a felek közötti feszültségcsökkentés fontosabb, mint a várható kimenetel, ha az adott
probléma nem annyira fontos és a pihentetése javítja esélyeinket, vagy fokozza a tisztánlátást.
5. alkalmazkodó típus: nem érvényesíti a saját érdekeit, de hagyja érvényesülni a másikét. Akkor el nyös,
ha bizonyítani akarjuk együttm ködési készségünket.
A konfliktusok szintén kommunikációban ágyazottan fejl dnek ki. Megnyilvánulhat az összes
kommunikációs csatorna igénybevételével.
4
0
4.) Konfliktuskezeléshez szükséges készségek

- képesnek kell lennünk konfrontálódni
- kell nemet mondani, amikor véleménykülönbség áll el
- magatartásunknak azt kell sugallnia, hogy készek vagyunk a dolgok józan és ésszer megbeszélésére,
megvitatására, megfontolására, azaz a probléma megoldására
- ki kell fejlesztenünk magunkban a meghallgatni tudás képességét-aktív, ért figyelem- verbális és nem
verbális jelek adása és értelmezése, rövid tömör megfogalmazása az általunk hallottaknak
- Késznek kell lennünk gondolataink, érzéseink, világos, higgadt és szinte kifejtésére
- kijelentések helyett inkább célirányosan kérdezzünk
- jártasságot kell szereznünk abban, hogy a problémákat inkább kívülr l tudjuk látni, elemezni, értékelni
- törekednünk kell a másik szempontjainak megértésére, figyelembevételére, érveinek meghallgatására
- meg kell tudnunk fogalmazni azokat a közös célokat, amelyek segíteni képesek, hogy felül tudjunk
emelkedni a súrlódások közvetlen kiváltóin és a kölcsönösen el nyös lehet ségekre összpontosítsuk
figyelmünket.
4
1
18. feladat: Munkahelyére új munkatárs érkezik. Tájékoztassa az intézmény szervezeti felépítésér l,
a munkaköri elvárásokról, a munka világára vonatkozó szabályozásokról! A tájékoztatás során az
alábbi szempontokra térjen ki:
- az egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája
- munkakörök, munkakörökkel kapcsolatos elvárások
- személyes attit dök
- Munka Törvénykönyve, Kollektív szerz dés, Munkaviszony és munkajogi szerz dések
1.) Az egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája
2.) Munkakörök, munkakörökkel kapcsolatos elvárások

A munkakör nem más, mint azon munkák köre, amelyet a munkavállaló végezni köteles. A munkakört
többféleképpen lehet meghatározni: leírhatják foglalkozás szerint (például titkárn ), vagy a végzend
munkákat írják körbe (például k m ves mellett kisegít munkák). A munkakör úgy is leírható, hogy a
munkáltató meghatározza a dolgozó által elvégzend munkák jellegét (például áruforgalmi osztály
vezetése).
4
2
A munkakör kiterjedhet többféle munka végzésére is. A munkáltató jogosult meghatározni az egyes
munkakörökön belül ellátandó feladatokat. A munkaszerz dést részletes munkaköri leírás is kísérheti:
mindkét fél érdeke, hogy a munkavállaló tisztában legyen a feladataival, kötelezettségeivel.
• A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: Ápoló tevékenység, a végzettségben meghatározott
szakmai kompetenciának megfelel munkavégzés, a munkaköri leírásban rögzített irányelvek
alapján. A munkaköri leírás a munkaszerz dés melléklete. Meghatározza a munkavállaló teend it.
3.) Személyes attit dök
Az attit d fogalma: pozitív és negatív viszonyulások. Tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek, környezet,
elvont eszmék, irányzatok iránti vonzalmak vagy idegenkedése. Az attit d tapasztalat révén szervez dött
mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira
mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attit d vonatkozik. Allport, 1954
Az attit dnek van: tárgya-iránya (±), intenzitása, struktúrája
Az attit d funkciói
- Igazodás, vagy alkalmazkodási funkció: igazodás a szociális környezethez
- Énvéd funkció: bels konfliktus legy zésében segít, projekció
- Értékkifejez funkció: személyes érétkek kifejezése, énképünk tükröz dése, akkor változik, ha alternatív
attit d jobban megfelel az alapvet értékeknek
- Ismeret funkció: a világ megértése, könnyebb rendszerezése érdekében is kialakulnak attit dök, standard
referenciakeretek a világ könnyebb értelmezhet sége érdekében
- Instrumentális funkció: hasznossági okból fenntartott attit dök.
4.) Munka Törvénykönyve, Kollektív szerz dés, Munkaviszony és munkajogi szerz dések
a.) Munka törvénykönyve: munkaviszonyt 3 törvény szabályozhat:
- közalkalmazotti törvény, köztisztvisel i törvény,
- munka törvénykönyve,
- polgári törvény könyve.
A munka törvénykönyve: a munkaviszonyokra terjed ki, melynek alapjai a munkáltatók és a
munkavállalók, és kiterjed minden olyan munkaviszonyra, ahol a munkavégzés a Magyar Köztársaság
területén történik.
b.) Kollektív szerz dés és tartalma
Kollektív szerz dést egyrészr l a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több
munkáltató, másrészr l a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet. A kollektív szerz dés úgy jön
létre mint egy szerz dés, de a gyakorlatban úgy m ködik, mint egy jogszabály, azaz jogok és
kötelezettségek származhatnak bel le. A kollektív szerz dés munkaviszonyra vonatkozó szabály.
A kollektív szerz dés szabályozhatja:
- a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket
- ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját
- az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét
- a kollektív szerz dést köt felek közötti kapcsolatrendszert
- A kollektív szerz dés a munkaviszonyra vonatkozó bármely kérdésr l rendelkezhet, de nem lehet
ellentétes jogszabállyal.
A kollektív szerz dés két részb l áll:
- a normatív része a munkavállalók munkaviszonyból származó jogait és kötelezettségeit, illetve ezek
gyakorlásának rendjét határozza meg
- a kötelmi jogi része a szakszervezet és a munkáltató kapcsolatrendszerét rendezi.
c.) A munkaviszony legfontosabb jellemz i:
- 2 alanya van, a munkáltató és a munkavállaló,
- a munkaviszony munkaszerz déssel jön létre, ami köthet szóban és írásban is a legelterjedtebb, az
írásban kötött,
- a munkaszerz désr l mindig a munkáltató köteles gondoskodni,
- a munkaszerz dést a munkába lépés el tt mindig alá kell írni mindkét félnek,
4
3
- a munkaszerz désekben a kötelez alapokon kívül bármit bele lehet írni,
- a munkaszerz dés a kollektív szerz déssel ellentétes nem lehet, csak akkor, ha kedvez bb feltételt
biztosít a munkavállaló számára,
- a munkaszerz désben rögzíteni kell: a személyi alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, munkába
lépés idejét, azt hogy határozott vagy határozatlan id re szól-e,
- a munkaszerz dés mellé tájékoztatót kell adni a munkáltatónak és azt 30 napon belül írásban is át kell
adnia neki.
Tájékoztató tartalma:
- próbaid (30 vagy 90 nap),
- tartalmazza a munkarendet,
- munkabér elemeit,
- a bérfizetés napját (általában a hónap 10-e),
- rendes szabadság mértékét, számítási módját, kiadására vonatkozó módokat,
- a munkáltatói és munkavállalói felmondási lehet ségeket,
- ha nem térnek ki a szerz désben a munkaid s foglalkoztatásra, akkor az mindig 8 órásnak tekinthet ,
kivéve, ha részmunkaid s foglalkoztatásról van szó,
- határozott munkaviszonyt mindig rögzíteni kell a munkaviszony szerint.
d.) Munkajog: a munkajogban, mint a jogrendszer egyik ágában, szorosan összefonódnak a kollektív és
kétszemélyes viszonyokat rendez normák.
A munkajog tárgykörébe tartozik a munkaviszonnyal kapcsolatban keletkez jogosultságok és
kötelezettségek meghatározása, ide tartozik továbbá a munkaügyi igazgatás és ellen rzés, valamint a
vállalatvezetésben való dolgozói részvétel intézményének jogis szabályozása.
Munka törvénykönyve 1992. évi XXII. törvény
Munkaköröket szabályozzák a munkaköri leírások. Lehet közalkalmazotti, megbízási szerz dés alapján,
vagy egyéni vállalkozásban.
A munkakörök betöltését törvényi el írás szabályozza a végzettségeket pontosan meghatározva.
Közalkalmazottként 40 órás munkaid , max 60 órára növelhet önként vállalt többletmunkával.
Megbízási szerz dés: ellátandó feladatok pontos megnevezését, helyét, idejét, szakmai felettesének
megnevezését, a felügyelt egészségügyi dolgozóknak a munkakörének megnevezését, ellátott feladatok
díjazását, okozott kár megtérítésének szabályait, szerz dés megsz nésére vonatkozó rendelkezéseket.
Egyéni vállalkozás: saját nevében és felel sségére egészségügyi szolgáltatóként m ködik. Vállalkozói
engedéllyel és egészségügyi hatóság által kiadott m ködési engedéllyel kell rendelkeznie.
Társas vállalkozás tagjaként: az egészségügyi szolgáltatást a társas vállalkozás nevében és
felel sségére végzik. M ködési engedéllyel kell rendelkeznie.
Együttm ködés alapelvei:
Az egészségügyben végzett gyógyító, megel z munka végzése során a pontos és részletes információ
átadásának hiánya súlyos zavarokat okozhat. Ezek elkerülése érdekében az egészségügyi szakdolgozó
szakmai tevékenységének végzésekor tudása legmagasabb színvonalát nyújtja, felel sséget vállal
szakmai és egyéni döntéseiért, együttm ködik az egészségügyi és nem egészségügyi dolgozókkal és
mindig olyan magatartást tanúsít, amely erkölcs- értékítéletével megegyez .
4
4
19. feladat: Munkahelyén csoportvezet nek nevezik ki, megbízásakor a f nöke kifejezett kérése,
hogy helyezzen nagy hangsúlyt a kapcsolatteremtésre és kapcsolattartásra intézményen belül és
kívül. Tervezze meg a kommunikáció lehet ségeit! A tervezés során az alábbi szempontokra térjen
ki:
- partnerek meghatározása
- egészségügyi intézmények közötti kapcsolatrendszerek
- az intézményen belüli kapcsolattartás lehet ségei
- kapcsolatteremtés munkatársakkal, oktatásszervez kkel, tanulókkal
1.) Partnerek meghatározása

• Közvetlen és közvetett partnerek
• A partnerek és képvisel ik azonosítási folyamatának gyakorisága
2.) Egészségügyi intézmények közötti kapcsolatrendszerek
A környezet jelen összefüggésben jelenti mindazokat a magánszemélyeket és hivatalos szerveket, akik, ill.
amelyek az adott intézmény közvetlen környezetében találhatók vagy/és azzal m ködése során
munkakapcsolatban vannak. A környezeti kommunikációt az szabja meg, hogy kik tartoznak az intézmény
célcsoportjába, és milyen az a konkrét közeg, amelyben élnek. A nagyszámú variációs lehet ség miatt
ebben a vonatkozásban csupán néhány irányelvet lehet javasolni. Ezek mind azt szolgálják, hogy az
intézmény szervesen illeszkedjék az adott lakóközösség életébe, kölcsönös el nyökkel szolgálhassanak
egymás számára. Ebb l a szempontból nézve a jó intézeti kommunikáció komoly mértékben
befolyásolhatja a társadalmi attit döt. A kifelé történ kommunikáció (partner szervezetekkel, médiákkal
stb.) szabályait is le kell fektetni, kijelölve a kompetencia határokat, és a kommunikációra jogosult
személyeket.
3.) Az intézményen belüli kapcsolattartás lehet ségei
A bels kommunikáció egy adott szervezet vezet sége és az alkalmazottak, munkatársak, tagok,
valamint azok érdekvédelmi szervezetei közötti interaktív (kölcsönös) kommunikációs kapcsolat kiépítése
és m ködtetése.
A bels kommunikáció célja és feladata:
• jó munkahelyi, közösségi légkör megteremtésével fokozzuk a munka hatékonyságát,
4
5
• az alkalmazottak, tagok, önkéntesek kedvez en befolyásolják a szervezetr l kialakult képet
személyes kapcsolataik útján,
• megfelel információáramlással mozgósítsuk a munkaer t, hogy a szervezet jöv jét befolyásoló
stratégiai kérdésekben aktívan részt vállaljon (a küldetés és a stratégiai célok elfogadása,
elfogadtatása),
• az alulról felfelé haladó információk a lehet legkisebb torzítással jussanak el a vezet khöz,
valamint egyszer sítsük a menedzsmentfeladatok és döntések keresztülvitelét,
• a kifelé irányuló kommunikáció és image konzisztens legyen a szervezeti kultúrával,
• rendszeres értékelésekkel, a szervezeten belüli kapcsolatok elemzésével csökkentsük a
konfliktusokat.
4.) Kapcsolatteremtés munkatársakkal, oktatásszervez kkel, tanulókkal
A bels kommunikáció eszközei:
Szóbeli: Munkamegbeszélések, stábülések
Közös tervez fórumok
Csoportos és személyes értékelések
Konfliktuskezelés
Csapatépít rendezvények, szabadid s programok
Kuratóriumi/elnökségi ülések
Írásbeli: Stratégiai terv
Szervezeti és m ködési szabályzatok
Projekt megvalósításai tervek: feladat és felel ségek leírása
Szervezeti struktúra: munkaköri leírások, munkaszerz dés
Faliújság, szervezeti naptár
Emlékeztet k, jegyz könyvek
Internet (bels Internet rendszer)
A küls kommunikáció célja és feladata:
• a lakosság és a lehetséges partnerek bizalmának megnyerése, a szervezet jó hírének és
ismertségének növelése
• eredményeink folyamatos bemutatása lehetséges partnereink és támogatóink számára, a
szervezet pozíciójának er sítése
• folyamatos kapcsolatépítés és kapcsolattartás célcsoportjainkkal, a projekt hozzáférhet ségének
és hasznosságának bizonyításával;
• klienseink mobilizálása és bevonása a társadalmi (és egyéni, helyi) problémák megoldásában;
• a projekt szolgáltatásainak és el nyeinek megismertetése a felhasználókkal, illetve ösztönzése
ezek igénybevételére;
A küls kommunikáció lehetséges eszköztára:
- levelek, feljegyzések, beszámolók, állásfoglalások, felhívások
- viták, felszólalások, el adások, interjúk
- rendezvények (konferenciák, fórumok, szakmai m helyek, tréningek, nyílt napok, adománygy jt
események, kiállítások, vásárok, road show stb.)
- beltéri és közterületi hirdet táblák, plakátok, matricák
- kiadványok (beszámolók, éves jelentések, prospektusok, brosúrák, szórólapok, meghívók, újságok,
hírlevelek stb.)
- adatbázisok
- PR filmek
- hirdetések
- sajtómunka
- szervezet honlapja, egyéb online PR eszközök (elektronikus hírlevelek, internetes fórumok, blogok,
adatbázisok, linkgy jtemények, levelez listák, közösségi portálok, videomegosztó portálok, online
sajtószoba stb.)
4
6
20. feladat: Kollégája hosszú évek óta dolgozik az egészségügyben, mindennap fásultan
érkezik és gépiesen végzi a munkáját. A betegekkel/kliensekkel, munkatársaival türelmetlen.
Vázolja fel milyen pszichés történések állhatnak viselkedése hátterében! Kezdeményezzen
beszélgetést munkatársával! A beszélgetés során az alábbi területeket érintse:
- Burn-out szindróma jellemz i
- a kiégés okai, tünetei, hajlamosító tényez k, kialakulásának fázisai
- a kiégés megel zése, feloldása
- segít és gyógyító beszélgetés célja
- önsegít technikák
1.) Burn-out szindróma jellemz i

A kiégési szindróma (Burnout) tünet-együttes, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés,
kedvez tlen stresszhatások következtében létrejöv fizikai-érzelmi-mentális kimerülés.
A kiégés visszafordítható folyamat, bármely szakaszban történ beavatkozás esetén korábbi fázisok
elérése lehetséges. Amennyiben nem történik hatékony beavatkozás, a folyamat végén pályaelhagyás,
súlyosabb esetben valamilyen függ ség (alkoholizmus, kábítószer-függ ség) is kialakulhat, de el fordulhat
öngyilkosság is.
2.) A kiégés okai, tünetei, hajlamosító tényez k, kialakulásának fázisai
A kiégés okai
Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, mely vonatkozik az anyagi jelleg juttatásokra, az
alacsony jövedelemre, illetve az erkölcsi elismerés elmaradására. A túlságosan hosszú munkaid , az extra
igénybevétel melletti nagy felel sség is kockázati tényez . Veszélyeztetettebbek az egyedül dolgozók,
akiknek nincs lehet ségük szakmai tapasztalatcserére, és nem kapnak visszajelzést.
Tünetek
• A testi-szellemi kimerültség jelei. (Megfelel mennyiség többletpihenéssel, például a délutáni
alvással sem sz nik meg).
• Munkában megfelelési-bizonyítási kényszer. Önfeláldozó életmód.
• A személy saját lelki-fizikai szükségleteinek háttérbe helyezése, elhanyagolása.
• Általánossá válik a közömbösség, az empátiás készség visszafejl dése, fásultság, visszahúzódás
vagy védekez viselkedés.
• Az intolerancia növekedése. Fokozott érzékenység a stresszre.
• Az egyén saját „bels világával” való kapcsolat elvesztése.
• Depresszió, bels üresség érzése, reménytelenség.
• Alacsony önértékelés, a munkateljesítmény csökkenése.
• Széls séges esetben a végs kiszállás vágya.
• A személyközi kapcsolatokban negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus.
Megfigyelhet még közöny, érzelemmentesség, visszahúzódás, fásultság vagy túlérzékeny,
védekez viselkedés.
• Nem korlátozódik a szakmai tevékenységre, hanem életérzéssé alakul, a magánéletben is
kiábrándulttá, cinikussá, negatív szemlélet vé, rosszindulatúvá válik az egyén.
Stádiumok
1. Idealizáció szakasza: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény.
2. A realizmus fázisa: amikor a lelkesedés alábbhagy, az egyén tisztában van képességeivel,
kompetenciájával, tevékenységének lehet ségeivel és korlátaival, valóságos képet alkot
önmagáról és a munkájáról.
3. A stagnálás vagy kiábrándulás fázisa: amikor a munka már nem jelent örömet, a motivációk
csökkennek, a szakember feladatait rutinszer en végzi.
4. A frusztráció fázisa: A szakember ingerlékeny, feszült lesz, stresszt rése csökken.
5. Az apátia/fásultság fázisa és/vagy a pálya elhagyása, az illet már a magánéletben sem talál
semmi örömet.
4
7
3.) A kiégés megel zése, feloldása
A kiégés megel zésében legnagyobb szerepe az egyén személyiségének van. Az önismereti fejl dés
folyamatának vállalása, a folyamatos önreflexió a prevenció egyik alappillére.
A munkához való hozzáállás változása is szükséges. Az idealisztikus elképzeléseket, az irreális
célkit zéseket fel kell váltsa a reális szemlélet, a saját korlátok figyelembe vétele. Sok humán foglalkozású
úgy gondolja, a személyisége az egyik munkaeszköze, és ha kudarcot vall, hajlamos ezt saját
személyisége hiányosságainak tulajdonítani, mely önvádhoz, b ntudathoz vezethet. Célszer felmérni, mi
a szakember kompetenciája, mely tényez k múlnak rajta, mely tényez kért felel a
kliens/beteg/tanítvány/gondozott, és melyekért felel sek a körülmények.
Megel zhetjük a kiégést megfelel id -menedzsmenttel, a munkaid és a szabadid éles elkülönítésével,
a határid k betartásával, a különböz programok és a napi rutin megtervezésével. Fontos a szünetek
beillesztése, melyekben próbáljunk kikapcsolni, nem a munkával foglalkozni, és id t szakítani kellemes,
megnyugtató leveg zésre, melyekb l akár 10 perc is felemel lehet.
A munkaköri terhelést a szabadid számunkra hasznos eltöltésével ellensúlyozhatjuk. Például ül munka
esetén mozgalmas hobbit válasszunk. Ha szigorúan ellen rzött rutintevékenységet folytatunk, keressünk
kalandos kikapcsolódást, túrázzunk a természetben, menjünk el vadvízi evezésre, ejt erny zzünk,
vegyünk részt közéleti programokon, kreativitásunkat kiélhetjük a f zésben, különböz alkotások
létrehozásában (rajzolásban, zeneszerzésben, hímzésben stb.). Ha unalmas, elismerést nélkülöz munkát
végzünk, válasszunk versenysportot. Ha egyedül kell dolgoznunk, munka után éljünk társas életet,
játszunk csapatjátékokat. Ha mozgalmas, stresszel teli munkánk van, vonuljunk ki hétvégenként a
természetbe, horgásszunk, olvassunk, hagyjunk id t az egyedüllétre, a regenerálódásra.
A munkahelyi nehézségek elviselését segítik a munkahelyen kívüli támogató kapcsolatok, a megfelel en
funkcionáló, támogató családi légkör, a konstruktív baráti kapcsolatok, melyek kikapcsolódást.
A vezet javíthat a munkakörülményeken, a technikai feltételek fejlesztésével, mely jelentheti a szükséges
munkaeszközök biztosítását, de vonatkozhat a megfelel h mérsékletre (télen f tés, nyáron
légkondicionáló), kényelmes bútorokra, konyha, étkez kialakítására. A komfortos, esztétikus környezet
hatást gyakorol a benne dolgozókra.
A legtöbb humán foglalkozás esetén a szupervízió is hasznos, a kiégési szindrómát megel z módszer.
Jótékony hatása van a csapatépít összejöveteleknek is, el nyös, ha a vezet figyelmet fordít arra, hogy
alkalmazottai között együttm ködésen alapuló, harmonikus kapcsolat legyen.
4.) Segít és gyógyító beszélgetés célja
A segít beszélgetés során a kliens kifejezésre juttatja érzéseit, problémáit, tapasztalatait önmagával és a
világgal kapcsolatosan. A segít arra törekszik, hogy ezeket az érzelmekkel áthatott közléseket minél
pontosabban felfogja: nem csupán azok tartalmi, gondolati oldalát, hanem els sorban érzelmi vetületét. A
kliens számára tükröt tart olyan módon, amely az aktuális helyzetében elfogadható. A feltétel nélküli
pozitív elfogadás és a bizalmi légkör által a kliensnek lehet sége van önmaga nagyobb megismerésére és
problémáinak meg és átfogalmazása által felismerve élethelyzetét a cselekvés/megoldás irányába haladni.
A visszatükrözés során az egyén önmagáról szerzett ismeretei kib vültek, önismerete fokozódik, ugyanis a
segít els sorban olyan mozzanatokra utal, melyek a kliens számára nem, vagy alig tudatosak, azonban a
beszélgetés során azonban felszínre kerülnek.
5.) Önsegít technikák
A pszichológiai önsegítés olyan módszerek alkalmazása, amelyekkel az új élethelyzeteket, akadályokat,
kihívásokat és válságokat kevesebb megrázkódtatással, stresszel, hatékonyabban és lelki egészségünk
meg rzésével tudjuk leküzdeni. Ha egy új feladattal, kihívással kerülünk szembe, azonnal beindul a
problémamegoldó gépezet az agyunkban: pillanatok alatt beugrik egy vagy több megoldási lehet ség.
Ennek a tudásnak az alapjai, az életment reflexeink még az állatvilágból származnak.
Az önsegít módszerek alkalmasak a kritikus élethelyzetek hatékony kezelésére.
• Alkalmasak arra, hogy megfelel el relátással megel zzük a minduntalan visszatér válságokat.
• Alkalmasak arra, hogy az eddiginél nemesebb célokat t zzünk ki és érjünk el
• Képesek legyünk többet adni, jobban szeretni és sikeresebbek legyünk, ami persze nem csak
anyagiakban kifejezhet sikerességet jelent.
4
8
21. feladat: Halláskárosult beteg / kliens / hozzátartozó érkezik az Ön munkahelyére. Beszélje meg
munkatársaival az alkalmazandó kommunikációs stratégiát!
- kommunikációt akadályozó tényez k
- kommunikációt el segít eszközök
- a megváltozott képesség beteggel való foglalkozás jellemz i
- kommunikációs technikák alkalmazása halláskárosult betegnél
1.) Kommunikációt akadályozó tényez k

• nem azonos kód rendszer
• hibás kódolás és dekódolás
• a közlési csatornában zaj
• egyéni különbségek.
2.) Kommunikációt el segít eszközök
Megfelel technikákat kell alkalmazni a hallássérülteknek, hogy biztosítsák a hozzáférést a szóbeli
információkhoz. Oktatni kell a jelbeszédet a hallássérültek, azok családja és a környezet számára.
Jeltolmács bevonásával kell megkönnyíteni a siketek és társaik közötti kommunikációt.
Továbbá: érthet , artikulált beszéd és figyelni, hogy a kommunikáció során a hallássérülttel szemt l
szemben beszéljünk, (tud szájról olvasni). A hang terjedése egyébként is így a legoptimálisabb.
Hallássérültek használhatnak halló készüléket, s t van olyan is, melyet a fül mögé, a szövet alá ültetik be.
3.) A megváltozott képesség beteggel való foglalkozás jellemz i
A megváltozott képesség és a fogyatékossággal él ember kifejezés lényegében azonos tartalmat
takar, bár az el z tágabb értelmezést nyer. A fogyatékosság bármely emberben el forduló, különböz
funkcionális korlátozottság összefoglaló elnevezése. Okozója lehet: fizikai, értelmi vagy érzékszervi
károsodás, egészségi állapot, vagy lelki betegség.
Lehet állandó, vagy átmeneti természet , veleszületett, vagy szerzett, kialakulhat hirtelen, vagy
fokozatosan.
A csoportok személyiségjegyei azonos fogyatékosság esetén is eltér ek, melyek meghatározzák a velük
való foglalkozás specifikumait is. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenl ségük biztosításáról
szóló 1998. évi XXVI. Törvény leírja, hogy minden fogyatékos ember a társadalom egyenl méltóságú,
egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillet jogokkal és lehet ségekkel csak jelent s nehézségek árán,
vagy egyáltalán nem képesek élni. A törvény célja a fogyatékos személyek jogait, a jogok érvényesítési
eszközeit határozza meg, valamint a fogyatékos személyek esélyegyenl ségét, önálló életvitelét és a
társadalmi életben való aktív részvételét biztosítja. Támogató Szolgálat m ködésér l rendelkezik a
törvény, melyet a szociális ágazat alá tesz, melynek célja a fogyatékkal él emberek mindennapi
közszolgáltatásokhoz, szabadid hasznos eltöltésének el segítése, személyi segítés, szállítás és
ügyintézés segítségével.
A megváltozott képesség klienssel való foglalkozás során a fogyatékossággal él ket képessé kell tenni
arra, hogy elérjék és fenntartsák optimális fizikai, érzékszervi, értelmi, pszichiátriai illetve társadalmi
funkciószintjüket a rehabilitáció során bizonyos funkciók javíthatók, vagy helyreállíthatók, bizonyos
elveszett, vagy hiányos funkciók kompenzálhatók.
Az esélyegyenl ség miatt gyakran pozitív diszkriminációt kell alkalmazni, külön segítséget nyújtva a
fogyatékos embernek. Meg kell kapniuk a kell támogatást az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás
és a szociális szolgáltatások hétköznapi struktúráiban. A környezet hozzáférhet sége, közhasználatú
szóval az akadálymentesítés, hogy a társadalmi környezetet megközelíthessék és elérhessék a
fogyatékossággal él k. Fogyatékos szervezetek bevonása a jogalkotásba- el zetes egyeztetés!
A fogyatékossággal él knek és családjaiknak lehet séget kell teremteni, hogy hozzáférhessenek az
összes, számukra fontos információkhoz. Az ilyen információkat hozzáférhet formában kell
nyilvánosságra hozni.
4
9
4.) Kommunikációs technikák alkalmazása halláskárosult betegnél
A különböz hallássérültekkel más és más kommunikációs technikát kell használni, ami ennek a területnek
az egyik legnehezebb feladata. A fiatalabb siket emberek a mindennapi kommunikációban jobban
szeretnek jelbeszédet használni, még ha ez a saját gesztusaikból áll is össze, ez azonban nem jellemzi
azokat, akik feln tt korukban veszítették el a hallásukat.
Az alábbi kommunikációs formákat lehet használni:
1. Beszéd és arcmimika: A teljesen siket ember nem hallja a hangot, akármilyen hangosan beszélnek
hozzá. Ezért nem segít, ha közelebb hajolnak hozzá, s t ez még azt a lehet séget is megszünteti, hogy
szájról olvashasson. Az arcmimika - gesztusokkal kiegészítve - sokat segít abban, hogy sikeres legyen az
"üzenet közvetítése". Ez utóbbi esetben félre kell tenni a szégyenérzést és ellenérzést az er s
arckifejezések miatt.
2. Szájról olvasás: Ennél a módszernél egyszer , jól ismert szavakat kell használni, nem szabad hirtelen
témát váltani. Rövid mondatokban kell beszélni, és a kulcsszavakat többször meg kell ismételni. A szájról
olvasás fárasztja a beszél t, és sok id t vesz igénybe, de a könyvtári környezet - a megfelel világítás, a
viszonylag kevés zavaró, figyelmet elvonó körülmény - segíti, s t el segíti a használatát.
3. Jel nyelv: A gesztikuláció igen természetes kifejezési forma. A nyelv az ujjak, a kezek, az arc és a
testmozgások együtteséb l áll. Használatát és megtanulását szótárak és módszertani anyagok segítik. A
szimultán kommunikáció a jel nyelv és az ujjakkal formált bet k együttes használata. Ebben a
kommunikációs fajtában a szószerkezetek és a szavak sorrendje közel áll a beszélt angol nyelvhez. A
jelelés megtanulása: A jelelést az általános iskolákban, f iskolákon, egyetemeken és különböz , a siketek
számára létesített szervezetekben oktatják. Az oktatást és a tanulást tankönyvek, szótárak, képes szótárak
segítik. Az általános szótárak mellett igen sok a szakszótár is. Ezek a kiadványok mind a
könyvesboltokban, mind a könyvtárakban megtalálhatóak. A nyelv megtanulása ugyanakkor - mint minden
idegen nyelvé - er feszítést igényel.
4. Kommunikáció írással: A közlés legjobb módszere, különösképpen, ha részletes és pontos információt
kell átadni. Miután a jelelés szórendje különbözik a beszélt angol nyelvét l, ez nehézséget jelent azok
számára, akiknek az angol csak második nyelvük. A körülírás és a rákérdezés segíthet tisztázni és
pontosabbá tenni a fogalmakat.
A pontos kommunikáció érdekében megfelel feltételeket kell kialakítani. Fontos a jó világítás, a beszél k
megfelel elhelyezkedése.
A közl nek úgy kell elhelyezkednie, hogy:
- a fény közvetlenül megvilágítsa az arcát;
- az arca egy szintben vagy kicsit magasabban legyen, mint a partneré;
- ki lehessen alakítani a szemkontaktust.
A kommunikáció sikerességét a következ tényez k segíthetik:
- jelezni kell, ha kommunikálni kívánunk valakivel, a karja vagy a válla érintésével; gyengéden a fény felé
kell fordítani,
- a megszokott hanger sséggel kell beszélni, nem szabad kiabálni. A kiabálás zavarja a többi jelenlév t,
és feleslegesen ráirányítja a figyelmet a sérült emberre,
- a szavakat érthet en kell kiejteni, de nem kell eltúlozni az artikulációt; a túlzó artikuláció megváltoztatja a
száj mozgását, és nehezíti a szavak leolvasását; nem szabad motyogni, egyenletes sebességgel kell
beszélni, nem túl gyorsan és nem túl lassan,
- ha szükséges, egy-egy szót meg kell magyarázni, körül kell írni, ha így sem sikerül a szó megértése,
szinonimákat kell mondani, de használni lehet a bet k ujjal formálását vagy az írásbeli közlést is,
- a megértés érdekében gesztusokkal segítsük a közlést,
5
0
22. feladat: Ismer se tanácsot kér Önt l. Három éves kisfia már egy éve szobatiszta volt, de az
utóbbi id ben gyakran bepisil éjszaka. Elmondása szerint a szül k éppen válófélben vannak, az
édesapa bántalmazásai miatt gyakran menekülniük kell otthonról. Az anya nem tudja eldönteni,
hogy orvoshoz kell-e vinnie gyermekét. Adjon tanácsot az anyának! A beszélgetés során az alábbi
szempontokra térjen ki:
- családon belüli er szak gyakorisága, megnyilvánulási formái
- a bántalmazó személyisége
- figyelmeztet jelek
- regresszió jellemz i a gyermek fejl désében
1.) Családon belüli er szak gyakorisága, megnyilvánulási formái

A családon belüli er szak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs-
élettárs vagy ex-partner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél
(családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat - testi, anyagi vagy jogi dominanciát - tud gyakorolni. Családon
belüli er szak helyett használatos a párkapcsolati er szak és gyermekbántalmazás elnevezések is.
Családon belüli er szak körébe sorolható, ha harmadik személy er szakot követ el a család egy tagja ellen
csupán a családban betöltött szerepe miatt. Az er szakot tágan kell értelmezni: beletartozhat verekedés,
szidalmazás, súlyos testi sértés, életveszélyes fenyegetés stb. A családon belüli er szak fogalomkörébe
tartozik a partner-partner közti illetve az id sebb családtag bántalmazása és a gyermekbántalmazás is,
beleértve az egyszül s családokat. A családon belüli er szak elkövet it és a bántalmazás elszenved it
nemi és korcsoport szerinti megoszlás szerint vizsgálják.
A családon belüli er szak gyakorisága
A családon belüli er szak még mai modern társadalmunkban is tabunak számít, mind az er szak
alkalmazója, mind annak elszenved je igyekszik eltitkolni az er szak létét. A küls környezet sem segíti a
családon belüli er szak feltárását, a társadalom nagy része úgy tekint a jelenségre, mint valamely családi
problémára, mely nem rá tartozik.
A családon belüli er szak formái
A családon belüli er szak számtalan módon megvalósulhat, leggyakrabban fizikai-, szexuális-, érzelmi-,
lelki-er szakként, a bántalmazott személy pénzügyi-, baráti-, családi-kapcsolatának korlátozásaként
jelentkezhet. A különböz er szak-formákat, uralmi-formákat az er szakos magatartások módszere
(fizikai-, lelki-, szexuális er szak), gyakorisága (rendszeres, eseti) és nagysága (tettleges becsületsértés,
könny testi sértés vagy akár emberölés) alapján lehet elhatárolni. Az er szak széles skálán mozoghat
kezdve a nem személyre irányuló er szak-formáktól (tárgyak összetörése, rugdosása, háziállatok kínzása)
egészen a legsúlyosabb fizikai sértésekig (er szakos közösülés, emberölés).
Lelki-érzelmi er szak-cselekmények
Els sorban a n k elleni cselekményeknél gyakori. Magába foglalhatja a különböz fenyegetéseket (verés
kilátásba helyezése, emberöléssel vagy például gyermek életének kioltásával kapcsolatos fenyegetések),
zsarolást, függ viszony kialakítását (munkalehet ség korlátozása, baráti-családi kapcsolatok
megszakításának kier szakolása), ellen rzést az elnyomott személy felett, információk eltitkolását.
Gyakori, hogy a bántalmazó a saját er szakos cselekményét a partner-családtag állapotával,
magatartásával magyarázza, felel sséget ébreszt a bántalmazottban - az áldozat is tehet a saját
bántalmazásáról. Az elszigetelés az egyik alapcselekménye a bántalmazónak: megpróbálja elérni, hogy a
bántalmazott ne találkozzon vagy korlátozza kapcsolattartását a családtagjaival, barátaival, kollégáival; ne
forduljon a hatóságokhoz, ha bántalmazás történik.
A lelki terrorhoz tartozik a partner-családtag vallási vagy lelkiismereti meggy z désének manipulálása, a
vallási élet korlátozása vagy nevetségessé tétele, valamely világnézetre-vallásra kényszerítése is.
Gazdasági elnyomás
A bántalmazó nemcsak érzelmileg, hanem pénzügyileg is igyekszik függ ségbe hozni az áldozatot: az
önálló megélhetést, mint lehet séget megszünteti, ellen rzést gyakorol a bántalmazott pénze és
5
1
vagyontárgya fölött. Az elnyomott személynek "engedélyt" kell kérnie még a saját vagyonával való
rendelkezéséhez is (koldulnia kell a bántalmazójától).
Verbális er szak-cselekmények
A bántalmazott kinevetése, kigúnyolása, nevetségessé tételét l rövid út vezet a mindennapi, állandó
verbális támadásokig, folytonos káromkodásig, az áldozat szidalmazásáig, megszégyenítéséig, emberi
méltóságának eltiprásáig.
Fizikai - tényleges - er szak-cselekmények
A testre ható bármely küls ráhatás - akár érintés is beletartozhat ebbe a kategóriába, ez az er szak-típus
a legnagyobb fájdalmat okozó, legsúlyosabb, mivel magát a személy fizikai létét-egészségét veszélyezteti.
A többi er szak-cselekményhez képest kisebb számban fordul el , ám hatása, intenzitása jóval nagyobb a
fentieknél. A testi sértést l az áldozat gyakran sérülést szenved, el fordul, hogy súlyos egészségromlás
vagy súlyos testi sértés is bekövetkezik, és nem ritka az emberölés vagy életveszélyt okozó testi sértés
sem.
Szexuális er szak-cselekmények
A szexuális er szak-típusa valójában a fizikai er szak egyik részterülete, ám a leggyakrabban külön
tárgyalja ket a szakirodalom.
Az er szak szexuális aktus mozgatórugója sohasem maga a szexualitás, vágy, hanem a bántalmazó által
a partner akaratának megtörése, korlátozása, az alacsonyabb-rend ség érzékeltetése, személy tárgyként
való kezelésének bizonyítása.
Minden veszélyeztet családban hiányzik a családi közösség védelmez funkciója. A családi er szak igen
gyakran manifesztálódik a kiskorúak sérelmére elkövetett b ncselekményekben, ezeket azonban nem
lehet a családban létez problémáktól elszakítva.
Veszélyeztetett az a kiskorú, akit a szül k/ nevel k oly módon nevelnek, gondoznak, amely egy adott
kultúrában, helyben és id ben elfogadhatatlan.
A veszélyeztetettség kategóriája három részre bontható:
1. a gyermek fizikai, egészségi fejl désének veszélyeztetésére
2. a gyermek társadalmi integrációjának veszélyeztetésére
3. A gyermek morális fejl désének veszélyeztetése.
2.) A bántalmazó személyisége
A bántalmazók többsége általában maga is bántalmazott gyermek volt. Személyiségfejl dése sérült, nem
megfelel problémamegoldással és megküzdési stratégiával rendelkez személyek.
A veszélyeztet szül k általában alacsony önértékeléssel küzdenek és képtelenek arra, hogy önmaguk és
mások viselkedését kontrollálják.
A pszichológusok az alábbi karakterisztikumokat állapították meg azoknál a személyeknél, akik gyakran
bántalmazzák partnerüket, más családtagokat:
• Mások problémáira közömbösek
• Korlátolt gondolkodásúak
• Az állatokkal és a gyermekekkel szemben gyakran kegyetlenek
• Hiperérzékenyek
• Féltékenyek
• B nösséget ébresztenek áldozatukban
• Bagatellizálják az er szakot
• Tárgyiasítják a n ket ill. a férfiakat
• Er szakosak, durvák a szexben
• Gyakran fenyegetnek er szak alkalmazásával
• Áldozatként tüntetik fel magukat önigazolásként
• Gy löletet keltenek áldozatukkal szemben
• Emberi kapcsolat megvonással zsarolnak
• Megvalósíthatatlan elvárásaik vannak
• Beszédük durva, bántó
• Hisztériás kitörések
5
2
3.) Figyelmeztet jelek

Az er szaknak vannak jellegzetes jelei, amelyeken keresztül felismerhet . Jól látszik a tökéletes
elszigeteltség - a n és a gyerekek nem mehetnek sehova (iskolai programok, sport, egyházi ünnepek),
vagy legalábbis a férfi nélkül nem. A szomszédok segítségét, közeledését elutasítják. Furcsa szokások
jelennek meg a családon belül (a konkrét esetben a férfi fegyvereket gy jtött, egy szobában aludtak a
serdül gyerekekkel). A házon és kerten látszik az elhanyagoltság, a szeretet nélküliség. A gyerekek
fáradtak, élettelenek.
4.) Regresszió jellemz i a gyermek fejl désében
A regresszió lényege, hogy a már túlhaladott normatív krízisre, fejl dési szintre visszalép a gyermek.
Viselkedése a normál fejl dést l eltérhet.
Három éves kor a dackorszak ideje, amikor a gyermek már ráébredt önmagára, az én csinálom, én akarom
ideje. Ha a gyermekben nem fedezzük fel mindezt, gyanúra adhat okot. A szobatisztaságról való
leszokásnak több oka lehetséges. Minden figyelmeztet jel, ami a normális fejl dést l eltér. A fizikai
bántalmazást elszenvedett gyermek viselkedését nagyfokú szorongás jellemzi és állandó éber figyelemmel
kíséri a körülötte zajló eseményeket. Nyilvánvaló apátiát vehetünk észre, és kevés készséget az örömre,
vagy a vidámságra. Gyakran visszahúzódóak és túlzottan óvatosak, önértékelésük alacsony és súlyos
tanulási nehézségekkel küzdenek. Dühkitörések és bizarr viselkedés fordulhat el körükben, f leg a
fiatalabb korosztályok esetében. Az érzelmi bántalmazás és a lelki éheztetés ugyanilyen súlyos, ha nem
súlyosabb. Az érzelmileg elhanyagolt gyermek személyiségfejl dése súlyosan sérült. Jel, ha a gyermek
túlzottan alulteljesít, önbecsmérl megjegyzéseket tesz, depressziós.
Jelen esetben a gyermek többszörös krízisben van, egyszer a szül k válása miatti gyászfolyamatban,
másrészt az er szak miatti lelki, testi sérülések miatt.
Az orvosnak és minden állampolgárnak KÖTELESSÉGE jelezni a gyermekek sérelmére elkövetett
cselekedeteket, amennyiben ez a tudomására jut. Ha csak az anyát bántalmazza, az a gyermek részér l
egyenl az érzelmi bántalmazással.
5
3
23. feladat: Barátja tegnap jött haza a kórházból. A zárójelentésében nem tudja értelmezni az
alábbi kifejezést: Diabetes mellitus. Magyarázza el a szó jelentését és a kórfolyamat lényegét! A
tájékoztatás során térjen ki a következ kre:
- a szakkifejezés magyar megfelel je
- a betegség lényege
- a kórkép tünetei
- terápiás lehet ségek
- szöv dmények
- életmódbeli tanácsok
1.) A szakkifejezés magyar megfelel je

Cukorbetegség
A cukorbetegség (magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely
szöv dményei révén rontja a beteg életmin ségét és életkilátásait.
2.) A betegség lényege
Cukorbetegségben az inzulinhatás csökkent vagy hiányzik, emiatt a szervezet egyes sejtjei nem képesek a
vérb l a sz l cukrot felvenni, így éheznek. A vérb l a sz l cukor a vizelettel kiürül, sok vizet vive magával,
innen a betegség neve. Az inzulinhatás csökkenése vagy hiánya kialakulhat inzulinhiány vagy
inzulinrezisztencia miatt. Ilyenkor ugyanakkora inzulinhatáshoz magasabb inzulinszintre van szükség.
A jelenleg érvényes meghatározás szerint cukorbetegség akkor áll fenn, ha az éhgyomri vércukorérték
ismételten 7,0 mmol/l vagy magasabb, és/vagy a cukorterhelés során a 120 perccel kés bbi érték 11,1
mmol/l vagy magasabb. Ha az éhgyomorra mért vércukor 6,1 - 6,9 között van, azt károsodott éhgyomri
vércukorértéknek nevezzük. Ha a cukorterhelés során a 120 perces érték 7,8 - 11,1 mmol/l között van, az a
csökkent cukortolerancia. Ez a két eltérés még nem azonos a cukorbetegséggel, bár már fokozott
érrendszeri rizikót jelentenek. Az ilyenkor bevezetett életmódváltozások hatására még van esély a
cukorháztartás normalizálódására.
Az anyagcsere háztartás krónikus betegsége, melynek alapja abszolút v. relatív inzulinhiány.
A diabétesz típusai okok szerint:
• 1-es típusú cukorbetegség: a betegség oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben az
inzulintermel béta-sejtek pusztulása. Ez a szigetsejtek elleni autoimmun-reakció következménye.
Bármely életkorban kialakulhat. A betegség csak inzulinpótlással kezelhet .
• 2-es típusú cukorbetegség: a betegség kialakulásának középpontjában az inzulinrezisztencia áll,
melyet a hasi zsírszövet mennyiségének felszaporodása okoz. A betegség kezdetén még
vércukoreltérés nem jelentkezik, a hasnyálmirigy fokozott inzulintermelése miatt. A betegség
el rehaladtával a hasnyálmirigy inzulin-elválasztása elégtelenné válik az inzulinrezisztenciához
képest, ekkor alakul ki csökkent glukóz-tolerancia, majd diabetes. A vércukoreltérések mellett
jellemz erre a betegségre a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint (koleszterin és triglicerid)
is, melyek együttesen az érelmeszesedés kialakulását gyorsítják. A kezelés során az
inzulinrezisztencia csökkentése az els dleges cél. Alapvet az életmód szerepe, a gyógyszeres
kezelés csak másodlagos.
• Másodlagos cukorbetegség: számos betegséghez, genetikai eltéréshez társulhat.
Magyarországon ezek közül a hasnyálmirigy-károsodáshoz társuló cukorbaj gyakori. Ez a kórkép
kialakulhat alkoholizmus vagy epeúti kövesség következtében. Ilyenkor a kezelést nehezíti, hogy a
hasnyálmirigy egésze károsodik, az inzulintermelés mellett a glukagontermelés is csökkent (ez a
hormon a vércukrot emeli). Az emészt enzimek termelésének csökkenése a szénhidrátok
felszívódását elnyújthatja, nehezebben kiszámíthatóvá teszi. Mivel a betegség lényege az
inzulinhiány, kezelése az inzulinpótlás.
Másodlagos cukorbetegséget okozhat néhány gyógyszer is (pl. szteroidok, antipszihotikumok). Ezeket a
gyógyszereket mindig a kockázat/haszon arány mérlegelése után adják, a kezelés során fontos a
vércukorszint rendszeres ellen rzése.
5
4
• Terhességi cukorbajnak hívják a terhesség alatt felfedezett diabetest. Jellemz i, hogy:
o nincs csökkent glükóz-intoleranciához hasonló, "köztes" állapot, vagy cukorbeteg az illet
vagy nem,
o a vércukorszint kontrollja a magzati károsodás megel zése érdekében sokkal szigorúbb,
o a kezelés vagy diéta, vagy inzulin, a tabletta nem jöhet szóba,
o a betegség a szülés után elmúlhat, a kismamákat a 24-28. hét között sz rni kell, a
terhességi cukorbetegek követése a szülés után is fontos.
3.) A kórkép tünetei
Az 1-es típusú diabétesz viszonylag gyorsan alakul ki, a betegséget nem ritkán egy ketoacidózisos kóma
során ismerik csak fel. A 2-es típus ezzel szemben általában lassan fejl dik ki, alig észrevehet en. Emiatt
a 2-es típus felismerése legtöbbször rutin vizsgálat során történik, ahol az emelkedett vércukorszint vagy a
vizeletben kimutatott magas cukorkoncentráció fedi fel el ször a betegséget.
Az abszolút vagy relatív inzulinhiány következtében emelkedik a vérben a cukor koncentrációja, mivel a
sejtek inzulin hiányában nem képesek a glükóz felvételére. A magas vércukorszint (hiperglikémia)
következtében megn az ürített vizelet mennyisége, mert a vesék egy bizonyos cukorszint felett (általában
10 mmol/l-t l) nem képesek a cukor visszatartására, a vizelettel glükóz is ürül, és az ürül cukor vizet
ragad magával. A vízvesztés pedig szomjúságérzetet okoz. El fordul, hogy tartós fáradtság, elhúzódó
sebgyógyulás, ismételten jelentkez pattanásos b rbetegség vagy viszketés hívja fel a figyelmet a
cukorbetegségre. A hiperglikémia miatt szemészeti szöv dmény is kialakulhat, látászavar is jelentkezhet.
Lehetséges, hogy a szemészorvos a szemfenéken észlelt jellegzetes elváltozások alapján hívja fel a
diabéteszre a figyelmet. Megtartott vagy emelkedett étvágy mellett a testsúly csökkenhet, mivel a glükóz
nem tud beépülni a szervezetbe. A beteg a tünetekhez hozzászokhat, ezért el fordul, nem is ritkán, hogy a
diabétesz szöv dményeit észleli el ször az orvos.
Klinikai tünetek
A cukorbetegség klinikai tünetei az alábbiak lehetnek:
• Általános tünetek: fáradtság, teljesítménycsökkenés.
• Emelkedett vérinzulin szint miatt kialakuló tünetek (a 2-es típus kezdeti fázisa): farkasétvágy,
izzadás, fejfájás.
• Magas vércukorszint (hyperglikémia) miatt jelentkez tünetek: nagy mennyiség vizelet gyakori
ürítése (polyuria), szomjúság, nagymérték ivás (polydipsia), fogyás.
• Folyadék és elektrolitháztartás zavar miatt jelentkez tünetek: éjszakai vádligörcsök,
látászavarok (a lencse víztartalmának változása miatt).
• B rtünetek: viszketés (gyakran a genitáliák és az ánusz környékén), bakteriális és gombás
b rfert zések, vöröses arcszín (rubeosis diabetica).
• Potencia- vagy menstruációzavarok.
• Szájszag – aceton
• Fogyás
4.) Terápiás lehet ségek
Kezelés
1. Diéta és testmozgás: a 2-es típusú cukorbetegség kezelésének alapja. Célja normalizálni a
testsúlyt olyan étrend segítségével, melyben a szénhidrátok, zsírok és fehérjék megfelel
arányban vannak jelen. 1-es típusú cukorbajban fontos az inzulinkezelés és a diéta
összehangolása.
2. Orális antidiabetikumok: A tabletták csak a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében játszanak
szerepet. Egyes típusaik az inzulinérzékenységet fokozzák, mások az inzulintermelést, egy
harmadik csoport a szénhidrátok felszívódását lassítja.
3. Inzulin: Az inzulinkezelés beállítása felel sségteljes, különös ismereteket igényl szakorvosi
feladat. A mai kiváló készítmények mellett a beteg kilátásai jelent sen javultak. Az inzulin
bejuttatása a szervezetbe napjában több alkalommal a b r alá adott injekcióval történik. Egyes
esetekben lehet ség van az inzulint a b r alá folyamatosan adagoló pumpa alkalmazására. Az
alternatív bejuttatási módok (pl. belélegzés) még kísérleti fázisban vannak.
5
5
A cukorbetegség ma még nem gyógyítható betegség. A kezelés élethosszig tart, a vércukor megfelel
szinten tartásával a beteg életkilátásait meghatározó szöv dmények megel zését jelenti. Az egyre
korszer bb tabletták, inzulinok és adagolási módszerek térhódításával a betegek kezelése és így
együttm ködési készsége jelent sen javult, mely egyre javuló életkilátásokat is von maga után.
5.) Szöv dmények
Gyakoribb szöv dmények:
• Retinopátia: A szem ideghártyájának (retina) károsodása fokozatos látásromlást eredményezhet.
• Nefropátia: A vese kisereinek károsodása, mely fehérjevizelést, magas vérnyomást, végül
veseelégtelenséget eredményezhet.
• Neuropátia: Érzéskiesésekben, fájdalomban, vegetatív m ködési zavarokban nyilvánul meg. A
vegetatív zavarok közé tartozik az impotencia, hasmenés vagy székrekedés, fokozott izzadás,
szapora szívverés.
• Nagyerek betegségei (makroangiopátiák): Fokozott érelmeszesedés alakulhat ki bármely
ver érben. Fajtái: a végtagon érelzáródást okozó érelmeszesedés, koszorúér-betegség, agyér-
betegségek.
6.) Életmódbeli tanácsok
Étrendi kezelés (diéta): csak az egészséges táplálkozásba ill élelmiszereket szabad fogyasztani,
meghatározott napszakaszokban étkezni, és a napi tájékoztatót egyénre szabottan kell elosztani. A
legtöbb 2-es típusú cukorbeteg számára a legf bb étkezési szempont kell legyen az elfogyasztott étel
alacsony energiatartalma, hiszen csak energiaszegény étrend segítségével szabadulhatnak meg a
súlyfeleslegt l, vagy tarthatják meg kívánt testsúlyukat. A cukorbeteg szinte mindent fogyaszthat cukron,
zsíron és alkoholon kívül.
Fizikai aktivitás (tréning): fontos a rendszeresség! Hetente legalább háromszor, minimum 30 perc mozgás
szükséges! Leginkább az intenzív gyaloglás ajánlott!
A dohányzás káros az egészségre, különösen veszélyes a cukorbetegek számára. Minden kés i
szöv dmény - amely a cukorbetegség miatt alakul ki, mint például a szív-és érrendszeri betegségek, vese-
és szembetegségek- kialakulásának a veszélyét rontja a dohányzás. A cukorbetegek esetében a
magasabb vércukorszint az érbetegségek kialakulásának kockázatás 2-5-szörösére emeli, a dohányzó
cukorbetegek esetében padig 6-15-szörös ez a rizikófaktor. A dohányzás abbahagyásának azonnali
jótékony hatása van, és csökkenti a fent említett betegségek rizikóját. Ezért a cukorbetegek esetében
feltétlenül fontos a dohányzás azonnali abbahagyása.
Az alkoholos italokat a cukorbetegség e szempontjából 3 nagy csoportra lehet osztani, aszerint, hogy
mennyi a cukortartalmuk:
- Cukrot nagy mennyiségben tartalmazó italok a lik rök, édes és féléves borok illetve pezsg k,
desszertborok. Ezek jelent s mértékben emelik a cukorszintet, ezért fogyasztásuk kerülend .
- Mérsékelt vércukorszint emelkedést okoznak a világos sörök, ezért naponta1 pohárnyi mennyiségben
fogyaszthatóak
- A viszonylag kis vércukorszint emelkedést okozhatnak a száraz borok
Fontos szem el tt tartani, hogy az alkohol minden formában lebomlásáig gátolja a máj keményít bomlását,
és a vércukorszint eséséhez történ alkalmazkodást. Ezért fogyasztása els sorban inzulinnal, illetve
inzulin-elválasztást fokozó tablettával kezelt betegek esetében el segítheti a vércukorszint esés
kialakulását, illetve elmélyülését. Mindent egybevetve fogyasztása cukorbetegeknek inkább kerülend ,
vagy a f étkezések idejéhez célszer kötni.
5
6

2321-06 Interakcio

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

2321-06 Interakcio

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2321-06 Interakció az egészségügyi ellátásban követelménymodul

1. feladat: Munkahelyén etikai probléma merül fel az ellátás kapcsán. Osztályértekezleten

1.) Etika és az erkölcs megjelenése a hétköznapokban

2. feladat: Munkahelyén az egyik beteg/kliens megtiltotta, hogy bármilyen információt kiadjanak

1.) A jogalkotás lépései, emberi és állampolgári jogok

Önrendelkezési jog: Ez az egyik legterjedelmesebben szabályozott betegjog. Az önrendelkezés nemcsak

1.) Az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problémái

1.) A haldokló és a halottellátás etikai kérdései

Szervkivétel lehet sége:

1.) A társadalombiztosítás rendszere, járulékfizetés

1.) A személyiség, a személyiség összetev i

1.) A kutatás célja, hipotézise

1.) Tanítási-tanulási módszerek

ÁKEEE= Áttekintés, Kérdésfelvetés, Elolvasás, Elmondás, Elismétlés; gyorsolvasás, jegyzetelés

1.) Az oktatás szervezeti és munkaformái

1.) A tanulás és kondicionálás,

A tanulás és a felidézés között is összefüggés van, mint ahogy az emlékezés és a kódolás.

1.) A személyiségfejl dés állomásai, törvényszer ségei

3.) Értelmi, érzelmi, testi fejl dés

1.) Társas kapcsolatok

1.) A csoporton belüli tagolódás

1.) A társadalom rétegz dése

3.) A család jellemz i, funkciói

1.) A kommunikáció folyamata, jellemz i, fajtái

A metakommunikáció tulajdonképpen kommunikáció a kommunikációról.

1.) Verbális és nem verbális csatornák

1.) Konfliktusok okai, kommunikációs zavarok

4.) Konfliktuskezeléshez szükséges készségek

1.) Az egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája

2.) Munkakörök, munkakörökkel kapcsolatos elvárások

1.) Partnerek meghatározása

1.) Burn-out szindróma jellemz i

1.) Kommunikációt akadályozó tényez k

1.) Családon belüli er szak gyakorisága, megnyilvánulási formái

3.) Figyelmeztet jelek

1.) A szakkifejezés magyar megfelel je

You might also like