2020. 12. 21.

UNIÓS POLGÁROK

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK

Ábra forrása: https://emberijogok.kormany.hu/ma-van-az-emberi-jogok-vilagnapja

Törzsök Éva 1
 2020. 12. 21.

„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek,
ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy
viseltessenek.”
„All human beings are born free and equal in dignity and rights. They are endowed
with reason andconscience and should act towards one another in a spirit of
brotherhood.”

ENSZ - EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA

UNIVERSAL DECLARATION OF HUMAN RIGHTS (UDHR)

AZ EGYETEMES NYILATKOZATRÓL

• A világ országainak ENSZ képviselői 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatát, amelyet Eleanor Roosevelt elnökletével az Emberi Jogok Bizottsága készített elő. (1950-
ben az ENSZ Közgyűlése december 10-ét az emberi jogok világnapjának nyilvánította.)
• Az UDHR a létező legátfogóbb emberi jogi dokumentum, a demokratikus társadalom alapját képező
30 alapvető jogot rögzíti. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat, mint az élethez vagy a
szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezésének szabadsága, a törvény előtti egyenlőség,
valamint a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok – a kulturális életben való szabad részvétel
joga, az élelemhez, a neveléshez és a munkához való jog.
• Magyarországon az egyezmény kihirdetése: 1993. évi XXXI. törvény.

A nyilatkozat szövege: https://hu.humanrights.com/what-are-human-rights/universal-declaration-of-human-rights/articles-01-10.html

A vonatkozó magyar törvény: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300031.TV

Törzsök Éva 2
 2020. 12. 21.

AZ ALAPVETŐ JOGOK VÉDELME AZ EURÓPAI UNIÓBAN

⇒ Európa Tanács Egyezménye az Emberi jogok és alapvető szabadságok

védelméről
⇒ Lisszaboni Szerződés 2. és 7. cikke
⇒ Az Európai Unió Alapjogi Chartája

AZ ALAPVETŐ JOGOK VÉDELME AZ EU-BAN

• A tagállamok mindegyike aláírta az Európa Tanács emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
szóló, 1950. évi egyezményét (EJEE). Az Unió is elkötelezett a csatlakozás mellett, de még nem csatlakozott.
• EUSZ 2. cikke megnevezi az Unió értékeit:
„Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok –
ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait –tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a
pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség
társadalmában.”
• EUSZ 7. cikkének szankciói: (1) és (2) bekezdése szerint olyan uniós mechanizmust állít fel, amelynek révén
megállapítható, ha egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti uniós értékeket.
„A Tanács…minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait
felfüggeszti, beleértve az e tagállamkormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanács
figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.”
• Kötelezően alkalmazandó az Európai Unió Alapjogi Chartája: felsorolja azokat a jogokat, amelyeket az
Európai Uniónak és a tagállamoknak az uniós jogszabályok végrehajtása során tiszteletben kell tartaniuk.

Törzsök Éva 3
 2020. 12. 21.

„1. Cikk: Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására:

A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló
minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében
meghatározott jogokat és szabadságokat.”

https://www.echr.coe.int/Pages/home.aspx?p=basictexts/convention

EURÓPA TANÁCS EGYEZMÉNYE

AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETŐ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRŐL

THE EUROPEAN CONVENTION ON HUMAN RIGHTS

I. FEJEZET: JOGOK ÉS SZABADSÁGOK

− Élethez való jog − Véleménynyilvánítás szabadsága
− Kínzás tilalma − Gyülekezés és egyesülés szabadsága
− Rabszolgaság és kényszermunka tilalma − Házasságkötéshez való jog
− Szabadsághoz és biztonsághoz való jog − Hatékony jogorvoslathoz való jog
− Tisztességes tárgyaláshoz való jog − Megkülönböztetés tilalma
− Büntetés kiszabásának tilalma törvényi − Az Egyezmény hatályának felfüggesztése
rendelkezés nélkül szükséghelyzet esetén
− Magán- és családi élet tiszteletben tartásához − Külföldiek politikai tevékenységének korlátozása
való jog − Joggal való visszaélés tilalma
− Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság − Jogkorlátozás alkalmazásának megszorítása

II. FEJEZET: AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG

III. FEJEZET: VEGYES RENDELKEZÉSEK

Törzsök Éva 4
 2020. 12. 21.

AZ EGYEZMÉNY KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYVEI

Első (1952): tulajdon védelme, oktatáshoz való jog, szabad választásokhoz való jog…
Negyedik (1963): …az Egyezményben és az Első Kiegészítő Jegyzőkönyvben már benne
foglaltakon felül: adósságokért való szabadságelvonás tilalma, mozgásszabadság, saját
állampolgárok kiutasításának tilalma, külföldiek kollektív kiutasításának tilalma…
Hatodik (1983): halálbüntetés eltörlése, halálbüntetés háború esetén, hatály felfüggesztésének
tilalma…
Hetedik (1984): … külföldiek kiutasításának eljárási garanciái, fellebbezéshez való jog büntető
ügyekben, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén, kétszeres eljárás alá vonás vagy
büntetés tilalma, házastársak egyenjogúsága…
Tizenkettedik (2000): a megkülönböztetés általános tilalma…
Tizenharmadik (2002): …a halálbüntetés eltörléséről minden körülmények között

AZ EGYEZMÉNY ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

• Az emberi jogok európai egyezményét (EJEE) 1950-ben az Európa Tanács mind a 47 tagországa
megerősítette, így valamennyi uniós tagállam részese az egyezménynek. Magyar Köztársaság: 1993.
évi XXXI. törvény https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300031.tv
• A Lisszaboni Szerződés kötelezte az Európai Uniót az egyezményhez való csatlakozásra, biztosítandó,
hogy az EU-ra és az uniós jogra a tagállamokkal azonos előírások vonatkozzanak.
„Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a
csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.” 6. cikk
• Európai Unió Bíróságának 2014 decemberi (2/13 sz.) állásfoglalása: kérdéses a megállapodás
összeegyeztethetősége az uniós szerződésekkel. A csatlakozással az EJEE az uniós jog szerves
részeként kötné az uniós intézményeket. Az Unió így „külső ellenőrzés alá kerülne, amelynek tárgya az EJEE-ben
foglalt jogok és szabadságok tiszteletben tartása”. Az EUB szerint az uniós jog autonómiája azt jelenti, hogy az
alapvető jogok az EU szerkezetének és céljainak keretei között értelmezendők. Az EUB szerint a
csatlakozás a tagállamok közötti kölcsönös bizalom veszélyeztetésére is alkalmas.

Lásd erről: https://arsboni.hu/eu_accession_to_echr/

10

Törzsök Éva 5
 2020. 12. 21.

„Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december
12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel
bír, mint a Szerződések.” (EUSZ 6. cikk)

„E Charta, tiszteletben tartva az Unió hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét, újólag
megerősíti azokat a jogokat, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és
nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai
egyezményből, az Unió és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió
Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek.”

EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA

CHARTER OF FUNDAMENTAL RIGHTS OF THE EUROPEAN UNION

11

EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA

• Előzményei: az Alkotmányszerződés tervezetét kidolgozó Konvent fogalmazta meg (emlékeztetőül: részvevői a nemzeti
kormányok, az Európai Bizottság egy-egy tagja és az Európai Parlament tagjai voltak). 2000-ben az Európai
Parlament, az Európai Bizottság és a Tanács kihirdette ki.
• Célja: rögzíti Európa közös értékeit és alkotmányos örökségét tükröző alapvető jogokat. Jogilag kötelezővé a
Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével vált, a Lisszaboni Szerződés mellékletét képezi.
• Alkalmazási köre:
− rendelkezéseinek címzettjei (a szubszidiaritás elvének figyelembevétele mellett) az Unió intézményei, szervei és
hivatalai,
− az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl, nem hoz létre új hatásköröket vagy
feladatokat az Unió számára, nem módosítja a Szerződésekben rögzített hatásköröket és feladatokat. A Charta
által elismert, a Szerződések egyes rendelkezéseiben szabályozott jogok csak az ott meghatározott feltételek és
korlátozások mellett gyakorolhatók,
− a tagállamok annyiban címzettjei, amennyiben uniós jogot hajtanak végre. Saját hatáskörükben és a
Szerződésekben az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül tiszteletben tartják a Chartában foglalt jogokat,
betartják az abban foglalt elveket, előmozdítják azok alkalmazását. (Valamennyi tagállam saját nemzeti
alkotmánya és saját bíróságai segítségével védi a jogokat. A Charta nem lép ezek helyébe.)
− a kialakult gyakorlat szerint mind jobban hozzájárul a bírósági ítéletek alakításához.

12

Törzsök Éva 6
 2020. 12. 21.

AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA CÍMSZAVAKBAN

I. Cím MÉLTÓSÁG: emberi méltóság; élethez való jog; személyi sérthetetlenséghez való jog; kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés
tilalma; rabszolgaság és kényszermunka tilalma;
II. cím SZABADSÁGOK: szabadsághoz és biztonsághoz való jog; magán- és a családi élet tiszteletben tartása; személyes adatok védelme;
házasságkötéshez és családalapításhoz való jog; gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság; véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadsága;
gyülekezés és egyesülés szabadsága; művészet és tudomány szabadsága; oktatáshoz való jog; foglalkozás megválasztásának szabadsága és
munkavállaláshoz való jog; vállalkozás szabadsága; tulajdonhoz való jog; menedékjog; védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással
szemben.
III. cím EGYENLŐSÉG: törvény előtti egyenlőség; megkülönböztetés tilalma; kulturális, vallási és nyelvi sokféleség; nők és férfiak közötti egyenlőség;
gyermekek jogai; idősek jogai; fogyatékkal élő személyek beilleszkedése.
IV. cím SZOLIDARITÁS: munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz; kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog;
munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog; indokolatlan elbocsátással szembeni védelem; tisztességes és igazságos munkafeltételek;
gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme; család és munka; szociális biztonság és szociális segítségnyújtás; egészségvédelem;
általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés; környezetvédelem; fogyasztók védelme.
V. cím A POLGÁROK JOGAI: aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon; aktív és passzív választójog a helyhatósági
választásokon; megfelelő ügyintézéshez való jog; a dokumentumokhoz való hozzáférés joga; európai ombudsman, petíciós jog; mozgás és tartózkodás
szabadsága; diplomáciai és konzuli védelem.
VI. cím IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS: hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog; ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog; a
bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei; kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalma.

13

UNIÓS POLGÁROK

„Az Unió minden tevékenysége során tiszteletben tartja a polgárai közötti

egyenlőség elvét; az Unió intézményei, szervei és hivatalai valamennyi
uniós polgárt egyenlő figyelemben részesítik. Uniós polgár mindenki, aki a
tagállamok valamelyikének állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és
nemhelyettesíti a nemzeti állampolgárságot. (EUSZ 9.cikk)
…Az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés tilos.”

14

Törzsök Éva 7
 2020. 12. 21.

UNIÓS POLGÁRI JOGOK

• Szabad mozgás: a tagállamok területén szabad mozgás és tartózkodás.

• Választójog: aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon és a helyhatósági választásokon
a lakóhely szerinti tagállamban, az adott állam állampolgáraival azonos feltételek mellett.
• Diplomáciai védelem: jog egy másik tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságai védelmére olyan harmadik
országok területén, ahol az állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan
feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.
• Petíció: nyújtható be az Európai Parlamenthez, az uniós intézmények vagy szervek által elkövetett hivatali
visszásság esetén fordulhat az Európai Ombudsmanhoz.
• Információ:
− a tagállamok nyelvének valamelyikén írásban fordulhat bármely uniós intézményhez vagy szervhez, és
ugyanazon nyelven kaphat választ,
− hozzáférési jog az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz (bizonyos feltételek szerint).
• Az uniós polgárság kötelezettségekkel nem jár.

15

AZ UNIÓS POLGÁR PETICIÓS JOGA

• Jogosultak köre: az EU hatáskörébe tartozó kérdések kapcsán a Maastrichti Szerződés hatálybalépése óta
bármely uniós polgár, valamint egy tagállamban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes vagy jogi
személy. A petíció (panasz vagy kérelem formájában) benyújtható az Európai Parlamenthez, egyénileg és
másokkal közösen is.
• Petíció benyújtása: az EU valamelyik hivatalos nyelvén (megjelölve a benyújtó(k) nevét, állampolgárságát és címét)
elektronikus úton, az EP petíciós portálján keresztül vagy postai úton. A petíciók nyilvános dokumentumokká válnak.
• EP Petíciós Bizottsága (PETI): hatásköre a petíció megvizsgálása, döntés az elfogadásról, további ügyintézés.
Elfogadhatóság feltételei: EU tevékenységére vonatkozik és közvetlenül érinti a petíció benyújtóját.
• Eljárás és a lezárás mikéntje: a petíció tárgyától függ (napirendre tűzés, meghallgatás, tényfeltáró látogatás,
észrevételek, ajánlások, a plenáris ülés elé viszik, kötelezettségszegési eljárás megindítására a Bizottságnak
továbbítják stb.). A petíció benyújtója írásos tájékoztatást kap valamennyi határozatról és azok indokairól.

Információk:
− Jogalap: EUMSZ 20., 24. és 227. cikke, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 44. cikke.
− Petíciós Bizottság: https://www.europarl.europa.eu/committees/hu/peti/members.html
− Benyújtás: https://petiport.secure.europarl.europa.eu/petitions/hu/registration/register
− Petíciós portál: https://petiport.secure.europarl.europa.eu/petitions/hu/home

16

Törzsök Éva 8
 2020. 12. 21.

ÚJ UNIÓS POLGÁRI JOG: EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS

• „Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti,
hogy az Európai Bizottság –hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben,
amelyekben a polgárok megítélése szerint a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség”.
(EUSZ 11. cikk (4) bekezdés)
A kezdeményezés benyújtásának és elfogadhatóságának feltételei a 211/2011/EU rendelet szerint. https://eur-
lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32011R0211
• Az európai polgári kezdeményezés benyújtásától három hónapon belül a Bizottság képviselői
találkoznak a szervezőkkel, akik kezdeményezésüket az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán is
bemutathatják. (A meghallgatást a Parlament illetékes bizottsága szervezi.)
• Az „aranyvízumok” (egyes tagállamok a külföldi befektetők vonzása érdekében értékesítik nemzeti
állampolgárságukat és ezzel az uniós polgárságot is) témakörben a Parlament állásfoglalása (2014):
„az uniós polgársághoz kapcsolódó értékek és eredmények pénzben nem kifejezhetők”.

17

SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA

http://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/indexsearch?query=LETELEPEDÉSI+JOG
http://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/indexsearch?query=SZABÁLYOZOTT+SZAKMÁK

18

Törzsök Éva 9
 2020. 12. 21.

SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA

munkavállalók nemdolgozó személyek

vállalkozók, vállalkozások
és szabad foglalkozásúak
letelepedési joga

19

SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA

• A fogalom értelmezése az integráció elmélyülésével változott. A Római Szerződésben kizárólag a

munkavállalók és a szolgáltatók (és családtagjaik) szabad mozgására és letelepedésük szabadságára
vonatkozott.
Ugyanez az EUMSZ 45. cikk (2) bekezdésében: „A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az
állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a
foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében.”
• Maastrichti Szerződés: az egységes piacon belüli szabad mozgás és tartózkodáshoz való jog alapja az
uniós polgárság fogalma.
• Lisszaboni Szerződés: megerősítette ezt a jogot, amely szerepel a szabadságon, a biztonságon és a
jog érvényesülésén alapuló térség általános rendelkezései között is: „Az Unió biztosítja a személyek
belső határokon történő ellenőrzések alóli mentességét…” EUMSZ 67. cikk (2)

20

Törzsök Éva 10
 2020. 12. 21.

MUNKAVÁLLALÓK MUNKAVÁLLALÓK
SZABAD MOZGÁSA FOGLALKOZTATÁSA

• Joguk:
− a ténylegesen fennálló állásajánlatokra jelentkezni,
− e célból más tagállamok területére szabadon
belépni,
− valamely tagállamban azért tartózkodni, hogy ott
munkavállalóként munkát végezzenek,
− a munkaviszony megszűntét követően abban a
tagállamban maradni, ahol foglalkoztatták.
• A jogosultság magában foglalja:
− a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz való
jogát,
− az adott tagállam állampolgáraiéval azonos
bánásmódhoz való jogát.
• Egy másik tagállam állampolgárai a fogadó
tagállam területén nem részesülhetnek a hazai
munkavállalóktól eltérő bánásmódban a
munkakörülményeket és a foglalkoztatási
feltételeket illetően (pl. munkaerő-felvétel,
elbocsátás, javadalmazással kapcsolatos
kérdések, szakmai továbbképzés és átképzés).
• A más tagállamban dolgozó uniós polgárok a
belföldiekkel azonos szociális ellátásban és
adókedvezményekben részesülnek, ugyanolyan
feltételekkel juthatnak lakáshoz, és egyenlő
bánásmódra jogosultak a szakszervezeti jogok
gyakorlását illetően.

21

SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA – LETELEPEDÉSI JOG

• „…tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére
vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek,
fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő
alapítására vonatkoznak.” (EUMSZ 49. cikk)
• A tartózkodási jog kiterjesztése 1990-ben tanácsi irányelvekkel (90/365/EGK a kereső tevékenységük
folytatásával felhagyó munkavállalók és önálló vállalkozók tartózkodási jogáról, 90/366/EGK a diákok
tartózkodási jogáról szóló, 90/364/EGK a tartózkodási jogról).
• A letelepedési jog vonatkozik tehát:
− valamennyi munkavállalóra
− önálló vállalkozóra
− egyetemi hallgatóra
− nyugdíjasra és
− szabadfoglalkozásúakra, valamint mindezek hozzátartozóira.
• EUMSZ 51. cikke: a letelepedés szabadsága nem terjed ki a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó
tevékenységekre (pl. hadianyagok előállítása vagy kereskedelme, közhatalom gyakorlása).

22

Törzsök Éva 11
 2020. 12. 21.

UNIÓS POLGÁROK SZABAD MOZGÁSA ÉS TARTÓZKODÁSHOZ VALÓ JOGA

• 2004: átfogó irányelv az Unió polgárai és családtagjaik joga a tagállamok területén szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz (2004/38/EK). Az irányelv a legszükségesebbre korlátozza az igazgatási formaságokat, pontosítja a
családtagok jogállását, szűkíti a belépés megtagadásának és a tartózkodási jog megszüntetésének alkalmazási körét.
• Első három hónap: az uniós polgár jogosult feltételek és formaságok nélkül egy másik tagállam területén tartózkodni
érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel. A fogadó tagállam megkívánhatja ennek bejelentését.
• Három hónapot meghaladó tartózkodás: a nem munkavállaló vagy az önálló vállalkozó tartózkodási joga attól függ,
rendelkezik-e elegendő forrással ahhoz, hogy ne jelentsen terhet a fogadó állam szociális rendszerére, és rendelkezik-e
betegbiztosítással. A tagállamok előírhatják a hatósági nyilvántartásba vételt. Azon családtagoknak, akik nem
valamelyik tagállam állampolgárai, érvényes tartózkodási engedély szükséges.
• Az uniós polgár ötéves folyamatos, jogszerű tartózkodással a fogadó tagállamban huzamos tartózkodási jogot szerez.
Ezt követően semmilyen feltételnek nem kell eleget tennie. Ugyanez vonatkozik azon családtagokra, akik nem uniós
polgárok, de öt éve az uniós állampolgárral élnek. A fogadó tagállamtól való két egymást követő éven át tartó távollét
a huzamos tartózkodási jogot semmissé teszi.
• A tagállamok visszaélés vagy csalás (pl. érdekházasság) esetén megtagadhatják, megszüntethetik vagy visszavonhatják
bármely jogot.

23

A SCHENGENI TÉRSÉG ÉS A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA

• A személyek szabad mozgása jog kiteljesedésének jelentős állomása a két schengeni megállapodás (1985:
Schengeni Megállapodás, az 1995-ben hatályba lépett Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló
egyezmény). A schengeni térséggel kapcsolatos vívmányok között szerepel a belső határellenőrzések eltörlése
minden személy esetében. A személyek szabad áramlása a schengeni térség polgárai számára uniós alapjog.
• A 400 millió polgárt felölelő 26 tagú schengeni térségnek 22 uniós tagállam a tagja, valamint Norvégia, Izland,
Liechtenstein és Svájc (társult jogállással). Írország és az Egyesült Királyság nem csatlakozott. Magyarország
2007. december 21-én vált a Schengeni megállapodás teljes jogú tagjává. Bulgária, Románia, Ciprus és
Horvátország még nem tagja a megállapodásnak. A legtöbb schengeni szabály az uniós vívmányok részévé
vált, a csatlakozó országoknak nincs lehetőségük arra, hogy önként kimaradhassanak a vonatkozó rendelkezések
alól.
• A schengeni határellenőrzési kódex (562/2006/EK rendelet) lehetővé teszi, hogy a térség államai az övezet
belső határain ideiglenesen visszaállítsák a határellenőrzést, amennyiben a közrend vagy a belső biztonság
veszélybe kerül.
• Egy belső határon történt jogellenes vizsgálat esetén panasz nyújtható be az Európai Bizottsághoz.

https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/schengen_en
Információk: https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/schengen_en

24

Törzsök Éva 12
 2020. 12. 21.

https://foldrajzmagazin.hu/eu/a-schengeni-ovezet-tagjai/

25

Törzsök Éva 13