NEMZETKÖZI KITEKINTÉS: PÁRIZSI KLÍMAEGYEZMÉNY (2016)

• Az éghajlatváltozásra vonatkozó első olyan többoldalú megállapodás, amely a világ csaknem teljes
kibocsátására kiterjed, világszerte ösztönzi a tiszta energiára való áttérést.
AZ UNIÓS KÖRNYEZETI POLITIKA • 195 állam vállalása, 185 ország ratifikálta (2019. szeptember).
EGYES VONATKOZÁSAI • EU tagállamok: az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább
40%-kal csökkentik.

További információk:
„…Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan • 2016. évi L. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási
kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján
elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetéséről
versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul • The Paris Agreement:
kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének http://unfccc.int/paris_agreement/items/9485.php
• Csatlakozó államok:
magas fokú védelmével és javításával párosul...” https://treaties.un.org/Pages/ViewDetails.aspx?src=TREATY&m
EUSz 3. cikk (3) bekezdés tdsg_no=XXVII-7-d&chapter=27&clang=_en
• EU Tanács:
• http://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/paris-
agreement-tools-info/

1 2

A MEGÁLLAPODÁS HOGYAN HAJTJA VÉGRE AZ UNIÓ KÖRNYEZETEI ELEMEK AZ ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLJAI KÖZÖTT
LEGFONTOSABB ELEMEI A PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁST?

• Hosszú távú elkötelezettség: a ratifikáló országok • 2030-ig legalább 40 %-kal csökkenti az

csökkentik kibocsátásukat, a globális üvegházhatású gázok kibocsátását, legalább 27 %-os
átlaghőmérséklet legfeljebb 2°C-kal haladja meg megújuló energia-felhasználási és
az iparosodást megelőző szintet. energiahatékonysági célokat valósít meg.
• Átláthatóság: a részes államok rendszeresen • A karbonszegény gazdaságra való áttéréshez
beszámolnak eredményeikről. kedvező környezet kialakítása:
• Szolidaritás: 2025-ig a fejlett államok évi 100 − energiaunió
milliárd dollárral támogatják a fejlődő államokat − karbonszegény innovációk ösztönzése
az alacsonyabb széndioxid-kibocsátású − magánbefektetések fokozása
gazdaságra való átállásban. − kibocsátásiegység-kereskedelmi rendszer
• Felülvizsgálás: a felek ötévente felülvizsgálják felülvizsgálata
vállalásaikat a még ambiciózusabb célok elérése − intelligens városokkal kapcsolatos innovatív
érdekében. technológiák
− klímadiplomácia és globális fellépés

3 4

NEM VIZSGAANYAG ENSZ GLOBAL COMPACT (1999 - ) https://www.unglobalcompact.org

1. A szegénység valamennyi formájának felszámolása mindenhol
2. Az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása
3. Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának • A Globális Megállapodás célja: a világ vállalatainak mobilizálása a fenntarthatóságot segítő környezeti és
4. Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára társadalmi célok megvalósítása érdekében. 1999-ben Kofi Annan ENSZ főtitkár hívta életre.
5. A nemek egyenlőségének megvalósítása, minden nő és lány társadalmi szerepének megerősítése • Csatlakozó szervezetek vállalása: felelősségteljes üzleti tevékenység, a stratégiáik és tevékenységük
6. A vízhez és szanitációhoz történő hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása mindenki számára összehangolása az emberi jogok, a munka, a környezetvédelem és a korrupcióellenes küzdelem tíz elvével;
7. Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára hozzájárulás az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához, különös tekintettel az együttműködésre és
8. Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára az innovációra.
9. Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése • A kezdeményezéshez vállalatok a világ minden tájáról csatlakozhatnak, adott feltételek mellett. Csaknem 16 ezer
10. Az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentése csatlakozó 165 országából (2020 ősz). Magyar csatlakozók:
11. A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele
12. Fenntartható fogyasztási és termelési minták kialakítása
13. Sürgős lépések megtétele a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére az éghajlatváltozásra adandó globális válaszok tárgyalásainak elsődleges
nemzetközi kormányközi fóruma az UNFCC (United Nations Framework Convention on Climate Change)
14. Az óceánok, a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében
15. A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának támogatása, a fenntartható erdőgazdálkodás, a
sivatagosodás leküzdése, a talajdegradáció megállítása és visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása
16. Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki
számára és a hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten
17. A végrehajtás eszközeinek erősítése és a globális partnerség újjáélesztése a fenntartható fejlődés érdekében
http://www.unis.unvienna.org/ unis/hu/topics/ sustainable_development_goals.html https://sustainabledevelopment.un.org/?menu=1300

5 6

Törzsök Éva 1
 KÖRNYEZETI ELEMEK AZ ENSZ GLOBALIS MEGÁLLAPODÁSÁBAN
GLOBAL COMPACT TEN PRINCIPLES
EMBERI JOGOK
1. A vállalkozások tartsák tiszteletben és védjék a
nemzetközileg elfogadott emberi jogokat.
2. Tevékenységük során ne sérüljenek az emberi
jogok, azokkal ne éljenek vissza.
MUNKA VILÁGA
3. Segítsék az egyesülési szabadságot és ismerjék
el a kollektív érdekérvényesítéshez való jogot.
4. Számolják fel a kényszermunka és a
kierőszakolt munka minden formáját.
5. Szüntessék meg a gyermekmunkát.
6. A munkáltatói jogok gyakorlása során ne
alkalmazzanak semminemű megkülönböztetést.
7 8
AZ UNIÓS KÖRNYEZETI SZABÁLYOKRÓL
• Általános jogalap: Szerződés 191.-193. cikkei
• Mintegy 300 rendelet, irányelv, határozat és ajánlás.
• Ügynökség: European Environment Agency (EEA)
https://www.eea.europa.eu
9 10
A 7. AKCIÓPROGRAM (EAP) - JÓLÉT BOLYGÓNK FELÉLÉSE NÉLKÜL
Célkitűzések:
11
Törzsök Éva
KÖRNYEZET
7. A környezeti kihívásokra megelőző
intézkedésekkel válaszoljanak.
8. Vállalják a nagyobb környezettudatosságot
eredményező kezdeményezéseket.
9. Ösztönözzék környezetbarát technológiák
kifejlesztését és elterjedését.
KORRUPCIÓ-ELLENESSÉG
10. Lépjenek fel a korrupció minden formája ellen,
beleértve a zsarolást és a megvesztegetést.
https://www.unglobalcompact.org/about/faq
OECD IRÁNYELVEK MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK SZÁMÁRA (2011)
• A multinacionális vállalatok felelős üzleti
magatartását az OECD 1976-ban kezdte meg
önkéntes jelleggel szabályozni.
• Felelős üzleti magatartás (responsible business
conduct - RBC): a vállalat működése során a
környezettel, az emberekkel és a társadalommal
kapcsolatos kockázatok felelős kezelése.
• Az Irányelveket valamennyi OECD tagország, így
Magyarország is elfogadta.
• Legutóbbi (ötödik) módosítás: 2011. Az Irányelvek
alkalmazását Magyarázó Értelmezés segíti.
ALAPELVEK
• megelőzés
• elővigyázatosság
• fellépés a veszélyhelyzetek forrásánál
• szennyező fizet
• integrálás elve
• magas szintű védelem
• arányosság
• szubszidiaritás
THE 8. ENVIRONMENT ACTION PROGRAMME TO 2030
• A 8. környezeti akció program tervezetét a
Bizottság 2020 októberében terjesztette elő.
• Javaslata támogatja az európai zöld
megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-
politikai célkitűzéseit. Lehetőség, hogy az EU
ismételje meg elkötelezettségét a 7. akcióprogram
2050-es jövőképe iránt: jólét mindenkinek a
bolygó határain belül.
• A kormányzás minden szintjén valamennyi érdekelt
aktív részvételét kéri az éghajlati és környezeti
jogszabályok hatékony végrehajtásában, ez az
alapja az ENSZ fenntartható fejlődési céljai
megvalósításának is.
Lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-
content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020PC0652&from=DA
12
1. Koncepció és alapelvek
2. Általános rendelkezések
3. Információk közzététele
4. Emberi jogok
5. Foglalkoztatás és a szociális partnerekhez
fűződő kapcsolatok
6. KÖRNYEZETVÉDELEM
7. Megvesztegetés és korrupció elleni küzdelem
8. Fogyasztói érdekek
9. Tudomány és technológia
10. Verseny
11. Adózás
http://mneguidelines.oecd.org/
https://oecd.kormany.hu/az-oecd-multinacionalis-vallalatokra-vonatkozo-
iranyelvei
ESZKÖZÖK
• akcióprogramok (7. 2020-ig)
• finanszírozási források
• másodlagos jogforrások
A tervezett akcióprogram kiemelt prioritásai:
1. az üvegházhatásúgáz-kibocsátási célok elérése 2030-
ig, az éghajlat-semlegesség elérése 2050-ig,
2. az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység
csökkentése, az alkalmazkodó- és az ellenálló képesség
erősítése,
3. a gazdasági növekedés elválasztása a környezet
pusztulásától, a körkörös gazdaságra való áttérés
felgyorsítása,
4. szennyezésmentesség megvalósítása (levegő, víz, talaj),
az egészség és a jólét védelme,
5. biológiai sokféleség védelme, megőrzése és
helyreállítása, a természeti tőke fejlesztése (levegő, víz,
talaj, erdő, édesvíz, vizes élőhelyek és tengeri
ökoszisztémák),
6. a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos környezeti
és éghajlati nyomás csökkentése (energia, ipar,
épületek, infrastruktúra, mobilitás, élelmiszer-ellátás).
2
 AARHUSI EGYEZMÉNY (1998)
A POLGÁROK JOGA A KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓKHOZ • 46 ország és az EU fogadta el az Egyezményt (UNECE Convention on the Access to Information, Public
AARHUSI EGYEZMÉNY Participation in Decision-making and Access to Justice in Environmental Process).
• Három pilléren nyugszik:
– hozzáférés a környezeti információhoz (access to environmental information)
– beleszólási jog, a nyilvánosság részvétele a környezettel kapcsolatos tervekre, programokra és
irányelvekre vonatkozó eljárásokban (public participation in environmental decision-making)
– hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz (access to justice)
„Valamennyi Fél törekszik biztosítani azt, hogy a
tisztségviselők és a hatóságok nyújtsanak segítséget
és útbaigazítást a nyilvánosságnak a környezeti
információhoz való hozzáférésben, a környezeti
döntéshozatalban való részvétel megkönnyítésében
és az igazságszolgáltatás igénybevételében.”

http://gmo.kormany.hu/download/2/8d/80000/2001-LXXXI-tv.pdf
https://www.unece.org/env/pp/introduction.html

13 14

UNIÓS POLGÁROK NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSE A KÖRNYEZETI

INFORMÁCIÓKHOZ - 2003/4/EK (ÅRHUSI) IRÁNYELV
• Feljogosítja a polgárokat a hatóságok által
„ZÖLD” TEVÉKENYSÉGEK AZ UNIÓ TERÜLETÉN (PÉLDÁK)
előállított vagy birtokukban lévő környezeti
információkhoz való hozzáférésre, beleértve a
környezet állapotáról szóló információkat, a
vonatkozó szakpolitikákat, a hozott
intézkedéseket, az emberi egészség és
biztonság helyzetét, amennyiben arra a
környezet állapota hatással lehet.
• A kérelmezőknek joguk van az információkhoz
a kérelmezést követő egy hónapon belül
hozzájutni anélkül, hogy kérelmüket indokolniuk
kellene.
• A hatóságok kötelesek a birtokukban lévő
környezeti információt terjeszteni.

http://ec.europa.eu/environment/aarhus/index.htm Forrás: Dr. Fodor László: KÖRNYEZETJOG

15 16

KIBOCSÁTÁS KERESKEDELMI RENDSZER – „CAP AND TRADE” SYSTEM

• Az EU ETS a világ legnagyobb kibocsátáskereskedelmi piaca, amely a nemzetközi széndioxid-
kereskedelem több mint háromnegyed részét képviseli, ösztönözve más nemzeti vagy regionális
rendszerek fejlesztését.
• Az ETS 2005 óta működik az EGT-tagállamokban, több kereskedési időszak:

• Kötelezett résztvevők: 31 ország több mint 11 000 ipari egysége, az EU ÜHG kibocsátás 45%-át
teszik ki.
Ábra forrása: https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/docs/ets_handbook_en.pdf
• Az első két időszakban fix kvótás kereskedelmi (cap-and-trade) rendszer: az évente összesen
megengedett kibocsátás mennyiségét (cap) tagállamonként rögzítették, ezen belül a résztvevők adták-
EU KIBOCSÁTÁS KERESKEDELMI RENDSZERE vették a kibocsátási egységeket, kvótákat.
EMISSIONS TRADING SYSTEM - ETS (Emisszió: egy légszennyező forrásból időegység alatt kijutó olyan szennyezőanyag mennyisége, amely a környezetre és az egészségre
valószínűsíthetően káros hatást gyakorol.)
https://ec.europa.eu/clima/policies/ets_hu

17 18

Törzsök Éva 3
 ETS III. ÉS IV. KERESKEDÉSI IDŐSZAKA (2013-2020, 2021-2030)
• EU célja 2030-ig: legalább 40%-kal csökkenjen (az 1990-es szinthez képest) az üvegházhatású gázok
kibocsátása. Ehhez szükségessé vált az ETS megreformálása.
• Reformlépések:
− az éves kibocsátási plafon nemzeti szint helyett uniós szinten meghatározott,
− a kibocsátáskereskedelmi egységek teljes mennyiségének gyorsabb ütemű csökkentése (2021-től évi
1,74% helyett 2,2%-kal),
− a térítésmentes kiosztási rendszer felülvizsgálata:
 az ingyenesen kiosztott kvótákat felváltják az árverések: 2021-től árverésen értékesítendő
kibocsátási egységek részaránya 57% (cél: 100%),
 térítésmentesen kapják a kibocsátási egységeket azon ágazatok, amelyeknél nagy a veszélye annak,
hogy termelésüket áthelyezik az Unión kívülre.
• Túlkínálat: kereslet és kínálat nincs egyensúlyban, piaci elemzők becslése szerint a kibocsátási kvóta-többlet
2020-ig mintegy 550–700 millió kibocsátási egység lehet. Megoldás: a kereslet-kínálat szabályozására
piaci stabilitási tartalék felállítása (market stability reserve, MSR): a fennmaradó kvótákat 2019 januárjától
a tartalékba helyezték. https://ec.europa.eu/clima/policies/ets/reform_en

19 20

AZ EU ETS HATÁLYÁN KÍVÜLI ÁGAZATOK HOZZÁJÁRULÁSA A KIBOCSÁTÁS-

CSÖKKENTÉSHEZ

• „Közös kötelezettségvállalás”: kötelező tagállami célok az üvegházhatású gázok kibocsátásának

csökkentésére.
• Az ETS hatálya alá nem tartozó ágazatok (mezőgazdaság, építőipar, fuvarozás, bizonyos ipari
tevékenységek, hulladékgazdálkodás) kibocsátás-csökkentésére uniós rendeletek:
− erőfeszítés-megosztási rendelet (Effort sharing regulation, ESR): meghatározza a tagállamok által
2021 és 2030 között kötelezően teljesítendő éves üvegház-hatású gáz kibocsátás-csökkentéseket
https://ec.europa.eu/clima/policies/effort/regulation_hu
− LULUCF (Land Use, Land Use Change and Forestry) rendelet: a földhasználathoz, a földhasználat-
megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatású gáz kibocsátás és
elnyelés éghajlat- és energiapolitikai célkitűzései 2030-ig https://ec.europa.eu/clima/policies/forests/lulucf_en

Idézi: Képviselői Információs Szolgálat

21 22

A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS INTEGRÁLT MEGELŐZÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE

IPPC ÉS IED IRÁNYELVEK

• Az irányelvek egyes ágazatokban a létesítmények meghatározott típusaira vonatkoznak: energiaipar,

fémek előállítása és feldolgozása, ásványipar, vegyipar, hulladékgazdálkodás, egyéb meghatározott
iparágak (lásd: https://www.kornyezeti-hatasvizsgalat.hu/engedelyek/egyseges-kornyezethasznalati-engedely)
• IPPC (integrated pollution prevention and control) irányelv, 1996: integrált környezeti koncepció, a
környezet valamennyi elemére kiterjed, a környezetet egységes egészként védi az ipari termelés káros
következményeitől.
− Célja: lehetőleg megelőzni a károsanyag kibocsátást a levegőbe, a vízbe és/vagy a talajba,
figyelemmel a hulladék-gazdálkodásra is. Ahol ez nem lehetséges, ott a kibocsátások minimalizálása.
− A tevékenység megkezdéséhez 1999 óta egységes környezethasználati engedély szükséges, a már
működő tevékenységeknél az IPPC eljárást 2007 végéig kellett bevezetni.
• Felváltotta az ipari kibocsátások irányelv, az ún. IED (Industrial Emissions Directive), 2010/75/EU.
A KÖRNYEZETRE KÁROS ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁNAK MINIMALIZÁLÁSA

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32010L0075&from=EN

23 24

Törzsök Éva 4

IED – IPPC KÖVETELMÉNYEK
• Szennyezés megelőzési intézkedések
• Jelentős mértékű környezetszennyezés kerülése
• Elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása
• Hulladékkeletkezés korlátozása, hulladékok
újrafeldolgozása vagy legkevésbé környezet-
szennyező ártalmatlanítása
• Energiahatékonyság maximalizálása
• Balesetek megelőzése és hatásuk korlátozása
• A környezet eredeti állapotának helyreállítása a
tevékenység beszüntetése után.
https://www.kornyezeti-hatasvizsgalat.hu/egyeb/elerheto-legjobb-
technika
The European IPPC Bureau (EIPPCB): http://eippcb.jrc.ec.europa.eu/
http://ippc.kormany.hu/bat-informaciocsere
ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA
BAT - BEST AVAILABLE TECHNIQUES
• Fogalma: mindazon technika (technológia, tervezés,
karbantartás, üzemeltetés és felszámolás is), amely
elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett
alkalmazható, és a leghatékonyabban védi a környezet
egészét.
• Alapkövetelmény: a legújabb megoldások ipari méretű
alkalmazásainak naprakész és hiteles ismerete.
• BAT Referencia Dokumentumok (BREF): segítik az adott ipari
tevékenységnél elérhető legjobb technika meghatározását.
• BAT információcsere program: Bizottság hozta létre,
szervezetei: Információcsere Fórum és az Európai IPPC
Iroda.
• Európai IPPC Iroda: az információcserét koordinálja,
biztosítja, hogy a BREF információkat megfelelően gyűjtsék
össze és dolgozzák fel. A BAT-következtetések
megállapításához gyűjtött adatokat független szervként
ellenőrzi és elemzi. Székhelye: Sevilla
KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT
• Története az USA-ban kezdődött, mintájára előbb egyes európai államokban (pl. Hollandia, Franciaország)
majd az EU szintjén is szabályozták. Az uniós szabályozás a köz- és magánberuházásokra egyaránt kiterjed.
• A környezetre jelentős hatású meghatározott tevékenységek, fejlesztések megkezdése egységes
környezethasználati engedéllyel lehetséges, ez környezeti hatásvizsgálati eljárásban szerezhető meg, környezeti
hatástanulmány benyújtását követően.
• A legfontosabb környezeti vizsgálat, részét képezi a várható környezeti hatások természettudományos
vizsgálata. Formalizált eljárás, a tagállamok közigazgatási (engedélyezési) eljárásába integrálódik.
• A környezeti hatástanulmányban vizsgálandó a tervezett tevékenység nélküli állapot és a tevékenység várható
környezeti hatása az építés, az üzemeltetés és a felhagyás időszakában. Egyes részeit a megfelelő
szakterületeken jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.
• A hatástanulmány hatósági értékelésére három hónap áll rendelkezésére. A hatástanulmány megállapításairól az
érintett lakosság, valamint az érintett tagállamok véleményét is meg kell ismerni.
• A vizsgálat eredményét a megvalósításra vonatkozó engedélyeknél figyelembe kell venni.
http://www.kvvm.hu/index.php?pid=9&sid=50 http://www.kornyezeti-hatasvizsgalat.hu/legyeb/hatastanulmany-szuksegessege
https://www.kornyezeti-hatasvizsgalat.hu/engedelyek/egyseges-kornyezethasznalati-engedely

25 26

EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY (IPPC ENGEDÉLY)

• Az engedélyezési eljárás célja: az illetékes felügyelőség meghatározza az elérhető legjobb technikán (BAT)
alapuló intézkedéseket.
• Az egységes környezethasználati engedélyezés keretszabályozás, az eljárás lefolytatását követően kiadott
egységes környezethasználati engedély célja, hogy integrálja az egyes környezeti elemekre vonatkozó
környezetvédelmi követelményeket.
• Az egységes környezethasználati engedély minden, a zöldhatóság hatáskörébe tartozó engedélyt magában
foglal.
• Tartalmi elemei: BAT előírása, kibocsátási határértékek meghatározása, környezetvédelmi intézkedések és
követelmények (különösen a talaj, a víz és a levegő szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a
hulladékokkal való környezetkímélő gazdálkodás), illetve működő létesítményeknél teljesítési határidő
megállapítása.

EMAS - ECO-MANAGEMENT AND AUDIT SCHEME

http://ippc.kormany.hu/az-egyseges-kornyezethasznalati--engedelyezesi-eljaras

27 28

EMAS - ECO-MANAGEMENT AND AUDIT SCHEME MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMAT

AZ UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI VEZETÉSI ÉS HITELESÍTÉSI RENDSZERE
döntés az EMAS-ról környezeti tényezők vizsgálata
• Az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert szabályozó első EMAS rendelet 1993-ban született,
jelenleg az EMAS III rendelet (1221/2009/EK) hatályos. A rendelet átvette az ISO14001 (Environmental
management) szabványcsalád szerkezetét.
környezeti politika
• Hatóköre kezdetben az iparvállalatokra, később valamennyi szektorra kiterjedt (önkormányzatokra és oktatási
intézményekre is). Az EMAS rendszerhez való csatlakozás EGT-szerte önkéntes.
• A rendszer legfontosabb eleme a teljesítményértékelés, három kérdéskörre irányul:
– betartja-e az önként csatlakozó szervezet a rá vonatkozó előírásokat (jogszabályokat, hatósági hitelesítés külső auditorral öko-audit regisztráció
határozatokat és önkéntes kötelezettségvállalásokat, illetve a hatósággal kötött megállapodásokat),
– megfelelő-e környezetirányítási rendszere,
környezeti tájékoztató célok kijelölése
– van-e igazolható teljesítménye (a kitűzött céloknak megfelelő, folyamatos javulás a környezeti mutatókban).
• Az EMAS szerint működő szervezetek teljesítményüket környezeti nyilatkozatban is megjelenítik, tájékoztatva a
nyilvánosságot környezetvédelmi teljesítményük folyamatos javításáról, átláthatóságáról és
környezettudatosságáról. célok megvalósítása, intézkedések
önauditálás
http://ec.europa.eu/environment/emas/emas_registrations/emas_in_the_european_institutions_en.htm

29 30

Törzsök Éva 5
 EMAS VÉDJEGY TAGÁLLAMI FELADATOK

• A hitelesített szervezetek EMAS tanúsítvánnyal és
védjeggyel rendelkeznek.
• A védjegy hivatalos iratokon, kiadványokon feltüntethető.
Nem szerepelhet sem a termékreklámon, sem a terméken
vagy annak csomagolásán.
• Az EMAS rendelet alapján a tagállamok kijelölték azokat a független és semleges Illetékes
Testületeket, amelyek megszervezik a nyilvántartási folyamatot és beszedik az esedékes nyilvántartási
díjat.
• EMAS Magyarországon:
− Illetékes testület: Pest Megyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Főosztály https://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/szervezeti-egysegek-elerhetosegei/kornyezetvedelmi-es-
termeszetvedelmi-foosztaly
− Akkreditációs testület: NAH http://www.nah.gov.hu/
− Regisztrált magyar szervezetek: 30 (2020 október) https://webgate.ec.europa.eu/emas2/public/registration/list
− Magyarországon akkreditált hitelesítők:
https://www.nah.gov.hu/talalakok?query=EMAS+hiteles%C3%ADt%C5%91&status=&type=

31 32

EMAS GLOBAL
• Az EMAS világméretekben is jelen van. Globális
2020. november: 3 844 szervezet regisztráció azon nemzetközi vállalatok számára
előnyös, amelyek az EMAS rendszert EU-n kívüli
egységeiknél is működtetni szeretnék.
• Regisztráció típusok:
− globális: a szervezet regisztráltatja leányvállalatait
az érintett harmadik országokban is
− globális konszern regisztráció (Global Corporate
Registration): a vezető EU tagállamban egyetlen
eljárásban regisztráltatható valamennyi más
tagállamban és harmadik országban működő
leányvállalat.
• Globális regisztráció lehetséges: Ausztria, Belgium,
Dánia, Finnország, Németország, Olaszország,
Portugália és Spanyolország
http://ec.europa.eu/environment/emas/join_emas/emas_global_en.htm

http://ec.europa.eu/environment/emas/emas_registrations/statistics_graphs_en.htm

33 34

„ZÖLD” TERMÉKEK AZ EGYSÉGES PIACON

Bio élelmiszerek
Energiafelhasználó termékek
Uniós ökocímkével ellátott termékek

BIO ÉLELMISZEREK
World Ecolabel Day - 8 October 2020

35 36

Törzsök Éva 6

Idézi: Dr. Szabó Andrea: A biogazdálkodás története és tendenciái – Elemzés az országgyűlési képviselők részére
37
BIO ÉLELMISZEREK CÍMKÉZÉSE („EUROLEVÉL”)
• 2010 óta az ökológiai címke feltüntetése az EGT területén előállított minden előre csomagolt élelmiszernél
kötelező. Tanúsítja, hogy az összetevők legalább 95 százaléka ökológiai gazdálkodásból származik, a termék
megfelel az uniós előírásoknak, lezárt csomagolásban közvetlenül a termelőtől vagy a feldolgozótól érkezett,
tájékoztat a termelőről, a feldolgozóról, a kereskedőről, valamint az ellenőrző szervezetről is.
• Az ökológia logó megkönnyíti az uniós fogyasztók számára az ökológiai termékek azonosítását, és segíti a
mezőgazdasági termelőket termékeik egységes piaci forgalmazásában. A logót szigorú szabályok szerint kell
megjeleníteni, mellette feltüntetendő az ellenőrző szervezet kódszáma, valamint az a hely, ahol a termék
mezőgazdasági nyersanyagait előállították.
• A logó opcionálisan használható: importtermékeken, ha megfelelnek az ökológiai termékek behozatalára
vonatkozó uniós szabályoknak; nem előre csomagolt ökológiai termékeken; harmadik országok piacán
forgalomba hozott uniós ökológiai termékeken; tájékoztató kampányok részeként.
• A biogazdálkodás mind fontosabb Európában, egyre több bio-élelmiszert fogyasztunk (gyümölcs, zöldség, hal,
tejtermékek, gabonapehely stb.). Várhatóan 2030-ra a „termelőtől a fogyasztóig” uniós stratégia révén az uniós
agrárgazdaság 25%-a biogazdálkodást folytat.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32007R0834&from=HU
39
ENERGIA-FELHASZNÁLÓ TERMÉKEK
ENERGY EFFICIENT PRODUCTS
41
Törzsök Éva
ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS – ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK
• Cél: természetes anyagokból és eljárásokkal előállított élelmiszerek. Az ökológiai gazdálkodás ösztönzi a természeti
erőforrások felelősségteljes felhasználását, a biodiverzitás megőrzését, a talaj termőképességének javítását, a vízminőség
fenntartását stb.
• Az ökológiai termelésre és a bio-élelmiszerek címkézésére vonatkozó rendelet (834/2007/EK) az ökológiai gazdálkodás
ellátási láncának egészét szabályozza, garantálja, hogy az „ökológiai” jelző az egységes piacon mindenki számára egyaránt
ugyanazt jelentse. Legfontosabb rendelkezések: a feldolgozott ökológiai termékek időben és térben elkülönítése a többi
terméktől; az ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők minimális mennyisége 95%; egyértelmű szabályok a címkézésre;
az ökológiai termelésben felhasználható engedélyezett adalékanyagok.
• Ökológiai tanúsítási rendszer: mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket, takarmányokat csak akkor lehet ökológiai (öko, bio,
biológiai, organikus) jelöléssel forgalmazni, ha azokat hatósági kontroll alatt működő ellenőrzési rendszerben állították elő, és
ezt megfelelőséget igazoló ökológiai tanúsítvány igazolja.
• Magyarországon előállított termék „öko” vagy „bio” elnevezéssel csak akkor kerülhet forgalomba, ha jelölése ezt tanúsítja. A
NÉBIH által elismert tanúsító szervezetek:
– Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Kódja: HU-ÖKO-01 http://www.biokontroll.hu
– Hungária Öko Garancia Kft. Kódja: HU-ÖKO-02 http://www.okogarancia.hu/
• Új rendelet (2018/848/EU): a tervezett 2021 január helyett csak 2022 januárjától alkalmazandó. Azokra a nem uniós
mezőgazdasági termelőkre is vonatkozik, akik ökológiai termékeiket az EU-ba exportálják. Az uniós ellenőrző szervek mind az
uniós termelők, mind pedig az EU-ba exportáló harmadik országbeli termelők esetében azonosak lesznek.
38
ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK BEHOZATALA
• Egy importált termék az egységes piacon akkor értékesíthető ökológiai termékként, ha megfelel az EU-ban
előállított ökológiai termékek szabályainak. Ez különböző eljárások révén biztosítható.
• Az eljárások az áru származásától függnek.
– A legtöbb ökológiai importtermék vizsgálatát és tanúsítását a származási országok hatóságai végzik. Ezekkel az
országokkal az EU kétoldalú megállapodásokban a helyi szabályokat és ellenőrzési intézkedéseket az uniós
szabályokkal egyenértékűnek elismerte („egyenértékű” országok).
– Más országok esetében a vizsgálat és a tanúsítás a Bizottság által kijelölt független ellenőrző szervezetek
feladata, felelősségük, hogy az uniós szabályokkal egyenértékű előírásokat és intézkedéseket kövessenek. Ha
egy tagállambeli kereskedő nem „egyenértékű” országok valamelyikéből kíván terméket importálni és ökológiai
termékként forgalmazni, nemzeti ellenőrző szervezetéhez kell fordulnia. (1235/2008/EK bizottsági rendelet)
• Ökológiai import a TRACES-ben
– Az elektronikus tanúsítási rendszer 2017 áprilisában lépett hatályba, a TRACES részeként (lásd másutt). Az
egészségügyi veszélyekre való gyors reagálás érdekében a TRACES az EGT területén nyomon követi az
importszállítmányok mozgását, megkönnyíti a visszautasított ökológiai szállítmányok kockázatkezelését.
– A behozatalhoz ellenőrzési tanúsítvány (certificate of inspection - COI) szükséges, melyet TRACES-ben kell
kiállítani (TRACES COI).
További információk: https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/farming/organic-farming_hu
40
ENERGIA-FELHASZNÁLÓ TERMÉKEK – ÖKODESIGN IRÁNYELV
• „energiával kapcsolatos termék” (a termék): minden olyan termék, amely használata során hatást gyakorol az energiafogyasztásra, és
amelyet forgalomba hoznak és/vagy használatba vesznek, beleértve a jelen irányelv hatálya alá tartozó, azon energiával kapcsolatos
termékekbe beépítendő alkatrészeket is, amelyeket a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba és/vagy
vesznek használatba, és amelyek környezetvédelmi teljesítményét önállóan lehet értékelni; (2009/125/EK)
• Öko-design (környezetbarát tervezés - ECOD) keretirányelv a gyártókat már a tervezési szakaszban kötelezi
termékeik energiafogyasztásának csökkentésére azok teljes életciklusában. 31 termékcsoportra vonatkozik, a
követelményeket végrehajtási intézkedések konkretizálják.
• A termékeken kötelezően használandó, 1995-ben bevezetett energiacímke felismerhető és összehasonlítható
módon tájékoztatja a fogyasztókat a háztartási készülékek energiafogyasztásáról, teljesítményéről és egyéb
lényeges tulajdonságairól. Címkével kell ellátni minden olyan eladásra szánt készüléket, amelyre létezik ilyen
címke, és fel kell tüntetni a készülék energiafogyasztását. Követelmény a termékismertető adatlap is.
Információk: https://ec.europa.eu/info/energy-climate-change-environment/standards-tools-and-labels/products-labelling-rules-and-
requirements/energy-label-and-ecodesign_en
Információk a fogyasztóknak a leginkább energiahatékony termékekről: https://www.topten.eu/
42
7
 RENDELET AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÍMKÉZÉSRŐL EU ENERGY STAR PROGRAM - LABELING ENERGY EFFICIENT OFFICE
EQUIPMENT
• Az EU energiacímkéi egyértelmű és egyszerű jelzést adnak a termékek energiahatékonyságáról. Ez megkönnyíti a
fogyasztók számára, hogy energiahatékony termékek vásárlásával energiafelhasználásukat csökkentsék,
miközben csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása is. Az Eurobarometer felmérése szerint a
fogyasztók 93%-a ismeri az energia címkét, és 79%-uk veszi figyelembe információit vásárláskor. • Az Európai Unió és az amerikai Environmental Protection Agency (EPA)
https://ec.europa.eu/info/news/eurobarometer-survey-confirms-public-support-energy-policy-objectives-2019-sep-11_en korábbi megállapodása (1992) az irodai berendezések (számítógépek,
• Az energiaunióra vonatkozó stratégia részeként 2017. augusztusától az energiacímkézési rendelet (energy képernyők, képalkotó berendezések, szerverek stb.)
labelling framework regulation, 2017/1369/EU - LABEL) a címkézés új rendjét szabályozza. energiahatékonyságára vonatkozó címkézési előírások összehangolására.
(Termékcsoportonként továbbra is végrehajtási rendeletek).
• A többször meghosszabbított megállapodás 2018. február 20-án lejárt.
• A rendelet újraosztályozási eljárásban az eddigi osztályokat korrigálja. A termékeket A - G skálába sorolja,
határidőket ad az A+, A++ és A+++ energiaosztályok megszüntetésére, és megengedi elektronikus címke • „Although the reference to ENERGY STAR has not been removed from the Energy Efficiency
használatát is. Ennek következményeként 2021 folyamán 5 termékcsoportot „átméreteznek”: hűtőszekrények, Directive, as the ENERGY STAR Agreement has now elapsed, it is recommended to no longer
mosogatógépek, mosógépek, televíziók, lámpák. További termékcsoportok következnek. refer to these criteria in procurement tenders.”
• Termékadatbázis (ERPEL): 2019 januárjától segíti a piacfelügyeleti hatóságokat, hogy a címkézési követelmények
alapján ellenőrizhessék a címkén feltüntetett, a gyártó által bejelentett energiahatékonyság valódiságát.
European product database for energy labelling: https://ec.europa.eu/info/energy-climate-change-environment/standards-tools-and-
labels/products-labelling-rules-and-requirements/energy-label-and-ecodesign/product-database_hu
Információk: https://ec.europa.eu/energy/topics/energy-efficiency/energy-efficient-products/energy-star_en

43 44

UNIÓS ÖKOCIMKE (ECOLABEL)

• A termék teljes életciklusára vonatkozóan igazolja az alacsony környezetterhelést: a gyártástól az

ártalmatlanításig (kevesebb hulladék, kevesebb szennyezés).
• A regionális címke három kívánalomnak tesz eleget:
− az uniós fogyasztó EU-szerte egyszerűen tájékozódhat a környezetbarát termékekről,
− egy adott termék bármely uniós gyártója azonos körülmények között juthat hozzá a címke használatához,
− EU-szerte ösztönöz környezetbarát termékek előállítására és értékesítésére.
• „Bölcsőtől a sírig” szemlélet: a terméknek életciklusa öt szakaszában meghatározott környezeti kívánalmaknak
kell megfelelnie. A vonatkozó rendelet (66/2010/EK) szerint a Bizottság a hivatalos lapban három - öt évre
érvényesen teszi közzé a termékcsoportokat és a kritériumrendszert.
• A rendszert az Európai Öko-címke Bizottság irányítja, a Bizottság és az EGT tagállamok támogatásával.
• A terméken csak engedéllyel tüntethető fel. A gyártó a jogosítványt országa illetékes szervezetétől kapja meg.
Az odaítélésről tájékoztatják a Bizottságot, amely a többi tagállam véleménye után egyetértését adja a nemzeti
szervezet döntéséhez. https://ec.europa.eu/environment/ecolabel/products-groups-and-criteria.html
UNIÓS ÖKOCIMKE (ECOLABEL) • Magyarországon a pályázat benyújtása: Herman Ottó Intézet Nonpropfit Kft. http://www.okocimke.hu/ökocímke

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel

45 46

ÉRTÉKELÉSI MÁTRIX ÖKOCÍMKÉS TERMÉKEK SZÁMA ÖKOCÍMKÉK AZ EGYES TAGÁLLAMOKBAN

https://ec.europa.eu/environment/ecolabel/facts-and-figures.html

47 48

Törzsök Éva 8
 INFORMÁCIÓK PÉLDÁK NEMZETI KÖRNYEZETI CÍMKÉKRE

• Ökocímke magyar honlapja: http://www.okocimke.hu/ökocímke Magyarország: a „magyar cédrus” 1994

óta használt jelzés. A nemzeti
• EU honlap: http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/index_en.htm Környezetbarát termék minősítő rendszer
• How to apply for EU Ecolabel: http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/how- az EU ökocímke mintájára jött létre.
http://www.okocimke.hu/nemzeti-ökocímkéről
to-apply-for-eu-ecolabel.html

• Competent Bodies: http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/competent-

bodies.html

• The EU Ecolabel Product Catalogue: http://ec.europa.eu/ecat/ Németország – Kék Angyal (Der Blaue
• The EU Ecolabel Tourist Accomodation Catalogue: Engel)
http://ec.europa.eu/ecat/hotels-campsites/en Az első államilag elismert környezeti címke
• Marketing-Guide: rendszer. Alapítva 1977-ben. 11.500
http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/marketing_guide_en.pdf termék és szolgáltatás 90
termékcsoportban. https://www.blauer-
engel.de/en

49 50

HÁTTÉR INFORMÁCIÓ: THE GLOBAL ECOLABELLING NETWORK - GEN

• The Global Ecolabelling Network is a non-profit association of leading ecolabelling organisations worldwide. CIRCULAR ECONOMY - KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG
GEN was founded in 1994 to help protect the environment by improving, promoting, and developing the
ecolabelling of green products and sustainable services. GEN currently has 34 members representing nearly 60
countries and territories around the world.
• With 34 full, associate, and affiliate members from countries across the globe, the collective expertise of the
Global Ecolabelling Network is unparalleled. GEN itself does not develop criteria or certify products, but
supports members' development of environmental leadership standards, and ecolabelling of products and „A körforgásos gazdaság szerepe kulcsfontosságú gazdaságunk
services. To this end, GEN tracks its members' active standards, and compiles and updates the information fenntartható pályára állításában és a globális fenntartható fejlesztési célok
annually. One of members is the European Commission with the EU Ecolabel. https://globalecolabelling.net/gen- teljesítésében… Európa az egész világ számára kijelöli a követendő utat.
members/green-companies-members-list/
Ugyanakkor még sokat kell tennünk azért, hogy a bolygónk felélése nélkül
• GEN has developed the GENICES process, a framework for evaluating and auditing the programs operated by
tudjuk tovább növelni jólétünket és a megfelelő anyagkörforgás
members to enhance mutual trust and recognition among our various members.
biztosításával el tudjuk kerülni értékes erőforrásaink pazarlását.”

Ábra forrása:
http://www.europarl.europa.eu/news/en/headlines/economy/20151201STO05603/circular-
economy-definition-importance-and-benefits

51 52

KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÉS ELŐNYEI HÁTTÉR INFORMÁCIÓ: A BIZOTTSÁG KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA VONATKOZÓ

CSELEKVÉSI TERVE - CIRCULAR ECONOMY PACKAGE (2015)
• A természeti erőforrások többségükben végesek, a növekedés fenntarthatósága megkívánja azok intelligensebb,
teljes kimerítése nélküli használatát, a jövő nem alapozható a „kitermel, előállít, leselejtez” gazdasági modellre. • Célkitűzések: a körforgásos gazdaságra való Vonatkozó jogalkotás:
átállás felgyorsítása, a fenntartható gazdasági • a cselekvési terv négy jogalkotási javaslatot
• Körforgásos gazdaságban a folyamatok tervezetten, zárt körben áramlanak, a biológiai, illetve a technikai tartalmazott
növekedés és új munkahelyek teremtése.
alkotórészek minőségvesztés nélkül visszakerülnek a biológiai és a gazdasági körforgás folyamataiba: – a hulladékokról szóló keretirányelv,
• A cselekvési terv 54 intézkedése:
− a termékek és az alapanyagok értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrzik, – a hulladéklerakókról szóló irányelv,
− a termékek életciklusának egészére kiterjed, a
− a hulladék szinte 100%-ban hasznosul, – a csomagolásról és a csomagolási
gyártástól a fogyasztáson és a
− az erőforrás-felhasználás szintje minimális, hulladékról szóló irányelv,
hulladékgazdálkodáson át a másodlagos
− az élettartamuk végét elért termékekben lévő erőforrások bent maradnak a gazdaságban, ismételt – az elhasználódott járművekről, az elemekről
nyersanyagok piacáig,
felhasználásuk révén további értéket teremtve. és akkumulátorokról, valamint a
− kijelöli azt az öt területet, ahol felgyorsítandó hulladékelemekről és -akkumulátorokról, az
• Körforgásos gazdaság révén további munkahelyek teremthetők (EP: 580 000), innovatív találmányok születnek, az átállás: műanyagok, élelmiszer-hulladék, e-hulladékokról szóló irányelvek.
mind a lakosság, mind a környezet magas szintű védelemben részesíthető, a fogyasztók tartósabb, innovatívabb kritikus fontosságú nyersanyagok, építési és • A négy irányelvet 2018 májusában fogadták el.
termékekhez jutnak. bontási munkák, biomassza és bio-alapú • A cselekvési terv végrehajtásáról készült
anyagok, bizottsági jelentés elérhető: https://eur-
További információk: http://ec.europa.eu/environment/circular-economy/index_en.htm − nagy hangsúly a beruházások és az innováció lex.europa.eu/legal-
https://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6203_hu.htm content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52019DC0190&from=ES
https://ec.europa.eu/commission/priorities/jobs-growth-and-investment/towards-circular-economy_hu ösztönzésén.

53 54

Törzsök Éva 9
 A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA VONATKOZÓ ÚJ CSELEKVÉSI TERV
2020 MÁRCIUS

• Az új cselekvési terv az európai zöld megállapodás Intézkedések: HULLADÉKOK - e-HULLADÉKOK

egyik fő eleme. Az üzleti világ és az érdekelt felek
közösségének bevonásával dolgozzák ki.
• Célja: a termékek életciklusának egyes szakaszaira
vonatkozó intézkedésekkel révén a gazdaság legyen
alkalmas a zöld jövőre, erősítse az EU
versenyképességét, védje a környezetet és új jogokat
biztosítson a fogyasztók számára. („ Sok termék túlságosan
könnyen elromlik, nem használható fel újra, nem javítható vagy
újrafeldolgozható, vagy eleve csak egyszeri használatra készült.”-
Timmermans)
• Az új terv a terméktervezésre és -gyártásra
összpontosít annak érdekében, hogy a felhasznált
erőforrások a lehető leghosszabb ideig az Unió
gazdaságában maradjanak.
• a fenntartható termékek általánossá tétele az
EU-ban,
• a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése. A
fogyasztók a termékek javíthatóságára és
tartósságára vonatkozó megbízható
információkhoz férnek majd hozzá,
• nagyobb hangsúlyt kapnak azon ágazatok,
amelyek a legtöbb erőforrást használják fel, és
ahol nagy a körforgás megvalósításának
lehetősége (elektronika és infokommunikációs
technológiák, akkumulátorok és járművek,
csomagolás, műanyagok, textíliák, építőipar és
épületek, élelmiszerek),
• a hulladékkeletkezés csökkentése.

https://ec.europa.eu/environment/circular-economy/index_en.htm

55 56

HULLADÉKOK ÁTALAKÍTÁSA ERŐFORRÁSSÁ - INTÉZKEDÉSEK

• Egy EU lakos „hulladéktermelése” 5,2 tonna/év (2018). Európa évente mintegy 600 millió tonna potenciálisan
újrahasznosítható vagy újra-használható nyersanyagot veszít el hulladék formájában. Van, ahol a hulladék
80%-át is újra-feldolgozzák, másutt 5%-át sem, összességében az uniós háztartásokban keletkező hulladéknak
csak 40%-a kerül újrafeldolgozásra. 2018-ban mintegy 2 149 millió tonna hulladékot kezeltek az EU-27-ben.
• A hulladékok erőforrássá alakítása érdekében célkitűzések 2030-ra: 1879 kg/fő
− a települési hulladék újrafeldolgozási arányának 65%-ra emelése,
− a csomagolási hulladék újrafeldolgozási arányának 75%-ra emelése,
− az összes hulladék legfeljebb 10%-át lehet lerakókban elhelyezni.
• A Bizottság intézkedései:
− a strukturális alapok felhasználása támogassa az uniós hulladékgazdálkodási jogszabályok végrehajtását, és
érvényesüljön a hulladékhierarchia (fontossági sorrend a legjobb környezeti hatások szempontjából:
megelőzés, újra-felhasználás és újrafeldolgozás és energetikai hasznosítás, ártalmatlanítás),
− követelmények a kiterjesztett gyártói felelősségre, jutalmazva a környezetbarát termékeket forgalmazó és
az életciklusuk végéhez érő termékek hasznosítását és újrafeldolgozását megvalósító gyártókat.

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-6204_hu.htm
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Waste_statistics

57 58

MŰANYAG HULLADÉKOK e-HULLADÉKOK

WEEE IRÁNYELV - WASTE ELECTRICAL AND ELECTRONIC EQUIPMENT
Az EU-ban a műanyagágazat 1,5 millió embert foglalkoztat, és 2015- DIRECTIVE
ben 340 milliárd eurós forgalmat ért el. Noha az EU-ban a
műanyaggyártás az elmúlt években stabil volt, az EU részesedése a
globális piacon csökken, mivel a termelés a világ más részein növekszik.
Európai Bizottság stratégiája (A műanyagok körforgásos gazdaságban
betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia, 2018):
• Európában évente 25,8 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, és
ennek kevesebb mint 30%-át hasznosítjuk újra. A tengerparti hulladék
85%-át világszerte műanyagok teszik ki.
• 2030-ra az uniós piacon forgalmazott műanyag csomagolóanyagok
mindegyike újrahasznosítható lesz, csökkenni fog az egyszer
használatos műanyagok használata, és csak korlátozott mértékben
lehet majd szándékosan felhasználni mikró műanyagokat.

Részletes információk: A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia
https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:2df5d1d2-fac7-11e7-b8f5-01aa75ed71a1.0016.02/DOC_1&format=PDF

59 60

Törzsök Éva 10
 e-HULLADÉKOK A VILÁGBAN AZ EU WEEE IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TÍZ TERMÉKKATEGÓRIA
• Elektronikus hulladék vagy e-hulladék az eldobott
elektromos vagy elektronikus eszközök mellett az a használt 1. Nagyméretű háztartási eszközök
elektronika is, melyet felújításra, újra felhasználásra, 2. Kisméretű háztartási eszközök
viszonteladásra, hulladék-újrahasznosításra vagy
ártalmatlanításra szánnak. 3. Információs és telekommunikációs berendezések
• A világ évente 50 millió tonna e-hulladékot „termel”, értéke 4. Szórakoztató elektronikai eszközök
meghaladja a 62,5 milliárd dollárt, ez több mint a legtöbb 5. Világítási eszközök
ország éves GDP-je. Az újrahasznosítás jelenleg csak 20 %.,
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok
jóllehet egy tonna e-hulladékban százszor több arany
található, mint egy tonna aranyércben. 7. Játékok, szabadidő- és sportfelszerelések
• A globális e-hulladék termelés 2050-re várhatóan 120 8. Gyógyászati eszközök
millió tonna lesz, ha nem születnek intézkedések. (Davos, 9. Megfigyelő, ellenőrző, vezérlő eszközök
2019)
10. Adagoló berendezések
• e-hulladékok az EU-ban: mennyisége 10,1 millió tonna
(2016), éves növekedése 3-5%. 2020-ra mennyisége
várhatóan meghaladja a 12 millió tonnát. http://ec.europa.eu/environment/waste/weee/index_en.htm
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Waste_statistics_-_electrical_and_electronic_
Adatok forrása és további részletek: https://www.unenvironment.org/news-and-stories/press-release/un-report-time-seize-opportunity-tackle-challenge-e-waste

61 62

WEEE IRÁNYELV CÉLJA GYÁRTÓI FELELŐSSÉG TAGÁLLAMI FELADATOK

• Megakadályozni az e-berendezések (EEE)
hulladékainak keletkezését.
• A hulladék újrafelhasználása, újra hasznosítása
révén csökkenteni az ártalmatlanításra kerülő
hulladék mennyiségét.
• Javítani az e-berendezések életciklusában érintett
piaci szereplők (gyártók, forgalmazók és vásárlók),
különösen a hulladékkezelésben közvetlenül
résztvevők környezetvédelmi teljesítményét.
• Végrehajtásért felelősök: berendezések gyártói,
saját márkanév alatt értékesítő viszonteladók,
importőrök és exportőrök.
• Gyártók azok, akiknek ráhatásuk van a termék
kialakítására, a felhasznált anyagokra.
• Felelősségük kiterjed:
− az alapanyag, a félkész termék és a
csomagolóanyag megválasztására,
− a gyártástechnológia megválasztására,
− a keletkező hulladékok hasznosítására,
ártalmatlanítására.
• Megkerülhetetlen a teljes életciklus szerinti
gondolkodás (LCC).
• Ellenőrzik, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait kezelő üzemek rendelkeznek-e hivatalos
engedéllyel.
• Nyilvántartást vezetnek valamennyi olyan cégről, amely elektromos vagy elektronikus berendezéseket gyárt
vagy importál.
• Ellenőrzik a jogszabályoknak való megfelelőséget, törvénysértés esetén bírságolás.
• A gyártóktól megkövetelendő:
− megfelelésük a minimális hulladékkezelési előírásoknak,
− a gyűjtés, a kezelés, a hasznosítás és a környezetbarát ártalmatlanítás költségeinek finanszírozása
valamennyi felhasználó számára (magánháztartások kivételével), a 2005. augusztus 13. óta forgalomba
hozott termékeknél,
− a nyilvánosság tájékoztatása arról, miként juttathatók vissza és gyűjthetők össze az elektromos és elektronikus
berendezések hulladékai.

Információk: https://ec.europa.eu/environment/waste/weee/events_weee_en.htm

63 64

e-HULLADÉKOK BEGYŰJTÉSE JELÖLÉSRE SZOLGÁLÓ ÁBRA

• A háztartási e-hulladékok szelektív gyűjtése:

− ingyenes lakossági gyűjtőhelyek (hulladékudvarok) • Az elektromos és elektronikus berendezések szelektív
− a kereskedők kötelesek visszavenni a hasonló célra használt régi készüléket gyűjtését jelző ábra áthúzott, kerekes szemétgyűjtő
− a gyártók felállíthatnak egyedi vagy közös visszavételi rendszereket is tartályt ábrázol.
• Gyűjtési arány: • A nyomtatott ábrának jól láthatónak, felismerhetőnek
− 2015. december 31-ig: a háztartásokból származó hulladékok elkülönített gyűjtése évente és letörölhetetlennek kell lennie.
átlagosan legalább négy kiló/fő volt, 2016-tól: kötelező begyűjtési arány minimum 45%,
− 2019-től évente: a megelőző három évben a tagállamban forgalomba hozott elektromos és
elektronikus berendezések átlagos tömegének 65 %-a, vagy a keletkezett hulladék 85 %-a.
• Az általános szabálytól eltérően Magyarország, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia,
Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia a 2019-ig megszabott gyűjtési arány
elérését legkésőbb 2021. augusztus 14-ig elhalaszthatják.

65 66

Törzsök Éva 11
 AZ IRÁNYELV TAPASZTALATAI - ILLEGÁLIS E-HULLADÉKEXPORT
• A piaci forgalomba hozott elektromos és
elektronikus berendezésekből képződött
hulladéknak mintegy 65%-át gyűjtik szelektíven,
de ennek is alig a felét részesítik megfelelő
kezelésben és veszik nyilvántartásba.
• Nagyobb hányadukat valószínűsíthetően
szabálytalanul kezelik, vagy illegálisan
harmadik országokba szállítják.
Lásd: EFACE: Illegal shipment of e-waste from the EU
https://efface.eu/search/node/e-waste
További információk: Bizottság WEEE csomagja (2017):
http://ec.europa.eu/environment/waste/weee/index_en.htm
Az amerikai BAN (Basel Action Network) civil szervezet (2017-től)
tanulmányozta, hova kerülnek a feleslegessé vált elektromos
eszközök az Európai Unióban.
• 10 tagállamban, köztük Magyarországon, 314 db
számítógépben és monitorban rejtettek el GPS jeladókat, majd
hulladékudvarokban, kereskedőknél adták le vagy az utcán
felejtették a készülékeket. 9 országból 19 db készülék hagyta el
az EU területét, melyek közül 11 valószínűleg illegális export
útján.
• Feltételezésük: mintegy 352 ezer tonna e-hulladékot exportálnak
évente az EU-ból, jórészt olyan országokba, ahol jóval
alacsonyabbak a hulladékkezelési elvárások, a környezetet és
az emberi egészséget nem kímélve. Jelentésük megemlíti, hogy
Magyarország volt az egyetlen vizsgálatba bevont ország, ahol
nem tapasztaltak hulladékexportot.
Forrás: http://www.ehulladek.hu/uncategorized/ban-jelentes-az-europai-e-hulladekok-
exportjarol/
Lásd részletesen: https://www.ban.org/news/2019/2/6/gps-trackers-discover-illegal-e-waste-
exports-to-africa-and-asia

67 68

WEEE MAN - PAUL BONOMINI SZOBRA

In 2017, the collected waste electrical and electronic equipment

varied across the EU Member States, from 2.4 kg per inhabitant
in Romania to 14.1 kg per inhabitant in Sweden. Hungary: 6.5 kg.

https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Waste_statistics_-
_electrical_and_electronic_equipment#EEE_put_on_the_market_and_WEEE_collected_in_the_EU http://www.weeeman.org/

69 70

AZ ELSŐ KLÍMASEMLEGES KONTINENS MEGTEREMTÉSE

• Az európai zöld megállapodás a fenntartható, tisztább, biztonságosabb és egészségesebb uniós gazdaság új
növekedési stratégiája.
• A Bizottság cselekvési tervének célja, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból lehetőségeket kovácsoljon
valamennyi szakpolitikai területen, fenntarthatóvá téve az uniós gazdaságot.
• Az ütemterv konkrét intézkedései:
– a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás megszüntetése 2050-ig,
– a tiszta, körforgásos gazdaságra való áttérés révén az erőforrások hatékony felhasználásának fokozása,
– a biológiai sokféleség helyreállítása és a szennyezés csökkentése.
• A cselekvési terv javaslatokat határoz meg egyes szakpolitikai területeken: tiszta energia; fenntartható ipar;
építés és korszerűsítés; fenntartható mobilitás; biológiai sokféleség; a termelőtől a fogyasztóig; a szennyezés
megszüntetése; éghajlat-politikai fellépések.
• A közlemény felvázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket.
AZ EURÓPAI ZÖLD MEGÁLLAPODÁS
A BIZOTTSÁG HAT PRIORITÁSÁNAK EGYIKE (2019-2024)
https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu

71 72

Törzsök Éva 12
 IDŐPONT TÉMA
2019. december 11. Az európai zöld megállapodás előterjesztése HÁTTÉR INFORMÁCIÓK
2020. január 14. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv és a méltányos
átállási mechanizmus előterjesztése
2020. március 4. Javaslat az európai klímarendeletre, mely jogszabályba foglalja azt a célt, hogy az
Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon
2020. március 10. A jövő gazdaságát felvázoló európai iparstratégia elfogadása
2020. március 11. Javaslat a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervre, amely az
erőforrások fenntartható felhasználását szorgalmazza https://www.consilium.europa.eu/hu/topics/environment/
2020. május 20. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia előterjesztése élelmiszerrendszereink
fenntarthatóságának fokozásáért
2020. május 20. A 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia előterjesztése, bolygónk
sérülékeny természeti erőforrásainak védelme érdekében
2020. július 8. Az energiarendszer integrációjára, illetve a hidrogénre vonatkozó uniós stratégia
elfogadása, út az energiaágazat teljes dekarbonizációja felé
2020. szeptember 17. A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv előterjesztése

73 74

A BIZOTTSÁG KÖRNYEZETI FŐIGAZGATÓSÁGA – DG ENVITONMENT

https://ec.europa.eu/environment/index_en
https://ec.europa.eu/environment/index_en

75 76

EURÓPAI KÖRNYEZETVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG https://eur-lex.europa.eu/summary/chapter/environment.html?root_default=SUM_1_CODED=20

https://www.eea.europa.eu/

77 78

Törzsök Éva 13