Európai Uniós ismeretek

Regionális és Támogatáspolitika
Dr. Solt Eszter
Regionális és Támogatáspolitika
• „ A szolidaritás politikája”
• A Római szerződés (1957/58) még nem tartalmazott szempontokat
erre vonatkozólag (azonos fejlettségű gazdaságok hozták létre)
• A kohéziós célok, a különbségek csökkentése, a felzárkóztatás a
bővítések folyamatával kerültek előtérbe
• Görögország (1981), Portugália és Spanyolország (1986): az egy főre
jutó GDP az uniós átlag 68%-a volt, 1999-re: 79%!
• 1975: Európai Regionális és Fejlesztési Alap létrehozása
• 1986: Egységes Európai Okmány(SEA) a regionális politikát közösségi
szintre emelte
Kohéziós Alap létrehozása
• 1993. A Maastrichti szerződéssel hozták létre a Kohéziós Alapot (eredetileg
a monetáris unióhoz való csatlakozásra történő felkészítésre szánták)
• Cél: az életszínvonalak konvergenciája
• NUTS rendszer létrehozása (Nomenclature des Unites Territoriales
Statistiques); Egységes Statisztikai Rendszer) az EU területi egységekre
történő felosztása
• Cél: A Közösségi támogatások igazságos elosztása
• I-V szint (I: tagállami szintű szabályozási egység; V: önkormányzati) az egy
főre eső GDP alapján
• Strukturális Alapok esetében: nem éri el az uniós átlag 75%-át, Kohéziós
Alap esetében: a 90%-át
A Regionális és Támogatáspolitika alapelvei
• Koncentráció: A regionáis politika pénzügyi forrásait a vonatkozó uniós
rendeletekben megnevezett célkitűzések elérésére kell fordítani.
• Partnerség: A partnerség elve az együttműködést jelenti a regionális és helyi
hatóságok, a gazdasági szervezetek, a szociális partnerek és a civil társadalom
képviselőivel.
• Programozás: Az Európai Unió támogatásai, a Strukturális Alapok forrásai több
évre kiterjedő programok alapján kerülnek szétosztásra.
• Addicionalitás: A közösségi hozzájárulás kiegészítő jellegű, és soha nem
helyettesíti, hanem csak kiegészíti, növeli a nemzeti vagy regionális/helyi
hatóságok fejlesztésre és strukturális támogatásra szánt forrásait.
• Szubszidiaritás: A felmerülő problémákat azon a szinten kell megoldani, ahol
keletkezetek és csak sikertelenség esetén kell a felsőbb szinthez fordulni.
• Monitoring: A projektek megvalósítását figyelemmel kell kísérni és után követni.