1.

a személyiségi jogokról általában

- a személyiségvédelem két területre osztható:
a) személyiségi jogok védelme
b) szellemi alkotások védelme (e jogokra is kiterjed a személyiségi jogok védelme, de a
szabályozás speciális, a továbbiakban csak a személyiségi jogok védelméről lesz szó)
- a polgári jogi személyiségvédelem más jogágak személyiségvédelmével (büntetőjog) együtt
fejti ki hatásait
- a személyiségi jog az egyes személyekhez kapcsolódó értékminőségeket védi:
a) megteremti az ember önmegvalósításának feltételeit, a magánszférát, védi az ember
szellemi értékeit és az anyagi világban megjelenő testi lényegét
b) biztosítja, hogy a magánszférát jogtalan külső behatással ne sérthessék meg
- a Ptk. a kifejezőbb „személyiségi jogok” elnevezést alkalmazza az 1959-es Ptk. „személyhez
fűződő jogok” elnevezése helyett, ez utóbbi kifejezést csak a jogi személyekkel kapcsolatosan
használja, amelyek szintén védelemben részesülnek:
3:1. § [A jogi személy jogképessége]
(1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.
(2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely
jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet.
(3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert
illetheti meg.
- a személyiségi jogok szoros összefüggésben állnak az alapvető, emberi jogokkal
(alapjogok), de nem azonosak velük:
a) az elsősorban intézményvédelmi eszközökkel védett alapjogok (például egészséges
környezethez való jog) védelme magánjogi eszközökkel nem biztosítható
b) a magánjog által is védett alapjogok (például testi épség, személyes szabadság) biztosítása
részben a Ptk. személyiségi jogokra vonatkozó védelmén keresztül valósul meg, de abban más
jogágak (például büntetőjog) is szerepet játszanak

2. a személyiségi jogok általános védelme

2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való –
bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben
tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles
tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.
(3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.
- a Ptk. generálklauzulában fogalmazza meg a személyiségi jogokat, így nyitva hagyja azok
körét, amellyel igazodik a folyamatos társadalmi, gazdasági és technikai változásokhoz:
valamennyi személyiségi jog védelemben részesül függetlenül attól, hogy a Ptk. külön
nevesíti-e
- az egyes személyiségek között nem tesz különbséget a jog, mindegyik azonos mértékű
védelemben részesül:
a) éppen ezért különöses zavaró az, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény lényegében kiegészítette a fenti (1)
bekezdést az Alaptörvény VI. cikkével

1
b) a módosító törvény indokolása szerint így „a törvény a személyiségi jogok általános
védelme körében is nyomatékosítja az Alaptörvény VI. cikkében megjelenő azon szabályt,
amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát,
kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák”
c) a módosítás után ugyanis a Ptk. azt a látszatot kelti, mintha az (1) bekezdésben szereplő
személyiségi jogok kiemelt helyzetben lennének a többihez képest, pedig ez nincs így
(ráadásul a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás
jelentése egyáltalán nem világos)
- a generálklauzula a Ptk.-ban két elemből áll:
a) aktív elem: jog a személyiség szabad érvényesítésére (XX. század eleji magánjogi
kodifikációs tervezetek klauzulája)
b) passzív elem: e jogok tiszteletben tartása mindenki számára kötelező, törvényi védelem
alatt állnak (az 1959-es Ptk. szabálya)
- a személyiség magánjogi védelmének középpontjában az emberi méltósághoz való jog áll,
ez minden nevesített és nem nevesített személyiségi jog „anyajoga”
- a személyiségi jogok védelme:
a) teljes: nemcsak a nevesített személyiségi jogokra vonatkozik, hanem minden személyiségi
jogra
b) abszolút: minden jogalany köteles mások személyiségi jogait tiszteletben tartani
- jogellenességet kizáró körülmények (azaz az alábbi esetekben nem beszélhetünk
személyiségi jogi jogsértésről):
a) az érintett hozzájárulásával tanúsított magatartás (például az orvos nem sérti meg a műtét
elvégzésekor a beteg testi épséghez való jogát, ha abba a beteg beleegyezett), de ezen
túlmenően a személyiségi jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat
semmis
b) jogszabályi felhatalmazás alapján rendeltetésszerű joggyakorlás (például rendőr által
jogszerűen alkalmazott intézkedés)
c) más személy védett jogának biztosítása (pl. jogos védelmi helyzet, amíg a szükséges
mértéket nem lépi túl vagy szükséghelyzet az arányos mértékig)
d) általános társadalmi érdek vagy személyiségi jognak nem minősülő alapjog
érvényesülésének biztosítása (pl. sajtószabadság érvényesülése, bírósági eljárásokban a
tényállás felkutatása)
- a jogellenességet kizáró körülmények többségét a Ptk. nem nevesíti, de azok egyértelműen
következnek a bírói gyakorlatból

3. közszereplők védelme a Ptk.-ban

2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]
A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő
személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság
sérelme nélkül korlátozhatja.
- a bírói gyakorlat által kidolgozott, a közéleti szereplők személyiségi jogainak alacsonyabb
szintű védelmére vonatkozó szabályokat a Ptk. beemeli a kódexbe, de:
a) nem határozza meg a közéleti szereplő fogalmát (pedig a bírói gyakorlat kifejezetten
vitatható például azért, mert a szolgálatban lévő rendőrt nem tekinti közéleti szereplőnek)
b) a Ptk. eredeti szöveget szerint csak méltányolható közérdek fennállása esetén lehetett volna
korlátozni a közéleti szereplők személyiségi jogát, de ezt a kitételt az Alkotmánybíróság
7/2014. (III. 7.) AB határozata

2
c) a Ptk. az alkotmányjog (pontosabban az Alkotmánybíróság) által az alapjogok
korlátozásának vizsgálatához kidolgozott „szükségesség-arányosság” mércéjének
alkalmazását írja elő, amellyel egyrészt a nevesített szándékkal ellentétben összemossa a Ptk.
a személyiségi jogokat az alapjogokkal; másrészt ez a teszt nem a joggyakorlás polgári
bírósági, hanem a jogalkotó által létre hozott jogszabályok alkotmánybírósági mércéjeként
szolgál, és ezért a magánjogban alkalmazhatatlan
d) zavaró annak kiemelése, hogy a közszereplő személyiségi jogainak korlátozása az emberi
méltóságot nem sértheti, hiszen az emberi méltósághoz való jog a személyiségi jogok
anyajoga, így bármely személyiségi jogsérelem szükségszerűen sérti az emberi méltóságot

4. a Ptk. által nevesített személyiségi jogok

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
- a Ptk. exemplifikatív felsorolást tartalmaz az egyes személyiségi jogokról, ennek célja, hogy
a gyakorlatban továbbra is elsősorban e kategóriák mentén valósulhasson meg a személyiségi
jogok védelme, mert a személyiségi jogok többsége besorolható a nevesített esetek
valamelyike alá, így ez a megoldás továbbra is hasznos segítséget nyújthat a bírói
jogalkalmazás számára
4.1. az élethez, testi épséghez és az egészséghez való jog
- az élethez való jognak személyiségi jogként való nevesítése zavaró, mert az élethez való jog
megsértésének a jogképesség szükségszerű elvesztése és a személyes érvényesíthetőség
korlátja miatt nyilvánvalóan nem lehet polgári jogi szankciója, így a Ptk.-nak ez a megoldása
nem segíti az alapjogok és a személyiségi jogok következetes elhatárolását
- testi épség: az egész emberi test minden részének sértetlensége
- egészség: a teljes testi, szellemi és társadalmi jólét állapota, nem csak a betegség és a
fogyatékosság hiánya
- veszélyesebb sportág űzésekor bekövetkezett sérülések: a jogosult hozzájárulása miatt
általában nincs jogsértés, kivéve a szándékos és durva szabálytalanságot
4.2. a személyes szabadsághoz és a magánélethez való jog, a magánlakás védelme
4.2.1. a személyes szabadsághoz való jog
- széles csoportot ölel át, pl.:
a) szabad cselekvés és mozgás
b) tartózkodási hely, lakóhely, munka szabad megválasztása
c) gondolatközlés, bírálat szabadsága
d) lelkiismereti és vallásszabadság
- több esetben közérdekből jogszabályban korlátozható (pl. előzetes letartóztatás)
- vitatható a külön nevesítése, mert tartalma nehezen azonosítható, valamint éppen az
alapjogok és a személyiségi jogok összemosását eredményezi
4.2.2. magánélethez való jog
- a Ptk. több nemzetközi egyezményt követve nevesíti

3
- e jog alá lehet besorolni a bírói gyakorlatban is jelentőséggel bíró házasélethez való jogot és
a teljes családban éléshez való jogot is
4.2.3. magánlakás védelme
- lakás: emberek tartózkodási helyeként szolgáló helyiség (lakókocsi, sátor is lehet)
- megsértésének formái:
a) jogellenes bemenetel
b) jogellenes bennmaradás
- nyomós közérdekből jogszabályban korlátozható (házkutatás, járványügyi zárlat stb.)
- a védelem a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekre is kiterjed
4.3. a hátrányos megkülönböztetés tilalma
- kapcsolódó fogalmak:
a) hátrányos megkülönböztetés vagy diszkrimináció tilalma: a hasonló helyzeteket hasonló
módon, a különböző helyzeteket pedig különböző módon kell kezelni
b) azonos bánásmód: bizonyos helyzeteket minden esetben ugyanolyan módon kezelünk,
függetlenül attól, hogy az egyes helyzetek egyébként az adott szempontból hasonlóak-e vagy
különbözőek (például minden 14. életévét be nem töltött kiskorú cselekvőképtelen)
c) előnyben részesítés: egy társadalmi csoportot kedvezőbb elbánásban részesítenek azért,
hogy csökkentsék a csoport tagjait sújtó esélyegyenlőtlenséget
d) egyenlő bánásmód: mindenkivel szemben azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni
szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni: ez a hátrányos
megkülönböztetés tilalmán túl magában foglalja azt is, hogy bizonyos esetekben az azonos
bánásmód vagy az előnyben részesítés alkalmazása indokolt (például az egyenlő bánásmódról
és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. § (3)
bekezdése alapján a faji hovatartozás, a bőrszín, a nemzetiséghez vagy kisebbséghez való
tartozás nem szolgáltathat okot személyek közötti különbségtételre, azaz ebben a tekintetben
minden esetben azonos bánásmódot kell alkalmazni)
- a polgári jogi jogviszonyokban elsősorban a hátrányos megkülönböztetés tilalma érvényesül
(a Ptk. ezért utal a hátrányos megkülönböztetésre az egyenlő bánásmód helyett), de az is csak
az alábbi jogalanyokra az Ebktv. 5. § alapján:
a) aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy
ajánlattételre felhív
b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut
forgalmaz
- ha nem polgári, hanem egyéb (például közigazgatási) jogviszonyban sértik meg a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát (vagy az egyenlő bánásmód követelményét), természetesen akkor
is megvalósul a személyiségi jogi jogsértés (ez egyébként valamennyi személyiségi jogra
igaz)
4.4. a becsület és a jóhírnév védelme
- a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátját képzi a becsület és a jóhírnév védelme:
​ 2:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog]
(1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének
hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó
véleménynyilvánítás.
(2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e
személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet
fel.
- a téves vagy negatív vélemény, bírálat, értékítélet (a valós tényekből levont következtetés)
még nem valósít meg jogsértést, de akkor már igen, ha:

4
a) indokolatlanul sértő vagy megalázó (becsület sérelme)
b) önkényes, és nem felel meg az ésszerű gondolkodásnak, valamint a gyakorlati
tapasztalatoknak (jóhírnév sérelme)
- nem valósít meg jogsértést:
a) hatósági eljárásban tett vallomás (kivéve, ha az állítás nem a vallomáshoz tartozik, és
kifejezetten sértő)
b) hatósági eljárás kezdeményezése
- a közszereplőknek a bírálat és kritika során többet kell elviselniük, mint másoknak
4.4.1. a becsület védelme
- a becsület az érintettnek a magáról alkotott képe, önértékelésének kifejezése (annak
támadásával az érintett pszichéje sérül)
- becsülete csak természetes személynek van
- a becsület megsértése nem tényállítással, hanem valamilyen indokolatlanul sértő
magatartással valósul meg (éppen ezért nincs lehetőség arra, hogy a valóságot bizonyítsák)
- becsület sérelme megvalósulhat (példák):
a) a méltóságot sértő, indokolatlanul bántó, megalázó vélemény kifejtése (pl. nyilvános
lehülyézés)
b) nonverbális módon (pl. leköpés)
- a becsületsértő magatartás nem feltétlenül alkalmas arra, hogy az érintett társadalmi
megítélését hátrányos befolyásolja, de a legtöbb esetben jellemző rá
4.4.2. a jóhírnév védelme
- a jóhírnév az egyénről a társadalomban kialakult kép
- a jóhírnév védelme minden jogalanyra kiterjed
- megsértése felróhatóságtól, jó- vagy rosszhiszeműségtől függetlenül megállapítható
- a jóhírnévhez fűződő jogot sérti különösen, ha valaki
a) valamilyen személyt érintő közlést tesz (lehet szóbeli, írásbeli vagy egyéb forma, pl. rajz)
b) amely olyan tényállítást fejez ki (nyíltan vagy burkoltan)
c) amely objektíve valótlan (a tényt állítónak kell bizonyítania az állítása valóságát)
d) és ezáltal alkalmas az érintett értékelésének hátrányos befolyásolására (a jogsértés
megállapításához nincs szükség a hátrányos eredmény bekövetkezéséhez)
- hírnévrontás megállapításának nem feltétele:
a) a széleskörű terjesztés
b) ismételt vagy folyamatos továbbadás
- a hírnévrontás megvalósulhat
a) hallgatással is: a valóság megismeréséhez szükséges tényeket csak részben közlik, így téves
következtetések vonhatók le
b) valós tények közlésével (hamis színben feltüntetésével) is: pl. a tények megtévesztő
csoportosítása, egyes tényállási elemek elhallgatása, utalások használata, félreérthető
megfogalmazás, hangsúlyozás stb.
c) híreszteléssel is: más forrásból származó valótlan tényállítás továbbadása, terjesztése
d) nonverbális formában: pl. rajz, mozdulat stb.
- a bírói gyakorlat szerint jogsértő az a magatartás is, ha egy sajtóorgánum valakinek a
jóhírnévsértő nyilatkozatát szöveghűen közli, arról tényszerűen tudósít
4.5. a magántitok védelme
- titok: az emberek zárt köre által ismert, adott személyre vonatkozó tények, adatok,
következtetések, melyeknek a zárt körből való kikerülése sérti az érintett személy érdekét
- a titoksértés alapvetően objektív magatartás
2:46. § [A magántitokhoz való jog]

5
(1) A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti
titok oltalmára.
(2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése
és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.
- magántitok: a titok megőrzéséhez méltányolandó érdek fűződik (pl. családdal, munkával
kapcsolatos)
- hivatásbeli titokfajták: ügyvédi titok, orvosi titok, gyónási titok stb.
- a Ptk. nem nevesíti a magántitok összes titokfajtát, idetartozik még például:
a) banktitok (akár hivatásbeli titokként is értelmezhető)
b) biztosítási titok (akár hivatásbeli titokként is értelmezhető)
c) adótitok
4.5.1. levéltitok
- levél: zárt küldemény
- levéltitok urai a feladó és a címzett
- levéltitok megsértése megvalósul a levél:
a) felbontásával
b) megszerzésével
c) illetéktelen személynek való átadásával abból a célból, hogy tartalmát megismerje
d) nyilvánosságra hozatalával
4.5.2. üzleti titok és know-how
​ 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]
(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az
érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető
olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek
illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy
nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené
vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen
rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon
rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret,
tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a
jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással
vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a
védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez
a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és
elemzése útján
jutott hozzá.
(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot
vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és
ellenérték fejében szerezte meg.
- bármely jogalany rendelkezhet üzleti titokkal vagy know-how-val
- jelentéktelen tényt, adatot, ismeretet nem illet meg a védelem
- az üzleti titok és a know-how szemben például a levéltitokkal nem abszolút, hanem relatív
titok: nem szükséges, hogy a tény, adat, ismeret vagy azok összeállítása csak a titokjogosult
birtokában legyen, hanem az is elég, ha az nem közismert vagy nem könnyen hozzáférhető
- a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekének sérelme vagy veszélyeztetése a
know-how-nak is fogalmi eleme, de mind az üzleti titok, mind a know-how esetén nem

6
szükséges az, hogy a kapcsolódó gazdasági tevékenység nyereségorientált vagy üzletszerű
legyen
- a know-how tulajdonképpen egy különleges üzleti titok, a két fogalom az alábbiak szerint
határolható el:
a) az üzleti titok tényre vagy adatra vonatkozik, a know-how pedig ismeretre (például egy
ételrecept)
b) a know-how mögött megoldásban, tapasztalatban megnyilvánuló szellemi teljesítmény áll,
ez a többi üzleti titokra nem jellemző
c) a know-how felhasználható a termelésben, szolgáltatásnyújtásban, sőt a hasznosítása
további személyeknek is engedélyezhető, azaz értékesíthető, ezzel szemben a többi üzleti
titkot inkább megőrzik
d) a know-how-val kapcsolatos jogok gyakorlásához általában szükséges annak egyértelmű
formában történő rögzítése
e) a know-how tekintetében a Ptk. két kifejezett kivételt is megfogalmaz a védelem alól, ezek
a független fejlesztés és a visszafejtés
- kérdéses, hogy hogyan lehet üzleti titkot kereskedelmi forgalomban szerezni, hiszen nehezen
képzelhető el olyan eset, hogy valaki üzletszerűen értékesít üzleti titkokat
4.6. a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog
2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy
hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített
felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel
esetén.
- csak természetes személyeket megillető jog
- a képmás az ember külvilági megjelenítését adja
- a hang és hangszín egyedi stílusjegyeket hordoz, a személyiség kifejezésére is szolgál
- a kép és a hang a személyek azonosítására is alkalmas
- képmás lehet pl. rajz, vázlat, festmény, szobor, fénykép, film stb.
- hangfelvételnek minősül bármilyen hangrögzítő és -továbbító eszközzel készült felvétel
- általános szabályként érvényesül a képmással és hangfelvétellel való visszaélés tilalma
- jogsértés megvalósítható a felvétel hozzájárulás nélküli
a) készítésével
b) felhasználásával
c) nyilvánosságra hozatalával (leggyakoribb eset)
- a készítőnek, felhasználónak stb. kell bizonyítania az eljárása jogszerűségét
- nincs jogsértés, ha:
a) ha az érintett személy engedélyt adott (ez lehet ráutaló magatartással is, például egy olyan
eseményen való megjelenéssel, amelyről köztudottan felvétel készül)
b) a készítő valójában nem akart felvételt készíteni
- nincs szükség hozzájárulásra az alábbi esetekben:
a) nyilvános közszereplés
b) tömegfelvételek készítése (egyes vélemények szerint itt valójában nincs is szó képmásról,
mert addig beszélhetünk tömegfelvételről, amíg azon az egyes szereplők nem ismerhetők fel)
c) eltűnt, vagy súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyek (a róluk
készült felvételt nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság
engedélyével szabad felhasználni); ezt a Ptk. külön nem nevesíti, csak az 1959-es Ptk., de a
jogellenességet kizáró általános szabályokból így is következik

7
- a felvételen való kiemelés, összevágás, torzítás is jogsértő lehet
- hivatásos fényképész: az elkészült képeket és negatívokat köteles kiadni, azokat csak
hozzájárulással hozhatja nyilvánosságra
- ha a felvételt szerzői jog védi, akkor csak a készítéshez kell hozzájárulás (kivéve, ha az
megrendelésre készült)
- az 1/2015.BKMPJE hatályon kívül helyezte az 1/2012. BKMPJE-t, ennek megfelelően nem
minősül jogsértőnek az intézkedő rendőr képmásának a kifejezett hozzájárulása nélküli
nyilvánosságra hozatala
4.7. névviseléshez való jog
2:49. § [Névviseléshez való jog]
(1) Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett
névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével.
(2) Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet
folytató személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató
személy nevével, az érintett személy kérelmére a név – e tevékenység gyakorlása során –
megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.
- a névviselés joga minden jogalanyt megillet:
a) a jogszabály védi a már felvett nevet
b) tiltja a jogosulatlan névhasználatot
c) adott esetben tiltja az összetévesztető névhasználatot
- névviselés funkciói:
a) a jogalany azonosítása
b) a jogalany megkülönböztetése más jogalanyoktól
4.7.1. természetes személyek névviselése
- természetes személyeknél a név jelzi a családhoz tartozást
- névviselés részletes szabályai: anyakönyvi és családjogi jogszabályok
- széleskörű névválasztási jog (új név felvételének joga) biztosított:
a) tudományos
b) irodalmi
c) művészi
d) vagy közéleti szerepléssel járó tevékenység folytatásához
- a felvett név mások jogait és törvényes érdekeit nem sértheti, nem lehet összetéveszthető
más, korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével: ez objektíve vizsgálandó
4.7.2. jogi személyek névviselése
- eltérő szabályok a név megválasztását és annak tartalmi jellégét illetően
- szélesebb választási jog a név meghatározásában
- kereskedelmi név: a gazdálkodó szervezetek neve, legáltalánosabb formája az üzletjelző,
beletartozik minden olyan név, amely védelmét a Ptk. vagy egyéb jogszabályok (pl.
védjegyoltalmi és cégjogi jogszabályok) biztosítják
3:6. § [A jogi személy neve]
(1) A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban
nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen
összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy
összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként
nyújtotta be.
(2) A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy
típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.

8
(3) A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét
is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás
követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.
- a névhasználat sajátos elvei:
a) névkizárólagosság elve: a név térjen el más nyilvántartásba vett szervezetek nevétől, azzal
ne legyen összetéveszthető; az előbb bejegyzett szervezetet védi a jog
b) névvalódiság elve: a név nem kelthet megtévesztő, hamis látszatot
c) névszabatosság elve: a névnek meg kell felelnie a nyelvhelyesség követelményeinek
4.8. kegyeleti jog
2:50. § [Kegyeleti jog]
(1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó
vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
(2) A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti.
Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való
részesedésük arányában illeti meg.
- a kegyeleti jog jogosultja nem az elhunyt személy, hanem az, aki a jogsértés miatt felléphet
- a jogsértésnek az érintett személy halála után kell megvalósulnia